Munkas#74
Néhány gondolatot én is hozzáfűznék a fentiekhez (lentiekhez):
„Csernobil -> Ensz hivatalos jelentése szerint 4000 halott.”
Ez megint egy olyan „hivatalos” jelentés ami nem ezt mondja. Én elég sok ENSZ jelentést olvastam a témáról, sőt néhány készítésében magam is részt vettem. Az igazság az, hogy 40-50 halott ami biztosan a sugárterhelésre fogható, aztán 600-800 pajzsmirigy elváltozás szintén biztos a baleset hatása (amelyek gyakorlatilag mindegyike problémamentesen kezelhető volt). Ez a biztos. A többi sok száz és sok tízezer közti becslés csak attól függ, hogy milyen sugaras kockázati tényezőt fogadunk el valósnak, amiről a viszonylag fiatal sugaras tudománynak sajnos még csak nagyon bizonytalan sejtései vannak. (Ez egyébként nem azt jelenti, hogy egy év alatt meghalnak tőle, hanem mondjuk 20-30 év múlva, ami messze nem ugyanaz).
Ilyen módon a jelenleg elfogadott ajánlással számolva, két évente Magyarországon is meghal 4000 ember, csak azért mert sugároz körülöttünk a világ. Sőt Csernobil óta így kb. ezren halak meg nálunk csak azért mert eljártak tüdőszűrésre, egyéb vizsgálatokra.
A többit tessék hozzá gondolni: a Csernobil álltal érintett területeken az elmúlt 20 évben több mint 10 millióan haltak meg különböző sugárhatásoktól (kozmikus, radon, orvosi stb.), és ehhez jön még valamennyi Csernobil miatt.
Az ilyen ún. sztochasztikus hatásokra felépített elemzés csak nagy humbug a zöld majmok kezében, akiknek fogalmuk sincs róla mit is jelent. Az hasonló „okos” szakértők viszont elfelejtik végigelemezni, hogy míg egy szélerőmű elkészül mennyi káros hulladék kerül a környezetbe, milyen hatása van az általuk keltett rezgéseknek, hová kerül az élettartamuk végén a hulladékuk stb. és azok mekkora halálozási kockázatot okoznak a népességnek.
Én sem számoltam ki, de biztos vagyok benne, hogy így megközelítve a dolgot, a megtermelt energia arányában nagyságrendekkel veszélyesebb egy szélerőmű mint egy régi (Csernobili) típusú atomerőmű.
„szerinted a magyar állam meg tudná teremteni az ilyen irányú fejlödést támogató törvényi hátteret?”
Az állami és lakossági támogatás a „zöld” energiához sajnos nálunk is megvan. Ezért is akar mindenki „alternatív” erőműveket építeni, amelyek persze nem nyújtanak alternatívát az energiatermelésben, csak annyit, hogy velünk fizettetik meg a beruházók profitját.
Olyan ez mint a régi rendszerben a veszteséges gyárak. Népgazdasági érdekből támogatta őket az állam a nép pénzéből és cserébe mindenki rosszul élt.
A fő baj nálunk a populista politika. Egy szél, gáz, nap és egyéb erőművek gyorsan felépíthetők. Igaz gazdaságtalanok, és nem is nagyon adnak áramot, de lehet velük „demózni” a politikusoknak. Egy atomerőmű több kormányzati ciklus alatt készül csak el, és nagyon drága, az igazi hasznot meg csak sok éves üzem után hoz. Olyan politikus meg nincs, aki az ország érdekében bevállalja, hogy még ha az ő pártja lesz is hatalmon akkor, ő már biztos csak a hátsó sorokból figyelheti a munkája eredményét, és igen nehezen válthatja érdemmé.
Paksot pl. 6 blokkosra tervezték. Háttér technológia is ennyihez készült, így egy bővítés sem lenne már olyan nagy beruházás, mintha újat kellene építeni. +2 blokk meg legalább 1GW szabályozható teljesítmény. Mennyi szélerőmű is kell ehhez? Szerintem le kellene rakni velük egy fél megyét, főleg ha némi teljesítmény tartalékot is akarunk bele.
Más megoldás nem nagyon van. A vízerőművet elbaltáztuk, az agyon hangoztatott (valós, de mára kiderült, hogy inkább csak vélt) hátrányok ránk eső részét így is megkapjuk, az áramot meg a Szlovákok. Fosszilis erőmhöz meg sajnos nem nagyon vannak eltüzelhető nyersanyagaink. Az áramot meg jóval olcsóbb szállítani mint a szenet, és függővé is válik tőle az ország (persze azért van még ilyen erőművünk, ami az áram mellet jó sok veseséget is termel az államnak)., ill. az tényleg szennyezi is a környezetet.