Deep Fritz legyőzte a világbajnokot
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#66
"míg a mai mesterséges intelligencia csúcsai embernek primitívnek tûnõ területeken is csõdöt mondanak"
Ezeken a területeken az embernek nagyon erõs célhardver áll rendelkezésére, amit me még nem tudunk utánozni. Ami az embernek nem természetes, hanem tanult képessége, abban az AI-k általában már jobbak.
Ezeken a területeken az embernek nagyon erõs célhardver áll rendelkezésére, amit me még nem tudunk utánozni. Ami az embernek nem természetes, hanem tanult képessége, abban az AI-k általában már jobbak.
#65
"Az embernek a kreativitása és tudatalatti ráérzései is segítenek, nem csak gépiesen "pörget"."
És hogy mûködik a kreativitás és az intuíció? Simán lehet, sõt, valószínû, hogy az is a lehetõségek végigpörgetésérõl szól, csak mint írtam erõsebb heurisztikával, és nagyon erõs párhuzamosítással. És persze nem tudatosan. A tudatos szintre már csak a néhány legjobb megoldás jut el.
És hogy mûködik a kreativitás és az intuíció? Simán lehet, sõt, valószínû, hogy az is a lehetõségek végigpörgetésérõl szól, csak mint írtam erõsebb heurisztikával, és nagyon erõs párhuzamosítással. És persze nem tudatosan. A tudatos szintre már csak a néhány legjobb megoldás jut el.
#64
"A Deep Fritz-et megépítõ mérnökök és azok a sakkozók akiknek a tudását beleprogramozták, na õk gyõzték le a világbajnokot."
Egyik mérnök se tudta volna õt legyõzni, és a sakkoozók egyike sem, hiszen ettõl világbajnok. Egyébként a sakkozók tudását ki lehetne váltani önálló tanulással is, csak ahhoz rengeteg idõ kellene.
Szóval a gép olyat tud, amit a készítõinek egyike sem, de valószínûleg még együtt sem.
Egyik mérnök se tudta volna õt legyõzni, és a sakkoozók egyike sem, hiszen ettõl világbajnok. Egyébként a sakkozók tudását ki lehetne váltani önálló tanulással is, csak ahhoz rengeteg idõ kellene.
Szóval a gép olyat tud, amit a készítõinek egyike sem, de valószínûleg még együtt sem.
#63
az hogy a mesterséges intelligencia nagymesteri szinten tud sakkozni, az a sakk hibája ... míg a mai mesterséges intelligencia csúcsai embernek primitívnek tûnõ területeken is csõdöt mondanak
#62
Az embernek a kreativitása és tudatalatti ráérzései is segítenek, nem csak gépiesen "pörget".
#61
Igen, ezt magam is tudom. Csak azt mondom, hogy a gép nem gondolkodik, csak pörgeti a variációkat, stb. Tehát mégsem teljesen olyan, mintha egyszerre x nagymesterre ülnél szemközt élõben.
#60
Jesszusom. Na most hagytam abba a vitatkozást veled. Menj vissza az iskolapadba és szerezz egy kis alapfokú matematikai müveltséget.
Az axióma egy alapigazság amit nem kell bizonyitani. Lásd: axióma
a tétel pedig egy bizonyitott állitás.
és a játékelmélet pedig: játékelmélet
És most menjél müvelõdj egy kicsit, ha jól rémlik a tétel és axióma között különbséget valamikor a középiskolában tanitották...
Az axióma egy alapigazság amit nem kell bizonyitani. Lásd: axióma
a tétel pedig egy bizonyitott állitás.
és a játékelmélet pedig: játékelmélet
És most menjél müvelõdj egy kicsit, ha jól rémlik a tétel és axióma között különbséget valamikor a középiskolában tanitották...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#59
Te ezt a témát olvasod? Ez egy a játékelmélet által kidolgozott tétel, nem én találtam ki, csak bemásoltam neked ide a tételt. Ha ohajtód kezdhetsz vitatkozni a matematikusokkal. A második része pedig egy szakdolgozatból való, ezt is megtalálhatod a linkek között.
"A lényege az volt, hogy egyenlõ anyagi erejû, szimmetrikus állásoknál van számtalan példa arra, hogy az elsõ, vagy a másodhúzó nyer. (tökéletes játék esetén.)" Már megbocsáss ez egy marhaság. Ez csak annyit jelent például sakknál hogy a kezdõ tudja egy ideig irányitani a játékot, ez azt jelenti hogy a sötét általában védekezõ állásba kényszerül és sokkal komplikáltabb lesz számára áttekinteni az állást. Mivel ez általában nehezebben megy az embereknek ezért gyakrabban vesztenek. De ez csak az emberi tényezõ miatt van. Ha elolvasod a fennti cikket, rájössz hogy annak a a számitógépnek teljesen mindegy hogy sötéttel vagy világossal volt, ugyanolyan jól játszott és a világbajnoknak is teljesen mindegy volt hogy világossal vagy sötéttel játszik ugyanugy nem tudott nyerni.
Mellesleg én tudok sakkozni, te viszont úgy látszik nem vagy csak amatöröknél, mert sakkversenyeken igenis korlátozzák az idõt, mert ha ez nem lenne akkor úgy járnál mint a legyen ön is milliosban hogy végtelen ideig játszhatnál... a lépésszámot is korlátozzák, sõt azt is hogy hány ismétlõdõ lépés lehet, de lusta vagyok neked az ide vonatkozó fide szabályokat belinkelni nézz utánna magad.
"A lényege az volt, hogy egyenlõ anyagi erejû, szimmetrikus állásoknál van számtalan példa arra, hogy az elsõ, vagy a másodhúzó nyer. (tökéletes játék esetén.)" Már megbocsáss ez egy marhaság. Ez csak annyit jelent például sakknál hogy a kezdõ tudja egy ideig irányitani a játékot, ez azt jelenti hogy a sötét általában védekezõ állásba kényszerül és sokkal komplikáltabb lesz számára áttekinteni az állást. Mivel ez általában nehezebben megy az embereknek ezért gyakrabban vesztenek. De ez csak az emberi tényezõ miatt van. Ha elolvasod a fennti cikket, rájössz hogy annak a a számitógépnek teljesen mindegy hogy sötéttel vagy világossal volt, ugyanolyan jól játszott és a világbajnoknak is teljesen mindegy volt hogy világossal vagy sötéttel játszik ugyanugy nem tudott nyerni.
Mellesleg én tudok sakkozni, te viszont úgy látszik nem vagy csak amatöröknél, mert sakkversenyeken igenis korlátozzák az idõt, mert ha ez nem lenne akkor úgy járnál mint a legyen ön is milliosban hogy végtelen ideig játszhatnál... a lépésszámot is korlátozzák, sõt azt is hogy hány ismétlõdõ lépés lehet, de lusta vagyok neked az ide vonatkozó fide szabályokat belinkelni nézz utánna magad.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#58
Még valami:
a "tétel" annyit tesz, mint axióma.
Talán belátható teorémává kéne változtatni, mielõtt bizonyíttékként meglengeted <#nezze>
a "tétel" annyit tesz, mint axióma.
Talán belátható teorémává kéne változtatni, mielõtt bizonyíttékként meglengeted <#nezze>
#57
komoly matematikusok? Muhahahaha!
Amiket becsatoltál, az egy egyetemi elõadás vázlata, és egy - némi udvariassággal - középszerûnek nevezhetõ (tanárképzõs) szakdolgozat.
Ráadásul nem is azt mondták amit te állítottál. 😊)))
Amiket becsatoltál, az egy egyetemi elõadás vázlata, és egy - némi udvariassággal - középszerûnek nevezhetõ (tanárképzõs) szakdolgozat.
Ráadásul nem is azt mondták amit te állítottál. 😊)))
#56
Vagy nem értetted a mondanivalómat, vagy nem tudsz sakkozni.
Hogy jött ide az idõkorlát? (miért ne lehetne megtenni százezer lépést egy másodperc alatt?) Mi korlátozná a lépésszámot?
A lényege az volt, hogy egyenlõ anyagi erejû, szimmetrikus állásoknál van számtalan példa arra, hogy az elsõ, vagy a másodhúzó nyer. (tökéletes játék esetén.)
Tehát pl aki kezd, mindig az veszít.
A sakkban is van egy ilyen elmélet (Ajánlom figyeledbe a "Black is OK" c. mûvet)
Általában azonban a kezdés jogát elõnyként értékelik.
A sakkban egy pozíció akkor nyert (vagy döntetlen) amikor az ellenfél u.n legjobb lépései esetén is fenntartható az eredmény.
A fa ágai - eljátszva az általad adott számokkal nem 3590 levélre, hanem 35^45, azaz az elsõ számjegy után durván 70 db nullát kell írnunk. Ne menjünk bele, hogy ezt mennyire tudjuk kielemezni.
A döntési fa leszûkítése - amit írtál - egy teljesen hibás megközelítés. Azon alapszik, hogy belátható lépésszámra elõretekintve kevés lépés látszik helyesnek. Azonban a játékerõ pont azt fejezi ki, hogy képesek vagyunk megtalálni a nem nyilvánvalóan helyes lépéseket is.
így aki azt állítja, hogy beláthatóan döntetlenre (gyõzelemre, vereségre) vezet a kezdõállás az nem gondolja át teljes mélységben a dolgokat, hanem "egyszerûsít".
(egyébként legalább a fáradságot vedd, hogy végigolvasod a belinkelt cikket... sehol nem mondtak olyant, amit te állítottál, csak kiragadtál a szövegkörnyezetbõl egy mondatot. A francnak kell nekem alaposnak lenni..... áhh most felhúztam magam, hogy potyára olvastam végig, amit belinkeltél. Na menj, és olvasgass egy kis játékelméletet te is.)
Hogy jött ide az idõkorlát? (miért ne lehetne megtenni százezer lépést egy másodperc alatt?) Mi korlátozná a lépésszámot?
A lényege az volt, hogy egyenlõ anyagi erejû, szimmetrikus állásoknál van számtalan példa arra, hogy az elsõ, vagy a másodhúzó nyer. (tökéletes játék esetén.)
Tehát pl aki kezd, mindig az veszít.
A sakkban is van egy ilyen elmélet (Ajánlom figyeledbe a "Black is OK" c. mûvet)
Általában azonban a kezdés jogát elõnyként értékelik.
A sakkban egy pozíció akkor nyert (vagy döntetlen) amikor az ellenfél u.n legjobb lépései esetén is fenntartható az eredmény.
A fa ágai - eljátszva az általad adott számokkal nem 3590 levélre, hanem 35^45, azaz az elsõ számjegy után durván 70 db nullát kell írnunk. Ne menjünk bele, hogy ezt mennyire tudjuk kielemezni.
A döntési fa leszûkítése - amit írtál - egy teljesen hibás megközelítés. Azon alapszik, hogy belátható lépésszámra elõretekintve kevés lépés látszik helyesnek. Azonban a játékerõ pont azt fejezi ki, hogy képesek vagyunk megtalálni a nem nyilvánvalóan helyes lépéseket is.
így aki azt állítja, hogy beláthatóan döntetlenre (gyõzelemre, vereségre) vezet a kezdõállás az nem gondolja át teljes mélységben a dolgokat, hanem "egyszerûsít".
(egyébként legalább a fáradságot vedd, hogy végigolvasod a belinkelt cikket... sehol nem mondtak olyant, amit te állítottál, csak kiragadtál a szövegkörnyezetbõl egy mondatot. A francnak kell nekem alaposnak lenni..... áhh most felhúztam magam, hogy potyára olvastam végig, amit belinkeltél. Na menj, és olvasgass egy kis játékelméletet te is.)
#55
ja igen, mindezt komoly matematikusok bizonyitották a játékelmélet alapján.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#54
Ne vicceljt már. Persze hogy egy csomó ilyen elméleti állás van. Ez nem arról szól hogy egy egy lépés matt állásnál van-e a mattot kapónak döntetlenre vivõ húzása (nincs), hanem arról hogyha az elejétõl fogva e döntési fa alapján lépnél akkor legrosszabb esetben is csak döntetlen lenne (ha az ellenfélnek is meglenne ez a fa).
"Tétel: egy teljes információjú kétszemélyes játék esetén mindig létezik az egyik játékos számára nyerõ stratégia, illetve legalább nem vesztõ stratégia, ha a döntetlen is megengedett.
A játékfa mérete általában véges. Bonyolultabb játékok, mint például a sakk esetén, elvben lehetséges végtelen hosszú játszma, azonban a játékot ilyen esetekre kiegészítik olyan szabályokkal, mint például idõkorlát vagy lépésszám-korlát, amelyek az ilyen megoldásokat a gyakorlatban kizárják.
Bonyolult játék esetén a teljes játékfa óriási méretû is lehet. A sakkjátékot figyelembe véve, amennyiben az átlagos játszmahosszt 45 lépésváltásnak vesszük, a fa mélysége ebben az esetben 90 lesz. Az egyes állásokban az átlagos megtehetõ lépések számát tekintsük 35-nek. Ekkor a fának 3590 kiértékelendõ levele van. Különösebb meggondolás nélkül érezhetõ, hogy az állásoknak ekkora mennyisége reális idõn belül kiértékelhetetlen. Azonnal kínálkozik egy csökkentési lehetõség: a statisztikai adatok szerint, egy erõs játékos az állások átlagában 1.76 lépést tart „jó”-nak. Tegyük fel, hogy valamilyen módon elõállítottuk az ennek megfelelõ „keskenyebb” fát. Még ez is 1.7690 = 1.25 x 1022 terminális csúcsot tartalmaz. Ennek kiértékelése még korunk szuperszámítógépeivel is évtízezredekbe telne, nem is beszélve a játékfa felépítésérõl."
De ha nem hinnél továbbra sem nekem, akkor keress rá a googleben, vagy itt egy link is : kétszemélyes játékok
"Tétel: egy teljes információjú kétszemélyes játék esetén mindig létezik az egyik játékos számára nyerõ stratégia, illetve legalább nem vesztõ stratégia, ha a döntetlen is megengedett.
A játékfa mérete általában véges. Bonyolultabb játékok, mint például a sakk esetén, elvben lehetséges végtelen hosszú játszma, azonban a játékot ilyen esetekre kiegészítik olyan szabályokkal, mint például idõkorlát vagy lépésszám-korlát, amelyek az ilyen megoldásokat a gyakorlatban kizárják.
Bonyolult játék esetén a teljes játékfa óriási méretû is lehet. A sakkjátékot figyelembe véve, amennyiben az átlagos játszmahosszt 45 lépésváltásnak vesszük, a fa mélysége ebben az esetben 90 lesz. Az egyes állásokban az átlagos megtehetõ lépések számát tekintsük 35-nek. Ekkor a fának 3590 kiértékelendõ levele van. Különösebb meggondolás nélkül érezhetõ, hogy az állásoknak ekkora mennyisége reális idõn belül kiértékelhetetlen. Azonnal kínálkozik egy csökkentési lehetõség: a statisztikai adatok szerint, egy erõs játékos az állások átlagában 1.76 lépést tart „jó”-nak. Tegyük fel, hogy valamilyen módon elõállítottuk az ennek megfelelõ „keskenyebb” fát. Még ez is 1.7690 = 1.25 x 1022 terminális csúcsot tartalmaz. Ennek kiértékelése még korunk szuperszámítógépeivel is évtízezredekbe telne, nem is beszélve a játékfa felépítésérõl."
De ha nem hinnél továbbra sem nekem, akkor keress rá a googleben, vagy itt egy link is : kétszemélyes játékok
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#53
Ezt honnan veszed? Szerintem csak ez csak a te elképzelésed.
Csomó olyan elméleti állás van, ahonnan bizonyítottan az elsõ (vagy másod) húzó nyer.
A kezdõállással kapcsolatban hogy lehetne ilyent bizonyítani? Végigmenni a fán? Ugyan...
Csomó olyan elméleti állás van, ahonnan bizonyítottan az elsõ (vagy másod) húzó nyer.
A kezdõállással kapcsolatban hogy lehetne ilyent bizonyítani? Végigmenni a fán? Ugyan...
#52
Azért attól még rohadt messze vagyunk, hogy robotok irányítsák a háborúkat vagy hogy legyõzzék az ellenséget, pusztán különbözõ stratégiai számítások alapján.Egy háború sokkal összetetteb annál, mint különbözõ matematikai számítások halmaza.Ilyen erõvel Vietnámban is simán az amcsiknak kellet volna nyerni, vagy Egerben is elég lett volna pár 4-5 ezer török, aztán 80ezren sem bírtak el velük stb.
#51
Nem mert fehér minden lépésre van egy olyan válaszlépés ami döntetlenre vinné a játékot és vicaverza. Ebbõl a szempontból teljesen mindegy ki kezd.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#50
"Deep Fritz legyõzte a világbajnokot"
Nem.
A Deep Fritz-et megépítõ mérnökök és azok a sakkozók akiknek a tudását beleprogramozták, na õk gyõzték le a világbajnokot. A gép csak egy tárgy amit az ember készít hogy könnyebbé tegye az életét szal végsõ soron most is az ember gyõzedelmeskedett. <#nezze>
Nem.
A Deep Fritz-et megépítõ mérnökök és azok a sakkozók akiknek a tudását beleprogramozták, na õk gyõzték le a világbajnokot. A gép csak egy tárgy amit az ember készít hogy könnyebbé tegye az életét szal végsõ soron most is az ember gyõzedelmeskedett. <#nezze>
#49
Beza. Aki a számítógép ellen készítenek fel, azért az már mást nyújtana.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48
Sõt az is lehet, hogy õ a legjobb sakkozó ember ellen, de gép ellen más kell, ergo lett volna alkalmasabb sakkozó a program ellen, bár az illetõt Kramnyik lenyomta volna...
#47
Itt egy dolog felett mindenki elsiklott. Nem biztos hogy õ a világ legjobb sakkozója (Kramnyik)... Lehet hogy a top 50 sakkozó közül lett volna aki puicsán veri a gépet, míg az biztosra vehetõ, hogy ez a legjobb program.
#46
Ilyen esetben nem a fehérnek kéne mindig nyerni?
#45
milyen gépen fut ez a sakk program?
http://s2b-hu.ikariam.gameforge.com/reg.php?fh=400ce81271ab4218ebc88d115104c2f1
#44
Na és persze azt se felejtsük el hogy bár látszólag az ember agya a lassabb, mégis képes kiválasztani a szóba jöhetõ pár lépéskombinációt, mig a gépnek ehhez végig kell pörgetni az összes lehetséges variációt. Ráadásul ha egy ember képes végig remizni a gép ellen az piszok jó, ugyanis itt senkitõl sem hangzott még el, de a sakk egy olyan játék aminek mindig van nem vesztõ kombinációja. Magyarul ez azt jelenti hogy ha meglenne valakinek a teljes döntési fa (azaz az összes létezõ variáció) akkor minden egyes lépésre lenne egy olyan válaszlépés amivel legrosszabb esetben is remizne az illetõ. Tehát ha egyszer alkotnak egy gépet ami ki tudja számolni a teljes döntési fát, és ez ellen remizne egy ember akkor ez azt jelentené hogy az ember agya legyõzhetetlen sakkban. Persze ez esetben nyerni már nem lehetne a gép ellen a fenntiek miatt, de veszteni sem.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#43
"Ez a gép nem gondolkodik, csak egyrészt egyszerûen végigpörgeti x mélységben a lehetõségeket, másrészt a készítõk által beleprogramozott stratégiák mentén játszik."
Az emberek is hasonlóan játszanak. Van egy halom ismert stratégia, amit használnak, sok ezer (vagy még több) állást memorizálnak, és x mélységig végiggondolják a lehetõségeket. Persze nyílván van különbség a részletekben, pl. az állások kiértékelésénél valószínûleg az ember jobb heurisztikával rendelkezik.
Az emberek is hasonlóan játszanak. Van egy halom ismert stratégia, amit használnak, sok ezer (vagy még több) állást memorizálnak, és x mélységig végiggondolják a lehetõségeket. Persze nyílván van különbség a részletekben, pl. az állások kiértékelésénél valószínûleg az ember jobb heurisztikával rendelkezik.
#42
Attól, hogy be vannak táplálva a meccsek a gépbe, még nem több száz ember tudása, és tapasztalata ellen sakkozol, hanem egy géppel. Szerintem 1 nagymester sem tudna két nagymestert lenyomni.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#41
Az egyik tanárom mondta erre a sakkos példéra, hogy a számítógépbe több tízezer nagymester meccs játéka van betáplálva (meg többmillió meccs lépései), tehát amikor a gép ellen játszol te valójában egyszerre legalább 100 ember tudása és tapasztalata ellen sakkozol és még így is régebben lenyota a gépet az ember simán....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
Ja.. attól, hogy az ember csinált különféle sugárzások mérésére gépet, saját maga még nem látja, és érzi ezeket az érzékszerveivel..
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#39
"De ne felejtsd el,hogy a gepet az ember csinalta..."
Ez hogy jön ide? Tök mind1, ki csinálta. Az emberek csinálhatnak olyan gépeket (majd), ami csinál olyan -a külvilág tapasztalatai által tanuló- gépet, ami csinál sakkautomatákat.. egyre jobbakat, felhasználva megszerzett tapasztalatokat.
Ez hogy jön ide? Tök mind1, ki csinálta. Az emberek csinálhatnak olyan gépeket (majd), ami csinál olyan -a külvilág tapasztalatai által tanuló- gépet, ami csinál sakkautomatákat.. egyre jobbakat, felhasználva megszerzett tapasztalatokat.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#38
ja igen: a tisztek elzárása éppenhogy egyszerûsíti a döntési fát, szóval a sakkprogram messzebb fog számolni mint eddig, illetve az anyagi erõt már vagy 20 éve nem a gyalog 1, huszár, futó 3, bástya 5, vezér 9, király 1000 értékek összeadásával, hanem a bábuk hatóerejének összeadásával érik el, szóval ha elzársz egy tisztet, minden normális program majdnem úgy számolja, mintha leütnéd.
már 20 éve....
már 20 éve....
#37
Én hobbiszinten játszok, (inkább csak blitz-et), és írtam már sakkprogramot is. Többféle programot próbáltam megverni, számos stratégiával.
A sakkprogramok (ma) 6-7 lépésig minden állásban 100%-osak. Ez a középjátékban alkalmazható taktikai csapások nagy részét kizárja.
A (korszerû) sakkprogramok tökéletesen ismerik a megnyitásokat, és az elméleti végjátékokat.
Ebbõl - leegyszerûsítve - két dolog következik:
Ahhoz, hogy nyerési esélye legyen egy halandónak, viszonylag hamar rá kell térni a középjátékra, és ismeretlen ágra kell vinni a partit. Természetesen, ha az ellenfél is sakknagymester, aki az adott megnyitást huszonix lépésig ismeri, akkor ez akár felesleges is lehet(ne).
Középjátékban pozíciós játékra kell törekedni, taktikai csapások, és esetleges gyors egyszerûsítések helyett.
Az mindmáig igaz, hogy a sakkprogramok erején a döntési fa végigszámolása hamar kifog. (nem látszik valószínûnek, hogy a számolási képességük valaha is nõ még 4-5 lépést.) Bizonyos állásokban (pl. ilyen egy jól áttekinthetõ végjáték is) adott esetben egy közepes játékos is kifoghat egy sakkprogramon.
Az esetek (állások) többségében azonban még a brute-force módszer is elég hatékony ahhoz, hogy néhány gigaherz segítségével a középjátékban lenyomassa a nagymesterek többségét.
Meglátásom szerint a sakkban a gépek elleni nyerés egyetlen megmaradt útja ezen speciális játszmák kialakítása.
A sakkprogramok (ma) 6-7 lépésig minden állásban 100%-osak. Ez a középjátékban alkalmazható taktikai csapások nagy részét kizárja.
A (korszerû) sakkprogramok tökéletesen ismerik a megnyitásokat, és az elméleti végjátékokat.
Ebbõl - leegyszerûsítve - két dolog következik:
Ahhoz, hogy nyerési esélye legyen egy halandónak, viszonylag hamar rá kell térni a középjátékra, és ismeretlen ágra kell vinni a partit. Természetesen, ha az ellenfél is sakknagymester, aki az adott megnyitást huszonix lépésig ismeri, akkor ez akár felesleges is lehet(ne).
Középjátékban pozíciós játékra kell törekedni, taktikai csapások, és esetleges gyors egyszerûsítések helyett.
Az mindmáig igaz, hogy a sakkprogramok erején a döntési fa végigszámolása hamar kifog. (nem látszik valószínûnek, hogy a számolási képességük valaha is nõ még 4-5 lépést.) Bizonyos állásokban (pl. ilyen egy jól áttekinthetõ végjáték is) adott esetben egy közepes játékos is kifoghat egy sakkprogramon.
Az esetek (állások) többségében azonban még a brute-force módszer is elég hatékony ahhoz, hogy néhány gigaherz segítségével a középjátékban lenyomassa a nagymesterek többségét.
Meglátásom szerint a sakkban a gépek elleni nyerés egyetlen megmaradt útja ezen speciális játszmák kialakítása.
#36
Nem akarlak baszogatni lele, de itt osztod az észt arról, hogy hogyan kell megverni a sakkprogramokat (ez a tisztelzárósdi egy totál baromság, szerintem ez max c64-en mûködhetett), te milyen nagy tapasztalattal rendelkezel a gép elleni játékban, miközben saját bevallásod szerint MÉG A BÜDÖS ÉLETBEN NEM HALLOTTÁL A DEEP FRITZRÕL!!!
Bocs, de így nem lehet téged komolyan venni.
Bocs, de így nem lehet téged komolyan venni.
#35
A feladás konkrétan mattot jelent. Akkor adja fel valaki a meccset mikor elszállt az esélye a döntetlenre----> ha folytatja mattot kap. A feladás és a matt között az ég világon semmi különbség nincs. Az érdekes egyedül az volt, hogy Kramnyik észere sem vette, hogy mattot kapott😊
#34
Egyébként ez az egész teljesen félrevezetõ. Ez a gép nem gondolkodik, csak egyrészt egyszerûen végigpörgeti x mélységben a lehetõségeket, másrészt a készítõk által beleprogramozott stratégiák mentén játszik. Az egyedüli igazi intelligensnek mondható döntséshozatal a stratégiák közötti választás, de szerintem azt sem vitték túlzásba.
#33
Ja, és az elsõrõl is azt írják ugye, hogy "amikor Kramnyik érthetetlen, szinte amatõr módon beleszaladt egy sakkmattba"...
#32
Nem is errõl szól a cikk. Hanem arról, hogy sikerült egy olyan mesterséges intelligenciát kreálni, ami képes legyõzni egy játékban a világ legjobbját. Az emberiség a fizikai erejét már rég túllépte a gépekkel, most az a kérdés, hogy a szellemi erejét is képes-e túlszárnyalni egy gép. (Természetesen csak egy bizonyos dologban, az hogy egy gép mindenben okosabb legyen, az azért még odébb van).
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#31
"Kramnyiknak egyetlen játékot sem sikerült nyernie, négyszer remizett, kétszer
mattot kapott."
Nem szörszálhasogatás akar lenni, de csak egyszer kapott mattot Kramnyik, a 6. partiban a bemasirozó támogatott szabadgyalog és szorult állás láttán feladta a játszmát... Azért lényeges ez, mert ilyen szinten mattot kapni igencsak ritkaság, hiszen az ilyen szintû játékosok mindig feladják a partit, ha vesztve látják az állást. Ezért is volt rendkivüli esemény, hogy Kramnyik a második partiban elnézte az állást, és mattot kapott.
mattot kapott."
Nem szörszálhasogatás akar lenni, de csak egyszer kapott mattot Kramnyik, a 6. partiban a bemasirozó támogatott szabadgyalog és szorult állás láttán feladta a játszmát... Azért lényeges ez, mert ilyen szinten mattot kapni igencsak ritkaság, hiszen az ilyen szintû játékosok mindig feladják a partit, ha vesztve látják az állást. Ezért is volt rendkivüli esemény, hogy Kramnyik a második partiban elnézte az állást, és mattot kapott.
#30
Igen Vers ez igy van,most majd mehetnek a targoncak a sulyemelo vilagbajnoksagra! Es ott is beszopatjak az embereket😛 De ne felejtsd el,hogy a gepet az ember csinalta...
Bérbe vehet? reklámfelület...
#29
Na ekkora baromságot is régen halottam. Egy NAGYON specializált dologban is alig bír legyûrni egy sakkozót. Tény, hogy õ a legjobb a világon a sakkban, de jelenleg egyetlen harcezközt sem tudna egy számítógép teljesen egyedül harcba vinni nemhogy egész seregeket. A sakk egy baromi egyszerû dolog, mert le van határolva, csak bizonyos dolgokat tehet meg az ember benne. A számítógép nem nagyon tud olyan dologgal mit kezdeni, amirre nem tanították meg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
ne értsetek félre nem a programot akarom cikizni vagy azzal van bajom hogy a gép veri el az embert. Én csak azt mondom hogy a gép 1 sikon gondolkodik és az ember bizonyos pontokon tud több sikon magasabbról gondolkodni ha kiismeri a dolgot.
Szoval az emberi találékonyság idövel leveri a gépet. Ezt a progit is emberek csinálták és meglehet verni.
Szoval az emberi találékonyság idövel leveri a gépet. Ezt a progit is emberek csinálták és meglehet verni.
#27
komolyabban azt veszik...Mondom ezt pár progira amit nyiltan láttam müködni igenis azt nézi nem biztos hogy mind1ik de általában igen.
Az emberi tényezökben teljesen igazad van de jönni fog még az az orosz pacák aki ezt progit is elveri. Elsöre döntetlen az jo. Ebben az esetben.
Ezzel együtt a hatodik játékban még megvolt a lehetõsége, hogy összességében ismét döntetlennel hagyja el a helyszínt.
nyilván veri a fejét a falba én ezt a tévedést az emberi tényezöknek nyilvánitom
Az emberi tényezökben teljesen igazad van de jönni fog még az az orosz pacák aki ezt progit is elveri. Elsöre döntetlen az jo. Ebben az esetben.
Ezzel együtt a hatodik játékban még megvolt a lehetõsége, hogy összességében ismét döntetlennel hagyja el a helyszínt.
nyilván veri a fejét a falba én ezt a tévedést az emberi tényezöknek nyilvánitom
#26
a gépek elérték azt a lépésmélységet amire az ember képes,innentöl kezdve esélye nincs a gép ellen
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#25
targoncát LoL😄
#24
Van némi igazság abban, amit írsz, de alapvetõen azért nem így mûködnek már a dolgok..a gépnek vannak és lesznek vitathatatlan elõnyei az emberrel szemben:
a sakkprogramnak nincsen "hangulata", nem kel föl bal lábbal, sosem fárad el, nincsen rá hatással a lélektani hadviselés, amit megtanítottak neki (értsd: beleprogramoztak) azt mindig 100%-ig hozza, és a rendelkezésére álló számítási kapacitás keretein belül (amely jóval túlmutat az emberén) mindig úgymond "tökéleteset" lép. Amiért az emberek még ideig-óráig képeseke felvenni a harcot a géppel, annak az az oka, hogy az embereknek van motívumismeretük (gépeknek nincsen, bár már vannak tanulékony sakkprogramok, amik képesek önnön hibáik elemzésére és javítására; ha egy variban egyszer kikaptak, azt mégegyszer ugyanúgy már nem játsszák meg..a Fritz is ilyen), és le tudják korlátozni a lehetséges folytatásokat 3-4 lépésre, míg a gépnek mindent végig kell számolnia. Taktikában a programok verhetetlenek, nem hiába kapott ki Kramnyik az utolsó játszmában.
Az viszont fatális tévedés, hogy a sakkprogramok csak a figurák anyagi értékét veszik figyelembe állásértékeléskor, ilyet kijelenteni nagyfokú hozzá nem értésre vall.
a sakkprogramnak nincsen "hangulata", nem kel föl bal lábbal, sosem fárad el, nincsen rá hatással a lélektani hadviselés, amit megtanítottak neki (értsd: beleprogramoztak) azt mindig 100%-ig hozza, és a rendelkezésére álló számítási kapacitás keretein belül (amely jóval túlmutat az emberén) mindig úgymond "tökéleteset" lép. Amiért az emberek még ideig-óráig képeseke felvenni a harcot a géppel, annak az az oka, hogy az embereknek van motívumismeretük (gépeknek nincsen, bár már vannak tanulékony sakkprogramok, amik képesek önnön hibáik elemzésére és javítására; ha egy variban egyszer kikaptak, azt mégegyszer ugyanúgy már nem játsszák meg..a Fritz is ilyen), és le tudják korlátozni a lehetséges folytatásokat 3-4 lépésre, míg a gépnek mindent végig kell számolnia. Taktikában a programok verhetetlenek, nem hiába kapott ki Kramnyik az utolsó játszmában.
Az viszont fatális tévedés, hogy a sakkprogramok csak a figurák anyagi értékét veszik figyelembe állásértékeléskor, ilyet kijelenteni nagyfokú hozzá nem értésre vall.
#23
Játszani azért lehet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#22
Mellesleg ez egy akkora baromság. Ilyen erõvel kiállithanánk a súlyemelõk ellen a targoncát aztán csodálkozhatnánk hogy jééé a targonca nyert... Akiknek meg kicsit nagy a képzelõerejük azok pedig láthatják hogy ettõl még nem a targoncák uralkodnak rajtunk és nem lesz ez másképp a számitógépekkel sem.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#21
arról nem írnak, hogy felmerült a cslás lehetõsége, az állandó wc-re járás miatt..
#20
igen ezt akartam mondani én is..
Egyébként jo taktika nekem bevált több progi ellen ugyanis télleg nincsen a gépnek stratégiai érzéke ö mindig azt fogja érzékelni hogy megvannak-e a tisztjei maximu nem ad nekik akkora prioritást de még mindig ugy számol hogy megvan neki mikor az lehet hogy teljesen elzárt és elnyelt tiszt
Egyébként jo taktika nekem bevált több progi ellen ugyanis télleg nincsen a gépnek stratégiai érzéke ö mindig azt fogja érzékelni hogy megvannak-e a tisztjei maximu nem ad nekik akkora prioritást de még mindig ugy számol hogy megvan neki mikor az lehet hogy teljesen elzárt és elnyelt tiszt
#19
"és ha nem arra játszunk akkor is maximum gyengébb fenyegést észlel és estlegesen ugy számol o jobban ál 2 gyaloggal miközben a bástyái használhatatlanok tehát másra épit máskép gondolkozik."
Komolytalan. Erre a stratégiára is fel lehet készíteni a gépet. Ez nem biztos recept, de az emberi találékonyság azért mindig rejt tartalékokat.
Komolytalan. Erre a stratégiára is fel lehet készíteni a gépet. Ez nem biztos recept, de az emberi találékonyság azért mindig rejt tartalékokat.
Kara kánként folytatom tanításom.
#18
tényleg durva... és imho több mint valószínû, hogy 10 év múlva esélyünk se lesz az épp aktuális fritz/rybka/shedder/spike/stb... ellen
#17
Sho-gi -t kell jatszani, az tul bonyolult meg egy gepnek 😊
(Manapsag mar kozepes mestereket meg tudnak verni)
Allitolag a Go -ban egy gyenge kezdo is agyon veri a gepeket 😊
(Manapsag mar kozepes mestereket meg tudnak verni)
Allitolag a Go -ban egy gyenge kezdo is agyon veri a gepeket 😊
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml