200
  • brueni
    #41
    áááááááááááá nemtom, nekem olyannak tűnik az egész, mintha egy bitbe akarnánk sűríteni egy képet.

    lehet, hogy tuti a dolog, de rohadt sza-ul van mefogalmazva. sok benne a homály...
  • lazsi
    #42
    Igen van benne homály számomra is, de ne várjuk el, hogy 200oldalas cikket fognak róla írni ahol megtanítják neked a kvantumfizikát, az a suliban fizikaórán kellett volna elsajátítanod. Ha pedíg még fiatal vagy és még nem jutottál el gimi 4.ig ahol erről szó van akkor meg legyél türelmes, majd tanulni fogod.
  • kow83
    #43
    Semmi újdonság nincs ebben, ezt már Morse 1930-ban kitalálta
  • wanek
    #44
    1. "A professzor azonban olyannyira lecsökkentette a fény erejét, hogy mindössze egyetlen foton jutott át" - én ezt eddig az egy fotonos megoldásról másképp olvastam. Egyébként az a másik módszer is elég gyanús, de ahogy itt a cikkben van írva, az meg nagyon.

    2. "A hely a majd jövőben lévő esetleges többi adattároló fotonnak kell." - ez nem derült ki a cikkből. Hogy ki mire gondol, az más dolog.
    "A lelassítás azért következik be, mert másfajta anyagba kerül, és a hullámoknakközegenként más a terjedési sebessége." - ez oké.
    "A besűrítést meg gondolom arra érti, hogy csökkentette a foton hullámhosszát." - ezzel szemben mit ír a cikk? "A pufferelt impulzus gyakorlatilag tökéletesen megegyezik az eredetivel, szinte semmilyen torzulást nem szenved, nincs elhajlás, viszont megőrzi az eredeti jel fázisát és amplitúdóját." - már eleve a fázisát sem tudja megőrizni, ha a hullámhosszt csökkentik, hiszen annak az a következménye, hogy nő a frekije. Akkor meg hogyan őrzi meg a fázisát?

    3. A 2.-ben leírtak ellentmondanak ennek.

    4. pontosabban?

    5. ugye-ugye!

    6. az első kérdésre nem válaszoltál.

    A #42-ben írod: "Igen van benne homály számomra is". Szerinted bennem nem lehet? Le is írtam a kétségeimet. Írtam azt is, hogy a hwsw.hu is leközölte a hírt, majdnem ugyanígy, bár voltak kis eltérések. Viszont a lényeg ugyanaz mindkét esetben. Tehát nem fordítási hibáról van szó (vagy mindkét esetben rosszul fordították le), hanem az eredeti cikk is egy nagy zöldség ebben a formájában.
  • roliika
    #45
    Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!

    Az UFO-k ezzek kommunikálnak kitudja mióta...
  • wanek
    #46
    A cikk alapján csak azt lehet kijelenteni, hogy kamu.
  • roliika
    #47
    Még nekem is fura. :D Próbálom értelmezni.

    Nem arról van szó, hogy nem a fényBEN hanem a fénnyEL tárolnak el információt?

    Oly módon, hogy átküldi kb 1 foton átmérőjű sablonon pl R betűn, aztán ez az R lenyomat valamilyen közegben megmarad. Ennyi. És mivel qwa kicsi a sablon, ezért királyság hogy megmarad a lenyomat. Valami ilyesmi nem? Hogy mit akar tömöríteni, lilám nincs.
  • wanek
    #48
    Akkor talán "osztom egy kicsit tovább az észt" :)

    "100 Celsius fokos cézium gázt tartalmazó cellába" - a cézium mióta gáz? Pláne 100 Celsius fokon? Ez is megalol, igaz?
  • Clarke
    #49
    a cézium 29 fokon megolvad, a forráspontja 671 fok(wiki), de csökkentve a nyomást a forráspont levihető 100 fok alá is.
  • Clarke
    #50
    legalább nézz utána mielőtt "osztod az észt"
  • zzebi
    #51
    Teljesen felesleges, akar egy szoval tobbet is vesztegetni az egesz temara, mivel barmennyi adatot is tuszkolnak bele egy foton allapotaba, azt nem lehet kinyerni belole.

    Az elektromagneses sugarzas kvantumja a foton. A kvantum szo eleve oszthatatlant jelent. Egy fotont nem lehet darabokra bontani, that nem lehet pl egy fel fotont megmerni (nem is letezik fel foton).

    Eszerint nem tudunk egy CCD-t odatenni az egy szal foton ele ugy, hogy a CCD a kulonbozo pixeleken a foton kulonbozo darabkait detektalja. Ehelyett a CCD-nek mindig csak egy pixelen fogunk egy teljes fotont detektalni. Az, hogy melyik pixelen, az veletlenszeru, de a pozicio statisztikai eloszlasa koveti majd az eltarolt kep tartalmat.
    De persze az elozo mondatban mar benne van, hogy tobb fotonrol beszelek, amikbol statisztikat lehet csinalni. Vagyis az informaciot csak akkor lehet kinyerni, ha a merest tobb ezerszer megismeteljuk, mindig mas-mas (bar azonos allapotu) fotonnal es mindig feljegyezzuk, hogy az egyes fotonok melyik pixelbe csapodtak be.

    Amugy utananeztem a cikknek es valoban az tortent, amit itt most leirtam. A kutatok valojaban csak bebizonyitottak, hogy a fotonok egymagukban is tartalmazzak a teljes kepet ugy, hogy a kiserletet millioszor megismeteltek es igy kijott a statisztikakbol, hogy bezony mar egyetlen fotonban is benne volt az info.
    De kerem, ebben semmi ujdonsag nincs.
  • fade2black
    #52
    Anno PopularSben olvastam kb 5éve erről részletesen, akkor még csak az elmélet létezett.
    Dolgoztak azóta a fiuk. :)
  • zzebi
    #53
    Bocs, persze az atom jelenti az oszthatatlant, nem a kvantum, de ez az okfejtes szempontjabol lenyegtelen.
  • Molnibalage
    #54
    Hagyd, neki a víz is 100 fokon forr, anélkül, hogy megkérdezné a környzeti nyomást.
  • fade2black
    #55
    "Amugy utananeztem a cikknek es valoban az tortent, amit itt most leirtam. A kutatok valojaban csak bebizonyitottak, hogy a fotonok egymagukban is tartalmazzak a teljes kepet ugy, hogy a kiserletet millioszor megismeteltek es igy kijott a statisztikakbol, hogy bezony mar egyetlen fotonban is benne volt az info."

    Huha akkor mégis kitudják nyerni az infót belőle?
    Lehet énvagyok a laikus de mintha magadnak mondanál ellent.
  • wanek
    #56
    Idézd be nekem a cikkből azt a részt, ahol az alacsony nyomásra utaltak volna. Ha egyszer leírják konkrétan a hőmérsékletet, akkor minimum az elvárható, hogy a nyomásra is utalnak, még ha konkrét adatot nem is adnak rá. De ilyet nem találsz.
  • juzosch
    #57
    Szörnyű mit vesztettem:D Egy tudatlan okoskodó nem akar hozzám szólni:D
  • wanek
    #58
    Így van, saját magának mond ellent.
  • wanek
    #59
    Kisgyerek! Neked is ott a válasz a #56-ban.
  • Clarke
    #60
    egy foton tényleg nem adhat ilyen képet (amúgy is úgy néz ki a kép mint ami vmi statisztikai eloszlást mutat)
  • Molnibalage
    #61
    Nekem abból jön le a kis nyomás, hogy az ilyen kísérleteket általában vákuumban végzik tudtommal.
  • wanek
    #62
    JAJ! Hogyan lehet vákuumról beszélni, ha ott gáz van? Magadnál vagy, okoska?
  • fade2black
    #63
    Ha "100000" fotonba beletudjuk tuszkolni hogyőmost pl vörös.
    Akkor egybe is bepumpáltuk. (100000*1be) ha ezt különválasztjuk akkor azott egy vörös foton hordozza az infót hogyőmost vörös(xxxnm).


    Ha "100000" vörös foton leadja az energiáját a CCDn és abból kinyeri a CCD, hogy ezmost vörös(xxxnm), akkor egy is leadja az energiáját amit érzékelni tudunk és megtudjuk állapítani, hogyazmost vörös.
    azaz kinyertük az információt.

    Nesze nemnagycucc, látunk.... xnm látom vörös, egyet nem mert nem ehez a mennyiséghez "szokott" a szemem.

    Persze ezcsak logikus feltvés ami cáfol. De közel se biztos igaz, kvantumfizikába számomra semmi se biztos, a fekete se fekete....
  • wanek
    #64
    Így van. De a cikk pont az ellenkezőjét állítja, és ezért tartom kamunak.
  • fade2black
    #65
    mivagyte beton?

    Ha szakmai cikket akarsz akkor menj olyan helyre ahol olyanok vannak. Ez nem egy olyan hely.

    Ahol pedig olyan cikkek vannak ott 10000*részletesebben lelesz írva minden, csak necsodálkozza ha nem kvantumfizikus révén egyetlen szót se fogsz belőle érteni.
  • wanek
    #66
    Ezt miért pont a #62-re írtad?
    "Ez nem egy olyan hely." - azt már rég tudom. De félrevezetni nem kell a nem szakmai helyeken sem.
  • Clarke
    #67
    zzebi: hol találtad az infot? ez a cikk + a belinkelt angol verzió elég homály:(
  • fade2black
    #68
    ilyen képet azt nem. De itt nemis van ilyenről szó. Hanem arról, hogy hordozza.

    azabaj kvantumfizikára nemlehet jó pldát hozni mert teljesen totálisan máshogy müködik mint a tapasztalt vagy "közérthető" einsteini.

  • kukacos
    #69
    Tegye fel a kezét, aki megértette, miről szól a cikk a szöveg alapján. Én elméletben fizikus is volnék, de a szöveg ferdítése olyan, hogy halvány lila gőzöm sincs, mi is történt. Van itt fotonlassítás, kvantum-adattárolás, anyámkínja egyben, de hogy mi közük egymáshoz? Mit fordítottak (félre) "pufferelésnek"? Ez nem pusztán fordítási probléma, itt a szöveg nyelvfüggetlen kohéziója hiányzik, de nagyon. Mondjuk például le lehetne írni, hogy miért is világraszóló a tárolási technikákban, ha egy 10 centis helyre bezsúfoltunk 100 ilyen rossz minőségű képet, ezt nagymamám száz éve tudja a fotóalbumával.
  • fade2black
    #70
    [L]http://www.rochester.edu/news/photos/hi_res/Howell/Howell-Device.jpg[/L]

    Ott az email cím ha érdekel biztos ad róla bővebb tájékoztatást, linket....

    Ittvan egy részletesebb cikk róla a wpn
    http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/01/18/AR2007011801683.html
  • Clarke
    #71
    homály az egész!
  • zzebi
    #72
    Egyaltalan nem mondtam ellent magamnak:

    Egyreszt azt allitottam, hogy statisztikailag bebizonyitottak, hogy egy foton valoban tartalmazza az egesz kepet.

    Masreszt viszont azt is allitottam, hogy ennek a bebizonyitasahoz nem volt eleg egyetlen foton, vagyis nem voltak kepesek egyetlen fotonbol kinyerni a kepet.
    Az eltarolt informacio kinyeresehez tobb ezer ugyanilyen fotonra volt szukseg.

    A gyengebbek kedveert: ez azt jelenti, hogy bar el lehet tarolni a kepet egy fotonban, de kinyerni mar nem lehet belole.
  • ssdb
    #73
    nem értem pontos mijez, de sztem ha fejlesztik, csak nyerhetünk vele ;)
  • Cleawer
    #74
    Itt nem várja el senki h meglegyen a fizika érettségid,de azért nem kéne feleselegesen osztani az "észt" a hülyeségeidről...
    Neked kamu,másnak 3-5 évi munkássága.
    Ha hülyevagy hozzá NE szólj bele.
  • wanek
    #75
    "Ha hülyevagy hozzá NE szólj bele." - kisfiam! Majd akkor hülyézz le, ha tudsz válaszolni a kérdéseimre. De addig meg csak magadról állítod azt, amit nekem szántál.
  • Cleawer
    #76
    Bocs,de ha azt nem tudod h a fény kettőstermészetű,és van hullám tulajdonsága is,tehát "hossza",akkor teljesen felesleges bármit megmagyaráznom.
    Csodálkozom h letudtad irni az eddigi marhaságaidat...
  • dez
    #77
    Már tudhatnátok: wanek szerint a relativitás-elmélet egy baromság, a kvantumfizika meg kamu (és így persze minden kamu, ami azon alapul). (És hogy miért? Mert zsidóknak is van/volt ezekhez nem kevés köze. Ugye pl. Einstein is zsidó volt, stb.)
  • dez
    #78
    Ilyen "kőkorszaki" módszerrel, hogy "becsapatjuk" ("részecske viselkedésre kényszerítjük"), nem is. De később még (ki)találhatnak valamit. Tudod, olyan kvantumfizikait. :) Pl. lemásolják a hullámcsomagot 1000 másik fotonra (mérés nélkül), majd ezeket "csapatják be" az érzékelőkre.
  • neoG
    #79
    Tudjuk, tudjuk!Meg azt is, hogy annyira szereti a magas lovát, hogy az Istennek se hajlandó lemászni róla
  • zzebi
    #80
    Ez jarhato utnak tunik, amennyiben egyszer kiderul, hogy ilyen szinten lehetseges fotonokat "klonozni". Ketlem, hogy lehetne, de egy fizikus ezt biztosan jobban tudja.