Munkas#79
(Próbáld angolul is, úgy mégis többet irkál az ember. Szerintem leginkább az iaea.gov-nál tudsz találni az ide vonatkozó anyagokból.)
A kicsi-nagy kérdésben persze van egy határ ahonnét érdemes és gazdaságos használni az adott technológiát, de ez nem feltétlenül esik egybe az optimális mérettel.
A másik véglet komoly hátrányait meg ugye megtapasztaltuk a régi centralizált népgazdasági rendszerben, ami valóban igen veszélyes és nem csak gazdasági hanem sok más szempontból is.
Atomerőműnél a méret nem technológiai probléma, lehet igen kis energetikai reaktorokat is üzemeltetni (pl. műholdakon, tengeralattjárókon). A fúziónál meg jelenleg éppen csak kis reaktorok vannak, de az is lehet, hogy a gyakorlat ott is megfordul majd. Vagy épp rájövünk, hogy olcsóbb mindenkinek otthonra egy 10 kW-os jól szabályozható reaktor, és akkor nem kell a távvezeték hálózatot és a kapcsolódó dolgokat fenntartani.
Sugárzás. Éppen az a trükk a dologban, hogy a természet igen jól felvértezett bennünket a radioaktív sugárzásokkal szemben is, hiszen egy olyan háttérben fejlődött ki az élet és élünk ma is, ahol a háttérsugárzás dózisa sokszorosa a nukleáris ipar hatásainak.
Ezért is mondják sokan, hogy a kis dózisok (ide sorolandó pl. Csernobil környezeti hatása is) inkább hasznosak, mint károsak az embernek, mivel stimulálják azokat a repair mechanizmusokat amikkel gyógyítjuk magunkat az ionizáló sugárzások hatásaitól. Olyasmi mint az immunrendszer: ha ingerszegény környezetben élünk, sokkal érzékenyebbek leszünk a különböző betegségekre.
A Pripjaty lezárt zónájában meg azért virágzik a természet, mert kizárták onnét az embert. Az valóban természetvédelmi terület :) De azt már inkább csak kontroll célok miatt tartják lezárva, ill. főként azért mert Ukrajnának nagy bevételi forrást jelent, hogy mindig sír a nyugat felé, hogy ők védik meg őket az elszennyezett környezet és széteső szarkofág pusztító hatásaitól, ezért anyagilag is támogassa őket. Ami persze manapság már igen erős túlzás, és nem is veszik már be a fejlettebb országokban. Nálunk még azért issza a nép a megélhetési újságírók felfújt katasztrófás marhaságairól szóló szavait.
Akit kellő mértékben foglalkoztat a téma annak oda kell menni, meg lehet mérni mi is ott a (sugár)helyzet, hiszen az igazság odaát van, és nem Tvrtko vagy a sötétzöldek szövegeiben :) Én is úgy tettem. Pl. Pécs környékén (uránbánya) sem kedvezőtlenebb a háttérsugárzás, mint a CSAE lezárt zónában. (Ezt átlagosan értem, mert ritkán azért előfordulhat még egy-egy felderítetlen forró pont is.) A különbség csak annyi, hogy Pripjaty környékén a Cs-137 gamma vonali látszanak a spektrumban, Pécsett meg a Ra-226-é. Az emberi szervezetnek meg mindegy, hogy melyik gamma foton is szaggatja szét a sejtjeiben a vízmolekulákat.
Ez nem azt jelenti, hogy indokoltnak tartom, hogy a költségvetésből sok milliárdot költenek arra, hogy Kővágószöllősön addig takargassák a talajt, míg jobb lesz a hátér mint pár száz méterrel mellette. Hiszen nem azért magas ott a sugárzás, mert ott volt az uránbánya, hanem azért volt ott uránbánya, mert sugárzó anyagok voltak a földben. És mégis élnek ott emberek, már pár ezer éve biztosan, de lehet, hogy előtte is, és nem is betegebbek, mint máshol.