75
-
dez #75 Az oké, hogy ki lehet számolni, amit már ismerünk. De azt nem, amit még nem. :) -
dez #74 Nyilván, csak ugye valamennyire kioltja egymást (pozitív vagy negatív maradékkal) a két irány.
Azt is meg lehet talán tenni, hogy oldal irányban széthúzzuk (vagy más effélét teszünk) az egyik felületet, hogy x atomnyi sávokra szakadjon, amik már máshogy befolyásolják a virtuális részecskéket... -
BiroAndras #73 "ki tudja, lehet, hogy valahol máshol fog jelentkezni az az energia-hiány, egy "nagyobb körben"."
Ez nem találgatás kérdése. Pontosan ki lehet számítani, hogy mi történik. Eleve így fedezték fel az effektust. -
BiroAndras #72 Az elfordítás során is közelítés és távolítás történik. Mellesleg ez eleve azt feltételezi, hogy a felületek eleve se voltak olyan közel egymáshoz, mint lehettek volna.
Ez az a fajta egyszerű "örökmozgó", ami az átlagember számára meggyőző, de egy elsőéves fizikus hallgató is kapásból megmondja, hogy miért nem működik. -
dez #71 Tehát szerinted elfordítani sem lehet azokat a lapokat? Ha el lehet (viszonylag kisebb energiabefektetéssel), akkor megszűnik az összehúzóerő... És így sokkal könnyebben eltávolíthatók, majd nagyobb távolságban visszafordíthatók.
Energiamegmaradás: ki tudja, lehet, hogy valahol máshol fog jelentkezni az az energia-hiány, egy "nagyobb körben". Mint a tenger és a felhők esete. Végtelen sok vizet merhetsz a tengerből (csak nem egyszerre), mert amit kimertél, idővel visszakerül. (A példában most az energia a víz, és nem a vízmerésbe fektetett munka természetesen.) -
BiroAndras #70 "Leírnád, miben vélted ott felfedezni a fizika törvényeinek való ellentmondást?"
Csak a szokásos : energiamegmaradás. Akárhogy trükközöl, a lemezek távolításához pontosan annyi energiát kell befektetned, mint amennyit kinyertél a közelítéskor.
Nagy teljesítményű kompakt energiaforráshoz az antianyagnál nincs jobb (a mai fizika szerint legalábbis). Igaz, az antianyagot elő kell állítani valahogy, de annak az erőműnek már nem kell kicsinek és könnyűnek lennie. -
dez #69 Ha esetleg sikerül alkalmazni egy ilyen "reluxás"-forgatós megoldást, sok kicsi sokra megy alapon akármi is lehet. :) -
pipaxy #68 Kicsit eltávolodhatnánk a mindent elbíró papír-számolgatástól a valóság felé. Hiába teszel te nm-re négyzetmétereket, hiába ébred köztük milliárd newtonos erő, a végzet munka egyenlő erő szorozva elmozdulás, összeszorozva a kapott energia pár joule nagyságrendű. Nagy hűhó semmiért. -
dez #67 Juj, mert biztos könnyeb 2db 10 milliárd km^2-es lapot egymástól x mm-re elhelyezni, mint összesen pár m^2-t x nm-re (nanotechnológiával). Ne vicceljünk már... Előbbi sosem valósul meg, utóbbi még megvalósulhat.
"ezt a fizika törvényeinek ellentmondó dolgot!" -- Leírnád, miben vélted ott felfedezni a fizika törvényeinek való ellentmondást? -
#66
"Szóval, a Hraskó-féle "gyors fejszámolás" inkább durva hasraütés, vagy inkább szándékos elrettentő célzatú tévedés..."
A Hraskó-féle példa (ami nem feltételezi, hogy a lemezek mikron távolságra lennének) azt is figyelembe veszi, hogy a lemezeket nano/mikrométer pontossággal nem lehet egymás közelébe elhelyezni. Ezért növelni kell a távolságot, ami az erő a távolság negyedik hatványával való csökkenéséhez vezet. Növekvő távolság -> csökkenő erő -> növekvő lemezméret. Ördögi kör.
"De van más lehetőség is"
Húúú, ezt gyorsan védesd le míg nem késő! Irány a szabadalmi hivatal! Nehogy az olajlobby védesse le ezt a fizika törvényeinek ellentmondó dolgot!
-
dez #65 Ehh, félre nyomtam egy billt, és pont a boldtalanításnál. :4 -
dez #64 Elolvastam. De elolvastam a másikat is...
a. Az itteni példában 2 [b]1m^2[!b]-es, 1 mikron távolságra lévő lapról van szó, és hogy ebből 1,3 mN vonzóerő támad. A Hraskó-féle példa 10^10km oldalhosszúságú, azaz 10^11km^2 területű négyzet-lapról beszél. Számoljunk: 0,0013 * 10^(11+6) = 13 * 10^13 newton! Hát azt hiszem, ez kicsivel többre is elég lehet, mint 1 zseblámpa... Szóval, a Hraskó-féle "gyors fejszámolás" inkább durva hasraütés, vagy inkább szándékos elrettentő célzatú tévedés...
Ráadásul, a távolság csökkenésével az erő gyorsan növekszik. Ez pont kapóra jön a kompaktosításnál...
b.-c. Akkor is megvan a vonzóerő, ha egy adott távolságban állnak egymástól a lapok. Ezt talán egyéb módon is ki lehet nyerni, nem tudom. Vagyis tudom, hogy elvileg nem nagyon. De van más lehetőség is: adott távolságnál az egyik reluxa-szerűen csíkonként merőlegesre állítani a másikra, ekkor megszűnik a vonzóerő, sokkal kisebb energiabefektetéssel eltávolítható. -
L3zl13 #63 Ha elolvastad volna az írást, amiből ez a több kilométeres lemez dolog jött, akkkor látnád, hogy a vitának semmi értelme. Ott ugyanis
a. 10^10 km oldalú négyzet alakú fémlemezről volt szó. Ekkora felületet pedig semmilyen nanotechnológiával nem hozol össze kompakt méretben.
Ráadásul ez az alkotás még mindig csak egy elemlámpát hajtana meg, szóval skálázzuk feljebb újabb pár milliószorosára.
b. A működési elve, hogy ezt a két felületet közelíted egymáshoz, minek hatására az energiaszintjük esik, és anergia szabadul fel, ami kinyerhető. Ez a közelítés nem igazán megoldható feltekert, rétegelt stb alakban.
c. Csak addig ad energiát, amíg közeledik egymáshoz a két felület. Ha megáll, vagy összeér, akkor már nem. Utánna pedig ugyanennyi energia kell az eltávolításukra. -> Max energia tárolásra alkalmazható, nem pedig termelésre.
Az a fentiekből nyilvánvaló, hogy az előállításba fektetett energia összemérhetetlenül több, mint a kinyerhető energia. -> Nem éri meg. -
L3zl13 #62 Nem szoktad nézni időnként a Mindentudás egyetemét?
A vendég előadók nem egyszer olyan nemzetközi kutatési projektekben vesznek részt, hogy csak lesek.
Pl felületi pazmonok alkalmazása, fúzió, génkutatás és hasonlók.
Lehet, hogy a kutatás nem itthon folyik, mert nincs rá pénz, de ha részt vehetnek benne ezek a magyar kutatók (némelyikük vezető beosztásban) akkor gondolom mégsem volt túl nagy gond a képzésükkel. -
cain #61 nono, azért a dolognak van egy hagyományos fizikai része is, és én nehezen tudok elképzelni a jelenlegi technológiával készített hajtóművet, amely több 10 tonnát képes megmozgatni (akár vákumban is), kvázi ellensúlyozva a föld tömegvonzását, és közben geometriai keresztmetszete nem változik, vagy legalábbis nem a nano, illetve egy nagyságrenddel lejjebb mérhető tartományban. -
dez #60 Én arról beszélek, hogy nem kell annak a felületnek ilyen laposnak lennie, talán még egybefüggőnek sem. Nanotechnológiával, vagy talán akár chipgyártási, v. egyéb "hagyományosabb" módszerekkel érdekes struktúrákat lehet létrehozni... Lásd pl. legújabb tantál-kondenzátorok! Több ezer uF egy kicsike kondiban, a komoly nagyságú össz-felület által. -
cain #59 hogyne lenne... persze a középiskolás fizikaórák tananyagából kiindulva, ahol csontig egyszerűsített elméleti modellekkel számolgatnak a nebulók, az.
de próbálj egy olyan példát átültetni a gyakorlatba, ahol nanométeres távolságok vannak! egyrészt, az érintkezéses téma méreteinél fogva kizár minden olyan helyet, ahol porszemcsék átmérője a két lemez közötti kívánt távolsággal összemérhető (nagyságrendi különbség van közöttük), másrészt pedig lehet, hogy egy négyzetkilométeres felülettel rendelkező lemez a középiskolában, meg az egelihez hasonlóak meséiben sima, a valóságban legalábbis hullámos, még inkább göröngyös, kráteres.
én elhiszem, hogy vannak nagyon jópofa elméletben működőképes témák, de azért az ilyen helyzetek helyes kezeléséhez nem árt felvértezni magunkat egy jó adag szkepticizmussal.
érdeklődőknek tudom ajánlani dr. orosz lászló tanár úr által szervezett szkeptikus konferencia anygagait:
http://szkeptikus.bme.hu/
az idei konferenciáról sajnos már lekéstetek (3 hete volt), de a teljes video és hanganyag letölthető, megtekinthető a fenti honlapon, valamint az előző konferenciáké is. -
cain #58 ó dehogynem! az itthon végzett, és betanult olajmérnökök a világ minden pontján keresettek. nemrég hallottam, hogy valamelyik olajcég évi 2k dolláros ösztöndíjat folyósít a képzésre felvett hallgatóknak.
a műegyetem erősáramú villamosmérnök képzése egész európában egyedólálló.
és ez csak néhány kiragadott példa. persze ezek nagyrészt olyan területek, amelyek 98%a már előre kikutatott, kidolgozott, letisztult. a fejlődő tudományágak eredményes, és főleg naprakész oktatásához temérdek mennyiségű pénz lenne szükséges. egy mit lehetőségeihez képest (mind anyagi, mind kapcsolatrendszerbeli különbségeket nézve) a műegyetem, vagy akár az egész magyar felsőoktatás nagyon behatárolt. de nem kell szégyenkeznünk. -
sathinel #57 Double-negative metamaterial edges towards the visible -
sathinel #56 Azért mik vannak manapság:D alig hallani és már alkalmazások??
Quantum számítógéppel titkosítás
vannak képek is rólla. Csak alakulgat a fizika mégha nem is látjuk nagyon. -
sathinel #55 Valaki említette hogy a tudóst az különbözteti meg a jó szakembertől, hogy a szabályokat nem szószerint nézi, és használja, hanem mer azokon túlgondolkodni. Fantázia másnéven. Aztán vagy bejön vagy nem. Bizonyítani tudja akkor már nem Sci-Fi. A nullponti energiát, és társait tudja a tudomány hogy létezik, vagyis kapisgálja ha jóltudom. És az Egeli félék ha igaz hogy bizonyos fizikai szabályok még változhatnak, akkor még lehet igazuk. Bár most nagyon űrszekeres mozit nyujt:D -
#54
"Ha esetleg leírnád, itt mi mit jelöl..."
F - az erő
pi - remélem nem kell kifejtenem (3,14...)
h - Planck-állandó
c - fénysebesség
a - a két lemez távolsága
A - a lemezek területe (nem hosszúsága)
Itt olvashatsz egy számítási példát.
"Igaz, de vannak ellenpéldák is"
Vannak, például a természetgyógyászok ennek a legnagyobb kárvallotjai (mert van aki normálisan végezné a munkáját). Ezért kellene a kontárok kiszűrésének "hatásfokát" megnövelni - ezáltal az átvertek száma is csökkenne. -
dez #53 Az nem lézerkard, hanem "fénykard", melynek nyalábja tudományosan közelebbről nem meghatározott, így lehet akár kemény is. :) -
dez #52 Ki ne tudná? Egy újabb példa: egy proci belső "vezekékeinek" összesített hossza... Nem tudom pontosan mennyi, de meglepően hosszú. -
dez #51 "Nem zárható ki, de nagyon résen kell lennünk, mert a tudomány összetett, így könnyen átvághatnak bennünket csodaszerkezetekkel (teszik is, az ember egy eléggé hiszékeny állatfajta - lásd a láncleveleket, a feleslegesen megvásárolt termékeket, a számítógépes vírusok terjedését, stb...)."
Igaz, de vannak ellenpéldák is, viszont hiába is próbálkoznak az széles körű elismertetéssel (miközben szűk körben használják és be is válik), a csalók közé vannak sorolva, és kész, több okból kifolyólag van így. Sajnos nem olyan egyszerű ez a dolog.
"Dehogynem:"
Ha esetleg leírnád, itt mi mit jelöl... -
babajaga #50 Hát aki elhiszi hogy a lézerkard sugárnyalábja összeütődik mint az acél? -
virs lee #49 A táltosokat kihagytad!!
:D -
#48
Egy gepárd, futva milyet tüsszenthet má'? Mondjuk 1 shinkansenen? 600km/h?? 
-
#47
Nana! Én 1et értek a tudománnyal, csak vannak az ultrakonzervatívok akik hasonlóan veszélyesek mint ezek a wannabe-okostojás Egelik.
Tehát 1ik véglet sem jó, a tudomány fejlődik (változnak a törvények is) és néha bizony téves Newton fizikája. ;)
Egelit pont irónikusan említettem.. ha télleg tudna vmit, akkor nem csak a nyálát csorgatná itthon, hanem kinyalnák a seggét pl a zamcsik és nem utolsósorban, mindenhol éjjel-nappal mutogatnák a csadagépeit. -
#46
Sőt! Tüsszentéskor a nátha akár 100 km/h-ás sebességgel is távozhat az orrdoból! 
-
#45
És azt tudtad, h a beled több mint 30m? És azt tudtad, ha az orrnyálkahártyád kiteríted, akkor mittomén mekkora lepedőt kapsz, meg a tüdőd léghólyagocskáit?? 
-
#44
"A leegyszerűsítő közhelyeknek is nagy keletjük van... ;)"
A kuruzslóknak, csalóknak, szélhámosoknak még nagyobb.
Vízautó, Cserenkóv-fénnyel működő makroszkópikus kvantum-oszcillátor, gravomágnes térrel működő falszárító berendezés, X-Prize-on induló UFO, gyertyagenerátor,...
"de nem zárható ki, hogy valaki mégis talál valamit,"
Nem zárható ki, de nagyon résen kell lennünk, mert a tudomány összetett, így könnyen átvághatnak bennünket csodaszerkezetekkel (teszik is, az ember egy eléggé hiszékeny állatfajta - lásd a láncleveleket, a feleslegesen megvásárolt termékeket, a számítógépes vírusok terjedését, stb...).
"Nem kell ennek kilóméter kiterjedésűnek lennie"
Dehogynem:
![]()
-
#43
"De azért nyitottnak is kell lenni, és nem olyan begyöpösödött agyú konzervatívoknak"
De azért a nagy nyitottságban nem szabad elveszteni a józan eszünket.
"akik miatt a Mo-i felsőoktatás lecsúszott a legmagasabb szintről az átlagos alá"
Ez leginkább az oktatáspolitika hibája, de ez más lapra tartozik.
"Ma semmilyen tudományágban nem oktatnak itthon csúcsszinten"
Kis ország, kis költségvetés, rendszerváltás után, sok államadósággal, bolond politikusokkal. Mit vársz? Feltámadást?
"max a 80as évek szintjén vannak"
Azért annyira nem vészes a helyzet.
Másrészt a fizika alaptörvényei - melyet az általad említett Egely vitat - köszönik szépen, jól megvannak.
"Miértisnem Egeli György a NASA vezetője, v titkos tudósa??"
Mert talán fizikusoknak, mérnököknek nem volt képes bebizonyítani a téziseit, és sorra mutattak rá tévedéseire? -
dez #42 "Makroméretekben ez nem használható ki, mivel a testeknek nm távolságra kell lenniük egymástól, és ezen testeknek nagyoknak (kilométeres méretűeknek) kell lenniük, hogy ebből nagy erőt nyerni tudjunk.
Szóval kilométeres lemezeket nm-es távolságra kell egymástól helyeznünk."
Ez nem olyan nehéz dolog, mint amilyennek hangzik. Nem kell ennek kilóméter kiterjedésűnek lennie, pl. az egész fel lehet tekerve, és a kis távolságok által ezen spirál akár egész kis méretű is lehet. (Pl. tudtad, hogy a gépedben lévő minden elkó [elektrolit kondenzátor] akár több méter fóliacsíkot tartalmaz?)
"Ezt a dolgot a jelenlegi energiaválság idején (ilyenkor az emberek csodavárása, hiszékenysége is megnő, ez természetes pszichológiai folyamat) sok áltudós zászlajára tűzte (ez pedig marketingtevékenység inkább, mint tudomány) a titokzatos örökmozgó kulcsaként (a többi dologgal együtt) próbálják beállítani - amiből remekül meg is tudnak gazdagodni (a jelenlegi fogyasztói társadalom a "ne gondolkozz fogyassz!"-elvéből kifolyólag és a médiák népbutító hatásaként erre meg is van az esélyük)."
A leegyszerűsítő közhelyeknek is nagy keletjük van... ;) Persze valamennyire igaz, de nem zárható ki, hogy valaki mégis talál valamit, amit "nem szabadna". -
#41
De azért nyitottnak is kell lenni, és nem olyan begyöpösödött agyú konzervatívoknak mint a MTA tagjai (tisztelet a kevés kivételnek), akik miatt a Mo-i felsőoktatás lecsúszott a legmagasabb szintről az átlagos alá. Ma semmilyen tudományágban nem oktatnak itthon csúcsszinten, a legtöbb ágon max a 80as évek szintjén vannak leginkább tudásanyagban, a sarkallatos pontokat nézve.
Persze vannak olyan tudományágak, ahol nem lehet annyira begyöpösödni, hiszen peregnek az események; ill még ezen konzervatívok sem tudnak annyira keresztbetenni, h ösztöndíjasok és vegyes nemzetiségű kutatócsoportok be ne hozzák a 'mai tudományt'.
A harc leginkább egyetemeken dúl, a kiskirályság status quojáért. -
#40
Miértisnem Egeli György a NASA vezetője, v titkos tudósa?? -
#39
A Star Wars igaz h sci-fi műfaj, de inkább "fi" mint "sci". Akarom ondani semmi science. -
#38
Csak az egésznek kissé más a háttere.
Van egy effektus, amit Casimir effektusnak hívnak.
Ez mikroméretekben (µm), két egymáshoz mikroméretekre (nm távolságra) levő testek között jön csak létre, ennek az ereje nagyon kicsi (10^-18 N).
Ezt a holland Hendrick Casimir az 1940-es években (nem 150 éves!) határozta meg, és az 1990-es évekre sikerült ezt gyakorlatilag kimutatni.
Az egészben semmi különös, mint az előző hozzászólásomban található leírásban olvasható.
Makroméretekben ez nem használható ki, mivel a testeknek nm távolságra kell lenniük egymástól, és ezen testeknek nagyoknak (kilométeres méretűeknek) kell lenniük, hogy ebből nagy erőt nyerni tudjunk.
Szóval kilométeres lemezeket nm-es távolságra kell egymástól helyeznünk.
Ezt a dolgot a jelenlegi energiaválság idején (ilyenkor az emberek csodavárása, hiszékenysége is megnő, ez természetes pszichológiai folyamat) sok áltudós zászlajára tűzte (ez pedig marketingtevékenység inkább, mint tudomány) a titokzatos örökmozgó kulcsaként (a többi dologgal együtt) próbálják beállítani - amiből remekül meg is tudnak gazdagodni (a jelenlegi fogyasztói társadalom a "ne gondolkozz fogyassz!"-elvéből kifolyólag és a médiák népbutító hatásaként erre meg is van az esélyük).
Viszont ezen áltudósok sorra buknak meg, vagy a ketyerék használhatatlanságából kifolyóan tűnnek el (nem kell őket elhallgattatni) a történelem süllyesztőjében (az idő, a technikai evolúció kiszelektálja a selejtet).
Kérdezhetnénk: akkor miért jelennek meg szabadalmi beadványként ilyen eszközök? Azért, mert a szabadalom csak egy jogi formula, a szellemi tulajdon védelmére - nem biztosítja a tökéletes működést.
Bővebben erről a szabadalmi hivatal oldalán.
Másrészt a kísérletek kevesek. Erre komoly matematikai modelleket szokás építeni. Ha a matematikai modell nem válik be, akkor ott valami bibi van.
Szóval tessék vigyázni! Az áltudósok a ti pénzetekre várnak! Nem kell bedőlni mindenféle marhaságnak! -
dez #37 Attól még működhetne, hogy nem tudták, hogyan. (Ha ma egyátalán tudják, illetve ha egyátalán tényleg működik valami ilyesmi.) Sok felfedezés kísérletezések közepette született, nem úgy, hogy előre tudták, minek kell történnie. -
irkab1rka #36 nyihahahha, és csak az SG-n van olyan, hogy valaki a fórumon keresztül belelát a hozzászólók szobájába.
Tudom, mert én is csinálom. Onnan tudom, hogy melyik álnév alatt melyik orosz 12 éves pattanánsos, magyarul anyanyelvi szinten tudó szuperkém szerepel..
muhahahah
