127612
-
#97226
Megkövetem magam, mert más típusú anyagok kapcsán értekeztünk anno :)
Nem aszpartám, hanem aceszulfám-K
-
HisF8 #97225 "egy nagydarab afrikai néger és egy alacsony kis kínai ember között kisebb genetikai különbség van, mint mondjuk két azonos törzsbe tartozó csimpánz között"
Ez igaz, két ember átlagosan 3 millió bázispárban tér el egymástól (3 milliárd bp-unk van, tahát a genom 0,1%-a különbözik). Csimpánzoknál ez a szám 0,4%, tehát 12 millió bp eltérés van. (Nekem is a véleményem, hogy ezek mind tanult dolgok, olyan banális élményektől függenek, hogy kik voltak az óvodába lányok, ki volt a szomszéd anyuka. Persze ennek csak akkor lesz játéka, ha a biológiailag meghatározott szűrés már megtörtént, pl. legyen valaki akármennyire is szimpatikus, ha totál torz feje van képtelenek leszünk szépnek látni - persze idővel megszokjuk, a sok + élmény árnyalja, és akár azt is kijelenthetjük, hogy szép, de azért egy más értelmű szépség. Fordított esetben pedig akármennyire ellenszenves embert sem fogunk tudni nem szépnek látni, ha az illető arca szimmetrikus, olyan arányokat mutat, mint amit az emberi agy tudatalatt állandóan keres. Legfeljebb azt mondjuk, hogy elismerem, hogy szép, de taszít, kiráz tőle a hideg, stb.)
morcosytya: így van, a 3 millió bp eltérés 8%-a "kell" arra, hogy külön nagyrasszba kerülj, a maradék 92% már rasszon belül fog különbözővé tenni.
Amúgy az is érdekes, hogy pont az alacsony diverzitás miatt, ha csak egy izolált populáció is élne túl egy tömegkatasztrófát, akkor sem lenne jelentős a további diverzitásbeli csökkenés, mindössze 16%-a veszne oda az emberi összgenomnak akkor, ha csak egy pici falu maradna az emberiségből. Ennek nyilván az az oka, hogy régen egy sokkal diverzebb, és nagyobb egyedszámú populáció legalább egyszer (egyébként ember esetében bizonyított, hogy kétszer is volt ilyen esemény) közel került a kipusztuláshoz, akkor nagyon erősen leesett a diverzitás, és mára ez a populáció vitte fel az egyedszámot 7 milliárdra, de ahogy arról már volt szó az egyedszám felvitele semmilyen jelentős hatással nem lesz a diverzitásra (izoláció és környezetenként eltérő szelekciós nyomás hiányában). Vannak számítások arra, hogy az ilyen bottle neck szakaszokban mennyi lehetett a teljes emberi populáció száma, én legutóbb 70.000-et hallottam, de egyesek szerinr 20.000 alá is esett az egyedszám. Kicsit megtévesztő módon ezt hívják Ádámnak/Évának azt a látszatot keltve, mintha egyetlen személyről lenne szó, és tőle jönne minden génünk, holott itt most kis populációkról van szó, ahol könnyen megeshet, hogy valóban minden nő adott lókuszon ugyanazt a génváltozatot viseli. Így az Éva lehet 1 személy, vagy 8 is, sosem fog kiderülni, mert adott génre nézve egyformák voltak. (Az persze igaz, hogy minden új gén egy adott egyedben képződik mutációval, és onnan terjed el, mondjuk egy marker is így jelenik meg adott populációban, és ekkor Ádám/Éva valóban egyetlen konkrét egyedet jelöl, sajnos néha ezt a két dolgok bottle neck populáció, vagy egy egyedben megjelenő mutáció keverik, vagy uúgy Éváznak, Ádámoznak - Spektrumon, NatGeo-n lehet sok ilyen, amúgy nem annyira zavaró, következetlenséget hallani. Tehát egyrészt használják kis populációra, miközben az összgenomról van szó, illetve egy egyedre, akinek egyetlen (mutáns, nála először megjelenő, azaz az ő iverszervében mutálódó) génjét nézik.) -
#97223
Ez kicsit bonyolultabb ennél (és OFF is ide erősen), a baktériumoknál nem igazán csak a faj a mérvadó taxon, hanem baktérium-törzsekben gondolkodunk.
Escherichia coli: habár egy faj, rengeteg baktériumtörzse létezik, némelyik humánpatogén (káros) némelyik a normál bélflóra része és K-vitamint termel vagy kiszorít más azonos niche-t foglaló patogéneket (azaz hasznos).
Plazmidbevitellel génmódosított E. coli baktériumokkal termeltetnek inzulint, aminosavakat, hormont, enzimeket, stb. A gyógyszeripar és a géntechnológia kedvencei több okból is.
Aszpartám egy (L-aszparaginsav és L-fenilalanin tartalmú) aminosav dipeptid metilészter, egy fenil-alanin forrás, azaz bomlásával fenil-alanin jut a szervezetbe. A phenylketonuria (PKU) betegségben szenvedőkre nézve lehet halálos.
Bomlástermékei közt ott a hangyasav, formaldehid, metanol. Ez nem annyira egészséges... :)
GMO (genetikailag módosított) E Coli-val termeltethető fenil-alanin, csakúgy mint más aminosav.
Ergo: nem minden E. Coli baci törzs "kakija" aszpartám, de "rávehetőek" GMO-ként a termelésére..
-
clio1616v #97222 2 évig éltem Miskolcon, mondhatod -
#97221
de za aszpartám az e-coli baci kakija nem? -
#97220
Egyébként meg a hélium-3 reaktor mellett egy biológiailag semleges édesítőszer (sőt az egyenesen egészséges, salaktalanító kóla) az a találmány amire nagyon éhezik már ez az emberiség.. 
Lehetne mondjuk "Kaka Kóla".. stb -
#97219
![]()
-
#97218
Dehogyis, igazad volt! Azóta utánaolvastam. :)
Ugyanakkor ki akar örökké élni? Light Cola az egyetlen káros szenvedélyem, erről már nem vagyok hajlandó leszokni.. :-)
-
#97217
"Minden ember DNS-ének 99,7-99,9%-án osztozik bármely más emberrel ezen a bolygón (egyszerű nukleotid polimorfizmus (SNP) analízis alapján)."
és anno te baszogattál, amikor a benzoszulfimid és aszpartám rákkeltő hatásait ecseteltem
-
#97216
Az egyedek közti genetikai diverzitás mértéke rasszon belül nagyobb lehet mint két nagyrassz között: igaz. Csupán emiatt viszont a rassz fogalmat megkérdőjelezni tudományosan nem lehet (a "filozófiai" fajelmélet persze nem a biológia tárgyköre).
Minden ember DNS-ének 99,7-99,9%-án osztozik bármely más emberrel ezen a bolygón (egyszerű nukleotid polimorfizmus (SNP) analízis alapján).
A maradék adja ki a genomiális különbözőséget.
A genotípusos eltérésből az egyedfejlődés során manifesztálódik a fenotípusos, azaz a külső jegyekben is megjelent különbözőség / v. éppen hasonlóság.
A humán genom (DNS) génekre/allélekre nézve nevezhető (gén)"térkép"-nek, de egy egyed alakiságára / megjelenésére nézve nem mint térkép hanem sokkal inkább mint "eljárásrend" működik (lényegében az rns-en keresztül). Azaz nem kódol sejtről sejtre, hanem azt írja elő mely életszakaszban mikor és milyen fő szabályok szerint ágazzanak el a biokémiai folyamatok (fehérjeszintézis stb), mikor mit "gyártsunk", mikor kezdjük el...
Ez azt eredményezi, hogy nagy vonalakban minden ember megegyezik: humanoid, egy szíve van 2 veséje, ugyanaz az alapvető morfológiája és anatómiája (csontozat, izmok) stb..
Egymillió emberből szinte mindegyiknek lesz 2 lába, 2 keze és egy feje, de még az egypetéjű ikrek sem egymás tökéletes sejtszintű másolatai, hiszen minden sejtosztódás egy-egy újabb esély a hibára, egy sejtszintű mutációra, eltérésre, lényegében egy új "döntés" ahol a valóság (biokémiai szinten) elágazik.
Igen, más a testszaguk (mint ahogyan a vérképük, neuroendokrin rendszerük "finomhangolása" is, vagy az átlagolt örökletes intelligencihányadosuk), DE ahogyan Hisf8 is írta: ebben is nagy különbségek lehetnek a rasszba tartozó egyedek között is. -
#97215
én borsodból többet is tudnék,de sajnos azt a pesti agy nem fogja fel... -
clio1616v #97214 mondasz egy példát belső tulajdonságra, ami rasszfüggő? -
Fbn Lx #97213 pedig én olyasmit hallottam, hogy egy nagydarab afrikai néger és egy alacsony kis kínai ember között kisebb genetikai különbség van, mint mondjuk két azonos törzsbe tartozó csimpánz között. a másik meg, ami szintén nem tudom, mennyire pontos, hogy a külső fizikai jellemzőket a genom mindössze 1%-a kódolja
most ez alapján az ember külső tulajdonságai, bőr és szemszíne, testalkata stb. milyen szinten lehet mérvadó az ember teljes génállományának tekintetében?
ezért feltételezem, hogy a hajszín, bőrszín, testalkat-preferencia szinte teljes mértékben tanult dolog, és nem genetikai alapú -
#97212
Igen
persze függ attól hogy milyen a családja (leszarom ha zsici negró vagy mittom ha rendesek) -
EnxTheOne #97211 Ázsiai lányok a gyengéim. :D
Illetve fehérek közül a hófehér bör. :D -
HisF8 #97210 De akkor ezt egybe kell kötni mesterséges megtermékenyítéssel, ilyenkor a beültetendő zigóta teljes genomját is megszekvenáltathatja valaki, ha érdekli (még nem olcsó, de idővel az lesz; genetikai betegségekre meg szerintem mesterséges megtermnél alapból szűrik a beültetendő zigótákat).
Indokolt esetben lehet mintát venni magzatvízből, méhlepényből, de ezek mind komplikációkat okozhatnak, vetéléshez vezethetnek, szerintem just for fun ilyet nem engedélyeznek. -
#97209
pénztárcát nem gyártanak akkorát itthon ;)
amúgy valóban nemsokára mi mondjuk meg milyen szinü legyen ;) ja de isten. bocsánat :D -
#97208
-
#97207
A "kiüt a kölkömön" azt nem a betegségre értettem, hanem pl. én fehér vagyok a leendő feleségem pl majdnemfehér félcigány, de a kölyök vadcigány kinézetű lesz.
Azt nem szeretném.
Ha jól tudom 1-2 cég már foglalkozik ilyennel, hogy a megtermékenyített petesejtből vesznek mintát és megmondják, hogy cukros lesz-e, vagy Alzheimer-kóros stb.
Igaz, vagy Magyarban ilyen nincs? -
#97206
Igen.
Csak c nem. :) -
#97205
Hát igen, jó lenne valami statisztika, de én sem találtam.
Az óceániai népek esetében mi a helyzet, tudsz valamit róluk? -
HisF8 #97204 Tényleg érdekes, egyelőre csak spekulálnak, mi lehet az oka, bár itt azért csak egyedszámról van szó, betegek arányáról nem szól a cikk, kéne egy ugyanolyan adat, mint a japán-magyar esetében, hogy ugyanazt a paramétert tudjuk összehasonlítani (genetikai betgeségben szenvedő újszülüttek százaléka). A királyi családok (egyiptom, európai uralkodóházak) példája nyilván elég elrettentő, de tudtommal a szaporulattal ott sem volt gond, csak a végén már kíméletlen volt az egészségi állapotuk. Raszputyin is azért "futhatott" ennyire be, mert a kis cárevics súlyos beteg volt, egyiptomi múmiák meg tényleg horror kategória, akár 2-3 genetikai betegség is egyetlen személyben. -
HisF8 #97203 Ez a genetikai diverzitás nálunk jóval kisebb, mint az állatokban, így, ebben a formában, tuti, hogy kacsa. A fajok 90%-a Hexapoda (mondjuk fordítsuk rovarnak), és messze náluk a keggyakoribb a szűznemzés, ami igazi gyilkosa a gének diverzitásának. (Van olyan kiterjedt élőhely, ahol mondjuk él 50.000 egyed, de ezek mind 5 külön egyed klónjai, ez embernél, olyan mintha belőled, vagy belőlem 10.000 klón lenne. Talán még városi rangra is emelnék azt a települést, ahova beköltöznél/nék.)
Ember párválasztása marha messze van az ilyen leírásoktól. Az egy ennél sokkal bonyolultabb folyamat (ettől függetlenül, ha tartanánk magunkat ahhoz, hogy mindig a legkülönbözőbb genommal rendelkező partnert válasszuk, akkor lenne a legkisebb az esély genetikai beteg gyerekre). Ha valaki egy ilyen leírással akarná modellezni az emberi párválasztást, az kb. annyira lenne sikeres, mint pemzlivel nekiállni megfesteni a Mona Lisát.
Testszagok. Hát nekem volt cigány osztálytársam több is, és én azt fedeztem fel, hogy aki fürdött közülük, annak nem volt semmilyen szaga. Viszont volt olyan nem-cigány osztálytársam, aki nem fürdött, de ennek ellenére nem volt meg ez a jellegzetes szaga - másképp volt kib. büdös:) Igen, teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy az egyes populációk másképp bűzlenek, ha nem fürdenek. Illetve más a verejtéktermelésük üteme, mértéke, stb. Azt hiszem az afrikai csoportok nagy része zsírosabb bőrű, de mondjuk kisebb egységeken, pl. Európán belül is biztosan sok ilyen eltérés van.
Párválasztáshoz még: valóban ritkább a nagyrasszok közötti vonzalom, inkább szeret mindenki rasszon belül maradni. Például az aberrált, pszichopata szexuális bűnözők szinte kizárólag a saját rasszukon belül követnek el támadásokat, gyilkosságokat. USA-ban a rendőrség, ha látja, hogy ilyen típusú bűnesetnél (nem sima rape) az áldozat fehér, szinte azonnal mellékvágányra teszi a feketebőrű elkövetők utáni nyomozást.
És amúgy nekem is elsősorban a kaukázusi típusú nők tetszenek, bár egyértelmű sötét bőr, sötét szem, sötét haj preferenciával. Pedig én vikingek után is kémkedhettem volna, még a szakállam is vörös lenne, ha nem végnám le - német, dán felmenők... Az ázsiai nők teljesen hidegen hagynak, viszont a mélyfekete bőrű, nagyon vékony, alacsony, és kedvesen gömbölyded, kislányos arcú afrikai nők engem teljesen le tudnak nyűgözni a szépségükkel, kecsességükkel, szerencsére élőben is ismerek valakit, aki pont ilyen, bár csak látásból, mert nem beszélünk közös nyelvet - ő csak franciául tud, angolul eléggé csak pötyög, magyarul pedig most tanul. De a szépség persze totál egyedi, szinte bárki meg tud fogni, akár egy kék szemű, szőke hajú lány is - ha valami csoda folytán észreveszem a tömegből, hogy egyáltalán ott van:) Egyedül tényleg az ázsiai nők kivételek, belőlük sokat látok élőben is, tévében, neten, bárhol, és 0 reakció, egyszerűen semmi hatásuk, jóformán nem is nőként élem meg a jelenlétüket. Cigánylányok nagyon tetszenek, kár, hogy nem akkor élek, amikorra beérett a különféle felzárkóztatási programok gyümölcse, akkor nekem Mo. maga lenne a kánaán, így sajnos nagyon nagy szakadékok vannak még szemléletben, stb. De egy szimpatikus, okos, szép cigánylánnyal szívesen összeismerkednék, és nem csak rövidtávra gondolok. Olasz, spanyol nők tetszenek még nagyon egyébként, csak őket errefelé nem gyakran látni:( -
#97202
érdekes az arany mindezt ugy hogy nekünk magyaroknak is szép kevert genallomanyunk van.
elvégre párszáz év alatt átment rajtunk fel Eurázsia :)
engem ez tényleg lehangolt.
első körben kerültek elő a " nem fürdő cigányok meg büdös kínaiak "
és meg senki se rasszista :)
legalább több svéd domina és spanyol bombázó jut nekem ^^
bocsánat de beszűkült látásmódnak tartom. -
#97201
Csak mint érdekesség, nem vitatémának szánom: link -
#97200
ejj szép új világ :(
korcshegyek -
HisF8 #97199 "Egyébként ez a kérdés nekem nem is annyira tetszés-nemtetszés, sokkal inkább filozófiai szempontjából lényeges. Egyesek szerint a keveredés a jobb, szerintem meg a elkülönülés."
Így van, az egészséges utódok szempontjából nem ízlés kérdése, de sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak, mert nem is filozófiai kérdés, hanem kőkeményen tudományos, abból a fajtából, amit szerencsére számolni is lehet.
Az emberi genom 3,2 mrd bázispárból áll, és mondjuk 25.000 génünk van (ez ennél bonyolultabb kérdés, mert ott vannak a szabályozó régiók, az alternatív splicing, tehát a géntermékek száma jóval több lesz, lényegtelen most). Adott génre mindig x számú variáns létezik, x-et az egyszerűség kedvéért ezentúl vagyük 2-nek. Egy átlagos emberre 3-4-5 halálos, vagy nagyon súlyos genetikai betegséget okozó gén megléte a jellemző - nyilván azért nem vagyunk mindannyian betegek, mert a testvérkromoszóma ugyanazon lókuszán van egy másik génünk, és ez pl. autoszómás recesszív betegségek esetén elég is - főleg ilyen van, meg ivari kromoszómához kötött recesszív.
Ugye hogyan alakul ki egy új génváltozat; mutációval. Mondjuk vegyük a legegyszerűbb esetet. Adott X populáció 75.000 évve ezelőtt izolálódik Y és Z populációkra, Y populációban 50.000 évvel ezelőtt megjelenik "A" vad allél mutáns veriációja "a" (az öröklődés típusa mondjuk legyen a legegyszerűbb: A domináns, a recesszív), és részaránya 0,1-re emelkedik (mondjuk kapcsolva volt egy olyan génhez, ami nagyon előnyös volt, és magával húzva megemelte). Z populációban A az egyetlen allél a lókuszon. Y és Z populációk izolációja pont az én életmben szűnik meg. Vajon, ha felteszem, hogy Y populáció tagja vagyok, honnan érdemes párt választanom - feltéve, hogy minél egészségesebb utódot akarok?* Y-ból, vagy Z-ből? Számoljuk ki! Ha Y-ból választok partnert, akkor mekkora a valószínűsége, hogy aa genotípusú gyerekem lesz? Nyilván 0,01. Mekkora a valószínűsége annak, hogy Z populációból választott partnerrel aa utód születik? Könnyen belátható, hogy nulla, hiszen Z-ben csak AA genotípusú egyedek vannak, még akkor is egészséges heterozigóta gyerekem születne, ha én magam aa, azaz halott lennék! Hogy a gyerekem hordozó (Aa) lesz, annka is csak 0,1 a valószínűsége, és 90%, hogy az utód homozigóta domináns lesz! Azaz még az unokáimat is jól bebiztosítottam ez ellen a csúnya betegség ellen, ha Z-ből választok partnert.
Persze most előjöhet valaki azzal, hogy ok, persze ebben a kiragadott példában igazam van, mert direkt egy ilyen tök szuper populációt választottam, ahol mindenki egészséges, nem nagy ügy, hogy így előnyös. De gondoljunk bele abba, hogy milyen lehetséges helyzetek állhatnak elő egy adott génre nézve populációk keveredésekor.
1. eset: az allélok arányai megegyeznek -> teljesen mindegy melyik populációból választom a partnert.
2. eset: Y-ban magas, Z-ben alacsony "a" (ezentúl mindig Y tagja vagyok) -> Z-ből kell választani, óriási előny
3. eset: Y-ban alacsony, Z-ben magas -> jobb lenne Y-ból választani, de Z sem annyira rossz, mivel Y-ban eleve kevés "a" van, ezért nagy valószínűséggel én is "A"-t hordozok, tehát kicsi hátrány
Más lehetőség (felállás) nincs.
Jól látszik, hogy egyetlen rossz felállást kell elkerülni, a magas "a" + magas "a"-t, erre pedig az egyedüli biztos taktika, pont az Y+Z párosítás.
Most vegyük ehhez hozzá, hogy 25.000 génünk van, és akkor megértjük, hogy miért fokozottan előnyös Z-ből választanom. Mert ez a sok ezer gén ebben a modellben ezt jelenti: A-a, B-b, C-c, ... , Z(25.000. tag)-z(25.000. tag). Nyilván van egy csomó arány, ami azonos, van ami egyikben magas, másikban alacsony, és fordítva, teljesen véletlenszerű, hogy melyik gén éppen melyik populációban milyen arányú. Namost egy génről már láttuk, hogy, ami egyedül számít, hogy azt az egy igazán rossz párosítást (x-x) elkerüljük. Egy génre (nem tudom, hogy az én populációmban nagy-e x aránya X-hez képest, vagy pont fordítva az idegen populációban nagy) óriási előny, ha 2. eset állt fenn, és kis hátrány, ha 3. eset. A két populációban hasonló, közel 0,5-0,5 arányban fordul a 25.000 gén recesszív verziója, mondjuk van 5000 az egyikben, 5000 a másikban. Mit is jelent ez? Azt, hogy ha Z-ből választok, akkor 5000-szer jutok nagy előnyhöz, és ötezerszer kis hátrányhoz**, megéri? hogyne érné meg. Mi van, ha rosszabbak az arányok, mondjuk 0,4Y-0,6Z, akkor kapok 4000 nagy előnyt, és vállalok 6000 pici kockázatot, még ez is bőven megéri nekem, Z partnernek meg pláne, kap 6000 nagy előnyt, 4000 kis kockázatért. Ezzel szemben mi van, ha Y-ból választok? 4000-szer kockáztatom meg a magas a + magas a-t. Ez nyilván nem jó stratégia, nem is véletlen, hogy a természet arra alakított ki szerveket, hogy észleljük a genetikai különbséget, és (adott körülmények között) mindig a lehető leginkább eltérő egyedet válaszzuk, mert ezzel hozhatjuk létre a legjobb minőségű utódokat.
Remélem most már sikerült megérteni, miért nem ízlésbeli, vagy filozófiai kérdés a Z-ből való választás előnye.
*Ez fontos kitétel, mert valójában nem mindig szempont, hogy az utód a lehető legegészségesebb legyen. Pont ezért létezhetnek autoszomális domináns genetikai betegségek! Ilyenkor fenotípusosan, ránézésre is látható, hogy a partner beteg, (és ember esetében az is tudható, hogy a gyerek is minimum 50%, hogy beteg lesz, bocsánat, az őrült állatrajongóktól, de én más élőlényből nem nézem ki, hogy ezt előre belássa) mégis utódot vállalnak - pl. abban a párosodási időszakban sok idő lenne már jobb partnert keresni, nagyon sikeres évben (jó időjárás), sikeres párzás után bevállal egy rizikósabbat, növények azt se tudják kitől jönnek a spermák - max. a pollen falát tudják érzékelni, ha ott van valami nagy gond, akkot nem engedi be - vagy nem tudom, növényeknél hogy megy az ilyesmi, embernél érzelmek, stb.
**Nyilván nem lesz minden recesszív allél halálos, vagy káros, de ezek között lesz az összes ilyen - ebben a modellben. Valójában tehát csak azt kockázatom, hogy az 5000 recesszív allél között lesz 3 halálos, és ez találkozik a recesszív párjával, ez viszi le élhető arányokra a párosodási kockázatot Y+Y (Z+Z) felállásban, de a modell szempontjából lényegtelen, hiszen, ha ebben a bonyolultabb modellben vagyunk, akkor az Y+Z felállás is megkapja ugyanezt a 0,00x-es szorzót, tehát ez az egyszerüsítés voltaképpen nem más, mint 0,00x-el leosztani mindkét oldalt. -
Fbn Lx #97198 köszönöm, így már tiszta a dolog
ez a párválasztás része érdekes. úgy tudom, hogy az ember immunrendszerének működése nagyban meghatározza a testnedveinek szagát. és ezt érzékeljük tudat alatt, azaz ha valakinek nagyban eltér az immunrendszere a miénktől, annak a testszaga kellemesebb lesz számunkra
de ugyanakkor az is tapasztalati tény, hogy egy adott populáció elsősorban saját rasszból választ párt. egy afrikai vagy japán vonzó lehet mint egzotikum, de közülünk legtöbbet mégis egy magyar, de legalább európai lányt választanának szívesen ha az a kérdés, hogy kitől akarnak gyereket. nem lehetséges, hogy ez nem pusztán társadalmi nyomás, vagy megszokás?
Azaz egyértelmű, hogy többnyire azt fogja követendőnek tartani és ahhoz alkalmazkodik, amilyen közegben felnőtt.
De például egy néger lány verejtékmirigyei intenzívebben működnek, erősebb testszaga van, ahogy pl. egy kínai, vagy egy cigány szaga is kellemetlen számunkra, tisztálkodás ide vagy oda. Nem lehet, hogy az ilyen tipikus reakciók, mint a "négerszag" azt jelenti, hogy a rassz már túl távoli számunkra ahhoz, hogy a keveredés előnyös legyen? bár tudom, hogy az emberek közötti a genetikai diverzitás jóval kisebb, mint a legtöbb állatfajban, de feltételezem, hogy mi talán nem alkalmazkodtunk olyan jól a szélsőséges keveredéshez. azért a kaukázusi és az afrikai típus már nagyon rég volt, hogy elvált egymástól. -
HisF8 #97197 Japán: Japanese people are more genetically diverse than Koreans or Chinese people (both ethnicities have very high percentages of their own rare DNA). All that is known for certain is that the Japanese origins are spread throughout Asia.
Tehát nem is alacsony a diverzitás, nyilván ez annak köszönhető, hogy eleve nagy genetikai változatosságot mutató embercsoportok népesítették be a szigetet. "rate of genetic disease in about 1 per 100 newborn Japanese babies" ez a genetiakilag beteg újszülöttek aránya - nálunk 4% újszülötteknél, 8% fiatal felnőtteknél (20 éves). Mielőtt megkérdeznétek, azért lesz magasabb, mert a gének az egyedfejlődés során nem egyenletesen, hanem időben változó módon fejeződnek ki, 5 évesen más génjeidről fognak mRNS-ek átíródni, mint 20 évesen - épp ez az oka, hogy 5 évesen gyereknek nézel ki, 20 évesen pedig felnőttnek.
Természetesen befolyásolja azt is, egy lista azokról az idegrendszeri betegségekről, melyeknke genetikai okai (is) vannak: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK22197/
"Ekkora populációnál felesleges a beltenyészet veszélyéről beszélni" - teljesen rossz megközelítés, ami elérulja, hogy semmit nem értettél meg a középiskolai anyagból, ami nem meglepő, mert maguk a tanárok sem értik. Egy populáció egyedszáma irreleváns az utódok változatosságára nézve, csak a genetikai diverzitás számít. Egy csomó állatfaj (pl. parthenogenesissel és ivarosan is szaporodó fajok) óriási egyedszám ellenére genetikailag lehet, hogy csak 5 különböző verzióból állnak, anniyra extrémen alacsony a diverzitásuk. Míg léteznek populációk, amelyek egyedszáma nagyon kicsi, akár a kihalás szélén is állhatnak, mégis nagyon sokféle allél megvan náluk a fajra jellemző összgenomból - pont ezek lesznek a fokozottan védett populációk.
Izlandon olyannyira nagy a probléma, hogy állami programokkal próbálnak idegeneket odacsalogatni, elég nehéz dolguk van, mert nem túl népszerű a hely.
"távolságok miatt alig volt mozgás a települések között, de most már ott is más a helyzet" - ugyanaz a hibás szemlélet újra visszaköszön. Ha egy populáció kiindulási diverzitása nagyon alacsony, akkor hiába szaporítom fel az egyedszámot, a diverzitást nem tudom növelni, csak elhanyagolhatóan kis mértékben. Az a stratégia, hogy felszaporítom az egyedszámot, izolálok (mondjuk 10 populációra), majd feloldom ezeket, és újra összeengedem működik, csak nem ilyen időtávlatban, mint a skandinávok esetében. Pont ezért kell a genetikailag egészséges gyerekért egy olyan partnerrel összeállni, aki régóta izolálódott populációban van, de még egy fajba tartozik - amúgy sok állatfajnál ez sokkal-sokkal olajozottabban működik, mint pl. embernél ők tele vannak jó kis kemoreceptorokkal, amik pont olyan jeleket kutatnak, amik azt jelzik, hogy nagy-e köztük a genetikai távolság. Nekünk is vannak ilyen képleteink az orrunkban, és tudat alatt bele is szólnak a párválasztásba, egyelőre tisztázatlan milyen mértékben.
""vendégek" védtelenebbek az ottani betegségekkel szemben" - ez valóban így van, de az utódaikra nézve már nem lesz igaz*, mert kapnak egy fél genomot a helyiketől. Evolúciós szempontból pedig lényegtelen, hogy adott egyeddel mi történik, miután már megjelentek az utódai a populációban, és ő maga már nem szaporodna.
*ez nem teljesen igaz egyébként (mármint az, hogy rögtön ugyanolyan védettek lesznek a helyi betegségekkel szemben, mint az őslakosok), mert mindig adott gén gyakorisága számít. Például megjelenik egy új betegség, ami mondjuk (aa) genotípusú egyedeket megöl, (Aa) egyedeket megbetegít, de nem öl meg, (AA) egyedeket csak fertőz, de nem betegít meg. Van egy 0,9 (aa), 0,09 (Aa), 0,01 (AA) populációnk. Itt nyilván az igen intenzív szelekciós nyomás hatására fel fog menni (AA) és (Aa) aránya, (aa) aránya pedig lecsökken. Miután véget ér a szelekciós nyomás AA Aa aa aránya "befagy" és ilyen arányban adódik tovább generációról generációra. Ezért ha 200 év múlva újra megjelenik a szelekciós nyomás, gyakorlatilag észlelhetetlen marad, mert a populációt eleve magas AA Aa arány jellemzi. Ha közben ez a populáció keveredik más populációval, akkor nyilván megváltozik (feltéve, hogy a másik populációnak eltérő AA Aa aa aránya van, ugye, ha őket is érintette ugyanez a szelekciós nyomás, akkor náluk is hasonló arány állt be, és nem lesz változás a keveredés hatására adott gén gyakoriságára nézve) az AA Aa aa aránya, ahhoz képest, amibe az első szelekció végén befagyott. Ha most jelenik meg újra a szelekciós nyomás, akkor megint le kell mennie aa arányának, ami modjuk 0,2-re emelkedett a keveredés miatt. -
#97196
Ekkora populációnál felesleges a beltenyészet veszélyéről beszélni. Az legutóbb Skandináviában jelentett problémát, ahol a távolságok miatt alig volt mozgás a települések között, de most már ott is más a helyzet. Ahhoz gépest hogy (elvileg) milyen degeneráltak, egész tűrhető életük van, nem?
Az afrikai és arab "vendégek" védtelenebbek az ottani betegségekkel (és úgy általában az idegen környezettel) szemben, a skandinávok meg az általuk behozottakkal szemben. -
Fbn Lx #97195 akkor mi a helyzet a japánokkal például? évezredek óta izolált népcsoport, mégis úgy él a köztudatban, mint magas várható élettartammal rendelkező, tehát egészséges nép, fejlett technológiával, ami magas kognitív készégekre utal, kifejezetten sok genetikai betegségről meg nem tudok náluk
ez a fajta belterjesség a szellemi teljesítményt nem befolyásolja? -
HisF8 #97194 Ki kell, hogy ábrándítsalak, de minél közelebbi populációból választasz partnert, annál nagyobb a valószínűsége, hogy két recesszív, letális (vagy "csak" káros) gén kerül a két testvérkromatida adott lókuszaira. Szóval, ha ilyen paranoiás módon egészséges gyereket akarsz, akkor állj össze valami jó régóta szétvált populációból származó nővel. Ezért van például sokkal több genetikai betegség erősen izolált embercsoportokban is (askenázi zsidók például), és ezért lesznek betegek azok az utódok, akik közeli rokonok párosodásából születnek.
Tegyük fel, hogy adott génre nézve heterozigóta vagy te is, és a testvéred is (Aa), ha lenne egy közös utódotok, akkor az 1/4 valószínűséggel lesz homozigóta recesszív (aa), azaz ő belehalna az "a" allél okozta genetikai betegségbe. Ehhez vedd azt hozzá, hogy a testvéred nyilván 1/2 valószínűséggel lesz heterozigóta, és nyilván te is. Szóval annak a valószínűsége, hogy két testvér utódján megjelenik egy genetikai betegség 1/16. Mi is a baj a fekete bőrű lányokkal ezek után? - akiknek a populációjában, lehet, hogy nincs is meg az "a" allél... -
#97193
Az a helyzet hogy a rassz fogalma nem merül ki az eltérő (átlagú) bőrszínben, a belső tulajdonságok legalább annyira különbözőek lehetnek, mint amennyire kívülről különbözőnek látszanak a különböző embercsoportok.
(Egyébként ez a kérdés nekem nem is annyira tetszés-nemtetszés, sokkal inkább filozófiai szempontjából lényeges. Egyesek szerint a keveredés a jobb, szerintem meg a elkülönülés.) -
#97192
Nem, nem előítéletek miatt, csak szimplán nem tetszenek a más rasszhoz tartozók. -
clio1616v #97191 így van, attól függetlenül pedig, hogy kinek milyen a bőr fenotípusa még nagyon eltérő lehet az eddigi élete során megszerzett tapasztalata
az ice man fajták pedig tévesen a prekoncepcióikat arra alapozzák, hogy a negatív tapasztalataikat fixálják az eseményekben résztvevő személyek jelen esetben bőr fenotípusához -
szurop #97190 Felénk nagyon durván jó cigánylányok vannak, kár értük hogy cigányok. Az ázsiaiak meg bejönnek, nagyon szivesen járnék ázsiaival. -
#97189
igen -
#97188
Igen. Bőrszíntől függetelnül mindenféle nőtípust találtam már vonzónak. -
#97187
(ez nem válasznak akart menni) -
#97186
volt már olyan gyönyörű cigánylány akivel összejöhettem volna (olyan jó seggű csajt azóta sem láttam) de a családja miatt inkább nem éltem a lehetőséggel.
