83
-
Psichopat #43 Egy kis flém töllem is. Csernobil -> Ensz hivatalos jelentése szerint 4000 halott. Angliai tudományos jelentés szerint 30-60e mindenféle megbetegedéses halálla együtt. Greenpeace 93e halott ( persze biztos rádoptak +ba pár ezret) MÍG szénbányászat -> Kínában 5500 és 7000 közötti halálozás balesetben ÉVENTE bevallottan mert ugye komunista állam. ( + kitudja mennyi az egyéb halálozás mint pl a szénpor belégzése miatt ) -
#42
Csernobili katasztrófa kurva sok emberi mulasztás együtteséből történt. Azóta az erőművek sokkal biztonságosabbak (ha jól tudom magyar vonatkozása van a mostani erőműveknek), a szennyező anyag pedig a meleg víz, és az elhasználódott izotópok. Utóbbit az oroszok visszaveszik, hátha jó nekik még szegényített urán magvas lövedékekbe, vagy ha nem, akkor jó mélyre elássák több méter vastag ólom koporsóba. Igen, undorító, hogy a "szemetet a szőnyeg alá söpörjük", de bizony ez még mindig kisebb kár, mint amit a szén-dioxid és szén-monoxid kibocsájtás csinál. -
#41
Nem csak itthon, MINDEHOL! -
Fenjoy #40 És te hallottál már Etiopiáról ott nincs Atomerőmű, tessék odaköltözni...Bírom ezt a sok sötétzöldet.
Atomerőmű igen is megoldás lenne itthon, Paks mellé kell még egy, és jelentősen lecsökkenne az energiaimport. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legolcsóbb energia. Szélerőművek is jók, meg a geo, is, de kell még egy atomerőmű, ezt be kell látni, az idő csak telik, az energia igény meg nő.
Csao!
:)
-
AranyKéz #39 Hmmm... Erről valahogy az jut eszembe hogy baromi sok ződ meg paranoiás barom ellenezte az atomerőműveket, aztán építettek helyettük jó sok széntüzelésűt. Bravó.
Aztán a szélerőműveket és a vízerőműveket is elkezdték baszogatni valami totál idióta indokokkal.
-
Csepesz #38 Hallottál már a sugár szennyezésről?? Az elhasználódott radioaktív szennyező anyagok elhelyezésének problámájáról?? Vagy csak Csernobilről???? -
BCs design #37 1 évben -
BCs design #36 nálunk 1 ben van vagy 2 nap mikor nem fuj a szél :D tehetnének egyet mifelénk -
Kutuvoz #35
A Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembehelyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó.
Ebből a rövid száraz leírásból az ember nem is gondolná micsoda értékeket rejt magában ez a több mint 120 négyzetkilométeres vízi paradicsom. -
Kutuvoz #34 Az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj található, így az ornitológusok igazi paradicsoma.
· A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára. -
vax #33 Látom csengeted a témát. :)
-
Kutuvoz #32 Tisza-tó? Hallottál már róla? -
Kain #31 Nem Vámoscsanád, hanem Vámoscsalád. -
#30
"Szvsz a lekapcsolasi frekvenciahatarokat nyugodtan ki lehetne tolni 40-60Hz koze. (igy nem 58Hz-en kapcsolna le egy tavvezetek) Nem nagyon vannak olyan rendszerek amik igenylik a stabil frekvenciat."
He??? Én úgy tudtam eddig, hogy ha 4-5 tized HZ-nél többet mászik el a hálózati frekvencia akkor ámr kurva nagy baj van. Most akkor mi az igaz? Én nem értek az elektromosságoz, de javítson ki valaki, ha tévedek. -
menyus001 #29 egy vízerőmű nem tenne igazán jót sem a Duna sem a Tisza ökológiájának, ígyis már haldoklik a sok szennytől..
nem tudom, azért kérdezem valami okostól, hogy pölö mégegy atomerőművet miért nem lehetne csinálni? ha tegyük fel lenne rá pénz. -
Flashy #28 megyek tünteni. egy kilowatt energiáért mennyi szélnek kell meghalnia?! -
heyman8909 #27 hajrá megújjuló energiaforrások! -
Commandante #26 tüpisch... 2-3 hozzászólásonkén átüt a nagy magyar világfájdalom... a gond csak az, hogy nem alaptalan... -
Inquisitor #25 "itt a legrosszabb, harmadik lehetőség felé mentünk :("
Az a gáz, hogy minden egyébb téren is két szék között a földre ... -
#24
sztem nagymaros nagyon eccerü: vagy el se kellett volna kezdeni vagy végig csinálni :)
de ez Mo., itt a legrosszabb, harmadik lehetőség felé mentünk :( -
kvp #23 "Nagymaros... Sírva röhögök magunkon (értsd:nagyon ki vagyok akadva) mikor szóba kerül ez a kérdés :(. Bár nem tom biztosan, hogy melyik oldalnak volt igaza, de tény, hogy végül Magyarország szívta a legnagyobbat!"
Nem, jo helyre, nem jo feltetelekkel es nem jo felepitesu eromuvet akartak epiteni. A szerzodesbontaskor meg atengedtek majdnem az osszes vizet. Ellenben van szamos jol sikerult kiseromu is, nemelyik mar tobb mint egy evszazada termeli az aramot.
A geotermikus energia tenyleg jo otlet, csak nem retegviz kozelebe kell epiteni, hanem meleg, de szaraz kozetretegekbe. Egy zartciklusos termoelektromos rendszer szinte ingyen termelne az aramot, es meg a gozfejlesztessel jaro gepeket is meg lehet sporolni. Ha pedig nagyobb hasfok kell, akkor ott van pl. a nasa altal is hasznalt direkt ac konverters stirling rendszer. Mindket megoldas elonye, hogy akkor nagyobb a hatasfoka amikor a felszini homerseklet hidegebb azaz telen.
A kis eromuvek buffereleset pedig meg lehet oldani mind az emlitett viztarozos megoldassal, mind a vezerelt lokalis buffereles kotelezove tetelevel. Ekkor az epito felelne azert hogy hirtelen teljesitmenyeseskor potolodjon az energia (akku, generator, stb.), a vezerlest pedig egy kozponti rendszerre lehetne kapcsolni, tehat a tulajdonosnak oda kellene adnia a vezerlesi jogot a kozponti teherelosztonak. (viszont a penzugyi hasznot megtarthatna)
ps: Szvsz a lekapcsolasi frekvenciahatarokat nyugodtan ki lehetne tolni 40-60Hz koze. (igy nem 58Hz-en kapcsolna le egy tavvezetek) Nem nagyon vannak olyan rendszerek amik igenylik a stabil frekvenciat. -
Kutuvoz #22 Vajon engednék a környezetvédők, hogy több száz, szélerőművet húzzanak fel az Alföldön, vagy valahol máshol?
"Az MVM-nek emiatt is határozott szándéka, hogy egy földrajzilag alkalmas helyen olyan szivattyús tározót létesítsen, amely megoldhatja ezt a problémát."
Persze! Mo.-on??? Nálunk még a Metró ellen is tiltakozott a Levegő Munkacsoport! Röhej...
Nagymaros... Sírva röhögök magunkon (értsd:nagyon ki vagyok akadva) mikor szóba kerül ez a kérdés :(. Bár nem tom biztosan, hogy melyik oldalnak volt igaza, de tény, hogy végül Magyarország szívta a legnagyobbat
!
-
Commandante #21 Na most erre kapásból azt mondanám, hogy a moder közgáz elmélet szerint az államnak nem kell/szabad közvetlenül - azaz közvetlen beruházás által - beavatkoznia az ilyen folyamatokba. Mondogatják sokan, hogy az állam rossz gazda, van is ebben némi igazság. Ezzel a "saját fejlesztés", mint járható út kilöve. Viszont törvényi szabályozás által gazdaságossá lehet tenni az ilyen irányú beruházásokat, ami egyrészt a befektetök számára befektetési lehetöséget, a társadalom tagjai számára új munkahelyeket jelent.
Pl. Németországban törvényileg elég magas Einspeisevergütung-ot (ha ismer rá valaki magyar szót, akkor ki vele) határoztak meg a legtöbb megújuló energiaforrásra. A lényege: pl a tetödet telepakolod napelemekkel (ami áramot termel), de az áramot nem elhasználod, hanem benyomod az elektromos hálózatba. Ezért cserébe az elektromos hálózat üzemeltetöje köteles kWh-ként egy fix összeget fizetni neked. Ez kb 40-50 €cent/kWh jelenleg, míg egy szénerömü esetén max 4-5 €cent/kWh elöállítási költséggel lehet számolni. Hogy ez ne legyen tiszta ráfizetés a szolgáltatóknak, az Einspeisevergütung miatt keletkezett költségtöbbletet átterhelik a fogyasztókra. De neked, mint háztulajdonosnak ez simán megéri, 20 éves futamidövel, kb 50%-os sajáttökével és délnémet napsütéssel számolva 7-9%-os évi hozamot simán el lehet érni, ami Németországban nem is olyan rossz. Szélerömüvek esetén 6-9 €cent/kWh a bevétel, míg a telepítési költdség olyan 7 €cent, vagy még kevesebb. Szóval egyéni szinten itt van benne a biznic.
De mint mondtam volt, ez társadalmi szinten csak akkor éri meg, ha a telepítés költsége a saját gazdaságodat támogatja, keresletet teremtve a saját terméked iránt. Ha túlnyomó részt importálnod kell hozzá a technológiát vagy az alkatrészeket, akkor elég könnyen rá lehet fizetni.
Pl a németek nagyon elmésen a bio-üzemanyagok adójának emelésével akarják olyan szintre visszaszorítani a bio-üzemanyag fogyasztást, amit a német elöállítók is ki tudnak elégíteni, hogy ezzel elkerüljék pl a francia importot. Inkább fizessen a "paraszt" jövedéki adót az OPEC-es olaj után, mint hogy ne fizessen adót a francia biodiesel után. Az államkassza mindenek felett.
Na most akkor kérdem én: szerinted a magyar állam meg tudná teremteni az ilyen irányú fejlödést támogató törvényi hátteret? Vagy te hajlandó lennél többet fizetni az elektromos áramért, csak azért, mert az zöld? A németek - legalább is részeben - igenis hajlandóak. -
Cat #20 a vizerőmű nagymaros óta tabu.
A geotermikus erőmű a MOL hatásköre - van egy két próbálkozása, de mindössze néhány megawattos szinten.
http://www.sg.hu/cikkek/37776/geotermikus_eromuvet_epit_a_mol -
#19
Igen van :)
Engem igazábol a multik nem igazán érdekelnek. Az állam viszont igen... Miért nem fejlesztünk olyan irányba, amiből "gazdagok" vagyunk? MI, azaz MI :) Víz és geotermikus. -
Commandante #18 Ha már ilyen szépen kértél, akkor megmondom 
:
Nem "ti"´, azaz nem a magyarok akarnak ilyen irányba fejleszteni. Szimplán van egy-két javarészt külföldi cég, aki PÈNZÜGYI lehetöséget lát a dologban. Elég nagy valószínüséggel a finanszírozási oladon (adókedvezmények, adóleírás, kedvezményes hitel, netán adómentesség) érnek el profitot, nem pedig az energia elöállítása által. Másrészt pedig a szélerömüpark után "károsanyag kibocsátási kvótára" tesznek szert, amit annak saját piacán értékesíthetnek a konvencionális erömüvek felé.
Van még kérdés?
-
#17
Ott sem lépi át a részesedésük az össztermelésből 4-5%-ot. ÚGy könnyű, de nálunk egyesek már 10-15% vízionálnak. Hát az csak vízió... -
Commandante #16 Jó ötlet. Ha látott már valaki az európai megújuló energiaforrás-kapacitásokról térképet, tudhatja, hogy míg kishazánkban "szélcsend" van, addig nálunk a legerösebb a geothermális aktivitás egész európában. Ha elektromos áramot nem is, vagy csak nehezen lehet vele elöállítani, azért egyes nagyvárosok, kiváltképp Budapest fütésében nagy segítséget jelentene.
Mondjuk megnézném én, hogy egy ilyen rendszer mennyire tenné tönkre a gyógyvízforrások vízutánpótlását. Nem ez lenne az elsö eset, hogy nem megfeleleö körültekintéssel járnak el egy magyar beruházás során, aztán egymás után lehetne bezárni az állami támogatással épített fürdöket.
De most létom csak, hogy a Voltwerk Ag is épít, sz´al befogom, nem beszélek tovább magam ellen...
-
brueni #15 csak az a furcsa, hogy idegenföldön meg tudják oldani a szabályozást... -
#14
Egy okos elmondhatná, hogy miért erre akarunk fejleszteni. Környező országokban lehet megéri, és fain, mert szélben gazdagok. De mi a föld alatt vagyunk gazdagok, geotermikus energia. Európában nálunk a legtöbb termálvíz, hőforrás... És a Dunát és Tiszát se használjuk ki... Szrtm koppintani akarjuk a nyugatot, bár lehet ha mi skandináv ország lennénk, már rég a geotermikus energiát erőltetnénk, és minket akarnának koppintani:) rosszul gondolom?? -
#13
Most is meg lehetne oldani, de olyan bonyolult módon és olyan rossz hatásfokkal, hogy nem éri meg. A szélenergia már önmaágban sem túl olcsó. -
xtaki #12 amig nem megoldott az energia tarolasa, addig nemigen lehet szabalyozni az ilyen nem allandi jelleggel termelo telepeket. -
#11
Na éppen, hogy NEM függetlenek egymástól statiszikailag. Itthon MÉRNÖKI szempontból nézva szinte csak az Alpokalja alkalmas, tehát ha nem fúj az szél akkor gáz van az összesnek, de mág ha szanaszét rakod az országban őket, akkor is OLYAN nagy eltérések NAGYátlagban nincsenek itthon. Ha nyugaton szélcsendes idő van, akkor az ország más részén nem nagyon van tartósan erős szél... -
#10
A széturbinákról levehető tengelyteljesítmány a szélsebesség 3-dik hatványával arányos. A németek kegyetlenül megszítták ezzel. MILLIÁRD eurokból építettek 'szélfaromkat', de a Balti-tenger körüli telepíétsi helyen az átlagos szélsebesség 12-13m/s-ről lecsökkent 9-10-re az időjárás megváltozása miatt. Ez persze leghet, hogy csak időleges, de rávilágít az egész szélerőmű komoly hibájára. Ez durván 50-60%-os(!) visszaesés a termelésben. Ilyet berkani egy szabályozásba és egy jövőképbe energiatermelés szempotjából finoman szólva is felelőtlenség szerintem. -
Xantia #9 Igen, de ha már ezer ilyen kütyü forog szerte az országban, akkor működésük egyre kiszámíthatóbb statisztikailag.
A hálózat sem igényli a másodpercenkénti szabályzást, ha hirtelen az összes erőmű lekapcsolódnak, akkor is lenne 220V a konnektorban, csak az eddigi forgógépek generátorként működnének - például a kőtörökben működő gépek még percekig forognának. A frekvencia persze folyamatosan esne...
Az áramkimaradás nem azért volt, mert leállt néhány erőmű, hanem mert a hálózat nem birta, a távvezetékek kapcsolódtak le a túl nagy terheléstől. Sajnos költséghatékonyság miatt már hülyére ki vannak használva a távvezetékek. Budapesten az összes elosztó egy téli este közel 100% kihasználtsággal megy - már a főmérnöki tartalék is bedobva. Így volt 20 évvel ezelőtt is, azóta is. Annyi szerencsék van, vagy rendszerváltás után összeomlott a gazdaság így maradt kapacitás a hálózatban. -
Viszpi #8 Egyrészt nem fúj mindig a szél, másrészt ez energia termelés nem lineáris függvénye a szélsebességnek, szal ezt lekezelni nem kis szabályozási feladat, mert egy másik vagy több erőmű segítségével le kell tudni követni, hol hiány hol többlet lép fel ugyebár. Valamint egy bizonyos szélsebesség felett, beáll szélirányba és egyik percől a másikra kiesik mondjuk 1-200 MW energia, míg a leggyorsabb erőmű elindítás is legalább 15-20 perc (fosszilis tüzelőanyaggal működő, szal hatásfok nem túl jó, meg eléggé környezetszennyező erőműről van szó, tehát valamit valamiért). Ezt a problémát hivatna kiváltani a cikkben is említett szivattyus tározó, amivel követni lehetne az ingadozást. Kb mint víztározóknál a folyót úgy szabályozzák ahogy éppen kell. És eleve drága cucc a szélerőmű, pláne így hogy komoly szabályozási rendszert igényel (tározó), meg még egy tartalékot biztosító erőmű is kell ha nem fúj a szél vagy éppen nagyon is fúj. -
atomkrumpli #7 inkább a geotermikus energiát próbálnák hasznosítani -
Epikurosz #6 Az alföldön elég jól fúj a szél, ráadásul vannak olyan tanyák, amelyek áramellátása nem megoldott. Ott kellene ilyen szélturbinákat építeni. -
sirtomi #5 Ezek a területek, amiket a cikkben felsoroltak, ennyire szelesek? A szélerőműveknek nem olyan területen kellene lenniük, ahol szonte mindig fúj valamennyire a szél? Szerintem Magyarországon nem sok ilyen terület van. -
Cat #4 olvasd el a november eleji európai áramkimaradásról szoló cikket, amiből kiderül, hogy a szabályozhatatlan szélerőművek erősen közrejátszottak a hálózat szétszakadásában.