94
-
Flashy #94 jók a marketingesek hozzászólásai :) "igen, a fizika korlátai miatt ez így van, DE MI akkoris megcsináljuk" :D -
#93
Windows Paint.
:))) -
#92
Lencseleves. Pont. Lencsefőzelék. Pint. -
babajaga #91 Azért tettek a camera obscura nyílásába optikai lencsét mert így nagyobb fényerőt lehetett elérni. A gyüjtőlencse minden átmérőn több fényt vetít a felvevőfelületre, hisz azért gyüjtőlencse.Nem lehetne pillanatfelvételeket csinálni optika nélkül. Aki lyukkamerával akar fényképezni, tegye. -
Lateralus #90 Fényerőt írtál. Pont. -
#89
Peldakeppen erdemes felhozni a pinhole optikat, aminek gyakorlatilag nincs is merete, hiszen az egesz csupan egy apro lyuk. Ez gyakorlatilag ekvivalens egy nagyon lassu optikaval (nagy f szam). Es a kepminosege es fenyereje megsem rosszabb semmivel egy barmilyen hatalmas lencsekbol osszeallitott optikanal, aminek ugyanez az aperturaja.
Ebben az esetben a fokusztavolsag termeszetesen a lyuk es az erzekelo kozotti tavolsag. -
#88
"Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát"
Ez egyszerun barmsag! Olvasd el, amit alul irtunk tobben. A fenyero nem fugg kozvetlenuk az optika meretetol. Az igaz ugyan, hogy a gyors lencsek (kis f/stop erteku) altalaban nagyobbak, de mar ez sem altalnos, mert mostmar a lencsetagok koze rejtik az iriszt (vagy hogy a francba hivjak magyarul), tehat a valos meretuk kisebb, mint amit az f szam sugall.
"Ezt azért pontosítanám azzal, hogy a fényerő kizárólag az objektívet jellemző viszonyszám, így kizárólag az objektív alapértékeiből adódik."
A keperzekelore juto feny mennyiseget kizarolag az erzekelo merete, a fokusztavolsag (zoom), az expozicios ido (shutter) es az apertura merete (f/stop) hatarozza meg (nem szamitva a lencsek ateresztokepesseget es a diffrakciot). Pont. Az objektivet ezek kozul 2 parameter jellemzi, a fokusztavolsag es az f/stop. -
babajaga #87 Az is meg van határozva mi a lencse fényereje. Nem az amit te feltételezel. Vannak definíciók amiket el kell fogadni. Ha valamiből vizsgázol akkor is a teljesen egyéni elképzeléseidet mondod el? -
babajaga #86 Mert van elfogadott kifejezés a fotózásban, ha úgy tetszik szakkifejezés amit használnak. Kereső és nem kukucskáló, lencserendszer mert az nem sort alkot hanem egységes rendszert. A kártyában van pld sor. -
#85
Lencsesor, pont. -
#84
Ez totál egyértelmű, nem értem miért írod nekem -
babajaga #83 "lencsesorral"
Helyesen lencserendszer. -
babajaga #82 Ha egyszer ráírják egy optikára hogy fényerő 1:2,8 akkor mindegyik ilyen lencse az érzékelő területére ugyanannyi fénysűrűséget bocsát.Minden gyártásnál természetesen van szórás, és a lehetséges eltérés, (tűrés) elő van írva. -
#81
HA Neked bejön és boldoggá tesz, akkor mindenképpen. -
#80
Jaja, csak úgy értettem, hogy az anyagminőség/tisztaság is közrejátszik egy optika fényerősségénél, így egy nagyobb optika is lehet jóval gyengébb tulajdonságú, mint egy kisebb, de sokkal precízebb, jobban megmunkált, tisztább anyagból készített lencsesorral.
Szal ezt a "a méret a lényeg" dolgot elvethetjük immár :D -
Lateralus #79 Hát igen, de azért ennyire pontosan nem szokták megadni a gyártók, meg a vásárlót is jobban érdeklik a megszokott értékek, mint a századra kimért számhegyek. A Popular Photography a tesztjeiben ki szokta mérni.
A Canon DSLR-ek népszerű
kitobija az EF-S 18-55mm F3,5-5,6 például szerintük 18,86-55,65mm F3,58-6,04-es.
-
babajaga #78 "Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát"
Ha tudnád mi az hogy "hasznos nyílás" nem írnál ilyent! Elképzelsz valamit ahelyett hogy az alapfogalmaknak utánanéznél. -
#77
És akkor még nem is beszéltünk az objektív LENCSÉINEK tisztaságáról, az anyagminőségről, ami szintén befolyásolja, hogy egy adott méretű lecsén mennyi fény jut át, és mennyi veszik el a gyérebb anyagminőség miatt. -
lcee #76 Akkor a Canon PowerShot S2 IS egy jó választás lehetett ugye? -
Lateralus #75 "Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát!"
Ezzel a két dologgal sosem tudok mit kezdeni. "kevés fény" - mi ez? A téma fényerőssége? Az adott. A képérzékelő megvilágítottsága? Az a lentebb írtaktól függ. Ugyanarról a témáról, ugyanolyan hosszú megvilágítási idővel, ugyanolyan nyílásviszony mellett ugyanaz az expozíció érhető el az 1 cm-es objektívvel és a 10 cm-essel is. Magyarán pl. egy szürkelapot 1 mp-ig exponálva, F4 rekesszel, ugyanaz lesz a végeredmény a képen akár kompaktról, akár DSLR-ről beszélünk. Pedig az objektív "méretük" különböző. Ezt a méretet sem tudom melyik zsebembe tegyem. Ez így értelmezhetetlen. Milyen méret? Az átmérője, a hossza? Hosszabb olyjektív fényerősebb? Mert méretben nagyobb. Vagy netán a súlya is számít? :P -
Arwenke #74 Nekem Olympus 8080wz van es igen jo kis masina, nem mai darab de szerintem benne van meg mindig a top bridge kategoriaju gepekbe. Koszonheto mind ez a nagyon jo gyari optikanak. Talan meg par belepo szinte dslrt is maga ala gyur, legalabbis par evvel ezelott biztos. Nem is sokaig gyartotta az Olympus, mivel sajat belepo szintu dslrjeivel konkuralt, ha jol tudom. Egy jo optikaval sok mindent lehet kompenzalni. Persze ez csak egy total amator velemenye. -
Lateralus #73 "A fenyerot az apertura merete, az keperzekelo merete es a fokusztavolsag hatarozza meg."
Ezt azért pontosítanám azzal, hogy a fényerő kizárólag az objektívet jellemző viszonyszám, így kizárólag az objektív alapértékeiből adódik. Ez a gyújtótávolság (vagy fókusztávolság), illetve az objektív szabad nyílása (az apertura mérete, bár nem a fizikai). A képérzékelő méretének nincs hatása a fényerőre. -
#72
Ha kevés fény jut a ccd-re növeld az optikát! Ja hogy az bonyolult és drága, és nehezebb tömegtermelni? Na igen. Nézzétek meg a Panasonicot micsoda ob-je van! -
hypno #71 De milyen igaza van a cikknek!
Bizonyára régente is csak flancból dolgoztak a profi gépek 6x9 cm-es síkfilmre (Pl. Hasselblad), holott a 24x36 mm-es méret is volt olyan jó. Nem is beszélve a 18x24-esről, ami maga tökély.
Persze az érzékelőlapkákat nem nagyon akaródzik nagyobbra csinálni, mert az sok pénzbe kerül. Jöjjön inkább a demagógia.
Úgy marhaság az egész, ahogy van. -
babajaga #70 "ugyanolyan jo kepeket csinalna, mint a nagyobbik valtozat"
De nem megy. Ez olyan mintha palotapincsit akarnál rendőrkutyának. -
#69
Az egeszet osszefoglalva:
Az egyaltalan nem aggaszto, hogy a fenyepezogepek egyre kisebbek. Elvileg ha egy digitalis gepet egy csodalatos keszulekkel felere kicsinyitenek, akkor az ugyanolyan erzekeny lenne es ugyanolyan jo kepeket csinalna, mint a nagyobbik valtozat. (Persze most nem beszelek a feny diffrakciorol, ami amiatt nagyobb lenne a kis gepben, mert a feny hullamhosszat nem kicsinyitettuk a geppel egyutt.)
Ennel valoban sokkal problemasabb a pixelszam novelese, mivel egy ido utan mar csak nagyon szofisztikalt kepfeldolgozasi algoritmusokkal lehet majd ezt valoban kihasznalni.
Tehat hajra, varjuk a mini szuperszamitogeppel felszerelt digitalis fenykepezogepeket!
-
#68
Az ISO ertek gyakolatilag a jelerosites erteke. Ez csupan azt hatarozza meg, hogy a nehany fotonbol eloallitott kepet mennyivel erositjuk fel.
A legegyszerubben egy peldaval lehet ezt szemleltetni.
Tegyuk fel, hogy egy pixelbe 1000 foton becsapodasakor ISO 100-nal a jel digitalizalasa utan 20-as pixel erteket kapunk. Mivel a skala jellemzoen 8 bites, vagyis 0-255-ig terjed, ezert ez nagyon sotet ertek, szinte tokeletesen fekete. Ugyanezt a felvetelt ISO 1000-es beallitassal megismetelve (10x-es erosites) a pixel ertek 200 lesz, vagyis mar jo vilagos. Igy kell sotetben lathato kepet kesziteni.
De figyelem, az osszes expozicios parameter valtozatlan maradt. Meg az is valoszinu, hogy az erosites csupan digitalis, tehat a kep gyakorlatilag ugyanaz, csak kicsit utofeldogoztuk az erositeskor.
Persze a jelzaj nem az erosites utan, hanem azelott keletkezik, igy az erosites a zajt is 10x-esere noveli. Ezert van az, hogy az ISO ertek novelesevel novekszik a zaj mennyisege is.
-
#67
Barki barmit is okoskodhat most, mert nem fog tudni jo megoldast kitalalni a fenyero csokkenesere, ugyanis a mostani gepek mar a fizika hatarait feszegetik. Bizonyos esetekben csupan mar nehany fotonbol kell egy pixelen a megfelelo szinerteket eloallitani, ami lehetetlen. Egyszeruen a zajosodas fizikai torvenyszeruseg, tehat nincs ra csodaszer.
Ezert van az, hogy mostanaban sokkal inkabb a gepekbe integralt kepfeldolgozasi algoritmusok fejlodnek. A fenykepeknek van sok olyan tulajdonsaga, amit ki lehet hasznalni a zajcsokkentesre. A legegyszerubb modszer egy elirany-fuggo elmosas (anizotrop diffuzio), ami a sima feluleteket elmossa, de az eleket megorzi. Ennek kulonbozo megvalositasait lathatjuk a mai kompakt gepekben. Minel gyorsabb a gepbe epitett processzor, annal jobb minosegben tudja szurni a zajt.
-
#66
Az sem igaz, hogy az fotodiodakat kiszolgalo aramkor merete rontana a kepminosegen, mivel a CCD/CMOS erzekelok feluletere egy mikrolencsesor van erositve, ami a teljes hasznos pixel feluletet lefedi es az osszes beeso fotont a megfelelo fotodiodakhoz teriti. Igy barmilyen kicsi is a fotodioda a kiegeszito aramkorokhoz kepest, az osszes arra a pixelre eso foton a diodaba fog csapodni.
Ez persze nem segit abban az esetben, ha mar eleve kicsi az erzekelo, vagyis a teljes pixel felulet kicsi... -
#65
Huh, eleg sok erdekes dolgot olvastam az elozo hozzaszolasok kozott...
Eloszoris, az optika fizikai merete egyaltalan nem biztos, hogy nagyobb fenyerot eredmenyez. A fenyerot az apertura merete, az keperzekelo merete es a fokusztavolsag hatarozza meg.
Az apertura (blende) jellemzoen f/1.4-f/8 kozott lehet, persze a profibb optikak egyebet is tudnak. Minel alacsonyabb az f szam, annal nagyobb az apertura, tehat tobb feny juthat a detektorhoz. Persze az mar mas kerdes, hogy ezzel egyutt "romlik" is a melysegelesseg, de ez bizonyos esetekben meg jol is jon.
Akar egy mini gepnek is lehet f/2.8-as optikaja kis fokusztavolsagnal, ugyanakkor akadnak 30 centis optikak ennel joval nagyobb f ertekkel, vagyis azok joval kevezebb fenyt engednek be.
A masik az erzekelo merete. Persze minel nagyobb, annal tobb foton jut egy pixelre, ami kevesbe zajos kepeket eredmenyez.
A harmadik a fokusztavolsag (ld. zoom ertek). Persze minel kisebb a latomezo, annal kevesebb a beeso fotonok szama is. Raadasul a helyzet nagy fukusztavolsag eseten meg azzal is romlik, hogy a blendet is osszebb kell csukni, hogy eles kepet kapjunk.
Sajnos nem egyszeru olyan optikat csinalni, ami egyszerre nagy fenyereju, nagy fokusztavolsagu es meg a kepminosege (sotetedes a sarkokban, kromatikus aberracio, felbontas) is jo. Mivel a jo kepminoseghez jellemzoen sok tagu es draga lencsesor kell, ezert olyan nagyok a jo minosegu optikak, es nem pedig a fenyero miatt. Elvileg a kis optikak is lehetnek nagy fenyerejuek, de egyeb szempontbol a kepessegeik altalaban elmaradnak a nagy tarsaiktol.
Meg egy okbol nem kell lebecsulni a kis optikak fenyerejet: az ezekhez tarsitott keperzekelok merete es a abszolut fokusztavolsag is sokkal kisebb, igy az egesz dolgot le lehet kicsinyiteni a nagy fenyero megorzese mellett.
-
#64
Én szerintem a foton eső sosem lesz sűrűbb, mint ahogy te gondolod. Itt arról van szó, hogy a dslr gépeknek nagyobb a szenzoruk, tehát a pixelek is több fényt kapnak, ezért lesz élesebb, zajmentesebb a kép. -
aaaaa #63 Az objektív fényerejére nem mindig lehet a méretéből következtetni, Pl. egy f1,4 elég jó fényerejű 50mm fix objektív jóval kisebb, mint egy f2,8, vagy akár egy f3,5-5,6 fényerejű zoom.
Jelen esetben a Te géped egy pixelje kis jóindulattal kb. 2 micron addig egy DSLR 1 pixelje 6-9 micron széles. Akkor 1 pixel területe a Te gépeden 4 a DSLR nél 36-81 négyzet micron, tehát kb min. 9x, vagy akár 20x akkora. -
#62
Sorry, elcsesztem a linket.
Szal EZT akartam linkelni. -
#61
"Szóval ha az objektív nagy->több fény->jobb kép kis érzékelők mellett is."
Professzor úr, egy kicsit pontosítsunk már, mert ez így nem lesz jó.
Íme egy manapság újonnan kb. 130e ft-os, dslr kategóriában átlagosnak mondható objektív. A kezdő fényereje látszik a képen: f3,5
Ezzel szemben pl. az Olympus SP-510 TELJES VÁZA is kisebb mint a fenti objektív, MÉGIS fényerősebb az obija (az SP-510 kezdő fényereje f2,8).
Akkor most hogy is van ez? -
Caro #60 Ez így igaz, csak az marad le a képről, hogy a "photon rain" sűrűsége az attól függ, hogy mekkora az objektív mérete!
Szóval ha az objektív nagy->több fény->jobb kép kis érzékelők mellett is.
És hiába nagy a detektor, ha a kis lencsén nem érkezik be elég foton. -
Lateralus #59 "a ccd nem ferne bele egyik mai kompakt fenykepezogepbe sem"
fizikailag, vagy csak nem szerelnek már kompaktot ekkora érzékelővek? Melyik ez a gép? -
Lateralus #58 Aki esetleg vizuális típus, annak a nagyobb érzékelő témához a jól bevált esős példa, az alább írtak mellé:
![]()
-
#57
Hát erre inkább nem mondanék semmit:D
Annyit hozzáfűznék a dologhoz, hogy nem kell isteníteni a gépet, amit vettél azzal, hogy villogtatod a technikai paramétereit. Pl. sokszor írtad itt az ISO értéket. El lehet azon is gondolkodni, hogy az a 2500, meg 4000 miért csak 3 MP felbontásban használható. Már az ISO 1600,as érzékenységen is úgy néz ki egy kép, mint egy olajfestmény. Ha az ember normális képeket akar készíteni ilyen fényérzékenységen, akkor DSLR-t vesz magának, ha teheti. Persze ezen a gépen is használhatod a magas érzékenységet, ha pl. webre rakod a képeket, és lekicsinyíted.
Érdekelne, hogy miközben irogatod a gép paramétereit, miért nem említed meg, hogy a minimális fókusztávolság 38 mm, ami nekem pl. elég magas kezdőérték. Már a piacon van a fuji s6500-as gép, aminél ez az érték 28 mm, és minden másban is jobb.
Ha neked ez a gép megfelel, akkor valószínűleg megfelelt volna egy fuji s5600-as is, aminek hasonló képességei vannak, de olcsóbb. -
Caro #56 Kicsit asszem elbeszéltünk egymás mellett, de végül is nem baj :) -
babajaga #55 Az adott érzékelőhöz sok az 5 megapixel kisebb diódák vannak és amikor a zajt szűréssel próbálják eltüntetni a kép részletvesztetté mosottá válik és a minőségen is meglátszik. Ehhez az érzékelőhöz a 4 megapixel jobban illik.
