83
-
Epikurosz #83 Helló!
Nem minden úgy van, ahogy írod. Érdems lenne elolvasnod a Wikipédián a szócikket. Ez a magyar, amely hiányos, de elvisz az angolra, amely rengeteg infót tartalmaz. Ha gondolod, hogy tévedtek a szerzők, akár bele is javíthatsz. Én nem vagyok szakmabeli, de nekem az ott leírtak eléggé megrágottnak tűntek. -
Munkas #82 Hát igen csak arrafelé még igen nagy a korrupció. Amit a nyugat adott az új szrkofág építésre, az szinte teljes egészében elment a „tervezésre”. Csináltak belőle egy szép filmet is, ahol előszeretettel mutogatják a réseket a meglévő szarkofágon, meg, hogy milyen szép lesz az új, ha még kapnak rá pénzt. De ez azért nagyon kevés volt a korábbi támogatóknak, és jelezték, hogy ilyen körülmények között nem szívesen folytatják a dolgot. Akkorra már amúgy is mindenhol megbuktak a zöld pártok, nem volt e cél mögött politikai támogatottság se. Meg általában rájöttek az emberek, hogy a zöld célok többsége még a gazdag országoknak is többe kerül, mintha máshová adnák a pénzt.
Erre az ukránok demonstratívan sittre vágták majdnem az egész vezetést (volt honnét tanulniuk a módszert), és most megint megy a sírás, hogy újra kellene pénz. Az meg még nagyobb baj számukra, az amit én is említettem, hogy a környezet már inaktívabb mint mondjuk az USA megyényi területein (ahol a katonai nukleáris üzemek működtek/működnek). Azt is tudatosult a döntéshozókban, hogy szarkofágnak meg nem is kell tömörnek lennie, hiába vélik úgy a környezetvédők. Az meg csak a ráadás, hogy a radioaktív izotópok jelentős része már lebomlott az eltelt 20 év alatt. Ami van még az főként a Cs-137 és a Sr-90, de ezek a szarkofágból nem jönnek ki, ami a környezetben van az már nem igazán veszélyes.
A másikról. Ezért van az, hogy az űrhajósok nagy része nagyobb dózisokat kapott, mint a csernobili likvidátorok akik az igen erősen sugárzó üzemanyag törmeléket lapátolták bele a nyitott reaktorba. Szóval nem érdemes összevetni a kettőt.
Csernobil miatt teljes életünk alatt kb. 1 mSv dózis fogunk kapni. Egy év alatt a környezetből 3-5 mSv-et (ki hol él). Tehát már ennek a szórása is sokkal nagyobb, de pl. egy egésztest CT közel 10 mSv, sőt egy mezei mellkasröntgen is 0,1 mSv, de ha régebbi készüléket fogsz ki akkor több. Ha sok ásványvizet iszol (x km mélyről, ahol már jó sok a Ra), pár hónap alatt akkor is megiszod pluszban Csernobil többletét, és még sorolhatnám.
Ez csak sima üzlet és feladatindoklás. Van pl. egy atomtörvényünk, aminek furcsa módon csak a mesterséges izotópokkal foglalkozó részeivel törődnek, annak ellenére, hogy a természetes nuklidok hatásából sokkal többet kap a nép.
A kis dózisok sugárkockázatát meg még jó sokáig nem fogják hagyni módosítani. Kinek lenne jó? Akik foglalkoznak a témával azoknak biztos nem.
Ha hirtelen a sugárveszélyes munkahelyek jó része nem lenne veszélyes, nem lenne szükség az ellenőrzőkre. Eltűnnének a pótlékok, a szakemberek nagy része kereshetne más munkát, a kutatóknak szembe kellene nézniük sokuknak avval, hogy amiért eddig dolgoztak, annak nem volt semmi értelme, a műszergyártók nem tudnák eladni a műszereket, hiszen nem lenne szükség a kis aktivitások kimérésére. Ezért az ilyen jellegű felvetések nagy ellenállásba ütköznek mindenhol, ezért nálunk is leginkább csak a szakma nagyjai közül néhányan hozzák fel ezt a témát.
Olyan mint a hazai politikai életünk, mindeni érzi, hogy a bal oldali filozófia nem nyerő, de aki nem ezt szajkózza, az kiszorul a parlamentből, mert a választók többségének az a jó :) -
Epikurosz #81 A másik: a mutációk legtöbbször vagy semlegesek, vagy inkább káros hatásúak, csak nagyon ritkán hasznosak. Ezért van az, hogy élet is csak a Föld védőburka alatt tudott megjelenni, pedig az építőkockái az üstökösökön is jelen vannak. -
Epikurosz #80 "Ukrajnának nagy bevételi forrást jelent, hogy mindig sír a nyugat felé, hogy ők védik meg őket az elszennyezett környezet és széteső szarkofág pusztító hatásaitól, ezért anyagilag is támogassa őket. Ami persze manapság már igen erős túlzás, és nem is veszik már be a fejlettebb országokban. "
Az angol Wiki szerint mégis beveszik, bár más forrásból, napi hírekből is tudható ez. Ott olvastam, hogy van egy 10 milliárd dolláros projekt, amelyet főleg a nyugat finanszíroz, és új szarkofágot húznak a régi fölé. Azért ennyi pénzt ott sem dobálnak ki csak úgy. -
Munkas #79 (Próbáld angolul is, úgy mégis többet irkál az ember. Szerintem leginkább az iaea.gov-nál tudsz találni az ide vonatkozó anyagokból.)
A kicsi-nagy kérdésben persze van egy határ ahonnét érdemes és gazdaságos használni az adott technológiát, de ez nem feltétlenül esik egybe az optimális mérettel.
A másik véglet komoly hátrányait meg ugye megtapasztaltuk a régi centralizált népgazdasági rendszerben, ami valóban igen veszélyes és nem csak gazdasági hanem sok más szempontból is.
Atomerőműnél a méret nem technológiai probléma, lehet igen kis energetikai reaktorokat is üzemeltetni (pl. műholdakon, tengeralattjárókon). A fúziónál meg jelenleg éppen csak kis reaktorok vannak, de az is lehet, hogy a gyakorlat ott is megfordul majd. Vagy épp rájövünk, hogy olcsóbb mindenkinek otthonra egy 10 kW-os jól szabályozható reaktor, és akkor nem kell a távvezeték hálózatot és a kapcsolódó dolgokat fenntartani.
Sugárzás. Éppen az a trükk a dologban, hogy a természet igen jól felvértezett bennünket a radioaktív sugárzásokkal szemben is, hiszen egy olyan háttérben fejlődött ki az élet és élünk ma is, ahol a háttérsugárzás dózisa sokszorosa a nukleáris ipar hatásainak.
Ezért is mondják sokan, hogy a kis dózisok (ide sorolandó pl. Csernobil környezeti hatása is) inkább hasznosak, mint károsak az embernek, mivel stimulálják azokat a repair mechanizmusokat amikkel gyógyítjuk magunkat az ionizáló sugárzások hatásaitól. Olyasmi mint az immunrendszer: ha ingerszegény környezetben élünk, sokkal érzékenyebbek leszünk a különböző betegségekre.
A Pripjaty lezárt zónájában meg azért virágzik a természet, mert kizárták onnét az embert. Az valóban természetvédelmi terület :) De azt már inkább csak kontroll célok miatt tartják lezárva, ill. főként azért mert Ukrajnának nagy bevételi forrást jelent, hogy mindig sír a nyugat felé, hogy ők védik meg őket az elszennyezett környezet és széteső szarkofág pusztító hatásaitól, ezért anyagilag is támogassa őket. Ami persze manapság már igen erős túlzás, és nem is veszik már be a fejlettebb országokban. Nálunk még azért issza a nép a megélhetési újságírók felfújt katasztrófás marhaságairól szóló szavait.
Akit kellő mértékben foglalkoztat a téma annak oda kell menni, meg lehet mérni mi is ott a (sugár)helyzet, hiszen az igazság odaát van, és nem Tvrtko vagy a sötétzöldek szövegeiben :) Én is úgy tettem. Pl. Pécs környékén (uránbánya) sem kedvezőtlenebb a háttérsugárzás, mint a CSAE lezárt zónában. (Ezt átlagosan értem, mert ritkán azért előfordulhat még egy-egy felderítetlen forró pont is.) A különbség csak annyi, hogy Pripjaty környékén a Cs-137 gamma vonali látszanak a spektrumban, Pécsett meg a Ra-226-é. Az emberi szervezetnek meg mindegy, hogy melyik gamma foton is szaggatja szét a sejtjeiben a vízmolekulákat.
Ez nem azt jelenti, hogy indokoltnak tartom, hogy a költségvetésből sok milliárdot költenek arra, hogy Kővágószöllősön addig takargassák a talajt, míg jobb lesz a hátér mint pár száz méterrel mellette. Hiszen nem azért magas ott a sugárzás, mert ott volt az uránbánya, hanem azért volt ott uránbánya, mert sugárzó anyagok voltak a földben. És mégis élnek ott emberek, már pár ezer éve biztosan, de lehet, hogy előtte is, és nem is betegebbek, mint máshol. -
Epikurosz #78 ...komplex élőlényeknél.. -
Epikurosz #77 Szia, Munkás, és külön köszi a privit!
Majd elolvasom írásod a témában az ünnepek alatt.
Én a nagy rendszerektől ösztönösen irtózom. Túl nagy a kockázat ilyenekre bízni a jövőnket, mert a központosított, sőt túlközpontosított rendszerek krízishelyzetben cserben hagynak. Mondjuk, ennek a felfogásnak részemről társadalomtörténeti okai is vannak, és a múltbéli tapasztalatok sok mindenre tanítanak.
A radioaktivitás meg olyan dolog, amely ellen az evolúció nem dolgozott ki ellenszert, legalábbis a komplex élőlényekből. Az, hogy a néhai Pripjáty mocsarak területén vírul a természet, vígan ugrándoznak az őzikék, nem releváns. Ez nem olyan, amit meg lehet szokni. A robotok biztos simábban tűrnék a gyűrődést ilyen téren, épp ezért veszem én mindig védelmembe őket, de nem azzal a céllal, hogy akkor most szét lehet cincálni a Földet.
-
Munkas #76 Hidd el nem azért írtam, hogy nem számoltam ki, mert nem tudom megtenni, hanem mert túl sok időt és energiát igényelne. Persze messziről jött ember azt mond amit akar :)
A nagyotmondásról meg annyit, hogy valóban jobban alá kellene támasztani, csak ez olyan kérdés, amiben még a szakemberek is elég megosztottak. Így hiába linkelnék be, vagy hivatkoznék meg egy kazal cikket. Nem olvasnád végig. Szóval ha nem hiszed el akkor sincs baj :) Azért egy privit küldök.
Azt sem árt végiggondolni, hogy mibe kerül egy-egy szél vagy naperőmű felállítása a tanyavilágba. Szerintem egy vezeték odahúzása olcsóbb lenne, ha meg nem kell mögé számottevő teljesítmény, akkor egy aggregátor biztos kedvezőbb lenne. Nem csak pénzben (mérgező gyártási hulladékok, melléktermékek, fenntartás, leszerelés stb.), de ezt már valamelyik fórumon ragoztam itt az SG-n.
A bazi nagy erőművek, gyárak „egy adagban” igen nagy károsító hatásúnak tűnnek, de szvsz. nagyobb méretben mindenképpen hatékonyabban lehet termelni. A jobb hatásfok, meg kezesebb hulladékot és károsító hatást jelent.
A hidrogéncellás kütyükben én nem látok túl nagy lehetőségeket, de nem tudni mit hoz a jövő. A fúziónak sok előnye van a fisszióval szemben, de attól sem kell tartani, hogy az urán pár száz éven belül elfogy. Persze itt az U-238 tenyésztését is számításba kell venni. -
Epikurosz #75 "Én sem számoltam ki, de biztos vagyok benne, hogy így megközelítve a dolgot, a megtermelt energia arányában nagyságrendekkel veszélyesebb egy szélerőmű mint egy régi (Csernobili) típusú atomerőmű."
Ó, ezek a nagyotmondások. Kabaréba valók. :-)
Amúgy, én nem értem ezt a nagy vehemenciát: atomerőmű tényleg kéne még, de mellette a tanyavilágban néhány szélerőmű is, és napelemek ezerrel. Ezt minden józan ember belátja, mármint a többlábúság szükségességét.
A csernobili áldozatokat meg nem érdemes lebecsülni. Rengeteg ember patkolt el, és ez intő jel, hogy a biztonság mindenek felett.
A másik: én az ilyen bazinagy atomerőműveknek addig vagyok híve (mert mégiscsak jobbak a szeneseknél), amíg magfúzión alapuló mikroerőművek, vagy hidrogéncellás kütyük ki nem jönnek. Ez olyan max. 100 év még. Addig el is fogy az urántartalék, úgyhogy minden stimmel. -
Munkas #74 Néhány gondolatot én is hozzáfűznék a fentiekhez (lentiekhez):
„Csernobil -> Ensz hivatalos jelentése szerint 4000 halott.”
Ez megint egy olyan „hivatalos” jelentés ami nem ezt mondja. Én elég sok ENSZ jelentést olvastam a témáról, sőt néhány készítésében magam is részt vettem. Az igazság az, hogy 40-50 halott ami biztosan a sugárterhelésre fogható, aztán 600-800 pajzsmirigy elváltozás szintén biztos a baleset hatása (amelyek gyakorlatilag mindegyike problémamentesen kezelhető volt). Ez a biztos. A többi sok száz és sok tízezer közti becslés csak attól függ, hogy milyen sugaras kockázati tényezőt fogadunk el valósnak, amiről a viszonylag fiatal sugaras tudománynak sajnos még csak nagyon bizonytalan sejtései vannak. (Ez egyébként nem azt jelenti, hogy egy év alatt meghalnak tőle, hanem mondjuk 20-30 év múlva, ami messze nem ugyanaz).
Ilyen módon a jelenleg elfogadott ajánlással számolva, két évente Magyarországon is meghal 4000 ember, csak azért mert sugároz körülöttünk a világ. Sőt Csernobil óta így kb. ezren halak meg nálunk csak azért mert eljártak tüdőszűrésre, egyéb vizsgálatokra.
A többit tessék hozzá gondolni: a Csernobil álltal érintett területeken az elmúlt 20 évben több mint 10 millióan haltak meg különböző sugárhatásoktól (kozmikus, radon, orvosi stb.), és ehhez jön még valamennyi Csernobil miatt.
Az ilyen ún. sztochasztikus hatásokra felépített elemzés csak nagy humbug a zöld majmok kezében, akiknek fogalmuk sincs róla mit is jelent. Az hasonló „okos” szakértők viszont elfelejtik végigelemezni, hogy míg egy szélerőmű elkészül mennyi káros hulladék kerül a környezetbe, milyen hatása van az általuk keltett rezgéseknek, hová kerül az élettartamuk végén a hulladékuk stb. és azok mekkora halálozási kockázatot okoznak a népességnek.
Én sem számoltam ki, de biztos vagyok benne, hogy így megközelítve a dolgot, a megtermelt energia arányában nagyságrendekkel veszélyesebb egy szélerőmű mint egy régi (Csernobili) típusú atomerőmű.
„szerinted a magyar állam meg tudná teremteni az ilyen irányú fejlödést támogató törvényi hátteret?”
Az állami és lakossági támogatás a „zöld” energiához sajnos nálunk is megvan. Ezért is akar mindenki „alternatív” erőműveket építeni, amelyek persze nem nyújtanak alternatívát az energiatermelésben, csak annyit, hogy velünk fizettetik meg a beruházók profitját.
Olyan ez mint a régi rendszerben a veszteséges gyárak. Népgazdasági érdekből támogatta őket az állam a nép pénzéből és cserébe mindenki rosszul élt.
A fő baj nálunk a populista politika. Egy szél, gáz, nap és egyéb erőművek gyorsan felépíthetők. Igaz gazdaságtalanok, és nem is nagyon adnak áramot, de lehet velük „demózni” a politikusoknak. Egy atomerőmű több kormányzati ciklus alatt készül csak el, és nagyon drága, az igazi hasznot meg csak sok éves üzem után hoz. Olyan politikus meg nincs, aki az ország érdekében bevállalja, hogy még ha az ő pártja lesz is hatalmon akkor, ő már biztos csak a hátsó sorokból figyelheti a munkája eredményét, és igen nehezen válthatja érdemmé.
Paksot pl. 6 blokkosra tervezték. Háttér technológia is ennyihez készült, így egy bővítés sem lenne már olyan nagy beruházás, mintha újat kellene építeni. +2 blokk meg legalább 1GW szabályozható teljesítmény. Mennyi szélerőmű is kell ehhez? Szerintem le kellene rakni velük egy fél megyét, főleg ha némi teljesítmény tartalékot is akarunk bele.
Más megoldás nem nagyon van. A vízerőművet elbaltáztuk, az agyon hangoztatott (valós, de mára kiderült, hogy inkább csak vélt) hátrányok ránk eső részét így is megkapjuk, az áramot meg a Szlovákok. Fosszilis erőmhöz meg sajnos nem nagyon vannak eltüzelhető nyersanyagaink. Az áramot meg jóval olcsóbb szállítani mint a szenet, és függővé is válik tőle az ország (persze azért van még ilyen erőművünk, ami az áram mellet jó sok veseséget is termel az államnak)., ill. az tényleg szennyezi is a környezetet. -
szivar #73 Nem egyet felejtettem ki. Csak nem férne el a szerveren :). -
Epikurosz #72 Mintha csak valamelyik krónikás, mohácsi vész után írt, kesergőjét olvastam volna a siralmas belállapotokról. :-)
Egyet kifelejtettél: az autósokat is néha lelövik, ugye. (sajnos) -
szivar #71 Itt vidéken felé, nem nagyon dicsérem a tömegközlekedést... Nyáron meleg van a buszban (metró, vellamos, hév, stb ohne), télen meg szálingózik a hó. Bent a buszban is. A fűtés meg vagy be van kapcsolva vagy nincs, többnyire az utóbbi. De legalább a bérletek ára nem veri a csillagos eget, mert csak 5-40E pénz. De ezért legalább szolgáltatást kapunk, nem úgy mint a pestiek. Nálunk van fűtött buszmegálló is. Az a neve errefele hogy kocsma. De legalább nincs tömegnyomor -így télen- mert csak 100-120 embert kell alkalmanként felpakolni egyes buszokra. Mert az az utolsó arra a napra.
Gépkocsival közlekedni nagyon jó. Meleg van benne. A kreszt egyálltalán nem kell ismerni. A jelzőlámpa az csak javaslat. A zöldkártya meg egyenesen hülyeség, venni kell egyet az ecserin, és utána szép koromcsíkot lehet húzni a trabival (is). Ha unatkozunk, akkor csak a gyalogosokat kell célozni. Illetve a kerékpárosokat. Az utóbbi sokkal izgalmasabb, pláne ha ködben megyünk 120-al, ott ahol vmi 40-es tábla van. Ha igazán élvezetessé akarjuk tenni a játékot, akkor csak le kell tolni 15-20 féldecit, felbaszni a reflektor oszt' kacskaringózni keresztül kasul a városban és index nélkül bevágni mendenféle kisutcába.
Amúgy ha egy kicsit sűrűbb a forgalom, akkor sincs ám errefele szmog. A kocsiban nem érződik, kint meg nem látni a füsttől.
Amennyiben gyalogol(a két három óránként induló buszt lekésvén) az ember vagy kerékpárral tekereg az a legjobb. Akármikor elüthetik. Esetleg meg is fagyhat ilyen időben a határ közepén. Esetleg a kettő kombinációja. Kerékpározni, gyalogolni is unalmas, de fel lehet dobni ezeket is. Be öt-tíz féldeci hangulattól függően (ugyanis itt egyensúlyozni is kell majd, nem csak ülni),majd a világítást a kocsmában hagyva, a kerékpárutat és a járdát nagy ívben elkerülve (kerékpárúton csak nyáron szabad haladni, amennyibe egy kaszát keresztben a kormányhoz szorítunk, heggyel előrefele) a felezővonal és az árok közt haladunk. Advanced bringások ugyanezt 20 feles és a hozzájuk tartozó sör után is megcsinálhatják, csak gyakorlat kérdése.
Választási lehetőség az mindig van, de melyik a jobb egy adott körülményre? (a kérdésedre: Leugrasz vagy lelökjelek?) -
Epikurosz #70 Amúgy, jut eszembe: most, hogy megjött a tél, amint a BKV megállók mellett elhajtok a kocsimmal, amelyben 20-24 fok van, és nézem a megállóban fagyoskodó embereket, érdeklődéssel olvasnék néhány sort valamelyik harcos méregzöldtől, aki szidja a személygépkocsikat, és dícséri a tömegközlekedést.
Csak bátran, bártan...
:-) -
Epikurosz #69 Légy őszinte!
Napelemek + szélerőművek + geotermális energia + biogázfejlesztő tartályok + mikrovízerőművek + hidrogéncellák + áramtermelő fitnesszgépek + hullámverés-energia + (hidegfúziós minierőművek) + takarékosság = olyan mágikus koktél, amely tán még az AIDS vírust is kenterbe veri, de atomerőmű+kőolajszén/gázerőművekeket biztosan lenyomná. -
#68
Igyen??? Apám te kicsit el vagy tévedve. Egy megawattos teljesítményű szélturbina kb. 3-4 MILLIÁRD forint. És az csak 2MW környéi elméleti MAX. eltjesíténye ennyi.
Sajátos fogalmaid vannak az ingyenről... -
ssdb #67 széleneregia... inygen van.. jááj minek itt vitázni! -
menyus001 #66 Úgy értem hogy szabályosan. Egy ilyen használt fűtőelem temető teljesen veszélytelen ha szabályosan van eltemetve. Még eltemetni sem fontos, egy vastagabb ólomfal bőven elég.
Hidd el nem fogsz szénné égni sem ilyen hulladéktemető közelében, sem pedig ha besétálsz az atomerőműbe!:) -
menyus001 #65 Arról hogy értelmetlen egy lassú folyású árvízes folyóra vízerőművet építeni, gondolkodj már! Igaz hogy szép meg minden, de egy erőműnek nem ez az elsődleges feladata hogy marha jó horgásztó legyen beőle, hanem hogy minél több áramot termeljen. Árvízes időkben nem is működik. Szerinted miért van annyi vízerőmű Skandináviában? -
#64
helyesen = ólomfalú gödörben x méterrel a föld alatt
Gondolom vannak rá előírások, hogy mikor tekinthető biztonságosnak a tárolás. -
Kutuvoz #63 háát Te meg miről beszélsz EMBER??? -
babajaga #62 "Egy széltornyot könnyű bárhol felállítani."
Hát bárhol azért nem.Egy mocsár közepén pld. Vagy ott ahol nem jó a széljárás. A többi helyen meg a zöldek, kékek, sárgák tiltakoznak.
Én azt bírom hogy egy faluban felépítendő valami ellen az tiltakozik aki a környéken se lakik. -
Csepesz #61 Mi az hogy "helyesen"? Hol kéne tárolni??? -
menyus001 #60 naigen mondjuk azért a Tisza-tó nem olyan szörnyűséges, sőt tényleg jó stratégiai szempontból is, de erősen átalakította az addigi környezetet. Előbb utóbb pedig úgyis ki kell majd kaparni a sok leülepedett dzsuvát, akkor majd fogják a fejüket szegények:) -
Commandante #59 Ezzel azért lehet ám vitatkozni. A víztározóknak is szerepe van a folyók szabályozásában, nem csak a gátaknak. Hallottam már olyat is, hogy kellene még egy tiszai víztározó, hogy elkerüljük a közelmúlt árvizeinek megismétlödését. Vagy csak ki kellene vezényelni a sok ingyenélöt, lapátot meg talicskát nyomni a kezükbe, aztán hajrá! -
menyus001 #58 a probléma csak az hogy a zöldek elvakultak, teljesen veszélytelen ha helyesen van tárolva a hulladék. -
menyus001 #57 Azt meg sem kellett volna építeni ember!!!!
-
#56
Jó, csak közben megdúsítják egy picit, hogy használható legyen, és még az elhasznált fűtőelemek is jobban sugároznak, mint a nyers uránérc. Viszont ahogy itt alattam is írta Commandante, nem mindegy, hogy elásunk néhány száz köbméter elhasználódott fűtőanyagot, vagy évente a többszörösét nyomjuk ki közvetlenül a levegőbe. -
Commandante #55 No igen, a minap tiltakoztak a fritz-ek valami tizenvalahány tonnányi kiégett fütöelem vonaton történö szállítása ellen. Nem is tudom, mi a jobb: 3 köbméter uránt elásni valahol szibériában, vagy nényány millió tonna CO2-vel megterhelni a föld légkörét. -
Commandante #54 "előnyösek a félreeső területeken élőknek"
Egy kis pontosítás. Mivel a szélerömü tényleg ingadozó teljesítményt nyújt, ami nem feltétlenül esik egybe a fogyasztás napi/heti ingadozásával, ezért önmagában, más erömüvek vagy dízel/biodízel generátorok ill. pumpás energiatároló nélkül, ún. off-grid (hálozattól független) rendszerként nem éri meg telepíteni. Egy kompakt off-grid rendszer telepítése pedig csak szélsöséges esetben gazdaságos, pl. isten háta mögötti ausztráliai ércbányánál, ahol a legközelebbi szénbánya vagy hálózati csatlakozópont több 100 km-re van. De asszem az off-grid tipikusan nem szélerömüvet, inkább napenergia/biogáz/biodízel/geothermális rendszereket takar.
-
mrzool #53 "(Ja és köszönöm a sok "sötétzöldnek" hogy atom helyett füstöt kaptunk.)"
Aki egy kicsit is gondolkozik és tájékozódik, hamar rájöhet, hogy a zöldek mögött a kőkemény szén és olajlobbi áll. Más kérdés, hogy a szerencsétlen megvezetett aktivisták erről mit sem tudnak, vagy nem hajlandók tudomást venni (lásd kognitív disszonancia...) -
Commandante #52 "belekezdhetne a kormány"
Olyan édi, ahogy egyesekböl süt a gyermeki naivitás. Félre ne értsd, nem fikázok, inkább irigykedem.
Mert ilyet csak akkor tenne a kormány, ha a ciklusa során pénzt látna belöle az államkassza (hogy legyen miböl még felvenni néhány föosztályvezetöt a MEH-be), vagy ha valamelyik lobbi meggyözné, hogy az már pedig jó (mármint a lobbinak).
A kincstár gyarapodhatna, hiszen kevesebbet kellene pl gázártámogatásra költeni, meg javulhatna az import/export mérleg (nem kellene annyi földgázt behozni), de hiába, az ilyesmit akkor sem értené meg az a nagyonszakértö kormány, ha nem [tetszés szerint kitölthetö bármilyen haszontalan elfoglaltsággal, kivéve "lop" és "hazud"]nának reggel-délben-este.
Az energialobbinak nem nagyon érdeke, ök energiahordozó-behozatalból élnek (a Paks témát nem vágom igazán, de szerintem az ruszki befolyásra épült, mecseki urán és társai), de a Csányiban még bízom. Hátha vesz egy-két napkollektor gyárat, akkor rögtön lesz rá kedvezményes hitel meg állami támogatás adókedvezmény formájában. Go Csányi, go!!! -
szivar #51 Hallottál már olyanról hogy kőszén és a származékai(lsd salak,stb) miatt nagyobb sugárterhelés éri(érheti) az emberfiát mintha a paksi erőműben dolgozna? -
aRoma #50
Érvek mellette
A szélerőmű nem okoz víz- vagy légszennyezést, mivel benne nem mennek végbe kémiai folyamatok, nincsenek melléktermékek, mint a szén-dioxid.
Megújuló energiaforrás, azaz sohasem fog elfogyni.
A széltornyok előnyösek a félreeső területeken élőknek, ahová bonyolult elvezetni az elektromos távvezetéket egy erőműtől. Egy széltornyot könnyű bárhol felállítani.
A szélturbina alatt továbbra is lehet földet művelni vagy legeltetni.
A jövő generációira nem hagyunk környezeti költséget.
Az atmoszférából való közvetlen energiakivonás csillapítja az üvegházhatást.
Érvek ellene
A szélenergia rapszodikus, nem jósolható meg, mikor fúj a szél. Mivel állandó szélerősségre lenne szükség az állandó teljesítményhez, a csökkenő szélerősség csökkenő energiatermeléshez vezet, így a szolgáltatott energia mennyisége nem tervezhető.
Egy szélturbina teljesítménye általában kisebb 10 megawattnál, ami sokkal kisebb, mint a legtöbb erőműé. Kereskedelmi mennyiségű áramfejlesztéshez egy szélfarmnak nevezett mező kell.
A szélfarmok lerombolhatják a táj természeti szépségét, jelentősen átalakítják a tájképet.
Nagy tömegű szélfarm hatása az időjárásra ismeretlen. Az energia eltávolítása a szélből befolyásolhatja a klímát olyan módon, amit ma nem ismerünk.
Sok madár eshet áldozatul a szélfarmok lapátjainak. wikipediaból -
AranyKéz #49 Ezekből a folyók és a madarak ami legkevésbé érdekel akárkit is.
Továbbá a sugárzás még elmegy, de a füst már genny.
(Ja és köszönöm a sok "sötétzöldnek" hogy atom helyett füstöt kaptunk.)
-
#48
te melyik bolygorol vagy...??? -
Emmegki #47 "ps: Szvsz a lekapcsolasi frekvenciahatarokat nyugodtan ki lehetne tolni 40-60Hz koze. (igy nem 58Hz-en kapcsolna le egy tavvezetek) Nem nagyon vannak olyan rendszerek amik igenylik a stabil frekvenciat."
Ha az egész frekvencia mászna el nem lenne baj. De P=U*I*cos(fi) és itt a fi mászik el és hiába pörög minden nem jön át teljesítmény. Úgy tudom már néhány tized hz-nél baj van, de ha hülyeséget írtam javítsatok ki. -
Emmegki #46 Nem értem miért kell ezt a sok szélerőművet építeni.
1, nincs elég szél
2, kis teljesítményű
3, ahhoz képest drága
4, kiszámíthatatlan a termelése
Építenénk inkább Paksra még néhány blokkot, meg geotermikus erőművet, belekezdhetne a kormány egy napkollektor-programba hogy ne gázzal fűtsön a nép, mehetne a biodízel-gyártás...
...de mintha valakiknek az lenne az érdekük, hogy semmi se változzon. Hmmm. -
Emmegki #45 Az atomerőmű sugároz.
A hőerőmű füstöl.
A vízerőmű tönkreteszi a folyót.
A szélerőmű zavarja a madarakat
Sztem köttesd ki az áramot. -
#44
Ha a folyamatot teljességében nézed, akkor annyira nem szőnyeg alá söprés... Kivesszük a föld alól, használjuk egy picit, aztán visszateszzük a föld alá. :) Akkor van gond, ha utána arra még emberek akarnak mászkálni... Szibéria közepén gondolom nem zavar senkit...