69
-
explicit #69 Na, akkor adjunk esélyt a magyar pénztárcának is: :D :
Egy darab feketére festett vashodó + egy darab tusrózsa, és nyáron van melegvized, oszt tusóhacc. :D
Egyébként a gyakorlatban egyik ismerősömnél: egy fekete széles rozsdamentes fémhordó (passzív keringtetéssel, hogy ne csak a felső szakasz legyen meleg) egy is központira szerelhető bojler (két lyuk a bojleren, egy spirálcső halad végig a bojler tartályában - kereskedelemben kapható és nem sokkal drágább, mint a hagyományos), egy differenciál-termosztat (ami figyeli a kinti tartályban és a bojlerben lévő víz hőmérésklet-különbségét) és egy vízpumpa (ami kb. 5 percig működik óránként a termosztát szabályzásának függvényében... ez kb. 5 W fogysztást igényel óránként, szemben a hagyományos bojler 1500-2000 W-os fogyasztásával).
A rendszer tavasztól őszig szépen üzemel és gyönyörűen nullázza a melegvízre fordítandó pénzt. Télen használhatatlan és üzemen kívül. Az élettartam 100 év. Talán nem úgy, mint a Verbatim floppy-knál. :D A megtérülés garantált.
(Egyedül a fürdőszobában található plusz csőpár ocsmány. Mondjuk elrejthette volna a fal felé.) -
shoe #68 "Ez a napcella már tényleg működőképesnek nevezhető" - nyilatkozott büszkén a projektet vezető Allan Barnett" Ez igazán biztató 
Ahhoz még több tíz évet kéne várni hogy igazán 100százalékot közelítő haszna legyen,csak azthiszem akkor már késö lesz... -
Caro #67 Én nem aggódnék, mert ezek a pénzes paraziták nem életképesek hosszú távon.
A tudományos kultúráé a jövő.
-
halgatyó #66 A fejlődés nem áll meg...csak meg-megtorpan.
Európának (Kínának, stb.) tovább kell mennnie, megcélozva a még jobb hatásfokot. Továbbá az olcsó előállítást és a hosszú élettartamot.
Ehhez azonban kutatás kell. KUTATÁS. Csak egy szó, de mi mmindent tartalmaz!
Tartalmazza a társadalom megfelelő irányultságát, érdeklődését a tudományok és technika irányában. Tartalmazza a gyermekek érdeklődését, és a magas színvonalú oktatást (amibe a nevelés is beletartozik, szóval nem olyan egyszerű az egész.)
Sajnos, manapság Európa nem ebbe az irányba halad. A reálgazdaság (ipari termelés) megbecsültsége rohamosan romlik. A tehetséges gyerekek (egyre kevesebb van) inkább mennek közgazdásznak, jogásznak, SŐT! Olyan okádék, felesleges baromsáágok felé fordul a legtöbb gyerek, mint: "kommunikáció" (NEM elektronikusm hanem a "szóvivő", hazudozó letagadó) meg "marketing" meg hasonlók.
Akinek pénze van, az nem a termelésbe fekteti, hanem kereskedni akar, és ez még a jobbik eset. Vagy ami még károsabb (hosszú távon, össztársadalmi szinten) megpróbál belesímulni ebbe az egyre izmosodó pénzügyi szektorba. Ahol a pénz pénzt fial, igazi értékteremtő munka nélkül.
Vagy alapít valamilyen hatóság-szerű rablóbandát, amely a kisemberek zsebét fosztogatja, életcéljaikat, vágyaikat, terveiket tapossa meg. (szartisjus, fASVA, fizetőparkolási cégek, stb.)
Így pedig nem lesznek megoldva az előttünk tornyosuló problémák. Sajna.
Majd a Kínaiak. Ha van eszük, és időben okulnak a sorsunkból. -
halgatyó #65 Egyrészt örülök neki, hogy eljutottak eddig az 50%-ig.
Másrészt sajnos nem nagyon valószínű, hogy a következő 20 évben ezek a napelemek elterjedjenek, két okból:
-- Az USA katonai fejlesztése. A technológia nehezen fog kiszivárogni a titkos gyárból. Tehát mindenkinek ki kell fejlesztenie saját magának, ami a megfelelő (és tömeges) háttér-technológia nélkül nem lesz sikeres.
-- Úgy körbe lesz bástyázva szabadalmakkal, minden apró részletében, hogy ha valaki tőlük függetlenül csinál egy hasonlót, majd jól beperelik, letiltják, 50 év börtönre itélik, stb... -
L3zl13 #64 Nem azt mondtam, hogy te találtad ki ezt a 0,1%, csak azt, hogy szél esetében nem olyan könnyű ezt az arányt meghatározni, mint mondjuk napenergiánál, vagy a vízenergiánál, tekintve, hogy a szél mértéke igan nagy határok közöt változik viszonylag rövid időtartamon belül természetes körülmények között is, anélkül, hogy ennek bármiféle negatív hatása lenne.
És mivel te általánosságban természetes forrásokról beszéltél, nem vagyok benne biztos, hogy konkrétan szélenergiára ez egyértelműen alkalmazható.
És akkor még jön az, amit mondtam, hogy a felhasználható szélenergia potenciál a globális felmelegedés miatt növekszik, tehát ha ebből elveszünk valamennyit, az egyátalán nem biztos, hogy káros, sőt.
Azt meg továbbra sem értem, hogy miért kéne figyelmen kívül hagyni egy energiaforrást egy adott helyen, ami hatékonyan ki tudja elégíteni a környező igényeket, csak azért, mert az az energiafajta nem képes ellátni a föld teljes energiaszükségletét. (El tudja, csak jelentős részt kell hozzá felhasználni.)
Szélsőséges példa: Mi a halálnak kellene a sarkkörre mindenáron napelemeket telepíteni, amikor a napelemek hatásfokától függetlenül talán soha nem lesz a leghatékonyabb módszer?
De még egy naposabb helyen is könnyen elképzelhető, hogy a napelemek helyett a szélturbina, vagy más energiaforrás felhasználása előnyösebb valamilyen környezeti okból.
Tehát ha napenergiából felhasználási helytől függetlenül bármi más alternatívánál olcsóbban tudunk előállítani áramot, akkor rendben, de nem tudni, hogy ezt valaha sikerül-e elérni, addig viszont nem lehet kijelenteni, hogy a többi energiaforrásnak nincs jövője. -
Caro #63 Nem én találtam ki.
De csak annyit mondok, hogy a FÖLD EGÉSZ szélteljesítménye 370 TW, az össz energia felhasználás telejsítménye pedig 15 TW, és ez várhatóan csak növekedni fog (egyre jobban).
Már most is az összes szél kb. 5%-át ki kellene vonni, hogy ezt fedezni tudjuk. Azt hiszem nem kell firtatni, hogy ez milyen következményekkel járna.
Ezért nincs jövője a nem nap alapú megújuló energiaforrásoknak (kivétel talán a geotermikus). -
babajaga #62 A TV -ben ma szó volt a cellákról de a ekkora hatásfokról szó sem volt. Egy akkora tábláról mutatták hogy 1,4KWW-os ragyogó napsütésben hogy sok ház tetején el se férne. Felhős időben meg 500W-os. -
L3zl13 #61 "csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt"
És ez a 0.1% mégis miből lett kiszámítva? Nem tudom mennyire megbízható ez az érték szélre vonatkoztatva, és másik kérdés, hogy mi lenne ez a következmény.
Ráadásul a globális felmelegedés miatt növekszik az a hőmennyiség, ami a szelet generálja, tehát ha tényleg sikerülne ezt számottevő mértékben csökkenteni az talán még jó is volna...
A túlhasználat és az egyátalán nem használat között pedig vannak fokozatok.
Annak sem látom okát, hogy miért kellene feltétlenul egyféle forrásból fedezni a teljes szükségletet. -
kicsizoz #60 Van akváriumod? nem?! -> akkor buzi vagy....
Rákeresni a "Hofi" és a "logika" szavakra kell, ha nem érted.... -
Caro #59 Ez igaz, csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye (becslések szerint), és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt. Messze nem. A Nap meg bőven. -
L3zl13 #58 Mellesleg:
"A hadsereg számára azért fontos a terület, mert a katonák felszerelésének 20%-át az akkumulátorok teszik ki."
Szóval ezek után a 20%-ot kitevő akkumlátorok mellet még további 10%-nyi napelemet is cipelhetnek extrába. Micsoda előrehaladás. :D -
#57
szuper csak mi lenne ha nem háborús célokra használnák -
L3zl13 #56 Miért nem kapható napelemes autó? Mert nem kell senkinek. Lassú, drága, kényes.
Nem érdemes vele foglalkozni az autógyáraknak.
"És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni"
Nos azért ahhoz kell ám egy elég drága töltőberendezés is. (Fél milla körül.)
De ez tényleg nagyon jó volna, csak éppen az állam elesne a jövedéki adótól.
Most erre lehet mondani, hogy a kapzsi szemetek hátráltatják a környezetvédelmet, de gazdaságilag ez igenis egy valós probléma, amit az államnak pótolnia kell valahonnan.
Ráadásul a magyarokat ismerve rövid időn belül sorra robbanának fel a házak országszerte mert házi barkáccsal akarták kiváltani az említett drága töltőberendezést. -
L3zl13 #55 "A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fényből szél..."
Még ekkora hülyeséget...
Képes vagy beleszámolni a rendszerbe a napenergiából szél folyamat hatásfokát a rendszerbe?
Miért? Be akarod fedni az egész földet napelemmel, hogy a szél helyett áramot állíthass elő? Nyilván nem, tehát a szél mindenképpen létrejön tőled függetlenül, és az erre elhasználódó napenergia nem veszteség, tehát a szél innentől különálló energiaforrásként kezelendő, amit vagy felhasználsz áram termelésre, vagy nem. -
L3zl13 #54 Az gondolom eszedbe sem jutott, hogy ehhez az eredményhez olyan fejlesztésekre volt szükség más kapcsolódó területeken amelyek 20 éve még nem voltak elérhetőek. És akármennyi pénzt öltél volna bele akkor sem tudták volna sokkal korábban megvalósítani... -
pehelyke #53 Ott van még a lézeres összenyomáson alapuló megoldás is (a fúzióra), csak az még fejletlenebb a TOKAMAK-okhoz képest. -
pehelyke #52 Igazad van Sehonnai bitang, és nem értem, miért nem kapni napelemes autót, mert már van, olyan is ami 4-6 órát tud üzemelni nap nélkül is. És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni, kereskedelmi forgalomban is kapható, csak elég drága, de környezetbarát. -
pehelyke #51 Tudom, hogy a kollektor melegvizet csinál, a napelem meg áramot. És ott van a hidrogéncella, amiben lehet tárolni az energiát, bár az is több millió Ft. -
pehelyke #50 Mivel én szegény vagyok, azért nem tudom megfizetni, de egyévi jövedelemből (átlegosból) már szinte az egész házat el lehet látni. Egy átlagember meg tudná fizetni. -
kvp #49 "plasztik napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet."
Mert ezek a festekek mar az uj nanotechnologias rendszerre epulnek, szemben a hagyomanyos szilicium napelemekkel. A technolgia meg draga es a kesz cella serulekeny. Eleg egy kis karcolas a huzalozasnal vagy egy adag por es maris hasznalhatatlanna valnak.
A napelemek csak puffer tarolokkal hasznalhatoak jol. Ilyen tarolo tipuok a szivattyus viztarozo (amit szerintem erdemes mar meglevo duzzaszokhoz hozzaadni alacsony vizhozam esetere) vagy a hidrogencellas tarolo. Az utobbi azert jo, mert kozvetlenul elhelyezheto a nap/szel eromu melle, majd kozpontilag iranyitva a toltest/kisutest tokeletesen szabalyozhato a halozat. Ha pedig marad plusz kapacitas, akkor ezt a hidrogenmennyiseget fel lehet hasznalni hidrogencellas jarmuvekben vagy hordozhato generatorokban, esetleg futesre.
Egyebkent a jelenlegi legjobb megoldas az atomenergia es a hidrogencella lenne. A jovoben pedig a fuzios reaktorok. (mind a nagyhofoku tokamak rendszerek, mind a nagysebessegu fusor megoldasok) -
sehonnai bitang #48 A napkollektorok (== haztartasi melegviz gyartas) vagy mocsokdragak, vagy sok a melo es riziko veluk. (A badogkiviteluben nyaron megbuggyan a fagyallo, ami nem olcso es nem is kornyezetbarat.) Elvben nagyon sokara megterul, gyakorlatilag a hazai - megnyirbalt - energiatamogatasi rendszer mellett sem.
Tudom, naiv otlet, de lenne pofonegyszerubb sporolasi lehetoseg is: plasztik (ma meg nagyon rossz hatasfoku) napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet. Egy modositott inditomotorral nagyszeruen lehetne dugoban araszolni es hataron varakozni. De ilyet meg a hibrideken sem latni. Miert? -
virs lee #47 Önmagában az nyilván nem, de sokkal kevesebb delejt kell hagyományos módon előállítani. Főleg ha a mai pazarló cuccokat energiatakarékossal váltjuk ki. -
virs lee #46 Ez király, nyáron tök fasza lenne ilyenről hajtani a notebookot. -
willigair #45 "Már ideje lesz megszabadulni a villamosművektől :) Se szénerőművek, se atomerőművek, egy szép új tiszta jövő elé nézünk :)"
Megnézném azt a szép új tiszta jövőt amit a napelemek meg a szél tart el energiával :D:D:D:D:D:D:D:D:D -
willigair #44 Azért nem kell a világ megváltását látni ebben az egyébként rendkívül figyelemre méltó eredményben.... Ez csupán annyit jelent hogy ahol eddig is megérte használni ott majd kevesebb is elég lessz és helyet takarékolnak meg mondjuk egy űrszondán... Vagy mondjuk egy nagyobb holdbázist tud majd ellátni egy kisebb kollektor... A cikkben is kiderül hogy ez nem nagyipari villamos ellátást fog szolgálni (persze kitudja milessz a jövőben) hanem mondjuk az amcsi katonának tök sokáig fog működni a GPS meg a harcászati számítógépe :)... Szóval bármilyen hatásfoka is lessz a napelemeknek akkor is az atomenergia (és egyszer talán 50 év múlva :) a fúziós energia) fogja kiszolgálni a jövő városait, gyárait stb..... Mellesleg pehelyke ne keverd össze a napelemeket a nap kollektorokkal mert a kettőnek a napfényen kívül nem sok köze van egymáshoz... Az meg hogy kinek éri meg bioházat építenie???? Háth annak akinek nagyon sok pénze van mert még mindig borzalmasan drága bár valóban megtérül csak háth majd egyszer... :) -
eax #43 Fizethetnenek, de:
- nem versenykepesek az atomenergiaval semmilyen teren
- nem eleg esz nelkul felhuzni a nap/szeleromuveket, mert egy bizonyos szazalek felett gyonyoruen meg lehet veluk boritani a halozatot (uzemzavar eseten meg szazalektol fuggetlenul is, volt mar ra pelda, nem is egyszer), tehat fel kell huzni hozzajuk valamilyen szabalyozhato tartalekkapacitast, pl. egy szivattyus vizeromuvet, ami azert nem olcso, ellenben draga.
Mindent osszevetve, szerintem ha azokat a milliardokat odaadjuk a KFKI-RMKI-nak (fuzios energia kutatasa), vagy bedobjuk egy uj atomeromu epitesebe, mindenkepp jobban jarunk.
A hazakra meg fel lehet huzni persze, de az legjobb esetben is csak felmegoldas (a nagyfogyasztokra nem mukodik, ha nem sut a nap, akkor kb. mindenkinel egyforman nem sut, tehat a teljes energiafelvetel a halozatrol megy, tehat a kapacitasnak meg kell lennie, ha meg tarolni akarod, akkor ott van a kemiai modszer (akksi, amibol rekordmennyisegu mergezo anyagot lehet kijuttatni, arrol nem is beszelve, hogy a dinamikus terhelest nem szeretik), vagy a mechanikai (mint pl. a caterpillar UPS-e, amiben egy sok tonnas rotor porog vakuumban, tobbtizezres percenkenti fordulattal, magneses levitacioval, es ez tarolja az energiat - ezt gondolom nem kell magyarazni, hogy milyen draga)). -
#42
nem azt mondtat, hogy olcsó? közben pedig te sem engedheted meg magadnak, mint kiderült a végére:c -
Epikurosz #41 édi -
Caro #40 A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fényből szél, akkor már inkább közvetlen napenergiára érdemes építani. -
pehelyke #39 Nem muszáj a napenergiára összpontosítani, ott van még a szélenergia, és biomassza. Azoknak is van jövőjük, de Mo.-n nem kedvez a szélnek, ellenben a napenergia igen jó. Én még csak 3 házat láttam egész életemben, amin napelem, vagy kollektor volt. Hát ez igen kevés. Beszéd helyett CSELEKEDNI kéne. Vegyetek ti is, a kollektor olcsó és jó. Mo.-n nagyon jó a geotermikus energia, sajnos arról keveset hallani, pedig jó lenne. Budán már van egy ilyen ház, alig van rezsije. Mindent egybevetve akaraterő nélkül semmi sincs. Én nagyon szegény vagyok, csak ezért nics napelemem. De a milliárdosok ebbe is fektethetnének, szélfarmok, naperőművek, megfizethetők. -
sgbo #38 Az csak szükségmegoldás (max. megbízott igazgató lehet). de nálunk is van pár 40 körüli egyetemi tanár... -
Scroll #37 Halleluja! Háromszoros hurrá a mérnököknek! Hip, Hip Hurrá! Ennek nagyon ideje volt már. -
Gabe Dearborne #36 Ja. A dragonfly köztudottan sárkánylégy, nem? És a horseradish nem egyéb, mint lóretek. Holott az első szitakötőt jelent, a második pedig sima, mezei tormát.
Ennyit a szó szerinti fordításról.
-
snorbi #35 Esetleg nem "nap sejt"?
:) -
Emmegki #34 Ha az egyes cellák hatásfoka 42% akkor tök mindegy mennyit legózol össze belőlük 42% lesz az egész. Ettől függetlenül szvsz a napelem az napelem és nem napcella.
#20: Az Outlook Express meg kitekintő gyorsvonat... -
eax #33 Egyelore ott tart a dolog, hogy az ilyesmivel termelo eromuvektol haromszoros aron kell atvenni a termelt energiat.... Szoval nem valoszinu. -
Admiral #32 Nem csak tanszékvezetők lehetnek egyetemi tanárok, és nem csak egyetemi tanárok lehetnek tanszékvezetők... :) (láttam már olyan docenst, aki tanszékvezető volt) -
kandeláber #31 Az associate professor magyarul docens. -
#30
Ha így műxik, akkor a spektrum több részre bontásával, valszeg tényleg elég jó hatásfokot tudnak majd még elérni. Talán a 60-70-80% sem lehetetlen.;)