#97216
Az egyedek közti genetikai diverzitás mértéke rasszon belül nagyobb lehet mint két nagyrassz között: igaz. Csupán emiatt viszont a rassz fogalmat megkérdőjelezni tudományosan nem lehet (a "filozófiai" fajelmélet persze nem a biológia tárgyköre).
Minden ember DNS-ének 99,7-99,9%-án osztozik bármely más emberrel ezen a bolygón (egyszerű nukleotid polimorfizmus (SNP) analízis alapján).
A maradék adja ki a genomiális különbözőséget.
A genotípusos eltérésből az egyedfejlődés során manifesztálódik a fenotípusos, azaz a külső jegyekben is megjelent különbözőség / v. éppen hasonlóság.
A humán genom (DNS) génekre/allélekre nézve nevezhető (gén)"térkép"-nek, de egy egyed alakiságára / megjelenésére nézve nem mint térkép hanem sokkal inkább mint "eljárásrend" működik (lényegében az rns-en keresztül). Azaz nem kódol sejtről sejtre, hanem azt írja elő mely életszakaszban mikor és milyen fő szabályok szerint ágazzanak el a biokémiai folyamatok (fehérjeszintézis stb), mikor mit "gyártsunk", mikor kezdjük el...
Ez azt eredményezi, hogy nagy vonalakban minden ember megegyezik: humanoid, egy szíve van 2 veséje, ugyanaz az alapvető morfológiája és anatómiája (csontozat, izmok) stb..
Egymillió emberből szinte mindegyiknek lesz 2 lába, 2 keze és egy feje, de még az egypetéjű ikrek sem egymás tökéletes sejtszintű másolatai, hiszen minden sejtosztódás egy-egy újabb esély a hibára, egy sejtszintű mutációra, eltérésre, lényegében egy új "döntés" ahol a valóság (biokémiai szinten) elágazik.
Igen, más a testszaguk (mint ahogyan a vérképük, neuroendokrin rendszerük "finomhangolása" is, vagy az átlagolt örökletes intelligencihányadosuk), DE ahogyan Hisf8 is írta: ebben is nagy különbségek lehetnek a rasszba tartozó egyedek között is.
#97216