Mégis betonból készültek a piramisok?
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#115
Mire beállítod a csigát stabilra, addigra 2 ügyes srác felviszi.
Szintenként pihi.
Nem olyan rég egy haverral 6.-ra vittünk egy 67kg-os tûzhelyet, fogás nulla.
Nem kell sietni, 10 perc alatt felvittük, de minden szinten egy kis nyújtózás, szusszanás volt.
Szintenként pihi.
Nem olyan rég egy haverral 6.-ra vittünk egy 67kg-os tûzhelyet, fogás nulla.
Nem kell sietni, 10 perc alatt felvittük, de minden szinten egy kis nyújtózás, szusszanás volt.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#114
Van egy gyakorlati kérdésem:
Az egyiptomiak akár 50 tonnás köveket is megmozgattak, felhasználtak a piramisok építésénél.
Az én problémám most az lenne, hogy egy 50 kg-os hûtõszekrényt levigyek a 4 emeletrõl a földszintre, majd egy másik helyen felvigyek a 2 emeletre.
11 és 6 méteres szintkülönbségekrõl van szó. A vízszintes szállítás most nem téma, csak a függõleges. Ráadásul nekünk az az elõnyünk, hogy ismerjük a csigát!
Tehát egy olcsó, csigás megoldás érdekelne. Hogyan lehet ezt megtervezni, és gyorsan kivitelezni.
Az egyiptomiak akár 50 tonnás köveket is megmozgattak, felhasználtak a piramisok építésénél.
Az én problémám most az lenne, hogy egy 50 kg-os hûtõszekrényt levigyek a 4 emeletrõl a földszintre, majd egy másik helyen felvigyek a 2 emeletre.
11 és 6 méteres szintkülönbségekrõl van szó. A vízszintes szállítás most nem téma, csak a függõleges. Ráadásul nekünk az az elõnyünk, hogy ismerjük a csigát!
Tehát egy olcsó, csigás megoldás érdekelne. Hogyan lehet ezt megtervezni, és gyorsan kivitelezni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#113
Kara kánként folytatom tanításom.
#112
A Hermina Happy Land lakótelep betonból épül(t). Azért a múlt idõ, mert az Ügyészség óvással élt az építkezés ellen! http://www.geocities.com/zugloimonstrum/
#111
"Egy amerikai tanulmány szerint az egyiptomiak betont használtak "
Érdekes az senkinek eszébe se jut hogy hol a francba készítették volna a cementet, ráadásul ilyen nagy mennyiségben? Hol van ennek bármi nyoma. Mi a fenével égették és õrölték? Sok hülye áltudós!olyan helyen cementet készíteni ahol nincs tüzelõanyag?
Érdekes az senkinek eszébe se jut hogy hol a francba készítették volna a cementet, ráadásul ilyen nagy mennyiségben? Hol van ennek bármi nyoma. Mi a fenével égették és õrölték? Sok hülye áltudós!olyan helyen cementet készíteni ahol nincs tüzelõanyag?
#110
"Barsoum professzor találta nevetségesnek, mondván annyira azért nem ostoba"
Bizony elõfordult hogy nagy professzorok nagyon ostobák voltak.
Bizony elõfordult hogy nagy professzorok nagyon ostobák voltak.
#109
Szinte tuti hogy azt is atfurtak. Talan tudjak is mi van mogotte. Azert van a nagy csond... Nem akarjak felizgatni a kozvelemenyt. Lehetseges hogy amit talaltak az egeszen megvaltoztatna a multrol alkotott nezeteket.
#108
Ilyen volt már, ha jól emlékszem. No, nem egy egész piramist húztak fel, A-tól Z-ig, hanem pár követ megforgattak.
Apropó: a Kheopsz piramis "titkos csatornájának" eljutottak-e már a végére. Mostanában nem olvastam róla. Egy német pasas még 2001-ben eljutott egy fémajtóig, azt nagy csinnadrattával átfúrták 2004 körül, és mögötte találtak egy másik ajtót. Utána meg nagy csönd.
Apropó: a Kheopsz piramis "titkos csatornájának" eljutottak-e már a végére. Mostanában nem olvastam róla. Egy német pasas még 2001-ben eljutott egy fémajtóig, azt nagy csinnadrattával átfúrták 2004 körül, és mögötte találtak egy másik ajtót. Utána meg nagy csönd.
Kara kánként folytatom tanításom.
#107
Azért csak ki kellene próbálni 1 azaz 1 darab követ kifaragni a 20 km-re levõ bányából, és kizárólag emberi erõvel odaszállítani. Valami Spekt, vagy NatGeo összedobhatná rá a pénzt..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#106
mellesleg a nagy piramis kb 1milla kõtömbbõl áll. ha a ti kétperces taktidõtöket veszem, akkor két év alatt kész a piramis.
#105
cssss. epi! ne itt, még félreértik...
#104
No, Guttent tág nektek!
Megyek egyet korzózni, majd este még benézek.<#wave>
Megyek egyet korzózni, majd este még benézek.<#wave>
Kara kánként folytatom tanításom.
#103
brueni!
Röhögj, de le ne fordulj!
Kár lenne a kis popsidért. :-))
Különben, ha ilyen jó a morálod, miért nem kutatsz fel nekünk olyan honlapokat, amelyek általunk nem ismert technológiákat írnak le? Hm?
Röhögj, de le ne fordulj!
Kár lenne a kis popsidért. :-))
Különben, ha ilyen jó a morálod, miért nem kutatsz fel nekünk olyan honlapokat, amelyek általunk nem ismert technológiákat írnak le? Hm?
Kara kánként folytatom tanításom.
#102
ezt kikérem magamnak. énbaromból csak egy van.
ja és én nem írok nagybetûket...
ja és én nem írok nagybetûket...
#101
5, mert föntrõl is el tudták kezdeni.
már kezdek lefordulni a röhögéstõl!...
már kezdek lefordulni a röhögéstõl!...
#100
milyen is az a piramisépítõ szerszám?
vésõ-kalapács vagy betonkeverõ?
vésõ-kalapács vagy betonkeverõ?
#99
"kétpercenként kellet a helyére rakni egy követ..."
A megoldás a párhuzamosítás. Elég nagy az a piramis ahhoz, hogy egyszerre akár több tucat követ is a helyére tehessenek. A kövek gyártása és szállítása meg futószalagos módszerrel (de nyílván nem tényleges futószalagon) történhetett, ahogy a modern gyárakban.
A megoldás a párhuzamosítás. Elég nagy az a piramis ahhoz, hogy egyszerre akár több tucat követ is a helyére tehessenek. A kövek gyártása és szállítása meg futószalagos módszerrel (de nyílván nem tényleges futószalagon) történhetett, ahogy a modern gyárakban.
#98
"Az a piramisépítõ technológia már pengére forrta ki magát. Arra kéne rájönni, hogy a kiindulási alaptechnológiák ismeretében jóval könnyebb dolgunk lenne."
Vannak arrafelé régebbi, kezdetleges piramisok is. Ezeken pl. az is látszik, hogy aeredetileg normál tégla méretû köveket használtak, és késõbb fokozatosan növelték azok méretét, ahogy fejlõdött a technikájuk.
Vannak arrafelé régebbi, kezdetleges piramisok is. Ezeken pl. az is látszik, hogy aeredetileg normál tégla méretû köveket használtak, és késõbb fokozatosan növelték azok méretét, ahogy fejlõdött a technikájuk.
#97
igen, a büdöséletbe sem. :-)
Elolvastam a Wiki cikkét (#88), és egy icipicit meginogtam, de nem annyira azért.
Van ott egy idea, no azt elképzelhetõnek tartom: Atlantisz túlélõi Egyiptomba menekültek, és az õ tudásukat felhasználva épültek a piramisok. Mondjuk, én már rég hittem ebben, ehhez nem kellett elolvasnom a Wikit. Én Atlantiszt vagy Mükénével azonosítom, vagy a Fekete-tenger környékén lehetett valahol egy õsi civilizáció, amely kb. 8 ezer éve pustzult el, amikor a Földközi-tenger vize áttörte a Boszporuszt.
Elolvastam a Wiki cikkét (#88), és egy icipicit meginogtam, de nem annyira azért.
Van ott egy idea, no azt elképzelhetõnek tartom: Atlantisz túlélõi Egyiptomba menekültek, és az õ tudásukat felhasználva épültek a piramisok. Mondjuk, én már rég hittem ebben, ehhez nem kellett elolvasnom a Wikit. Én Atlantiszt vagy Mükénével azonosítom, vagy a Fekete-tenger környékén lehetett valahol egy õsi civilizáció, amely kb. 8 ezer éve pustzult el, amikor a Földközi-tenger vize áttörte a Boszporuszt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#96
"There was a town for the workers of Giza, including a cemetery, bakeries, a beer factory and a copper smelting complex. More buildings and complexes are being discovered by The Giza Mapping Project."
A Wikibõl. lásd: assdf #88
A Wikibõl. lásd: assdf #88
Kara kánként folytatom tanításom.
#95
Nekem meggyõzõdésem, hogy a büdöséletbe nem fogunk magunktól rájönni, hogyan építették a piramisokat egyiptomban. Ennek nagyon egyszerû okát látom: nem vagyunk rákényszerítve a megoldásra - sem anyagilag, sem ideológiailag, technikailag/technológiailag pedig fõleg nem. Nagy törvény, hogy a szükségszerûség hozza magával a felfedezéseket. Amire nagy szükség van, azt valaki(k) fel fogja(k) találni, ugyanõ vagy másvalaki(k) pedig kivitelezni, késõbb pedig pengére finomítani.
A megoldást véleményem szerint pedig rossz helyen keressük egyiptomban. Az a piramisépítõ technológia már pengére forrta ki magát. Arra kéne rájönni, hogy a kiindulási alaptechnológiák ismeretében jóval könnyebb dolgunk lenne.
A nagypiramisokról ha jól tudom megállapított dolog, hogy a felületüket mészkõlapokkal (talán pont a fent említett "betonnal") síkká tették, azaz a kövek nem látszódtak, illetve azt is feltételezik, hogy a csúcsaikat arannyal borították be. (megj.: ez nem szentírás, de úgy rémlik, hogy errõl oldastam több helyütt is)
Amit elõször is nagyon fontos lenne megtudni/megtenni, hogy több követ izzé-porrá kéne szedni különbözõ magasságonként. Engem nem lepne meg, ha a piramis tetejénél használt kövek mondjuk jelentõsen kisebb súlyúak lennének a tövében használtaknál (ami mondjuk érthetõ is, mert az alapnak szilárdabbnak illik lennie annál, mint amit ráépítenek, azért, hogy a nyomást elbírják). Én egyelõre nem tudok róla, hogy történtek ilyen vizsgáltaok - könnyen lehet hogy történtek, de nem tudok ilyenrõl (ha igen, akkor érdekelnének a fejlemények).
Görgõhasználat esetén a legnagyobb buli igazából talán az áttételek használata lehetne. De mivel errõl lövésem sincs, hogy meddig lehetséges annyira bonyolult áttételes görgõszerkezetet építeni, amivel reálisan megmozdítható egy nagypiramisi kõ, így errõl nem nyilatkozom. Ehhez viszont feltételeznünk kellene, hogy ismerték a görgõket, és az áttételeket. Személy szerint logikátlannak tartom azt a feltételezést, hogy ennek a tudásnak az egyiptomi civilizáció nem volt birtokában. Azzal a matematikai, biológiai, kémiai, csillagászati, földrajzi és fizikai ismeretanyaggal rendelkezõ civilizációt, mint ami egyiptomot jellemzi, szvsz minimum trágárság olyan vádat felhozni veleszemben, hogy nem ismerték a görgõt.
További problémának tartom, hogy egyiptom pontos tudásáról sosem lesz lehetséges pontos képet alkotni, mivel az egyiptomi tudás legfõbb tára, az alexandriai könyvtár közel porig égett (egyes feltételezések szerint maguk az egyiptomiak gyújtották fel hogy a tudás ne juthasson római kézre - az egyiptomiak pedig elég rafinált népségek voltak, ami a politikát, és az ahhoz kapcsolódó startégiákat/intrikákat illeti).
Így tulajdonképp összeszedve szerintem megállapíthatjuk, hogy sosem fog kiderülni, pontosan hogyan is készültek a nagypiramisok. Feltételezések lesznek, lehet hogy találunk egy _lehetséges_ módszert is rá, vagy többet, de pontos képünk sosem lesz. Ez pedig meg egy olyan dolog, hogy lesznek kisebb, meg lesznek nagyobb ökörségek mindig, a valódi megoldás hiányában pedig az egyik kedvenc mondásom jut eszembe Clint Eastwood-tól: "A vélemény olyan mint a segglkyuk: mindenkinek van belõle".
A megoldást véleményem szerint pedig rossz helyen keressük egyiptomban. Az a piramisépítõ technológia már pengére forrta ki magát. Arra kéne rájönni, hogy a kiindulási alaptechnológiák ismeretében jóval könnyebb dolgunk lenne.
A nagypiramisokról ha jól tudom megállapított dolog, hogy a felületüket mészkõlapokkal (talán pont a fent említett "betonnal") síkká tették, azaz a kövek nem látszódtak, illetve azt is feltételezik, hogy a csúcsaikat arannyal borították be. (megj.: ez nem szentírás, de úgy rémlik, hogy errõl oldastam több helyütt is)
Amit elõször is nagyon fontos lenne megtudni/megtenni, hogy több követ izzé-porrá kéne szedni különbözõ magasságonként. Engem nem lepne meg, ha a piramis tetejénél használt kövek mondjuk jelentõsen kisebb súlyúak lennének a tövében használtaknál (ami mondjuk érthetõ is, mert az alapnak szilárdabbnak illik lennie annál, mint amit ráépítenek, azért, hogy a nyomást elbírják). Én egyelõre nem tudok róla, hogy történtek ilyen vizsgáltaok - könnyen lehet hogy történtek, de nem tudok ilyenrõl (ha igen, akkor érdekelnének a fejlemények).
Görgõhasználat esetén a legnagyobb buli igazából talán az áttételek használata lehetne. De mivel errõl lövésem sincs, hogy meddig lehetséges annyira bonyolult áttételes görgõszerkezetet építeni, amivel reálisan megmozdítható egy nagypiramisi kõ, így errõl nem nyilatkozom. Ehhez viszont feltételeznünk kellene, hogy ismerték a görgõket, és az áttételeket. Személy szerint logikátlannak tartom azt a feltételezést, hogy ennek a tudásnak az egyiptomi civilizáció nem volt birtokában. Azzal a matematikai, biológiai, kémiai, csillagászati, földrajzi és fizikai ismeretanyaggal rendelkezõ civilizációt, mint ami egyiptomot jellemzi, szvsz minimum trágárság olyan vádat felhozni veleszemben, hogy nem ismerték a görgõt.
További problémának tartom, hogy egyiptom pontos tudásáról sosem lesz lehetséges pontos képet alkotni, mivel az egyiptomi tudás legfõbb tára, az alexandriai könyvtár közel porig égett (egyes feltételezések szerint maguk az egyiptomiak gyújtották fel hogy a tudás ne juthasson római kézre - az egyiptomiak pedig elég rafinált népségek voltak, ami a politikát, és az ahhoz kapcsolódó startégiákat/intrikákat illeti).
Így tulajdonképp összeszedve szerintem megállapíthatjuk, hogy sosem fog kiderülni, pontosan hogyan is készültek a nagypiramisok. Feltételezések lesznek, lehet hogy találunk egy _lehetséges_ módszert is rá, vagy többet, de pontos képünk sosem lesz. Ez pedig meg egy olyan dolog, hogy lesznek kisebb, meg lesznek nagyobb ökörségek mindig, a valódi megoldás hiányában pedig az egyik kedvenc mondásom jut eszembe Clint Eastwood-tól: "A vélemény olyan mint a segglkyuk: mindenkinek van belõle".
#94
Ahaaaa!!!
Tegnap reggeltél. Akkor te vagy brueni vagy a Vieri. :-))
Tegnap reggeltél. Akkor te vagy brueni vagy a Vieri. :-))
Kara kánként folytatom tanításom.
#93
Mibõl gondolod? :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#92
Epikurosz te még idén nem basztál egy jót ugye?
#91
Biblio:
http://www.djed.co.uk/index2.html
http://www.theforgottentechnology.com/
http://www.tsc-global.com/cheops.html
http://members.aol.com/aditt48670/pyramid.html
http://www.fullextra.com/anomalia/mondak/piramis_uj_elm.htm
http://www.djed.co.uk/index2.html
http://www.theforgottentechnology.com/
http://www.tsc-global.com/cheops.html
http://members.aol.com/aditt48670/pyramid.html
http://www.fullextra.com/anomalia/mondak/piramis_uj_elm.htm
Kara kánként folytatom tanításom.
#90
Kara kánként folytatom tanításom.
#89
Milliószor leírtam, nem egyenként rakták a köveket.
Sarokkõ. Teccik tudni ez mi?
Letettek négyet, és utána 4 fronton ment az attak.
Sarokkõ. Teccik tudni ez mi?
Letettek négyet, és utána 4 fronton ment az attak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#88
Jó sok hülyeséget olvastam itt...
gizai nagy piramis
Itt el lehet olvasni a nagy piramis épitésrõl néhány apróságot.
Az alaptvetõ gond a hagyományos piramisépitési elméletekkel az hogy a tudósok tök jól kiszámitották/kikisérletezték hogy mittomén a homokból emelkedõt épitõ feltolós módszerrel x emberrel y idõ alatt fel lehet tolni egy követ és ezt elfogadták hivatalos elméletnek. Majd késõbb kiderült hogyha ezzel a módszerrel csinálják akkor többszáz évig tartana megépiteni egy piramist... Ha elolvasátok a linket láthatjátok hogy a nagy piramist pusztán az ismert tények alapján illetve a becsült 20 éves épitési idõ alapján kétpercenként kellet a helyére rakni egy követ... ebbe azért még egy mai gépekkel rendelkezõ kömüves banda is beleizzadna...
gizai nagy piramis
Itt el lehet olvasni a nagy piramis épitésrõl néhány apróságot.
Az alaptvetõ gond a hagyományos piramisépitési elméletekkel az hogy a tudósok tök jól kiszámitották/kikisérletezték hogy mittomén a homokból emelkedõt épitõ feltolós módszerrel x emberrel y idõ alatt fel lehet tolni egy követ és ezt elfogadták hivatalos elméletnek. Majd késõbb kiderült hogyha ezzel a módszerrel csinálják akkor többszáz évig tartana megépiteni egy piramist... Ha elolvasátok a linket láthatjátok hogy a nagy piramist pusztán az ismert tények alapján illetve a becsült 20 éves épitési idõ alapján kétpercenként kellet a helyére rakni egy követ... ebbe azért még egy mai gépekkel rendelkezõ kömüves banda is beleizzadna...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#87
Adj nekik, Andris!<#violent>
Üsd, vágd õket, ahol éred. <#taps>
Üsd, vágd õket, ahol éred. <#taps>
Kara kánként folytatom tanításom.
#86
"A mai technológiával egybe 200 tonnát több hónapos elõkészítéssel tudnánk felemelni... egyet."
Ne beszélj már hülyeségeket. Az AN-225-tel akár levegõben is szállíthatsz egy ilyen kavicsot.
Ne beszélj már hülyeségeket. Az AN-225-tel akár levegõben is szállíthatsz egy ilyen kavicsot.
#85
"szóval ha 30000 ember építette volna, annak nyoma lenne. házak eszközök, infrastruktúra, temetõk, ellátás, stb. "
Épp egy ilyen munkásfalut (temetõt is) tártak fel nemrég a régészek, egy piramis közelében, te nagyokos. Piramisépítõ szerszámokkal is.
Épp egy ilyen munkásfalut (temetõt is) tártak fel nemrég a régészek, egy piramis közelében, te nagyokos. Piramisépítõ szerszámokkal is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Írod a sok baromságot. Miért nem olvasol utána a témának elõször?
Ad. 1. A piramisokat fõleg szabad egyéni vállalkozók építették, nem rabszolgák.
Ad. 2.: Nincs semmilyen hiteles õsi jégmentes Antarktisz-térkép. A hamisítványokkal meg nem érdemes foglalkozni.
Mindig mondom: tessék gondolkozni!
Van, aki megfogadja, de a legtöbben nem.
Ad. 1. A piramisokat fõleg szabad egyéni vállalkozók építették, nem rabszolgák.
Ad. 2.: Nincs semmilyen hiteles õsi jégmentes Antarktisz-térkép. A hamisítványokkal meg nem érdemes foglalkozni.
Mindig mondom: tessék gondolkozni!
Van, aki megfogadja, de a legtöbben nem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#83
Na álljunk már meg egy pillanatra...
Kicsit utánanéztem annak, amit írtatok. (Csak a Wikin)
Vieri:
Ez alapján Piri Reis 1513-ban készítette a térképét, ami azért egy hajszálnyit odébb van a gyûjtögetõ-vadászó életmódot folytató ember korától. Ráadásul úgy néz ki, hogy Piri bá kissé eltévedt, és Dél-Amerikát sikerült feltérképeznie. (Gyanús hasonlóság a dél-amerikai tengeröblökkel, "a tavasz korán érkezik", stb.)
Egyébként, mégis, honnan pékbõl gondoljátok, hogy a jégmentes Antarktisz fel lett térképezve az õskorban, és hogy ez a térkép fenn is maradt? Forrást kérek szépen! (Ha nem maradt fenn ilyen térkép, akkor mi bizonyítja, hogy létezett egyáltalán ilyen?)
Egyébként jégmentes... Hogyan gondoljátok, amikor a Föld még úgy globálzusammen olyan meleg volt, hogy a sarkokon sem volt jég, akkor bármiféle élet lett volna egyáltalán, nemhogy ember... Ehhez tényleg nem kell más, mint józan paraszti ész. A sarkokat az év felében nem süti a nap, mégis hogy a fenébe gondoljátok, hogy az ott elolvad magától?
Jégsapkavándorlás: Valóban, az vándorol. Most épp felmelegedõ szakaszban vagyunk, alig 10ezer éve volt jégkorszak, most épp olvadnak a jégsapkák, meg globális felmelegedés van(aminek véleményem szerint az égvilágon semmi köze nincs az emberi tevékenységhez, a "túl fontosnak képzeljük magunkat" tipikus esete) majd 20-30ezer év múlva megint lesz egy. Elõtte majd megint nõni fognak a jégsapkák. De ez azt nem jelenti, hogy a sarkkörök valaha, bármikor is jégmentesek voltak, vagy lesznek. Ok, míg a Föld felszíne õsleves jellegû volt, akkor még biztosan túl meleg volt az óceán a jégsapkaképzõdéshez, de ugye azt nem gondoljátok, hogy akkor létezett bármi földi, ami térképezni tudott? Mésrészt akkor még az Antarktiszi kõzetlemez sem épp arra volt...
Ez a "taconic orogeny" meg ha jól látom Észak-Amerika hegységképzõdésérõl szól, 550 _millió_ évvel ezelõtt. Valahogy rohadtul nem értem, hogy ennek mi köze az emberhez, térképezéshez, Antarktiszhoz.
Nekem nagyon úgy tûnik, hogy ti nem néztek rendesen utána a dolgoknak, aztán osztjátok a világba...
Kicsit utánanéztem annak, amit írtatok. (Csak a Wikin)
Vieri:
Ez alapján Piri Reis 1513-ban készítette a térképét, ami azért egy hajszálnyit odébb van a gyûjtögetõ-vadászó életmódot folytató ember korától. Ráadásul úgy néz ki, hogy Piri bá kissé eltévedt, és Dél-Amerikát sikerült feltérképeznie. (Gyanús hasonlóság a dél-amerikai tengeröblökkel, "a tavasz korán érkezik", stb.)
Egyébként, mégis, honnan pékbõl gondoljátok, hogy a jégmentes Antarktisz fel lett térképezve az õskorban, és hogy ez a térkép fenn is maradt? Forrást kérek szépen! (Ha nem maradt fenn ilyen térkép, akkor mi bizonyítja, hogy létezett egyáltalán ilyen?)
Egyébként jégmentes... Hogyan gondoljátok, amikor a Föld még úgy globálzusammen olyan meleg volt, hogy a sarkokon sem volt jég, akkor bármiféle élet lett volna egyáltalán, nemhogy ember... Ehhez tényleg nem kell más, mint józan paraszti ész. A sarkokat az év felében nem süti a nap, mégis hogy a fenébe gondoljátok, hogy az ott elolvad magától?
Jégsapkavándorlás: Valóban, az vándorol. Most épp felmelegedõ szakaszban vagyunk, alig 10ezer éve volt jégkorszak, most épp olvadnak a jégsapkák, meg globális felmelegedés van(aminek véleményem szerint az égvilágon semmi köze nincs az emberi tevékenységhez, a "túl fontosnak képzeljük magunkat" tipikus esete) majd 20-30ezer év múlva megint lesz egy. Elõtte majd megint nõni fognak a jégsapkák. De ez azt nem jelenti, hogy a sarkkörök valaha, bármikor is jégmentesek voltak, vagy lesznek. Ok, míg a Föld felszíne õsleves jellegû volt, akkor még biztosan túl meleg volt az óceán a jégsapkaképzõdéshez, de ugye azt nem gondoljátok, hogy akkor létezett bármi földi, ami térképezni tudott? Mésrészt akkor még az Antarktiszi kõzetlemez sem épp arra volt...
Ez a "taconic orogeny" meg ha jól látom Észak-Amerika hegységképzõdésérõl szól, 550 _millió_ évvel ezelõtt. Valahogy rohadtul nem értem, hogy ennek mi köze az emberhez, térképezéshez, Antarktiszhoz.
Nekem nagyon úgy tûnik, hogy ti nem néztek rendesen utána a dolgoknak, aztán osztjátok a világba...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#82
kb annyi köze van hozzá, mint a te hozzászólásaidnak a betonpiramis témához...
kár hogy nincs itt egy legyintõs 'le vagy sz.rva' szmájli<#gunyos1>
kár hogy nincs itt egy legyintõs 'le vagy sz.rva' szmájli<#gunyos1>
#81
http://www.prep.mcneese.edu/engr/engr321/preis/piri_r~1.htm
:-D
Mi köze van a linknek a témához ? Mellesleg angolul, ha kérhetném.
Irjak én is egy cikket a Wikipédiába ?
Vagy a Galaxis Utikalauzba ?
Mi köze van a linknek a témához ? Mellesleg angolul, ha kérhetném.
Irjak én is egy cikket a Wikipédiába ?
Vagy a Galaxis Utikalauzba ?
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
A kiinduló állítás az volt, hogy 8-10 ezer éve jégmentes volt az Antarktisz.
Ez hülyeség. De 50 millió éve tényleg jégmentes volt, csak éppen akkor nem a sarkkörön tanyázott.
Persze elvileg felolvadhatott a partszakasz egy része, de ez csupán elmélet ami ráadásul nem nagyon illik bele kronológiailag a képbe.
Inkább fordítva történhetett, azaz megnövekedett a sarki jégsapkák mérete.
Ez tette pl. lehetõvé az indiánok megtelepedését az amerikai kontinensen kb akkoriban.
Ez hülyeség. De 50 millió éve tényleg jégmentes volt, csak éppen akkor nem a sarkkörön tanyázott.
Persze elvileg felolvadhatott a partszakasz egy része, de ez csupán elmélet ami ráadásul nem nagyon illik bele kronológiailag a képbe.
Inkább fordítva történhetett, azaz megnövekedett a sarki jégsapkák mérete.
Ez tette pl. lehetõvé az indiánok megtelepedését az amerikai kontinensen kb akkoriban.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#78
http://wikipedia.qwika.de/en2de/Taconic_orogeny
ha kicsit utánanéznél a dolgoknak...és nem azonnal ócsárolnál...ezt utálom, errõl beszéltem...errõl a nekem van igazam és mindenki más le van sz.rva... bübübü.. dumáról
...nem csak pangea volt...
ha kicsit utánanéznél a dolgoknak...és nem azonnal ócsárolnál...ezt utálom, errõl beszéltem...errõl a nekem van igazam és mindenki más le van sz.rva... bübübü.. dumáról
...nem csak pangea volt...
#77
Nem tudom mire gondolsz, de a jégsapka vándorlás alatt nem arra kell gondolni, hogy full az egész elolvadt aztán vissza... csak egy része pl. a parton.
Néz utána a Piri Reis féle térképeknek (ha csak rákeresen a Google-on a névre kidob egy halom anyagot)
Egyébként a józan paraszti ész nem tudom hogy jön az ilyen dolgokhoz, hogy tudsz szemléletbõl átgondolni egy ilyen dolgot.
Néz utána a Piri Reis féle térképeknek (ha csak rákeresen a Google-on a névre kidob egy halom anyagot)
Egyébként a józan paraszti ész nem tudom hogy jön az ilyen dolgokhoz, hogy tudsz szemléletbõl átgondolni egy ilyen dolgot.
Szóval fel-le vándoroltak a jégsapkák. Aha.
Azt hiszem nincs mirõl beszélni, ha valaki egyszerû földrajzi és geológiai ismeretekkel sem rendelkezik.
De azért józan paraszti ésszel még fel lehetne fogni mekkora butaságot terjesztesz.
Azt hiszem nincs mirõl beszélni, ha valaki egyszerû földrajzi és geológiai ismeretekkel sem rendelkezik.
De azért józan paraszti ésszel még fel lehetne fogni mekkora butaságot terjesztesz.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#75
"Ezt a baromságot nem tudom ki találta ki"
Nézz, utána. Az USA Haditengerészete foglalkozott a kérdéssel, mikor valaki beküldte a Piri Reis féle térképek egy részét, amin az Antarktisz egy részlete látható. Utána összevetették az általuk meghatározott térképpel és megdöbbentõ volt a hasonlóság.
Az pedig geológiai tény, hogy az elmúlt 16-20.000 évben a jégsapkák fel és le "vándoroltak" nagy és hirtelen ugrások voltak a tengerszint magasságban is.
Ez a 16 millió éve jégmentes dolog pont olyan dogma, mint hogy a három nagypiramist valamilyen fáreó vagy ember temetkezési helyéül szolgált volna.
Valószínûleg közük sem volt (a három nagypiramisnak) a dologhoz, nem úgy mint a késõbb készített masztabáknak.
Kár hogy mindenkiben ez marad meg, aki nem olvasott részletesebben utána (nem utazási prospektusokról beszélek)
Nézz, utána. Az USA Haditengerészete foglalkozott a kérdéssel, mikor valaki beküldte a Piri Reis féle térképek egy részét, amin az Antarktisz egy részlete látható. Utána összevetették az általuk meghatározott térképpel és megdöbbentõ volt a hasonlóság.
Az pedig geológiai tény, hogy az elmúlt 16-20.000 évben a jégsapkák fel és le "vándoroltak" nagy és hirtelen ugrások voltak a tengerszint magasságban is.
Ez a 16 millió éve jégmentes dolog pont olyan dogma, mint hogy a három nagypiramist valamilyen fáreó vagy ember temetkezési helyéül szolgált volna.
Valószínûleg közük sem volt (a három nagypiramisnak) a dologhoz, nem úgy mint a késõbb készített masztabáknak.
Kár hogy mindenkiben ez marad meg, aki nem olvasott részletesebben utána (nem utazási prospektusokról beszélek)
#74
Nájlonra gondoltam :D.
Amúgy ahogy elnézem a jelenlegi kõmûvesek fogyasztását(1dcl / 1/2m^3 beton)... Ha az ókorban is ilyen serényen dolgoztak, akkor már meg is van hogy miért nincsenek összegyógyulva a kövek...
De most komolyan. Nem lehetséges hogy a bazi nagy kövekkel kirakták az 'alapot', és erre ment az õsi beton ezerrel? Mellesleg ha a beton megköt, és egy kicsit porosabb mint kellene, akkor (feltéve ha nem híg trutymót használnak) nem gyógyul hozzá számotevõleg a következõ réteg. Az utolsó követ meg csak feltornázták valamiféleképpen... Szinte látom magam elõtt:
-Dobjuk má' fel vazze, oszt' megyünk inni...
Amúgy ahogy elnézem a jelenlegi kõmûvesek fogyasztását(1dcl / 1/2m^3 beton)... Ha az ókorban is ilyen serényen dolgoztak, akkor már meg is van hogy miért nincsenek összegyógyulva a kövek...
De most komolyan. Nem lehetséges hogy a bazi nagy kövekkel kirakták az 'alapot', és erre ment az õsi beton ezerrel? Mellesleg ha a beton megköt, és egy kicsit porosabb mint kellene, akkor (feltéve ha nem híg trutymót használnak) nem gyógyul hozzá számotevõleg a következõ réteg. Az utolsó követ meg csak feltornázták valamiféleképpen... Szinte látom magam elõtt:
-Dobjuk má' fel vazze, oszt' megyünk inni...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
"Nem hinném hogy nomád és gyûjtögetõ életmódot élet az a civilizáció, amelyik JÉGMENTES ÁLLAPOTBAN FELTÉRKÉPEZTE AZ ANTRAKTISZT."
Ezt a baromságot nem tudom ki találta ki, de csodálkozom hogy nem rémlik senkinek, hogy az a tízezer év inkább tízmillió sõt inkább ötven.
Jégmentes Antarktisz, mi ? A kontinensek meg csak úgy hipp-hopp elvándorolnak, úgy szokták.
Azért fúrják a ruszkik is azt a jég alatti tavat, mert az õsi baktériumokra kíváncsiak. Az meg több tízmillió éve el van zárva a külvilágtól a jég által.
Jégmentes utoljára akkor volt mikor még emlõsök se voltak, nemhogy ember.
Ezt a baromságot nem tudom ki találta ki, de csodálkozom hogy nem rémlik senkinek, hogy az a tízezer év inkább tízmillió sõt inkább ötven.
Jégmentes Antarktisz, mi ? A kontinensek meg csak úgy hipp-hopp elvándorolnak, úgy szokták.
Azért fúrják a ruszkik is azt a jég alatti tavat, mert az õsi baktériumokra kíváncsiak. Az meg több tízmillió éve el van zárva a külvilágtól a jég által.
Jégmentes utoljára akkor volt mikor még emlõsök se voltak, nemhogy ember.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#72
jah király a film. életszerû és majdnem hihetõ, bár maga a gép elég gáz...
a legjobb a holografikus könyvtár, meg a 'nagy utazás animáció'
a legjobb a holografikus könyvtár, meg a 'nagy utazás animáció'
#71
gyak. senki sem tudja az igazságot, hogy ki és mikor, meg hogy mibõl. vannak elképzelések, hogy öntötték, faragták, találták, csak úgy ott vót, meg ilyenek. én is hallottam olyanokat, hogy a köveken belül találtak szõrszálat, csontot, miegyebet. de én is nézek filmeket a discoveryn. volt ott öntésrõl emelésrõl is szó, meg számításokról, hogy emberi erõvel mennyi lett volna az egész. idõben is, meg ’darabban’ is. szóval ha 30000 ember építette volna, annak nyoma lenne. házak eszközök, infrastruktúra, temetõk, ellátás, stb. számítások szerint kb 2-3000 ember húzta fel az ojjektumokat tokkal-vonóval.
kerék? ki nem szárja le, hogy volt vagy nem volt. Ha volt akkor sem tudtak vele mit kezdeni a 3-15 tonnás kõtömbökhöz. meg aztán próbálj meg egy kövekkel teli talicskát áttolni egy strandröplabda-pályán.
asszem van olyan nézet is, hogy helyszínre cibálták a cuccost, összelegózták, hordtak köré (gyak betemették) kibasztt sok homokot és kezdték megint csak a földszinten.
nekem szimpatikus a nézet, hogy bõrzsákokban felhordták a cuccot, zsaluztak, a helyszínen bekeverték az anyagot, megkötés után meg még csiszolgattak rajta. így ezzel a technikával 2-3ezer ember 10-20 év alatt meg tudja valósítani a remekmûvet. ettõl még kell emelõ, meg görgõ, meg egy halom technikai, mérnöki tudás, matematikai, csillagászati ismeret.
de attól, hogy az embernek van saját véleménye, másak a nézetei, esetleg másban hisz, még nem rossz ember. szerintem pont az a fikázni való, aki nem tiszteli, más véleményét és csak ócsárol össze vissza. akinek nem inge…
persze a butaság az butaság marad.
áve
kerék? ki nem szárja le, hogy volt vagy nem volt. Ha volt akkor sem tudtak vele mit kezdeni a 3-15 tonnás kõtömbökhöz. meg aztán próbálj meg egy kövekkel teli talicskát áttolni egy strandröplabda-pályán.
asszem van olyan nézet is, hogy helyszínre cibálták a cuccost, összelegózták, hordtak köré (gyak betemették) kibasztt sok homokot és kezdték megint csak a földszinten.
nekem szimpatikus a nézet, hogy bõrzsákokban felhordták a cuccot, zsaluztak, a helyszínen bekeverték az anyagot, megkötés után meg még csiszolgattak rajta. így ezzel a technikával 2-3ezer ember 10-20 év alatt meg tudja valósítani a remekmûvet. ettõl még kell emelõ, meg görgõ, meg egy halom technikai, mérnöki tudás, matematikai, csillagászati ismeret.
de attól, hogy az embernek van saját véleménye, másak a nézetei, esetleg másban hisz, még nem rossz ember. szerintem pont az a fikázni való, aki nem tiszteli, más véleményét és csak ócsárol össze vissza. akinek nem inge…
persze a butaság az butaság marad.
áve
#70
Lattatok az idogep cimu filmet? el lehet gondolkodni rajta, amikor a hold szetrobban es tormelekgyuru keletkezik a fold korul, majd ahogy a fohos az idogeppel megy elore iszonyat gyorsan es a foldre ujra jegkorszak koszont meg ellepi a tengerviz a szarazfoldet. Utana az elet majdnem teljesen "alaprol" kezdodik. Van benne hulyeseg, pl a mutans szornyek, de a mondanivaloja az erdekes.
#69
"Ja, csak itt _fejlett_ civilizációkról volt szó. Az engem annyira nem hat meg, hogy a barlangban gyûjtögetõ, esetleg a nomád pásztorkodó népek "civilizációja" összeomlott a jégkorszak miatt."
Ha valóban beigazolódna, hogy mikor kezdték el építeni a NAGY Piramisokat és a Sfinxet például, akkor nem hinném, hogy úgy tekintenél rájuk, mint gyûjtögetõ és vadászó emberek.
Lassan minden "modern" eszközrõl pl. kerék, finom mechanikus óra,geometria, csillagászatról bebizonyosodik, hogy ezeket csak ÚJRA felfedeztük.
Nem hinném hogy nomád és gyûjtögetõ életmódot élet az a civilizáció, amelyik JÉGMENTES ÁLLAPOTBAN FELTÉRKÉPEZTE AZ ANTRAKTISZT. A téma három dolog miatt érdekes: (1)a nagyon nagy pontosság, amit csak az elmúlt 30 évben sikerült feltárnunk a jég alatti birodalmat (2) legutóljára úgy emlékszem úgy 8000-10.000 éve volt utóljára JÉGMENTES a földrész (3) miért volt igénye valakinek arra, hogy ilyen pontosan felmérje ezt az óriási földrészt?
Azt pl tudtad, hogy a XV. században elõtte és utána is jó 100-100 évig (beleértve a Föld hajóval való ÚJRA felfedezésének fõbb idõpontjait) olyan térképeket használtak alapul amiket ezek a nomád és gyûjtögetõ, barlanglakó emberek készítettek??
Hozzá kell tennem, hogy csak akkor tudtuk megközelíteni azon térképek pontosságát, mikor újra felfedeztük a szögmérést és a fejlett geometriát.
Ha valaki engem kérdez akkor nekem olyan sejtésem van, hogy kb a XVII-XIX század közelébe helyezném el azon civilizáció technikai fejlettségét.
Ha már egyiptom, akkor említsük meg azokat a gránit vázákat, amiket a jelenlegi technológiával is (nem hogy drága) de majdnem kivitelezhetetlen.
A piramisok mellett azonban ott van még egy óriási templom is a helyszínen aminek minden egyes kõtömbje 100-150-200 t nyom. (A mai technológiával egybe 200 tonnát több hónapos elõkészítéssel tudnánk felemelni... egyet.)
Nekem ez a beton dolog szimpatikusabb mint bármely piramis építéses fantázia eddig.
Szerintem egyszer ki kéne próbálni, hogy a mai technológia minden vívmányát felhasználva mi mennyi idõ alatt húznánk fel egy nagypiramist.
Ha valóban beigazolódna, hogy mikor kezdték el építeni a NAGY Piramisokat és a Sfinxet például, akkor nem hinném, hogy úgy tekintenél rájuk, mint gyûjtögetõ és vadászó emberek.
Lassan minden "modern" eszközrõl pl. kerék, finom mechanikus óra,geometria, csillagászatról bebizonyosodik, hogy ezeket csak ÚJRA felfedeztük.
Nem hinném hogy nomád és gyûjtögetõ életmódot élet az a civilizáció, amelyik JÉGMENTES ÁLLAPOTBAN FELTÉRKÉPEZTE AZ ANTRAKTISZT. A téma három dolog miatt érdekes: (1)a nagyon nagy pontosság, amit csak az elmúlt 30 évben sikerült feltárnunk a jég alatti birodalmat (2) legutóljára úgy emlékszem úgy 8000-10.000 éve volt utóljára JÉGMENTES a földrész (3) miért volt igénye valakinek arra, hogy ilyen pontosan felmérje ezt az óriási földrészt?
Azt pl tudtad, hogy a XV. században elõtte és utána is jó 100-100 évig (beleértve a Föld hajóval való ÚJRA felfedezésének fõbb idõpontjait) olyan térképeket használtak alapul amiket ezek a nomád és gyûjtögetõ, barlanglakó emberek készítettek??
Hozzá kell tennem, hogy csak akkor tudtuk megközelíteni azon térképek pontosságát, mikor újra felfedeztük a szögmérést és a fejlett geometriát.
Ha valaki engem kérdez akkor nekem olyan sejtésem van, hogy kb a XVII-XIX század közelébe helyezném el azon civilizáció technikai fejlettségét.
Ha már egyiptom, akkor említsük meg azokat a gránit vázákat, amiket a jelenlegi technológiával is (nem hogy drága) de majdnem kivitelezhetetlen.
A piramisok mellett azonban ott van még egy óriási templom is a helyszínen aminek minden egyes kõtömbje 100-150-200 t nyom. (A mai technológiával egybe 200 tonnát több hónapos elõkészítéssel tudnánk felemelni... egyet.)
Nekem ez a beton dolog szimpatikusabb mint bármely piramis építéses fantázia eddig.
Szerintem egyszer ki kéne próbálni, hogy a mai technológia minden vívmányát felhasználva mi mennyi idõ alatt húznánk fel egy nagypiramist.
#67
"Idõszámításunk elõtt 6-7000 éve Indiában, a Himalája lábánál állat és növénytermesztõ farmokat találtak."
Tessék megkapaszkodni Egyiptomban is:
A folyamatos ásatások és feltárások arra utalnak, hogy Kr. e. 6000 évvel komolyabb állattenyésztés és építkezés folyt az ókori Egyiptomban, ami igencsak korai közösségi tevékenységet feltételez. Az õsi egyiptomiak Kr. e. 4000 táján feltalálták a kõmûvességet, Kr. e. 3500-ban már kerámiát gyártottak, Kr. e. 3000 körül pedig orvosi eszközöket használtak a gyógyításhoz.
Forrás: Wikipedia
Kr. e. 7000-ben lóbabot termesztettek Thaiföldön.
Kr. e. 8000 táján jelennek meg az elsõ földmûvelésre utaló nyomok a Zagrosz és Taurusz hegységhegység dombos nyúlványain elterülõ "termékeny félholdon".
Forrás: Felix R.. Paturi - A technika krónikája, Officia Nova, Budapest
Szóval ebben semmi meglepõ nincs.
Tessék megkapaszkodni Egyiptomban is:
Forrás: Wikipedia
Kr. e. 7000-ben lóbabot termesztettek Thaiföldön.
Kr. e. 8000 táján jelennek meg az elsõ földmûvelésre utaló nyomok a Zagrosz és Taurusz hegységhegység dombos nyúlványain elterülõ "termékeny félholdon".
Forrás: Felix R.. Paturi - A technika krónikája, Officia Nova, Budapest
Szóval ebben semmi meglepõ nincs.
#66
"Nyersanyag- (a lefaragott részekkel mit kezdesz?) meg idõpazarlás (kétszer kell faragni) - de mindenesetre ötletes. "
Ha én a fáraó (aki ugye isten fia) fõépítésvezetõje lennék, és parancsba kapnám, hogy márpedig egy piramis az kötelezõ, akkor nem igazán érdekelne, hogy a rabszolgák (akik szinte nem is emberek) mennyit dolgoznak, meg mennyi idõbe telik nekik. Egyébként az a többtízezer rabszolga, aki belehalt konkrétan a piramis építésébe, az nem nyersanyagpazarlás? :) Szerintem akkoriban nemigen érdekelte ez a dolog az embereket. Egyébként nem feltétlen veszteség a kõanyag, kellenek kis faragott kövek is, burkolatnak, járólapnak, lépcsõnek, ilyesmi... Azért egy akkora hasáb köré írt henger leesõ selejtje is még azért szép darab... Tényleg mekkora egy szabvány piramistégla, ha már itt tartunk?
"Egyszerûen arról van szó, hogy a Földön eddig is bekövetkeztek katasztrófák amik egy-egy civilizáció végét jelentették, amikor majdnem mindenhol káosz uralkodott."
Ja, csak itt _fejlett_ civilizációkról volt szó. Az engem annyira nem hat meg, hogy a barlangban gyûjtögetõ, esetleg a nomád pásztorkodó népek "civilizációja" összeomlott a jégkorszak miatt. Meg egyébként sem volt annyi ember akkoriban, hogy olyan hatalmas káosz kebelezett volna be mindent. Párszáz család(törzs?) éhen halt, a többiek elvándorolgattak, esetleg fejbecsapkodták egymást a jobb barlangért/termõföldért/legelõért, azt' annyi. Másik szemszögbõl nézve a dolgot, az õsközösség felbomlásáig gyakorlatilag _mindenhol_ káosz uralkodott.
"Gondolj csak bele: indiában volt egy civilizáció aminek nagyon-nagyon fejlett volt az építészete és a mérnöki megoldásai ám szinte semmi írott anyag vagy nyelv nem maradt utána."
Az építészeti tudás az egy dolog, de az éppen az a típus, ami -legalábbis nyomaiban- megmarad. Egyébként gyanítom, hogy ez jóval újabb dolog, mint amirõl szó volt. Én az õsember-kori fejlett civilizációkat nem akarom/tudom elhinni.
"A bitumen és beton épületeink, mérnöki létesítményeink mind mind eltûnnének. "
Azért írtam a föld alatti bunkereket, mert azokra nemigen hat az erózió, nem nagyon károsítja az idõjárás, maximum a tektonikai hatások miatt lenne problémás extrém hosszú távon. Bár nem hinném, hogy atombunkert szándékosan törésvonal fölé építenének... És ha többtízezer évvel késõbbi utódaink is barlangászkodnak, vagy ultrahanggal üreget kutatnak, rátalálnának elõbb utóbb a mi kis mesterséges, cuccokkal telipakolt barlangjainkra. Legfeljebb mi lennénk az elveszett bunkerépítõk.
"Mindenképpen úgy gondolom, hogy a mostani kor elõtt is emberek uralkodtak a Földön, ám hogy milyen kapcsolatuk volt idegen lényekhez azt nem annyira tudni."
Elsõ lépésként bizonyítsunk be az idegen lények létezését, aztán ráérünk azzal foglalkozni, hogy jártak-e nálunk. Illetve akkor már megkérdezhetjük õket is. Addig ezt a feltevést eléggé ingatagnak találom.
Ha én a fáraó (aki ugye isten fia) fõépítésvezetõje lennék, és parancsba kapnám, hogy márpedig egy piramis az kötelezõ, akkor nem igazán érdekelne, hogy a rabszolgák (akik szinte nem is emberek) mennyit dolgoznak, meg mennyi idõbe telik nekik. Egyébként az a többtízezer rabszolga, aki belehalt konkrétan a piramis építésébe, az nem nyersanyagpazarlás? :) Szerintem akkoriban nemigen érdekelte ez a dolog az embereket. Egyébként nem feltétlen veszteség a kõanyag, kellenek kis faragott kövek is, burkolatnak, járólapnak, lépcsõnek, ilyesmi... Azért egy akkora hasáb köré írt henger leesõ selejtje is még azért szép darab... Tényleg mekkora egy szabvány piramistégla, ha már itt tartunk?
"Egyszerûen arról van szó, hogy a Földön eddig is bekövetkeztek katasztrófák amik egy-egy civilizáció végét jelentették, amikor majdnem mindenhol káosz uralkodott."
Ja, csak itt _fejlett_ civilizációkról volt szó. Az engem annyira nem hat meg, hogy a barlangban gyûjtögetõ, esetleg a nomád pásztorkodó népek "civilizációja" összeomlott a jégkorszak miatt. Meg egyébként sem volt annyi ember akkoriban, hogy olyan hatalmas káosz kebelezett volna be mindent. Párszáz család(törzs?) éhen halt, a többiek elvándorolgattak, esetleg fejbecsapkodták egymást a jobb barlangért/termõföldért/legelõért, azt' annyi. Másik szemszögbõl nézve a dolgot, az õsközösség felbomlásáig gyakorlatilag _mindenhol_ káosz uralkodott.
"Gondolj csak bele: indiában volt egy civilizáció aminek nagyon-nagyon fejlett volt az építészete és a mérnöki megoldásai ám szinte semmi írott anyag vagy nyelv nem maradt utána."
Az építészeti tudás az egy dolog, de az éppen az a típus, ami -legalábbis nyomaiban- megmarad. Egyébként gyanítom, hogy ez jóval újabb dolog, mint amirõl szó volt. Én az õsember-kori fejlett civilizációkat nem akarom/tudom elhinni.
"A bitumen és beton épületeink, mérnöki létesítményeink mind mind eltûnnének. "
Azért írtam a föld alatti bunkereket, mert azokra nemigen hat az erózió, nem nagyon károsítja az idõjárás, maximum a tektonikai hatások miatt lenne problémás extrém hosszú távon. Bár nem hinném, hogy atombunkert szándékosan törésvonal fölé építenének... És ha többtízezer évvel késõbbi utódaink is barlangászkodnak, vagy ultrahanggal üreget kutatnak, rátalálnának elõbb utóbb a mi kis mesterséges, cuccokkal telipakolt barlangjainkra. Legfeljebb mi lennénk az elveszett bunkerépítõk.
"Mindenképpen úgy gondolom, hogy a mostani kor elõtt is emberek uralkodtak a Földön, ám hogy milyen kapcsolatuk volt idegen lényekhez azt nem annyira tudni."
Elsõ lépésként bizonyítsunk be az idegen lények létezését, aztán ráérünk azzal foglalkozni, hogy jártak-e nálunk. Illetve akkor már megkérdezhetjük õket is. Addig ezt a feltevést eléggé ingatagnak találom.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
Oldal 1 / 3Következő →