19
-
#19
itt pontosan leírják, mit kell tenni a károsultaknak (akik ilyen spam-eket kaptak) és leírják a lépéseket, amelyeket ezen továbbított spam-ek alapján tesznek... -
Munkas #18 Érdekes dolog a történelem. Az ideológiák és eszmék mögött mindig valamilyen gazdasági érdek lapult. Sajna én sem értek igazán hozzá, de az alapvető folyamatokon eltöprengve, sok történelemkönyvekből ismert esemény más megvilágításba kerül. -
Munkas #17 Pizarróék útjának végül is egy gazdasági vállalkozás volt (mint sok hasonló konkvisztádornak), de ott a nagy adag szerencse mellet tényleg a tudás hozta meg a sikert. Túlerő ellen spanyol négyszög. Szúrófegyverek a vágásra kifejlesztett nehéz obszidiánkardok ellen, páncélok, lovasság pszihikai hatása stb. És nem utolsósorban, hogy jó politikus volt és jól alkalmazkodtak az "isteni" szerepükhöz.
A II. vh előtt a porosz iskolarendszer és a tudományos közélet messze a többiek előtt járt, szinte minden téren (a mi neves tudósainkat is ez a háttér segítette a legjobbak közé). A háború elvesztésében szerintem más hatások rossz együttállása játszott közre.
A ISz egy nehéz harckocsi volt, annak a Tigris II. volt a német megfelelője (és annak nem is jelentett kihívást), csak akkorra már nem tudták felfuttatni a gyártását. -
Munkas #16 Nem az üzletemberek miatt, hanem, mert arrafelé a komcsik nem ölték ki a társadalomból a kockázatvállalást és a befektetési kedvet, így tőlünk nyugatra nagy divatja van annak, hogy az egyszerű emberek sem a bankban tartják a pénzüket hanem kincstárjegyekben részvényekben stb. És a spamok ált. arról szólnak, hogy xy cég részvényei rendkívül alulértékeltek és egy hét múlva a háromszorosukat fogják érni. Mindez olyan stílusban mint a napilapok gazdasági részén olvasható elemzői véleményeké. Erre aztán laikusokból néhányan ráharapnak és átváltják a részvényeik egy (ésszerűen kis) részét erre a nagy hozamot „ígérő” részvényre. Ha nincs számottevő forgalma a részvénynek (ezek persze ilyenek), akkor nem kell hozzá túl sok vételi ajánlat, hogy néhány %-al feljebb tornásszák az árát. Ami persze a kereslet csökkenésével gyorsan visszaesik, de addigra a spammerek, már eladták a korábban bespájzolt ilyen részvényeiket.
A tőzsdéken meg a szabályok többsége pont az ilyen pszihológiai türkök hatásnak elszabadulását gátolja. Valszeg ezért is zárták ki a kereskedésből az érintett részvényeket, ha ilyen könnyű befolyásolni őket. -
#15
felhívta a befektetők figyelmét arra is, hogy ne bízzanak meg a spam e-mailekben érkező ajánlatokban
LOL - az egy dolog hogy Gizikét az egyszeri titkárnőt ki kell oktatni hogy ne kattintson spam-ben érkezett linkre, de hogy komolyabb, üzleti körökben mozgó embereknek is így szájába kelljen rágni... -
teddybear #14 A forrásaim szerint kb 280 embere volt. De mi ez egy többmilliós birodalom ellen?
A gyarmatok meghódítása különben is a könnyebbik dolog, megtartásuk azonban már egy másik.
Török Birodalom. Persze kikergettük a törököket, azaz a Szent Liga kikergette a Magyar Királyság területéről. De közben eltelt 186 év! Ezalatt Európa nyugati fele már belépett az Ipari Forradalom korába, a törökök viszont technikailag stagnáltak.
A keresztesek esetében az őket kiküldő társadalom céljai változtak meg, illetve az ellenfeleik erősödtek meg katonailag.
A Második Világháború résztvevői naggyából egyforma technikai fejlettségi fokon álltak. Amiben az egyik fejlettebb volt, azt ellensúlyozta a másik más téren. Itt végül gazdasági teljesítőképességi külömbség, illetve a túlerő döntött. Hiába volt a német Tigris tank fejlettebb, ha csak 1350 darabot tudtak gyártani belőle, ha az amerikai Shermann, 40000 darabbal, illetve az orosz T-34, amiből a háború alatt szintén 40000 darabot építettek, egyszerűen elnyomták túlerejükkel. Ráadásul az ororszok 1944-ben már rendszeresítették az ISz tankokat, amik jobbak voltak a német típusoknál. -
teddybear #13 Kösz, ha megtudom szerezni, elolvasom. -
pedrohsi #12 mielőtt nagyon belemelegednétek, ajánlom olvasásra:
Paul Kennedy - A nagyhatalmak tündöklése és bukása -
Munkas #11 Pizarró 2-300 emberrel indult Peru ellen és nagy szerencsével jutott Tenocstitlánig. Viszont utána évszázadokig pár ezer spanyol tartott irányítása alatt milliós birodalmakat. Az egyszerűen technikai fölénnyel nem ment volna. Ill. abban is az volt a lényeg, hogy ami kellett (hajók, fegyverek, felszerelések) azt meg tudta termelni a Spanyol gazdaság. De nem is a különböző gyarmatosításokra akartam utalni. Maguk az akkori háborúk az emberveszteségeken túl anyagilag szinte mindig többe kerültek a hódítóknak, mint a meghódítottaknak, csak volt rá pénzük. Aztán idővel a gyarmatok is felvették a ritmust, és a huszadik századra már nem hozott volna hasznot az elnyomásuk, mert egyre nagyobb áron lehetett csak a katonai fölényt fenntartani. Ugyanúgy, mint pl. Koreában vagy Vietnámban Irak és Afganisztán esetén is a költségekre fognak ráfaragni az US haderő.
Törökök. Gyakorlatilag esélyük sem volt Európa ellen. Amit elértek azt az európai belső ellentéteknek kihasználásának köszönhették. Tízszeres túlerőkkel sikerült előrenyomulniuk, és ott is a rabszolgatartó gazdasági rendszerüknek köszönhették, hogy csak kevés emberüknek jutott puska vagy ágyú, pedig a haditechnika adott volt.
A keresztesek meg pont az anyagi érdekek elfajulásának nagy ideológiai buktája volt.
Amerika esetén pl. az I-II. világháborút követően látszik szépen a dolog. A harmadik birodalom tudásban és technikai szinten is sokkal erősebb, volt. Egyszerűen nem bírta a gazdaságuk, hogy atombombát gyártsanak, vagy hiába jutott minden összecsapásra (függetlenül, hogy támadtak vagy védekezetek) harmad annyi német veszteség, a németek sajna nem tudták feltölteni a veszteségeiket. Az amerikaiak gyártották kilóra a Shermanokat amiket 7 az 1-hez arányban mertek csak összeereszteni a Tigrisekkel, és úgy is 5 odaveszett belőlük, de egy Tigris háromszor annyiba került mint a neki megfelelő US vagy angol nehézpáncélos. És ugyanez igaz a több haderőnemre is.
-
teddybear #10 Ahogy elnézem, Neked eléggé kacifántos a gondolkozásod. Nem prűbálod egyszerűsíteni a dolgokat inkább bonyolítod, egész az áttekinthetőségen túl is.
Ami a hódításokat illeti, szerinted: "Mit gondolsz mivel nyomta le évszázadokon át Európa, majd a végén Amerika a világot. Nem voltak (voltunk) többen, nem voltak fejlettebbek, nem voltak jobbak. Egyszerűen a fejlettebb gazdasági rendszer győzött."
Ezzel viszont vitába szállnék. A meghódított, és gyarmatosított népek egyszerűen technikailag többnyire sokkal fejletlenebbek voltak.
Az észak-amerikai indiánok többsége kőkorszaki technikával rendelkezett, ez persze kevés volt az acélkarddal, puskával, Gatling-lövegekkel, ágyúkkal felszerelt európai hódítókkal szemben.
Dél-Amerikában az éppen a fémkorszakba éppen belépő Inka Birodalom sem tudott ellenállni Pizzaró acélfegyvereinek, puskáinak.
Viszont amikor a törökök megindultak Európa ellen, kishíján sikerült meghódítaniuk minket, bankrendszer ide, bankrendszer oda.
A kereszteseket is elzavarták előbb-utóbb, hisz épp úgy rendelkeztek a helyiek is acélgyártással, mint a hódítók. -
Munkas #9 Ez is egy megközelítés. Bár nem egészen világos mi a különbség pl. egy szellemi termék megalkotásával létrehozott érték és annak az eladásával létrehozott érték között. Önmagában egyiknek sincs valós értéke, de együtt már igen (pl. mennyit érne Norbi „csodás” étkezéstudománya, ha nem közvetítenék a népnek, vagy kérnél e az autóba kétutas klímát, ha a szalonban vagy a reklámokban nem mondanák, hogy valaki már feltalálta, mások megtervezték és már be is tudják építeni az adott modellbe)
De ez nem a tőzsde. Annak ennél sokkal fontosabb szerepe van. Egyrészt termelőeszközök nélkül nem lehet értéket teremteni, az erre valót hitelezik meg a cégeknek a tőzsdén. Másrészt kialakítja a tényleges árakat. Ha akarsz venni egy autót, megveheted az első útba eső kereskedésben is, de ha elmész egy másikba is és ott százezerrel olcsóbban megveszed, akkor mondhatod, hogy evvel nem született új érték, mégis a piackutató munkád termelt a családi kasszába egy csomó pénzt.
Ami könnyen kézzel fogható értékké is válhat, pl. egyszerűen beteszed a bankba, amiért te kamatot kapsz, a pénzedet meg a bankon keresztül egy időre kölcsönkapja egy induló villanyszerelő aki vesz belőle egy csomó kábelt meg kapcsolót és csinál belőle a egy szép elosztószekrényt a sörgyárba, amivel az ő üzlete is felfut egy kicsit. A gyárban még hatékonyabb lesz a termelés és olcsóbban tudják adni sört, így ha pont abból veszel neked is olcsóbb lesz a hétvégi buli költségvetése és még több pénzed marad a végére. Erről szól a gazdaság. Ugyanaz a pénz jár körbe, csak mindenki hozzátesz egy kicsit. És gyakran épp azok teszik a legtöbbet, akik kitalálják, hogy mikor hoz egy befektetés még többet, ezért ők kapnak többet belőle. De pénzből egyre több lesz a gazdaságban, ezért összességében mindenki egyszerre is nyerhet a tőzsdén, és sok évre összesítve ez nagyjából így is megy (persze vannak nagy bukások is, de nem ez a jellemző) Ez nem arra megy ki, hogy egymástól elszedjék a pénzt, és erre vigyáznak is a szabályok. Akinek nem tetszik elmehet. Erről szólt a cikk is. Ha egy részvény árait nem a piac, hanem a spekulánsok alakítják, akkor avval kereskedjenek máshol. (Attól még nyilván lehet velük bizniszelni, csak más fórumon, ahol már az ilyen trükközés is belefér a szabályokba. A tőzsdékre ezért csak viszonylag kevés cég „fér be”)
Ez volt kb. az értéktőzsde. A másik az árutőzsde. Na az még bonyolultabb, főleg mert az igazi szerepe itt a határidős üzleteknek van, amire nem akartam kitérni, de most már úgysem lesz rövid. Szóval, ha a te értékrended szerint akarsz értéket termelni: autót, sárgarépát, akármit. Ahhoz mindenképp idő kell. Egy autóhoz (a tevézéssel együtt) több év, de a répához fél év is elég. Csak ki tudja mennyiért tudod megvenni az autóra gumikat két év múlva, mennyit kell majd fizetni akkor a munkásoknak, vagy milyen lesz az időjárás a nyáron, mennyi répa terem őszre neked, és mennyi a konkurenciának.
A legtöbb termelési ágban egyszerűen nagyobb lenne az árak mozgásából eredő bizonytalanság kockázata, mint amit az elérhető haszon kompenzálna. Simán becsődölhet a vállalkozás egy tőled független kis malőrön. És ezeket is szabályozza a tőzsde. Olyasmi mint egy előjegyzés, pl. jövő tavaszra kell 10 zsák műtrágya x összegért), de kiterjed minden fontosabb termékre, az egész piacra. Ezért nem megy az sem, hogy felrobban a műtrágyagyár, és a boltos egyből tízszer annyit kér a 11. zsák szuperfoszfátért.
A tőzsde váratlan események hatásait (akár jó, akár rossz) szétteríti a piac összes résztvevőjére. Szóval itt meg a hatékonyságnövelésen túl a biztonságos termelés termeli az értéket (amúgy nem lenne sárgarépa, meg autó sem, legfeljebb kevés és jó drágán)
Mit gondolsz mivel nyomta le évszázadokon át Európa, majd a végén Amerika a világot. Nem voltak (voltunk) többen, nem voltak fejlettebbek, nem voltak jobbak. Egyszerűen a fejlettebb gazdasági rendszer győzött. -
teddybear #8 Pedig így van. Ha létrehozol valamit, új értéket teszel be a gazdaságba. Ha megtervezel valamit, az is érték, mert új szellemi értéket hoztál létre. Ha kereskedsz, akkor mások által megtermelt javakat másoknak adsz el, ez is hasznos, bár új értéket nem hozol létre, a tevékenységedet a vevő fogja megfizetni, de valakinek közvetítenie kell a termelő, és a fogyasztó között.
A részvények adása-vétele még ennyi értékkel sem bír, hisz semmilyen befektetett munka nincs mögötte, ha csak az emberek félrevezetését nem tekintjük annak. Tulképp rábeszélik az embereket, olyasmi megvételére, amiből talán pénzhez jutnak. De a tőzsdén a kevés nyertesre sok-sok vesztes jut, hisz nincs értéktermelés, a pénznek meg kell jönnie valahonnan. -
Munkas #7 Ez megint egy nem igazán hozzáértő vélemény. Ilyen megközelítésben a bankokra sincs szükség, sőt maga a pénz is csak egy spekuláns "találmány".
A nagy komcsi filozófusoknak (Marx, Lenin) voltak hasonló elgondolásik: Az az érték amit a munkás összekalapál. A mérnökök, gazdászok és egyéb érteliségi osztályidegen elemek csak az ő nyakukon élősködnek. -
#6
I know! :) Ma a világon lévő pénzmozgások 90%a virtuális pénzek mozgása..
Ez nekem sem tetszik.. de azért kipróbálnám. ;) -
teddybear #5 Ami azt illeti, én a tőzsdét a szélhámosok második legjobb vadászterületének tartom, ahol hatalmas (valódi) pénzek cserélnek gazdát színes papírfecnikért, vagy számítógépes bejegyzésekért. Ne feledd, a részvénypiacon nem termelnek értéket, puszta spekuláció az egész. -
#4
Ehhez olyan nagyon nem kell érteni se az értékpapírpiachoz, se az informatikához, se a joghoz (ill jogalkotáshoz). :))
Azt viszont még egy plüssmackó is beláthatja, h ha ez bevett gyakorlat lesz, v netán vki bennfentes infókhoz jutott a készülő döntésről, akkor az taccsra vághat egy céget, mégpedig úgy, h spamként küldözgeti a legnagyobb konkurens cég ajánlatát, aminek részvényeit fagyasztják 1 időre, v akár véglegesen ki is zárják az adott tőzsdéről.
Márpedig 1 ilyen döntés, marha nagy csapás lehet, az adott cégnek.
Szerintem, bár nem vok 1 Kostolány..(v h kell írni :) -
teddybear #3 Egyébként, valamit tenni kellett már, ezeknek meg volt elég hatalom a kezükben, hogy alápakoljanak néhány spekuláns spammernek.
Ha a részvénykereskedelmet felfüggesztik, akkor ezekkel szúrnak ki, mert a nyakukon marad egy csomó papír, és nem tudják továbbadni a balekoknak. Az érintett cégeknek meg úgyis mindegy, hogy mennyiért nem veszik a részvényeiket. -
teddybear #2 Látszik, hogy nem értesz hozzá. Sajnos én sem nagyon. -
#1
LOL amcsiban elég, ha a konkurens cég részvényajánlatát szétküldöd mindenfelé, így vége a cégnek.. :DDD Ekkora hülyéket!