42
-
L3zl13 #42 "Jelenlegi "allapot" szerint az a legvaloszinubb, hogy vkik idehoztak és pont tokéletes távolságra helyezték el ahhoz hogy élet alakulhasson ki a földön."
Húú vazz. Ha ez a legvalószínűbb verzió, akkor kíváncsi lennék milyenek a valószerűtlenek. :D -
ge3lan #41 Nem muszáj mellébeszélned. Nem írtam olyat,hogy 30 hasonló hold van a mienkhez képest. Persze.hogy nincs.
Azt írtam,hogy 30 olyan van, ami kötött keringést végez. Megvan?
És ezt erre a mondatodra gondoltam válasznak:
"Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt erről is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul."
A NASA-s idézet korrekt, ez tényleg így van. -
aimar21 #40 Nem muszaly minositened, de hogy 30 hasonlo hold van a mienkhez kepest, ez bődületes hulyeseg. Eleg csak egy cikkbol idezni amit a NASA szakemberei irtak. "Our Moon is unique among all the satellites of the planets, is so far as it is the only planetary satellite whose orbital radius exceeds the threshold value, which means it is the one satellite on which the Sun's gravitational acceleration exceeds the host planet's gravitational acceleration. Consequently, it is the only moon in the solar system that is always falling toward the Sun." és még van jopar tulajdonsaga ez csak 1 a sok közül. -
ge3lan #39 Aha, kb 30 ilyen hold van a Naprendszerben, ami kötött keringést végez (és még ennyiről gyanítható) Ez az a titokzatos jelenség?
Volt szerencsém olvasni az ufómagazin egyik nyári számában egy holdas cikket. Dettó az van benne amit te ide írtál. A Hold belül üreges, meg vmi pajzs van a por alatt, meg az egy űrhajó igazából belül, stb. Inkább nem minősítem.
Ja egyébként olyat is olvastam, hogy a ufó bázis van a Neptunusz körül is. Naná -
gabor0315 #38 aha pont ez jutott eszembe mikor előszök megláttam a holdat
egy kóbor kutya kiharapott egy darabot a köpenyemből! És lássatok csodát így lett a hold! Ez elég gyenge poén... -
teddybear #37 "sőt a hold felső "kérge" vagy iszonyatosan szilárd kőzet amit mi a földön még nem ismerünk, vagy mesterséges"
A Holdról visszahozott kőzetminták a földi vulkanikus kőzetekhez hasonló, de attól egy kevéssé eltérő kristályszerkezetű kőzetek voltak. Semmi különösen nagy keménységű összetevőt, vagy nem ismert elemet nem találtak benne. Leginkább az átkristályosodott bazaltra emlékeztetett. -
aimar21 #36 Én egész más féle magyarázatot olvastam a kérdésekre. Előszőr is a mai napig értetlenül állnak a tudósok arrol, hogy a Hold hogy került a jelenlegi helyére. Ugyanis a teoriat miszerint a Föld egy darabjaból alakult ki már tul sokszor megcáfolták. Jelenlegi "allapot" szerint az a legvaloszinubb, hogy vkik idehoztak és pont tokéletes távolságra helyezték el ahhoz hogy élet alakulhasson ki a földön. vannak rá pontos szamadataok nap föld, nap hold távolsag ezekbe nem megyek bele nem ertem :D. Arrol meg hogy a hold üreges orosz tudosok is bebizonyitottak valóban üreges, sőt a hold felső "kérge" vagy iszonyatosan szilárd kőzet amit mi a földön még nem ismerünk, vagy mesterséges. Ezt a hold felszinen lévő kraterek alakjábol hoztak ki. Viszont az hogy a hold mindig csak az egyik oldalat mutatja a föld felé tudtommal szinten egyedülállo legalabbis az utolso tudomanyos sorozatban Universe cimen futott szo volt erről is hogy sehol mashol nincs hozza hasonlo az ismert bolygorendszerek kozul. Ezert terjedt el az a mondas "Hogy a Hold, amely talán nem is a mi holdunk". -
L3zl13 #35 Hogy miért egyezik meg a Hold keringési és forgási ideje? Az árapály erők okozta súrlódás miatt.
Az árapály nem csak a tengerek vizére fejti ki a hatását, hanem a szilárd közetre is, és ahogy forog az égitest az árapály okozta torzulás úgy halad körbe rajta. Ez természetesen jelentős surlódáshoz vezet az égitest belsejében, azaz a mozgási energia lassanként hővé alakul át.
Amikor a keringési idő és a forgási idő megegyezik, az árapály erők folyamatosan ugyanazt az oldalát érik az égitestnek, tehát a surlódás általi fékezőerő megszünik, és kialakul az egyensúly.
A Föld forgása is folyamatosan lassul emiatt, de mivel a Föld jóval nagyobb tömegű, és a Hold Földre gyakorolt hatása sokkal kissebb, mint a Föld Holdra gyakorolt hatása, ezért a Föld még nem állt be. Valószinűleg nem is fog soha, mert ehhez sokkal több időre volna szükség, min amennyi a naprendszer várható élettartama. Jelenleg olyan 0.000023sec-el hosszabbodnak a napok évente. Azaz még egy milliárd év múlva is csak olyan 30 órás napokkal számolhatunk kb. -
L3zl13 #34 A bolygó legfrissebb definíciója: "A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát), valamint elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és tisztára söpörte a pályáját övező térséget."
A Föld bolygó, így rendelkezik a fent említett kellő tömeggel, hogy képes legyen újra gömb alakúra formálnia magát azután is, hogy egy nagyobb darab kiszakad belőle. -
Prof William #33 Hát azt nemigen élnénk túl ha a föld anyai keblére ölelné a holdat .:) -
trogi #32 Kicsit egoista lesz a hozzászólásom:
Ha a Hold a Földből való, akkor kéretik visszaadni jogos tulajdonosának!
-
#31
A merkúr keringési ideje nem ugyanannyi, de azért szinkron. Egy keringés alatt másfelet fordul, ill. két keringés alatt hármat, ha jobban tetszik. 2/3, ok?
Az ok pedig az az általános alapelv, hogy minden dolog az elérhető legalacsonyabb energiaszint felé törekszik. (persze lehet bonyolítani a relativitással, de az eredmény ugyanez lesz) A magára hagyott test áll, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, a keringő és pörgő pedig úgy kerül az elérhető legalacsonyabb energiára, ha azt teszi, amit a Merkúr, a Hold, vagy az óriásbolygók jónéhány holdja. A kérdéses egyenleteknek meg tessék utánanézni. Például az interneten. Többek között erre való. -
Prof William #30 Majd ha beköszönt a csillagközi utazás kora mekkora pénzeket szakíthatunk majd le ha más holdtalan világokról özönlenek ide a túristák hogy láthassák a holdunkat. :)
Nem árt előrre felkészülni. :) -
Su0my #29 hmm ha jól emléxem, középsulis anyag volt...
a lényeg az, hogy képzeljük el azt, hogy ha van 1 égitest, amely forog a tengelye körül, 'találkozik' egy sokkal nagyobb égitesttel, amelynek ebből kifolyólag sokkal nagyobb a gravitációs mezeje (jó, spec a Holdnál nem sokkal nagyobb a Föld, de ugye a Hold sűrűsége, etc, szóval kisebb grav mezeje van(súlya?) bőőőven, közel kering, stb), az 1részt befogja szegény kicsi kő-(vagy mind1milyen anyaga van)darabot holdnak, másrészt a gravitáció hosszú időn keresztül le tudja lassítani/teljesen megállítani a tengely körüli pörgést: a Merkúr is pont annyi idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint amennyi alatt megkerüli a Napot... szóval visszatérve tegyük fel, van 1 kisbolgyó, amelyiket befogott a nagyobb bolygó. a kis holdnak van egy saját tengelye körüli forgása. képzeljük el azt, hogy van 1-2 százmillió évünk a folyamatra. egész egyszerűen annyi történik, hogy olyan erősen vonzza a nagyobb égitest a kisebbiket, hogy lelassítja a tengely körüli forgást is.. -
assdf #28 Azt szeretem az sg forumozóiba hogy a tegnapi biológusok/geológusok/informatikusok/matematikusok/processzortervezők/archeológusok /génsebészek/atomfizikusok után képesek rögtön átvedleni szakképzett csillagásszá is és teljes bizonyosággal véleményt mondani olyan dolgokról amikben még a 100x okosabb emberek sem teljesen biztosak... Hozzánk képest da vinci a maga korabeli polihisztorként csak kisfika volt... -
wanek #27 Belegondoltam, és azért tartom kizártnak. -
Balu0 #26 Gondolkodzz! Ha egy Mars méretű cucc becsapódik a Földbe, szerinted mi maradt belőle? Egy olvadt massza. Gyakorlatilag megolvadt a Föld. A cikk mellett szereplő apró kép pont a becsapódást mutatja lépésről lépésre.
A földnek utána évmilliók kellettek hogy újra megszilárduljon. -
Balu0 #25 "1. Nem tudom miért hallgatják el azt a tényt, hogy jó pár felvett Holdkőzet kora a mérések szerint meghaladja a Föld korát."
Nem halhatják el. Azokat a köveket úgy hívják Meteor, és itt a Földön is van jópár :D A megtalált meteorok nagy része előbb alakult ki min a bolygók.
"2. Lehet valami abban, hogy üreges a Hold, ugyanis szeizmikus mérések szerint "kongott" a szerencsétlen :D"
Ez így nem igaz. A mérések szerint Kisebb a sűrűsége belül. ez nem azt jelenti hogy üreges. Ha az lenne beomlana. A kisebb belső sűrüség amúgy elég nagy talány volt sokáig. De ez is pont a becsapódásos kialakulási teóriát támasztja alá. Ha egy ekkora test magában alakul ki akkor a nehezebb elemeknek van ideje lesüllyedni a középpontba.
"3. Még mindig nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért PONTOSAN ugyanolyan sebességgel forog a Hold, hogy évezredek alatt sem fordul el tőlünk egy picit sem... Mindig csak ezt az oldalát látjuk. Nekem több mint furcsa. Legalább ezt magyarázza már el valaki. "
Kötött keringésnek hívják, egyáltalán nem ritka ez a jelenség. Akkor fordul elő ha a két test közel kering egymáshoz, megvan a pontos fizikai leírása, de azt én se értem :D
A Hold-Föld páros pedig "közel"-nek számít. Amúgy nem 100%-os a kötöttség, mert kb 1 - 1,5% kilengés van, de ez oda vissza igaz. Egyszer erre fordul tovább egy picit, egyszer meg arra. Így az ember a földről kb a Holdfelszín 51 - 52 %-át figyelheti meg. A lényeg hogy ebben nics semmi furcsa. -
n3whous3 #24 Arról nem is beszélve, hogy annak idején ha képlékeny/folyékony volt a Föld, akkor simán kigömbölyödhetett... n00b -
n3whous3 #23 1. Nem tudom miért hallgatják el azt a tényt, hogy jó pár felvett Holdkőzet kora a mérések szerint meghaladja a Föld korát.
2. Lehet valami abban, hogy üreges a Hold, ugyanis szeizmikus mérések szerint "kongott" a szerencsétlen :D
3. Még mindig nem tudom épp ésszel felfogni, hogy miért PONTOSAN ugyanolyan sebességgel forog a Hold, hogy évezredek alatt sem fordul el tőlünk egy picit sem... Mindig csak ezt az oldalát látjuk. Nekem több mint furcsa. Legalább ezt magyarázza már el valaki. -
wanek #22 A Földről származó kövek tényleg szoktak hasonlítani ahhoz, ami a Földön megtalálható... -
wanek #21 "Már azt nem értem, hogy egy Föld méretű bolygónak hogy lehet akkora gravitációs mezeje, hogy a környező kiszakadt porból gömb alakú égitestet formáljon hold gyanánt magának." - arról nem is beszélve, hogy a Föld melyik részéből szakította ki? Mert ahhoz képest a Föld is eléggé gömb alakú... -
#20
Ja, volt valami dokumentumfilm is, hogy milyen kurvajó ez nekünk. Konkrétumokra nem emlékszem sajnos, de az élet kialakulásában, fannmaradásában, az időjárásunkban, a Föld pályájának stabilizálásában, meg ilyenekben van nagy szerepe... -
#19
Asimov nem csak a sci-fi eiben foglalkozott a holdal, a kialakulasaval es a kapcsolataval az elet megjeleneseben. van egy tisztan tudomanyos antologiaja is, az a cime hogy a hold tragediaja. nagyon jo konyv, nem csak a holdrol ir benne hanem az emberi testrol is, biologiai, kemiai funkcioirol. az a tema amugy nagyon fekszik neki, nem veletlenul volt a biokemia professzora :) -
bvalek2 #18 A Plútó holdja, a Charon is így alakult ki, rögtön két példa van rá egy Naprendszeren belül, mit sírnak akkor? -
Balu0 #17 Rosszul fogalmaztam. Tény, az elmélet már sokkal korábban létezett, nekem is valami századelő rémlik. De ez volt a legkevésbé elfogadott elmélet.
"Az együtt alakultak ki" modell volt a legtámogatottab. De mára már majdnem 100% az ütközés modell. Eddig minden bizonyíték ezt támasztja alá. -
JeD #16 Ebből? Lovecraft az Őrület Hegyeiben arról ír, hogy "amikor a szomszédos Atlanti-óceánból kiszakadt a Hold anyaga". És mivel ő eléggé nyomon követte a tudományos, de legalábbis a csillagászati híreket, szerintem nem ő találta ki... szóval valami hasonló elméletnek lennie kellett már a század elején is. Vagy mégis saját kreálmány lehetett? -
Balu0 #15 "Egyébként mennyire hasonlít a Hold és a Föld kőzeteinek összetétele? Erről tud valaki valamit? "
Ezt vizsgálták az Amcsik először mikor ott jártak és hoztak vissza köveket. Az eredmény: Nagyon. Értsd ugyanaz. Persze vannak különbségek, de az a Föld légkörének meg a víznek köszönhető. A kövek egyormák.
Ebből az eredményből jöttek rá, hogy gyakorlatilag a Hold egykor a Föld része volt. -
#14
Ezt már Asimov bácsi is megmondta hogy ez ritka dolog :) -
#13
behaluztam vagy a Nap 4,5 milliárd éves lenne? 
-
#12
-
haxy27 #11 csak föl ne ébredjen Datvedör -
sanner011 #10 A Hold egy nagy Halálcsillag, csak már poros és régi. Az emberiség előtti technikai civilizáció építette. :))) -
#9
Akkor belül mégis tele van arannyal? ;) -
gkalcso #8 Igaz 
-
#7
hihetetlen: milló éveről van itt szó
mi meg élünk 50-60évet azt kész -
pedrohsi #6 és sajtból van! -
Alec #5 - Túl nagy ez holdnak
- Ez nem hold ez egy űrállomás -
assdf #4 Különben is a hold nem hold hanem egy nagy ürhajó mert üreges a belseje
Vagy nem? :D
-
#3
Poén... én épp erre gondoltam, mikor elolvastam a címet, hogy: "Mi ebben az újdonság, hisz Asimov bácsi már évtizedekkel ezelőtt megírta ezt!"
Ha jól emléxem Isaac úgy írt az Alapítvány és a Föld c. regényében a Földről és a Holdról, mint valami unikum a Galaxisban.
Érdekes, hogy tulajdonképpen a felfedezés is ezt támasztja alá. Már azt nem értem, hogy egy Föld méretű bolygónak hogy lehet akkora gravitációs mezeje, hogy a környező kiszakadt porból gömb alakú égitestet formáljon hold gyanánt magának. Amennyire tudom a bolygókörüli törmelékek inkább először pályára állnak, majd egyre inkább a forgási iránynak megfelelően gyűrűt hoznak létre a bolygójuk körül. Egy dokumentumfilmben láttam erről egyszer valamit, hogy a mostani űrszamétnek is valószínűleg ez lesz a sorsa párszáz év múlva.
Egyébként mennyire hasonlít a Hold és a Föld kőzeteinek összetétele? Erről tud valaki valamit?