Ritka egy holdunk van
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#42
"Jelenlegi "allapot" szerint az a legvaloszinubb, hogy vkik idehoztak és pont tokéletes távolságra helyezték el ahhoz hogy élet alakulhasson ki a földön."
Húú vazz. Ha ez a legvalószínûbb verzió, akkor kíváncsi lennék milyenek a valószerûtlenek. :D
Húú vazz. Ha ez a legvalószínûbb verzió, akkor kíváncsi lennék milyenek a valószerûtlenek. :D
#41
Nem muszáj mellébeszélned. Nem írtam olyat,hogy 30 hasonló hold van a mienkhez képest. Persze.hogy nincs.
Azt írtam,hogy 30 olyan van, ami kötött keringést végez. Megvan?
És ezt erre a mondatodra gondoltam válasznak:
"Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt errõl is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul."
A NASA-s idézet korrekt, ez tényleg így van.
Azt írtam,hogy 30 olyan van, ami kötött keringést végez. Megvan?
És ezt erre a mondatodra gondoltam válasznak:
"Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt errõl is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul."
A NASA-s idézet korrekt, ez tényleg így van.
#40
Nem muszaly minositened, de hogy 30 hasonlo hold van a mienkhez kepest, ez bõdületes hulyeseg. Eleg csak egy cikkbol idezni amit a NASA szakemberei irtak. "Our Moon is unique among all the satellites of the planets, is so far as it is the only planetary satellite whose orbital radius exceeds the threshold value, which means it is the one satellite on which the Sun's gravitational acceleration exceeds the host planet's gravitational acceleration. Consequently, it is the only moon in the solar system that is always falling toward the Sun." és még van jopar tulajdonsaga ez csak 1 a sok közül.
#39
Aha, kb 30 ilyen hold van a Naprendszerben, ami kötött keringést végez (és még ennyirõl gyanítható) Ez az a titokzatos jelenség?
Volt szerencsém olvasni az ufómagazin egyik nyári számában egy holdas cikket. Dettó az van benne amit te ide írtál. A Hold belül üreges, meg vmi pajzs van a por alatt, meg az egy ûrhajó igazából belül, stb. Inkább nem minõsítem.
Ja egyébként olyat is olvastam, hogy a ufó bázis van a Neptunusz körül is. Naná
Volt szerencsém olvasni az ufómagazin egyik nyári számában egy holdas cikket. Dettó az van benne amit te ide írtál. A Hold belül üreges, meg vmi pajzs van a por alatt, meg az egy ûrhajó igazából belül, stb. Inkább nem minõsítem.
Ja egyébként olyat is olvastam, hogy a ufó bázis van a Neptunusz körül is. Naná
#38
aha pont ez jutott eszembe mikor elõszök megláttam a holdat
egy kóbor kutya kiharapott egy darabot a köpenyembõl! És lássatok csodát így lett a hold! Ez elég gyenge poén...
egy kóbor kutya kiharapott egy darabot a köpenyembõl! És lássatok csodát így lett a hold! Ez elég gyenge poén...
#37
"sõt a hold felsõ "kérge" vagy iszonyatosan szilárd kõzet amit mi a földön még nem ismerünk, vagy mesterséges"
A Holdról visszahozott kõzetminták a földi vulkanikus kõzetekhez hasonló, de attól egy kevéssé eltérõ kristályszerkezetû kõzetek voltak. Semmi különösen nagy keménységû összetevõt, vagy nem ismert elemet nem találtak benne. Leginkább az átkristályosodott bazaltra emlékeztetett.
A Holdról visszahozott kõzetminták a földi vulkanikus kõzetekhez hasonló, de attól egy kevéssé eltérõ kristályszerkezetû kõzetek voltak. Semmi különösen nagy keménységû összetevõt, vagy nem ismert elemet nem találtak benne. Leginkább az átkristályosodott bazaltra emlékeztetett.
#36
Én egész más féle magyarázatot olvastam a kérdésekre. Elõszõr is a mai napig értetlenül állnak a tudósok arrol, hogy a Hold hogy került a jelenlegi helyére. Ugyanis a teoriat miszerint a Föld egy darabjaból alakult ki már tul sokszor megcáfolták. Jelenlegi "allapot" szerint az a legvaloszinubb, hogy vkik idehoztak és pont tokéletes távolságra helyezték el ahhoz hogy élet alakulhasson ki a földön. vannak rá pontos szamadataok nap föld, nap hold távolsag ezekbe nem megyek bele nem ertem :D. Arrol meg hogy a hold üreges orosz tudosok is bebizonyitottak valóban üreges, sõt a hold felsõ "kérge" vagy iszonyatosan szilárd kõzet amit mi a földön még nem ismerünk, vagy mesterséges. Ezt a hold felszinen lévõ kraterek alakjábol hoztak ki. Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt errõl is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul. Ezert terjedt el az a mondas "Hogy a Hold, amely talán nem is a mi holdunk".
#35
Hogy miért egyezik meg a Hold keringési és forgási ideje? Az árapály erõk okozta súrlódás miatt.
Az árapály nem csak a tengerek vizére fejti ki a hatását, hanem a szilárd közetre is, és ahogy forog az égitest az árapály okozta torzulás úgy halad körbe rajta. Ez természetesen jelentõs surlódáshoz vezet az égitest belsejében, azaz a mozgási energia lassanként hõvé alakul át.
Amikor a keringési idõ és a forgási idõ megegyezik, az árapály erõk folyamatosan ugyanazt az oldalát érik az égitestnek, tehát a surlódás általi fékezõerõ megszünik, és kialakul az egyensúly.
A Föld forgása is folyamatosan lassul emiatt, de mivel a Föld jóval nagyobb tömegû, és a Hold Földre gyakorolt hatása sokkal kissebb, mint a Föld Holdra gyakorolt hatása, ezért a Föld még nem állt be. Valószinûleg nem is fog soha, mert ehhez sokkal több idõre volna szükség, min amennyi a naprendszer várható élettartama. Jelenleg olyan 0.000023sec-el hosszabbodnak a napok évente. Azaz még egy milliárd év múlva is csak olyan 30 órás napokkal számolhatunk kb.
Az árapály nem csak a tengerek vizére fejti ki a hatását, hanem a szilárd közetre is, és ahogy forog az égitest az árapály okozta torzulás úgy halad körbe rajta. Ez természetesen jelentõs surlódáshoz vezet az égitest belsejében, azaz a mozgási energia lassanként hõvé alakul át.
Amikor a keringési idõ és a forgási idõ megegyezik, az árapály erõk folyamatosan ugyanazt az oldalát érik az égitestnek, tehát a surlódás általi fékezõerõ megszünik, és kialakul az egyensúly.
A Föld forgása is folyamatosan lassul emiatt, de mivel a Föld jóval nagyobb tömegû, és a Hold Földre gyakorolt hatása sokkal kissebb, mint a Föld Holdra gyakorolt hatása, ezért a Föld még nem állt be. Valószinûleg nem is fog soha, mert ehhez sokkal több idõre volna szükség, min amennyi a naprendszer várható élettartama. Jelenleg olyan 0.000023sec-el hosszabbodnak a napok évente. Azaz még egy milliárd év múlva is csak olyan 30 órás napokkal számolhatunk kb.
#34
A bolygó legfrissebb definíciója: "A bolygó olyan jelentõsebb tömegû égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát), valamint elegendõen nagy tömegû ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükrözõ közel gömb alak és tisztára söpörte a pályáját övezõ térséget."
A Föld bolygó, így rendelkezik a fent említett kellõ tömeggel, hogy képes legyen újra gömb alakúra formálnia magát azután is, hogy egy nagyobb darab kiszakad belõle.
A Föld bolygó, így rendelkezik a fent említett kellõ tömeggel, hogy képes legyen újra gömb alakúra formálnia magát azután is, hogy egy nagyobb darab kiszakad belõle.
#33
Hát azt nemigen élnénk túl ha a föld anyai keblére ölelné a holdat .:)
#32
Kicsit egoista lesz a hozzászólásom:
Ha a Hold a Földbõl való, akkor kéretik visszaadni jogos tulajdonosának! <#vigyor3>
Ha a Hold a Földbõl való, akkor kéretik visszaadni jogos tulajdonosának! <#vigyor3>
Hattyú? Hol?
#31
A merkúr keringési ideje nem ugyanannyi, de azért szinkron. Egy keringés alatt másfelet fordul, ill. két keringés alatt hármat, ha jobban tetszik. 2/3, ok?
Az ok pedig az az általános alapelv, hogy minden dolog az elérhetõ legalacsonyabb energiaszint felé törekszik. (persze lehet bonyolítani a relativitással, de az eredmény ugyanez lesz) A magára hagyott test áll, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, a keringõ és pörgõ pedig úgy kerül az elérhetõ legalacsonyabb energiára, ha azt teszi, amit a Merkúr, a Hold, vagy az óriásbolygók jónéhány holdja. A kérdéses egyenleteknek meg tessék utánanézni. Például az interneten. Többek között erre való.
Az ok pedig az az általános alapelv, hogy minden dolog az elérhetõ legalacsonyabb energiaszint felé törekszik. (persze lehet bonyolítani a relativitással, de az eredmény ugyanez lesz) A magára hagyott test áll, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, a keringõ és pörgõ pedig úgy kerül az elérhetõ legalacsonyabb energiára, ha azt teszi, amit a Merkúr, a Hold, vagy az óriásbolygók jónéhány holdja. A kérdéses egyenleteknek meg tessék utánanézni. Például az interneten. Többek között erre való.
#30
Majd ha beköszönt a csillagközi utazás kora mekkora pénzeket szakíthatunk majd le ha más holdtalan világokról özönlenek ide a túristák hogy láthassák a holdunkat. :)
Nem árt elõrre felkészülni. :)
Nem árt elõrre felkészülni. :)
#29
hmm ha jól emléxem, középsulis anyag volt...
a lényeg az, hogy képzeljük el azt, hogy ha van 1 égitest, amely forog a tengelye körül, 'találkozik' egy sokkal nagyobb égitesttel, amelynek ebbõl kifolyólag sokkal nagyobb a gravitációs mezeje (jó, spec a Holdnál nem sokkal nagyobb a Föld, de ugye a Hold sûrûsége, etc, szóval kisebb grav mezeje van(súlya?) bõõõven, közel kering, stb), az 1részt befogja szegény kicsi kõ-(vagy mind1milyen anyaga van)darabot holdnak, másrészt a gravitáció hosszú idõn keresztül le tudja lassítani/teljesen megállítani a tengely körüli pörgést: a Merkúr is pont annyi idõ alatt fordul meg a tengelye körül, mint amennyi alatt megkerüli a Napot... szóval visszatérve tegyük fel, van 1 kisbolgyó, amelyiket befogott a nagyobb bolygó. a kis holdnak van egy saját tengelye körüli forgása. képzeljük el azt, hogy van 1-2 százmillió évünk a folyamatra. egész egyszerûen annyi történik, hogy olyan erõsen vonzza a nagyobb égitest a kisebbiket, hogy lelassítja a tengely körüli forgást is..
a lényeg az, hogy képzeljük el azt, hogy ha van 1 égitest, amely forog a tengelye körül, 'találkozik' egy sokkal nagyobb égitesttel, amelynek ebbõl kifolyólag sokkal nagyobb a gravitációs mezeje (jó, spec a Holdnál nem sokkal nagyobb a Föld, de ugye a Hold sûrûsége, etc, szóval kisebb grav mezeje van(súlya?) bõõõven, közel kering, stb), az 1részt befogja szegény kicsi kõ-(vagy mind1milyen anyaga van)darabot holdnak, másrészt a gravitáció hosszú idõn keresztül le tudja lassítani/teljesen megállítani a tengely körüli pörgést: a Merkúr is pont annyi idõ alatt fordul meg a tengelye körül, mint amennyi alatt megkerüli a Napot... szóval visszatérve tegyük fel, van 1 kisbolgyó, amelyiket befogott a nagyobb bolygó. a kis holdnak van egy saját tengelye körüli forgása. képzeljük el azt, hogy van 1-2 százmillió évünk a folyamatra. egész egyszerûen annyi történik, hogy olyan erõsen vonzza a nagyobb égitest a kisebbiket, hogy lelassítja a tengely körüli forgást is..
Blackmail the Universe
#28
Azt szeretem az sg forumozóiba hogy a tegnapi biológusok/geológusok/informatikusok/matematikusok/processzortervezõk/archeológusok /génsebészek/atomfizikusok után képesek rögtön átvedleni szakképzett csillagásszá is és teljes bizonyosággal véleményt mondani olyan dolgokról amikben még a 100x okosabb emberek sem teljesen biztosak... Hozzánk képest da vinci a maga korabeli polihisztorként csak kisfika volt...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#27
Belegondoltam, és azért tartom kizártnak.
#26
Gondolkodzz! Ha egy Mars méretû cucc becsapódik a Földbe, szerinted mi maradt belõle? Egy olvadt massza. Gyakorlatilag megolvadt a Föld. A cikk mellett szereplõ apró kép pont a becsapódást mutatja lépésrõl lépésre.
A földnek utána évmilliók kellettek hogy újra megszilárduljon.
A földnek utána évmilliók kellettek hogy újra megszilárduljon.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#25
"1. Nem tudom miért hallgatják el azt a tényt, hogy jó pár felvett Holdkõzet kora a mérések szerint meghaladja a Föld korát."
Nem halhatják el. Azokat a köveket úgy hívják Meteor, és itt a Földön is van jópár :D A megtalált meteorok nagy része elõbb alakult ki min a bolygók.
"2. Lehet valami abban, hogy üreges a Hold, ugyanis szeizmikus mérések szerint "kongott" a szerencsétlen :D"
Ez így nem igaz. A mérések szerint Kisebb a sûrûsége belül. ez nem azt jelenti hogy üreges. Ha az lenne beomlana. A kisebb belsõ sûrüség amúgy elég nagy talány volt sokáig. De ez is pont a becsapódásos kialakulási teóriát támasztja alá. Ha egy ekkora test magában alakul ki akkor a nehezebb elemeknek van ideje lesüllyedni a középpontba.
"3. Még mindig nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért PONTOSAN ugyanolyan sebességgel forog a Hold, hogy évezredek alatt sem fordul el tõlünk egy picit sem... Mindig csak ezt az oldalát látjuk. Nekem több mint furcsa. Legalább ezt magyarázza már el valaki. "
Kötött keringésnek hívják, egyáltalán nem ritka ez a jelenség. Akkor fordul elõ ha a két test közel kering egymáshoz, megvan a pontos fizikai leírása, de azt én se értem :D
A Hold-Föld páros pedig "közel"-nek számít. Amúgy nem 100%-os a kötöttség, mert kb 1 - 1,5% kilengés van, de ez oda vissza igaz. Egyszer erre fordul tovább egy picit, egyszer meg arra. Így az ember a földrõl kb a Holdfelszín 51 - 52 %-át figyelheti meg. A lényeg hogy ebben nics semmi furcsa.
Nem halhatják el. Azokat a köveket úgy hívják Meteor, és itt a Földön is van jópár :D A megtalált meteorok nagy része elõbb alakult ki min a bolygók.
"2. Lehet valami abban, hogy üreges a Hold, ugyanis szeizmikus mérések szerint "kongott" a szerencsétlen :D"
Ez így nem igaz. A mérések szerint Kisebb a sûrûsége belül. ez nem azt jelenti hogy üreges. Ha az lenne beomlana. A kisebb belsõ sûrüség amúgy elég nagy talány volt sokáig. De ez is pont a becsapódásos kialakulási teóriát támasztja alá. Ha egy ekkora test magában alakul ki akkor a nehezebb elemeknek van ideje lesüllyedni a középpontba.
"3. Még mindig nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért PONTOSAN ugyanolyan sebességgel forog a Hold, hogy évezredek alatt sem fordul el tõlünk egy picit sem... Mindig csak ezt az oldalát látjuk. Nekem több mint furcsa. Legalább ezt magyarázza már el valaki. "
Kötött keringésnek hívják, egyáltalán nem ritka ez a jelenség. Akkor fordul elõ ha a két test közel kering egymáshoz, megvan a pontos fizikai leírása, de azt én se értem :D
A Hold-Föld páros pedig "közel"-nek számít. Amúgy nem 100%-os a kötöttség, mert kb 1 - 1,5% kilengés van, de ez oda vissza igaz. Egyszer erre fordul tovább egy picit, egyszer meg arra. Így az ember a földrõl kb a Holdfelszín 51 - 52 %-át figyelheti meg. A lényeg hogy ebben nics semmi furcsa.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#24
Arról nem is beszélve, hogy annak idején ha képlékeny/folyékony volt a Föld, akkor simán kigömbölyödhetett... n00b
púúúúú
#23
1. Nem tudom miért hallgatják el azt a tényt, hogy jó pár felvett Holdkõzet kora a mérések szerint meghaladja a Föld korát.
2. Lehet valami abban, hogy üreges a Hold, ugyanis szeizmikus mérések szerint "kongott" a szerencsétlen :D
3. Még mindig nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért PONTOSAN ugyanolyan sebességgel forog a Hold, hogy évezredek alatt sem fordul el tõlünk egy picit sem... Mindig csak ezt az oldalát látjuk. Nekem több mint furcsa. Legalább ezt magyarázza már el valaki.
2. Lehet valami abban, hogy üreges a Hold, ugyanis szeizmikus mérések szerint "kongott" a szerencsétlen :D
3. Még mindig nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért PONTOSAN ugyanolyan sebességgel forog a Hold, hogy évezredek alatt sem fordul el tõlünk egy picit sem... Mindig csak ezt az oldalát látjuk. Nekem több mint furcsa. Legalább ezt magyarázza már el valaki.
púúúúú
#22
A Földrõl származó kövek tényleg szoktak hasonlítani ahhoz, ami a Földön megtalálható...
#21
"Már azt nem értem, hogy egy Föld méretû bolygónak hogy lehet akkora gravitációs mezeje, hogy a környezõ kiszakadt porból gömb alakú égitestet formáljon hold gyanánt magának." - arról nem is beszélve, hogy a Föld melyik részébõl szakította ki? Mert ahhoz képest a Föld is eléggé gömb alakú...
#20
Ja, volt valami dokumentumfilm is, hogy milyen kurvajó ez nekünk. Konkrétumokra nem emlékszem sajnos, de az élet kialakulásában, fannmaradásában, az idõjárásunkban, a Föld pályájának stabilizálásában, meg ilyenekben van nagy szerepe...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#19
Asimov nem csak a sci-fi eiben foglalkozott a holdal, a kialakulasaval es a kapcsolataval az elet megjeleneseben. van egy tisztan tudomanyos antologiaja is, az a cime hogy a hold tragediaja. nagyon jo konyv, nem csak a holdrol ir benne hanem az emberi testrol is, biologiai, kemiai funkcioirol. az a tema amugy nagyon fekszik neki, nem veletlenul volt a biokemia professzora :)
#18
A Plútó holdja, a Charon is így alakult ki, rögtön két példa van rá egy Naprendszeren belül, mit sírnak akkor?
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#17
Rosszul fogalmaztam. Tény, az elmélet már sokkal korábban létezett, nekem is valami századelõ rémlik. De ez volt a legkevésbé elfogadott elmélet.
"Az együtt alakultak ki" modell volt a legtámogatottab. De mára már majdnem 100% az ütközés modell. Eddig minden bizonyíték ezt támasztja alá.
"Az együtt alakultak ki" modell volt a legtámogatottab. De mára már majdnem 100% az ütközés modell. Eddig minden bizonyíték ezt támasztja alá.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#16
Ebbõl? Lovecraft az Õrület Hegyeiben arról ír, hogy "amikor a szomszédos Atlanti-óceánból kiszakadt a Hold anyaga". És mivel õ eléggé nyomon követte a tudományos, de legalábbis a csillagászati híreket, szerintem nem õ találta ki... szóval valami hasonló elméletnek lennie kellett már a század elején is. Vagy mégis saját kreálmány lehetett?
#15
"Egyébként mennyire hasonlít a Hold és a Föld kõzeteinek összetétele? Errõl tud valaki valamit? "
Ezt vizsgálták az Amcsik elõször mikor ott jártak és hoztak vissza köveket. Az eredmény: Nagyon. Értsd ugyanaz. Persze vannak különbségek, de az a Föld légkörének meg a víznek köszönhetõ. A kövek egyormák.
Ebbõl az eredménybõl jöttek rá, hogy gyakorlatilag a Hold egykor a Föld része volt.
Ezt vizsgálták az Amcsik elõször mikor ott jártak és hoztak vissza köveket. Az eredmény: Nagyon. Értsd ugyanaz. Persze vannak különbségek, de az a Föld légkörének meg a víznek köszönhetõ. A kövek egyormák.
Ebbõl az eredménybõl jöttek rá, hogy gyakorlatilag a Hold egykor a Föld része volt.
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#14
Ezt már Asimov bácsi is megmondta hogy ez ritka dolog :)
Xbox360 gamertag: Alwares, Nintendo Wii Lenovo Thinkpad T400
#12
<#vigyor3>
MSI B450M Mortar Max | AMD Ryzen 5 3600 | G.SKILL 32GB DDR4 3600MHz CL16 | MSI RTX 2060 Gaming Z 6GB GDDR6 | 1TB M.2 SSD | 3TB HDD | Thermaltake Hamburg 530W | Acer XFA240 | Win 10 x64
#11
csak föl ne ébredjen Datvedör
#10
A Hold egy nagy Halálcsillag, csak már poros és régi. Az emberiség elõtti technikai civilizáció építette. :)))
A kudarc az, ha meg sem próbálod.
#8
Igaz <#alien>
#7
hihetetlen: milló éverõl van itt szó
mi meg élünk 50-60évet azt kész
mi meg élünk 50-60évet azt kész
_______ Verein für Raumschiffahrt - Wernher von Braun _______
#6
és sajtból van!
#5
- Túl nagy ez holdnak
- Ez nem hold ez egy ûrállomás
- Ez nem hold ez egy ûrállomás
#4
Különben is a hold nem hold hanem egy nagy ürhajó mert üreges a belseje
Vagy nem? :D <#eplus2>
Vagy nem? :D <#eplus2>
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#3
Poén... én épp erre gondoltam, mikor elolvastam a címet, hogy: "Mi ebben az újdonság, hisz Asimov bácsi már évtizedekkel ezelõtt megírta ezt!"
Ha jól emléxem Isaac úgy írt az Alapítvány és a Föld c. regényében a Földrõl és a Holdról, mint valami unikum a Galaxisban.
Érdekes, hogy tulajdonképpen a felfedezés is ezt támasztja alá. Már azt nem értem, hogy egy Föld méretû bolygónak hogy lehet akkora gravitációs mezeje, hogy a környezõ kiszakadt porból gömb alakú égitestet formáljon hold gyanánt magának. Amennyire tudom a bolygókörüli törmelékek inkább elõször pályára állnak, majd egyre inkább a forgási iránynak megfelelõen gyûrût hoznak létre a bolygójuk körül. Egy dokumentumfilmben láttam errõl egyszer valamit, hogy a mostani ûrszamétnek is valószínûleg ez lesz a sorsa párszáz év múlva.
Egyébként mennyire hasonlít a Hold és a Föld kõzeteinek összetétele? Errõl tud valaki valamit?
Ha jól emléxem Isaac úgy írt az Alapítvány és a Föld c. regényében a Földrõl és a Holdról, mint valami unikum a Galaxisban.
Érdekes, hogy tulajdonképpen a felfedezés is ezt támasztja alá. Már azt nem értem, hogy egy Föld méretû bolygónak hogy lehet akkora gravitációs mezeje, hogy a környezõ kiszakadt porból gömb alakú égitestet formáljon hold gyanánt magának. Amennyire tudom a bolygókörüli törmelékek inkább elõször pályára állnak, majd egyre inkább a forgási iránynak megfelelõen gyûrût hoznak létre a bolygójuk körül. Egy dokumentumfilmben láttam errõl egyszer valamit, hogy a mostani ûrszamétnek is valószínûleg ez lesz a sorsa párszáz év múlva.
Egyébként mennyire hasonlít a Hold és a Föld kõzeteinek összetétele? Errõl tud valaki valamit?
#2
"Az arány azonban feltehetõleg még ennél is alacsonyabb..."
Nem olvastad el. Asimov meg elég jól tudta a dolgot :)
Nem olvastad el. Asimov meg elég jól tudta a dolgot :)
#1
5-10%? Eddig azt hittem, ritkább... Asimov bá megvezetett... :P :)
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN