93
mesterségesen irányított emberi evolúció, a genetika sötét fejezete, lovakat, kutyákat, rózsákat nemesítünk, beválna emberekre is?
-
Wolfsnack #93 lol -
Rundstedt17 #92 Nem veled van a baj mert én sem látom:D -
Ronny #91 csak én nem látom az összefüggést?:D -
#90
Feldmár András egyik előadása jut az eszembe az iq mizériáról:
"Ha én hazamennék, befeküdnék az ágyamba, beszarnék, és ott feküdnék a szaromba, fogadjunk, hogy egy héten belül, ha ezt folytatom (-oda is pisálok), akkor kórházba fognak vinni, és egy, két, három, négy, öt pszichiáter alá fogja írni, hogy a diagnózisom skizofrénia. Ilyen könnyű skizofrénné válni. Te is megteheted. Ha egy karriert akarsz, mint skizofréniás, így is elkezdheted, de van más módszer is. Ez az egyik leggyorsabb módszer. Mindenki lehet skizofréniás!" -
Rundstedt17 #89 A tudományos kutatás intelligenciával kapcsolatos ismeretei
Richard Herrnstein és Charles Murray The Bell Curve című könyvének a megjelenése óta számos kommentátor olyan véleménynek adott hangot az emberi intelligenciával kapcsolatban, amely nem felel meg a jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatoknak. Ugyanakkor a média által diszkreditált bizonyos következtetések valójában a tudományos világ szilárd támogatását élvezik. Az alábbi nyilatkozat olyan konklúziókat tartalmaz, amelyek az intelligenciát tanulmányozó kutatók többségi véleményét tükrözik, és különösen azokét, akik az egyének és csoportok közötti intelligenciakülönbségek természetével, eredetével és gyakorlati következményeivel foglalkoznak.
1. Az intelligencia egy nagyon általános mentális képesség, amely a gondolkodásnak, az előrelátásnak, a problémamegoldásnak, az elvont módon való gondolkodásnak, az összetett eszmék megértésének, a gyors tanulásnak és a tapasztalatokból való tanulságok levonásának a képességét foglalja magába és nem korlátozódik egy könyv elolvasásának, egy minimális iskolai képzés megszerzésének vagy tesztek kitűnő módon történő megoldásának a képességére. Inkább a bennünket körülvevő világ megértésének a szélesebb és mélyebb képességet tükrözi – a történések „felfogását”, a „dolgok értelmének” megértését, a tennivaló „magunk számára való elképzelését”.
2. Az ilyen módon meghatározott intelligencia mérhető és az intelligenciatesztek megfelelően mérik. Ezek a tesztek a pszichológiai tesztek közé tartoznak, amelyek ma a legjobbak, a kidolgozásukat lehetővé tévő technikák szempontjából éppúgy, mint érvényességük és megbízhatóságuk tekintetében. Nem mérik viszont (és nem is ezért találták ki őket) a kreativitást, a jellemet, a személyiséget és az egyének között létező más, fontos különbségeket.
3. Noha különböző típusú intelligenciatesztek léteznek, mind ugyanazt az intelligenciát mérik. Egyesek számokhoz vagy szavakhoz folyamodnak, tehát egy sajátos kulturális poggyászt követelnek meg (mint a szókincs), mások viszont csak rajzokat vagy formákat használnak, és csupán néhány egyszerű és egyetemes fogalom (sok/kevés, nyitott/zárt, magas/alacsony) ismeretét kérik.
4. Az emberek IQ-juk szerinti megoszlása, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig, korrekten bemutatható egy haranggörbe által, amelyet a statisztikai zsargonban „normális görbének” neveznek. Az egyének többsége az átlag körül helyezkedik el, amely megfelel a 100-as IQ-nak. Közülük kevesen nagyon kiváló vagy nagyon gyönge eredményeket érnek el: az amerikaiak kb. 3 százalékának 130-at meghaladó az IQ-ja (őket tekintik általában „zseniknek”), miközben majdnem ugyanilyen arányban vannak azok, akiknek 70 alatti az IQ-juk (a 70-75-ös IQ-t általában a mentális retardáltság jelének tekintik).
5. Az intelligenciatesztek nem tartalmaznak kulturális elfogultságot az amerikai feketék és az Egyesült Államok más angol nyelvű etnikai kisebbségeinek tagjaival szemben. Az IQ-pontarányok viszont egyenlő prediktív értékkel rendelkeznek minden amerikai számára, fajra vagy társadalmi osztályra való tekintet nélkül.
6. Az intelligenciában szerepet játszó agyi mechanizmusok még kevéssé ismertek. A mai kutatás a neuronok közötti transzmiszszió sebességét, az agy glükózfelvételét és elektromos aktivitását vizsgálja.
7. Valamennyi IQ-szinten megtalálhatók minden etnikai és faji csoport tagjai. Az egyes csoportokra jellemző haranggörbék nagymértékben átfedik egymást, de a csoportok gyakran különböznek a görbe azon helye tekintetében, ahol tagjaik a legnagyobb számban találhatók. Egyes csoportok (mint a zsidók vagy az ázsiaiak) görbéi magasabban koncentrálódnak, mint általában a fehéreké. Bizonyos más csoportok (mint a feketék és a hispánok) görbéi alacsonyabban koncentrálódnak, mint a nem spanyol nyelvű fehéreké.
8. A fehérek számára a haranggörbe majdnem a 100-zal egyenlő IQ-szinten koncentrálódik, az amerikai feketék számára 85 körül. A különböző spanyol nyelvű alcsoportok tagjai számára a központ egy köztes pozíciót foglal el a feketékhez és a fehérekhez viszonyítva. Kevéssé végleges adatokkal rendelkezünk annak pontos meghatározásához, hogy a 100 fölött milyen szinten helyezkedik el a görbe központja a zsidók és az ázsiaiak számára.
9. Az IQ erősen kapcsolódik – valószínűleg jobban, mint bármely más elkülönülten mérhető emberi vonás – számos fontos társadalmi, gazdasági, oktatási és foglalkozási természetű eredményhez. Az IQ és az egyének életszínvonala és munkateljesítmény-szintje közötti kölcsönhatás nagyon erős a létezés bizonyos területein (oktatás, katonai kiképzés), mérsékelt, de határozott más területeken (társadalmi verseny), szerény, de valóságos ismét más területeken (törvénytisztelet). Amit tehát az IQ mér, bármi is legyen az, nagy gyakorlati és társadalmi fontossággal bír.
10. A magas IQ előnyt jelent a életben, mert gyakorlatilag minden tevékenység gondolkodást és döntéshozatalt követel. Az átlagosnál alacsonyabb IQ viszont gyakran hátrányt jelent, különösen a hátrányos helyzetű környezetben. Természetesen a magas IQ nem jelent nagyobb garanciát a sikerre, mint ahogy az átlagosnál alacsonyabb IQ sem garantálja a kudarcot. Számos kivétel van, de társadalmunkban a siker feltételei nagymértékben azoknak kedveznek, akiknek magasabb az IQ-juk.
11. A magas IQ birtoklásának tényéből származó gyakorlati előnyök együtt növekednek az életfeltételek összetettebbé válásával. Például általában magas IQ szükséges a nem rutinszerű, nagyon komplex munkában való jó eredmények eléréséhez (vezetői, szervezési munka). Jelentős előnyt képvisel a mérsékelten bonyolult (kézművesi, egyházi, rendőri) állás betöltésénél is, viszont kisebb előnyt jelent egy olyan álláshoz, ahol csak rutinproblémák megoldása és egyszerű döntések meghozatala merül fel (nem szakmunka).
12. Az intelligenciabeli különbségek persze nem az egyedüli számításba veendő tényezők az oktatás és képzés terén elért eredmények magyarázatához vagy egy magasan kvalifikált munka gyakorlásához (ezt egyébként soha senki nem is állította), de gyakran az intelligencia számít leginkább. Amikor az egyéneket már intelligenciájuk függvényében kiválasztották, tehát alig különböznek egymástól az IQ-juk tekintetében, ahogy ez gyakran megtörténik az egyetemeken (vagy a szakképzés keretében), a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezők hozzá képest nagyobb fontosságot nyernek.
13. Bizonyos személyes vonások, az egyéni tehetségek, a fizikai képességek, a gyakorlat stb. fontosak, és néha lényegesek számos hivatás gyakorlásában a siker eléréséhez, de ezeknek egyik célról vagy helyzetről egy másikra való alkalmazásának vagy „átvitelének” a lehetősége korlátozottabbnak tűnik (vagy ismeretlen marad). Egyes kutatók ezeket a személyiségjegyeket az „intelligencia” más formáinak tekintik.
14. Az egyének közötti intelligenciabeli különbségeket egyszerre magyarázzák környezeti és genetikai különbségek. Az átörökíthetőségi becslések (a 0-tól 1-ig tartó skálán) 0,4 és 0,8 között változnak, a többségük tehát azt jelzi, hogy a genetikai tényezők fontosabb szerepet játszanak az egyéni IQ-különbségek meghatározásában, mint a környezet. (Átörökíthetőségnek hívjuk a fenotípus és genotípus közötti korrelációs négyzetet.) Ha a környezeti feltételek egyformává válnának mindenki számára, az átörökíthetőség 100 százalékon állandósulna, mert minden fennmaradó IQ-különbség szükségképpen genetikai eredetű lenne.
15. Genetikai és környezeti okok miatt ugyanazon család tagjai is hajlamosak lényegesen (átlag 12 ponttal) eltérő IQ-t birtokolni. Genetikailag azért különböznek egymástól, mert a biológiai testvérek mindkét szülőjükkel pontosan génjeik felében osztoznak, és mert egymással átlagosan a génjeik felében osztoznak. Azért is különbözik az IQ-juk, mert ugyanazon a családon belül különböző környezeti tapasztalatra tesznek szert.
16. Noha az IQ nagymértékben örökölhető lehet, ez nem jelenti azt, hogy a környezetnek nincs rá hatása. Az egyének nem születnek fix és változtathatatlan intelligenciaszinttel (ezt egyébként soha senki nem is állította). Általánosságban azonban az IQ fokozatosan állandósul a gyermekkorban, és később csak nagyon kevéssé módosul.
17. Noha a környezet fontos szerepet játszik az IQ-különbségek meghatározásában, még nem tudjuk, hogyan kellene hatást gyakorolni rá a közepesnél alacsonyabb IQ állandó növelése érdekében. Bizonyos ígéretesnek mutatkozó legutóbbi próbálkozások továbbra is széles körű tudományos vita tárgyát képezik.
18. A genetikai tényezőknek köszönhető különbségek nem szükségképpen orvosolhatatlanok (ahogyan ezt a cukorbetegség vagy a rossz látás példája mutatja). A környezetnek köszönhető különbségek nem szükségképpen orvosolhatók (ahogyan ezt a sérülések, a mérgezések, az orvosi kezelés hiánya és bizonyos betegségek mutatják). Bizonyos mértékben egyaránt megelőzés tárgyát képezhetik.
19. Nincsenek meggyőző adatok arra vonatkozóan, hogy a különböző etnikai és faji csoportok IQ-görbéi folyamatosan konvergálnának. Az utóbbi években végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az iskolai eredményekben az árok egy kissé tovább mélyült bizonyos fajok, bizonyos korosztályok, bizonyos tantárgyak és bizonyos teljesítményszintek tekintetében, ezek az adatok azonban túlságosan is heterogének ahhoz, hogy maguknak az IQ-szinteknek az általános változását tükrözzék.
20. Az IQ-görbék etnikai vagy faji különbségei lényegében ugyanazok a fiatalok elemi iskolai kezdésekor, mint amikor befejezik a felsőfokú tanulmányaikat. Minthogy azonban a legkiválóbb fiatalok gyorsabban tanulnak a többieknél, ugyanezek az IQ-különbségek egyre növekvő ismeretbeli egyenlőtlenségbe torkollnak az iskoláztatás folyamán. Ahogyan azt az Egyesült Államokban végzett széles körű vizsgálatok mindig bizonyítják, a tizenhét éves feketék által matematikából, tudományokból és olvasásból felmutatott eredmények a tizenhárom éves fehérek által elért átlageredményekhez közelítenek, miközben a spanyol nyelvűek köztük helyezkednek el.
21. A feketék között alapvetően ugyanazon okok miatt vannak intelligenciabeli különbségek, mint a fehérek (és mint az ázsiaiak vagy a hispánok) között. Genetikai és környezeti tényezők ebben egyaránt közrejátszanak.
22. Nincs döntő válasz arra a kérdésre, hogy vajon az IQ-görbék miért különböznek az etnikai és faji csoportok szerint. A csoportok közötti IQ-különbségek okai eltérőek lehetnek azoktól, amelyek az egyének közötti különbségeket magyarázzák (akár fehérek, feketék vagy ázsiaiak). Hamis azt állítani, amint azt sokan teszik, hogy bizonyos népességekben ugyanazon ok miatt vannak a többieknél nagyobb arányban magas (vagy alacsony) IQ-jú egyének, mint amiért egy adott népességen belül egyeseknek magasabb az IQ-juk, másoknak meg alacsonyabb. A szakértők nagy része azt gondolja, hogy a környezet fontos szerepet játszik az IQ-görbék közötti eltérésben, de genetikai tényezők is közrejátszhatnak.
23. Az etnikai és faji intelligenciakülönbségek kevésbé markánsak, de mégis lényegesek az ugyanolyan társadalmi-gazdasági feltételek között élő egyének esetében. A jómódú családokból származó fekete egyetemisták például tendenciaszerűen jobb eredményeket érnek el, mint a szegény családokból származó feketék, de általában nem érnek el jobb eredményeket, mint a szegény családokból származó fehérek.
24. Majdnem minden önmagát feketének tartó amerikainak vannak fehér felmenői (20 százalékos középarányban), és az önmagukat fehéreknek, hispánoknak stb. tekintők közül sokaknak kevert eredetű őseik. Mivel az intelligenciavizsgálatok arra támaszkodnak, ahogyan az egyének önmagukat elkülönült faji kategóriákba sorolják, miként általában a társadalomtudományokban szokás, következtetéseik a biológiai és társadalmi jellegzetességeknek a csoportok közötti bizonyos kevéssé világos keveredését is tükrözik (amit soha senki nem vont kétségbe).
25. A kutatási eredmények nem írnak elő és nem tiltanak meg semmiféle különleges társadalompolitikát, mert sohasem határozhatják meg, hogy melyek legyenek a céljaink. Abban viszont segíthetnek bennünket, hogy felmérjük a siker valószínűségét és eme célok eléréséhez használt különböző eszközök marginális következményeit.
Richard D. Arvey (Minnesotai Egyetem), Thomas J. Bouchard Jr. (M. E.), John B. Carroll (Észak-Karolinai Egyetem), Raymond B. Cattell (Hawaii Egyetem), David B. Cohen (Texasi Egyetem), René V. Dawis (M. E.), Douglas K. Detterman (C.W.R. Egyetem), Marvin Dunnette (M. E.), Hans J. Eysenck (Londoni Egyetem), Jack Feldman (Georgiai Technológiai Intézet), Edwin A. Fleishman (George Mason Egyetem), Grover C. Gilmore (C.W.R. Egyetem), Robert A. Gordon (John Hopkins Egyetem), Linda S. Gottfredson (Delaware-i Egyetem), Robert L. Greene (C.W.R. Egyetem), Richard G. Haier (Kaliforniai Egyetem), Garrett Hardin (Berkeley), Robert Hogan (Tulsai Egyetem), Joseph M. Horn (T. E.), Lloyd G. Humphreys (Illinoisi Egyetem), John E. Hunter (Michigani Állami Egyetem), Seymour W. Itzkoff (Smith Főiskola), Douglas N. Jackson (Nyugat-Ontariói Egyetem), James J. Jenkins (Dél-Floridai Egyetem), Arthur R. Jensen (Berkeley), Alan S. Kaufman (Alabamai Egyetem), Nadeen L. Kaufman (Kaliforniai Hivatásos Pszichológiai Iskola), Timothy Z. Keith (Alfred Egyetem), Nadine Lambert (Berkeley), John C. Loehlin (T. E.), David Lubinski (Iowai Állami Egyetem), David T. Lykken (M. E.), Richard Lynn (Ulsteri Egyetem), Paul E. Meehl (M. E.), R. Travis Osborne (Georgiai Egyetem), Robert Perloff (Pittsburghi Egyetem), Robert Plomin (Londoni Pszichiátriai Intézet), Cecil R. Reynolds (Texas A and M Egyetem), David C. Rowe (Arizonai Egyetem), J. Philippe Rushton (Ny-O. E.), Vincent Sarich (Berkeley), Sandra Scarr (Virginiai Egyetem), Frank L. Schmidt (Iowai Egyetem), Lyle F. Schoenfeld (Texas A and M Egyetem), James C. Sharf (George Washington Egyetem), Herman Spitz (New Jersey), Julian C. Stanley (J.H. E.), Del Thiessen (T. E.), Lee A. Thomson (C.W.R. Egyetem), Robert M. Thorndike (Western Washington Egyetem), Philipp Anthony Vernon (Ny-O. E.), Lee Willerman (T. E.), azaz 52 amerikai, kanadai és angol egyetemi tanár és tudományos kutató.
-
Rundstedt17 #88 Szerintem is -
Rundstedt17 #87 Hát persze,ez is mind a mi hibánk.Ha bünőznek szegény rasszizmus által kirekesztett fekák és cigók az csak a mi hibánk.Mert nem toleráljuk eléggé őket?Mert nincs egyenlőség!Oh már hallom a liberálisok sírását,minden a mi hibánk! -
#86
ahhoz a környezethez szokott. egy városi embernek a város a természetes környezete. -
#85
de most mégse az anyjával fekszik el az átlagember, míg ők igen. ergo lemaradtak. -
Ronny #84 ne legyél durcis:) -
#83
Most mond, hogy nem az. -
#82
Igen. Szerintem meg a hozzád hasonlók. Úgyhogy te balra én meg jobbra ok? -
Ronny #81 az a gáz, hogy a hozzád hasonlók tönkreteszik a nyugati világot. Szerintem.
-
Ronny #80 igen, majd 50 év múlva megtalálják és nagyot nézünk! Csak én érzem, hogy átmentünk röhejesbe? Ez volt az utolsó utáni érv?:) -
Ronny #79 ez csak annyit jelent, hogy szub-szaharai felmenőik is voltak(ami afrikában azért nem olyan meglepő:). Ez lehet 1% és lehet 20% is, de ettől még semmiképen sem voltak feketék, mint ahogy a mostani maghreb térség lakói sem azok. -
#78
Amit a gyarmatosító hatalmak tettek velük, most visszakapják egy rakás bevándorló formájában :) -
Emmegki #77 Afrikában most is nagy szükség lenne rá, hogy megtalálják. De nem. És eddig még egyszer sem.
Mondjuk mi voltunk a hülyék hogy betettük oda a lábunkat. Hagyni kellett volna őket éljenek ahogy tudnak. -
Emmegki #76 Most hogy kifogytál az érvekből elkezdessz rasszistázni? -
#75
...ehh, nem ilyen a világ, gyerekek... ;)
Azt gondolom, a Ponyvaregény végi példabeszéd az igazságról, hogy az erősek nem akarják szétverni a gyengék fejét, mert most éppen olyanjuk van - de bármikor megtehetnék - szerintem EZ az, ami minket, embereket a legjobban jellemez.
Az ember ember marad és ezt akkor lehet a legtisztábban látni, amikor jól megrugdossák szegény genetikust a kísérleti alanyai.
Én is kulcsrazárom az ajtót, ha a lépcsőházban ordítoznak a "jómunkásemberek".
Nem az emberekkel van a gond, hanem a szocializált emberekben felgyülemlett agresszióval. -
haxoror #74 50 éven belül jelentős Afrikai civilizációk leletei is fel fognak majd tűnni az őserdők mélyéről?
A kontinens már rég teljesen fel lett térképezve és maguknak az afrikaiaknak is komoly érdekük fűződne egy ilyen felfedezéshez de mégsem találtak eddig ők sem semmit.
Esetleg a Kongó környékén van még pár eddig nem igazán felderített völgy ahol körbe lehetne nézni, persze elég kicsi az esély hogy egy magas rendű afrikai civilizáció leletei pont a kontinens leg-lakhatatlanabb részéből kerülnének elő. -
#73
Jahh persze.. és hol voltak az Óriási indián birodalmak mikor Cortezék megérkeztek Amerikába? Sehol mert szétszabdalták egymást.
Szerintem valószínűsíthetően néhány 50 éven belül jelentős Afrikai civilizációk leletei is fel fognak majd tűnni az őserdők mélyéről. Kíváncsi vagyok, hogy a nagy "A Négerek butábbak genetikusan" véleménnyel bíró emberek hova lesznek majd akkor... (már előre látom "hamisítják a történelmet már megint. ez nem igaz, nem úgy volt hisz a 19. században már nemvoltak sehol mikor mi FEHÉREK odaértünk". -
#72
Nem egészen.
Blood typing and DNA sampling on ancient Egyptian mummies is scant; however, blood typing of dynastic mummies found ABO frequencies to be most similar to Northern Haratin populations, while DNA extraction (namely from the 12th dynasty) indicates multiple lines of descent, including sub-Saharan Africa, while the other lineages were not identified, but may be African in origin as well (wikipedia) -
#71
Jólvan menjél egy "White power" tüntetésre inkább. Kezd felfordulni a gyomrom attól amilyen természetes számodra, hogy te része vagy az uralkodó rétegnek a bőrszíned miatt.
gáz. -
Ronny #70 kb. mint az arabok -
#69
Miért, szerinted mik voltak? Mert hogy fehérek nem, az is biztos. -
Ronny #68 neked is a törikönyveket ajánlom vagy legalább a wikipédiát.
URL=http://en.wikipedia.org/wiki/Scramble_for_Africa]Scramble for Africa[/URL]
Afrika 90% nem volt gyarmat a 19. századig. Addig gondolom prosperáltak és úgy általában igen fejlettek voltak, de oda ment a szemét fehár ember és lerombolta a magas szinvonalú egyetemeiket és a kontinens amnézia állapotába süllyedt.
"Ha nincs oktatás, ha nincs gazdaság, ha aki odamegy csak azt látja, hogy hogyan lehet nyomorban tartani egy egész réteget akkor mi köze ehhez a genetikának??"
Miért nincs náluk iskola? Nálunk miért van? Ázsiában miért van? Dél-Amerikában miért van?
-
#67
sorolj fel párat. -
Ronny #66 nem tudom, talán igen. Szerintem a bűnözést csak egy tünet, sokkal jobban aggaszt a multikulti többi következménye. -
#65
Pedig símán lehet, hogy a "primitívebbek" jobban megtalálják a túlélés módját mint te "hajdeintelligens fehér ember". -
#64
Talán azért mert a drága fehérek odamennek és mindent felvásárolnak? És mindent olcsón fel tudnak vásárolni mivel nincs oktatás így egy cosmó ember buta mint a föld. Aki meg nem buta az vezeti őket a halálba különböző idióta ideológia mentén, mint az ilyen szarrágó elmélet is amit próbálsz itt áterőltetni.
Ha nincs oktatás, ha nincs gazdaság, ha aki odamegy csak azt látja, hogy hogyan lehet nyomorban tartani egy egész réteget akkor mi köze ehhez a genetikának??
Elárulnád? Hogyan legyen egy országból vagy egy rasszból fejlesztő nagyhatalom, tudósokkal rendelkező nagyhatalom, ha amint felépítenek egy iskolát azt valaki lerombolja. Ez nem genetika. ez tudatlanság. ahogya rasszizmus is az. csak nem midnenki látja be. -
Ronny #63 szerintem nem lenne jó a globális felmelegés/lehülés időszakában egy primitívebb kultúrába beolvadni. -
Ronny #62 és miért fejletlenek az afrikai országok? Még ott is ahol gazdag a vegetáció? Miért nincs ott kultúra? Ok-okozati összefüggést kell keresni! -
Ronny #61 "Egyébként pár ezer éve a feketék lakta egyiptom volt "
ajánlom Egyiptom történetének áttanulmányozását;) Ezt csak valami lökött afrocentrista próbálta bizonygatni, de komolytalan. Olyan mintha Obamát megválasztanák elnőknek és ezért háromezer év múlva az amerikai vívmányokat a feketéknek tulajdonítanák, ami nem lehetne távolabb az igazságtól. -
#60
Egyébként pár ezer éve a feketék lakta egyiptom volt a világ kulturálisan és tudományilag legfejlettebb része, az azóta eltelt idő viszont igen kevés ahhoz, hogy genetikailag "elbutuljon" egy rassz. -
#59
Bocs, de az egytelen fejlett Afrikai országban 45 éven át a fajgyűlölet volt a hivatalos álláspont. Mégis melyik Afrikában lévő oktatási intézményben lévő feketékről beszélünk? valszeg körüméneyikhez képest kimagaslóan teljesítenek. menj oda és meglátjuk, hogy te kimagasló fehér ember hogyab teljesítenél.
Erről beszéltem. Az Afrikai feketék esetén az állandó háborúk és népírtások során nem sok iskolát építettek. A meglévőket is inkább csak szétlőtték.
Bár gondolom te sem kaphatnál nagyobb ajándékot mint egy Fehér csuklyát. -
#58
Az evolúciós visszaugrás azért nem ennyire egyértelmű, mert ugye az intelligencia növése csak egy fejlődési (vagy inkább változási) irány, de ezer más tényező is befolyásolja a faj túlélőképességét. -
#57
Roony: Te azt állítod, ha egy négert olyan szülők nevelnék, mint téged, vagy engem, akkor is -felnőve nagyobb eséllyel lesz bűnöző, vagy valami más módon deviáns (bőrszínen kívül:))? -
Ronny #56 kínaiakat nem éri hátrányos megkülönböztetés? Gondolom a feketék Afrikában kimagaslóan teljesítenek, mert ott nem éri őket xenophobia:)
-
#55
Kérdés hogy ez genetikai eredetű különbségekre vagy épp pont a hátrányos megkülönböztetésre vezethető vissza?
Ha az utóbbira akkor róka fogta csuka.
Egy hosszú kísérlet során venni kéne 200 különböző rasszba tartozó gyereket és ugyanúgy nevelni őket. napirendben nevelőkkel mindenben. és megnézni, hogy 20 éves korukra milyen különbségek lesznek. de csak akkor érvényes a kísérlet ha minden ugyanúgy zajlik mind a 200 alany esetében. Ennek az esélye kicsi így amíg ilyen kísérleti környezet nem építhető fel addig a kérdés fennmarad. mi okozza a magatartásbeli és életviteli különbségeket? a genetikai vagy a kultúrális szociális hatás? -
Ronny #54 legyen így! Akkor a társadalom krémjén kívűl is azonos eredményeknek kellene születnie, de nem! Vagy legalább az egyetemeken, de ott is megvan ez a -15-20%-os hátrányuk.