Háznyomtatón dolgoznak a britek

Dejó!!! És lehet majd faxolni is a házakat? <#banplz>

<#zavart1>

Ha nem böfögök, akkor abból baj lesz, mivel arra szükség van. Ergó akkor szednem kell valami puffadásgátlót. Attól viszont mellékhatásai lévén kialakul valami bajom, amire kapok gyógyszert, aminek megint lesznek mellékhatásai, a sok mellékhatás mellékhatására már vagon gyógyszert szedek amiknek aztán hatványozottan vannak mellékhatásai, egészségem megrendül, láthatóan rosszul nézek ki, kedvtelen leszek, a doki azt gyanítja az egész okában valami idegi dolog van, úgyhogy pszichiátria, onnan meg nem kerül ki az ember magától...mindez egy nem-böfögés miatt 😊

Ha kaja közben egy szép hangosat böfögsz a 'nyugati társadalomban', akkor bunkó vagy. Ha nem csinálsz ilyet kínában, akkor meg bunkó vagy, mert a kaját nem dicsérted meg. Szerintem ez a kultúra 😊. Baromságok halmaza, glóriával cicomázva...

A "kultúra" tényleg egy érdekes dolog hogy mit jelent valójában 😊

"Régen történt dolgok", "helyes(?) viselkedés", "helyes(?) öltözködés"... de hogy jön ez a háznyomtatóhoz..? 😊

Hahahahahaaa....

"Bár akik nem értenek a reál cuccokhoz..."

Minden megtanulható, csak lustaság kérdése...

"A zene, az irodalom és egyebek ugyan nem termelnek fizikailag hazsnot (nem épülnek ebbõl házak, stb.), de mi lenne nélkülük?"

Egy kis csend és nyugalom, amely kedvez a saját szemléltemód kialakításában...

"Nélkülük nehezebben tudnál élni, nehezebben tudnád feldolgozni a világot. "

Inkább elviselhetõvé teszik a világot - egy darabig. Akinek a külvilágból származó ingerek feldolgozása nehézséget okoz, azt manapság úgy nevezik hogy 'értelmi fogyatékos'.

" ...kommunikációs cuccosokról, arra is szükség van, de tényleg túltermelés van ott. De ha nem lenne, nem kapnál olyan minõségû munkát tõlük."

Szólj ha látsz minõségi munkát(lsd.: hibátlan), megfizethetõ áron... Érdekel, sõt még vennék is belõle...

"... Ezt egy pl. zenész nem teheti meg."

Ezt melyik indiánkönyvben olvastad?

"Gondolkozzanak el ezen a pár soron a humanizmust fikázó emberek."

Ja. Kezdjük ott mi is az a humanizmus (értem én hogy villanymotor, csak kiváncsi vagyok te is képben vagy-e?).

"Ha csak ti élnétek itt, nem lenne kultúra a földön."

Miért, most van?

Arra nem gondolsz véletlenül, hogy esetleg nincs pénzük (fõleg manapság) az embereknek utazni, új házat venni, átképezni magukat?
Nem hinném, hogy 10000000 hülye lakik az országban, kivéve téged...

Abban kétségtelenül igazad van azonban, hogy akik eleve nem a piacba illõ szakmát választanak, azok vessenek magukra. Bár akik nem értenek a reál cuccokhoz, azok mihez kezdjenek (humánosok)?

A zene, az irodalom és egyebek ugyan nem termelnek fizikailag hazsnot (nem épülnek ebbõl házak, stb.), de mi lenne nélkülük?

Nélkülük nehezebben tudnál élni, nehezebben tudnád feldolgozni a világot. Tehát mégis hasznosak, különben elgépiesednénk... Ez meg nem utolsó szempont.

Szóval le lehet szállni a kommunikációs cuccosokról, arra is szükség van, de tényleg túltermelés van ott. De ha nem lenne, nem kapnál olyan minõségû munkát tõlük.

Szóval konkurencia hiányában kontárkodnak az építészi szakmában is szerintem. Ezt egy pl. zenész nem teheti meg.

Gondolkozzanak el ezen a pár soron a humanizmust fikázó emberek. Ha csak ti élnétek itt, nem lenne kultúra a földön.

Mindig ez lebeg az emberek szeme elõtt, a több bevétel, profit, és a veszteségek, kiadások minimalizálása. Többségében utóbbi miatt szükségeszerû új technológiák kikutatása. Talán 10 év múlva már máshogy fog kinézni a világunk, ha így haladunk!!!

anteris-nek üzenem nemtom milyen világban él (talán a second life-ban) hogy az "mesteremberek" sose hibáznak. A National geograpic meg nem egy riogato csatorna, kedvencem Brady Barr a krokodilvadász, az egy jó müsor.

Ne idegeskedj, lehet hogy csak a vízvezeték ereszt. <#idiota>

Ezt azért nem mondanám. Nem képviselek optimista álláspontot akkor, amikor szakemberekrõl van szó.

Az én diltáns és hozzá nem értõ ténykedésem néha profibban van kivitelezve, mint amikor a 'szakemberek' csinálták a dologokat. Csak egy kevés utánajárás, sok idõ, és sok pénz. Ha kétszer veszi meg az ember az anyagot, akkor is olcsóbban jön ki rövidtávon (hosszútávon meg még olcsóbban), mint ha a mesterek készítnék el pl. a fürdõszobát, vagy a falazást...

No lám, mégis életszerû a példám. Én kivizsgáltatnék minden ilyen esetet, és a bûnöst nyilvánosan kivégeztetném. Feltehetõen javulna az elvégzett munka színvonala... 😊

Optimista vagy ha azt hiszed csak a kontár mester bassza el a saját folyamatát 😊

JA?!
és ráadásul ugyanott, a fal másik oldalán a gardrób fala vizes, málik a festés, tehát valahol beázik a csempe...TREHÁNY, SZAKÉPZETLEN?, LESZAROM munkáért felesleges korszerû technológiát/anyagot fejleszteni, gyártani...

én is vadiúj "manapság divatos" téglaházba költöztem, mondom végre igényes, korszerû, minõségi anyagokból épített otthonom lesz...ez a része rendben is van, csak az nincs...ha a zuhanytálca alá nem rakják be(nem térek ki rá miért(ellopták, drága volt..stb)) a bûzelzáró szerkezetet, és most meg szagolhatom a csatorna szagot.
Tehát erre az emberi tényezõre akarok utalni..mert ha gép/robot gyártotta volna le, akkor lenne benne.
Szívem szakad meg, hogy a szép fürdõ szobát szét kell "bombázni" egy ember , vagy rossz döntés miatt, ráadásul fizessek azért is, mert felelõs nincs.

"...bármilyen emberi tevékenység, ami nincs állandó ellenõrzés alatt, annak eredményessége és minõsége kritikus. "

Téves megállapítás. Csak sajnos a jelenleg fennálló rendszer (mind a jogi, mind pedig a társadalmi) kedvez a magukat mesternek valló, viszont kontármunkát végzõ 'vállalkozóknak'. Ezeknél az állandó ellenõrzés sem segít, mert:
-Ne ugassá má' bele, én vagyok a majsztró, te meg hülye vagy hozzá!
-Persze, 4 millióért vállaljuk a munkafolyamatok ellenõrzését.

Feltéve ha nem készházat(vadiújat) vesz az ember, mert ott többnyire csak a profitmaximalizálás a döntõ szempont. Egy-két évig szinte semmit sem lehet észrevenni, utána jön a feketeleves (vízvezetékek gyászos állapota, penészedés, alaptest tönkremenetele(!), vakolat leválása, beázások,stb).

Hááát mire rájössz hogy vmit elb@sztak, addigra már a vadonatúj házadba laksz és már legalább fél éve nyögöd a törlesztõrészletet. Ja, a kivitelezõ cége meg már negyed éve megszûnt, aztán lehet perelni - már ha van kit...

Mellesleg ez a legtöbb esetben nem a trehányságnak és hozzánemértésnek köszönhetõ, hanem a profitmaximalizálásnak...

a szép új jövõ 😊

Nem szívesen laknék olyan házban, ahol nincsenek vasrudak, csak ragasztva van. Nike-nak is ragasztva van a talpa, mégis leesik...

ez esetleg az ûrben találhat használót vagy maximum de csakis maximum amerikában vagy dubaiban, mert ez egy akkora baromság hogy namég. Gondoljatok már bele h mekkora szerkezet kell meg annak hány fúvóka meg minden és az beszarik akkor ugyan ugy lehet utána glettelni meg javítgatni, bár mondjuk sok pesti építési cégnél még így is különben dolgozna 😄

Sose láttam azt a csatornát, de van alkalmam látni ezeket a "mestereket", és a tapasztalat azt mutatja, hogy jogos a félelem. Általánosságban is igaz az, hogy bármilyen emberi tevékenység, ami nincs állandó ellenõrzés alatt, annak eredményessége és minõsége kritikus.

Emberi tényezõ, röviden 😊

"az elektromos és a vízvezeték hálózatnak is ki van alakítva a helye"

most akkor mi van, mégis kell iparos?

"Sokféle szaki kell ugyanis hozzá, és ha csak egy is elcsesz valamit, akkor annak komoly következményei vannak."

túl sokat nézed a National Geographic Channel-t, ott riogatják a hozzá nem értõ nézõket ilyesmivel. Nem, nem fognak semmit elrontani, ne aggódj.

azért nem eszik olyan forrón a kását. a falak felhúzása egy dolog, de ha megnézitek a vidiket más spéci robotos varázslat kell a csövezésnek meg a födémnek. gondolom az anyag sem olcsó, ami megköt ennyi idõ alatt. az meg piacgazdaságban képtelenség , hogy a jelenlegi 20%-a legyen az ár. persze álmaimban már ilyenek építik az afrikai búboskemence-házakat, hogy a kiskölköknek legyen hol tekerni a laptopot.

Elsõ hallásra nem vagyok oda ezekért a "mûanyag" házakért, de tény hogy pont egy ház az, példának okáért egy családi ház, amit normálisan felépíteni/felépíttetni kész rémálom. Sokféle szaki kell ugyanis hozzá, és ha csak egy is elcsesz valamit, akkor annak komoly következményei vannak. A felelõst megtalálni meg még nehezebb, mert egyik mutogat a másikra. Mivel az építtetõ (magánember) nem ért minden folyamathoz olyan szinten hogy szólni tudjon ha hibát észlel, így rá van kényszerítve az ún. "szakemberekre".
Egy ilyen "fröccsöntött" 😊 háznál 1 azaz 1 építettõ cég lesz, és ha segítõ/tervezõ szoftver elég jó lesz, akkor az emberi tényezõ l lesz redukálva (remélem).

Szerintem meg az ember eléggé nagyravágyó ahhoz, hogy a mindent ellátó gépeket gyártó cégek, nem fogják ingyen adni a robotokat, amiket a szegények nem tudnak majd megvenni, de munkájuk sem lesz, mert mindent robotok fognak végezni.

Na mongyuk én is várom mán a technológiai szingularitást (van ilyen) oszt csináltatok egy jóú kis agyimplantot, oszt infrán bemásolok egy könyvet a felyebe, fedógozom 20 perc alatt, és nem köll tanúni. Melleseg a 21. századra ollyan gyors lesz a fejlödés, hogy ilyen tempóval 20.000. évnyi fejlödés lészen a 21. századba.

Ez szines lesz, vagy fekete fehér? A szövegbõl számomra nem derült ki <#idiota><#idiota>

<#taps>

Ez baromság. A többség a jövõben max nem kõmûvesnek megy, hanem gépkezelõnek, gépészmérnöknek, irányítástechnikusnak, hardver v szoftverfejlesztõnek, pneumatikus szakembernek, karbantartónak, vegyésznek, gyártástervezõnek, kutatónak.. stb. Meg még v 100féle munkahelyet generál 1 ilyen újdonság.
A gépek az életet általában megkönnyítik, egy messzi jövõben az emberek nem is fognak dolgozni SOHA, csak a gépek, és a többségnek mindene meglesz, hiszen a gépek fullon ellátnak minket még magukat is karbantartják, cserélik stb. Megújuló energiából..

Ha nem affelé tartunk, az nem a gépek, hanem a rendszer hibája. Egy bizonyos réteg megtartja magának a horribilis hasznot, aránytalanul felhalmozza a javakat, tehát a többségnek nem feltétlenül több munkára van szükség, hanem az arányokat kéne visszaállítani (meg a gyalázatos oktatási rendszeren kéne változtatni..stb). Tehát a pajeszosokra (v bárki másra, aki a legfelsõbb elit tagja) utalás ennyibõl helytálló lehet. De õk a hagyományos építkezésekbõl is busás haszonhoz jutnak, MUNKA nélkül is..

A megoldás egyszerû : gyártsák le maguknak azt a sok felesleges szart. 😊

assdf: ott a pont... 😊

Anteris: nos latod, ez az, ami nem erdekel senkit, a fejlodes az egy ilyen dolog. Pl. annak idejen is mindenki sirt, amikor a gepkocsik kiszoritottak a lovaskocsit (es ezzel egyutt gyakorlatilag nyugdijaztak pl. a kovacs foglalkozast), es ettol fuggetlenul meg mindig van elet a Foldon. Ugyanigy nem fogok egy csepp konnyet sem hullatni akar az IT-biztonsagi szakemberekert sem, ha holnap az IBM es a Microsoft kihozza az uj szuperbiztonsagos feltorhetetlen uj szamitogep-architekturajat, pedig akkor en is mehetnek uj allast keresni. Van meg egy csomo erdekes dolog a vilagon.

HUmanEmber41st: ha tenyleg jobb (statikailag stabilabb, jobban szigetelo, precizebben osszerakott, olcsobb, stb), mint a hagyomanyos, akkor en pl. siman vennek, miert ne? A sok termeszetesanyag-fant pedig a tuzvedelmisek, es a statikusok neveben is udvozlom.

a világ nem csak kurva okos emberekbõl áll -mint amilyenek ide is irogatnak szép számmal ugye 😊 - hanem nagy hányada egyszerû lélek akik számára igenis biztosítani kell a nekik való munkát ha másért nem hát azért, hogy legyen aki megvásárolja azt a sok fölösleges szart amit gyárt az ipar.

jaj hagyd, neki úgyis csak a pajeszozás baszta ki a biztosítékot, a többi csak köret 😊

Ez mind szép és jó, de az építõipar ( még) betonnal, téglával, fával, hõszigetelõvel, gipszkartonnal, acélszerkezettel, hullámlemezzel, és még egy csomó-féle tetõfedõ anyaggal dolgozik.
Nem tudom, lakna-e valaki ilyen mûanyag házban? Amikor mindenki igyekszik minél több természetes anyagból építkezni..
Alapanyag, a gép szállítása, telepítése, üzemeltetése mind szakértelmet kíván.
Így biztosan többe kerül ( még) , mint a hagyományos módszer

Most olvasom tanult kollégám (assdf) hozzászólását...NAGYON EGYET ÉRTEK!!!

Én nem vagyok biztos abban, hogy gazdaságos-e így házat építeni, de véleményem szerint technikailag elháríthatók az akadályok.

A munkhelyprobléma megint egy olyan dolog, hogy mindíg azt kell tanulni, amire a piacnak igénye van,...aki meg nem tanul, az vessen magára és ne járjon a szája...

Sziasztok. Az eddigi hozzászólásokat elnézve kell ide egy értelmes is, úgyhogy írok...

Azt kell mondjam nagyon érdekes elgondolás, bár a lézeres megoldás feleslegesen említette meg a kedves cikk író, mert abban van egy bibi, amirõl elfelejtett említést tenni 😊

Szerintem jó ha elõbb utánanézünk mirõl is van szó, mielõtt írunk valamirõl...

Gyors prototípusgyártó eljárások típusai:

SLA - Stereolithography (sztereolitográfia)
SLS - Selective Laser Sintering (lézeres szinterezõ eljárás)
LOM - Laminated Object Manufacturing (rétegelt darabgyártó eljárás)
FDM - Fused Deposition Modeling (megolvasztó darabgyártó eljárás)
BPM - Ballistic Particle Manufacturing (olvadéksugaras szemcsefelhordó eljárás)
3DP - Three Dimensional Printing (3D nyomtatás)

Egyéb technológiák:

Sugár interferenciás szilárdítás,
Részecske belövés,
Holografikus interferencia,
Folyékony termikus polimerizáció,
Szilárd fólia polimerizáció,
Alakra olvasztás,
Réteges szilárdítás.

A legeljterjedtebbek az elsõ csoport elemei így azokat is ismertetném

SLA: Stereolithography



Stereolitográfia a foto-polimerizáció elvét használja úgy, hogy a folyékony mûanyag gyanta -Ultra-Viola fény hatására- átalakul szilárd mûanyaggá.
Elõkészítés:
Kezdeti CAD modellt egy átalakítón keresztül konvertáljuk STL (Stereo Lithography) formátumú fájlba. Ez a fordító, a határok minden koordinátáit felveszi a 3D modell rétegeibõl, és hozzáadja a kompenzációs faktort, mely a polimer zsugorodás miatt keletkezik (3%-os zsugorodás is lehet a monomer és polimer különbsége, tehát a réteg kiterjedése minden tengely mentén 3%-os.
Folyamat:Az eljárás során egy tartályban folyékony mûanyagot szilárdítanak meg rétegrõl rétegre. Az elsõ réteg egy hordozólemezen szilárdul meg, majd a következõ rétegek már az elõzõ rétegekhez kötõdnek. A néhány tizedmilliméter vastag rétegeket lézersugár segítségével szilárdítják meg oly módon, hogy a HeCd lézersugár, a baloldali sugárforrásból, egy forgatható tükrön keresztül a szelet kontúrjának megfelelõ pályát rajzol a folyadékba, majd az így körülhatárolt felületet berácsozza (lézersugár vastagságával bevonalkázza). Elsõ lépésben a folyékony mûanyag vastagsága megegyezik a megszilárdítandó réteg vastagságával, majd a réteg elkészülte után a modellt alámerítik a folyékony mûanyagba, amely ellepi azt.
A sima felület minimalizálja a rétegek elkészítéséhez szükséges idõt, ezért a következõ réteg szilárdítása elõtt egy, az ábra bal oldalán látható simítólappal, a folyadék felszínét lesimítják. Az állandó és egyenletes folyadékfelszínt a jobb oldalon látható HeNe lézer segítségével ellenõrzik.


SLS: Selective Laser Sintering
A módszert a Austin-i Texas egyetemen fejlesztették ki, illetve a DTM cég szelektált lézeres szinterezése (SLS, Selective Laser Sintering) terjedt el. Az eljárás során port használnak, amelyet a munkatér melletti portartályban tárolnak. A por alapanyag a tartályból porterítõ henger segítségével jut a munkatérbe, ahol a lézer a szelet kontúrját, illetve a kontúr által határolt felületet végigpásztázza, akár a sztereolitográfiás eljárások során. A por ezáltal két fázisátalakuláson megy át, elõször megolvad, majd megszilárdul. A réteg megszilárdítása után az alaplap lesüllyed, a munkatér felületén újra végigszalad a porterítõ henger, majd kezdõdik az új szelet megszilárdítása.

LOM: Laminated Object Manufacturing
Az amerikai Helisys Inc. által kifejlesztett eljárás, amely CO2 lézersugárral vágható fóliaszerû anyaggal dolgozik.Az eljárás során a fóliába, mely lehet papír, mûanyag (plastic), illetve ezek keveréke (composite), a lézersugár belevágja az aktuális külsõ és belsõ kontúrt, majd a papírnak a darab térfogatán kívül esõ részét a lézer rácsszerûen felszeleteli, illetve egy keretet vág a rácsozott terület köré.
Ezután a munkaasztal lesüllyed, a henger új papírréteget húz a munkatérbe, majd a munkaasztal felemelkedik, a fûtött henger végiggördül a papír felületén, ezáltal a papír alján lévõ ragasztót megolvasztja, az új réteget az eddig elkészült rétegekre ragasztja és vasalja. A vasalóhenger visszafutása után a berendezés megméri a réteg magasságát, aktuális vastagságát, amelyet a papír eltérõ, folyton változó vastagsága tesz szükségessé, bár ez az ingadozás csak század milliméter nagyságrendû, míg a papírok vastagsága 0,1-0,15 mm közötti. A mérés után elkezdõdik a következõ réteg vágása.

FDM: Fused Deposition Modeling
Az egyik legrégebbi berendezés, amelyet a Stratsys Inc. fejlesztett ki, amely megömlesztett mûanyag huzalból rétegenként építi fel a modellt. Az eljárás lényege, hogy a tekercselt mûanyagot forgó görgõk segítségével vezetik be egy melegített fúvókába, amely a mûanyag huzalt megömleszti, majd a kifolyó kásás huzal az elõzõ rétegre dermed. A munkaasztal a többi eljáráshoz hasonlóan itt is csak Z irányú mozgást végez, az X-Y irányú mozgást a melegített fúvóka végzi. A fúvókák a felhasznált anyag, illetve a modell méreteinek és bonyolultságának függvényében cserélhetõek.

BPM: Ballistic Particle Manufacturing
Ennél a módszernél szintén olvadékból épül a darab, egy 3 vagy 5 tengely mentén mozgatható fej segítségével, de az olvadék egy piezoelektromos fúvókából nagy sebességgel, cseppenként lép ki, hasonlóan a tintasugaras nyomtatókhoz. Az eljárással precíziós öntéshez viaszból készült mintákat készítenek, de az FDM-hez hasonlóan mûanyagok és fémek is alkalmazhatók. A minta viaszból készül, de vele egyidõben épül egy, a mintát körülvevõ, a viasszal azonos olvadáspontú termoplasztból támasztóréteg is, amelynek feladata a minta szilárdítása, hasonlóan az SLT- nél alkalmazott támasztóelemekhez, illetve a felületi minõség és méretpontosság javítása. Az olvadék lerakása több fúvókából történik, amelyekhez az olvadékot csöveken vezetik. Egy réteg elkészülte után egy marófej a réteget az elõírt vastagságra forgácsolja, ezért a rétegvastagság tetszõlegesen kicsi lehet, és az egyes rétegek vastagságingadozása nem okoz mérethibát a munkadarabon.

3DP: Three Dimensional Printing
A Massachusetts Institute of Techology kutatói olyan eljárást szabadalmaztattak, amely a drága lézer berendezések használata nélkül biztosítja a legkülönfélébb anyagok rétegrõl-rétegre történõ felépítését.
A módszer hasonlít a szelektív lézeres szintereléshez, szintén porból dolgozik, de itt a port egy megfelelõ pályán mozgatott fúvókából a por felszínére juttatott ragasztó rögzíti. A porral szemben támasztott követelmények hasonlóak a lézeres szinterezõ eljárásnál ismertetettekhez, de a megfelelõ abszorpció nem kritérium, ellenben az követelmény, hogy a ragasztó a port megfelelõen nedvesítse. Az elkészült darabokat tisztítás után vagy beitatják a megfelelõ ragasztóval, vagy szinterelik. Az elérhetõ méretpontosság kb. 0.05 mm.

Mindennel egyétertek, de az, hogy nem a gépek veszik ael a munkahelyeket, hanem, csak megváltoztatják, ezért ez elégé hülyeség. Csak az ipar robotizálását vegyük figyelembe. Ha minden eggyes sörösüveget emberek fúlynának ki, a gépek helyett, akkor több munkahely lenne, persze a sör se lenne olcsóbb. Ez egy eléggé szélsõséges példa, de hát jól látszik, hogy éretelmetlen sokszor emberekkel végeztetni a munkát, ha a gépek gyorsabban és precízebben végzik. És ha ez is bevállik, akkor tényleg nem kell kõmûves, csak akik kezelik a gépet. Az építõipar, alapvetõen az olcsóságra törekszik, ezt mindenki érzi aki vesz újépítésû lakást/házat, és én is tudom belsõ forrásból. Vevõ lesz az ipar rá, ha tényleg mûködik. Mondjuk engem nem zavarnak, mert legalább nem dõl rám a ház a részeg kõmûves miatt... engem inkább ez a dolog zavar...

Pnaelház v2.0
Az is házgyárban készült... <#vigyor2>

assdf!!!! Ott a pont<#eljen>

Nem ez volt a mondanivalóm lényege.

A gépek nem veszik el az emberek elõl a munkahelyeket, csak megváltoztatják azokat.
De gondolom senkise bánja hogy nem kell 10 évesen valami koszos bányában a vagonokat tologatnia.
Manapság is rengeteg munkahely van, itthon magyarországon is, sokszor külföldröl kell hozni a munkaerõt.
Hogy mégis akkor miért van munkanélküliség?
Nos nem a gépek miatt. Ez egy többrétü probléma:
-a magyar társadalom röghöz kötött, mind külsõ okokból (ingatlanárak stb) mind belsõ (a legtöbb ember képtelen megválni a megszokott vityilójától, nincsenek lelkilek felkészitve a helyváltoztatásra. Sok embernek már 10-30 kmeteres utazás is komoly lelki erõbe kerül...)
-mivel a mobilitás szinte 0, hiába van az egyik megyében óriási kereslet a munkaerõre, és a másik megyében pedig óriási munkanélküliség, ha az emberek képtelen odavándorolni ahol munka van.

-Alacsony képzettség: a legtöbb ember 20-30-40 éve elvégzett valami szakot, ami már 10-20 éve nem is létezik, megszüntek az iparágak, és az emberek nem képezték tovább vagy át magukat. gyakorlatilag a magyar 35 év feletti generáció informatikai analfabéta egy olyan korban ahol az informatikai tudás már alapszintü ismeretnek számit.

-a legtöbb ember nem gondolkodik elõre, nem képes felfogni és megérteni hogy például mit lenne jó tanulni. Évrõl évre jönnek ki a bölcsészek egy hasznavehetetlen diplomával, miközben az egész egy felesleges bagázs. tized ennyi bölcsész is sok lenne. Ennél már csak a mindenféle hangzatos "kommunikációs" szakok a jobbak, az eredmény ugyanez.

Na szóval ez csak pár ok a munkanélküliségre, azt hiszem az hogy gépeket alkalmaznak az egyik legelhanyagolhatobb szempont.

Agent
innen elérhetõ pár link még

Anterisnek igaza van azért, az automatizálás bár nagyon jó, viszont a munkahelyek fogynak és ezt valahogyan az okos közgazdászainknak meg kellene oldani, hogy ne az õ saját modelljükhöz próbálják igazítani a társadalmat, hanem a társadalomhoz a modellt. Át kellene gondolni hogy mennyire éri meg ha nem lesz szükség emberi munkaerõre. Egy rész egész nap szénné dolgozza magát a számítógép elõtt, míg a többiek munkanélküliek lesznek.
Sztem nagyon keményen több részterületre kellene osztani a számítástechnikát, valamint csökkenteni a munkaidõt.

Az viszont érdekelne, hogyan építik be ezzel a födémeket? Hogy kerül bele a vasalás, mi tartja meg építés közben?

Én már többször jártam Horvátországban, és láttam a nemrég épített autópályáikat, fele annyiból mint nálunk. Ehhez képest volt amikor több mint húsz percig mentem nyolcvannal, alagútban. Csak röhögni tudtam, amikor az egyik jeles politikusunk kijelentette, nekik könnyebb dolguk volt, ezért olcsóbb az autópálya-építés náluk.

Ez viszont a tényen nem változtat. Ebben az országban tényleg az a mentalitás, hogy ha gyalog járok, akkor a Szuzukist szidom, ha Szuzukim van, akkor a Kadettost, ha Kadettom van, akkor a ..... és így tovább. Ráadásul mindenki szarik a politikusokra is, kivéve, ha unokatesónak, feleségnek stb. cége van.

Ausztriaban mas a klima 😉 az Alpok jelentosen befolyasolja az egyebkent kontinentalis eghajlatot, ami nalunk van. Jelentos resze teljesen hegyvideki, mig a fennmarado teruletek a hegyvideki fele elmozdulo kontinetalis eghajlat. 😄

Hozzateszem, hogy mindez sokkal zordabb eghajlatot jelent, mint kis hazankban 😄

Csorfab: ezek szerint, te meg nem sok epitkezesen jartal. Az altalad emlitett nacio jelentos resze segedmunkas, kisegito munkaero. Bar hozzatennem, hogy ismerek olyan roma szarmazasu burkolot sot csoszerelot akik barmikor kenterbe vagnak barkit es a szakma elitjehez tartoznak, mig nagyon sok "feher" komovest, aki inkabb reszegen fetreng az uveggyapot balak kozott munkaidoben.

Jaj hagyjatok már ezzel a mentalitással... Nem az a gond hogy valaki jól jár, hanem hogy nem az jár jól aki kitalál vagy megvalósit valamit, hanem ott fenn valamelyik pöcsfej a parlamentben, aki még a 2x2õt sem tudja kiszámolni, de van egy cége (persze nem az övé hanem az unokatesójáé, a feleségé stb...) aki a piaci ár 2xse felett fogja megnyerni a tendert... Na kérlek ezért van a magyar mentalitás.

És nem kell példáért messzire menni, itt vannak az autópályák, 2-3x annyiért épitették õket mint bárhol másol ezen a kontinensen, és fél év múlva már foltozni kellet õket, ráadásul még neked külön fizetni is kellet érte...
Az épitõk meg azt mondták hogy ilyen a magyar éghajlat, ezért nem tartós az autópálya, érdekes, ausztriában fele ennyi pénzbõl kétszer ilyen tartósat is tudnak épiteni, biztos ott más a klima...