Munkas#9
Ez is egy megközelítés. Bár nem egészen világos mi a különbség pl. egy szellemi termék megalkotásával létrehozott érték és annak az eladásával létrehozott érték között. Önmagában egyiknek sincs valós értéke, de együtt már igen (pl. mennyit érne Norbi „csodás” étkezéstudománya, ha nem közvetítenék a népnek, vagy kérnél e az autóba kétutas klímát, ha a szalonban vagy a reklámokban nem mondanák, hogy valaki már feltalálta, mások megtervezték és már be is tudják építeni az adott modellbe)
De ez nem a tőzsde. Annak ennél sokkal fontosabb szerepe van. Egyrészt termelőeszközök nélkül nem lehet értéket teremteni, az erre valót hitelezik meg a cégeknek a tőzsdén. Másrészt kialakítja a tényleges árakat. Ha akarsz venni egy autót, megveheted az első útba eső kereskedésben is, de ha elmész egy másikba is és ott százezerrel olcsóbban megveszed, akkor mondhatod, hogy evvel nem született új érték, mégis a piackutató munkád termelt a családi kasszába egy csomó pénzt.
Ami könnyen kézzel fogható értékké is válhat, pl. egyszerűen beteszed a bankba, amiért te kamatot kapsz, a pénzedet meg a bankon keresztül egy időre kölcsönkapja egy induló villanyszerelő aki vesz belőle egy csomó kábelt meg kapcsolót és csinál belőle a egy szép elosztószekrényt a sörgyárba, amivel az ő üzlete is felfut egy kicsit. A gyárban még hatékonyabb lesz a termelés és olcsóbban tudják adni sört, így ha pont abból veszel neked is olcsóbb lesz a hétvégi buli költségvetése és még több pénzed marad a végére. Erről szól a gazdaság. Ugyanaz a pénz jár körbe, csak mindenki hozzátesz egy kicsit. És gyakran épp azok teszik a legtöbbet, akik kitalálják, hogy mikor hoz egy befektetés még többet, ezért ők kapnak többet belőle. De pénzből egyre több lesz a gazdaságban, ezért összességében mindenki egyszerre is nyerhet a tőzsdén, és sok évre összesítve ez nagyjából így is megy (persze vannak nagy bukások is, de nem ez a jellemző) Ez nem arra megy ki, hogy egymástól elszedjék a pénzt, és erre vigyáznak is a szabályok. Akinek nem tetszik elmehet. Erről szólt a cikk is. Ha egy részvény árait nem a piac, hanem a spekulánsok alakítják, akkor avval kereskedjenek máshol. (Attól még nyilván lehet velük bizniszelni, csak más fórumon, ahol már az ilyen trükközés is belefér a szabályokba. A tőzsdékre ezért csak viszonylag kevés cég „fér be”)
Ez volt kb. az értéktőzsde. A másik az árutőzsde. Na az még bonyolultabb, főleg mert az igazi szerepe itt a határidős üzleteknek van, amire nem akartam kitérni, de most már úgysem lesz rövid. Szóval, ha a te értékrended szerint akarsz értéket termelni: autót, sárgarépát, akármit. Ahhoz mindenképp idő kell. Egy autóhoz (a tevézéssel együtt) több év, de a répához fél év is elég. Csak ki tudja mennyiért tudod megvenni az autóra gumikat két év múlva, mennyit kell majd fizetni akkor a munkásoknak, vagy milyen lesz az időjárás a nyáron, mennyi répa terem őszre neked, és mennyi a konkurenciának.
A legtöbb termelési ágban egyszerűen nagyobb lenne az árak mozgásából eredő bizonytalanság kockázata, mint amit az elérhető haszon kompenzálna. Simán becsődölhet a vállalkozás egy tőled független kis malőrön. És ezeket is szabályozza a tőzsde. Olyasmi mint egy előjegyzés, pl. jövő tavaszra kell 10 zsák műtrágya x összegért), de kiterjed minden fontosabb termékre, az egész piacra. Ezért nem megy az sem, hogy felrobban a műtrágyagyár, és a boltos egyből tízszer annyit kér a 11. zsák szuperfoszfátért.
A tőzsde váratlan események hatásait (akár jó, akár rossz) szétteríti a piac összes résztvevőjére. Szóval itt meg a hatékonyságnövelésen túl a biztonságos termelés termeli az értéket (amúgy nem lenne sárgarépa, meg autó sem, legfeljebb kevés és jó drágán)
Mit gondolsz mivel nyomta le évszázadokon át Európa, majd a végén Amerika a világot. Nem voltak (voltunk) többen, nem voltak fejlettebbek, nem voltak jobbak. Egyszerűen a fejlettebb gazdasági rendszer győzött.