• Munkas #11
    Pizarró 2-300 emberrel indult Peru ellen és nagy szerencsével jutott Tenocstitlánig. Viszont utána évszázadokig pár ezer spanyol tartott irányítása alatt milliós birodalmakat. Az egyszerűen technikai fölénnyel nem ment volna. Ill. abban is az volt a lényeg, hogy ami kellett (hajók, fegyverek, felszerelések) azt meg tudta termelni a Spanyol gazdaság. De nem is a különböző gyarmatosításokra akartam utalni. Maguk az akkori háborúk az emberveszteségeken túl anyagilag szinte mindig többe kerültek a hódítóknak, mint a meghódítottaknak, csak volt rá pénzük. Aztán idővel a gyarmatok is felvették a ritmust, és a huszadik századra már nem hozott volna hasznot az elnyomásuk, mert egyre nagyobb áron lehetett csak a katonai fölényt fenntartani. Ugyanúgy, mint pl. Koreában vagy Vietnámban Irak és Afganisztán esetén is a költségekre fognak ráfaragni az US haderő.
    Törökök. Gyakorlatilag esélyük sem volt Európa ellen. Amit elértek azt az európai belső ellentéteknek kihasználásának köszönhették. Tízszeres túlerőkkel sikerült előrenyomulniuk, és ott is a rabszolgatartó gazdasági rendszerüknek köszönhették, hogy csak kevés emberüknek jutott puska vagy ágyú, pedig a haditechnika adott volt.
    A keresztesek meg pont az anyagi érdekek elfajulásának nagy ideológiai buktája volt.
    Amerika esetén pl. az I-II. világháborút követően látszik szépen a dolog. A harmadik birodalom tudásban és technikai szinten is sokkal erősebb, volt. Egyszerűen nem bírta a gazdaságuk, hogy atombombát gyártsanak, vagy hiába jutott minden összecsapásra (függetlenül, hogy támadtak vagy védekezetek) harmad annyi német veszteség, a németek sajna nem tudták feltölteni a veszteségeiket. Az amerikaiak gyártották kilóra a Shermanokat amiket 7 az 1-hez arányban mertek csak összeereszteni a Tigrisekkel, és úgy is 5 odaveszett belőlük, de egy Tigris háromszor annyiba került mint a neki megfelelő US vagy angol nehézpáncélos. És ugyanez igaz a több haderőnemre is.