Lassan fújdogál a magyar szél

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#33
Látom csengeted a témát. 😊

#32
Tisza-tó? Hallottál már róla?

#31
Nem Vámoscsanád, hanem Vámoscsalád.
Molnibalage
#30
"Szvsz a lekapcsolasi frekvenciahatarokat nyugodtan ki lehetne tolni 40-60Hz koze. (igy nem 58Hz-en kapcsolna le egy tavvezetek) Nem nagyon vannak olyan rendszerek amik igenylik a stabil frekvenciat."

He??? Én úgy tudtam eddig, hogy ha 4-5 tized HZ-nél többet mászik el a hálózati frekvencia akkor ámr kurva nagy baj van. Most akkor mi az igaz? Én nem értek az elektromosságoz, de javítson ki valaki, ha tévedek.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#29
egy vízerõmû nem tenne igazán jót sem a Duna sem a Tisza ökológiájának, ígyis már haldoklik a sok szennytõl..

nem tudom, azért kérdezem valami okostól, hogy pölö mégegy atomerõmûvet miért nem lehetne csinálni? ha tegyük fel lenne rá pénz.
#28
megyek tünteni. egy kilowatt energiáért mennyi szélnek kell meghalnia?!

#27
hajrá megújjuló energiaforrások!

#26
tüpisch... 2-3 hozzászólásonkén átüt a nagy magyar világfájdalom... a gond csak az, hogy nem alaptalan...
#25
"itt a legrosszabb, harmadik lehetõség felé mentünk 😞"
Az a gáz, hogy minden egyébb téren is két szék között a földre ...

arty
#24
sztem nagymaros nagyon eccerü: vagy el se kellett volna kezdeni vagy végig csinálni 😊

de ez Mo., itt a legrosszabb, harmadik lehetõség felé mentünk 😞

Forza.

#23
"Nagymaros... Sírva röhögök magunkon (értsd:nagyon ki vagyok akadva) mikor szóba kerül ez a kérdés 😞. Bár nem tom biztosan, hogy melyik oldalnak volt igaza, de tény, hogy végül Magyarország szívta a legnagyobbat!"

Nem, jo helyre, nem jo feltetelekkel es nem jo felepitesu eromuvet akartak epiteni. A szerzodesbontaskor meg atengedtek majdnem az osszes vizet. Ellenben van szamos jol sikerult kiseromu is, nemelyik mar tobb mint egy evszazada termeli az aramot.

A geotermikus energia tenyleg jo otlet, csak nem retegviz kozelebe kell epiteni, hanem meleg, de szaraz kozetretegekbe. Egy zartciklusos termoelektromos rendszer szinte ingyen termelne az aramot, es meg a gozfejlesztessel jaro gepeket is meg lehet sporolni. Ha pedig nagyobb hasfok kell, akkor ott van pl. a nasa altal is hasznalt direkt ac konverters stirling rendszer. Mindket megoldas elonye, hogy akkor nagyobb a hatasfoka amikor a felszini homerseklet hidegebb azaz telen.

A kis eromuvek buffereleset pedig meg lehet oldani mind az emlitett viztarozos megoldassal, mind a vezerelt lokalis buffereles kotelezove tetelevel. Ekkor az epito felelne azert hogy hirtelen teljesitmenyeseskor potolodjon az energia (akku, generator, stb.), a vezerlest pedig egy kozponti rendszerre lehetne kapcsolni, tehat a tulajdonosnak oda kellene adnia a vezerlesi jogot a kozponti teherelosztonak. (viszont a penzugyi hasznot megtarthatna)

ps: Szvsz a lekapcsolasi frekvenciahatarokat nyugodtan ki lehetne tolni 40-60Hz koze. (igy nem 58Hz-en kapcsolna le egy tavvezetek) Nem nagyon vannak olyan rendszerek amik igenylik a stabil frekvenciat.
#22
Vajon engednék a környezetvédõk, hogy több száz, szélerõmûvet húzzanak fel az Alföldön, vagy valahol máshol?

"Az MVM-nek emiatt is határozott szándéka, hogy egy földrajzilag alkalmas helyen olyan szivattyús tározót létesítsen, amely megoldhatja ezt a problémát."
Persze! Mo.-on??? Nálunk még a Metró ellen is tiltakozott a Levegõ Munkacsoport! Röhej...

Nagymaros... Sírva röhögök magunkon (értsd:nagyon ki vagyok akadva) mikor szóba kerül ez a kérdés 😞. Bár nem tom biztosan, hogy melyik oldalnak volt igaza, de tény, hogy végül Magyarország szívta a legnagyobbat <#szomoru1>!

#21
Na most erre kapásból azt mondanám, hogy a moder közgáz elmélet szerint az államnak nem kell/szabad közvetlenül - azaz közvetlen beruházás által - beavatkoznia az ilyen folyamatokba. Mondogatják sokan, hogy az állam rossz gazda, van is ebben némi igazság. Ezzel a "saját fejlesztés", mint járható út kilöve. Viszont törvényi szabályozás által gazdaságossá lehet tenni az ilyen irányú beruházásokat, ami egyrészt a befektetök számára befektetési lehetöséget, a társadalom tagjai számára új munkahelyeket jelent.

Pl. Németországban törvényileg elég magas Einspeisevergütung-ot (ha ismer rá valaki magyar szót, akkor ki vele) határoztak meg a legtöbb megújuló energiaforrásra. A lényege: pl a tetödet telepakolod napelemekkel (ami áramot termel), de az áramot nem elhasználod, hanem benyomod az elektromos hálózatba. Ezért cserébe az elektromos hálózat üzemeltetöje köteles kWh-ként egy fix összeget fizetni neked. Ez kb 40-50 €cent/kWh jelenleg, míg egy szénerömü esetén max 4-5 €cent/kWh elöállítási költséggel lehet számolni. Hogy ez ne legyen tiszta ráfizetés a szolgáltatóknak, az Einspeisevergütung miatt keletkezett költségtöbbletet átterhelik a fogyasztókra. De neked, mint háztulajdonosnak ez simán megéri, 20 éves futamidövel, kb 50%-os sajáttökével és délnémet napsütéssel számolva 7-9%-os évi hozamot simán el lehet érni, ami Németországban nem is olyan rossz. Szélerömüvek esetén 6-9 €cent/kWh a bevétel, míg a telepítési költdség olyan 7 €cent, vagy még kevesebb. Szóval egyéni szinten itt van benne a biznic.

De mint mondtam volt, ez társadalmi szinten csak akkor éri meg, ha a telepítés költsége a saját gazdaságodat támogatja, keresletet teremtve a saját terméked iránt. Ha túlnyomó részt importálnod kell hozzá a technológiát vagy az alkatrészeket, akkor elég könnyen rá lehet fizetni.

Pl a németek nagyon elmésen a bio-üzemanyagok adójának emelésével akarják olyan szintre visszaszorítani a bio-üzemanyag fogyasztást, amit a német elöállítók is ki tudnak elégíteni, hogy ezzel elkerüljék pl a francia importot. Inkább fizessen a "paraszt" jövedéki adót az OPEC-es olaj után, mint hogy ne fizessen adót a francia biodiesel után. Az államkassza mindenek felett.

Na most akkor kérdem én: szerinted a magyar állam meg tudná teremteni az ilyen irányú fejlödést támogató törvényi hátteret? Vagy te hajlandó lennél többet fizetni az elektromos áramért, csak azért, mert az zöld? A németek - legalább is részeben - igenis hajlandóak.
#20
a vizerõmû nagymaros óta tabu.

A geotermikus erõmû a MOL hatásköre - van egy két próbálkozása, de mindössze néhány megawattos szinten.

http://www.sg.hu/cikkek/37776/geotermikus_eromuvet_epit_a_mol

csuszi
#19
Igen van 😊
Engem igazábol a multik nem igazán érdekelnek. Az állam viszont igen... Miért nem fejlesztünk olyan irányba, amibõl "gazdagok" vagyunk? MI, azaz MI 😊 Víz és geotermikus.

MJ rulz Pink Team The Only One

#18
Ha már ilyen szépen kértél, akkor megmondom <#awink> :

Nem "ti"´, azaz nem a magyarok akarnak ilyen irányba fejleszteni. Szimplán van egy-két javarészt külföldi cég, aki PÈNZÜGYI lehetöséget lát a dologban. Elég nagy valószínüséggel a finanszírozási oladon (adókedvezmények, adóleírás, kedvezményes hitel, netán adómentesség) érnek el profitot, nem pedig az energia elöállítása által. Másrészt pedig a szélerömüpark után "károsanyag kibocsátási kvótára" tesznek szert, amit annak saját piacán értékesíthetnek a konvencionális erömüvek felé.

Van még kérdés? <#smile>
Molnibalage
#17
Ott sem lépi át a részesedésük az össztermelésbõl 4-5%-ot. ÚGy könnyû, de nálunk egyesek már 10-15% vízionálnak. Hát az csak vízió...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#16
Jó ötlet. Ha látott már valaki az európai megújuló energiaforrás-kapacitásokról térképet, tudhatja, hogy míg kishazánkban "szélcsend" van, addig nálunk a legerösebb a geothermális aktivitás egész európában. Ha elektromos áramot nem is, vagy csak nehezen lehet vele elöállítani, azért egyes nagyvárosok, kiváltképp Budapest fütésében nagy segítséget jelentene.

Mondjuk megnézném én, hogy egy ilyen rendszer mennyire tenné tönkre a gyógyvízforrások vízutánpótlását. Nem ez lenne az elsö eset, hogy nem megfeleleö körültekintéssel járnak el egy magyar beruházás során, aztán egymás után lehetne bezárni az állami támogatással épített fürdöket.

De most létom csak, hogy a Voltwerk Ag is épít, sz´al befogom, nem beszélek tovább magam ellen...<#idiota>
#15
csak az a furcsa, hogy idegenföldön meg tudják oldani a szabályozást...
csuszi
#14
Egy okos elmondhatná, hogy miért erre akarunk fejleszteni. Környezõ országokban lehet megéri, és fain, mert szélben gazdagok. De mi a föld alatt vagyunk gazdagok, geotermikus energia. Európában nálunk a legtöbb termálvíz, hõforrás... És a Dunát és Tiszát se használjuk ki... Szrtm koppintani akarjuk a nyugatot, bár lehet ha mi skandináv ország lennénk, már rég a geotermikus energiát erõltetnénk, és minket akarnának koppintani😊 rosszul gondolom??

MJ rulz Pink Team The Only One

Molnibalage
#13
Most is meg lehetne oldani, de olyan bonyolult módon és olyan rossz hatásfokkal, hogy nem éri meg. A szélenergia már önmaágban sem túl olcsó.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#12
amig nem megoldott az energia tarolasa, addig nemigen lehet szabalyozni az ilyen nem allandi jelleggel termelo telepeket.
Molnibalage
#11
Na éppen, hogy NEM függetlenek egymástól statiszikailag. Itthon MÉRNÖKI szempontból nézva szinte csak az Alpokalja alkalmas, tehát ha nem fúj az szél akkor gáz van az összesnek, de mág ha szanaszét rakod az országban õket, akkor is OLYAN nagy eltérések NAGYátlagban nincsenek itthon. Ha nyugaton szélcsendes idõ van, akkor az ország más részén nem nagyon van tartósan erõs szél...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#10
A széturbinákról levehetõ tengelyteljesítmány a szélsebesség 3-dik hatványával arányos. A németek kegyetlenül megszítták ezzel. MILLIÁRD eurokból építettek 'szélfaromkat', de a Balti-tenger körüli telepíétsi helyen az átlagos szélsebesség 12-13m/s-rõl lecsökkent 9-10-re az idõjárás megváltozása miatt. Ez persze leghet, hogy csak idõleges, de rávilágít az egész szélerõmû komoly hibájára. Ez durván 50-60%-os(!) visszaesés a termelésben. Ilyet berkani egy szabályozásba és egy jövõképbe energiatermelés szempotjából finoman szólva is felelõtlenség szerintem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#9
Igen, de ha már ezer ilyen kütyü forog szerte az országban, akkor mûködésük egyre kiszámíthatóbb statisztikailag.
A hálózat sem igényli a másodpercenkénti szabályzást, ha hirtelen az összes erõmû lekapcsolódnak, akkor is lenne 220V a konnektorban, csak az eddigi forgógépek generátorként mûködnének - például a kõtörökben mûködõ gépek még percekig forognának. A frekvencia persze folyamatosan esne...
Az áramkimaradás nem azért volt, mert leállt néhány erõmû, hanem mert a hálózat nem birta, a távvezetékek kapcsolódtak le a túl nagy terheléstõl. Sajnos költséghatékonyság miatt már hülyére ki vannak használva a távvezetékek. Budapesten az összes elosztó egy téli este közel 100% kihasználtsággal megy - már a fõmérnöki tartalék is bedobva. Így volt 20 évvel ezelõtt is, azóta is. Annyi szerencsék van, vagy rendszerváltás után összeomlott a gazdaság így maradt kapacitás a hálózatban.
#8
Egyrészt nem fúj mindig a szél, másrészt ez energia termelés nem lineáris függvénye a szélsebességnek, szal ezt lekezelni nem kis szabályozási feladat, mert egy másik vagy több erõmû segítségével le kell tudni követni, hol hiány hol többlet lép fel ugyebár. Valamint egy bizonyos szélsebesség felett, beáll szélirányba és egyik percõl a másikra kiesik mondjuk 1-200 MW energia, míg a leggyorsabb erõmû elindítás is legalább 15-20 perc (fosszilis tüzelõanyaggal mûködõ, szal hatásfok nem túl jó, meg eléggé környezetszennyezõ erõmûrõl van szó, tehát valamit valamiért). Ezt a problémát hivatna kiváltani a cikkben is említett szivattyus tározó, amivel követni lehetne az ingadozást. Kb mint víztározóknál a folyót úgy szabályozzák ahogy éppen kell. És eleve drága cucc a szélerõmû, pláne így hogy komoly szabályozási rendszert igényel (tározó), meg még egy tartalékot biztosító erõmû is kell ha nem fúj a szél vagy éppen nagyon is fúj.
#7
inkább a geotermikus energiát próbálnák hasznosítani

HP+

#6
Az alföldön elég jól fúj a szél, ráadásul vannak olyan tanyák, amelyek áramellátása nem megoldott. Ott kellene ilyen szélturbinákat építeni.

Kara kánként folytatom tanításom.

#5
Ezek a területek, amiket a cikkben felsoroltak, ennyire szelesek? A szélerõmûveknek nem olyan területen kellene lenniük, ahol szonte mindig fúj valamennyire a szél? Szerintem Magyarországon nem sok ilyen terület van.
#4
olvasd el a november eleji európai áramkimaradásról szoló cikket, amibõl kiderül, hogy a szabályozhatatlan szélerõmûvek erõsen közrejátszottak a hálózat szétszakadásában.

#3
Sose ertettem,h. hogyan lehet,h. Ausztriaban jobban fuj a szel, mint 1-2km el tovabb a hatar tuloldalan. Pl. Pozsonytol del-nyugatra, Ausztriaban ugy nonek a szeleromuvek, mint eso utan a gomba. Par szaz meter utan atlepve a szlovak hatart, meg mar semmi. Itt mar nem fuj a szel? Nem eri meg?
#2
ennek a cikknek a segítségével heletne tanítani a következõket: túlszabályozott piac, korrupció, monopol helyzet

Higany
#1
Tök jól néznek ki! <#finom>

← ElőzőOldal 2 / 2