67
-
Epikurosz #67 avagy: csángók a Holdon :-) -
Epikurosz #66 Csang-o ji-hao -
Vers #65 szerinted az eifel torony teteje meg alja között mekkora sebesség különbség van?
mert ugye van , és a lift is igy müködne a teteje már kozmikus sebességgel száguldozna,
kerületi sebesség , ált.iskola ,fizika 7-es tananyag -
toto66 #64 "A feljuttatást is meglehet azért oldani, pl. űrlift. "
"Az eddigi próbák során légbalonnal vitték fel a rakétát 15-20 km magasságba."
Szóval, az űrben való tartós tartózkódáshoz legalább az első kozmikus sebességet kell elérni, ezért nem lehet mondjuk lifttel felmenni és beszállni az űrállomásba (nem kis sebesség eltérés), és ennek a sebességnek az elérése kerül sok energiába nem annyira a magasság, ha 20 km-ről indítjuk akkor is így van. A geostacionárius műholdakat igen nagy magasságba, igen nagy sebességre gyorsítják, hogy azután "egy helyben álljanak" , mert valójában a föld forgásával megegyező sebességel keringenek a föld körül... -
haxoror #63 "Űrbe való feljutáshoz" 
-
Vers #62 és? eljut a marsig azt hali ? akkor mivan ki nem sz@rja le ???
mivel jön vissza ??
halott technologiákat fejlesztenek amik semmire se valok
-
aszta #61 Űrbe való feljutáshoz mágneses "felszálló pályával" is kisérleteznek, ez nem kémiai, vagy nukleáris de ugyanúgy nagyon drága. Ilyet "vasúti" pályaként először németek csináltak, majd jó pénzért Kínában is. Asszem vhol mondták h. még lehet nagyobb sebbességet elérni, csak egy megfelelő pálya kell hozzá, és mehet a csuzli az űrbe:D
DE ez még a földi repülőzést is forradalmasítaná... -
#60
És az űrben hova katapultálsz? Földkörüli pályán nemnagyon lehet megélni.
Pl szojuz berobbanását 1x láthattuk(ták) élőben, vagy 40 éve. Egy jól megépített rendszernél nem kell ilyesmitől tartani, ha mégis bekövetkezne van abort tower. -
Vers #59 csak felszálláskor nagyobb a riziko,az ürben nem lenne mivel a sugarzas , vagy katasztrofa esetén az atomerömü nem pillanatok alatt lesz veszélyes, van idö a katapultálásra,mig egy kémiai bomba 1 sec alatt képes berobbanni ,ahogy azt láttuk párszor élöben is ugye
-
Caro #58 Ez igaz. -
#57
Reaktor meg megreped -> halálos sugárfertőzés. Jobb felrobbanni mint kihányni a beled. -
Epikurosz #56 Na, utánaolvastam:
Az eddigi próbák során légbalonnal vitték fel a rakétát 15-20 km magasságba.
A terv: 2009-ben embert juttatni az űrbe. -
Epikurosz #55 most őszintén: ilyent már én is össze tudnék hegeszteni a sufniban. -
Epikurosz #54 Mondjuk nem egy aerodinamikus forma... -
Epikurosz #53 Szept. 25-én volt a 2. fellövés:
![]()
A következőt 2008. májusra tervezik.
A kormánytól kaptak lóvét: "ARCA wins 3 governmental contracts of 1.6 mil Euro (2.3 mil$) to develop a high altitude balloon for scientific platforms, a low cost unmanned air launched suborbital vehicle and a VTOL experimental vehicle during the National Research Program competition." -
Epikurosz #52 #51
:-) -
teddybear #51 Az SG-n volt egy cikk a a román űrhajóról, több mint két éve. -
Caro #50 Egy rakéta sokkal könnyebben felrobbanhat. Benne van a kémiai reakcióhoz szükséges anyagok összes komponense. Ha egy rakéta nagy sebességgel nekiütődik egy falnak, biztosan felrobban. Ha egy atomreaktor vágódik neki, akkor az biztosan nem robban fel. -
eto demerzel #49 @Epikurosz: honnan veszed hopgy a romanok raketat gyartanak vagy kiserleteznek ilyennel? eleg nagy kakikban vannak ok enelkul is. csore nep. naluk a lopas, allami szintre van emelve. -
darph #48 Már csak az a kérdés, hogyha 40 éve legalább, hogy van atomerőmű és 40 éve, hogy az ember a holdra szállt, akkor hány fizikusnak, mérnöknek, unatkozó anyukának, ufóbuzinak és kőművesnek juthatott már eszébe az emberiség legfőbb energiaforrását a világűrben hasznosítani? Tuti egynek sem! Ezért mondom, hogy én viszem a szögeket, valaki hozzon kalapácsot meg sört azt délután összedobjuk! stipi-stop szabadalom. száncsájn van! -
#47
Ez a lényeg, rakétákat sem, azis annyira potenciális bomba, mint amennyire egy reaktor atombomba. -
Caro #46 A neutronok nem nagyon reagálnak az anyaggal, gyakorlatilag ütközés nélkül haladnak, csak az atommagon szóródnak, de nagyon ritkán. -
Vers #45 nemtudom mennyire használhato ötlet hogy 1 nagy atomerömü helyett sok kicsit használnánk az ion gyorsito körül és a neutron sugarzas ami a maghasadás miatt nagy sebességgel löködik ki segit pályán tartani a gyorsitoban lévö anyagot
persze nem vagyok fizikus tévedhetek
-
Epikurosz #44 Az atomtengeralattjáró (ATJ) égi mása lehetne az atoműrhajó.
Amerikai ATJ balesetéről nem tudok, oroszokéról igen. -
Caro #43 Azért ez a "potenciális atombomba" kicsit erős. Az, hogy az atombomba működik, az szinte egy csoda, nem egyszerű olyat tervezni, hogy tényleg működjön is. És a reaktorokat nem éppen bombának tervezik. -
#42
Másra nem ülhetsz, ha nem tetszik, maradsz a földön. Egyébként az össze reakor is potenciális atombomba. -
Caro #41 A feljuttatást is meglehet azért oldani, pl. űrlift. -
Dömper Ármánd #40 Miért, én nem ezt írtam? -
Vers #39 nemtudom ki szeretne ráülni egy potenciális bombára,én speciel semmi pénzér
-
Epikurosz #38 Nem erről van szó.
A földi gravitáció legyőzéséhez vegyi rakéta kell. Ott fent már könnyebb a dolgod. szerintem, aki okos több megoldást választ: vegyi, ion, plazma, nukleáris, napszélvitorla...
-
Vers #37 én nem azt mondtam hogy fogd a csernobili erömüvet és tedd rá egy cyklotronra, és szájjál föl vele
hanem azt hogy ezzel a modszerrel és pár év kutatással tömegcsökkentéssel elképzelhetö egy normális nem fölrobbano ürhajtomü
-
Vers #36 az ideális teljesitmény adott esetekben könnyen kiszámolhato mivel a tömegtöl lineárisan, a sebességtöl négyzetesen függ
az tény hogy a világürbe juttatáshoz kell a legnagyobb teljesitmény ,ott már lazán száguldozhatnánk -
Dömper Ármánd #35 Csak segítségképpen, a jelenlegi legnagyobb teljesítményű reaktorok, blokkonként, 1GW körüli teljesítményt képesek leadni, és fogadni mernék, bár erről információt nem találtam, hogy egyenként nehezebbek 10000 tonnánál. -
Caro #34 És pontosan 5000 TW teljesítményre lenne rá szükség (klasszikus közelítésben). -
Dömper Ármánd #33 Nyugodj meg! Nem én érzem magam okosnak. Én egy kifejezetten buta ember vagyok. Viszont azt tudom, hogy aki így hőbörög, annak ritkán van igaza... -
Vers #32 1kg anyagot ha felgyorsitunk 100ezer km/s-re, akkor pontosan 10 ezer tonnas szerkezet lebeg -
Epikurosz #31 Láttad?
Te akkor egy VIP vagy.
50 kg, az nem rossz.
Az ember betenné a spájzba, és 30 évig elfelejtené az áramszolgáltató számláit.
Hogy mik vannak... -
#30
Nem sír az állam semmin. Inkább röhög az embereken, és szedik meg magukat a vezetők. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#29
Ez az elmélet akkor jó, ha bolygóközi utazást akarsz csinálni. Földről a világűrbe nem működik, túl kevés a fajlagos tolóerő (amit írsz, az többé-kevésbé egy ion-hajtómű, pár Newtonos tolóerővel...).
Ide kémiai hajtómű, vagy vegyes nukleáris-kémiai hajtómű kell. Az utóbbi kizárt környezetvédelmi okokból, szóval marad a sima kémiai hajtómű... -
pex #28 az atomreaktorokhoz:
kicsit építeni nem lehetetlen. Franciaországban láttam kb50kg-osat. Csak épp a működéséhez 96%os tisztaságú U235 kell.
