Nem a NASA fogja megmenteni a világot

Hát bevallom nem nagyon tudom ezt értelmezni.Szerintem ha ki akarjuk tériteni akkor a haladási irányára merõleges erõt kell kifejtenunk,ki kell számolni,hogy a tér melyik síkjáról érdemes,le-fol,jobbra-balra.Ezt megtehetjük egy a Deep Impact küldetéshez hasonlatos módon,vagy esetleg építünk egy hajót ami rácsatlakozik és eltolja az aszteroidát,én ezt látom a két legéletképesebb elképzelésnek,ezeken kívül még számos megoldás létezik.Persze ez nagyon nehéz feladat mert több 10000 km/h-val halad és foroghat is.De elég csak a haladási irányát megváltoztatni nem kell eltolni x százezer kilométerre.

Végeztem egy nagyon-nagyon felületes számítást,hogy mekkora pusztítás okozna egy 1km-es aszteroida a tunguszkai adatok alapján.1000* nagyobb térfogat esetén 1000 nagyobb lenne a tömege.Így szerintem azonos feltételek melett nagyjából 1000-szer akkora lenne az elpusztított terület,kb az európai kontinens területének 1/5-öde,de sokkal nagyobb változást is hozna az éghajlatban,ami további pusztítást eredményezne.

az alabbi hozzaszolas nem wanek-e hanem caro-e.

Erdekesseg keppen: ha a tavolsag 100 000 km is lehetne mire ideer az aszteroida.
Ha a Foldet(A) a kitert aszteroidat(C) es a kiteriteskori helyzetet(😎 egy derekszogu 3szogben felrajzoljuk, es egy konnyed szamitast vegzunk 1 Pithagorasi szamharmassal(3,4,5) akkor azt kapjuk (az "a" oldal)133 333,33 km-re a kellene kiteriteni az aszteroidat a Fold elott. Ez ebbe bele kene szamitani az idot is, azaz, eszleles, cselekves, mire odaer ez a kiertito gravitacios hajtomuved (+ a kifejlesztese) stb 😊) es mire ezek megtortennek akkor lenne csak 133 333,33 km-re a Fold elott...szted ez "nagyon konnyu" ???

Megerezne, de nem ugy hogy eleg. Ez a hatalmas es nagyon gyors homersekletvaltozas okozna a robbanast. (a belso abszolut nulla kozeli homerseklet es a kulso tobb 1000 fok, + razkodast + nyomast nem viselne el 1 ben)

Latom Te sokkal okosabb vagy mint a NASA munkatarsai. Miert nem mesz es segited mar ki szegenyeket?

amugy egy vagy tobb -akar egymas utan- hidrogenbomba robbantasa a megfelelo oldalon, nagy kiterest okoozhatna, es -relativ- ez a legegyszerubb es letezo megoldas.

"Az elhárítást nagyon könnyû megoldani, ha idõben észlelik." - lol!!!!!
"Elég csak egy picit eltéríteni a pályájáról, és már több 100000 km lesz a távolság, mire ideér, de lehet hogy több." - szép elképzelés, de a kivitelezéstõl rettenetesen messze vagyunk.

"Erre pedig több terv is létezik, pl. felületre szerelt hajtómûvek" - és azt a hajtómûvet ki a bánat viszi oda? Gondolkozz egy picit!
1. észlelni kell
2. valami jó messzire lévõ találkozási pontra kell eljuttatni (nagyon sok idõ)
3. fel kell szerelni, és hajrá, mûködhet.
De! Egy olyan hajtómû, aminek tényleges hatása van, az nem kis tömegû. Meg ugye kéne valami üzemanyag is, ami még nagyobb tömegû. Ezt kéne eljuttatni jó messzire és nagyon gyorsan, amihez ugye még több üzemanyag kéne. Hol hallottál ekkora szállítóeszközrõl?

"gravitációs vontató" - viccelsz? ahhoz, hogy valaminek érdemi hatása legyen, ahhoz rettenetesen nagy tömeget kéne odavinni. Hogyan?

Persze a papír mindent kibír, meg a képzelet is. Ilyen alapon akár azt is írhattad volna, hogy az összes ember képzelje el, hogy letér a pályájáról, és az majd számítani fog valamit.

Ha a tunguzkai meteor 1 km atmeroju lett volna, most nem interneteznenk itt. ja igen, es az is a legkorben robbant fel...

Azért inkább csak elméletek ezek az elhárító rendszerek. Az az igazság hogyJelenleg még nem tudnánk megállítani vagy eltéríteni egy 1km-es aszteroidát.

Szóval ezután felmerül a kérdés : akarjuk-e tudni hogy 1 hét múlva meghalunk.

Hát sok tényezõtõl függ,hogy mekkora pusztítást okoz:anyagától,sebességétõl,sûrûségétõl,tömegétõl,hova csapódik,milyen szögben...
Utánanéztem a korábbi becsapódásoknak és amit olvastam,hogy Tunguskában 1900-as évek elején csapódott be egy körülbelül 100-200 méter átmérõjû kisbolygó(aszteroida),ami felrobbant a légkörben és olyan 2150 négyzetkilométernyi helyen tarolt le 60 millió fát.Ha téves vmelyik adat akkor szóljatok.

Ami a dinoszauruszokat pusztította ki 65 millió éve arról azt olvastam,hogy 10km átmérõjû volt és a kráter amit létrehozott 180km átmérõjû(Chicxulub Crater).

érdekességként pár magyar vonatkozású aszteroida.

Tényleg 65, de akkor még inkább igazam van. Nem lesz itt semmi még nagyon sokáig.

Az elhárítást nagyon könnyû megoldani, ha idõben észlelik. Elég csak egy picit eltéríteni a pályájáról, és már több 100000 km lesz a távolság, mire ideér, de lehet hogy több.
Erre pedig több terv is létezik, pl. felületre szerelt hajtómûvek, vagy a linkek közt lévõ gravitációs vontató. (Miért nem elektromos? Elég lenne csak egy kicsit feltölteni, és sokkal nagyobb erõvel lehetne húzni...bár nem egyenletes erõvel.)
Az pedig vicc, hogy egy 1 km átmérõjû aszteroida elégne a becsapódáskor.
Ha gömb alakkal számolok, akkor 1km átmérõ, az kb 0,5 km^3 térfogat, és 0,78 km^2 közegellenállási felület.
Még ha tengerszinti sûrûséggel, és 10000 m/s sebességgel számolok is, mondjuk 1-es alaki tényezõvel (ez mind nagy felülbecslés), akkor ~392 TW teljesítmény hatna rá pár másodpercig.
Ez mp.-enként ~170 tonna víz elforralására lenne elég, tehát összesen nem többre mint 1000 tonna.
Ha a kõ csak 500 kg/m^3 sûrûségû is, akkor 250 MILLIÓ tonna.
Meg sem érezné, és hangsúlyozom, ezek nagyon durván felülbecsült adatok.

65 millió éve haltak ki a dinoszauruszok, meg 65 millió éve csapódott be a gigantikus aszteroida, nem 35..

egyébként elsõsorban nem a közvetlen hatása a kihalást okozó tényezõ, hanem az, hogy a becsapódás során olyan jelentõs mértékben elszennyezi a légkört, ami felborítja az ökoszisztémát

35 millió éve nem csapódott be olyan meteor ami elpusztította volna itt az életet, most meg pár év alatt akarnak minden kavicsot megtalálni az ûrben. Nevetséges.
Tényleg azt hiszik, h akkor fog becsapódni vmi amikor épp elkezdik kémlelni az eget? Az egész ûrkutatás a 35 milla évhez csak egy villanás, nem tartom valószínûnek, h rettegnünk kéne bármitõl.

hát persze, háborúra van pénz, mit gondoltok?! 1 millárd dollár mikor számított ennyire, talán még soha. Tavaly hallottam hogy eddig összesen !!1000 milliárd!! dollárt költöttek az iraki háborúra, nem tudom mennyire valós adat de közel lehet az igazsághoz.

Szerintem is nemzetközi összefogásra lenne szükség,hogy végrehajtsák ezt a tervezetet,akkor csökkene az egy országra jutó kiadás és javíthatnának más országokkal való kapcsolataikon is.Mondjuk oroszországgal és kínával együttmûködnének.Mindannyiunk érdeke ennek a veszélynek a mielõbbi elhárítása.

Természetesen a cikk rossz adatot közöl és rossz helyre teszi a hangsúlyt. Az emberiség kihalása nem a közeljövõ kérdése, ehhez 10 km átmérõjû aszteroida kell, ez viszont nagyon ritkán fordul elõ (nagyjából 1 millió évente egyszer - nem tudom pontosan, de ekörüli). Egy ekkora égitest észlelése nem akkora gond. A probléma szerintem az 1 km-nél kisebb aszteroidákkal lehet, ezekbõl ugyanis jóval több van, és mivel kisebbek, nehezebb észlelni õket. Ezek okozhatnak olyan károkat, hogy mondjuk egy várost letörölnek a Föld felszínérõl...
A cikkben érdekes módon az elhárításról nem esik szó.

És egy aszteroida második kozmikus sebességgel száguld, ami azt jelenti, hogy 5-6 másodperc alatt átszeli a légkört.

Elkeserítõ, hogy minden a pénz körül forog. Legyen szó akár orvosi kutatásról, akár ûrkutatásról, és még sorolhatnám.

Elég nagy visszatartó erõ a pénz. Hol tartana vajon az emberiség, ha nem ütközne ilyen akadályokba? Hány betegségre lenne már gyógymód, hol tartana az ûrkutatás, talán már rendszeres járatok indulnának a marsra.

De ahhoz, hogy a társadalom, legalábbis annak döntõ többsége ne pénzközpontú gondolkodású legyen, hanem a "közös érdek" motiválja, egy olyan gyökeres szemléletváltás kell(ene), ami nem hiszem, hogy a közeli (és távoli) jövõben elkövetkezik. Sõt ha így folytatjuk el sem jutunk oda soha, mert elõbb pusztítjuk el magunkat...

Lehet néhány helyen off volt, de most ez jutott errõl eszembe...

meg egyébént az aszteroidát ne hasonlítsuk már egy ûrhajóhoz vagy ûrállomáshoz, ezek több millió alkatrészbõl állnak , az aszteroida pedig nem

egy több km vagy több száz m átmérõjû aszteroida nem hullana szét, azalatt az idõ alatt amit a légkörben tölt

Valóban földet ért a MIR, de 1000-nél több darabban. Csak a vakító fény miatt
(amit az égés okozott) ez nehezen látszódott. A Columbia sem a földbe csapódva törött szét millió darabra.

Ráadásul minél nagyobb egy meteorit, annál jobban felgyorsul, még mielõtt a légkörbe belépne.
A légkör kiterjedése kb. 60 kilométer, melyben ha nem is ég el teljesen,
de több ezer darabra hullik bármelyik meteorit. Kétlem, hogy a dinoszauruszok
kihalásáért felelõs égitest volt az utolsó nagymeteorit.

Hát eléggé érdekes az elképzelésed, javaslom olvasd el a "A légkör kiterjedése" részt itt: http://www.atmosphere.mpg.de/enid/Roevid_oesszefoglal_/-_L_gkoer_3r9.html

Ne a porszem méretû meteorokból indulj ki, hogy azok elégnek.... a MIR ûrállomas darabjai is földet (óceánt) értek pedig az tollpihe volt egy 1km átmérõjû meteorhoz képest. Legfeljebb felrobbanna a légkörben de akkor is hatalmasat szólna... de ilyen méretnél inkább csak a felszíne melegedne fel...

Hülyeségre van pénz... persze az jobb befektetés hiszen pénzt hoz (a háború)... lehet úgy kéne érvelni, hogy ha becsapódik egy meteor akkor nem lesz aki megvegye az olajat, a pénz meg nem lesz jó semmire.

???

,,Egy 1km-es átméõjû aszteroida kiirthatná az egész emberiséget''

Na ezt azért kétlem. Elõször is ennek a meteordarabnak max 10-20 %-a ér földet,
azt is csak darabokban. Ugyanis abban a pillanatban hogy nagy sebességgel
belép a légkörbe, az ízzé-porrá fog égni. Biztos hogy lesznek károk, akárhová csapódik,
de nem fogja az emberiség kihalását okozni. Legfeljebb:
óceánba csapódva egy nagyobb szökõár keletkezik, azonban ennek ereje a távolság NÉGYZETÉVEL csökken.
Ha egy 100 kilós ember vízbe ugrik, a hullámverés tõle 6-8 méterre már minimális lesz.
A lehetséges áldozatok száma 10000 alatti.
A 2004-es cunami-t két óceáni kéreglemez okozta, melynek ereje nem gyengült le, míg a parthoz nem ért.
Ha lakott területre csapódik(igen kis valószínûséggel), akkor értelemszerû a pusztulás.
Nagyobb kért okozhat, ha két kéreglemez határán csapódik be, megrongálva azokat.
Azon a területen valószínûleg megnõ a földrengés, esetleg vulkánkitörés kockázata, de más nem.
De a valószínûség itt is nagyon kicsi...

"Elég kevés az esély arra hogy..."
híres utolsó mondat <#bdead><#idiota>

Az már van, kicsit sarkítva egy magyar találta fel.

Csakhogy a világot óvni a világ minden országának kell nemcsak Amerikának.

Felderítgetni, bármennyibe is kerüljön, akkor van értelme, ha van jó módszer a katasztrófa elhárítására. Az, hogy ekkor és ekkor induljon el mindenki a temetõ felé, az egy centet sem ér.

1 milliárd dollár nevetséges összeg - összehasonlitásként - egy B-2 Spirit 2.2 - és semmi másra nem jó csak ledobni valamit amit 30 másik is tud

ez nem hiszem, hogy kérdéses - olcsó vegyünk kettõt - kben bumm

Pár évet még igazán várhatunk, baromi gyorsan fejlõdik ám a tech, és sokkal olcsóbb lesz majd akkor megcsinálni. Elég kevés az esély arra hogy az elkövetkezendõ pár évben/évtizedben csapódik be egy nagyobb darabocska.

Végülis igazuk van, haljon meg mindenki. gg