Robot segíti az evolúciókutatást
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Tehát: pár tíz, vagy pár ezer _évig_ sütögetett a napszél felcserélõdésenként.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
De tudod mit? Bizonyítsd be, hogy nincs rá esély! Szerintem van. 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
De neked már mindegy, téged végletesen agymostak már a csuhások (vagy valamelyik másik szekta), észérvekkel nem vagy meggyõzhetõ.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
és még én vagyok inkvi
<#banplz>#banplz>
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
"Ez pedig nem más, mint hogy minden élõt Isten teremtett."
Na. Ez vagy katolikus, vagy zsidó, vagy mohamedán, de monoteista, az tuti. Bármelyiknek bármely szektája, legyen az római katolikus, vagy szunnita.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
Majd ha mutatsz valamit, ami nem passzol az evolúcióelméletbe, akkor esetleg beszélgethetünk. A hiányosságok nem bizonyító erejûek ugyanis.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Erre több bizonyíték is van.
Aki pedig mást állít az vagy buta, vagy gonosz.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
ahogyan eddig se voltak
Szerintem meg az ember és a majom közötti hiányzó láncszem TE vagy.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
egyenlõre a helyzet baromira nem az evolúciókutatást kutató propagáló "emberek" mellett szól
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy vilagviszonylatban leteznek artalmasabb agymosasok is melybe embertomegek nyomorodnak bele, megis vannak akikre az evolucioselmelet zavarobban hat.
Mellesleg a fenti cikk egy kutatasi projektrol szol, nem pedig a mibenletenek megkerdojelezeserol.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
Számos olyan nyilvánvaló tény van, ami lehetetlenné teszi az ilyen átmenetet"
"Most is élnek olyan halak, amiknek lábaik vannak, és sekély vízben mászkálnak. Onnan már csak egy icipici lépés a szárazföld."
"és? nem bizonyít semmit"
"nem szeretem a nép butítást, agymosást, bárány terelgetést, igazságtalanságot"
MUHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
Vajon minden hányadik élõlénybõl lesz az utókor számára felismerhetõ kövület ?
Mennyi annak az esélye hogy tanulmányozható állapotban fennmaradjon ?
1:1000000000000000 mondjuk ?
Minek nagyobb a valószínûsége: egy átmeneti kis populáció kövületének fennmaradásának vagy egy évmilliókig változatlan, elterjedt nagy egyedszámú faj kövületének fenmaradásának ?
Nagyon sok kövület valamilyen nagy természeti katasztrófa (fõleg vulkánkitörés)
jóvoltából maradt fent. Gondoljuk Pompei-re.
A nagy fajkihalások idején nyilvánvalóan sok kövület marad fenn, az ez utáni idõszakban azonban a kevés egyedszámú túlélõ fajok próbálják benépesíteni a kihalt fajok életterét. Az átmeneti fajok fõleg ezekben a földörténetileg rövid ámde termékeny idõszakokban keletkeznek.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
Gracie Barra
Én magát az evolúciót támogatom. Az elmélet jó is. Azt te sem tudod megcáfolni.
Az meg h ténylegesen hogy történt? Mint írtam olyan kevés az infó, hogy könnyû belekötni. Most h ugrásszerû volt, vagy nem? Hirtelen lett uszonya, vagy csak szép lassan? Ez már cask részletkérdés. És azzal, hogy ezekbe kötsz bele nem tudod cáfolni az evolúcióelméletet.
Ráadásul még soha senki nem tudott felhozni egyetlen más picit is életképes elméletet.
Gracie Barra
A neo-darwinista elméletet a régészeti leletek is cáfolják. Sehol a világon nem találtak semmiféle „átmeneti formát”, amelyek azt mutatnák, hogy a primitív organizmusok fokozatosan fejlettebbekké alakultak át, ahogy azt az evolucionisták állítják. Ugyanakkor viszont az összehasonlító anatómia tudománya rávilágított, hogy azok a fajok, amelyekrõl azt feltételezték, hogy egymásból fejlõdtek ki, annyira eltérõ anatómiai jellemzõket mutatnak, hogy semmiképpen nem lehetnek egymás õsei vagy leszármazottai.
De a neo-darwinizmus különben sem volt soha megalapozott tudományos elmélet, hanem ideológiai dogma, ha nem valamiféle „vallás”. A darwinista filozófia- és zoológia-professzor, Michael Ruse, ezekkel a szavakkal vall errõl:
“És természetesen semmi kétség, hogy a múltban, és szerintem a jelenben is, sok evolucionistának az evolúció olyan volt, mint valamiféle világias vallás… És számomra nagyon egyértelmûnek tûnik, hogy valami nagyon alapvetõ szinten az evolúció, mint tudományos elmélet a naturalizmus iránt kötelezi el magát…”
Ezért védelmezik az evolúció hívei még mindig az elméletüket, a számtalan ellentétes tudományos információ dacára. Abban viszont nem tudnak egyezségre jutni, hogy melyik a „helyes” az evolúció végbemenetelét ábrázoló modellek közül. Az egyik legfontosabb eme modellek közül az „ugrásszerû evolúció” /* néven ismert fantasztikus elképzelés.
itt sincs átmenet
ez van
Tudom, mindez csak idõ kérdése...persze persze..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Gracie Barra
Gracie Barra
drukkolak a halaknak 😊
Sõt ha jó étterembe mész, még ehetsz is belõlük😄
Gracie Barra
Úgyhogy ne álmodozz itt milliókról. Csak ma 2 millió faj él, ehhez képest a foszíliák száma minimális.
Gracie Barra
A türelem rozsdát terem.
Az ecvolucionisták azt állítják, hogy egy vízben élõ faj valahogy a szárazföldre költözött, és szárazföldi fajjá alakult.
Számos olyan nyilvánvaló tény van, ami lehetetlenné teszi az ilyen átmenetet:
1. A testtömeg hordozása: a vízben élõ élõlényeknek nem kell megoldaniuk azt a problémát, hogy hogyan cipeljék saját testüket.
A szárazföldi élõlények azonban a felvett energia mintegy 40 százalékát csak arra fordítják, hogy a saját testüket hordozzák. A vízbõl a szárazföldre költözõ lényeknek áj izomzatot és csontrendszert (!) kellene kialakítaniuk ahhoz, hogy életképesek legyenek, ilyen bonyolult változások pedig nem következhetnek be puszta véletlen mutációk útján.
2. A hõháztartás: A szárazföldön gyorsabban és szélesebb tartományban változik a hõmérséklet. A szárazföldi lényeknek olyan a testmûködésük, hogy kibírják a nagy hõmérsékleti változásokat. A tenger vizében viszont lassabban változik a hõmérséklet, és nem is olyan szélsõséges tartományban. Annak az élõlénynek, amelynek a testmûködése a tengervíz csaknem állandó hõmérsékletére állt be, ki kellene fejleszteni valami védelmi rendszert, amely megvédi õt a hirtelen hõmérsékletváltozás hatásaitól. Eléggé megalapozatlan azt állítani, hogy a halak véletlen mutáció segítségével azonnal kifejlesztették ezt a rendszert, mihelyt a szárazföldre léptek.
3. A vízháztartás: Az emésztés szempontjából alapvetõ fontossággal biró vizet, de még a nedvességet is, csak korlátozottan lehet használni a szárazföldön, mivel a víz elérhetõsége is korlátozott. Például a bõrt úgy kell megtervezni, hogy bizonyos mértékig lehetõvé tegye a vízveszteséget, de a túlzott párolgást megakadályozza. Ezért a szárazföldi állatok sajátossága a szomjúságérzet, amely tudatja velük, hogy vízfelvételre van szükség. A tengeri lényeknek nincs szomjúságérzetük, és a bõrük sem alkalmas a szárazföldi életre.
4. Vesék: A tengeri élõlények könnyedén ki tudják választani a salakanyagokat – az ammónia kivételével – úgy, hogy megszûrik azokat, mivel rengeteg víz van a környezetükben. A szárazföldön azonban gazdaságosabban kell felhasználni a vizet. Ezért van az élõlényeknek veséjük. A veséknek köszönhetõen az ammónia kiválasztódik a vizeletben, és minimális vízveszteséggel meg lehet szabadulni tõle. Vagyis azoknak az élõlényeknek, amelyek a tengerbõl a szárazföldre jöttek ki, egyszeriben vesét is ki kellett volna fejleszteniük.
5. Légzés: A halak úgy „lélegeznek”, hogy a kopoltyújukon átpumpált vízbõl veszik fel a vízben oldott oxigént. A vízen kívül nem képesek néhány percnél tovább életben maradni. Ahhoz, hogy megmaradjanak a szárazföldön, a tenger elhagyása után azonnal tökéletes tüdõt kellett volna kifejleszteniük.
Természetesen teljesen lehetetlen, hogy mindezek a dramatikus fiziológiai változások elõzmények nélkül, egyszerre hirtelen és véletlenül megjelentek volna egyetlen élõlényben.
Azonban 1938. december 22-én nagyon érdekes felfedezést tettek az Indiai-óceánon. Kifogták a Coelacanth család egyik tagját, amelyekrõl eddig azt állították, hogy hetvenmillió évvel ezelõtt kihalt átmeneti alak volt! Az eleven Coelacanth felfedezése bizonnyal komoly sokkot jelentett az evolucionistáknak. Az evolucionista régész, J. L. B. Smith azt mondta, hogy akkor sem lepõdött volna meg jobban, ha egy élõ dinoszaurusszal találkozik. És a rákövetkezõ években ugyanennek a halnak még körülbelül 200 példányát fogták ki a világ különbözõ részein.
Az eleven Coelacanth példányok is azt bizonyítják, hogy milyen messzire képesek elmenni az evolucionisták elméleti feltételezéseikben. Amikor még nem kerültek elõ élõ példányok, akkor is számos különbözõ elmélet létezett arról, hogy valóban volt-e ennek a halnak kezdetleges tüdeje és fejlett agya. Az a szerv, amelyrõl az evolucionisták feltételezték, hogy primitív tüdõ, valójában egy zsírzsák. Valamint a Coelacanth, amelyrõl azt állították, hogy „a hüllõk közvetlen õse, amely kész arra, hogy a tengerbõl a szárazföldre költözzön”, egy olyan mélytengeri hal, amely az óceán legalsó rétegeiben él, és 180 méternél jobban sohasem közelíti meg a felszínt