6682
Önbizalomhiány
  • Retsu
    #5481
    Részvétem. Tudom, milyen érzés, és nem könnyű. Talán az erőt adhat, ha elmondom, nálam mi a helyzet a rokonsággal. Bátyám nem sokat törődik velem, igaz már saját családja van de akkor is. Névnap, meg ilyen alkalmakkor felköszöntjük egymást, azt csá. Unokanővérem kint van Írországban, az ünnepekre hazajött, de hozzánk nem volt képes eljönni. Vele kapcsolatban asszem elég, ha azt mondom még mindig nem tette tiszteletét nagyapám sírjánál (2 év után sem). Szóval én is főleg anyámra, szűkebb családra számíthatok. Nem tudok mást mondani neked, kitartást és erőt kívánok ennek elviseléséhez.
  • sz4bolcs
    #5480
    Mit gondolsz, mire való a család alapítás?
  • neménvoltam
    #5479
    Először is részvétem. Másodszor pedig arra kell figyelned szerintem, hogy van egy bizonyos határvonal ennek pedig két oldala van: az első rész, amiben te jársz, a természetes gyász időszaka, ez mindenkinek különböző ideig tart, mindannyiunk másként dolgozza fel. Viszont mint írtam van egy határ amit ha átlépsz már nem gyász lesz, hanem önsajnálat, sőt: sokan egy hozzájuk közel álló ember halálát használják fel arra, hogy a problémáikat megmagyarázzák a megoldás keresése helyett. Ezt az önámítást igen nehéz és szar dolog megtalálni és visszafordítani mivel valamilyen szinten saját magunkat köpjük szembe és ezt sosem könnyű elfogadni.

    Azt nem mondom, hogy te ebben jársz mivel nem ismerem az életkörülményeidet személyiségedet stb... csak arra próbáltam rávilágítani, hogy ha erre az útra rálépsz akkor abból nehéz kiverekedned magad, mert aki sok szart kapott az élettől annak kézenfekvő, egyszerű megoldás lehet a múltból való táplálkozás kihívás esetén és ha másoktól várod a problémáid megoldását akkor nem fejlődik a személyiséged. Kívánom, hogy ne lépj erre az útra és igyekezz őszinte lenni magadhoz még ha néha fáj is.
  • NessieGraf
    #5478
    Érdekes emberrel találkoztam minap. Jól ismert dolgokat mondott el, szokatlan fókusszal, megvilágítással. Az egyik téma amiről előadott: Szakrális párkapcsolatok napjainkban.

    Amúgy egy előadássorozat része volt (más témában lesz itt is folytatás), amiben ez az előadó a különféle betegségek lelki okairól beszél. Nagyon tetszett, hogy nem az volt számára szempont: változz meg, gondolkodj máshogy, hanem az, tetteinknek milyen következményei lehetnek.

    Sokszor hisszük azt, a másik ront el valamit, holott mi magunk kényszerítjük rá a körülöttünk élőket az adott döntésre. Nagyon sok élethelyzetemre kaptam végre magyarázatot, magam és szüleim, valamint saját párkapcsolataim szempontjából.
  • Ben C
    #5477
    Ha igazán szeretnél valakiket magad mellé, akkor találnál. Szerintem téged annál sokkal jobban érdekel az, hogy elsírd mindenkinek hogy neked mennyire szar életed van és te mennyire szenvedsz állandóan. És miközben azt mondogatod hogy mennyire semmit nem érsz, folyamatosan csak magadról beszélsz. Ha tényleg ennyire szar az élet, akkor ld. #5407. Ha meg kiutat keresel, tedd.

    (Legyetek szívesek megkímélni azoktól a hozzászólásoktól amiben taglaljátok hogy mennyire nehéz ismerkedni, mert nem az. Én is voltam magányos, kiközösített, meg nem értett.)
  • Fbn Lx
    #5476
    én ugyan nem.
    megértem, hogy fáj.
    Tanácsolni csak azt tudom, hogy kezdd el keresni új emberek társaságát, akikhez újfent ragaszkodhatsz.
    Mert úgy érzem, hogy nem vagy ez irányba nyitott.
  • campy
    #5475
    természetes dolog csak szemétség a tudat hogy 18 éves vagyok és lassan márcsak egyetlen élő rokonom marad! jó nem panaszkodom ő kitart mindig mellettem az édesanyám...de viszont van olyan ember akinek senkije sincsen...->valószínű előbb utóbb erre a sorsra jutok akkor nem lesz tovább ami motiváljon mondjuk eddig se nagyon volt de ezek után!! erre mondaná FBN x meg Salsoul h baszod legalább megfog tanítani az élet mindenre pffff....köszönöm ez nagy segítség az ilyen dumákat bírom komolyan :S:S ááá mind1 jó8
  • campy
    #5474
    igen...ez van a temetést meg mindent elintéze illetve az már meg is van...de még sok intéznivaló van!!! ja köszönöm RR
  • 89
    #5473
    részvét, de ez teljesen természetes dolog, egy idő után mindenki a régiek közül eltűnik mellőled...de az élet megy tovább
  • raulreal
    #5472
    Részvétem.
  • campy
    #5471
    ezért se jöttem fel több mint 2 hétig az sg-re egyáltalán nem volt kedvem semmihez...majd jön salsoul és letámad avval a dumával h az élet megy tovább ez így igaz, de ritkán éreztem olyan pokoli fájdalmat belül mint 7-én 8-án szinte csak félholtan feküdtem és néztem fel a plafonra merengve a szép együtt töltött időkön...na mind1 ez van..nem szabad feladni az egy dolog de engem most vhogy nem érdekel semmi jelenleg
  • campy
    #5470
    meghalt a nagymamám január 6-án így kezdődött az évünk sok minden a nyakamba szakadt de kezdjük megoldani a dolgot csak mondom megint egy személyt elvesztettem aki legalább megértett , szeretett és a bizalmasom is volt hozzáteszem rendszeresen jártam hozzá segíteni is ha kellett
  • 89
    #5469
    a családod egyik napról a másikra való ellátásáért dolgozol éhbérért egy indonéziai aranybányában? ciánban fürdesz minden egyes nap és hébe-hóba feljössz írogatni az sg-re vagy mi?
  • raulreal
    #5468
    Nekem úgy tűnik, helyre jönnek a dolgok. A suliban is sikerült helyreállítanom a renomémat plusz sok eddigi döntésemről azt
    hittem, h rossz...és közben kiderült hogy mégse
  • campy
    #5467
    nem számít tényleg:) sokkal nagyobb gondjaim vannak annál:S
  • raulreal
    #5466
    Mind1. XD
    Egyáltalán nem számít, hogy elhiszitek-e vagy sem.
  • Fbn Lx
    #5465
    hagyd, végig gombázott.
  • campy
    #5464
    nem értem hogy nem engedhettek titeket át Pozsonyba ezt nem értem:O:O ahogy nekem akkor is sántít a történet:) tudod majd hiszem ha látom, várom szeretettel a képeket xD xD
  • 89
    #5463
    egyáltalán hova mentetek? Lengyelországba? mit akartak az álarcos emberkék? nem hiszem, hogy egy 45ös cipőtől megijednek a tolvajok, hogyha egyszer mindenkit kirabolnak...a másfél millás sétát az autópályán hááát...már csak azért is, mert tilos az autópályán a gyalogos közlekedés (ha meg le van zárva, akkor meg főleg)
  • raulreal
    #5462
    Ellentmondásos lenne? Mittomén. Ezen még nem gondolkoztam. :D
    Szimplán csak megtörtént.
  • 89
    #5461
    azért vágod, hogy eléggé ellentmondásos a történeted...
  • Fantomlovag
    #5460
    Is. De nem csak. Zöld lámpás, Zöld nyíl, fekete kanári.. Robin sortjairól ne is beszéljünk. :P
  • campy
    #5459
    hmm:) felettébb érdekes...
  • NEOreg3
    #5458
    ez gecyizgalmas
  • raulreal
    #5457
    Amikor még volt kedvem emberek közé járni mindig amikor
    kifogyott a téma ezt az utazást kezdtem mesélni.
    Cserediák koromban pl. két germánus csajnak regéltem el
    (németül) aztán kb. köpni-nyelni nem tudtak. Inkább rendeltek
    nekem még egy "radlert", hogy folytassam.
  • raulreal
    #5456
    Miért...ha láttad a legújabbat...ott se dumált sokat,
    leginkább csak hörgött
  • raulreal
    #5455
    Szívesen cserélnék bárkivel, csak hogy legyen egy kis nyugalmam :D
  • raulreal
    #5454
    Az nem Superman?
  • raulreal
    #5453
    Kitaláltam? Sajnos nem.
    Hogy is mondják? Az élet írja a legszebb meséket...vagy a legizgalmasabbakat... Évekig beszéltünk ezekről a dolgokról...
    Majd ha egyszer felmegyek Pestre, mutatok képeket...ugyanis
    mindent lefotóztam. Normális fényképezővel, nem digitálissal.
    Minden sz.rt megörökítettem.
  • Fantomlovag
    #5452
    Batman? Jajne! Harisnyát hordasz, és kívül az alsógatyád?
  • 89
    #5451
    néma batman?
  • campy
    #5450
    gyere már el Pestre:D
  • Fbn Lx
    #5449
    egy élmény lehet veled utazni.
  • campy
    #5448
    te Raul nagy író vagy te nem lehet hogy ezt kitaláltad ne haragudj ezt nem tudom elhinni:) mintha egy filmet láttam volna magamelőtt na neeee
  • raulreal
    #5447
    A suliban meg...osztálytársaim kb. semmit se tudnak.
    Játszom a szürke kisegeret...miközben én vagyok Batman.
    (why so serious?) XD
  • raulreal
    #5446
    Legalább nem halok meg az unalomtól. Néha kimaradok a suliból :D
    hogy pihenjek egy kicsit XD
  • raulreal
    #5445
    Jaja...általában megúszom...de párszor nem :D
    Olyankor nagyot csattan ám. XD
  • Fantomlovag
    #5444
    És mégis megúszod!
  • raulreal
    #5443
    Hát nem t'om, de kicsit zavaró, hogy sehova se tudok úgy elmenni, hogy ne történne valami :S
    Kilépek az utcára, és kb. azt várom, h mikor esik a fejemre egy féltégla...vagy egy zongora XD
  • Fantomlovag
    #5442
    Akkor tényleg csak sima mázli :P