Gyors megoldás a globális felmelegedésre

apropó: melyik a legegyszerûbb, legolcsóbb vízbontási technológia?

Egy tipp:
vizet bontok, a keltkezõ oxigén egy részét belélegezem, a többit összeengedem a termelt hidrogénnel, és megint víz lesz belõle. Majd kezdem elölrõl az egészet. :-)

Üdvözlöm az ide még betévedõ kifejezetten okos embereket!

Lenne egy témába vágó kérdésem:

Hogyan tudnám emelni a lakásomban az oxigéntartalmat?

Minél több szobanövénnyel?
Ez szerintem olyan sokat nem változtatna a szobámban lévõ mikrolégkör oxigéntartalmán. Vagy tévedek?
Léteznek esetleg más módszerek is?

Legjobb tudomsáom szerint, azok a károsító folyamatok, amik az üvegházhatást okozzák, fokozzák, nem azonnal kimutathatók, hanem a hatásuk sok tíz évvel késõbb tapasztalható. Ezzel együtt jó dolog az együtmûködés, de kicsit hamarabb kellett volna az ilyeneken gondolkodni.

Egyébként már az utóbbi évtizedekben is rengeteget fejlõdött a környezetvédelem, meg egyáltalán a természettel való együttmûködésünk, szóval nem kell olyan sötéten nézni a dolgokat.
Pl. egy rendkívül fontos szemléletváltás zajlott le a közelmúltban. Már nem a természet legyõzése a cél, hanem az együttmûködés (és ez gazdaságos is, mert a béke sokkal olcsóbb a háborúnál).

"És most jön a kérdés: van-e harmadik út?"

Van. Már most is léteznek azok a technológiák, amikkel a környezetszennyezés töredékére csökkenthetõ. Energiatermelésre nukleáris, vagy zéró kibocsájtású szén erõmûveket lehetne használni. A jármûvek mehetnének üzemanyagcellával, vagy a városokban akár aksiról is. Az újrahasznosítás se túl nehéz.
Ezen technológiák elterjedésére viszont még várni kell. A fõ probléma az, hogy a fejlesztésükre nem költenek túl sokat, mert nincs rá nagy piaci igény. Viszont jócskán fel lehetne pörgetni a dolgokat állami támogatással (az iraki háború költségvetésével 10 év alatt tizedére csökkenhetne a CO2 kibocsájtás), és szabályozással, de ez nem akar összejönni (nem csak az olajcégekkel van a baj, hanem az átlagemberrel is, aki pl. fél az atomtól).

A 3. út az olcsó (olcsóbb mint a "hagyományos"), (jóideig) szinte korlátlan, könnyen, bárhol hozzáférhetõ, környezetet nem szennyezõ energia.
Létezik.
De szerencsére az "emberiség" még nem fedezte fel 😊
magának.
Lehet sírni a felmelegedés miatt, de azt mondom, hogy mindig jobb, mintha ezzel az olcsó energiával kezdenénk "játszadozni".
Van szerencsére egy fajta szabályozási rendszer, amely az õrült emberiség kezébe nem ad ilyen eszközöket.
Egyelõre.

Egyetértek szivar és halgatyó hozzászólásaival.
Van egy olyan általános tapasztalatom, ami röviden és tömören megfogalmazva így hangzik: Ha meg akarod változtatni a világot, akkor magadat kell elõször meg változtatni.
Magunkat megváltoztatni sokkal nehezebb, könnyebb másokat hibáztatni, mások hibáira rámutatni.

Tedd fel magadban a kérdést hogy miért is éhezik az egész 3. világ? Biztosan nem azért mert a 'fejlett' nyugat ráerõszakolta a mezõgazdaságtól kezdve az erkölcsi és társadalmi berendezkedését az õslakosokra, akik eleinte más értékrenddel és társadalmi berendezkedéssel rendelkeztek...

Mellesleg nem az egész emberiség a hibás. Ha visszatekintünk az idõben, akkor a fajunk létszámának gyarapodása és a természetbe való jelentõs és többrendbeli beavatkozás egyidõs a földmûvelés megjelenésével. Nem írom le a teljes 'civilizáció' fejlõdéstörténetét, mert sokszáz oldal lenne a vége (meg nem is tudok mindent felidézni)). De mindenhol az dominált, hogy ráerõszakolta egy kisebbség az akaratát, egy elszeparált többségre.

Wanek kedvéért: Nem. Nem a zsidók voltak.

Ésszerû felhasználás és döntéshozók? Ez a két fogalom nem fér meg egymás mellett. Szerintem Isten nem azért adott szabad akaratot az embernek, hogy az egyház v. akárki (döntéshozók) megmondja neki hogy mi is a helyes.

Megtilthat egy tetszõleges kisebbségi csoport olyan tevékenységet, mellyel embertársaink életminõségét||életét közvetlenül veszélyeztetjük? Mert ha igen, akkor miért nem teszik? Ezernyi kérdés következhetne ebbõl a kettõbõl kiindulván, de inkább most hagyjuk.

Ha nem az lenne a példamutatás lényege, hogy minnél több izéje legyen valakinek, mert a másiknak is van és csak a valóban szükséges javakat szereznénk be, akkor talán a kölkek is más szemmel néznék a dolgokat. De ehhez egy generációvátás és valódi példamutatás szükségeltetik. Utóbbi meg nincs. Hajlandóság sincs reá 😞.

Jelenleg pazarlás folyik az élet minden területén, többnyire a jelenlegi társadalmi (globálisan tekintve a trendet) rendszernek is köszönhetõen. Jelenleg Magyarországon annyi élelmiszert termelünk meg egy év alatt, hogy 4 évig elélne belõle az ország. Viszont a termõterületeket határok nélkül növelnék a kedves gazdák. Ebbe a növekedésbe beletartozik az árvízvédelmi gátak eldózerolása, azon fáknak a kivágása amik azért lettek telepítve hogy megakadályozza az eróziót, stb. Mert õk nem ott laknak, bérlik a földet, stb.

A vegyszerekkel is igen bõkezûen bánunk, mind a háztartás, mind a mezõgazdaság, vagy esetleg a vegyipar területén. Nem törõdve a következményekkel. Ezzel veszélybe kerül az élõvilágon kívül az édesvízbázis is, melybõl csak egyre nagyobb energiabefektetéssel lehet ivóvizet készíteni.

Végül is ha össze akarnám foglalni, akkor bármit is cselekszik az ember, az hatással van||lesz rá - ha belátja, ha nem. Ezt kellne megértetni az emberekkel, tisztába tenni a dolgokat. Elmondani nekik, hogy minek mi a következménye. Sajnos ez a lakosság jelentõs részére nem lenne hatással (menthetetlenül sötétek, vagy jelenleg még leszarják a dolgokat), mert a Mónika sóó meg a Gyõzike sokkal jobban leköti a figyelmüket. 😞

"nap, mint nap pusztítjuk egymást, ahol érjük"
Én nem pusztítok senkit nap mint nap.
Sõt. Még egyetlen fajt se pusztítottam ki. Gondolo hogy Te se. Akkor miért lenne jó ha kipusztulnánk?

"ha az emberiség nem képes még egy evolúciós ugrásra, azaz nem képes minõségileg magasabb tudati szintet elérni" Általánosságok, általánosságok. Konkrét tartalom nélkül.

A konkrét tartalmakkal azonban naponta szembesülök, a terjedõ fizetõparkolási zónák mellett elhaladva, az ocsmány, nagypofájú közterületfelügyelet autógyûlölettõl átitatott tevékenységét látva, amely terjed mint a lepra, olyan területeken jelenik meg, ahol addig nem volt, ahol addig béke volt, vagy említheném az újonnak felépíztett irodaházakat, amelyek közelében az összes járdákat kikarózzák hogy autóval ott ne lehessen megállni, említhetném a növekvõ mennyiségû kutyaszart, és az emberek egyre csökkenõ védelmét, valamint az embereket zavaró, veszélyeztetõ állatok egyre több jogát és egyre drasztikusabb védelmét, vagy a növekvõ számú (milliókban számolható) autórongáló buckákat, az egyre fokozódó számú értelmetlen és oktalan sebességkorlátozást és a fõ hatósági emberek átlátszó ostobaságait a fõ baleseti okokról, stb.. említhenék még számtalan példát

Ezek a konkrét tartalmak! Amiket a nagy dumák idején gondosan elkerülnek, csak általánosságokban fogalmaznak. Rengeteg tömegbárgyú meg beveszi ezeket. Ha nem látnám naponta a konkrét intézkedéseket, akkor még komolyan is tudnám venni az ilyen dumákat, hogy "felelõsségteljes gondolkodás" meg hogy "életstílus változtatás" meg: "demokrácia" meg: "szabadság" meg: "liberalizmus"...

Az Afrikai országokban van éhezés, ez igaz. Ha gyõz az ál-környezetvédelmi vallás, akkor nálunk is lesz. A technikai civilizáció ellentéte az önellátó középkori vagy még régebbi parasztgazdaságok halmaza.

AKIK EZT PROPAGÁLJÁK, AZOK A SAJÁT PÉLDÁJUKON MUTASSÁK BE ELÕSZÖR
(nem tudok kövér betûket írni, vagy máshogy kiemelni)

Az emberiség kipusztulsását szerintem értelmes és jóérzésû ember nem kívánhatja. Az egy dolog, ha elkerülhetetlennek tartja valaki, de nagyon sokszor találkoztam már olyan megfogalmazásokkal, amik nem ezt sejtetik.

Még valami. Ne vedd egy kalap alá az emberiséget. Ugyanis én is az emberiséghez tartozok, és valszeg Te is. Az, hogy a Közel-keleten háborúznak, kívül esik a befolyási övezetünkön. Az emberiség óriási túlnyomó többsége csupán elszenvedi az erkölcstelen, arctalan és névtelen irányítók döntéseinek következményeit.

"az elérhetõ erõforrások ésszerû felhasználásával jelentõs mértékben"

Dodonai voltál! A kérdés azonban, amit megfogalmaztam, nyitva maradt. Most már "csak" az a kérdés, hogy mit értünk ésszerû felhasználás alatt. Mi tartozik bele, és mi nem? Milyen döntéseket kellene meghozniuk a döntéshozõknak a különbözõ hatalmi szinteken az önkurmányzatoktól a kórmányokon keresztül a nemzetközi döntési centrumokig?

A második gond ott van, hogy ha Te meg is fogalmazod, vagy valaki más, a bárgyú közember számára a söpredéksajtó akkor se azt hozza le, hanem a mérhetetlen demagóg baromságokat. Sõt, ez nem is a második probléma ma már, hanem az elsõ!

PÉLDA:
Példaképpen a ma reggeli Infórádió hírt tudnám felhozni. Perceken keresztül taglalták az irtózatos agyatlan baromságot: a WHO valamilyen felmérésérõl volt szó, amely szerint évente valami több tízmillió ember halálát okozzák környezeti TÉNYEZÕK. Említették pAffganisztánt, Irakot, a nagyon szegény Afrikai országokat. (Ja... az éhezést, a mikrobákkal fertõzött vizet, a baculusokat és a szomszéd törzs éhes harcosait lehet "KÖRNYEZETEI" tényezõnek nevezni, és akkor hát jéééééé tééényleg wazze a környezeti tényezõk! Ja. Meg a lépcsõházban várakozó rabló is felfogható úgy számomra, hogy rajtam kívülálló azaz KÖRNYEZETI tényezõ! És akkor lassan MINDENT, az egész világot a KÖRNYEZETI tényezõkre vezethetjük vissza. Ez már több mint ordító baromság, ez már egy emberellenes vallás! Csíráiban.)

Aztán átcsúsztak hirtelen a levegõminõségre, hogy évente 800ezer embert lehetne megmenteni, ha a levegõ jobb lenne... Elképesztõ csúsztatás, ez csak nagyon szándékos és nagyon kiszámított lehet!

Elképedtem és majdnem kibasztam a rádiót az ablakon... ekkora demagóg baromságot és pont egy "jobb" oladalinak hitt adó! Azóta se múlt el az ordító hányingerem. Vajon kik állnak a háttérben, kik rendelik el a mûsorokat? De az utóbbi napokban nagyon beleerõsített az agresszív ostoba ál-környezetvédelmi retorika!

Azt sem igazán tudja senki adatokkal alátámasztani, hogy a jelenlegi út miért nem jó.
Mindig voltak problémák az ember és a természet között, a különbség csak annyi, hogy manapság már könnyebben meg tudjuk oldani azokat (pl. régen az árvíz meg az aszály kiirtotta a fél népességet, ma ezek már nem jellemzõek). A hulladékkezeléssel is így lesz:
50 éve még mindenki viccesnek tartotta, hogy a szilárd hulladékokkal foglalkozni kell. Aztán elõször Amerikában, majd Európában is felismerték a problémát és megoldották, és a többiek is meg fogják oldani.
Ugyanez a helyzet a folyékony hulladékokkal is. Korábban ment minden a felszíni vizekbe, ma már megtisztítják annyira, amennyire kell.
A gázokkal is ez történt. A komcsi idõkben arra volt büszke egy-egy iparváros, ha sûrû füst csapott ki a kéményekbõl (mert ez mutatta, hogy 150%-on épül a szocializmus). Aztán rájöttek, hogy ez ugyan igen impresszív, de nem jó az embereknek, erre felszerelték a gáztisztítókat. Elõször csak az aeroszolokat, aztán évtizedek múlva a kéndioxidot, és egyéb savas gázokat kötötték meg. Most meg, ha kiderül, hogy a széndioxid is káros lehet, akkor a CO2 kivonása sem jelent kihívást.
A többlet költségek beépülnek az árakba, amit meg bõven kompenzál a termelés növekedése.
Szerintem ez járható út.

Igen, halálosan komolyan mondtam.
Egyszerûen úgy vélem, ha az emberiség nem képes még egy evolúciós ugrásra, azaz nem képes minõségileg magasabb tudati szintet elérni, akkor megásta a saját sírját.
Ez nem valami hippi szöveg, miszerint égessünk füstölõket, éljünk fakunyhókban, csak gondolkodjuk egy kicsit.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk hogy technológiánk alkalmassá tesz már minket egy valóban jobb világ megalkotásához. Viszont ma ezt visszahúzzák olyan törekvések, melyek primitívek, egymás kiirtására szolgálnak.
Amikor valaki atombombával fenyegetõzik, más országok meg presztizsbõl nem hajlandóak egyezményeket betartani, akkor engedtessék meg nekem, hogy komoran lássam a jövõt.
Ha végiggondolod ugyanabban a sötét középkorban élünk, csak a játékszabályok változtak némileg. Ugyan mit tudunk felmutatni ma?
Nem éhezünk? Dehogynem, éhezik az egész harmadik világ és az egész Afrikai kontinens.
Nincsenek háborúk? Dehogynem, nap, mint nap pusztítjuk egymást, ahol érjük?
Nincs vallásháború? Dehogynem, lásd Közelkelet.
Tedd fel a kérdést magadba, miért érdemli meg jobban a homo sapiens a föld fajai közül, ha létezésének az az ára, hogy több milliárd egyedszámú fajokat írt ki?
Úgyan miért nem érdemlik meg jobban mondjuk a hangyák ezt a Földnek nevezett égitestet, ha egyszer õk nem okozzák a pusztulását?
agy felnövünk ahhoz, amit gondolunk magunkról, vagy elpusztulunk. Az, hogy ez most 500, 50 vagy 5 éven belül történik meg, már részletkérdés.
Mi még éppen csak elértük az Ókori társadalmak életkorát, és közel sem biztos, hogy nem csak annyi marad belõlünk hírmondónak, mint Egyiptomból a piramosok.

A civilizáció eldobásával kapcsolatban csak az a kérdés, hogy mit is nevezünk civilizációnak?

Mert ha azt nézzük, akkor az elérhetõ erõforrások ésszerû felhasználásával jelentõs mértékben lehetne csökkenteni a környezetre és az emberiségre gyakorolt káros hatásokat, az életminõség jelentõs csökkenése nélkül. Csak hát amíg a 'szabad piac' egy rablógazdaság kivitelben létezik, illetve az államvezetések a sajád baromságaikat erõltetik (illetve másokét, mert pénzt vagy egyébb juttatásokat kapnak érte), addig erre esély sincs.

Nem tudom hallottál-e róla, hogy anno Magyarországon átalakított(ha jól emlékszem, akkor az a gonosz, rasszista, náci stb, Horthy volt az értelmi szerzõ) valaki egy falut teljesen önellátóvá. A falu se nem a kapitalista alapokra lett építve, se nem a kommunizmus eszméire. Talán ennek is volt köszönhetõ, hogy mindenkinek megvolt szite mindene, ami szükséges volt az élethez, nem volt nyomor, nem volt munkanélküliség, nem volt kötelezõ munka (ala társadalmi munka). Kár hogy közbejött a II vh. minden szépségével együt, illetve utána a szocialista rendszer. Ha ez utóbbiak nem történtek volna, valószínûleg sokkal emberközelibb rendszerbe élnénk. És a környezetvédelemmel kapcsolatban: nem szarnánk a saját asztalunkra evés elõtt. Sõt, a civilizációról (de jó lenne ha felénk is lenni ilyen...) sem kellene lemondani 😊.

Akkor a színes kagylócskákra kell majd odafigyelned :-)

Van...van... Ez így kevés ahhoz, hogy kezdeni tudjunk vele valamit. Ha eladod a lakásodat, Te sem elégszel meg azzal, hogy a vevõnek VAN pénze.... Azért meg akarod nézni, sõt meg is számolod.

Itt nagyon sokkal többrõl van szó, mint egy lakásról. Az emberiség jövõjérõl. Ehhez képest nem fárasztanak minket a részletekkel azok, akik el akarják dobni a civilizációt.

Valahogy tönkre kell tenni az egész világ gazdaságát, akkor nem kell már a pénzre figyelni <#vigyor4><#eplus2>

Halgatyó biztos vagyob abban, hogy van 3. 4. és még sokadik út is a környezetbarát élethez, de amíg a pénz az úr ( és még jódarabig az lesz :S ) addig marad minden a régiben... Persze a természet bosszúja utólér minket és megtisztítja a bolygót a parpazita emberi faj nagyrészétõl... aztán megint kezdõdik minden elõröl amíg világ a világ...

Valamit meg szoktam kérdezni az ilyen fórumokon, de még nem kaptam rá normális választ. Most is megkérdezem, de elõtte egy kis elõzetes magyarázat.

Említettem a közlekedési igények környékén, hogy a megnövekedett közlekedés-szállítás a munkamegosztáson, specializáción alapuló gazdaság és társadalom egyik alapvetõ vonása. Közlekedés-szállítás nélkül csak az önellátó kisparaszti gazdaságok halmaza életképes (az más kérdés, hogy ez milyen "élet")
Ilyen önellátó kisgazdaságok legutóbb a középkorban voltak megtalálhatóak, de akkor is csak a kereskedelmi útvonalaktól távol.

He nemcsak a közleledés-szállítást nézzük, hanem a teljes ipari civilizációnkat, nos ennek is van "alternatívája", amely a történelmi múltunkban nagy mennyiségben megtalálható.

Ebben az "alternatívában" nem a környezetszennyezés, hanem a leírhatatlan nyomor volt az általános jellemzõ. Az emberiség (a közösségek) létszámát az éhezés, a háborúk és a jáványok "tartották karban" abban a fogamzásgátlás elõtti idõben.
Nem kellett attól tartani, hogy túlszaporodunk, amit ugyancsak kifogásolt már néhány fórumtársunk
(szemérmesen hallgatva arról, hogy pont NEM a környezetszennyezés ürügyén elátkozott "fejlett" régiókban szaporodik túl az emberiség, hanem pont ott, ahol "környezetbarát" módon élnek az emberek)

És most jön a kérdés: van-e harmadik út?

Van-e olyan út, amely nem a környezteszennyezés miatt néhányak által elátkozott technikai civilizáció, és nem is a kõkorszak nyomora?

Ha valaki még nem unta meg nagyon a napisajtót, hát ott találkozhat bõven a környezetszennyezõ civilizációnk fölötti pálcatötõkkel. Naponta oldalszámra nyomják a képünkbe hogy micsoda túlfogyasztó, a világot kiirtõ átkozott lények vagyunk...

De egyetlen oldalt, egyetlen nyikkanást sem szánnak annak a MEGGYÕZÕ, részletes leírására, hogy akkor hogyan is kellene csinálni? Úgy, hogy az ne a középkor iszonyatát jelentse a dolgozó emberek számára? ADATOKKAL, precizen, eltervezve, hogy nézne ki a nem környezetszennyezõ, mégis elfogadható életminõséget adó világ? A harmadik út

Abból, hogy errõl annyira hallgatnak, arra kell következtetnem, hogy ilyen világ nincs. A varázslatok meg az egyéb mesekönyve való dolgok mint tudjuk nem mûködnek (eltérõen a gépektõl).

"Pusztuljon csak meg az egész emberiség, ahol van, nem érdemli meg ezt a bolygót"

Te ezt tényleg "tiszta" szívedbõl kívánod? Vagy csak én értettem félre valamit?
Csak az a gond, hogy már sokszor olvastam hasonló vélekedéseket, egyszer már szóvá teszem.

Miért? Pusztuljon mindenki mert nektek nem tetszik hogy nem középkori szinten nyomorgunk? Ember, Ti és a hasonlóak, miben különböztök azoktól akik egy-egy forradalmi diktatúra idején puszta kéjbõl akasztottak?

Igen, ezért is mondják sokan a modern gazdasági rendszerekre, hogy olyan életkörülmények közé kényszeríti az embereket (stressz, egyéb egészségkárosító hatások, szabadidõ hiánya, kis lakások, zsúfoltság stb.) ami valójában rosszabb nekik, mint az elõnyök ami az anyagi jólétbõl származik.
És ugyanez igaz globális méretekben is. Feláldozzuk a bolygó egyes értékeit, hogy biztosítsuk a gazdasági növekedést. Persze ez magával vonja a tudomány és technika fejlõdését, ami megoldja a hatások mérsékelését.
De ez kb. olyan, mint Bp-en a közlekedés szörnyûségeinek csökkentésére tett próbálkozások. Tudjuk, hogy valójában a túlzott centralizáció a baj oka, de a változtatások sokba kerülnének, ill. komoly érdekeket sértenének. Az a pár millió ember meg örül, hogy a számára elfogadhatónak ítélt anyagi feltételeket elérheti és így élhet. Ami nem biztos, hogy mindenkinek rossz. Több ismerõsöm inkább azért szeret ott lakni (volt aki kevesebb pénzért ment át), mert szeretik a nyüzsgést. De ez már szociológia.

"Pl. a sok birka naponta 2-3 órát ül a dugóban csak, hogy Bp-en dolgozhasson."

Azért mert ebben a hülye országban máshol nem lehet munkát kapni, vagy ha mégis, akkor sokkal kisebb fizetéssel. Én is kényszerbõl költöztem fel vidékrõl, és útálom is, de ennyi pénzért elviselem.

ez a cuccos a tengerekrõl visszaverõdõ napfényt is visszaveri a földre?

A feljuttatandó anyagnak nem muszáj szulfátnak lenni (amúgy lejátszódhatnak ott érdekes fotokatalikus folyamatok, rosszul megválaszott anyag esetén nem kizárt, tényleg kénsav jön le), valószínûleg szinte bármi jó, csak olyan szemcseméretben lehessen kijuttatni, hogy ne potyogjon túl gyorsan vissza, és jól szóródjon rajta a fény.
Szerintem legegyszerûbb lenne olyan kerozin adalékot kifejleszteni ami ilyen égésterméket hoz létre, aztán avval ellátni a repülõtereket, és pár év alatt a légiközlekedés megoldaná a dolgot.
Azonban tényleg elég keveset tudunk a légkör magasabb részeinek szerepérõl, ezért könnyen alá lehet szaladni valami nem ismert jelenségnek, ezért elsõ körben gyorsabban ülepedõ anyagokkal kell kezdeni, így ha valami gyanús lesz, elég gyorsan leállni, és pár év alatt újra visszaáll az eredeti állapot. Ha minden OK, akkor meg lehet váltani kisebb méretû részecskékre, hogy ne kelljen folyamatosan túl sok anyagot felhordani a „pajzs” fenntartására.

Szerintem Jeecnek van igaza. Biztosat senki (!) nem tud. Ahogy írtam valamekkora hatása van az emberi tevékenységnek, de a változások nem foghatók kizárólag csak arra. Az, hogy milyen arányban természetes folyamatok és az ember hatása az már vitatható. Szerintem a természet dominál, szerintetek az ember, ill. sokan kizárólag csak az emberi tevékenység „eredményének” tartják a dolgot, ami szerintem téves gondolat.

„Ülök az autómban, ami ugyen széndioxidot bocsájt ki, nappal ülök az klímaberendezéssel ellátott irodai szobámba, ami áramot használ, de semmi gond, mert visszaáll?
Mi áll vissza, ember? Miért tudná az ökoszisztéma visszaállítani, amit hosszú évek munkájával barmolunk szisztematikusan szét????”

Vajon a CO2 széntartalma honnét került a benzinbe? A légkörbõl, amit épp az élõvilág vont ki onnét és „termelte” át a szén és olajtelepekbe, a mészkõhegységekbe stb.
Kérdés, hogy hol is volt az ideáli egyensúlyi állapot. 100 évvel ezelõtt, 1000, vagy 1000 000 éve. Ha az élõvilág más egyedei okozzák a változást, az elfogadható, ha az ember az már nem?
A visszaállás sebessége, meg többnyire mindig gyorsabb volt, mint amit az elfogultak kijelentettek.
Ld. Csernobil, Tiszai ciánszennyezés. Miket mondtak utána. Oda kell menni, és megnézni menyi idõ alatt áll helyre az egyensúly.
Ezek persze kisarkított példák, és nem azt jelentik, hogy egy elborult technokrata vagyok. Sõt. Csak sok olyan környezetvédelmi javító szándékú intézkedést, tiltást, láttam már ami nagyobb környezeti károkat okozott, mint hasznot.

„Szerinted, ha már kutatók ezen dolgoznak, hogyan készítsenek pajzsot, akkor valóban kérdés, hogy gond van-e. Igen, ki***szott nagy gond van, de nem baj, meg ne mozdulj, nehogy elkezdj máshogy gondolkodni, majd "visszaáll".”

Ez csak azt jelenti, hogy sokan olyan klímát akarnak maguknak, ami kedvezõ. Ezért épültek az öntözõrendszerek, készültek tervek az idõjárásszabályozásra, vagy épp a sarki területek megvilágítására ûrbe telepített tükrökkel.

A meg ne mozdulj, meg sajna igaz a társadalomra. Amin nyerhetünk valamit, azt megtesszük mi is és mások is. Miért is építünk fosszilis erõmûveket, mikor van környezetbarát megoldás is? Miért drágább a tömegközlekedés, mint az autózás? Miért élnek az emberek zsúfolt szennyezett levegõjû városokban? Pl. a sok birka naponta 2-3 órát ül a dugóban csak, hogy Bp-en dolgozhasson. Közben szívja a poliaromásokat a szmogból (a CO, NOx és hasonlók nem igazán veszélyesek azokhoz képest). Egy ilyen úton annyi karcinogén anyagot szipákol be, mintha 3-5 doboz cigit elszívott volna (de persze nem dohányzik, mert az nem egészséges), és élvezi a helyzetét.
Azért mert erre van igénye a társadalomnak. Pl. a freonokat is, hogy betiltották az ózonbontó katalitikus hatása miatt, aztán elég csak bemenni egy fontosabb helyiségbe (vezérlõközpontok, laborok stb., és máris láthatod 100-200 l-es tartályokban, amit egy füstérzékelõ jelére úgy kinyomak a légkörbe, hogy csak na. Egyszerûen azért mert nagyobb (akár környezeti)kárt okozna, ha kisebb oltó hatású eszközöket használnának.

És a lényeg:
Ha élni akarunk, akkor meg fogjuk változtatni a környezetünket, ha tetszik, ha nem. Az állatok bundájukat vedlik le ha melegük van, az ember a ruháját veszi le. Ha fázik házat épít, ha úgyis, akkor befût. Ha fogyóban a tüzelõ mással pótolja, ha kellemetlen az atmoszféra, akkor átalakítja, de az életkörülményei romlásába nem megy bele.

A zöld szójából meg sajna kimaradtam, de utána járok.

Azoknak, akik a különféle dolgok betiltásában látják a megoldást: DHMO

Ez a tipikus dugjuk a homokba a fejünket hozzálállás.
Ülök az autómban, ami ugyen széndioxidot bocsájt ki, nappal ülök az klímaberendezéssel ellátott irodai szobámba, ami áramot használ, de semmi gond, mert visszaáll?

Mi áll vissza, ember? Miért tudná az ökoszisztéma visszaállítani, amit hosszú évek munkájával barmolunk szisztematikusan szét????

Hány kutatónak kell még, hány évig elmondani a nyilvánvalót? Persze, grafikonokkal mindent ki lehet hozni mindenbõl, de azért gondolkodni szabad.

Pusztuljon csak meg az egész emberiség, ahol van, nem érdemli meg ezt a bolygót! Kapaszkodjon csak a hitébe, hogy majd "visszaáll".

Szerinted, ha már kutatók ezen dolgoznak, hogyan készítsenek pajzsot, akkor valóban kérdés, hogy gond van-e. Igen, ki***szott nagy gond van, de nem baj, meg ne mozdulj, nehogy elkezdj máshogy gondolkodni, majd "visszaáll".

Azért addig nézd meg a Zöld Szója nevû klasszikust! Után nézd meg, mikor forgatták, aztán nézz egy kicsit körül!

Miért van nekem Hegylakó 2 utánérzésem? <#zavart1>

Nézz utána máshonnan is, ne csak a wikipédiából.
Mindenfajta vélekedést megtalálsza weben (emberi CO2 okozza/nem az emberi CO2 okozza/nincs is felmelegedés/...).
A helyzet az, hogy a "mainstream" tudomány jelenleg amellett áll, hiogy az emberi CO2 okozza. És ennek nem az az oka, hogy az olajtársaságoknak (és a világ gazdasági vezetõ hatalmainak - itt átfedés is van) z lenne a legelõnyösebb, és ezért ilyen irányba befolyásolnának kutatókat.
A kutatások nagy részénél ez jött ki eredménynek, és a hozzáértõ kutatók is inkább ezt fogadják el.

korábban pl. eléggé elterjedt volt az a nézet, hogy egyáltalán nincs globális felmelegedés, hanem csak a teljesen természetes folymatok zajlanak a klímaváltozásokban. Érdekes módon ez az irányvonal mostanára már kvázi kihalt. Miért? Mert a mindenki által látható érezhetõ adatok ezt nyilvánvalóan megcáfolják. Most még életben van az az irányvonal, hoyg van globális felmelegedés, ez egy létezõ folymaat, de nem az emberi ténykedésnek (pl. CO2 kibocsátásnak) köszönhetõ, hanem más - természeti -okora vezethetõ vissza.
Ehhez meg kellene találni azt a természeti hatást, ami ekkorát változott a megfelelõ idõszakban, hogy ekkora klímaváltozást indulkált. Én nem hallottam semmi ilenrõl (lehetne pl. a Nap sugárzásának növekedése, a Föld hirtelen 😊 pályaváltozása, ...). Amirõl tudunk, hogy hirtelen és jelentõs változáson ment keresztül az a légköri CO2 mennyisége. Azt tudjuk, hogy ezt közvetlenül és közvetve az emberiség által a légkörbe pumpált CO2 váltiotta ki. Vannak egyéb változások is, de ez az, ami a legjobban megmagyarázza (idõben, mértékben) a hõmérsékleti változásokat. Persze ettõl még lehet azt mondani, hogy ez nem igaz, hiszen azt mindig lehet..

A kéndioxid nem alakul kénsavvá hanem csak kénessavvá.( ezt tartalmazza a savas esõ)Általános iskolai anyag hogy a kéndioxidot csak katalizátorral lehet kéntrioxiddá oxidálni amelybõl már lehet kénsav.
A szulfátok pedig a kénsav sói.

" Hoppá egy 'önjelölt' szakértõ. 'Talán ha nem a médiából vennéd az értesüléseidet hanem mondjuk utána is néznél.' "

Itt természetesen az vagyok, hisz név nélkül mindenki azt mondhat amit akar (sõt be kell valljam a valóságban is eléggé eltávolodtam már ettõl a területtõl). A második gondolattal azonban vitába szállnék:

A wikipedia persze szakmai forrásnak tekinthetõ 😊 Legalább annyi szaklektor ellenõrzi a tartalmát, mint mondjuk a Fókuszlt vagy a Dörmögõ Dömötört.
Nem rossz a wiki, sõt tájékozódásnak talán az egyik legjobb, de sajna a legtöbb témában nem nagyon lépi túl a TIT szintet. Nyilván a nagyobb közönség jelent egy bizonyos minõségbiztosítást, de az ilyen populáris témákban az emberek nagyobbik része elfogult.

Csak a politikából már jól ismert fogásokat kell alkalmazni, és egy „helyesen” megválasztott interpretációval, mindjárt „ki lehet mutatni” a valóság ellenkezõjét is.
A bemutatott ábrákkal is ez a helyezet, csak megfelelõ helyen kell befejezni az ábrázolást. A Reconstucted Temp. grafikon, pl. mindjárt nem olyan ijesztõ, ha a másodikként bemutatott CO2 és temp összevetõs léptékében nézzük. Abból én pl. azt látom, hogy 100-150 ezer évente ciklikusan megugrik a hõmérséklet, majd szépen visszaáll.
Persze lehetne alaposabban is indokolni, mert van még ott néhány jelenség, de elég nagyon összetett kölcsönösen egymásra ható folyamatok, így kissé hosszúra nyúlna a dolog.
Az utolsó két ábra is nyilván korrelál, csak nem azért amiért a „zöldmajmok” gondolják. Nem közvetlenül hat az egyik a másikra, hanem más paraméterek kapcsolják õket össze.
Pl. egyik légkörös konferencián mutatott az egyik elõadó ennek példázására egy hasonlóan érdekes jelenséget:
A pontosan már nem emlékszem, de nagyjából úgy szólt, hogy a sok évre visszanyúló adatok alapján az adott évben paradicsomtermés igen jól korrelált a júniusi mozilátogatók számával.
Nos. A valóság mégsem az, hogy azért terem több paradicsom a nyáron, mert sokan mentek moziba a nyár elején, hanem azért mert mikor többet esik az esõ, többen választották ezt a programot, mint a strandolás utáni sörözést. A paradicsom mennyisége meg valójában a csapadékkal (és még néhány evvel összefüggõ meteorológiai paraméterrel) lesz arányos.
A wikis ábrák is ilyenek. Nyilván közösek a befolyásoló paramétereik, de nincsenek szoros hatással az egyik a másikra.
Ez persze nem zárja ki, hogy nem hatnak egymásra is valamilyen szinten, de az ok-okozat nemcsak CO2->temp irányba hat, pl. a hõmérséklet emelkedésének hatására a CO2 oldhatósága csökken, ezért a kötött mennyiség egy része az atmoszférába kerül.

Ja nem, bocs, az csak az egyik szulfátja. Kérdés, milyen alakban akarják akkor feljuttatni, és az átalakulhat-e kénsavvá, pl. a Nap hatására?

Tehát a kén szulfátják akarják nagy mennyiségben feljuttatni? De hiszan az a kénsav. Egy idézet a wikipediáról:
"A levegõbe kerülõ kén-dioxid (SO2) a környezetre nagyon veszélyes savvá, pl. kénsavvá (H2SO4) alakulhatnak. Ezek a csapadékok visszajutnak a felszínre, ez a savas esõ."
Nagyszerû ötlet...

Indexen a Peak Oil-ba érdemes benézni (ez vette át félig.meddig az Elfogy az olaj szerepét), meg persze ott van az Alternatív energia topik.. 😉
Szóval: nagy mennyiségû energia átmeneti tárolására jól bevált módszer létezik: szivattyús vízerõmûvek. Másrészt a mostanában építésre váró tükrös (napenergiakoncentráló) naperõmûvekben termikus átmeneti tárolással (többszáz fokra hevített sóolvadék) szinte egész éjszakára meg lehet oldani az energiatermelést.

Npenergia az ûrbõl: (wikin) http://en.wikipedia.org/wiki/Solar_power_satellite.
Itt elég jól látható, hogy nincs semmiféle halálsugár az energia lesugárzáskor.
Nem nagyon érdemes a Földtõl messzebb termelni, a geostac pálya teljesen jó, a Föld árnyéka ritkán vetül rá, évente néhány napon keresztül, akkor is csak éjjel (fogyasztási minimumkor) max másfél órán keresztül.

A kis házi erõmûveknél feltételezem meg lehet oldani, hogy csak akkor tudjon hálózatra termelni, ha azt engedik.. 😊

halgatyó (nem semmi nick 😊, az autós-bkv-s gondolatokkal teljesen egyetértek! Nekem pl. az a jó, hogy csak HÉVvel megyek(így átszállás nélkül). Néha autóval jövök - igyekszem minél kevesebbet!, néha bringával (18km egy irányban), és emiatt gyûjtõjeggyel megyek, mert a bérlet már éppen neccesen nem éri meg (pedig kényelmesebb lenne).
Átszállásokra olyan jegy lenne jó, amivel bizonyos ideig utazhatsz érvényesítéstõl számítva. Van is ilyen más országokban..

Nap-pajzs

Tisztára hegylakó 2 😄

Ez szerintem mindegy, mert az egész rendszer keringési idejének meg kell egyeznie, tehát a terelõpontoknak is lagrange pontokban kéne lenniük.
Szerintem már pusztán az lehetetlenné teszi egy fix anyagnyaláb kialakítását, hogy a nyaláb egyes pontjai nem lagrange pontokban helyezkednek el, így az egész sugár szétesik, az adott naptávolsághoz tartozó eltérõ keringési idõknek köszönhetõen.

http://en.wikipedia.org/wiki/NAS_battery
Az egyetlen baja, hogy 300 C fölött mûködik, de azért ez még kezelhetõ.

Második kép:

"és máris megérthetõ, hogy az emberi tevékenységnek lehet ugyan némi hatása, de nagyon kevés a globális változások mértékéhez képest."

Hoppá egy 'önjelölt' szakértõ. 'Talán ha nem a médiából vennéd az értesüléseidet hanem mondjuk utána is néznél.'

"The climate system varies through natural, internal processes and in response to variations in external forcing factors including solar activity, volcanic emissions, variations in the earth's orbit (orbital forcing) and greenhouse gases. The detailed causes of the recent warming remain an active field of research, but the scientific consensus <10> identifies increased levels of greenhouse gases due to human activity as the main influence."

http://en.wikipedia.org/wiki/Global_warming

És talán sasold meg ezt a két grafikont:


Itt a kis 2004-es nyilat kell nézni.
A kis jégkorszak kutyafasza volt a mostani állapothoz képest, máris elértük az akkori legnagyobb eltérést, és milyen sebességgel. Ha ezek után szerinted ehhez továbbra is vajmi kevés szerepe van az embernek... A légköri szén-dioxid és a hõmérséklet korrelációja:

És a szén-dioxid kibocsátás:

Mi ez, ha nem összefüggés.

"Azért van olyan, amibõl lehetne csinálni jó akksit, olcsón (Na-S akksi)."
Kénes akku? Ilyenrõl még nem is hallottam.

"Ha így bánnak a vonatokkal azok a állatok, akkor úgysem lehet gazdaságosság mellett tartósan normális állapotban tartani a kocsikat. Ezért aztán nincs is értelme túl sok erõfeszítést tenni miatta. A takarítást úgy nagyjából elvégzik, felsepernek, kiürítik a szemetest aztán ennyi. Idõnként rendberakják a kocsit."

Én meg megint máshogy látom. Ha van pénz vasfüggönyre most már lassan az összes pályaudvaron meg a hozzá tartozó ellenörzõ brigádra, akkor lenne pénz takaritónõre is, meg felügyelõ szeméylzetre is a vonaton...
Mellesleg fehérvár-budapest 1 óra 20 perc gyorsvonattal... Ez kb. 60 kb/órának felel meg. És bezony a legtöbb gyorsvonat a multkor megszámoltam, legalább 5 helyen áll meg fehérvárig (kelenföld,érdfelsõ,martonvásár,agárd, meg még valami amire nem emlékszem...). És akkor ez gyorsvonat... tisztára mint a busz

Nem feltétlen, azért írtam, hogy néhány ponton elektromos/mágneses eltérítéssel lehetne terelgetni, úgy, hogy mindig csak a következõ pontot kellene fókuszban tartani.

Én elsõsorban nem konduktív, hanem konvektív áramra gondoltam, úgy, hogy a plazmának lenne egy kis töltése.
Az nyilván nem jöhet szóba, hogy egy szolenoid csõbe beletegyük.

Az a baj, hogy DC motort akkor sem úszol meg.
Bár ez megint csak lehet részletkérdés, mert elektronikusan már megoldható.
Csak hagyományosan nem nagyon.

Azért van olyan, amibõl lehetne csinálni jó akksit, olcsón (Na-S akksi).
A távvezetékeken pedig nem nagy a veszteség, csak növelni kell a feszt, ha az alacsonyfrekvenciás EM sugárzással van bajuk, akkor bifilarizálják a távvezetéket, vagy használjanak koaxiális elrendezést, földelt külsõ burokkal, vagy HVDC hálózatot.

tök igaz, nem is vagyok autóellenes, de ha egyrészt az a legjobb alternatíva, másrészt meg kevés lemondással járna NÉHA tömegközlekedéssel bejárni, miért nem teszik meg? vagy tényleg, az a legidegesítõbb, amikor 1 ember ül a porsche cayenneben és 90-el megy a hatvanas táblánál... cayenne üresjáratban is 11 litert eszik😊

A plazmasugárral lehet még egy gond: a napszél (+Nap és a Föld mágneses tere)

Kérdés, hogy vajon hogyan viszonyul az energiaszállítás vesztesége a földi elõállítás alacsonyabb "hatásfokához" képest.

Másrészt meg ahhoz, hogy egy fix plazmasugár lehessen az állomás és a Föld között, az állomásnak 3 Lagrange pont (L1, L4, L5) valamelyikén kellene elhelyezkednie a Nap-Föld rendszerben, hogy a keringési ideje megegyezzem a Földdel, és folyamatosan rálátása legyen mind a Földre, mind a Napra.
Ezek közül egyedül az L1 van közelebb a Naphoz, de ez is csak marginálisan, mert olyan nagy a különbség a Nap és a Föld tömege között.

A pinch effektushoz mindig társul a kink effektus is, sajna (különben már lenne fúziós reaktorunk). Meg még egy csomó más instabilitás is. Sajnos, vákumban az áram nem stabiilizálja a plazmafonalat, ezt még nagyon erõs külsõ mágneses térrel sem lehet megoldani ma még. (tizedmásodpercekre talán)