Hibernáció kén-hidrogénnel
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#173
Kepler törvényeiben nincs is említve tömeg. Talán a Newton-féle gravitációs erõtörvényre gondolsz. Természetesen kölcsönösen egymást vonzzák a testek, ez benne van a képletben. De newtoni pontosságnál nem befolyásolja a pályát, hogy a Földrõl vagy egy ûrhajóról van szó. A Nap egyszerûen ekkora bazi nagy <#idiota>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#172
De egyébként tökfelesleges a szócséplés, ki kéne nyitni egy könyvet, vagy akár egy wikipediát, és utánanézni. Hamar rájönnél, hogy hol a hiba a gondolatmenetedben, ha már nekünk nem hiszel...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#171
Alapfeltevéseidben tévedsz.
A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhetõ.)
"a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..."
"És az egyik ebbõl a szabadesés..."
Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amirõl te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehetõ állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.
És nem, még mindig nem két sebesség eredõje a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintõ irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merõleges, a Nap felé mutat.
A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhetõ.)
"a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..."
"És az egyik ebbõl a szabadesés..."
Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amirõl te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehetõ állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.
És nem, még mindig nem két sebesség eredõje a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintõ irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merõleges, a Nap felé mutat.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#170
Na, ja, de a pálya kialakulásakor számít nem csak a központi csillag tömege, hanem a bolygóé is. Ez benne van Kepler törvényeiben is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#169
Nos ha igaz, hogy a Föld éppen olyan sebességgel kering a Nap körül mint monjuk a Hold (leszámítva hogy az a Földkörül is kering), akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg...
És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredõje a pálya!
És az egyik ebbõl a szabadesés...
És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredõje a pálya!
És az egyik ebbõl a szabadesés...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#168
Indoklás?
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#167
Nem sérülne semmi. Másrészt a #166-ban már magad is cáfolod.
#166
Erre mondják a németek, hogy jól összehasonlítottad az almát a naranccsal. Gravitációs kéttest-probléma, vagy Kepler-probléma a neve a dolognak. A keringõ test tömege elhanyagolható a központi égitestéhez képest, mint pl. a Föld tömege és a kavics tömege egyaránt elhanyagolható a Napéhoz képest. Egyébként az ûrhajókban sem lenne súlytalanság, ha igazad lenne, mert az ûrhajót másképpen vonzaná a Föld mint az ûrhajóst, hiszen más a tömegük. Ezért az ûrhajó egyik oldalához tapadnának az ûrhajósok, mert más pályán "mozgatná" õket a Föld mint az ûrhajót. Persze ettõl lenne egy eredõ erõ az ûrhajón belül, csak úgy magától gyorsulna energiabevitel nélkül, errõl álmodik Egely Gyuri, csak sajna nem így van.
Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtõl, nem az egyes keringõ test tömegétõl, ez itt a lényeg.
Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtõl, nem az egyes keringõ test tömegétõl, ez itt a lényeg.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#165
Mert tegyük fel, hogy egy X tömegû tégla kering a Nap körül. Mi lenne ha keringés közben kettéfûrészelnénk? Kapnánk két X/2 tömegû féltéglát. Ha valóban függene a keringõ test tömegétõl a keringés pályája, akkor amint kettévágtuk a téglát, irányt váltanának a darabjai, csak úgy maguktól. Akkor is, ha nem adtunk nekik kezdõlökést, vagyis sérülne a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás elve. Továbbá miért különbözne ez a helyzet attól, hogy a két féltégla össze van tapadva? Szóval a pálya nem függhet a keringõ test tömegétõl, csak a Napétól.
Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitõl származik, lehet hogy Newton.
Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitõl származik, lehet hogy Newton.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#164
Egészen jól belegondoltam, és azért írtam azt, amit írtam. Próbáljuk meg extrém esettel bizonyítani, hogy inkább te tévedsz. Ha az öklömnyi kõ helyére mondjuk egy 10-szeres naptömeget képzelünk, akkor is igaz lenne? Mert a tömeg nem számít? Ugye, hogy nem igaz?
#163
Nagy félreértésben vagy, a keringõ test tömege nem számít. A Naptól a Föld távolságában a Föld is, és az öklömnyi kõ is egy év alatt tesz meg egy kört. Ha picit belegondolsz, ez így logikus.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#162
"Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... "
Így van.
"Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... "
Ez viszont nem igaz. A szabadesés gyorsulása 9.81m/s^2. Földre, mint bolygóra, meg tengerszint feletti magasságra (valójában távolságra a tömegközépponttól) jellemzõ érték.
Adott égitestre, mondjuk a Nap körül meg:
a=grav. állandó * Nap tömege / távolság^2
Ugyanebbõl a képletbõl jön ki a 9.81 is, csak a Föld tömege van benne, meg az átlagos földsugár.
"És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben..."
De nem! Még mindig nem. Másik topikban már elkezdtük ezt, hadd ne fejtsem ki még egyszer! A súlytalanság az ,ami: a súly hiánya. Az az erõ, ami a mozgásodat szabadesésben gyorsítja, nem súlyerõ, bár a nagysága pontosan akkora. Nem nevezhetjük súlynak, mert az definíciószerûen az az erõ, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Szabadesésben meg ilyen nincs. Tehát súly sincs. Csak egy gravitációs erõ, ami gyorsítja a zuhanást...
Így van.
"Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... "
Ez viszont nem igaz. A szabadesés gyorsulása 9.81m/s^2. Földre, mint bolygóra, meg tengerszint feletti magasságra (valójában távolságra a tömegközépponttól) jellemzõ érték.
Adott égitestre, mondjuk a Nap körül meg:
a=grav. állandó * Nap tömege / távolság^2
Ugyanebbõl a képletbõl jön ki a 9.81 is, csak a Föld tömege van benne, meg az átlagos földsugár.
"És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben..."
De nem! Még mindig nem. Másik topikban már elkezdtük ezt, hadd ne fejtsem ki még egyszer! A súlytalanság az ,ami: a súly hiánya. Az az erõ, ami a mozgásodat szabadesésben gyorsítja, nem súlyerõ, bár a nagysága pontosan akkora. Nem nevezhetjük súlynak, mert az definíciószerûen az az erõ, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Szabadesésben meg ilyen nincs. Tehát súly sincs. Csak egy gravitációs erõ, ami gyorsítja a zuhanást...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#161
Ezt nem mondtam.
Csak rra céloztam, hogy a testek csak úgy nem szoktak tömeget változtatni, pláne nem bolygóméretrõl kavicsra... Ezért a mozgás és energia-egyenletekben ugyan benne van a tömeg is, de az egyenlet mindkét oldalán ugyanakkora értékkel, így egyszerûsíthetünk vele, elég a sebességeket és gyorsulásokat figyelembe venni, nem kell az erõkkel szórakozni. Így lesz kinematika a kinetikából. Körmozgáshoz elég.
De igazából ez asztrofizikára nem igaz, ott folyton képben van a tömeg is, abban teljesen igazad van.
Csak rra céloztam, hogy a testek csak úgy nem szoktak tömeget változtatni, pláne nem bolygóméretrõl kavicsra... Ezért a mozgás és energia-egyenletekben ugyan benne van a tömeg is, de az egyenlet mindkét oldalán ugyanakkora értékkel, így egyszerûsíthetünk vele, elég a sebességeket és gyorsulásokat figyelembe venni, nem kell az erõkkel szórakozni. Így lesz kinematika a kinetikából. Körmozgáshoz elég.
De igazából ez asztrofizikára nem igaz, ott folyton képben van a tömeg is, abban teljesen igazad van.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#160
Pontosan.
Az omega.
Az omega.
Kara kánként folytatom tanításom.
#159
Ezzel egy picit azért vitatkoznék. Gondolj csak bele: nem mindegy, hogy mekkora a tömeg. Ha a Földet kicserélnéd egy pillanat alatt mondjuk egy öklömnyi kõre, az olyan szépen letérne a Föld keringési pályájáról, mint a vihar (persze ha a kõre ugyanaz a nagyságú és irányú pillanatnyi erõ hatna, mint a csere elõtt a Földre. Ez persze nonszensz, ez csak elméleti fejtegetés)! Ezért nem lehet a tömeget figyelmen kívül hagyni. Tehát az öklömnyi kõ nem tudna a Föld keringési pályáján a Föld keringési sebességével keringeni.
#158
"A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli "
Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben...
Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#157
Pontosan.
A gyorsulás, az gyorsulás, függetlenül attól, hogy egy bazi nagy tömeg gravitációs vonzása okozza, vagy egyenletes mozgásról átvált valami gyorsuló mozgásra.
A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli - mindig van egy centrifugális erõs, amely rápasszíroz a forgásközponttal ellentétes falra, felületre, így OLYAN MINTHA gravitációs HATÁS ÉRNE. És minél gyorsabban forogsz, annál erõsebb ez a gravitációs hatás.
Ebbõl persze leehtne meredek következtetéseket levonni, de ezt a dús fantáziájú fórumozókra hagyom.
A gyorsulás, az gyorsulás, függetlenül attól, hogy egy bazi nagy tömeg gravitációs vonzása okozza, vagy egyenletes mozgásról átvált valami gyorsuló mozgásra.
A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli - mindig van egy centrifugális erõs, amely rápasszíroz a forgásközponttal ellentétes falra, felületre, így OLYAN MINTHA gravitációs HATÁS ÉRNE. És minél gyorsabban forogsz, annál erõsebb ez a gravitációs hatás.
Ebbõl persze leehtne meredek következtetéseket levonni, de ezt a dús fantáziájú fórumozókra hagyom.
Kara kánként folytatom tanításom.
#156
Nem kell "le"menni az erõkig, a tömeggel folyton leosztunk mindkét oldalon, úgyhogy elég a sebességekkel/gyorsulásokkal számolni...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#154
"és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak""
Már leírtam, leginkább a kifejezés használatával van bajom. Szabadesést leginkább csak homogén gravitációs mezõben tudunk értelmezni. Zuhanó kalapács, fel-fel dobott kõ... Ha van a gravitációs mezõre merõleges sebességkomponens, akkor inkább hajítás. De ez is inkább csak analógia, asztrofizikában nem úgy hívjuk, hogy hajítás, vagy szabadesés. Addig oké, hogy "szabad", mert más erõ nem hat rá (elhanyagoljuk), meg végülis "esés" is, mert a gravitáció hatására történik, de valahogy az ûrben mozgó bolygókra nem tudom azt mondani, hogy "esik".
"Az ellipszis pálya ..."
Ez így igaz, csak hívjuk már "gravitációs erõ irányá"-nak, ha lehet! :)
"Érthetõbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következõ pillanatban levõ helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merõleges sebesség vektor...."
Ez viszont nem teljesen korrekt. A mozgás irányára merõleges vektor az gyorsulásvektor, nem sebesség. Mivel merõleges a sebességvektorra, így nem gyorsít/lassít, hanem irányt változtat.
Már leírtam, leginkább a kifejezés használatával van bajom. Szabadesést leginkább csak homogén gravitációs mezõben tudunk értelmezni. Zuhanó kalapács, fel-fel dobott kõ... Ha van a gravitációs mezõre merõleges sebességkomponens, akkor inkább hajítás. De ez is inkább csak analógia, asztrofizikában nem úgy hívjuk, hogy hajítás, vagy szabadesés. Addig oké, hogy "szabad", mert más erõ nem hat rá (elhanyagoljuk), meg végülis "esés" is, mert a gravitáció hatására történik, de valahogy az ûrben mozgó bolygókra nem tudom azt mondani, hogy "esik".
"Az ellipszis pálya ..."
Ez így igaz, csak hívjuk már "gravitációs erõ irányá"-nak, ha lehet! :)
"Érthetõbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következõ pillanatban levõ helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merõleges sebesség vektor...."
Ez viszont nem teljesen korrekt. A mozgás irányára merõleges vektor az gyorsulásvektor, nem sebesség. Mivel merõleges a sebességvektorra, így nem gyorsít/lassít, hanem irányt változtat.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#153
jaj, ti annyit tudtok okoskodni...
Kara kánként folytatom tanításom.
#152
Az általad két különbözõ hozzászólásból összemosott dologra kissé zagyva lett.
"Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?" - én ilyet nem írtam. Pont azt írtam, hogyha nem keringene valami a Nap körül, hanem nulla lenne a sebessége, akkor szabadeséssel esne bele a Napba.
Az égitestek általában elliptikus pályán keringenek (gyk: a kör speciális ellipszis)
A röppályák az erõhatások miatt olyanok, mint amilyenek, nem a sebességük miatt. A sebesség is vektormennyiség (és lényeges is), de ha már sebességgel akarsz számolni, akkor inkább impulzussal számolj. Ugyanis a tömeg és a sebesség a lényeges. Azért tud valami keringési pályán maradni, mert az erõhatások eredõje mindig érintõleges.
"Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?" - én ilyet nem írtam. Pont azt írtam, hogyha nem keringene valami a Nap körül, hanem nulla lenne a sebessége, akkor szabadeséssel esne bele a Napba.
Az égitestek általában elliptikus pályán keringenek (gyk: a kör speciális ellipszis)
A röppályák az erõhatások miatt olyanok, mint amilyenek, nem a sebességük miatt. A sebesség is vektormennyiség (és lényeges is), de ha már sebességgel akarsz számolni, akkor inkább impulzussal számolj. Ugyanis a tömeg és a sebesség a lényeges. Azért tud valami keringési pályán maradni, mert az erõhatások eredõje mindig érintõleges.
#151
A szabadesést (a középont felé mutató sebességvektort) a gravitáció hozza létre.
A szabadesés gyorsulása, pedig nem más mint a centripetális gyorsulás...
A szabadesés gyorsulása, pedig nem más mint a centripetális gyorsulás...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#150
Érthetõbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következõ pillanatban levõ helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merõleges sebesség vektor....
A két vektor hosszának arányától függ a pálya
A két vektor hosszának arányától függ a pálya
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#149
Ugyan azt írjátok le amit én...
Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?
Milyen közeg lassítaná, és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak" Az ellipszis pálya egy olyan sebesség miatt van amelynek az íránya a szabad esés írányára mindig merõleges és a szabadesés gyorsulása miatt...
Ha az elsõ sebbeség minnél nagyobb annál elnyúltabb az ellippszis, egész addig amig át nem megy hiperbolába, ha meg (a kör pályánál) lassabb spirál pálya lenne. (a spirál a Napban végzõdne).
Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?
Milyen közeg lassítaná, és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak" Az ellipszis pálya egy olyan sebesség miatt van amelynek az íránya a szabad esés írányára mindig merõleges és a szabadesés gyorsulása miatt...
Ha az elsõ sebbeség minnél nagyobb annál elnyúltabb az ellippszis, egész addig amig át nem megy hiperbolába, ha meg (a kör pályánál) lassabb spirál pálya lenne. (a spirál a Napban végzõdne).
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#148
Ha a Föld valami miatt lefékezõdne (a pályán maradáshoz szükséges keringési sebessége csökkenne), akkor belezuhanna a Napba. Persze nem nyílegyenesen, hanem spirálisan. Ha nullára csökkenne hirtelen a sebessége, akkor pontosan a Nap felé zuhanna.
#147
Az a mondat így is-úgy is zagyva, tökmindegy volt, hogy hol kötök bele.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#146
Szerinted a Nap és a Föld között nincs gravitációs erõ?
Egyébként ugyanaz az elv, mint a mûholdak esetében.
Egyébként ugyanaz az elv, mint a mûholdak esetében.
#145
gravitációs állandó x földtömeg x naptömeg / Föld-Nap táv négyzet
Ez egy erõ, a Föld tömegközéppontjára hat, a mozgásának irányára merõleges, pont a Nap felé mutat. Ettõl az erõtõl "kanyarodik" körpályára a Föld.
Ez egy erõ, a Föld tömegközéppontjára hat, a mozgásának irányára merõleges, pont a Nap felé mutat. Ettõl az erõtõl "kanyarodik" körpályára a Föld.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#144
""de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért" - szövegértés nem megy? Jól fogalmazta meg, csak egy kicsit körülményesen.
de, azért" - szövegértés nem megy? Jól fogalmazta meg, csak egy kicsit körülményesen.
#143
A négyzetes dologban igazad van, de mi tartja pályán a Földet?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#142
Ok!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#140
"Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk"
Ez igaz
"de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért
"hiszen minden írányból azonosan hatna ránk"
ami ugyanaz.
Felfoghatjuk a Földet egy nagy golyónak, aminek a felszínén állunk. Akkor nem mindegy a sugara a gravitáció szempontjából.
Illetve kezelhetjük csillagászati léptékben, egy pontszerû tömegnek, akkor mindegy a sugara.
Ha a Föld tömegközéppontjában vagy, akkor mindkét modellt követve 0 a gravitáció, egyrészt a gömb anyagának a "széthúzó" gravitációja szempontjából, vagy azért, mert a pontszerû tömegtõl 0 a távolság.
"másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk."
Hát, ööö, nevezzük inkább ferde hajításnak. Ha már mindenképp középiskolás házifeladat szintû analógiát akarunk ráerõltetni... Szerintem az ilyen fogalmaknak, hogy szabadesés, leginkább csak állandó irányú gravitációs mezõben van értelmük (tehát a Föld felszínén, a görbületét elhanyagolva), térben a gravitáció már inkább vektoros erõösszegzés. Pl nincs "lefelé" irány, amerre a gravitációnak kijelölt iránya van és amerre szabadesés végbemegy...
Ez igaz
"de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért
"hiszen minden írányból azonosan hatna ránk"
ami ugyanaz.
Felfoghatjuk a Földet egy nagy golyónak, aminek a felszínén állunk. Akkor nem mindegy a sugara a gravitáció szempontjából.
Illetve kezelhetjük csillagászati léptékben, egy pontszerû tömegnek, akkor mindegy a sugara.
Ha a Föld tömegközéppontjában vagy, akkor mindkét modellt követve 0 a gravitáció, egyrészt a gömb anyagának a "széthúzó" gravitációja szempontjából, vagy azért, mert a pontszerû tömegtõl 0 a távolság.
"másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk."
Hát, ööö, nevezzük inkább ferde hajításnak. Ha már mindenképp középiskolás házifeladat szintû analógiát akarunk ráerõltetni... Szerintem az ilyen fogalmaknak, hogy szabadesés, leginkább csak állandó irányú gravitációs mezõben van értelmük (tehát a Föld felszínén, a görbületét elhanyagolva), térben a gravitáció már inkább vektoros erõösszegzés. Pl nincs "lefelé" irány, amerre a gravitációnak kijelölt iránya van és amerre szabadesés végbemegy...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#139
"Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt."
Ez hatalmas tévedés. Newton jól felírta azt a képletet, mûködik az rendesen. (persze ha nem végtelen tömegekrõl, fénysebességrõl, ilyesmirõl beszélünk)
Az összefüggés a gravitációs erõre:
F=G(m1*m2)/r^2
vagy a gyorsulásra:
g=G*m2/r^2
Az bizony négyzetes. És ezért tökmindegy, hogy 6757km, vagy 6757km és 1 méter négyzetével osztasz.
"Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám."
A Föld tömege meg egy nagyon nagy szám. A matematika ilyen trükkös dolog, hogy egyszerre kezeli a kettõt... :P
Ez hatalmas tévedés. Newton jól felírta azt a képletet, mûködik az rendesen. (persze ha nem végtelen tömegekrõl, fénysebességrõl, ilyesmirõl beszélünk)
Az összefüggés a gravitációs erõre:
F=G(m1*m2)/r^2
vagy a gyorsulásra:
g=G*m2/r^2
Az bizony négyzetes. És ezért tökmindegy, hogy 6757km, vagy 6757km és 1 méter négyzetével osztasz.
"Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám."
A Föld tömege meg egy nagyon nagy szám. A matematika ilyen trükkös dolog, hogy egyszerre kezeli a kettõt... :P
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#138
Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk, de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk, hanem mert egyrészt a Föld tömegvonzásának eredõje 0, hiszen minden írányból azonosan hatna ránk, másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#137
"Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?"
Nem ez a lényeg. Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt. Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám.
A másodikra:
Persze az emberben ez az érzet, de én a fogalmat nem így értettem. Azért használtam érzetet, mert valójában a világegyetem összes anyaga fejt ki ránk gravitációs erõt, mégha az sokszor kimutathatatlan is...
Nem ez a lényeg. Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt. Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám.
A másodikra:
Persze az emberben ez az érzet, de én a fogalmat nem így értettem. Azért használtam érzetet, mert valójában a világegyetem összes anyaga fejt ki ránk gravitációs erõt, mégha az sokszor kimutathatatlan is...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#136
Nem, a súlytalanság képzetét a súlytalanság okozza. Hogy a belsõ szervek nem nehezednek az alattuk lévõre, nem a megszokott érzést adják. "Megemelkedik" az ember gyomra.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#135
"Nos ha ez így lenne akkor 1 m-re a Földtõl lenne mondjuk 10m/s*s a gyorsulás 2 m-re ez 10/4m/s*s, ami nem igaz tehát valamit félre olvastál..."
Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?
Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#134
De, csak dolgozom közben, és nincs idõm végig írni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#132
Nah, megint a szokásos "szinvonal" Tipikusan témába vágó hsz-ekkel tele.<#banplz>
#131
Így súlytalanság képzetét a szabadesés okozza, és nem a világûr velejárója...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#130
Tehát ugyan az a rendszer nagyben mint a Földkörül keringõ objektumok rendszere...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#129
És az egész naprendszerben igaz: minden szabadeséssel esik a Nap felé, ha távolodni akarsz a Naptól gyorsítanod kell!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#128
Azért írtam, hogy elég eltérõ a naprendszerber a gravitációs erõ, ezt felhsználták már ûreszközök gyorsítására is (pl:Voyager)!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#127
A Föld távolsága átlagosan kb.: 149 000 000 Km
Ebbõl adódik hogy a Nap gravitációja a Földre 1/400-a annak mint ami a Naptól 1m-re hatna rá...
Ebbõl adódik hogy a Nap gravitációja a Földre 1/400-a annak mint ami a Naptól 1m-re hatna rá...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#126
A gravitáció 100 000 000 000/6,67 m távolságban csökken 1/4-ére...
Ami 14 000 000 Km!
Ami 14 000 000 Km!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#125
A korábbi hozzászólásoddal kapcsolatban: nyilván hatnak valamennyire a bolygók, csillagok, de attól mondjuk, hogy a 10 g 9,9 lesz, nem hinném, hogy annyira sokat nyomna a latban.
#124
Volt errõl egy cikk régebben az SG-n.
Valahogy a lõkéshullámokat használná fel.
Valahogy a lõkéshullámokat használná fel.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Oldal 1 / 4Következő →