Gyors megoldás a globális felmelegedésre
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#138
A kis házi erõmûvekrõl jut eszembe az aranyos példasztori:
A faluban javítják a gerincvezetéket. Az áramot már kikapcsolták.
Jani bá kilép a ház ajtaján, és felnéz az égre. Deszépen süt a nap! a szél is fúj. Jani bának jókedve kerekedik...termeljünk egy kis áramot! Bekapcsolja a házi erõmûvecskéjét.
200 méterrel odébb a szerelõk potyogni kezdenek az oszlopról:-)
A faluban javítják a gerincvezetéket. Az áramot már kikapcsolták.
Jani bá kilép a ház ajtaján, és felnéz az égre. Deszépen süt a nap! a szél is fúj. Jani bának jókedve kerekedik...termeljünk egy kis áramot! Bekapcsolja a házi erõmûvecskéjét.
200 méterrel odébb a szerelõk potyogni kezdenek az oszlopról:-)
#137
Igazad van. A visszatáplálást csak azért írtam, hogy ne legyek annyira hosszú. Fékezéskor valami akkumulátorba kellene az energiát betenni, amit gyorsításkor akár egy plusszba betett kisebb motorral) ki lehetne venni.
#136
:-)))) Eeegen.
A közlekedés nagyon beruhzásáigényes, a megtérülési idõ pedig hosszú, HA emberközpontúan akarjuk megcsinálni, és esetleg környezetvédelmi szempontokat is EMBERSÉGES ÉS ÉSSZERÛ módon figyelembe veszünk.
Nehéz áttekinteni, hogy ami hazainak látszik, amögött milyen egyéb gazdasági erõk bújnak meg, illetve milyen (korábbról is származó) elkötelezettségek mûködnek.
A közlekedés nagyon beruhzásáigényes, a megtérülési idõ pedig hosszú, HA emberközpontúan akarjuk megcsinálni, és esetleg környezetvédelmi szempontokat is EMBERSÉGES ÉS ÉSSZERÛ módon figyelembe veszünk.
Nehéz áttekinteni, hogy ami hazainak látszik, amögött milyen egyéb gazdasági erõk bújnak meg, illetve milyen (korábbról is származó) elkötelezettségek mûködnek.
#135
Miféle akkumlátor? Többezer MWh-nyi áram tárolására hatékony akkumlátorrendszer? Hát nem igazán létezik ilyen.
Nem véletlenül használnak inkább lendkerekes megoldásokat, vagy emelõrendszerû vízerõmûvet ahol lehetséges.
Ráadásul ez semmit nem ér, ha mindenféle kis házi eõmûvek vannak a hálózatra kötve, mert nem lehet õket központilag vezérelni, és csak a rendszer túlterheléséhez vezet.
"föld napos felérõl energiaimport" illetve "mellett vannak a földön elég nagy kiterjedésû helyek, ahol akár éveken keresztül is csak 1-1 bárányfelhõ kószál"
Nagy távolságra való áramszállítás kicsit veszteséges... És ugye a természetvédõk a magasfeszültségû távvezetékek ellen is tiltakoznak.
"Egyébként mitõl is szabadul fel co2 naperõmûben?"
Életciklusról volt szó, amibe beletartozik az elõállítás, illetve az életciklus végén a leszerelés/újrafeldolgozás is.
Tanulmányok az mutatták ki, hogy a naperõmûvek akár dupla annyi CO2-t bocsátanak ki kWh-nként.
Legkevesebbet a szélerõmûvek bocsátanak ki.
Nem véletlenül használnak inkább lendkerekes megoldásokat, vagy emelõrendszerû vízerõmûvet ahol lehetséges.
Ráadásul ez semmit nem ér, ha mindenféle kis házi eõmûvek vannak a hálózatra kötve, mert nem lehet õket központilag vezérelni, és csak a rendszer túlterheléséhez vezet.
"föld napos felérõl energiaimport" illetve "mellett vannak a földön elég nagy kiterjedésû helyek, ahol akár éveken keresztül is csak 1-1 bárányfelhõ kószál"
Nagy távolságra való áramszállítás kicsit veszteséges... És ugye a természetvédõk a magasfeszültségû távvezetékek ellen is tiltakoznak.
"Egyébként mitõl is szabadul fel co2 naperõmûben?"
Életciklusról volt szó, amibe beletartozik az elõállítás, illetve az életciklus végén a leszerelés/újrafeldolgozás is.
Tanulmányok az mutatták ki, hogy a naperõmûvek akár dupla annyi CO2-t bocsátanak ki kWh-nként.
Legkevesebbet a szélerõmûvek bocsátanak ki.
#134
Én arra is gondoltam, hogy úgy lehetne elég jól az ûrben napenergiát kinyerni, hogy az erõmûvet nagyon közel építjük a Naphoz, így a földi 1300 W/m^2-nél (az ûrben még ennyi) sokkal nagyobbat kapunk. Az áram szállítására pedig van egy egyszerû mód: plazmasugárral kell zárt áramkört létrehozni. A pinch-effektus összetartja a plazmát nagy távolságokon is, és idõnként pedig egy-egy eltérítõ térrel lehetne pontosan a Föld fele irányítani, és itt meg már csak tudnánk vele mit kezdeni, ha már legalább LEO-ra át tudjuk tenni. Onnan akár egy pár ûrlift-kábelen is lejöhet, a nanocsõ sokkal jobb vezetõ bármelyik fémnél.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#133
A napelem gyártása eléggé energiaigényes. A felhasználásnál nem keletkezik.
A termikus módszerben annyi CO2 kibocsátás van szintén, amennyi energiát felhasználnak az erõmû építéséhez.
A termikus módszerben annyi CO2 kibocsátás van szintén, amennyi energiát felhasználnak az erõmû építéséhez.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#132
Nekem spec. az IC sem megoldás, a sima gyors megteszi az utat 2,5 óra alatt (+ 1/4 óra késés), az IC meg 2 alatt.
A busz meg 1.5 óra alatt.
Így alig jön ki a 40 km/h-s átlag, ami azért durva.
Szóval tényleg nem tudom, hogy a MÁV mit gondol magáról, most még a jegyárakat is egy szintre hozták.
A vasútnál a regeneratív fékezéssel az a baj, hogy ha jól tudom, akkor a vasúti hálózat 20000V AC, míg a villamos 600V DC, DC-nél ott sima ügy, de AC-nál szinkronba kéne hozni a motort a hálózattal, ha csak nem valami elektronikus megoldást használnak, szerintem mondjuk ma már az sem lenne probléma.
A busz meg 1.5 óra alatt.
Így alig jön ki a 40 km/h-s átlag, ami azért durva.
Szóval tényleg nem tudom, hogy a MÁV mit gondol magáról, most még a jegyárakat is egy szintre hozták.
A vasútnál a regeneratív fékezéssel az a baj, hogy ha jól tudom, akkor a vasúti hálózat 20000V AC, míg a villamos 600V DC, DC-nél ott sima ügy, de AC-nál szinkronba kéne hozni a motort a hálózattal, ha csak nem valami elektronikus megoldást használnak, szerintem mondjuk ma már az sem lenne probléma.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#131
Ezek szép ötletek, ám van egy-két probléma. Évekkel ezelõtt volt az Indexen egy topic "Elfogy az olaj..." címmel, ott kitárgyaltuk. Nagyon hosszú, az itteni írásaim eltörpülnek:-))
Az akkumulátorral az a gond, hogy szintén környezetszennyezõ, és/vagy ritka nyersanyagok kellenének hozzá nagy mennyiségben. Pl. ha Magyarország jelenlegi (6000MW villamos energia fogyasztását) fél évre el kaarjuk tárolni, ahhoz 74 millió tonna ólomakku kellene. Az össze autóban buszban és teherautóban sincs most 100ezer tonna aksi:-)
A napenergia a földfelszín vízszintes 1 négyzetméterére éves átlagban 80Watt teljesítményt ad le (ha csak a nappalokra átlagolom, akkor 160 Watt, ugyanis 2400MJ/m2) A napelemek (jelenlegi) 10% körüli hatásfokával ez 8watt/m2 (vízszintes)
Az úrbe telepített naperõmûvek esetén még meg kell oldani az energia lehoztalát (az említett topicban kiszámoltuk, hogy hány századmásodperc alatt ég halálra valaki, ha az energia lecsatolónak elromlik a tájolója:-)
De azért változatlanul egyetértek abban, hogy minden cseppnyi gazdaságosan megtermelhetõ megújuló energiát ki kell használni, és törekedni kell arra (kutatások), hogy minél több legyen ez a mennyiség. Csak egy pici óvatosságot ajánlok, SAJNOS nem kis problémák megoldása még hétra van
Az akkumulátorral az a gond, hogy szintén környezetszennyezõ, és/vagy ritka nyersanyagok kellenének hozzá nagy mennyiségben. Pl. ha Magyarország jelenlegi (6000MW villamos energia fogyasztását) fél évre el kaarjuk tárolni, ahhoz 74 millió tonna ólomakku kellene. Az össze autóban buszban és teherautóban sincs most 100ezer tonna aksi:-)
A napenergia a földfelszín vízszintes 1 négyzetméterére éves átlagban 80Watt teljesítményt ad le (ha csak a nappalokra átlagolom, akkor 160 Watt, ugyanis 2400MJ/m2) A napelemek (jelenlegi) 10% körüli hatásfokával ez 8watt/m2 (vízszintes)
Az úrbe telepített naperõmûvek esetén még meg kell oldani az energia lehoztalát (az említett topicban kiszámoltuk, hogy hány századmásodperc alatt ég halálra valaki, ha az energia lecsatolónak elromlik a tájolója:-)
De azért változatlanul egyetértek abban, hogy minden cseppnyi gazdaságosan megtermelhetõ megújuló energiát ki kell használni, és törekedni kell arra (kutatások), hogy minél több legyen ez a mennyiség. Csak egy pici óvatosságot ajánlok, SAJNOS nem kis problémák megoldása még hétra van
#130
"A magántõkével az a gond, hogy hazai magántõke gyakorlatilag nincs"
Dehogy nincs! Bár csak pár ember kezében öszpontosul, és bár csak gyûjtögetik(lopkodják), semmire sem használják, de van.
Dehogy nincs! Bár csak pár ember kezében öszpontosul, és bár csak gyûjtögetik(lopkodják), semmire sem használják, de van.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#129
A vasúttal kapcsolatban.
Az IC nem túl sok embernek megoldás, leginkább a Budapest-nagyváros útvonalakon jó. Amellett pofátlanság ez a burkolt áremelés ami a magas "hellyegy" árakban testesül ki. Bár ha 200 fölött repesztene, akkor én is megfizetném, FELTÉVE hogy az uticélom felé megy:-)
Valóságban azonban ugyanazokon a pályákon közlekedik mint a többi.
A vasút lassú lepusztulásával együtt (a "rendszerváltás" miatt) fokozódtak az utas-átb**szó trükkök. Emlékezzünk, hány helyen állt meg régen egy gyorsvonat: alig néhányon. Tényleg jóval gyorsabb volt, mint a "személy".
Ma ahogy állok kinn a pályaudvaron, és hallgatom a listát ahol a "gyors" vonat megáll, hát régen a személyvonatok is kevesebb helyen álltak meg. És még van POFÁJUK gyorsvonatnak nevezni! Ja, hogy így drágább lehet a jegy.
Megoldódna a probléma, ha a vonatok úgy gyorsulnának mint egy metrószerelvény, és 200 fölött repesztenének. Fékezéskor pedig visszatáplálná az energiát. Akkor mindenütt megállhatna a vonat, hogy a Jaózsi bácsi is tudjon leszállni Bivalybasznádon a kis motyójával, végülis õ is ember, aki utazni akar, sõt még jobban rá van szorulva arra a megállóra mert nincs autója...
Ehhez azonban PÉNZ kell ahogyan azt Montecuccoli is megmondotta. Magyarország mai eladósodottsági helyzetében az állam nem tud beszállni. Sem a vasút, sem a békávé fejlesztésébe.
Anélkül pedig az autóval közlekedõ tömegek NEM IS TUDNAK átszállni rá, mert nem lesz anyyi busz, vonat, villamos, pláne nem olyan gyors, kényelmes, tiszta, stb.
A magántõkével az a gond, hogy hazai magántõke gyakorlatilag nincs, a külfölditõl pedig nem várhatunk jót. A tõke már csak ilyen
Az IC nem túl sok embernek megoldás, leginkább a Budapest-nagyváros útvonalakon jó. Amellett pofátlanság ez a burkolt áremelés ami a magas "hellyegy" árakban testesül ki. Bár ha 200 fölött repesztene, akkor én is megfizetném, FELTÉVE hogy az uticélom felé megy:-)
Valóságban azonban ugyanazokon a pályákon közlekedik mint a többi.
A vasút lassú lepusztulásával együtt (a "rendszerváltás" miatt) fokozódtak az utas-átb**szó trükkök. Emlékezzünk, hány helyen állt meg régen egy gyorsvonat: alig néhányon. Tényleg jóval gyorsabb volt, mint a "személy".
Ma ahogy állok kinn a pályaudvaron, és hallgatom a listát ahol a "gyors" vonat megáll, hát régen a személyvonatok is kevesebb helyen álltak meg. És még van POFÁJUK gyorsvonatnak nevezni! Ja, hogy így drágább lehet a jegy.
Megoldódna a probléma, ha a vonatok úgy gyorsulnának mint egy metrószerelvény, és 200 fölött repesztenének. Fékezéskor pedig visszatáplálná az energiát. Akkor mindenütt megállhatna a vonat, hogy a Jaózsi bácsi is tudjon leszállni Bivalybasznádon a kis motyójával, végülis õ is ember, aki utazni akar, sõt még jobban rá van szorulva arra a megállóra mert nincs autója...
Ehhez azonban PÉNZ kell ahogyan azt Montecuccoli is megmondotta. Magyarország mai eladósodottsági helyzetében az állam nem tud beszállni. Sem a vasút, sem a békávé fejlesztésébe.
Anélkül pedig az autóval közlekedõ tömegek NEM IS TUDNAK átszállni rá, mert nem lesz anyyi busz, vonat, villamos, pláne nem olyan gyors, kényelmes, tiszta, stb.
A magántõkével az a gond, hogy hazai magántõke gyakorlatilag nincs, a külfölditõl pedig nem várhatunk jót. A tõke már csak ilyen
#128
Éjszaka, akkumlátor, vagy a föld napos felérõl energiaimport. Ûrbe telepített tükrökkel, egy pontra összpontosítva, még a felhõs ég sem jelent nagy gondot, csak egy kis teljesítménycsökkenést. Emellett vannak a földön elég nagy kiterjedésû helyek, ahol akár éveken keresztül is csak 1-1 bárányfelhõ kószál 😊
Egyébként mitõl is szabadul fel co2 naperõmûben?
Egyébként mitõl is szabadul fel co2 naperõmûben?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#127
kik mennek bkv-vel? akiknek nincs autó. kiknek nincs? tanulóknak. kiket szivat a bkv akkor? tanulókat. grat...
#126
Egyetértek. Csak kiegészítésképp:
A buszközlekedés esetében van még egypár szempont:
-- amirõl szemérmesen hallgatunk: a vizeletvisszatartási idõhatárokat feszegetõ menetrend, valamit az ehhez társuló pofátlanságok (100Ft egy huggyozás),
-- a felszállásnál tolongó tömeg meg a "tíz percet tartózkodunk" kiáltással eltûnõ sofõr, meg mire nagykegyesen visszaér, a gyengébbeket már bepréselték a busz alá vagy a hátsó sorok mögé (nem engem, de akkor is dühít az a visszataszító jelenetsor)
A belvárosi közlekedéshez
A jegyek ára pofátlanul sok, és pont arra ösztönzi az autóst, hogy egyszer se utazzon békávéval! Ezzel a dilemmával én is szembesültem párszor: vegyek-e bérletet vagy ne?
Jeggyel NEM utazok! Annyira drága az átszállások-odavissza miatt. Akkor inkább vagy bliccelek vagy megyek autóval. Vagy veszek bérletet, de az csak akkor éri meg, ha elegendõ sokat utazok abban a hónapban! Vagyis legalább azt a darabszámot leutazom ami a bérlet ára osztva a gyûjtõjegy árával. Ez azonban pofátlanul sok.
Emiatt az utazóközönséget két csoportba osztotta a békávé, és nincs átjárás a két csoport között. Vagy mindennap békávéval utazik valaki és akkor megéri bérletet venni, akkor viszont mindenhová azzal fog menni, és nem autóval (a benzin is drága, a kocsikopás még drágább).
Vagy nem vesz bérletet, de akkor mindenhová autóval fog menni, mert jeggyel nem éri meg.
Megcsinálták az állatok, hogy ne legyen olyan ember, aki egyszer az autót használja, egyszer a békávét, attól függõen, hogy éppen szükséges-e az autó (nálam 100 kiló szerszám is van) van nem szükséges.
Fennhangon meg pont az ellenkezõjét hirdetik! Hányok
A buszközlekedés esetében van még egypár szempont:
-- amirõl szemérmesen hallgatunk: a vizeletvisszatartási idõhatárokat feszegetõ menetrend, valamit az ehhez társuló pofátlanságok (100Ft egy huggyozás),
-- a felszállásnál tolongó tömeg meg a "tíz percet tartózkodunk" kiáltással eltûnõ sofõr, meg mire nagykegyesen visszaér, a gyengébbeket már bepréselték a busz alá vagy a hátsó sorok mögé (nem engem, de akkor is dühít az a visszataszító jelenetsor)
A belvárosi közlekedéshez
A jegyek ára pofátlanul sok, és pont arra ösztönzi az autóst, hogy egyszer se utazzon békávéval! Ezzel a dilemmával én is szembesültem párszor: vegyek-e bérletet vagy ne?
Jeggyel NEM utazok! Annyira drága az átszállások-odavissza miatt. Akkor inkább vagy bliccelek vagy megyek autóval. Vagy veszek bérletet, de az csak akkor éri meg, ha elegendõ sokat utazok abban a hónapban! Vagyis legalább azt a darabszámot leutazom ami a bérlet ára osztva a gyûjtõjegy árával. Ez azonban pofátlanul sok.
Emiatt az utazóközönséget két csoportba osztotta a békávé, és nincs átjárás a két csoport között. Vagy mindennap békávéval utazik valaki és akkor megéri bérletet venni, akkor viszont mindenhová azzal fog menni, és nem autóval (a benzin is drága, a kocsikopás még drágább).
Vagy nem vesz bérletet, de akkor mindenhová autóval fog menni, mert jeggyel nem éri meg.
Megcsinálták az állatok, hogy ne legyen olyan ember, aki egyszer az autót használja, egyszer a békávét, attól függõen, hogy éppen szükséges-e az autó (nálam 100 kiló szerszám is van) van nem szükséges.
Fennhangon meg pont az ellenkezõjét hirdetik! Hányok
#125
"A megújuló energiákban nagyobb tartalékok vannak, mint azt jelenleg sokan gondolák. Valóban lehet, hogy drágább, mint más megoldás (de már ez sem feltétlenül van így), de a legkevesebb szennyezéssel járók is ezek közt vannak."
Nem az a baj, hogy drága, hanem az, hogy mit csinálsz éjszaka szélcsendben? Állandóan hajtogatják sokan, hogy nap és szélenergia, de arról egy szót nem ejtenek, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy mindig a kellõ mennyiségû energia álljon rendelkezésre, akkor is ha napokig be van borulva, meg akkor is ha hétágra süt a nap.
Mellesleg a naperõmû életciklusa alatt több CO2 szabadul fel kW-onként, mint az atomenergiánál. Persze mindkettõ elenyészõ a hõerõmûvekhez képest.
Nem az a baj, hogy drága, hanem az, hogy mit csinálsz éjszaka szélcsendben? Állandóan hajtogatják sokan, hogy nap és szélenergia, de arról egy szót nem ejtenek, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy mindig a kellõ mennyiségû energia álljon rendelkezésre, akkor is ha napokig be van borulva, meg akkor is ha hétágra süt a nap.
Mellesleg a naperõmû életciklusa alatt több CO2 szabadul fel kW-onként, mint az atomenergiánál. Persze mindkettõ elenyészõ a hõerõmûvekhez képest.
#124
Én ezt pont fordítva látom.
Ha így bánnak a vonatokkal azok a állatok, akkor úgysem lehet gazdaságosság mellett tartósan normális állapotban tartani a kocsikat. Ezért aztán nincs is értelme túl sok erõfeszítést tenni miatta. A takarítást úgy nagyjából elvégzik, felsepernek, kiürítik a szemetest aztán ennyi. Idõnként rendberakják a kocsit.
Az IC-n az emberek teljesen máshogy viselkednek. talán mert többet fizettek érte, és nem érzik úgy, hogy az egy alapszolgáltatás, ami nekik alanyi jogon jár, és ezért nem is kell megbecsülni.
Ha így bánnak a vonatokkal azok a állatok, akkor úgysem lehet gazdaságosság mellett tartósan normális állapotban tartani a kocsikat. Ezért aztán nincs is értelme túl sok erõfeszítést tenni miatta. A takarítást úgy nagyjából elvégzik, felsepernek, kiürítik a szemetest aztán ennyi. Idõnként rendberakják a kocsit.
Az IC-n az emberek teljesen máshogy viselkednek. talán mert többet fizettek érte, és nem érzik úgy, hogy az egy alapszolgáltatás, ami nekik alanyi jogon jár, és ezért nem is kell megbecsülni.
#123
Sok mindennel egyetértek pl. az autókkal kapcsolatban (a kedvenc tömegközlekedés elképzelésem az autonóm, 3-4-5 személyes robotjármûvek (nem kötött pályásak) központi koordinációval. Helytõl-helyig megoldás - átszállás nélkül! A központi irányítás miatt nincsenek dugók, a jármûvek lehetnek elektromos meghajtásúak. Van egy baro nagy hátránya - drága a rendszer kiépítése).
Az atomenergiát én nem dicsõítem ennyire, de úgy tûnik, hogy szükséges a jelenleginél nagyobb felhasználása. Fontos megoldandó problémája a keletkezett sugárzó hulladék feldolgozása, ártalmatlanítása (nem csak elássuk a föld alá típusú megoldásra gondolok).
A megújuló energiákban nagyobb tartalékok vannak, mint azt jelenleg sokan gondolák. Valóban lehet, hogy drágább, mint más megoldás (de már ez sem feltétlenül van így), de a legkevesebb szennyezéssel járók is ezek közt vannak.
Az atomenergiát én nem dicsõítem ennyire, de úgy tûnik, hogy szükséges a jelenleginél nagyobb felhasználása. Fontos megoldandó problémája a keletkezett sugárzó hulladék feldolgozása, ártalmatlanítása (nem csak elássuk a föld alá típusú megoldásra gondolok).
A megújuló energiákban nagyobb tartalékok vannak, mint azt jelenleg sokan gondolák. Valóban lehet, hogy drágább, mint más megoldás (de már ez sem feltétlenül van így), de a legkevesebb szennyezéssel járók is ezek közt vannak.
#122
Itt nem a kúltúráról van szó, hanem arról hogy van valaminek gazdája vagy nincs.
Ha egy vonatot a kutya sem takarit, akkor az emberek sem érzik úgy hogy rendet kéne rajta tartani. Arról már nem is beszélve, hogyha valaki összerugdossa a vonatot, akkor az ellen semmit sem lehet tenni, mrt ugye a törvény õket védi. Elég csak arra hivatkoznia hogy kisebbség és máris bármit megtehet.
Viszont nézd meg az IC-ket. Én még ahányon utaztam, egyikre sem volt panaszom, mindegyik kellemes, halk és gyors volt, kulturált körülményekkel.
Ha egy vonatot a kutya sem takarit, akkor az emberek sem érzik úgy hogy rendet kéne rajta tartani. Arról már nem is beszélve, hogyha valaki összerugdossa a vonatot, akkor az ellen semmit sem lehet tenni, mrt ugye a törvény õket védi. Elég csak arra hivatkoznia hogy kisebbség és máris bármit megtehet.
Viszont nézd meg az IC-ket. Én még ahányon utaztam, egyikre sem volt panaszom, mindegyik kellemes, halk és gyors volt, kulturált körülményekkel.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#121
És? Mit érnénk a TGV-vel? Egy héten belül az is így nézne ki. A magyarokba nem szorult elég kultúra, hogy megbecsüljék a közös tulajdont.
#120
Azt tudom, hogy a magyar vasúti közlekedés helyzete katasztrofális, azért mondtam a TGV-t.
Azt hiszem, az mind a négy szempontnak eleget tesz.
Csak hát az itthon nincs.
Azt hiszem, az mind a négy szempontnak eleget tesz.
Csak hát az itthon nincs.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#119
Mindez teljesen mindegy, mert az emberek a következõk miatt utaznak autóval:
-gyors
-kényelmes
-effektiv
-független az idõjárástól
Na most mindez magyarországon hatványozottan igaz, ugyanis:
A vonatok:
-tetü lassúak, órákat késnek mindenféle racionális ok nélkül
-büdösek és mocskosak. A személyvonatokon nem lehet eldönteni hogy kosz van-e az ablakon vagy valaki odasz@rt 20 éve...
-eddig ha már a szolgáltatás 0 volt is, legalább az árak is olcsóak voltak. Most viszont pl. az eddigi diákbérlet ami 3400 ft volt, 13700 ftra nõtt... És sem a táv nem lett kisebb, sem a vonat nem lett gyorsabbb, sem a vonatok kinézete nem lett jobb...
-nyáron megfõsz rajtuk (klima nuku) télen szintén megfõsz vagy megfagysz mert vagy van fütés de akkor 50 fok van, vagy nincs akkor meg szétfagysz.
Busz:
Itt már kicsivel jobb a helyzet, a legtöbb távolsági buszon van klima, és már újak, viszont drágák. Egy 100 km-es felnõtt jegy 1500 ft.Ez majdnem 6 liter benzin ára. tehát ha csak üzemanyagköltséget számolunk akkor 1 személy autóval ugyannyiért közlekedik mint busszal, és a kocsi kényelmes, gyors, akkor jön megy amikor akar stb. De ha már van egy haverja/felesége/férje a sofõrnek, akkor egyenesen nyereséget termel az autóval járás, akkor is ha minden más költséget beleszámolunk!
Bkv:
-egy vonaljegy ára 230 ft, akkor is ha csak pár megállót mész. A legtöbb ember egy tömegközlekedési eszközzel kb 1-2 kilométert utazik. ez autóval kb fél deci benzin ami kb 20 ft, de még taxival is, kb pont 1 kmre elég, és azért a taxi nem hasonlitható egy bkv jármühöz. Megoldás a bérlet, csak épp ugye rengeteg ember van aki nem pesti, csak épp itt van dolgva, és õk nem vesznek bérletet, viszont ha csak 2-3 jármüvel utazik is (oda vissza ez 6 jegyet jelent) az kb 1200-1500 ft... és lehet hogy csak 3 km volt a teljes táv. Na most autóval megintcsak nyereséges az egész.
-gyors
-kényelmes
-effektiv
-független az idõjárástól
Na most mindez magyarországon hatványozottan igaz, ugyanis:
A vonatok:
-tetü lassúak, órákat késnek mindenféle racionális ok nélkül
-büdösek és mocskosak. A személyvonatokon nem lehet eldönteni hogy kosz van-e az ablakon vagy valaki odasz@rt 20 éve...
-eddig ha már a szolgáltatás 0 volt is, legalább az árak is olcsóak voltak. Most viszont pl. az eddigi diákbérlet ami 3400 ft volt, 13700 ftra nõtt... És sem a táv nem lett kisebb, sem a vonat nem lett gyorsabbb, sem a vonatok kinézete nem lett jobb...
-nyáron megfõsz rajtuk (klima nuku) télen szintén megfõsz vagy megfagysz mert vagy van fütés de akkor 50 fok van, vagy nincs akkor meg szétfagysz.
Busz:
Itt már kicsivel jobb a helyzet, a legtöbb távolsági buszon van klima, és már újak, viszont drágák. Egy 100 km-es felnõtt jegy 1500 ft.Ez majdnem 6 liter benzin ára. tehát ha csak üzemanyagköltséget számolunk akkor 1 személy autóval ugyannyiért közlekedik mint busszal, és a kocsi kényelmes, gyors, akkor jön megy amikor akar stb. De ha már van egy haverja/felesége/férje a sofõrnek, akkor egyenesen nyereséget termel az autóval járás, akkor is ha minden más költséget beleszámolunk!
Bkv:
-egy vonaljegy ára 230 ft, akkor is ha csak pár megállót mész. A legtöbb ember egy tömegközlekedési eszközzel kb 1-2 kilométert utazik. ez autóval kb fél deci benzin ami kb 20 ft, de még taxival is, kb pont 1 kmre elég, és azért a taxi nem hasonlitható egy bkv jármühöz. Megoldás a bérlet, csak épp ugye rengeteg ember van aki nem pesti, csak épp itt van dolgva, és õk nem vesznek bérletet, viszont ha csak 2-3 jármüvel utazik is (oda vissza ez 6 jegyet jelent) az kb 1200-1500 ft... és lehet hogy csak 3 km volt a teljes táv. Na most autóval megintcsak nyereséges az egész.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#118
Nem a közlekedéssel van baj, hanem azzal, hogy néha irracionális.
http://en.wikipedia.org/wiki/Fuel_efficiency_in_transportation
Nézd meg, még egy izom gyors TGV-nek is 10x akkora szállítási hatásfoka van, mint egy autónak.
De még egy repülõgépnek is 2x akkora!
http://en.wikipedia.org/wiki/Fuel_efficiency_in_transportation
Nézd meg, még egy izom gyors TGV-nek is 10x akkora szállítási hatásfoka van, mint egy autónak.
De még egy repülõgépnek is 2x akkora!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#117
Természetsen a "megújuló" energiaforrásokra is lehet számítani, ám mai tudásom szerint ezek nem elegendõek egy 10 milliárdos lélekszámú emberiség fenntartására megfelelõ színvonalon. Ahol és amikor gazdaságos, használni kell ezeket is.
Vége a sorozatomnak.
Vége a sorozatomnak.
#116
A CO2 emisszió problémáját pedig meg kell oldani, EZ A KÖZLEKEDÉSTÕL FÜGGETLEN FELADAT. A teljes ipari termelést át kell állítani tiszta energiára, JELENLEGI technikai ismereteink és tudásunk szerint ez az atomenergia. Az üzemanyagot is ezzel kell majd legyártani, és akkor nem lesz "hûdebüdösekazautók" duma.
Már leírtam sok helyen, csak röviden: jelenleg az atomreaktorok csak a U235 isotópot használják fel, ami a természetes uránnak 0,7%-a. Azokat az urántartalmú kõzeteket neveik uránércnek (amelyekbõl gazdaságos kitermelni) amelyek U3O8 tartalma eléri a 0,25%-ot.
Abban a pillanatban mihelyt olyan reaktorok lépnek be nagy mennyiségben, amelyek a U238-at is fel tudják használni, 140-szer több energiát lehet kinyerni ugyanabból az uránércbõl.
Ez azonban nem 140-szeresére növelné a rendelkezésünkre álló energiamennyiséget, hanem sokkal NAGYOBB mértékben. Ekkor ugyanis gazdaságossá válna olyan ércek kibányászása is, amik a túl kis koncentráció miatt most nem minõsülnek ércnek, viszont sokkal több van belõlük.
Ha pedig a tóriumot (Th232) is fel tunánk használni (U233 gyártható belõle ami szintén képes láncreakcióra) akkor még nagyobb mennyiségû energiát nyernénk.
1 tonna bazaltban kb. 4gramm urán és 10 gramm tórium van. Ebben akkora energia van, amivel fel lehetne forralni többszörösen azt az 1 tonna bazaltot. Ezzel gazdaságossá válna az energia nyerése szinte a teljes földkéregbõl úgy, hogy a reaktorok nem termelnének hosszú felezési idejû hulladékot.
A fúziós reaktort már többen is említették, nem ismételgetem.
Hosszú távon (több százmilló év) az emberiségnek ezt az egyetlen lehetõséget látom. Ez megoldaná a ritka és értékes fémek problémáját is, részben. (a bazaltba ezek is bennevannak: króm, wolfram, molibdén, stb.)
Álom?
Már leírtam sok helyen, csak röviden: jelenleg az atomreaktorok csak a U235 isotópot használják fel, ami a természetes uránnak 0,7%-a. Azokat az urántartalmú kõzeteket neveik uránércnek (amelyekbõl gazdaságos kitermelni) amelyek U3O8 tartalma eléri a 0,25%-ot.
Abban a pillanatban mihelyt olyan reaktorok lépnek be nagy mennyiségben, amelyek a U238-at is fel tudják használni, 140-szer több energiát lehet kinyerni ugyanabból az uránércbõl.
Ez azonban nem 140-szeresére növelné a rendelkezésünkre álló energiamennyiséget, hanem sokkal NAGYOBB mértékben. Ekkor ugyanis gazdaságossá válna olyan ércek kibányászása is, amik a túl kis koncentráció miatt most nem minõsülnek ércnek, viszont sokkal több van belõlük.
Ha pedig a tóriumot (Th232) is fel tunánk használni (U233 gyártható belõle ami szintén képes láncreakcióra) akkor még nagyobb mennyiségû energiát nyernénk.
1 tonna bazaltban kb. 4gramm urán és 10 gramm tórium van. Ebben akkora energia van, amivel fel lehetne forralni többszörösen azt az 1 tonna bazaltot. Ezzel gazdaságossá válna az energia nyerése szinte a teljes földkéregbõl úgy, hogy a reaktorok nem termelnének hosszú felezési idejû hulladékot.
A fúziós reaktort már többen is említették, nem ismételgetem.
Hosszú távon (több százmilló év) az emberiségnek ezt az egyetlen lehetõséget látom. Ez megoldaná a ritka és értékes fémek problémáját is, részben. (a bazaltba ezek is bennevannak: króm, wolfram, molibdén, stb.)
Álom?
#115
Folytatás.
További két tézist szeretnék még kifejteni:
-- Az autóforgalom mérséklésének igazi lehetõségei és az OKOK megragadásán keresztül történõ forgalomcsökkentés elõnyei
-- VAN más mód a CO2 emisszió csökkentésére, sõt gyakorlatilag megszüntetésére!
Ehhez nem az autósok baszogatásán, a dolgozó középosztály eltiprásán keresztül vezet az út!
Az autóforgalom csökkentésének elsõ lépése a közlekedési szükségletek OKAINAK feltárása kell hogy legyen. ELLENTÉTBEN a most divatos önkurmányzati szisztémával, amely a "forgalomcsillapítást" az autósok egyre fokozódó taposásával (fizetõparkolás kiterjesztése, útfelbontások szándékos autósellenes tömegesítése, utcalezárások, sétálóutcák, megállás-gátló cölöpök tömeges terjedése, autórongáló buckák az úton, mesterségesen (sok pénzbõl) épített útszûkületek, a zöldterületek hiányáról pofázó fos-sajtó, miközben ellehetetlenítik az autók tárolását, halszálka rendszerû parkolás visszaszorítása, hogy kevesebb autó férjen el, stb. stb. stb.)
A lakások és munkahelyek (+ovoda, iskola, stb.) átlagos távolságának növekedése mellett további tényezõk is vannak: pl. a LAKÁSMOBILITÁS CSÖKKENÉSE.
Mi volt a "rendszerváltás" elõtt? Ha valaki nagy távolságra változtatott munkahelyet, akkor utána tudott menni lakásilag is. Ebben olyan tényezõk segítették, amelyek azóta megváltoztak:
-- Az egy munkahelyen való maradás várható idõtartama sokkal hosszabb volt, ezért érdemesebb volt lakásilag utánamenni az új munkahelynek,
-- A házastárs utána tudott menni munkahelyileg az új lakásnak, mert sokkal könnyebb volt munkahelyet változtatni mint ma.
Ma jobbik esetben az egyik házastárs lakik a munkahelyéhez közel, a másiknak nagy távolságra kell eljárnia. Aztán jönnek az autóellenes figurák tele pofával ordítozni, hogy "dehát csak egyetlen ember ül az autóban wazze!"
-- A lakáscsere sokkal könnyebb volt, mint manapság. Nem voltak ekkora különbségek lakás és lakás, környék és környék, ember és ember között!
Ez olyan összefüggéseket is felvet, amelyek nem ebbe a témakörbe tartoznak, pl. a hatóság mérhetetlen tehetetlensége a környéket megrontó bûnözõ elemekkel szemben, azé a hatóságé, amely akkora pofával lép fel az "autósok", azaz a dolgozók ellen, akik fáradságos munkával megtermelik azokat a javakat, amelyeket az õket soha meg nem védõ, csak autósként tipró okádékok és disznók felzabálnak!
Az okok felismerése után jöhetnek az intézkedések. Ezek nem hoznak gyors sikert, ezért már régen el kellett volna kezdeni õket. Csak címszavakban:
-- Elismerni és felfogni, hogy az autó nem luxus, hanem egy közlekedési eszköz, életünk része!
-- Munkahely minden dolgozni akaró embernek. (Munkahely minden dolgozni nem akarónak is... hadd ne magyarázzam ... szögesdrót, délutáni oktatás és erkölcsjavító foglalkozások, meleg étel, fürdés, stb.) És tisztességes fizetést! Nem milliókat, csak annyit, amennyibõl lehet tervezgetni, álmodozni, spórolni, és a kor színvonalának megfelelõen szerényen és becsületesen megélni. Nem 10 szobás palota kell, hanem normális élet. Amelyben érdemes küzdeni, mert lehet elõbbre jutni, és amelyben mindenki szabadon megválszthatja hogy mennyire akal "élni" azon az áron, hogy akkor lassabb lesz az elõrejutása vagy "megáll" (nem biztos hogy ez baj, mindenkinek saját magának kell eldöntenie)
-- A tömegközlekedés átszervezése.
Az nem átszervezés, hogy elnevezzük "közösségi közlekedésnek" valami agyalágyult disznóbarom találhatta ezt ki, manapság a prblémák megoldása helyett a nyelvészkedés, átfogalmazás, elhallgatás és hazudozás a "trendi"
A tömegközlekedésben kisebb méretû, rugalmasabb jármûvekre van szükség, és több információra. Pl. azért, hogy 3 utas miatt ne kelljen egy egész buszt indítani.
A repülõtéri cél-kisbuszok rendszerét némi internetes és telefonos információs rendszerrel felturbózva már most is meg lehetne valósítani. A csuklós buszokat betiltanám, és kivonnám a forgalomból. Az utasnak sem mindegy, hogy 20 percenként jön-e egy 180 férõhelyes busz vagy 6 percenként egy 40 férõhelyes.
Megszüntetném a párhuzamosított tömegközlekedési járatokat. Például: a 22-es busz és az 56-os villamos egy szakaszon egymáés mellett jár, és akkor még buszsávokat is kijalölt valami agyament állatbarom arrafelé, lett is belõle forgali összeomlás a Moszkva tér környékén, szerencsére valakinek megjött a józan esze és megszüntette.
A vasút is fejlõdõképes, bár ehhez sok pénz kell. A teherszállításra talán jók a kiklométer hosszú vonatok, de a személyszállításhoz sokkal kisebb, rugalmasan bõvíthetõ, JÓL GYORSULÓ, könnyû szerelvények kellenek. És normális vasút pályák, mert a vasút csak akkor lesz versenyképes az autóval (városközi forg.) ha legalább 200 km/h sebességgel képes közlekedni.
Sorolhatnám még sokáig, csak azt akartam szemléltetni, hogy igenis lenne számtalan normális intézkedés, amivel az emberek közlekedési szükségletét csökkenteni lehetne. A tömegközlekedési szükségletet IS!
Ez mindenkinek jó lenne. Nem lenne ordító düh és gyûlölet a megtaposott autósokban (nem véletlen hogy egyre durvább viták alakulnak ki), nem lennének emberek akiknek semmi szabadidejük sem marad a sok közlekedés miatt, kevesebben taposnák egymást a villamosokon és buszokon, stb.
Ehhez ész kellene és emberség. Ami sem a döntéshozókban, sem az ál-környezetvédõkben nincs meg. Sem az õket agyba-fõbe pártoló napisajtóban.
folyt.köv.
További két tézist szeretnék még kifejteni:
-- Az autóforgalom mérséklésének igazi lehetõségei és az OKOK megragadásán keresztül történõ forgalomcsökkentés elõnyei
-- VAN más mód a CO2 emisszió csökkentésére, sõt gyakorlatilag megszüntetésére!
Ehhez nem az autósok baszogatásán, a dolgozó középosztály eltiprásán keresztül vezet az út!
Az autóforgalom csökkentésének elsõ lépése a közlekedési szükségletek OKAINAK feltárása kell hogy legyen. ELLENTÉTBEN a most divatos önkurmányzati szisztémával, amely a "forgalomcsillapítást" az autósok egyre fokozódó taposásával (fizetõparkolás kiterjesztése, útfelbontások szándékos autósellenes tömegesítése, utcalezárások, sétálóutcák, megállás-gátló cölöpök tömeges terjedése, autórongáló buckák az úton, mesterségesen (sok pénzbõl) épített útszûkületek, a zöldterületek hiányáról pofázó fos-sajtó, miközben ellehetetlenítik az autók tárolását, halszálka rendszerû parkolás visszaszorítása, hogy kevesebb autó férjen el, stb. stb. stb.)
A lakások és munkahelyek (+ovoda, iskola, stb.) átlagos távolságának növekedése mellett további tényezõk is vannak: pl. a LAKÁSMOBILITÁS CSÖKKENÉSE.
Mi volt a "rendszerváltás" elõtt? Ha valaki nagy távolságra változtatott munkahelyet, akkor utána tudott menni lakásilag is. Ebben olyan tényezõk segítették, amelyek azóta megváltoztak:
-- Az egy munkahelyen való maradás várható idõtartama sokkal hosszabb volt, ezért érdemesebb volt lakásilag utánamenni az új munkahelynek,
-- A házastárs utána tudott menni munkahelyileg az új lakásnak, mert sokkal könnyebb volt munkahelyet változtatni mint ma.
Ma jobbik esetben az egyik házastárs lakik a munkahelyéhez közel, a másiknak nagy távolságra kell eljárnia. Aztán jönnek az autóellenes figurák tele pofával ordítozni, hogy "dehát csak egyetlen ember ül az autóban wazze!"
-- A lakáscsere sokkal könnyebb volt, mint manapság. Nem voltak ekkora különbségek lakás és lakás, környék és környék, ember és ember között!
Ez olyan összefüggéseket is felvet, amelyek nem ebbe a témakörbe tartoznak, pl. a hatóság mérhetetlen tehetetlensége a környéket megrontó bûnözõ elemekkel szemben, azé a hatóságé, amely akkora pofával lép fel az "autósok", azaz a dolgozók ellen, akik fáradságos munkával megtermelik azokat a javakat, amelyeket az õket soha meg nem védõ, csak autósként tipró okádékok és disznók felzabálnak!
Az okok felismerése után jöhetnek az intézkedések. Ezek nem hoznak gyors sikert, ezért már régen el kellett volna kezdeni õket. Csak címszavakban:
-- Elismerni és felfogni, hogy az autó nem luxus, hanem egy közlekedési eszköz, életünk része!
-- Munkahely minden dolgozni akaró embernek. (Munkahely minden dolgozni nem akarónak is... hadd ne magyarázzam ... szögesdrót, délutáni oktatás és erkölcsjavító foglalkozások, meleg étel, fürdés, stb.) És tisztességes fizetést! Nem milliókat, csak annyit, amennyibõl lehet tervezgetni, álmodozni, spórolni, és a kor színvonalának megfelelõen szerényen és becsületesen megélni. Nem 10 szobás palota kell, hanem normális élet. Amelyben érdemes küzdeni, mert lehet elõbbre jutni, és amelyben mindenki szabadon megválszthatja hogy mennyire akal "élni" azon az áron, hogy akkor lassabb lesz az elõrejutása vagy "megáll" (nem biztos hogy ez baj, mindenkinek saját magának kell eldöntenie)
-- A tömegközlekedés átszervezése.
Az nem átszervezés, hogy elnevezzük "közösségi közlekedésnek" valami agyalágyult disznóbarom találhatta ezt ki, manapság a prblémák megoldása helyett a nyelvészkedés, átfogalmazás, elhallgatás és hazudozás a "trendi"
A tömegközlekedésben kisebb méretû, rugalmasabb jármûvekre van szükség, és több információra. Pl. azért, hogy 3 utas miatt ne kelljen egy egész buszt indítani.
A repülõtéri cél-kisbuszok rendszerét némi internetes és telefonos információs rendszerrel felturbózva már most is meg lehetne valósítani. A csuklós buszokat betiltanám, és kivonnám a forgalomból. Az utasnak sem mindegy, hogy 20 percenként jön-e egy 180 férõhelyes busz vagy 6 percenként egy 40 férõhelyes.
Megszüntetném a párhuzamosított tömegközlekedési járatokat. Például: a 22-es busz és az 56-os villamos egy szakaszon egymáés mellett jár, és akkor még buszsávokat is kijalölt valami agyament állatbarom arrafelé, lett is belõle forgali összeomlás a Moszkva tér környékén, szerencsére valakinek megjött a józan esze és megszüntette.
A vasút is fejlõdõképes, bár ehhez sok pénz kell. A teherszállításra talán jók a kiklométer hosszú vonatok, de a személyszállításhoz sokkal kisebb, rugalmasan bõvíthetõ, JÓL GYORSULÓ, könnyû szerelvények kellenek. És normális vasút pályák, mert a vasút csak akkor lesz versenyképes az autóval (városközi forg.) ha legalább 200 km/h sebességgel képes közlekedni.
Sorolhatnám még sokáig, csak azt akartam szemléltetni, hogy igenis lenne számtalan normális intézkedés, amivel az emberek közlekedési szükségletét csökkenteni lehetne. A tömegközlekedési szükségletet IS!
Ez mindenkinek jó lenne. Nem lenne ordító düh és gyûlölet a megtaposott autósokban (nem véletlen hogy egyre durvább viták alakulnak ki), nem lennének emberek akiknek semmi szabadidejük sem marad a sok közlekedés miatt, kevesebben taposnák egymást a villamosokon és buszokon, stb.
Ehhez ész kellene és emberség. Ami sem a döntéshozókban, sem az ál-környezetvédõkben nincs meg. Sem az õket agyba-fõbe pártoló napisajtóban.
folyt.köv.
#114
Ekkora faszságot.
#113
Folytatás.
A közlekedési SZÜKSÉGLET növekedése nem csupán a lakóhelyek és munkahelyek átlagos távolságának jelentõs növekedése miatt van, hanem a termelési struktúra megváltozása miatt is. Megszûntek a területileg koncentrált nagy (ipari) cégek. Eltûnt az acéliparunk 3/4-e, megszûnt a cukorgyártás, cement- tégla- építõanyag ipar, és még sorolhatnám órákig.
Helyettük lett sok kis kft, néhány fõvel, ahová már nem vezet vasúti sín, nincs tömegáru szállítás. Külön buszjárat sem sok van már, azok a nagy cégek eltûntek.
A tömegáru szállítás helyébe lépett a személy szállítás. Án nem koncentráltan, hanem szétszórtan. Ehhez a változáshoz a szocialista idõkben kialakult tömegközlekedési rendszer nem alkalmazkodott. Pénzhiány, a felismerés hiánya, az egyéni motiváltság hiánya (finoman szólva:-), a tömeg-tehetetlenség társadalmi mûködése, és még ki tudja milyen okból.
Mert az egyéni autóközlekedés nemcsak gyors, kényelmes, leírhatatlan mozgásszabadságot biztosító, hanem RUGALMAS is, ha össztársadalmi szemmel nézzük. GYorsan, késedelem nélkül alkalmazkodik a mai, gyorsan változó (helyben és idõben) szállítási-közlekedési igényekhez.
folyt.köv.
A közlekedési SZÜKSÉGLET növekedése nem csupán a lakóhelyek és munkahelyek átlagos távolságának jelentõs növekedése miatt van, hanem a termelési struktúra megváltozása miatt is. Megszûntek a területileg koncentrált nagy (ipari) cégek. Eltûnt az acéliparunk 3/4-e, megszûnt a cukorgyártás, cement- tégla- építõanyag ipar, és még sorolhatnám órákig.
Helyettük lett sok kis kft, néhány fõvel, ahová már nem vezet vasúti sín, nincs tömegáru szállítás. Külön buszjárat sem sok van már, azok a nagy cégek eltûntek.
A tömegáru szállítás helyébe lépett a személy szállítás. Án nem koncentráltan, hanem szétszórtan. Ehhez a változáshoz a szocialista idõkben kialakult tömegközlekedési rendszer nem alkalmazkodott. Pénzhiány, a felismerés hiánya, az egyéni motiváltság hiánya (finoman szólva:-), a tömeg-tehetetlenség társadalmi mûködése, és még ki tudja milyen okból.
Mert az egyéni autóközlekedés nemcsak gyors, kényelmes, leírhatatlan mozgásszabadságot biztosító, hanem RUGALMAS is, ha össztársadalmi szemmel nézzük. GYorsan, késedelem nélkül alkalmazkodik a mai, gyorsan változó (helyben és idõben) szállítási-közlekedési igényekhez.
folyt.köv.
#112
Az autózás OKAIRÓL (Magyarországon)
Valóban nõtt a forgalom a "rendszerváltás" óta. Csakhogy az utózást visszaszorítani akarók vad dühödt vaksággal nem akarnak tudomást venni az okokról, nem hajlandók egyetlen szó erejéig sem számításba venni (ld. sajtó, önkurmányzatok, "forgalomcsillapítás", stb.)
A "rendszerváltás óta Magyarországon több millió ember veszítette el az állását, kényszerült munkahelyet változtatni, a lakásától jóval messzebb levõ munkhelyre bejárni. Sorra szûntek meg ovodák és iskolák, sõt most már kórházak is (miközben az Országos Mentõszolgálat egyik fõnöke nyilatkozta a rádióban, hogy a jövõben egyre nagyobb szerepe lesz az egyéni betegszállításnak, mert a mentõ nem tudja vállani)
Tehát egyre távolabb kell munkába járni. Távolabb van a bölcsöde, ovoda, iskola. A nap pedig 24 órából áll. Mindenkinek. Naggyon demokratikus ez a nap ugye?
A 24 órából 8 óra az alvás (hosszú távon nem csökkenthetõ büntetlenül), 8 óra a munka (-helyen eltöltött idõ) vagy még több, mert javult a munkafegyelem és nõtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Aztán ott van a házimunka, vagy második állás, ami 2-3 óra lehet napi átlagban. Aztán a gyerekekkel is foglalkozni kell, kikérdezni aleckét, játszani velük, vagy beszélgetni, nyomonkövetni a dolgaikat (életkortól függõen). Aztán az emberek egy részének állandóan tanulnia, fejlõdnie is kell, mert a világ is változik, ehhez is idõ kell. Aztán a napi "szórakozás" olvasás, számítógépezés, esetleg tévézés vagy ivászat, erre sem árt 1 órácskát szánni.
És a közlekedés. Jó nagy tétel. Nem mindenkinek egyforma. Vannak szerencsések, akik közel laknak a munkahelyükhöz, és a feleségük is közel lakik (ha van nekik olyan). És nem értik a többi embert, akinek napi 2 órát takarít meg az autó, vagy a munkájához nélkülözhetetlen mert szerszámokat, anyagokat cipel. Nagy pofával szidják ezeket az "autós" embereket, elfeledve hogyha ezek hirtelen eltûnnének, akkor õnélkülük, az õ munkájuk nélkül a sok autóellenes a kõkorszakban találná magát, mindenideje és ereje elmenne a napi élelem megszerzésére abban a rövid 25 évben amit megélne, és nem lenne ideje baromságokkal teleordítozni a társadalmi környezetet.
folyt.köv.
Valóban nõtt a forgalom a "rendszerváltás" óta. Csakhogy az utózást visszaszorítani akarók vad dühödt vaksággal nem akarnak tudomást venni az okokról, nem hajlandók egyetlen szó erejéig sem számításba venni (ld. sajtó, önkurmányzatok, "forgalomcsillapítás", stb.)
A "rendszerváltás óta Magyarországon több millió ember veszítette el az állását, kényszerült munkahelyet változtatni, a lakásától jóval messzebb levõ munkhelyre bejárni. Sorra szûntek meg ovodák és iskolák, sõt most már kórházak is (miközben az Országos Mentõszolgálat egyik fõnöke nyilatkozta a rádióban, hogy a jövõben egyre nagyobb szerepe lesz az egyéni betegszállításnak, mert a mentõ nem tudja vállani)
Tehát egyre távolabb kell munkába járni. Távolabb van a bölcsöde, ovoda, iskola. A nap pedig 24 órából áll. Mindenkinek. Naggyon demokratikus ez a nap ugye?
A 24 órából 8 óra az alvás (hosszú távon nem csökkenthetõ büntetlenül), 8 óra a munka (-helyen eltöltött idõ) vagy még több, mert javult a munkafegyelem és nõtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Aztán ott van a házimunka, vagy második állás, ami 2-3 óra lehet napi átlagban. Aztán a gyerekekkel is foglalkozni kell, kikérdezni aleckét, játszani velük, vagy beszélgetni, nyomonkövetni a dolgaikat (életkortól függõen). Aztán az emberek egy részének állandóan tanulnia, fejlõdnie is kell, mert a világ is változik, ehhez is idõ kell. Aztán a napi "szórakozás" olvasás, számítógépezés, esetleg tévézés vagy ivászat, erre sem árt 1 órácskát szánni.
És a közlekedés. Jó nagy tétel. Nem mindenkinek egyforma. Vannak szerencsések, akik közel laknak a munkahelyükhöz, és a feleségük is közel lakik (ha van nekik olyan). És nem értik a többi embert, akinek napi 2 órát takarít meg az autó, vagy a munkájához nélkülözhetetlen mert szerszámokat, anyagokat cipel. Nagy pofával szidják ezeket az "autós" embereket, elfeledve hogyha ezek hirtelen eltûnnének, akkor õnélkülük, az õ munkájuk nélkül a sok autóellenes a kõkorszakban találná magát, mindenideje és ereje elmenne a napi élelem megszerzésére abban a rövid 25 évben amit megélne, és nem lenne ideje baromságokkal teleordítozni a társadalmi környezetet.
folyt.köv.
#111
Na, megszólaltak az autóellenes haverok. Álláspontjukat már jól ismerhetjük, a napisajtó is nyomja a képünkbe ezerrel.
Mibõl indulnak ki ezek az emberek? Csak pár példa, az itteni hozzászólások alapján:
1.) Az autó a környezetszennyezés fõ forrása. Ha megszûnne, akkor sokkal tisztább lenne a levegõ, meg minden, megoldódna a globális felmelegedés kérdése, stb.
2.) Az autó öszerintük felesleges luxus, nélkülözhetõ, elhagyása nem jár jelentõs életminõség csökkenéssel.
3.) Ha mégis jelentõs életminõség csökkenéssel jár, azt is el kell viselni. (õszerintük)
4.) A CO2 kibocsátás csökkentésére nincs más mód.
Ezzel szemben mi a valóság?
1.) A mai társadalom-gazdaság a munkamegosztáson, specializáción alapul. Ennek szerves része a közlekedés és szállítás. Nagyon széles körû tapasztalat (idõben és térben egyaránt) hogy bármely régió, ország, birodalom, terület, stb.
-- Felvirágzik ha a közlekedés-szállítás javul, ott javul ez emberek életminõsége, lehetõségei, jövõképük bizakodóbbá válik, stb.
-- Halódásnak indul a régió ha a közlekedés-szállítás lehetõségei romlanak. Mindennek amit az elõzõ bajuszban írtam, pont az ellenkezõje történik.
Történelmi példák sokasága bizonyítja, hogy egy régió haldoklása már attól is elkezdõdik, ha a közlekedési (kereskedelmi) útvonal másfelé kezd elvezetni.
2.) Bármely ország, régió, stb. energiafogyasztásának csupán kis része származik a közlekedésbõl. Ha a szállítást is belevesszük, akkor 10 és 25% között van. Ha az egyéni autóközlekedést tömegközlekedésre váltjuk, akkor a személygépkocsik által elfogyasztott üzemanyag jelentõs részét a tömegközlekedés fogja elfogyasztani. (a tömegközlekedés soha sem 100% kihasználtsággal fut, van úgy hogy egy buszon 2 ember ül, vagy egy vasúti vagonban 3.)
Ha az egyéni autóközlekedést megszüntetjük, azzal 2-3% össz energiamegtakarítást érhetünk el.
VAJON TÉNYLEG NINCS MÁS MÓD ekkora -- vagy még sokkal nagyobb -- megtakarítás elérésére? ÉSSZERÛEN, EMBERSÉGESEN, nem a legdurvább kényszerrel erõltetve embereket napi 6 órás tömegközlöködésre? Vajon értelmesek és emberségesek-e azok az autóellenes figurák, akik képtelenek átgondolni és felfogni ezt a kérdést? Megválaszolni pedig még inkább nem képesek, csak az emberek eltirprását jelentõ iszonyatot akarják RÁERÕSZAKOLNI másokra, a többségre?
Hamarosan -- a közlekedés OKAINAK taglalásakor -- adni fogok egyfajta választ ezekre
3.) Ma Magyarországon kb. 300 autó jut 1000 lakosra. Ezek többbsége családi használati eszköz. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak 70-80%-a él olyan családban, ahol van autó, többnyire 1 db.
Ezek az emberek többségükben évekig tartó lemondással, spórolással tettek szert az autó megvásárlásához szükséges pénzre. Nagyon kevés olyan fogyasztási cikk illetve cél van, amelyért ennyi pénzt kiadnánk Ennyi áldozatot vállalnánk)! Az autóellenes figurák inkább azon gondolkodnának el, hogy vajon miért?
Azért, mert az autó olyan szolgáltatásokat nyújt, olyan leírhatatlan életminõség-javulást eredményez, amit az emberek többsége szinte bármilyen áldozat árán is el akar érni. Ez az áldozatvállalás vitte elõbbre az emberiséget, nem a sötétzöld demagógia!
A dolgozó kisemberek vagy dolgozó középosztály az, amely szorgalommal, álmodozással és tervezéssel, áldozathozatallal, a jelen szükségleteirõl való lemondással a jövõbeli szükségletek érdekében, létrehozta a civilizációt. Az õ nyakukon élõsködtek az urak és persze mindigis ideológiát agyalgattak ki arra, hogy a dolgozóknak miért kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. Így volt ez a történelem során mindig, és így van ez napjainkban is.
Az autóval -- még -- nem rendelkezõk többsége is vásárolna autót, ha lenne rá pénze. Õk az autóra vágyakozók. Nos az autósok és az autóra vágyakozók a lakosság legalább 95%-át teszik ki. Erre a többségre akarja maroknyi de annál zajosabb autóellenes sötétzöld RÁERÕSZAKOLNI a napi 6 órás tömegnyomorgást!
mindjárt folytatom.
Mibõl indulnak ki ezek az emberek? Csak pár példa, az itteni hozzászólások alapján:
1.) Az autó a környezetszennyezés fõ forrása. Ha megszûnne, akkor sokkal tisztább lenne a levegõ, meg minden, megoldódna a globális felmelegedés kérdése, stb.
2.) Az autó öszerintük felesleges luxus, nélkülözhetõ, elhagyása nem jár jelentõs életminõség csökkenéssel.
3.) Ha mégis jelentõs életminõség csökkenéssel jár, azt is el kell viselni. (õszerintük)
4.) A CO2 kibocsátás csökkentésére nincs más mód.
Ezzel szemben mi a valóság?
1.) A mai társadalom-gazdaság a munkamegosztáson, specializáción alapul. Ennek szerves része a közlekedés és szállítás. Nagyon széles körû tapasztalat (idõben és térben egyaránt) hogy bármely régió, ország, birodalom, terület, stb.
-- Felvirágzik ha a közlekedés-szállítás javul, ott javul ez emberek életminõsége, lehetõségei, jövõképük bizakodóbbá válik, stb.
-- Halódásnak indul a régió ha a közlekedés-szállítás lehetõségei romlanak. Mindennek amit az elõzõ bajuszban írtam, pont az ellenkezõje történik.
Történelmi példák sokasága bizonyítja, hogy egy régió haldoklása már attól is elkezdõdik, ha a közlekedési (kereskedelmi) útvonal másfelé kezd elvezetni.
2.) Bármely ország, régió, stb. energiafogyasztásának csupán kis része származik a közlekedésbõl. Ha a szállítást is belevesszük, akkor 10 és 25% között van. Ha az egyéni autóközlekedést tömegközlekedésre váltjuk, akkor a személygépkocsik által elfogyasztott üzemanyag jelentõs részét a tömegközlekedés fogja elfogyasztani. (a tömegközlekedés soha sem 100% kihasználtsággal fut, van úgy hogy egy buszon 2 ember ül, vagy egy vasúti vagonban 3.)
Ha az egyéni autóközlekedést megszüntetjük, azzal 2-3% össz energiamegtakarítást érhetünk el.
VAJON TÉNYLEG NINCS MÁS MÓD ekkora -- vagy még sokkal nagyobb -- megtakarítás elérésére? ÉSSZERÛEN, EMBERSÉGESEN, nem a legdurvább kényszerrel erõltetve embereket napi 6 órás tömegközlöködésre? Vajon értelmesek és emberségesek-e azok az autóellenes figurák, akik képtelenek átgondolni és felfogni ezt a kérdést? Megválaszolni pedig még inkább nem képesek, csak az emberek eltirprását jelentõ iszonyatot akarják RÁERÕSZAKOLNI másokra, a többségre?
Hamarosan -- a közlekedés OKAINAK taglalásakor -- adni fogok egyfajta választ ezekre
3.) Ma Magyarországon kb. 300 autó jut 1000 lakosra. Ezek többbsége családi használati eszköz. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak 70-80%-a él olyan családban, ahol van autó, többnyire 1 db.
Ezek az emberek többségükben évekig tartó lemondással, spórolással tettek szert az autó megvásárlásához szükséges pénzre. Nagyon kevés olyan fogyasztási cikk illetve cél van, amelyért ennyi pénzt kiadnánk Ennyi áldozatot vállalnánk)! Az autóellenes figurák inkább azon gondolkodnának el, hogy vajon miért?
Azért, mert az autó olyan szolgáltatásokat nyújt, olyan leírhatatlan életminõség-javulást eredményez, amit az emberek többsége szinte bármilyen áldozat árán is el akar érni. Ez az áldozatvállalás vitte elõbbre az emberiséget, nem a sötétzöld demagógia!
A dolgozó kisemberek vagy dolgozó középosztály az, amely szorgalommal, álmodozással és tervezéssel, áldozathozatallal, a jelen szükségleteirõl való lemondással a jövõbeli szükségletek érdekében, létrehozta a civilizációt. Az õ nyakukon élõsködtek az urak és persze mindigis ideológiát agyalgattak ki arra, hogy a dolgozóknak miért kellene visszafogniuk a fogyasztásukat. Így volt ez a történelem során mindig, és így van ez napjainkban is.
Az autóval -- még -- nem rendelkezõk többsége is vásárolna autót, ha lenne rá pénze. Õk az autóra vágyakozók. Nos az autósok és az autóra vágyakozók a lakosság legalább 95%-át teszik ki. Erre a többségre akarja maroknyi de annál zajosabb autóellenes sötétzöld RÁERÕSZAKOLNI a napi 6 órás tömegnyomorgást!
mindjárt folytatom.
#110
Úr isten mégis hogy?
Pl CO2-bõl és vízbõl lehet metánt szintetizálni magas nyomáson és magas hõmérsékleten. "Melléktermékként" oxigén keletkezik.
Pl CO2-bõl és vízbõl lehet metánt szintetizálni magas nyomáson és magas hõmérsékleten. "Melléktermékként" oxigén keletkezik.
#109
És mibõl gondolják, hogy a kén ott fog lebegni a sztratoszférában és nem hull vissza a nyakunkba? <#zavart1>
#108
"növényekhez hasonlóan kivonják a c-t a co2-bõl"
Mégis hogy képzeli ezt bárki hogy kémiai folyamatokhoz építünk egy gépet oszt kész?
Mégis hogy képzeli ezt bárki hogy kémiai folyamatokhoz építünk egy gépet oszt kész?
#107
"A globalis felmelegedes nev pedig hibas. Atlagban lehet, hogy melegebb lesz,"
Akkor talán mégsem olyan hibás...
Hogy a felmelegedés mit hoz magával az meg egy dolog. Attõl még a névvel semmi baj. 😄
"Jelenleg erre talalunk peldakat mindenutt. (szelsoseges hideg-meleg, gyors idojarasvaltozasok, erosebb es nagyobb viharok)"
Szélsõséges hideg nem rémlik az utóbbi években. Nem csak Magyarországon, hanem külföldön sem.
"Ilyen a foldon meg nem volt, legalabbis azon par milliard evben amire a jegtakarok tanulmanyozasakor vissza lehet tekinteni."
Utóbbi pár milliárd év meg a jégtakarók... Gondolkozzál már! Pár milló esetleg, de már az is túlzás.
"Hasonlo mar volt, de a jelenlegi jelenseg merteke mar azokon is tulmutat."
Dehogy mutat túl. Egyrészt azt mondod, hogy az igazi probléma az idõjárás. Az idõjárásra vonatkozóan viszont semmiféle adatunk nincs az írott történelem elõtti idõkbõl. Mivel az nem hagy úgy nyomot, mint az éghajlatváltozás.
És jelen pillanatban egyátalán nem az idõjárás szélsõségeivel van a gond. Volt pár katasztrófa amit az éghajlatváltozás számlájára írnak, de igazából ugyanilyenek bekövetkezhettek volna korábban is.
Most valamivel halmozottabb, így jelentõs gazdasági károkat okoz, de igazából a nem fenyegeti nemhogy az emberiséget, de még a jelenlegi életmódunkat sem.
A globális felmelegedés, ellenben ha így megy tovább hatalmas területek elsivatagosodáshoz vezet. A jelenlegi állati és növényi életterek megszûnnek, vagy eltolódnak, ez további jelentõs pusztuláshoz vezet, ami már így is elég súlyos az ember közremûködésének köszönhetõen.
A jégsapkák elolvadnak, és a megemelkedett vízszint további területeket tesz lakhatatlanná.
És még tovább folytathatnám.
A lényeg. Az idõjárás szélsõségei inkább csak a ráadás, mintsem maga a probléma.
Akkor talán mégsem olyan hibás...
Hogy a felmelegedés mit hoz magával az meg egy dolog. Attõl még a névvel semmi baj. 😄
"Jelenleg erre talalunk peldakat mindenutt. (szelsoseges hideg-meleg, gyors idojarasvaltozasok, erosebb es nagyobb viharok)"
Szélsõséges hideg nem rémlik az utóbbi években. Nem csak Magyarországon, hanem külföldön sem.
"Ilyen a foldon meg nem volt, legalabbis azon par milliard evben amire a jegtakarok tanulmanyozasakor vissza lehet tekinteni."
Utóbbi pár milliárd év meg a jégtakarók... Gondolkozzál már! Pár milló esetleg, de már az is túlzás.
"Hasonlo mar volt, de a jelenlegi jelenseg merteke mar azokon is tulmutat."
Dehogy mutat túl. Egyrészt azt mondod, hogy az igazi probléma az idõjárás. Az idõjárásra vonatkozóan viszont semmiféle adatunk nincs az írott történelem elõtti idõkbõl. Mivel az nem hagy úgy nyomot, mint az éghajlatváltozás.
És jelen pillanatban egyátalán nem az idõjárás szélsõségeivel van a gond. Volt pár katasztrófa amit az éghajlatváltozás számlájára írnak, de igazából ugyanilyenek bekövetkezhettek volna korábban is.
Most valamivel halmozottabb, így jelentõs gazdasági károkat okoz, de igazából a nem fenyegeti nemhogy az emberiséget, de még a jelenlegi életmódunkat sem.
A globális felmelegedés, ellenben ha így megy tovább hatalmas területek elsivatagosodáshoz vezet. A jelenlegi állati és növényi életterek megszûnnek, vagy eltolódnak, ez további jelentõs pusztuláshoz vezet, ami már így is elég súlyos az ember közremûködésének köszönhetõen.
A jégsapkák elolvadnak, és a megemelkedett vízszint további területeket tesz lakhatatlanná.
És még tovább folytathatnám.
A lényeg. Az idõjárás szélsõségei inkább csak a ráadás, mintsem maga a probléma.
#106
"kiderült h ilyen magasan még sosem volt a CO2 szint. Valaki írta pontokba szedve ezt a tényt, aztán valaki meg írta rá h ez vitatható. Ez TÉNY."
Igen, ez tény. De az már csak elmélet, hogy ez okozza az éghajlatváltozást.
Én nagyon valószinûnek tartom, hogy így van, de egyértelmû bizonyíték nincs rá.
Igen, ez tény. De az már csak elmélet, hogy ez okozza az éghajlatváltozást.
Én nagyon valószinûnek tartom, hogy így van, de egyértelmû bizonyíték nincs rá.
#105
"Vagy olyan gépeket kell építeni amik a növényekhez hasonlóan kivonják a c-t a co2-bõl és felhasználják.Gondolom ahoz ,hogy ezt tegye energia bekeftetésre van szükség amit napelemekbõl fedeznének."
Ezt hivjak sok scifiben atmoszfera processzornak. (nagyon regi otlet) A gond az, hogy tobb energiat kell belefektetni, mint amennyit az eredeti kornyezetszennyezessel kinyertunk es joval hatekonyabbnak kell lennie mint az azonos teruletu novenyzetnek.
Viszont a kinaiak ugy nez ki hogy jelenleg hosszabb tavra terveznek es ha nem tor ki egy haboru akkor sikerul is megoldaniuk a problemakat. Nincs olajuk, viszont egyre jobban allnak technologiailag es ha sikerul keresztulvinniuk a pebble bed rendszeru reaktoraikat akkor megszabadulhatnak a szen es olajfuggesuktol. Ezek szenmoderatoros, gazhuteses, a biztonsaggal nem sokat foglalkozo rendszerek, de legalabb olcson osszehozhatoak es sokkal kevesbe kornyezetszennyezoek mint a szeneromuvek. A kiegett futoelemekben pedig rengeteg plutonium lesz, amibol vagy atombombakat vagy plutoniumos gyorsreaktorokat lehet epiteni. Az utobbi foleg katonai jarmuveken es urhajokon lehet hasznos. Eddig valahogy ugy nezett ki, hogy a kinai allam hosszabb tavra tervez, bar a magantulajdon torvenybe iktatasa komoly vilagnezeti problemakat takar. Az eu, japan es (megint) kina pedig dolgozik a fuzios reaktorokon is. Ha sikerul osszehozni, akkor mar csak a holdrol kell bele uzemanyagot hozni (vagy a napszelbol osszegyujteni).
A globalis felmelegedes nev pedig hibas. Atlagban lehet, hogy melegebb lesz, de inkabb az a gond, hogy tobb szabad energia van a legkorben, ami olyan mint egy inga. Ha tobb energiat kozlunk vele, akkor nem kimozdul az egyik oldalra es ott marad (felmelegszik), hanem oda-vissza mozog, csak egyre nagyobb frekvencian, egyre szelsosegesebb hatarertekekkel es ezert egyre gyorsabban haladva a koztes allasban. Jelenleg erre talalunk peldakat mindenutt. (szelsoseges hideg-meleg, gyors idojarasvaltozasok, erosebb es nagyobb viharok) Ilyen a foldon meg nem volt, legalabbis azon par milliard evben amire a jegtakarok tanulmanyozasakor vissza lehet tekinteni. Hasonlo mar volt, de a jelenlegi jelenseg merteke mar azokon is tulmutat.
Ezt hivjak sok scifiben atmoszfera processzornak. (nagyon regi otlet) A gond az, hogy tobb energiat kell belefektetni, mint amennyit az eredeti kornyezetszennyezessel kinyertunk es joval hatekonyabbnak kell lennie mint az azonos teruletu novenyzetnek.
Viszont a kinaiak ugy nez ki hogy jelenleg hosszabb tavra terveznek es ha nem tor ki egy haboru akkor sikerul is megoldaniuk a problemakat. Nincs olajuk, viszont egyre jobban allnak technologiailag es ha sikerul keresztulvinniuk a pebble bed rendszeru reaktoraikat akkor megszabadulhatnak a szen es olajfuggesuktol. Ezek szenmoderatoros, gazhuteses, a biztonsaggal nem sokat foglalkozo rendszerek, de legalabb olcson osszehozhatoak es sokkal kevesbe kornyezetszennyezoek mint a szeneromuvek. A kiegett futoelemekben pedig rengeteg plutonium lesz, amibol vagy atombombakat vagy plutoniumos gyorsreaktorokat lehet epiteni. Az utobbi foleg katonai jarmuveken es urhajokon lehet hasznos. Eddig valahogy ugy nezett ki, hogy a kinai allam hosszabb tavra tervez, bar a magantulajdon torvenybe iktatasa komoly vilagnezeti problemakat takar. Az eu, japan es (megint) kina pedig dolgozik a fuzios reaktorokon is. Ha sikerul osszehozni, akkor mar csak a holdrol kell bele uzemanyagot hozni (vagy a napszelbol osszegyujteni).
A globalis felmelegedes nev pedig hibas. Atlagban lehet, hogy melegebb lesz, de inkabb az a gond, hogy tobb szabad energia van a legkorben, ami olyan mint egy inga. Ha tobb energiat kozlunk vele, akkor nem kimozdul az egyik oldalra es ott marad (felmelegszik), hanem oda-vissza mozog, csak egyre nagyobb frekvencian, egyre szelsosegesebb hatarertekekkel es ezert egyre gyorsabban haladva a koztes allasban. Jelenleg erre talalunk peldakat mindenutt. (szelsoseges hideg-meleg, gyors idojarasvaltozasok, erosebb es nagyobb viharok) Ilyen a foldon meg nem volt, legalabbis azon par milliard evben amire a jegtakarok tanulmanyozasakor vissza lehet tekinteni. Hasonlo mar volt, de a jelenlegi jelenseg merteke mar azokon is tulmutat.
#104
de egyébként tényleg, mi sem egyszerûbb, mint ilyen marhaságokon agyalni, ahelyett, hogy mindenki magába nézne, és nem egymaga indulna a benzinfaló terepjárójával melóba, hanem menne tömegközlekedéssel, vagy vinné az ismerõsöket is...
#103
A globális felmelegedés okait a média önjelelölt szakértõ „ismerik” leginkább. Ezért az átlagember kész tényeknek veszi az egyszerûbb találgatásokat. Pl. A CO2 csak kis része a dolognak. Ha így lenne a CO2-vel együtt az atmoszférába jutó aeroszolok (por, pernye stb.) épp ellenkezõ hatást váltanának ki, és mára már egy kis jégkorszakban élnénk (ld. „okos” ökológusjelelöltek atomtélrõl szóló fikcióit.)
Az antropogén hatások mára már valóban jelentõsek, de érdemes utána nézni néhány számadatnak (légkör, óceánok tömege, ipari kibocsátások stb.), és máris megérthetõ, hogy az emberi tevékenységnek lehet ugyan némi hatása, de nagyon kevés a globális változások mértékéhez képest.
Avval kell tisztába lenni, hogy senki sem fog a saját érdekei ellen menni, fõleg ha túl nagy áldozatot kell hozni. (Persze beszélni sokan tudnak róla, de õk lesznek a legelsõk, akik holnap automatára állítják a légkondit és kocsival bemennek dolgozni 😊
Ezért nem is várható el, hogy mindenki felsorakozzon ilyen-olyan környezetvédelmi egyezmények mögé ami kárt okoz neki, aztán 10 év múlva kiderül róla, hogy nem is volt értelme.
Ha így mennének a dolgok, a média hülyeségei miatt (úgyis találnak olyan „szakértõt” aki katasztrófát vizionál, az igazán hozzáértõk, meg nem a médiában akarják lejárattatni magukat), húsz éve mindegyik atomerõmûvet bezárták volna a földön, ami közel duplájára emelte volna a CO2 kibocsátást.
Ami termelni akar, az fog is. Aki meg akarja védeni magát a környezeti hatásoktól, az meg is fogja tenni. És mindegyik a saját szakemberei véleményére hallgat. Ha ütköznek az érdekek, akkor meg addig fogják gyõzködni egymást, míg az egyik fasiszta, fundamentalista, terrorista (esetleg keresztény vagy európai) nem lesz, ami „feljogosítja” a másik felet egy preventív katonai beavatkozásra.
Az antropogén hatások mára már valóban jelentõsek, de érdemes utána nézni néhány számadatnak (légkör, óceánok tömege, ipari kibocsátások stb.), és máris megérthetõ, hogy az emberi tevékenységnek lehet ugyan némi hatása, de nagyon kevés a globális változások mértékéhez képest.
Avval kell tisztába lenni, hogy senki sem fog a saját érdekei ellen menni, fõleg ha túl nagy áldozatot kell hozni. (Persze beszélni sokan tudnak róla, de õk lesznek a legelsõk, akik holnap automatára állítják a légkondit és kocsival bemennek dolgozni 😊
Ezért nem is várható el, hogy mindenki felsorakozzon ilyen-olyan környezetvédelmi egyezmények mögé ami kárt okoz neki, aztán 10 év múlva kiderül róla, hogy nem is volt értelme.
Ha így mennének a dolgok, a média hülyeségei miatt (úgyis találnak olyan „szakértõt” aki katasztrófát vizionál, az igazán hozzáértõk, meg nem a médiában akarják lejárattatni magukat), húsz éve mindegyik atomerõmûvet bezárták volna a földön, ami közel duplájára emelte volna a CO2 kibocsátást.
Ami termelni akar, az fog is. Aki meg akarja védeni magát a környezeti hatásoktól, az meg is fogja tenni. És mindegyik a saját szakemberei véleményére hallgat. Ha ütköznek az érdekek, akkor meg addig fogják gyõzködni egymást, míg az egyik fasiszta, fundamentalista, terrorista (esetleg keresztény vagy európai) nem lesz, ami „feljogosítja” a másik felet egy preventív katonai beavatkozásra.
#102
Az sem biztos, hogy az amerikaiak fogják megcsinálni.
Pár millió tonna gipszpet akár egy kisebb ország (hogy csak a legközelebbi érdekeltet említsem, pl. Hollandia) légiflottája is pár év alatt könnyen felhurcol a sztratoszférába, és évi pár ezer felszállással fent is tudja tartani a kihullásból eredõ veszteséget. Ez olyasmi lesz mint a vízlépcsõnk amibõl (politikusainknak hála) a Szlovákok kihagytak bennünket, így a haszon az övék maradt, a veszteségeken meg osztozunk.
Nem hiszem, hogy minket is érdekelne a többiek véleménye, ha az ország fele víz alá kerülne a felmelegedés miatt és ezt egy autópálya árából el tudnánk kerülni. (Hacsak nem nyomatékosítják némi erõ bevetésével.)
Pár millió tonna gipszpet akár egy kisebb ország (hogy csak a legközelebbi érdekeltet említsem, pl. Hollandia) légiflottája is pár év alatt könnyen felhurcol a sztratoszférába, és évi pár ezer felszállással fent is tudja tartani a kihullásból eredõ veszteséget. Ez olyasmi lesz mint a vízlépcsõnk amibõl (politikusainknak hála) a Szlovákok kihagytak bennünket, így a haszon az övék maradt, a veszteségeken meg osztozunk.
Nem hiszem, hogy minket is érdekelne a többiek véleménye, ha az ország fele víz alá kerülne a felmelegedés miatt és ezt egy autópálya árából el tudnánk kerülni. (Hacsak nem nyomatékosítják némi erõ bevetésével.)
#101
Mert gyorsabb, kényelmesebb és szárazabb érzés...
A csajok szempont amig 20 éves vagy, de egy 40 éves családos embert meló után nem feltétlen az izgat hogy lát két 16 évest szoknyában. Mert errõl max az jut az eszébe hogy el kéne hozni a lányait a suliból... ami persze tömegközlekedve megint nem egyszerü.
Egyébként az a helyzet hogy tömegközlekedésre szükség van, hisz rengeteg embernek ez a legjobb alternativa közlekedni. De van mellette egy másik embercsoport, akinek meg az autó a legjobb alternativa.
A gond nem abból fakad hogy vannak autósok meg nem autosok, hanem abból hogy nincsenek rendesen megépitve a körgyürük, budapest egy nagy vizfej, mivel össszes létezõ fõut/autópálya ide fut be. Épp ezért óriási felesleges forgalom megy át pesten, mivel ezek többsége nem pestre megy hanem máshová csak épp nincs más ut mint pesten keresztül...
ha ez megoldodna, drasztikusan lecsökkenne az autók száma budapesten és máris nem lennének akkora dugok meg forgalom.
A csajok szempont amig 20 éves vagy, de egy 40 éves családos embert meló után nem feltétlen az izgat hogy lát két 16 évest szoknyában. Mert errõl max az jut az eszébe hogy el kéne hozni a lányait a suliból... ami persze tömegközlekedve megint nem egyszerü.
Egyébként az a helyzet hogy tömegközlekedésre szükség van, hisz rengeteg embernek ez a legjobb alternativa közlekedni. De van mellette egy másik embercsoport, akinek meg az autó a legjobb alternativa.
A gond nem abból fakad hogy vannak autósok meg nem autosok, hanem abból hogy nincsenek rendesen megépitve a körgyürük, budapest egy nagy vizfej, mivel össszes létezõ fõut/autópálya ide fut be. Épp ezért óriási felesleges forgalom megy át pesten, mivel ezek többsége nem pestre megy hanem máshová csak épp nincs más ut mint pesten keresztül...
ha ez megoldodna, drasztikusan lecsökkenne az autók száma budapesten és máris nem lennének akkora dugok meg forgalom.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#100
100 milla az semmi. Ezt simán megcsinálják. Csak az a baj, hogy ettõl még nem oldódik meg a dolog, viszont ha nem sújtja az amcsikat több hurrikán mint eddig, akkor azt mondják, hogy probléma megoldva, részükrõl a fáklyásmenet.
Egyébként meg csinálják meg, és kezdjék el kitalálni, hogy lehet napenergiávl szétbontani a co2-t. Ha ezt megoldják, el lehet kezdeni a kénpumpálás leállítását, addig azonban valamit tenni kell, mert már így is késõ, nézzetek ki az ablakon.
Egyébként meg csinálják meg, és kezdjék el kitalálni, hogy lehet napenergiávl szétbontani a co2-t. Ha ezt megoldják, el lehet kezdeni a kénpumpálás leállítását, addig azonban valamit tenni kell, mert már így is késõ, nézzetek ki az ablakon.
#99
Valahol olvastam évezredes ciklusban pulzáló Nap-Föld távolságot, meg kisjégkorszakot, meg jégkorszakokat, hogy ezek is hozzájárulnak a felmelegedéshez és most is csak ennyirõl lenne szó. Namármost több százezer évre visszamenõleg megvizsgálták a Föld légkörének a CO2 tartalmát és hõmérsékletét (a sarki jégbõl a nemtommilyen atom izotópjainak számából), és kiderült h ilyen magasan még sosem volt a CO2 szint. Valaki írta pontokba szedve ezt a tényt, aztán valaki meg írta rá h ez vitatható. Ez TÉNY.
Amúgy meg nézzétek meg a Kellemetlen Igazság -ot. És mielõtt lefikáznátok h politikai fogás meg ilyenek, nézzétek meg. Aztán alkossatok véleményt. Vannak benne személyes, meg érzelmekre ható elemek, de szerintem a grafikon elég meggyõzõ.
Amúgy meg nézzétek meg a Kellemetlen Igazság -ot. És mielõtt lefikáznátok h politikai fogás meg ilyenek, nézzétek meg. Aztán alkossatok véleményt. Vannak benne személyes, meg érzelmekre ható elemek, de szerintem a grafikon elég meggyõzõ.
#98
Én azt nem értem, hogy ha a tudósok már ennyire otthon vannak a klónozásban, meg a génmanipulált növényekben, akkor miért nem találnak ki olyan fákat, amik a több 100 éves méretüket elérik 10év alatt, meg nem kell nekik atom csapadékos klíma. Ilyenbõl ültetni jópár millió hektárt, és ez már javítana a helyzeten. meg persze a co2 kibocsátás csökkentése. Elektromos autó rulezz! 😊
#97
Én is hasonlóan látom.. az egyetlen megoldás az emberek globális oktatása lenne, korra (a gyerekektõl egészen a nyugdíjasokig), nemre (férfi, nõ) hovatartozásra (európai, ázsiai, amerikai, afrikai, stb..), vallásra függetlenül!
A tévékben napi 2 alkalommal legalább minden csatornának átkéne adnia egy-egy órát és ott ezzel kapcsolatos ismeretterjesztõ mûsort kéne adni.. Erre azért lenne szükség, hogy az otthonról kimozdulni nem kívánó embereket is oktathassuk a környezet megóvásának fontosságáról és a fogyasztás mérséklelt és ésszerû követésérõl (ehhez nem járulna hozzá semmilyen multi, vagy gazdasági cég, pedig szükséges lenne.. Ha hosszútávon létezni akarnak persze..). Ezenkívûl persze a fiatalabbakat és válalkozóbb kedvûeket MINÕSÉGI közoktatásban kéne részesíteni a környezet megóvásának fontosságáról, a tudatos alakításáról, és a források ésszerû felhasználásáról! Természetesen ezen tanfolyamokat szintén ésszerû lenne reklámozni a TV ben..
És még lengeteg lehetõség lenne: pl. a környezetvédelem nevében tartott átfogó tanulmányi nap, amit minden(!) válalat, iskola 1 évben egyszer kötelezõen megtart és valahol a természetben eltölt egy napot (még ha mondjuk az csak a közeli park is ... bár én legalább egy hetet tartanék ideálisnak, de ez kivizelezhetetlen a legtöbb cégnél.. bevételkiesés..). Mondjuk, hogy ne legyen gazdasági probléma fel lehet osztani a cég munkatársait az év különbözõ napjára ezügyben történõ eltávozásra.
Az elsõ amit mondtam csupán addig lenne szükséges és akkor kéne újra bevetni ha az emberek környezet tudatossága elér egy kívánt szintet, vagy megint az alá csökkent..
Tehát a probléma nem oldható meg csak az Állam, a Vállalatok, vagy a Közemberekkel.. ha kettõ együttmûködik akkor sem.. itt csak akkor lehet valami ha mindenki összefog!
Ezenkívül ez a kénpajzs veszett ötlet.. kiégnének a termõföldi növények a magas kéntartalmû savasesõtõl, így komoly éhezés lenne, nem beszélve az ivóvizek további romlásától (bár ezt jópár év késéssel lehetne kimutatni).
Minden élelmiszer ami megteremne max üvegházban termesztve, tisztított vízzel lenne öntözhetõ, ami lehetetlen árakat eredményezne, így a föld lakosságának jórésze éhenhalna!
És hogy a föld nem bírja el a jelenlegi emberek mennyiségét? Talán nem, ha a fejlett országok elpazarolják az erõforrásokat! De akkor kevesebbet sem bírna el huzamosabb ideig! Értem ez alatt, hogy ilyen pazarlás mellet feltételezésem szerint csupán százmillió ember is felélné a készletek nagyrészét 1000év alatt!
Azonban környezettudatos életmóddal, "vagyis ne pazaroljunk és hasznosítsunk mindent(!) újra amit csak lehet " életelvet követve simán elbírna a fölt annyi embert mint amennyi jelenleg van.. persze talán nem nyugati életszínvonalon, de magyarország életszinvonalánál talán egy kicsivel magasabbon!
Részemrõl ennyi..
A tévékben napi 2 alkalommal legalább minden csatornának átkéne adnia egy-egy órát és ott ezzel kapcsolatos ismeretterjesztõ mûsort kéne adni.. Erre azért lenne szükség, hogy az otthonról kimozdulni nem kívánó embereket is oktathassuk a környezet megóvásának fontosságáról és a fogyasztás mérséklelt és ésszerû követésérõl (ehhez nem járulna hozzá semmilyen multi, vagy gazdasági cég, pedig szükséges lenne.. Ha hosszútávon létezni akarnak persze..). Ezenkívûl persze a fiatalabbakat és válalkozóbb kedvûeket MINÕSÉGI közoktatásban kéne részesíteni a környezet megóvásának fontosságáról, a tudatos alakításáról, és a források ésszerû felhasználásáról! Természetesen ezen tanfolyamokat szintén ésszerû lenne reklámozni a TV ben..
És még lengeteg lehetõség lenne: pl. a környezetvédelem nevében tartott átfogó tanulmányi nap, amit minden(!) válalat, iskola 1 évben egyszer kötelezõen megtart és valahol a természetben eltölt egy napot (még ha mondjuk az csak a közeli park is ... bár én legalább egy hetet tartanék ideálisnak, de ez kivizelezhetetlen a legtöbb cégnél.. bevételkiesés..). Mondjuk, hogy ne legyen gazdasági probléma fel lehet osztani a cég munkatársait az év különbözõ napjára ezügyben történõ eltávozásra.
Az elsõ amit mondtam csupán addig lenne szükséges és akkor kéne újra bevetni ha az emberek környezet tudatossága elér egy kívánt szintet, vagy megint az alá csökkent..
Tehát a probléma nem oldható meg csak az Állam, a Vállalatok, vagy a Közemberekkel.. ha kettõ együttmûködik akkor sem.. itt csak akkor lehet valami ha mindenki összefog!
Ezenkívül ez a kénpajzs veszett ötlet.. kiégnének a termõföldi növények a magas kéntartalmû savasesõtõl, így komoly éhezés lenne, nem beszélve az ivóvizek további romlásától (bár ezt jópár év késéssel lehetne kimutatni).
Minden élelmiszer ami megteremne max üvegházban termesztve, tisztított vízzel lenne öntözhetõ, ami lehetetlen árakat eredményezne, így a föld lakosságának jórésze éhenhalna!
És hogy a föld nem bírja el a jelenlegi emberek mennyiségét? Talán nem, ha a fejlett országok elpazarolják az erõforrásokat! De akkor kevesebbet sem bírna el huzamosabb ideig! Értem ez alatt, hogy ilyen pazarlás mellet feltételezésem szerint csupán százmillió ember is felélné a készletek nagyrészét 1000év alatt!
Azonban környezettudatos életmóddal, "vagyis ne pazaroljunk és hasznosítsunk mindent(!) újra amit csak lehet " életelvet követve simán elbírna a fölt annyi embert mint amennyi jelenleg van.. persze talán nem nyugati életszínvonalon, de magyarország életszinvonalánál talán egy kicsivel magasabbon!
Részemrõl ennyi..
ilyen feltételek mellett nem éri meg... ez az egész nem tetszik.. ..-ohh.. már látom a fényt az alagút végén!.. -te h*lye.. az csak a vonat!...
#96
Aztán majd jönnek az ufók hogy ne villogtassuk rájuk a fényünket 😊
#95
Azt hiszed számít a szavazatod? Az amerikaiak ha karják megcsinálják, ha nem akarják, akkor nem.
Ha náluk egyátalán lesz róla népszavazás, akkor beadják nekik, hogy "Ismét az amerikai népnek kell megmentenie a világot bla bla bla...".
Másik: A napenergás rendszerrõl egy linket tudnál nyomni.
Bár én a magam részérõl nem vagyok annyira híve ezeknek (valahogy mindig elfelejtik megemlíteni a negatívumait) azért megnézném.
Ha náluk egyátalán lesz róla népszavazás, akkor beadják nekik, hogy "Ismét az amerikai népnek kell megmentenie a világot bla bla bla...".
Másik: A napenergás rendszerrõl egy linket tudnál nyomni.
Bár én a magam részérõl nem vagyok annyira híve ezeknek (valahogy mindig elfelejtik megemlíteni a negatívumait) azért megnézném.
#94
Ha szavazni kel erröl a pajzsrol én a nem hez rakom az X -et. Nem elég hogy a földböl szemétdombot csináltunk, most cseszük szét az égboltunkatis. Fejezükk be a környezet szenyezést, van egy két alternativa az energia kitermelésre is. En ép most néztem 1,5M ft bol 4,5KW othoni napenergia felhasználásra a megoldást. Szeretnék egy ijet. Ajánlom mindenki figyelmébe.
#93
Ego nagyon, hogy a Digg-en megjelenik egy erdekes cikk, es nemsokara ugyanaz -gyakorlatilag leforditva- mindenfele magyar portalon is feltunik...
Szomoru.
Amugy nemreg hallottam egy evangelista radios beszedet az USAbol, mondvan, vagjuk csak ki a fakat, eljuk fel az eroforrasokat, mert csak ideiglenesen vagyunk itt, es Jezus majd elvisz minket innen... 😞
Szomoru.
Amugy nemreg hallottam egy evangelista radios beszedet az USAbol, mondvan, vagjuk csak ki a fakat, eljuk fel az eroforrasokat, mert csak ideiglenesen vagyunk itt, es Jezus majd elvisz minket innen... 😞
#92
Vicces, nekem errõl a Hegylakó 2 jutott eszembe, igaz abban még mesterséges ózonpajzs volt, de nincs nagy különbség... Szép kis jövõ <#sir>
#91
sry hogy megint telifloodoltam egy normális témát..
Blackmail the Universe
#90
nagyon demagóg nem akarok lenni, de egyre több jel az összeomlásra mutat, nem biztos, hogy sokat kell erre 'várni'... komolyan, még a káosz is jobb annál, ami most van <#szomoru1> vagy nem is tudom... a fenébe is deportálni kéne az emberiséget a Holdra, az egy halott égitest, a Földrõl néha vinnénk magunknat élelmet, egyebet, a Holdat úgy tesszük tönkre, ahogy akarjuk, de ezt a csodás növény- és állatvilágot hagyjuk má' békibe' !<#falbav><#banplz>
Blackmail the Universe
#89
hát nem tudom, szerintem a középréteg tartja el az országot adóval, pont nem a tescos becsületes árufeltöltõ.. egyáltalán létezik ez a kategória?
MO-n többek közt az a baj, hogy mindenki megszokta, hogy járulékokból él : leszázalékoltatom magam, de jó lesz, kapok 1 csomó lóvét, mellette ugyanúgy maszekolhatok, adót nem kell fizetnem, hurrá... <#falbav>
arra nem gondol ilyenkor a suttyó magyar, hogy azt valakinek ki kell termelnie... meg a szegények sírnak, hogy jaaaaaaaaj de segény vagyok, jaaaaaaaaj táááámogatást tááááámogatást!! ha nincs támogatás, jaj a sok büdös disznó lenyúlja AZ Õ pénzééét! El ne sírjam magam! Tetszett volna kijárni a nyolc általános, édeském... Esetleg ha néha Ön is fizetne adót, lehet, hogy több lóvé jutna az államnak, és ugyan akkor is rabolnának a jó politikusaink, de több pénz lenne helyreállítani az országot, növekedne minimálbér etc... Mára már oda jutottunk, hogy nem is tudnának szerencsétlenek adózni, mert akkor az alapvetõ megélhetésük kerülne veszélybe, de ez innen indul. Büdös magyar butaságból. Szégyellem, hogy magyar vagyok. Akármit is mondtok. Pfuj.<#falbav><#help>
MO-n többek közt az a baj, hogy mindenki megszokta, hogy járulékokból él : leszázalékoltatom magam, de jó lesz, kapok 1 csomó lóvét, mellette ugyanúgy maszekolhatok, adót nem kell fizetnem, hurrá... <#falbav>
arra nem gondol ilyenkor a suttyó magyar, hogy azt valakinek ki kell termelnie... meg a szegények sírnak, hogy jaaaaaaaaj de segény vagyok, jaaaaaaaaj táááámogatást tááááámogatást!! ha nincs támogatás, jaj a sok büdös disznó lenyúlja AZ Õ pénzééét! El ne sírjam magam! Tetszett volna kijárni a nyolc általános, édeském... Esetleg ha néha Ön is fizetne adót, lehet, hogy több lóvé jutna az államnak, és ugyan akkor is rabolnának a jó politikusaink, de több pénz lenne helyreállítani az országot, növekedne minimálbér etc... Mára már oda jutottunk, hogy nem is tudnának szerencsétlenek adózni, mert akkor az alapvetõ megélhetésük kerülne veszélybe, de ez innen indul. Büdös magyar butaságból. Szégyellem, hogy magyar vagyok. Akármit is mondtok. Pfuj.<#falbav><#help>
Blackmail the Universe