Torvalds: a Microsoft jár élen a szabadalomsértésekben

A Microsoft nem hajlandó elárulni, hogy mely szabadalmakra gondol, addig nem lehet ezek ellen semmit tenni, ez blöff.. Kb mint a svindli.. (nem póker, mert azt szebben játsszák.)

"A cég igazgatója azt is elmondta, hogy a Microsoft valószínûleg nem fogja nyilvánosságra hozni azon szabadalmak listáját, amelyet a Linux kernel és a nyílt forrású programok állítólagosan sértenek." http://hup.hu/node/39597

A FUD természetébõl adódóan soha nem megalapozott, mert akkor már nem FUD.

"A FATra vonatkozó szabadalmakat többen támadták már, és lehet, hogy ha megmérettetne akkor törölnék is, ezért nem erõsködik az MS."

A FAT az MS-é ez nem kétséges, ha az SMB nem is 100%-ig, de az NTFS igen.

"Kiszedik a linux (kernel, mert ugye a Linux csak egy kernel) forrásfából mondjuk a FAT támogatást, valaki felkarolja itt európában, és a disztribútorok saját felelõsségre beépítik. Kernelt patchelni nem egy nagy dolog. Vagy külön modulként csomagban kiadják és kész."

Akkor tegyék azt.

"Amíg nem tudnak semmi konkrétat felhozni addig ez szimplán FUD."

Lehet, de jól megalapozott FUD, mint azt be is bizonyítottam, a közismert 3 dologgal.

"Sántító feltételezés eleve: FAT, NTFS, SMB ezekért azért fizetniük kellene, és nem is annyíra triviálisak."

Ez hogy függ össze? Linus feltételezésként mondta, hogy az _MS_ is sérthet bizonyos szabadalmakat.(vagy te most arra gondoltál, hogy a FATért az MS fizessen? AKkor azt nem értem...) A FATra vonatkozó szabadalmakat többen támadták már, és lehet, hogy ha megmérettetne akkor törölnék is, ezért nem erõsködik az MS. NTFS, SMB úgyszintén. Egyébként a trivialitást nem a 8keres susogós melegítõs paraszt szintjén mérik, hanem az adott szakterületen jártas emberekén. A microsoft ettõl függetlenül nem nevezte meg, hogy mit kifogásol, de ha kiderül akkor kábé ennyi történik legrosszabb esetben:

Kiszedik a linux (kernel, mert ugye a Linux csak egy kernel) forrásfából mondjuk a FAT támogatást, valaki felkarolja itt európában, és a disztribútorok saját felelõsségre beépítik. Kernelt patchelni nem egy nagy dolog. Vagy külön modulként csomagban kiadják és kész.

És akkor az MS verte a nyálát és nem történt semmi, csak okozott pár kellemetlen órát 1-2 embernek. Egyébként valószínüleg a Dell most nem merne Ubuntut terjeszteni a gépein, ha akkora lenne a fenyegetettség.

Amíg nem tudnak semmi konkrétat felhozni addig ez szimplán FUD.

"dupla klikket"
Tényleg az melyik kis noname cég is volt? Nem jut eszembe a neve, pedig itt van a nyelvemen:D:D
/Amúgy egyetértek veled, bár a levédéses rendszert vsz kicsit máshogy kéne csinálni, pl. amit egy alkalmazott talál ki azt ne a cég jegyeztethesse be.../

AKárhogy is nézzük és ragozzuk, a szoftverszabadalom olyan mint az orvosság.
Kismértékben gyógyszer nagymértékben méreg...

Általában nem azon rágnak be az emberek hogy valaki levéd valami általa kidolgozott bonyolultat dolgot, hanem azon amikor egy noname cég levédet azt hogy kék az ég, majd hirtelen bepereli mindenkit aki beleirta a termékébe hogy kék az ...
úgye csak itt az sg-n hány olyan hir volt, amikor valami lófütyi cég, aki soha az életben nem gyártott semmit (össztõke 100$), millárdokra (v dollárban milliókra) perelt cégeket akik 10 éve használnak valamit, csak azért mert õ levédette a "dupla klikket" meg a lószart, meg zsinorban fingást.

A TCP/IP BSD implementáció elsõsorban. Ezt találod meg a winben. A linuxos meg GPL-es. ezt találod a linben ;-)

TCP/IP-ért ne fizessenek rögtön? Az volna a szép, lekerülne minden linuxos szerver a netrõl, nem is nagyon maradna magya webes tartalom.

Ne mossuk már össze a disk/file formátumot, a CPU tervezést, meg a programforrást. Kezdesz olyan lenni mint a ASVA, mikor a film másolást autólopáshoz hasonlítják. Ennyi erõvel levédem a bitet, aztán tejelhet nekem az egész IT ipar, kivéve az analóg masinákat. Formátumot le lehet védeni, mert a manci néni 3-at fingott zsinódban kombót is le lehet védeni, más kérdés hogy formátum miatt folyó szabadalmi pert nem nyert még senki se.

"Az, hogy ki kéne venniük a jelenlegi szabályok miatt ok, de akkor teljesen jogosan kérheti számon bárki a Microsoft-ot is, hogy mit sért."

Számon is szokták kérni.

Elküldenének a sunyiban, mert csak olyant védethetsz le, amit még más nem csinált elötted.

nem csak a duplaklikk m$ szabadalom:) sok más is lehet, amelyek többsége forráskód is lehet ám.

A FAT gondolom kompatibilitasi okokbol terjedt el. "Azt minden ismeri."

"A kódja pedig nem nyílt, így nem igazán tudod összevetni a te programoddal."
A kódja?:D
Duplaklikknél nemhiszem, hogy a forráskódot kéne tudni összevetni, ahány rendszer, annyiféle megvalósítása lehet.

A probléma nem csak ez. Mert lehet szabadalmaztatni ötletet is. (lsD: duplakatt) Ennel "innovatív átvételében" az m$ valóban élenjár.
A kódja pedig nem nyílt, így nem igazán tudod összevetni a te programoddal. Ráadásul nagyon kód valóban elérhetõ ha nagyon akarod (mondjuk kormányzat vagy) de korántsem 100%-ban. Szóval azt mondanak, amit akarnak.

Ez az ami szerintem hiba a szabadalmaztatási rendszerben, leírtam az okokat, miért.
Az, hogy ki kéne venniük a jelenlegi szabályok miatt ok, de akkor teljesen jogosan kérheti számon bárki a Microsoft-ot is, hogy mit sért.

"Vajon hány telepített linux root partícióján van alapból NTFS/FAT? Azért van benne ennek a támogatása a kernelben, hogy tudjon olvasni más rendszer által használt partíciót. Most ha ezt nem tehetnék bele, akkor valószínûleg nem terjedne el a rendszer, legalábbis ez erõs gátló tényezõ lenne."

Vagy ne tegyék bele, vagy tegyékbele és fizessenek.

Bocs az elgépelésekért, nem vagyok csúcsformában ma se:D

Pont ezért hülyeség ez a szabadalmaztatás így. Vajon hány telepített linux root partícióján van alapból NTFS/FAT? Azért van benne ennek a támogatása a kernelben, hogy tudjon olvasni más rendszer által használt partíciót. Most ha ezt nem tehetnék bele, akkor valószínûleg nem terjedne el a rendszer, legalábbis ez erõs gátló tényezõ lenne. Szerinted az így helyes, hogy nagy szoftvercég levédeti minden vackát, aztán aki be akar lépni a piacra, alapból köteles olyan bazi sokat fizetni, csak hogy a termékével termékével az eddig használt termékeket le lehessen cserélni? Ha fizet, akkor meg csak a konkurenciát erõsíti. Persze erre lehet mondani, hogy jólvan, csináljon az új cég valami innovatívat és védesse le, de nem biztos, hogy meg tudja fizetni. És ekkor mi van az ingyenes programokkal? Azok készítõit nem illeti meg az ötelteik védése? Fõleg ha mondjuk utána egy cég implementálja és levédeti sajátjaként...
Egyébként (szerint) egy NTFS fájlrendszer mûködésének visszafejtése sokkal nagyobb feladat, mint egy hasonló képességû fájlrendszer kifejlesztése (a viszonylag új ntfs-3g-n kívül más OS ntfs driver nem képes írni ntfs-re, mégis van reiserfs meg ext3 mióta...).

Meddõ a vita. Ugyanis a szabadalmakban pont az a szép, mindenkinek van belõle szép számmal, és gyak: egyik sem tud olyasmit alkotni, ami ne érinteni legalább két másik cég szabadalmát. Ezért a szabadalom olyan lett, amilyen. Van is neked, meg nincs is. Van, mert be van jegyezve. Ésm égsincs, mert ha elkezdesz keménykedni, veled szemben is tudnak visszatámadni. Az SCO történet erre is alaposan rávilágított.

Valaki legyen szíves írja le nekem, hogy a memórikártyák, és a pendrive-ok miért fat-al kerülnek ki a polcokra. Tud valami olyasmit a fat, ami jól jön ennél a technológiánál, vagy csak megszokás? Én ext3-ra szoktam formázni a pendrive-omat, és meglátásom szerint jobb, mint a fat. (igaz, nincsen winem, tehát olvasási gondom sem az ext3-al)

Azért kérdezem, mert a kérdésrõl tényleg nem tom, hogy technikai, vagy megszokásbeli okok miatt van ez?

5 éves koromban nem volt gépem , így általános iskolás koromra maradt ez a feladat :)

"FATért mit kéne fizetni?"

Azokban az országokban ahol engedélyezett az ilyenfajta szellemi termék jogi védelme ott kell. Pl a FAT-ban éppen az a nagyszerû, hogy nem bonyolult, és csak most triviális. Anno nem volt az, és mint önálló szellemi termék túlnõtt, túlmutatott az akkor létezõ eljárásokon (gondolj csak a CP/M-re, ha mond ez neked valamit).

"Egy 5 éves óvodás megírja assemblyben a FAT kezelõ rutinokat, miután egy hexaeditorban nézegetve rájött a FAT logikai felépítésére."
Akkor szerinted az AMD-nek sem kellett volna fizetni semmit az Intelnek sem, mivel csak fel kellett csiszolni a chippeket, rá kellett jönni hogy mûködik és legyártani. Gondolom az eszedbe sem jut ilyenkor, hogy az Intel mekkora összegeket fordít kutatásokra. Talán azzal is egyetértessz, hogy azok a mérnökök anno nem azért tanultak évekig hogy aztán ingyen adjanak minden munkaórát az Intelnek. Egy olyan labor felépítése sincs ingyen. Ez a fajta szellemi tulajdon nem azonos a zenei életre ráépült ügyvédek által fabrikált szellemi tulajdonnal.

Ha kitalálsz valamit nehéz munkával, ami sok embernek hoz pénzt, akkor te is szeretnéd megkapni a részedet. Ha minimális a hasznon, vagy nem ebbõl a feltalálósdiból élsz, akkor valószínûleg ingyen megosztod (és nem csak azért, mert nem tudod kisajátítani a találmányodat). Ha éveket ölsz bele valamibe, vagy egyszerûen csak okosabb vagy mint a környezeted és átlátsz dolgokat amikbõl valami születik, ami jobbá teszi a világot akkor ezt miért ne kéne a töbibeknek elismerni?

Ha megmûvelek egy kertet verejtékkel és munkával, miért mások arassák le a gyümölcsét? Mert be tudnak mászni a kerítésen?

A zenében ez más. Ott nagyon kevés az egyedi. Ha valaki összelop 10 riffet meg 20 effektet, kicsit mixel rajta attól még nem tett annyit hozzá, hogy azt én a sajátjának ismerjem el.
Ha leírsz 10 for ciklust, attól még az nem egy védendõ szellemi termék. De ha leporpgamozol egy 3d engine-t, akkor szerintem megillet a jogi védelem. Ha te irsz egy oprendszert, úgyszintén. Feltéve, hogy nem összeloptad felét :D

"FAT triviális, röhejes."

Persze miután már kitalálták. De elõtte valahogy még csak hasonlóval sem kisérleteztek. Különben is a FAT levédett cucc, ergó fizetinük kéne érte, sõt kb. 0.5$ eladott példányonként.

"SMB pedig IBM-M$ közös fejlesztés volt."

Az elsõ sorban a NetBEUI-volt, az SMB hasnlót valósít ugyan meg, de tetszõleges protokollok felett, meg szépen tovább fejlesztették.

NTFS-re meg látom nem tudtál írni semmit. Szerintem ettõl a 3-nál azért jelentõsen több van, csak ezek monjuk úgy, hogy a közismertek.

"Sántító feltételezés eleve: FAT, NTFS, SMB ezekért azért fizetniük kellene, és nem is annyíra triviálisak."

FAT triviális, röhejes. SMB pedig IBM-M$ közös fejlesztés volt. Lehet sejteni, az IBM melyik oldalon áll...

Ezenkívül pedig pl. Európában interoperabilitás miatt megengedett a kód visszafejtése. Ez pedig vastagon beleesik. Mondjuk persze nálunk szabadalmak sincsenek...

Ami kimaradt a hírbõl (igen, sg hozza a magyar sajtó szinvonalát), hogy az OIN (IBM, Novell, stb.) is visszaszólt már, + említett cégeknek magukban is elég szép arzenáluk van. Nem túl esélyes, hogy az M$ kerüljön ki gyõztesen egy ilyen viadalból (SCO-ra emlékszik valaki?). Nem is véletlen, hogy gyorsan visszakoztak. Az egész csak a hülye elemzõk felé irányuló PR volt (+ a vásárlók elbizonytalanítása).

Valszínûleg írnék egy kódkonvertálót, ami a szabadalmaztatott kifejezéseket átkonvertálja vele ekvivalens, "biztonságosra", és az oda-vissza konvertálót ráraknám az aktuális fejlesztõeszköz save/load pluginjére. Így maga a forrás kód semmi szabadalmat nem sértene, én meg nézhetném a képernyõn az i++-t.

FATért mit kéne fizetni? Egy 5 éves óvodás megírja assemblyben a FAT kezelõ rutinokat, miután egy hexaeditorban nézegetve rájött a FAT logikai felépítésére. Semmi M$ kód felhasználás nincs. Ettõl sokkal bonyolultabb adatstrukturák felépítésére is rájöttek a linuxos fejlesztõk közül azok, akik erre specializálták magukat.
MP3-at se lehetett levédeni, csak az encoder/decoder rutint, amit meg is tettek frauenhofferék. Akiknek nem volt pénze rá, írtak egy rutint maguktól, lett lame encoder és társai, és mindenki boldog volt. Mondjuk mp3 esetében a stream felépítése nyílt volt, de ha nem lett volna az, akkor se lett volna reménytelen ügy.

Ez a "elloptad a kódomat" ez jó duma lett. A rectOS fejlesztõi gárdáját vádolták meg vele, jó 2-3 évvel vissza is vetették a projecktet, mert fejlesztés helyett tejles a kódot revíziózták, és a százalék csíkon látható, még most sem végeztek vele. Mellesleg ha télleg loptak volna a "kiszivárgott" windows kódból, akkor
1. Eléggé gyorsan lebuktak volna vele, met biztos vagyok benne, hogy redmond figyeli a projecktet.
2. Nem ott tartana ahol :)))

Az mas kerdes hogy a birosag fuggetlen-e. De jelen rendszerben a birosag feladata "igazsagot tenni" (felkeres eseten). Ha meg nem jo a rendszer, akkor csinaljunk masikat. ;-) Egy Open Source-osat.

"ha lenne egy független szervezet"
Van olyan "fuggetlen szervezet" aki felkérés esten eljarhat. A birosag. Valakinek vennie kellene a faradtsagot es perelni. De ki legyen az?
Mintha az MS azt mondana hogy a németek szabadalmakat sertettek. Melyik német perelné be az MS-t?
De ha van olyan szervezet aki az Open Source erdekkepviseletekent jar le, akkor az perehetne. Van ilyen?

Egyebkent szerintem is sok szabadalom az innovaciot (versenyt, fejlodest) hatraltatja. (Mintha az EU is ezt az allaspontot kepviselne.) Valaki anno eszrevette hogy ez (az agressziv szabadalmaztatas) milyen jo modszer arra hogy versenytarsakat tokonszurjuk, es azota sincs megallas.

Ezzel szemben pedig szeretek az Open Source-ra mint "szabadon hozzaferheto tudas es modszer tar"-ra gondolni. Bizonyos szempontbol tobb innovativitast latok benne mint a profithajhasz versenyben, ahol minden zart-izolalt, ergo szvsz hosszu tavon eletkeptelen (belterjesseg miatt).

Én amondó vagyok, hogy ez így egy bolhacirkusz.
Kifejezetten örülnék, ha lenne egy független szervezet, amelyik az ilyen vitás kérdésekben eljárhatna. (ha felkérik persze) Bekérné a windows/m$ office forráskódot, meg egy linux disztrót, (amin ugye van kde, gnome, meg openoffice) és független szakértõk elkezdenék összevetni. Nem verne földhöz, ha kiderülne, hogy a linux kódot lopott (ami felveti azt is, hogy hogyan tudta megcsinálni egy zárt rendeszer esetén), és lehetne kódot módosítani. Tehát meghajlok azelõtt, ha bebizonyosodik, hogy loptak redmondtól. De elvárom, hogy redmond is ismerje el, ha kiderül, hogy õ lopott. Az egetverõ különbség ott van, (és ezért nem menne bele redmond), hogy amiíg a nyílt forrású világ disztribútorai a javított állományokkal 2 hét alatt újraforgat egy disztrót, és kirakja a torrentre, vagy ftp-re, addig redmond az újraforgatott winnel kéne elõrõl kezdenie a terjesztést, visszahívni a régebbieket, stb... Arról nem is beszélve, hogy a nyílt forrás fejlesztõi csapatai nem hiszem, hogy perre mennének redmonddal (még ha igazuk is van, pénzük nem lenne rá), de a kereskedelmi linux forgalmazók, sõt lehet, egyébb zárt forrású sw-t gyártó cégekl a torkának esnének. Többe kerüle a leve mint a hús, így marad a bizonytalanság, ami még FUD-ként is jól jön. :)

Arról már nem is beszélve, hogy elég ha egy helyen bennemarad a kódódban egy ilyen és máris fizetsz. De levédethetem még hozzá azt is hogy i+=1, i++ és akkor máris gáz van. Persze lehet használni mindenféle bonyolult formálukat ennek elkerülésésre csak épp szerintem egy programozónak sincs két anyja...
És máris megfogtam a fejlõdést egy teljesen abnormális szabadalommal.

Tehát a fõ gond nem az, amikor valaki alkot valami nagyot és levédeti azt, hanem amikor valaki levédeti a jobb klikket... (nem az egeret mint olyat, hanem a jobb klikket). vagy csinál egy kör alakú gombot (apple) és akkor az le van védetve...
Bakker ha visszamehetnék az idõbe semmi mást nem csinálnék, mint levédetném az összes szint, gyümölcsöt meg alakzatot és máris multimilliárdos lennék a hihetetlenül innoativ szabadalmaimból...

"Az eredetiben Torvalds nem tényként állította, hanem feltételezésként mondta."

Sántító feltételezés eleve: FAT, NTFS, SMB ezekért azért fizetniük kellene, és nem is annyíra triviálisak.

Nem ismerem a gyakorlatot de latok ra eselyt hogy ha az i=i+1 (mint modszer, nem mint implementacio) le van vedve, es te az i+=1-et hasznalod, akkor a biro kimondja hogy ez tulajdonkeppen ugyanaz, mint az eredeti szabadalom altal levedett modszer, csak te megprobaltad megkerulni a dolgokat egy kicsit eltero irasmoddal.

"Nem kötték ki hogy mit lehet levédeni."
Nem lehet konkretan kikotni hogy mit lehet es mit nem. Vannak alapelvek, amiket attol fuggoen magyaraznak igy vagy ugy, hogy honnan fuj a szel. (Honnan jon a penz.)
Pl. Elolenyeket (es annak reszeit se, ha jol emlekszem) nem lehet szabadalmaztatni. Aztan valaki kitalalta hogy a mittomen mit evo bakterium az jelen esetben inkabb hasonlit egy tisztitoszerre (vagy mire, nem emlekszem pontosan) es a tisztitoszer mar szabadalmaztathato. Igy lett a "nem lehet elolenyeket szabadalmaztatni"-bol "az X bakteriumot megis lehet". Es mivel megvolt a precedens, igy utana rengeteg egyebkent egyertelmuen necces szabadalom is atment.

i+=1, i++, i=i+2-1, ... szóval megkerülhetõ. De ha van rá fölös 10ezer eurod, csak védd :-)

A szabadalmakkal egy gond van.
Nem kötték ki hogy mit lehet levédeni.
Etc, ma ott tartunk, hogyha én felakasztom a vállfám az ajtókilincsre,
akkor én ezt az "eljárást" levédethetem és mindenkitõl jogdijat szedhetek aki hasonlót merészel elkövetni.
Szoftveripar detto.
i=i+1
már le is védetem, és rögtön mindenkit jól beperelhetek... (persze ha lenne pénzem).

Öööö, én nem erõltetném ezt a jobboldal demagóg dumát 15%-os támogatottságnál. Lassan a mindenki hülye csak te vagy normális esete fog fennforogni. Tudom, az orbitális hülyeségeket nem magadtól mondod, hanem muszájból, mivel amõba-szakkörön be kell számolni a térítésrõl, de fogadd meg a jó tanácsot, és regelj erre egy másik nicket, ne égesd le teljesen ezt.
Egyébként Tovaldsnak abban teljesen igaz van, hogy ha az M$ tudna egy konkrét kódrészletet is mutatni a linux _nyilvános_ forráskódjában, ami tõlük származik, akkor már bíróságra vitte volna az ügyet. Ezzel szemben Tovalds csak annyit kért, hogy a windows forráskódjának soronkénti MD5 hashét adják át, de ezt is megtagadta a M$. Aki nem tudná mi az MD5, annak legyen elég annyi, hogy az eredeti kódsor nem állítható vissza belõle, de ha 100 sor MD5-je tök ugyanaz mint 100 linuxos sor MD5-je, akkor az több mint gyanús... Szóval egy ilyen vizsgálatba se ment bele az M$, pedig a kódjuk így nem is került volna nyilvánosságra. Akkor meg kinek is van takargatni valója? Látod, ez egy "jobboldali" érv, nem pedig demagógia...

mellesleg, Torvladsnak igaza is lehet - egyébként pedig, a M$-nál foglalkozhatnának inkább a rendszereik biztonságával többet, mint a linux forráskódjaival...vagy új ötletek után vágynak a mikrofosnál, ezért ez a linux-vizsgálódás?

nos, a te hozzászólásod, azon kívül, hogy ingyen-reklám - szagú, erõsen kimeríti az "off-topic" fogalmat és a demagógiát egyszerre. Máskor offolj valahol máshol, innen meg takarodj...

Csak azért hajtja az emberek egy részét a pénz, mert elég pénzéhes világban nõ fel.

Ha mindig mindent a penz hajtana akkor te most ide nem irtad volna be amit beirtal. Vagy talan ezert is penzt kapsz?

Sokszor ezek a joslatok nem masok mint egy monopolhelyzetben levo ceg vasarlokra eroltetett megoldasai.

ha nem a pénz hajtana mindent, senki nem csinálna semmit és akkor semmi technológia nem lenne

Én az mellett vagyok, hogy vanak dolgok amit nem szabad levédeni. Miért? azért mert igy a fejlödés utjába ál. sajna ezt a világot a pénz hajtja. gondoljatok bele ha nem a pénzen mulna minden akkor hol tartanánk már a teknologiában. Dehát sajna ien világban álünk. ettöl függetlenül nem engednék levédeni jó pár teknologiát nem hogy szoftver kodokat. Sõt közkincsé kellene tenni, mindenkiszámára elérhetö legyen. Én ugy gondolom, hogy amit az egyik ember megalkot azt egy másik lehet hogy jobbá tudja teni egy aprocska modositásal, ami mondjuk az eredeti alkotónak eszébe sem jutott, vagy nem tudta megoldani.

Manapság a nyílt forráskódú progik fejlõdésével képtelen lépést tartani egy multi. Ezt a legnagyobbak már belátták. Én s Sun, IBM, stb cégeket nagyobbnak tartom sokkal az MS-nél, vagy Novell. Ha már õk is rájöttek hogy sok milla ember csinálja, és õk vállalatoknak supportot, megoldások halmazát, védelmet nyujtanak, akkor Pár év múlva rájön a többi cég is. Az hogy valamit jól csinálsz, az nem jelenti azt hogy más nem csinálhatja. A youtube oldal pl beperel minden videomegosztóportált? És mégis vezeti stabilan a piacot, bárki bármivel rukkol elõ(pl MS).

Az eredetiben Torvalds nem tényként állította, hanem feltételezésként mondta. Egyébként amit te mondasz ott sántít, hogy az MS állít valamit, nem is elõször, de még sose volt hajlandó alátámasztani bizonyítékokkal. Namost, ha a te példádnál maradunk, akkor ha én azt mondom, hogy megöltél 10 embert, akkor ezt nevezhetjük akár rágalmazásnak is ha nem tudom bizonyítani. A forráskód nyílt, tehát ha a témánál maradunk a "hullák" megvannak, de azt, hogy gyilkosság vagy természetes halál volt-e azt nem tudni. A szoftver szabadalmak nem egyszerû dolgok, szóval nem triviális megállapítani, hogy ez vagy az a kód hova esik.

Egyébként az MS számára azt a veszélyt is rejti a nyílt forrás, hogy ha azt pl egy programozója látja és abból valamit felhasznál, (mert az jut eszébe késõbb egy megoldásra, de az, hogy hol látta, nem) akkor licenszt, és szerzõi jogot is sért.

"akkor sem hasonlítható össze a klasszikus szerzõi jogokkal"
Szellemi termék elkészítõje (vagy annak "eltartója" - szoftvercég/kiadóvállalat) tulajdonának tekinti a mûvét és szeretne ebbõl profitit termelni, de egyben szeretné, ha az általa elkészített terméket más ne hozhassa saját neve alatt (vagy másolt példányt) forgalomba.
Igen hasonló területek, hasonló szereplõkkel,, hasonló mentalitásokkal.

"De amennyiben az üzlet, mint Über Alles ellehetetleníti az informatika által megreformált világot, rosszabb dolgok is elképzelhetõek, mint egy kellemes kis világháború."
A 80-as években volt az a trend, hogy olyan másolásvédelmet raktak a szoftverekbe, amelyek egyfajta vírusként mûködtek.
Ha lejárt a szoftver letörölte önmagát, illetve a vele fordított programokat, vele készített állományokat is megsemmisítette (azt hiszem a Clipper nevû fordító csinált ilyet - de errõl bõvebben Kis János, Szegedi Imre: Új víruslélektan címû könyvében olvashatsz bõvebben).
Most meg pofánkba kapjuk a DRM-met, a HDCP-t a szoftverszabadalmakat, a BSA fenyegetõ kaszáját, az Artisjust, a "terrorizmusból fakadó" megfigyelést, és egyéb állatfajtákat.

Demagógiából nincs hiány egyik oldalon sem. Kérdés, hogy melyik pólus kreál a jövõben Bader-Meinhof klónokat. Viszont a témánél maradva, ez az értelemetlen és veszélyes játék kicsit hasonlít bizonyos szépemlékû diktatúrák módszereire. Ha az informatika tudománya csupán néhány, mûvészi ambíciókkal is megáldott, különc feltaláló agymenése lenne, akkor sem hasonlítható össze a klasszikus szerzõi jogokkal. Festményhamisításba és egyéb másolásokba, lenyúlásokba viszonylag kevesen haltak bele a történelem folyamán. De amennyiben az üzlet, mint Über Alles ellehetetleníti az informatika által megreformált világot, rosszabb dolgok is elképzelhetõek, mint egy kellemes kis világháború. Véleményem szerint nem az számít, hogy ki lesz a Forbes magazin szerint a leggazdagabb here a világon, hanem az, hogy ki, illetve kik által juthat elõbbre az emberiség egésze.

"Egy operációs rendszernek vannak bizonyos feladatai,amiket el kell látni, attól az, ami. "
Viszont ezeket az eljárásokat programozók írják meg, amiket egy általában cég pénzel. Ez a cég viszont nem szeretné, ha a programozói által megírt programokat/elkészített algoritmusokat, megoldásokat más is alkalmazhassa, illetve hogy ingyen hozzáférhessenek a programokhoz (hiszen a cég invesztált pénzt a programozókba, õ szerzett ebbõl nyereséget).
Ugyanez a helyzet a mûvészi (jogvédõ szervezetek, mûkincs-hamisítók elleni harc), a tudományos/mûszaki életben (szabadalmi hivatal, vagy a plágium).

A szoftverszabadalmak lényege, hogy egy szoftver megírásakor bizonyos algoritmusokat, megoldásokat, rutinokat, függvénykönyvtárakat csak az adott cég beleegyezésével (nekik való fizetésével) használhatsz.

Ezzel viszont az a gond, hogy a túl szigorú szabadalmi szabályozás monopolhelyzetet teremt a cég (jogvédõ, hivatal, stb...) számára, megköti a "más cégbeli" vagy szabadúszó programozók kezét, visszaélésekre adhat okot (triviális megoldásokat is levédethetünk), esetleg személyiségi jogokat sérthet (egy adott program, melynek nem tekinthetjük meg a forrását, mert le van védve kémkedik utánunk), a kormányok kezében remek "adu ász" (csak olyan titkosítóprogramot használhatsz, amit a kormányunk "átellenõrzött", ha mégis olyat használsz terrorista vagy), stb...

Viszont valahogy védeni kell a programozó munkáját (ezáltal a cég termékét). Erre próbál megoldást nyújtani a GPL illetve a Creative Commons.

Szoftverszabadalom - a Sulinet oldalán