-
HisF8 #97197 Japán: Japanese people are more genetically diverse than Koreans or Chinese people (both ethnicities have very high percentages of their own rare DNA). All that is known for certain is that the Japanese origins are spread throughout Asia.
Tehát nem is alacsony a diverzitás, nyilván ez annak köszönhető, hogy eleve nagy genetikai változatosságot mutató embercsoportok népesítették be a szigetet. "rate of genetic disease in about 1 per 100 newborn Japanese babies" ez a genetiakilag beteg újszülöttek aránya - nálunk 4% újszülötteknél, 8% fiatal felnőtteknél (20 éves). Mielőtt megkérdeznétek, azért lesz magasabb, mert a gének az egyedfejlődés során nem egyenletesen, hanem időben változó módon fejeződnek ki, 5 évesen más génjeidről fognak mRNS-ek átíródni, mint 20 évesen - épp ez az oka, hogy 5 évesen gyereknek nézel ki, 20 évesen pedig felnőttnek.
Természetesen befolyásolja azt is, egy lista azokról az idegrendszeri betegségekről, melyeknke genetikai okai (is) vannak: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK22197/
"Ekkora populációnál felesleges a beltenyészet veszélyéről beszélni" - teljesen rossz megközelítés, ami elérulja, hogy semmit nem értettél meg a középiskolai anyagból, ami nem meglepő, mert maguk a tanárok sem értik. Egy populáció egyedszáma irreleváns az utódok változatosságára nézve, csak a genetikai diverzitás számít. Egy csomó állatfaj (pl. parthenogenesissel és ivarosan is szaporodó fajok) óriási egyedszám ellenére genetikailag lehet, hogy csak 5 különböző verzióból állnak, anniyra extrémen alacsony a diverzitásuk. Míg léteznek populációk, amelyek egyedszáma nagyon kicsi, akár a kihalás szélén is állhatnak, mégis nagyon sokféle allél megvan náluk a fajra jellemző összgenomból - pont ezek lesznek a fokozottan védett populációk.
Izlandon olyannyira nagy a probléma, hogy állami programokkal próbálnak idegeneket odacsalogatni, elég nehéz dolguk van, mert nem túl népszerű a hely.
"távolságok miatt alig volt mozgás a települések között, de most már ott is más a helyzet" - ugyanaz a hibás szemlélet újra visszaköszön. Ha egy populáció kiindulási diverzitása nagyon alacsony, akkor hiába szaporítom fel az egyedszámot, a diverzitást nem tudom növelni, csak elhanyagolhatóan kis mértékben. Az a stratégia, hogy felszaporítom az egyedszámot, izolálok (mondjuk 10 populációra), majd feloldom ezeket, és újra összeengedem működik, csak nem ilyen időtávlatban, mint a skandinávok esetében. Pont ezért kell a genetikailag egészséges gyerekért egy olyan partnerrel összeállni, aki régóta izolálódott populációban van, de még egy fajba tartozik - amúgy sok állatfajnál ez sokkal-sokkal olajozottabban működik, mint pl. embernél ők tele vannak jó kis kemoreceptorokkal, amik pont olyan jeleket kutatnak, amik azt jelzik, hogy nagy-e köztük a genetikai távolság. Nekünk is vannak ilyen képleteink az orrunkban, és tudat alatt bele is szólnak a párválasztásba, egyelőre tisztázatlan milyen mértékben.
""vendégek" védtelenebbek az ottani betegségekkel szemben" - ez valóban így van, de az utódaikra nézve már nem lesz igaz*, mert kapnak egy fél genomot a helyiketől. Evolúciós szempontból pedig lényegtelen, hogy adott egyeddel mi történik, miután már megjelentek az utódai a populációban, és ő maga már nem szaporodna.
*ez nem teljesen igaz egyébként (mármint az, hogy rögtön ugyanolyan védettek lesznek a helyi betegségekkel szemben, mint az őslakosok), mert mindig adott gén gyakorisága számít. Például megjelenik egy új betegség, ami mondjuk (aa) genotípusú egyedeket megöl, (Aa) egyedeket megbetegít, de nem öl meg, (AA) egyedeket csak fertőz, de nem betegít meg. Van egy 0,9 (aa), 0,09 (Aa), 0,01 (AA) populációnk. Itt nyilván az igen intenzív szelekciós nyomás hatására fel fog menni (AA) és (Aa) aránya, (aa) aránya pedig lecsökken. Miután véget ér a szelekciós nyomás AA Aa aa aránya "befagy" és ilyen arányban adódik tovább generációról generációra. Ezért ha 200 év múlva újra megjelenik a szelekciós nyomás, gyakorlatilag észlelhetetlen marad, mert a populációt eleve magas AA Aa arány jellemzi. Ha közben ez a populáció keveredik más populációval, akkor nyilván megváltozik (feltéve, hogy a másik populációnak eltérő AA Aa aa aránya van, ugye, ha őket is érintette ugyanez a szelekciós nyomás, akkor náluk is hasonló arány állt be, és nem lesz változás a keveredés hatására adott gén gyakoriságára nézve) az AA Aa aa aránya, ahhoz képest, amibe az első szelekció végén befagyott. Ha most jelenik meg újra a szelekciós nyomás, akkor megint le kell mennie aa arányának, ami modjuk 0,2-re emelkedett a keveredés miatt.