Nem a NASA fogja megmenteni a világot

Ott hibázol hogy szerinted ezt el lehet dönteni csak úgy merengéssel. Nem! ülj le bazz számold ki mielõtt hülye tanácsokat adsz!

Házi feladat neked:
5000 tonnás hajótest 120 km/sec-el becsapódik egy 10 millió tonnás kõgolyóba.
Kérném meghatározni a meteor sebességváltozását és azt hogy a meteor 10 nap múlva mennyivel kerül arébb mint egyébként lett volna.

Szívesen.

Annak a többezer tonnás rakétának a felgyorsítása és a célhoz való eljuttatása szerinted már gyerekjáték? Próbálj meg reálisan gondolkodni! Egy aszteroida tömege többmillió tonna is lehet, így a kívánt eredmény eléréséhez ez csak annyi, mint halottnak a beöntés.

Ugyan! Elméletileg persze kivitelezhetõ lenne, de gyakorlatilag nem. És tudod miért? Mert ezt a "vontatót" marha gyorsan kéne nagyon messzire eljuttatni, és ez jelenleg kivitelezhetetlen. Ráadásul a vontatáshoz nagyon sok üzemanyagra lenne szükség, amivel persze a vontató tömege is folyamatosan csökken. És akkor még nem is beszéltünk a találkozási pontra juttatáshoz szükséges hajtóanyagról.

Azért ez nem túl megnyugtató, három nappal késõbb vették észre...<#wow1><#idiota>

2002, 1/3 distance to Moon

NASA reported that an asteroid named 2002 MN missed earth by about 75,000 miles in June 14, 2002. It is estimated to be between 50 and 120 meters in diameter. It was discovered three days after its close to Earth pass.

Ha detektálnának egyet, akkor ne Delta II-ben, meg Ariane-V-ben gondolkodj.
Lenne itt akkora para, hogy nem sajnálnának rá semmit, hogy megállítsák.
A gravitációs vontatóról meg elolvashatnád a linkelt cikket.d
Az a lényeg, hogy ha van idõ akkor beválhat, mert nagyjából egyenletesen gyorsul felé az aszteroida, ezért nem szakad szét, mint ahogyan az elképzelhetõ lenne a felületre szerelt hajtómûvekkel.

100 millió évenként van egy komolyabb becsapódás ami télleg fenyegeti a bolygót ezért szerintem kisebb esélye van annak h egy ilíen irt ki minket mint h mi tennénk elõbb lakhatatlanná a bolygót, szóval szerintem erre egy kicsit nagyobb gondot kéne fordítani.

„Ha mindegyik csak 100 métert párologtat el, ami nagyjából reális, tekintve a földi atomkísérletek kráterképzõ hatását, akkor is elfogy az aszteroida a végére.”

Te figyelj csak egy ilyen robbantás az ûrben nem amolyan vájárgépnek felel meg. Gondolkozz csak az alatt a néhány mikro másodperc alatt amíg éri a meteort az intenzív hõsugárzás, amíg oda nem ér a bomba anyagából lett plazma-gömbhély, hova kerül az a 100 méter vastagságú anyag-tömb?

„Az marha jó lenne. De mégis, honnan veszel nagyon nehéz dolgot, és hogyan vágod hozzá?”

Annak idején, mikor még az Orion rakétát nagyban fejlesztették volt ilyen terv, hogyha nincs már idõ egyéb megoldásra (pl. vontatás), akkor egy ilyen elven mûködõ többezer tonnás rakétát egyszerûen vágjunk hozzá.

No, akkor taníts Mester, ne csak a szád járjon.

látszik, hogy ezekrõl a gyakorlati dolgokról fogalmad sincs.

Ez alig 5 éve történt, nem is túl messze tõlünk:

http://en.wikipedia.org/wiki/Eastern_Mediterranean_Event

"Similar to the Tunguska event, the asteroid —about 30ft in diameter— exploded as a consequence of the energetic alterationa of atmospheric entries. It was detected by satellites and seismographic stations, with a calculated yield of about 26 kt (doubling Hiroshima, approximately Nagasaki, a small modern nuclear bomb). Had it detonated on a populated area, the consequences would have been catastrophic."

Pár ismertebb becsapódás és near-miss:

http://en.wikipedia.org/wiki/Asteroid_deflection_strategies

Az 4581 Asclepius (1989 FC) pl. 6 órával késte le a Földet 1989-ben. Még számos ilyen lehet odakint. Nem azt mondom, hogy ez a legégetõbb probléma, de azt a pár millió dollárt ne sajnálják már néhány céltávcsõre.

Hát te nem vagy magadnál. A Tunguz-meteorról hallottál már? Kb 100 MT, és alig száz éve történt. Ha mondjuk Budapest felett robban, ma nincs Magyarország. Az aszteroidát egyébként sem fogják meghatni a történelmi források. Az pedig, hogy idõnként becsapódnak és bolygóméretû kárt okoznak, bizonyított tény. Persze ez elõl is bebújhatunk egy lyukba, mint a vulkánok elõl, de ellentétben azokkal, az aszteroidák ellen minimális költséggel tudnánk védekezni. Nem kell garázsban tárolni a védekezõ eszközöket, de készítsük el a terveket és derítsünk fel minden potenciális kõdarabot, amilyen korán csak lehet.

Ja amúgy januárban is elhúzott mellettünk egy, kb Föld-Hold távolságra, ami kozmikus méreteket tekintve, ha az isten monnyuk Darts-játéknak tekinti ezt a mûsort, igazából vastagon Bulls-eye.

Ti hol lesztek 2029. április 13-án pénteken?

2004 mn4 aszteroida ez kapta eddig a legnagyobb veszélyt jelentõ besorolást!

Amúgy egy paraszthajszállal valszeg akkor megússzuk, de egy pár év múlva ismét Földközelben lesz, de hogy akkor mi lesz azt még a jóisten se tudja!

Hát nemtom... ezt csak úgy mondtam, a kivitelezést rátok bizom...

Így is van! Sõt tök ezen a véleményen voltak a dinók is!
😉))

Teljesen egyett értek, az USA döntésével, az emberi írott történelemben kb. 7000 éve, nem hallani, hogy egy aszteroida bárnilyen kárt is okozott volna akárhól is. Földrengésekrõl, vulkánkitörésekrõl hallani Pl. Pompei, de becsapódó szikláról soha. Azaz felesleges lenne ere 1 milliárd dollárt kidobni.

") mi beszélünk atomfegyverekrõl? mikor van hidrogén, és más szerintem titkos fegyverük is."

Mármint hidrogén bomba? Az is atom, csak a fisszióson kívül van egy másik fúziós fázisa/fokozata. A Cár-bombának volt egy harmadik is, és az robbant vagy 50 megatonnát!😉 Ezért írtam hogy még egy két fokozatot beraknak és elérhetõ az egy gigatonna tnt hatóerõ, és akkor valszeg nem kelle ilyen áskálódásokkal bajlódnunk.

"Nem figyelik a világûrt? pedig pont ezek segítenék azt hogy feltérképezzenek minden esetleges problémát. Vagy rosszul látom? Ha a marsra akarnak utazni nem jobb hogyha pontos képet kapnak mik is mászkálhatnak az ûrhajó útjában? Vagy ez nem függ ezzel össze?"

1969-ben Nixon elé olyan tervet tettek évi 5-10 Mrd$ költségvetéssel, amiben állandó Hold-bázis, meg Mars-expedíció, meg még az ûrrepülõ is belefért, a nyolcvanas évekre nukleáris hajtású ûrhajókkal. Nem kellett. Elvitte a pénzt a vietnámi háború.
A '70-es években szájtátva néztük az Alfahódbázist (eredeti címén Ûr-1999) és ma ugyan olyan sci-fi mint akkor volt. Persze a ronda angolul perfektül beszélõ lények mindíg is azok lesznek😉))

Szal nincs itt semmiféle fejlõdés ba.meg! Ezen a területen nincs, és figyeld meg a köv választásoknál elzavarják Busht és a bandáját, az amcsik önvizsgálatot tartanak, ezavarnak néhány NASA vezetõt is és lefújják az aktuális, amúgy igen csak lájtos CEV programot.

Marsutazás elhalasztva újabb 4 évvel, ahogy az az utóbbi 40 évben volt.

"valsz van más megoldás is és fegyver rá, de nem kötik az orrunkra" - álmodozz csak.

Hát én remélem jó nagy lesz. És aranyból lesz. És itt esik le a kertemben.

"mikor van hidrogén, és más szerintem titkos fegyverük is.80-ban repkedett már a lopakodó is." 90-ben mutatták be! ezt csak arra írtam hogy valsz van más megoldás is és fegyver rá, de nem kötik az orrunkra. Egy a légkörben mászkáló eszközzel én sem gondolom hogy megállítható egy meteor mielõtt elérné a földet..

Azt eddig is tudtuk hogy a nasa hülye ehez de akor ki fog megmenteni minket?

Az marha jó lenne. De mégis, honnan veszel nagyon nehéz dolgot, és hogyan vágod hozzá?

és mi lenne, ha valami nagyon nehéz dolgot nagy sebességgel hozzávágnánk?

Mellesleg a fúráson már elég régóta gondolkodnak népek az aszteroidák bányászati kitermelése miatt. Pl. http://www.permanent.com/a-mining.htm

"és más szerintem titkos fegyverük is.80-ban repkedett már a lopakodó is" - a lopakodó csupán fegyverhordozó. Fegyverként csak egy kamikaze pilóta tudná alkalmazni...

Jól is néznénk ki, ha egy csavart a gravitáció hajtana bele a fába. Az is bõven elég, ha fellazítja a tetejét, aztán valahogy kilapátolja.

Ugyan miért? Bár talán megoldható az is, nem biztos, hogy metrószerû fúrópajzs kellene. Pl. fel lehetne hevíteni a kõzet legfelsõ, nagyon vékony részét, a keletkezõ gázokkal a szilárd részeket pedig kifújni. Ha a pajzs másodpercenként csak 1 mm-t képes elpárologtatni, akkor is 50 nap alatt 4 kilométer mélyre jut. Tegyük fel, hogy a fúrópajzs 1m x 1m alapterületû (viszont lehet rohadt hosszú), akkor kb. 1 dm3 anyagot kell elpárologtatnia. Ha az aszteroida pl. színvas, ami azért nagyon durva lenne, akkor a megfelelõ 8 kg vas hõmérsékletét 3000 fokkal növelni 460 j/kgC fajhõ mellett kb. 11 MW teljesítményt igényel, mínusz veszteségek, ami nem lehetetlen. Ez mondjuk a legeslegrosszabb eset.

) mi beszélünk atomfegyverekrõl? mikor van hidrogén, és más szerintem titkos fegyverük is.80-ban repkedett már a lopakodó is) Nem figyelik a világûrt? pedig pont ezek segítenék azt hogy feltérképezzenek minden esetleges problémát. Vagy rosszul látom? Ha a marsra akarnak utazni nem jobb hogyha pontos képet kapnak mik is mászkálhatnak az ûrhajó útjában? Vagy ez nem függ ezzel össze?

"rettenetesen nagy tömege lehet" ez pontosan mennyi ? Vagyis ha nagy tomege van akkor eleg tomor is -kemeny-, akkor talan meg nagyobb gtavitaciora lenne szukseg hogy ellentartson. Tehet nem csak egyenes aranyossagban.

"Persze fúrni nem egyszerû, de alacsony gravitációban nem is olyan borzasztó."
ez igy eleg nagy hulyeseg volt... mar bocs. Ha nincs gravitacio ami ellentart a furo nyomasanak akkor mar minimalis erokifejtesnel elemelkedik az egesz furobazar az aszteroidatol.

Azért azt ne felejtsétek el, hogy egy ilyen aszteroidának rettenetesen nagy tömege lehet...

Az aszteroidán, ûrben, 0 gravitáció melletti fúrás megvalósítása eddig még csak a Hállivódi laborban dolgozó Dr BrúszVillisznek sikerült, a dokumentumfilm szerint neki se teljes sikerrel.😉))

A fúrást el kell felejteni, max bele lehet lõni, más út nem igazán van!

Most olvasgatom, 4-5 fázisú nukleáris fegyver elérheti a gigatonnás hatóerõt, azzal már lehetne párologtatni a sziklát is!😉))

Egyébként a fúráshoz talán a szükséges energia elõállítása lenne a legnehezebb. Marha érdekes, hogy ûrbe helyezhetõ nukleáris reaktorja csak az oroszoknak van. Eredetileg ûrbe telepített katonai radarokhoz kezdték el fejlesztgetni ezeket, mert azok rohadt sok energiát fogyasztanak. Persze jó orosz szokás szerint a hatvanas években a biztonsággal abszolúte nem törõdtek, és nemzetközi botrányokat váltott ki, amikor a meghibásodott reaktorok elkezdtek visszapotyogni a légkörbe. Azóta javult a design, TOPAZ-2 néven fut a legutolsó változatuk, kb. 6 kilowattot tud, súlya 1 tonna. Az amcsikat annyira érdekelte a dolog, hogy a rendszerváltás után be is szereztek négyet, más kérdés, hogy a programot idõvel leállították, mert az oroszok nem mûködtek együtt rendesen. Szóval pl. egy fúróegység gyors kifejlesztéséhez alighanem az oroszokkal kellene együttmûködni, az RTG generátorok maximum pár száz wattot tudnak elõállítani, míg aktív maggal a megawattos nagyságrend sem elképzelhetetlen. Ez már jó eséllyel meg tud hajtani egy fúrópajzsot, csak sajnos az ekkora méretû reaktorok még csak a tervezõasztalon mûködnek.

http://fti.neep.wisc.edu/neep602/SPRING00/lecture35.pdf

A lökéshullám a Földön sem képez krátert. Egy nukleáris robbanásnál kezdetben a töltet anyaga hordozza az energiát, aminek egy felszíni robbantásnál legalább fele az aszteroidában fékezõdik le. Magyarán nem kell a légkör, mint közvetítõ ahhoz, hogy a robbanás kifejtse hatását az aszteroida anyagára.

Csakhogy ha már szóbakerült Teller, asszem õ volt aki a megatonna tartomány feletti hatóerejû bombákkal is foglalkozott.

Más kérdés hogy ennek a Földön nem sok haszna van.

Az ûrben viszont jól jönne.

akkor talán nem Irakban kéne b*szkódni, és erre költhetnék a pénzt...

Ja, hidrogénbomba.
Egy aszteroidának nem hinném, hogy légköre lenne, vagyis a lökéshullám, mint pusztító tényezõ itt nem játszik szerepet. Jól megolvad majd a robbanás környékén minden, esetleg képzõdnek gázok, amiknek a hirtelen tágulása felhasználható. Itt maximum a #34-ben leírt megoldással lehet próbálkozni.

Aszteroidától függ. Lásd pl.

http://www.sg.hu/cikkek/45065/a_lehetetlenseg_hatarat_surolja_az_itokawa

Szóval sok aszteroida lényegesen gyengébb szerkezetû, mint a lazán összetartott homok. Egy ilyen anyagban egy mai bunkerromboló töltet nem csak harminc méter mélyre hatolna. Nyilván más a szitu, ha vas alapú, de talán nem lesz pechünk 😊

Bár nem vagyok szakértõ, én eléggé biztos vagyok benne, hogy egy 9 kilométer átmérõjû kõdarab (ilyen minden százmillió évben egyszer esélyes) is megadná magát akár csak a felszínen végrehajtott pár száz nukleáris robbantásnak. Ha mindegyik csak 100 métert párologtat el, ami nagyjából reális, tekintve a földi atomkísérletek kráterképzõ hatását, akkor is elfogy az aszteroida a végére. Persze nem elpárologtatni kell. A földi ipar meg ma is simán le tud gyártani 100 ilyen rakétát elég gyorsan, a mai navigációs rendszerek meg képesek egy irányított becsapódást megoldani.

Ha tudunk fúrni, akkor pláne könnyû a dolog. Íme 4 kilométer mélyen robbantott 3 megatonna hatása (az aszteroida esetében a föld nem esik vissza):

http://www.youtube.com/watch?v=zVJZZFB5wOs

Vagy 200 m mélyen 104 kt:

http://en.wikipedia.org/wiki/Sedan_(nuclear_test)

Persze fúrni nem egyszerû, de alacsony gravitációban nem is olyan borzasztó. Az anyagot könnyû kilökni a fúrási járaton át, hiszen alig van gravitáció, erõs anyagú aszteroidában nem fenyeget a fúrás beomlásának veszélye sem, lehet akármilyen lassan fúrni. Egy atomreaktorral felszerelt robot simán leás pár hét alatt akármilyen mélyre.

Szóval szerintem néhány év alatt biztosan képesek lennénk kidolgozni és végrehajtani egy tervet, ami megoldja az aszteroida problémáját, HA idõben észleltük. Erre viszont bizony költeni kellene.

Az oroszoknak is van valami napszeles eltérítõ cuccuk nem? De az ami a legnevetségesebb az az hogy ilyenkor nem ér szarral gurigázni... Ha jönne egy aszteroida akkor annak arányában emelnék az árat minnél közelebb van? Azt én értem hogy ingyen a kiskutya sem szarik de valami kompromisszumot csak kéne bágerolni(ne nézegessük mee nincs rá píííz, ha jön hát haddjöjjön).

En inkabb vmi napenergiaval mukodo cuccal probalkoznek, vagy fokuszalt tukorrel, vagy lezerrel. Persze itt vmi qrva nagy darabrol lenne szo, ami kepes lenne az asteroidat vhogy kiteriteni a palyajarol, vagy sulyos karokat okozni benne, esetleg szetbontani, felrobbantani.

Teller Edének hívják.

Ez elvileg jó megoldás, de semmilyen gyors célba juttató eszközzel nem rendelkezünk. Ezt a mûveletet a Földtõl eléggé távol kéne elvégezni ahhoz, hogy a kitérés mértéke elegendõ legyen.

szerintem az lenne a legegyszerûbb ha a földet térítenénk le a pályájáról. a 6 milliárd ember fogja magát, és mind egy helyre megy és így az ott keletkezõ súlytöbblet miatt elmozdul a föld a pályályáról 😄😄😄

A 4. bekezdésben az nem 35, hanem 65 millió év akar lenni.. gondolom.

a railgunt vissza szívom, kellõen erõset még egy darabig nem tudunk elõállítani, majd valamikor...

szerintem is valami nukleáris megoldással el lehetne téríteni a pályáról, asszem lenne elég atombomba rá, csak nem mernék beadni a közösbe...
a másik lehetõség egy megfelelõ kaliberû railgun építése: azzal simán lelehetne biliárdozni a cuccot a pályájáról

"Ha a tunguzkai meteor 1 km atmeroju lett volna, most nem interneteznenk itt. ja igen, es az is a legkorben robbant fel..."

Az ustokos volt ami jegbol es porbol van. Egy meteor kemenyebb anyagbol van. Egyebkent egy 1 km-es meteor mar tul nagy a legkornek, ennyire azert nem vastag.

A legolcsobb megoldas a nasa deep impact rendszere lenne, csak nem mozgasi energias hanem nuklearis egyseggel. Ha valaki eleg melyre tudja juttatni a toltetet az egitestbe, akkor a lerobbantott darabka tomege lesz a hajtoanyag es a robbanasi energia adja meg a kezdolokoest. Igy nem kell uzemanyagot sem odavinni mert az ero-ellenero mukodesehez szukseges tomeg maga a celpont egy darabja. (nem veletlen hogy egy filmbol vettek a nevet a szondanak, azt teszteltek hogy mukodik-e az ott latott eljaras)