98
-
Epikurosz #58 A MOL reklámban - tegnap láttam - benne van a geo energia hasznosítása.
Amúgy szerintem is kellene bővíteni az atomenergia kapacitást Mo.-n. -
Csuki101 #57 Majdnem idevág.. :)
Tudtok olyan módszert, amivel a gázminőségét meg tudjuk mérni otthon?
Csak mert gyanítom, h a fűtő értéke nem mindig kielégítő. -
Emmegki #56 A szélerőmű építés Magyarországon úgy hülyeség ahogy van.
- kevés áramot termel, és azt is drágán
- azt is rendszertelenül és rossz minőségen
- kevés a szél erre, messze vagyunk a tengertől
Helyette fel kéne húzni még 3-4 blokkot paksra, és nem lenne gond. A hőerőművek nagy részét leállítani, a többit meghagyni gyorsindításúnak, ha nagy a terhelés, bekapcsolhatnak.
Aztán még itt van nekünk a GEOTERMIKIUS ENERGIA, amire úgy rá tudnánk állni, mint a szélre a hollandok vagy a dánok. Érdekes módon még egy ilyen erőmű sem épült, pedig mindig "tervben van".
Napsugárzás is van bőven, miért nem lehet állami támogatást adni a napkollektorokra? Ja hogy a gáz nyereségesebb az állam bácsinak? -
Cat #55 ![]()
![]()
Kóka szerint elhibázott a szélenergia-támogatás
Szélerőműpark létesül Mosonszolnok térségében -
Epikurosz #54 Én amúgy a napenergia hasznosításának híve vagyok. Nem is értem miért olyan drágák a NAPELEMEK.? -
L3zl13 #53 Igen azt én is láttam. Pont erről volt benne szó.
Azt is kifejtette benne a fickó, hogy miért nincs értelme a szél és naperőműveknek a jelenlegi formában, hacsak nem építünk melléjük mondjuk egy szivattyús-tározós rendszerű vízerőművet, amiben tárolhatjuk a szeles/napos időben termelt többletenergiát addig amíg szükség nem lesz rá. -
L3zl13 #52 Gratulálok, ha egy szerver biztonságát az elektromos hálózat stabilitására akarod bízni. Akár van napi gyakorisággal ingadozás, akár, csak évente 1-szer, akkor is illik a szerver mellé egy szünetmentes. -
BiroAndras #51 Volt erről egy előadás a Mindentudás Egyetemén. Érdemes elolvasni. -
#50
Nekem ez akkor is sántít. Volt már arra példa, hogy nagyfeszültségü vezetéket tartó tornyot döntött össze vihar, de akkor sem volt Európa szerte áram kimaradás, max abban a régióban, amit a vezeték táplált.
Ez az egész sántít nekem! Minden esetre érdekes jelenség, egy Európa szintü áram kimaradás! Kíváncsi lennék rá, milyen látvány lehetett a világűrből, hogy Európa egyszer csak elsötétedik?! -
halgatyó #49 Az a célközönség meglehetősen heterogén. Sok ember van, fel tudja fogni, ha megfelelően leírt tájékoztatást kap.
Másfelől, valahol már el kellene kezdeni hogy az embereket felnőttnek nézzék. Aki egy magyarázatot nem ért meg, az ne olvassa el. Én is nagyon sokmindent nem olvasok el. Az újságnak (amit drága pénzen megvettem) a felét sem, mert nem minden érdekel.
Ha a sajtó olyan irányba fejlődne, hogyaz emberek éveken-évtizedeken keresztül megkapják a megfelelő -- szakmailag is színvonalas -- magyarázatot a dolgokra, akkor az "emberanyag" lassú, de NAGYON JÓIRÁNYÚ változáson fog kerszetülmenni. Egyre többen leszenk akik veszik a fáradságot a szakmai jellegű magyarázatok megértésére. -
plamex #48 1,21 gigawatt! 1,21 gigawatt! Szent Isten!
-
Ace McCloud #47 Gratulálok kedves Danyyx !
Sikerült kardoskodnod egy teljessen ismeretlen témában, egy nehezen igazolható, és valószínűleg etetésnek szánt szöveg mellett.
Szerintem vegyük a tényeket. Induljunk ki az elénk tárt információból, és mondjuk ki nyugodtan, egy apró ostoba hiba miatt emberek, gyárak, és létfontosságú létesítmények maradhatnak hoszabb - rövidebb ideig elektromos szolgáltatás nélkül.
Ez a hiba arra utal hogy az elektromos szolgáltatás (ami lássuk be napjainkban létfontosságú) nincs megfelelően biztosítva. Amikor egy vonalhiba miatt több ország lakosságának zöme kénytelen áram nélkül maradni, akkor el lehet képzelni hogy egy szándékos szabotázs, vagy egy háborús konfliktus esetén mi várható, és éppen emiatt lenne fontos megfelelő mennyiségű, megfelelő pozícióban elhelyezett állami tulajdonban lévő áramtermelő létesítmény elhelyezése. Ez nem más mint egyszerű stratégia. Azonfellül így könnyen biztosítható egyes bázisok kiesése.
A szélerőművek kiépítése sjnos meglepően költséges, üzemeltetésük nem mondható egyszerűnek, mivel az alkatrészek elhasználódása nagyon gyors, és Magyarországon nincs megfelelő szélenergetikai alapja ezek létrehozásánek, ezenfellül biológiai, és ökológiai hatásai eléggé megkérdőjelezhetőek. Mielőtt felvilágosítanátok hogy más fejletebb országok miért is használják, elmondanám hogy azokban a méretekben, és területeken ez a befektetés megtérülő lehet, de sajnos hazánkban ez nem biztosítható.
A vízerőművek létrehozásának komoly feltételei vannak, mivel megfelelő folyósebesség, és egyéb talaj, illetve domborzati tényezők szükségessek a kialakításukhoz. Nálunk ennek kialakítása lehetséges, de olyan környezeti károkat okozhat(talajvízszennyezés, ivóvízszennyezés, bel, és talajvíz káros növekedése, illetve csökkenése) ami nem feltétlenül érné meg a befektetést, főleg ha a NÁLUNK kialakított vízerőmü IDEGEN (szlovák) kézben lenne javarészt, és a jelenlegi korrupt és hazaáruló kormány ostoba és ésszerütlen befektetéseinek áldozatává válna. Nagyvonalakban tehát arról volna szó hogy nagyméretű, jelentős, kiszolgáltatott, nagy károkat okozó, és könnyen meghibásodó létesítmények helyett megyei szintű, könnyen kezelhető, tisztántartható, elszigetelhető, áthidalható energiatermelőket kellene létrehozni. Ez a vélemény persze nem mindenki véleménye, így aki nem ért eggyet vele az se érezze ráerőltetettnek. -
oandras #46 Tolna megyében 2 éve fejlesztették a hálózatot, mert ha 1et fújt a szél, máris áramszünet volt. De sajnos az új hálózat ugyan ilyen, ugyan ezt teszi.Meg napjában 2x 3x elmyegy 2-3 másodpercre, ami ugyebár nagyon jót tesz 1 működő számítógépnek vagy szervernek. Úgyhogy az EON-ról ennyit, jól sikerült a hálózatfejlesztás!!! -
L3zl13 #45 De hiszen pont ilyen rendszerek vannak jelenleg országos szinten... (Többé kevésbé...) Hiszen minden ország a saját nagyjából önellátó hálózatát dobta be a közösbe.
Szvsz ez az elv jó, a Dominó effektet tudtommal meg lehet akadályozni megfelelő tervezéssel. Erre sajnos mindeddig nem fordítottak elegendő figyelmet.
A másik probléma pedig, amit a cikkben is írnak, az egyes lokális hálózatok állapota. Ez utóbbi viszont nem a komplex összefogó rendszer hibája, hanem a helyi szolgáltatóké/hálózat üzemeltetőké. -
plamex #44 Nana ... Nem kellett volna a dölorint rákötni a rencerre. 
-
#43
Te egy hivatalos közleményben részletekbe menően elmagyaráznád, hogy éppen hogyan és mi történik egy ilyen esetben, olyan célközönségnek akinek szakmai ismeretei nincsenek? Mellesleg, nem valószínű hogy tudják hogy pontosan mi történt. Ilyenkor azt lehet tudni, hogy mi okozta a láncreakciót. Hogy miért kell egy jelentéktelen dolognak ilyen kaliberű eseményeket előidéznie. Ezt sajnos egy életen át tartó hálózatüzemeltetési tapasztalattal sem lehet megmagyarázni. -
#42
Megintcsak a vízierőművet hoznám fel példának.
Óriási baromság, ami miatt a környezetvédők sipákolnak, és bárki utánajárhat teljesen alaptalan. A szél Magyarországon nem egy megbízható termelési forma. (Ha lenne tengerpart ahol 0-24 fúj a szél és lehetne úgymond ipari méretű szélerőmű parkokat létrehozni (néhány száz generátor) akkor el lehetne gondolkodni rajta.) Jelen esetben a szélerőmű nem életképes megoldás. (amúgy erre is van kifogás, hogy ledarálja a védett madarakat, meg káros infrahangokat gerjeszt. nevetséges, ugye?) -
#41
Politikusok és az előrelátás? Jól vagy? 
Mellesleg a politikusoknak mi köze az energiahálózat üezemeltetséséhez? semmi. Kurvára nem is értenek hozzá, mégis beleszólnak... -
#40
Egy erőmű rendszerbe állításánál ugye az történik hogy van egy hálózat, amely működik, szállítja az energiát és a hálózat fel is van készítve az erőmű beiktatására mert szükség van a teljesítményére. Ilyenkor marha egyszerűen az történik, hogy fogja magát az erőmű elindítja a turbinát, felpörgetik a generátort, rászinkronizál a MEGLÉVŐ hálózatra, és meg van oldva a dolog.
Itt mi történt?
Hát volt egy hálózat, amire rá is termelt az erőmű, de a hálózatba beszállított energia csökkentése lassabban ment végbe, mint az igények csökkenése. Ez ilyenkor egy frekvencia növekedési folyamatot indít el (ahogy a cikkben is le volt írva) és ha ezt nem tudják megfékezni (elég gyorsan csökkenteni a betáplált teljesítményt) akkor egyszercsak elérnek egy határt, amin az erőmű nem fokozatosan csökkenti a teljesítményt, hanem leválasztódik a hálózatról (a nagyobb balhé elkerülése érdekében, mert pl. senkinek sem jó, ha szétmegy egy pér száz millás elosztóhálózati transzformátor, mert már nincsenek oroszok, akiktől hozzunk, meg a GANZ művek is szépen tönkre lett téve, szóval vehetjük a svédektől vagy a franciáktól a csillivilli cuccost jó drágán).
Mivel több erőművet is leválasztottak, hirtelen esett ki nagy teljesítmény, ami meg a túlzottan megtáplált hálózatot kevésbé megtáplálttá változtatta (kicsit hülyén fogalmaztam), a frekvencia növekedési tranziens csökkenésbe ment át. Ilyenkor természetesen az erőművek tartalék generátorai nem produkálják azt a teljesítményt amit az erőmű termelt, de jobb, mintha semmit nem csinálnának (mellesleg meg nem is tudnak mást csinálni) mert egy biztonsági rendszer által leválasztott erőművet visszakapcsolni nem fél perc) -
#39
Valahol olvastam egy tanulmányt a magyar vízienergia hasznosítás lehetőségéről, és hogy a "zöldek" hogyan akadályozzák meg a vízierő kihasználást ami igen nagy gazdasági haszonnal járna Magyarországnak.
Ott példának volt felhozva, hogy mondjuk a tisza felduzzasztásával nemhogy elpusztult az élővilág, hanem egyenesen új élőhelyek jöttek létre. (pont a környezetvédők érvelésével ellentétben) Sok olyan dolog van amit úgymond a környzet érdekében hiúsítanak meg, pedig óriási haszna lenne a dolognak.
A "bizonytalan hozamú vagy kicsi teljesítményű áramtermelő egységek" (törpeerőművek) -el kapcsolatban egyetértek, mert tényleg nem jó ötlet ezekbe fektetni. Egy pár 10kW-os (mondjuk Ikervári erőmű a Rábán) teljesítményű erőmű az országos hálózaton nem oszt, nem szoroz, csak egy korlátozott helyi régiót lát el. A szélenergia meg bizonytalan hozamú, a többi úgymond alternatív energiaforrással együtt. Itt megoldás lenne a nagyobb vízierőművek (pl. dunai vízlépcső) amelyeknek fix hozama van, és a duna az folyik éjjel-nappal télen-nyáron, a vízben rejlő mechanikai energia gyakorlatilag végtelen. Erre sok ország rá is jött (pl. Szlovákia) és ki is használja rendesen. A másik oldal meg a gyors reaálású (többnyire szénhidrogén tüzelésű) erőművek, amelyek kiegyenlítenék a teljesítményigény-ingadozást.
Ehelyett mi van Magyarországon?
Csökkentik a belső termelést (utána lehet nézni!) és növelik az importálást. Ez kinek jó? Nem is tudom... Pedig stabil belső termeléssel meg lehetne növelni az energiaexportot és elég jelentős hasznot hozna hosszútávon. Pl. Horvátországnak országunk az egyik fő energia beszállítója, Romániának is eladható lenne az olcsóbb saját termelésű energia, mint a sokkal drágább import továbbértékesítése. Ehelyett a döntéshozók (engedve a politikai rendszerbe is beépült zöldek nyomásának) inkább importálják az energiát. Lehet hogy alkalmatlanok a feladatra akik vezető pozícióban vannak? Lehet. Nem akarok politizálni. Mindenesetre annyit tudok hozzáfűzni a dologhoz, hogy ha ez így megy tovább annak érdekes vége lesz. -
#38
Sok kis önálló rendszernek nincs létjogosultsága, ugyanis azért van hálózatba kötve egész európa, hogy egyrészt tudjanak kereskedni az energiával (igen ez fontos gazdasági érdek) másrészt, hogy ha valahol monjuk borul egy erőmű, akkor lehessen importálni, vagy el lehessen osztani a túltermelt energiát stb. stb.
Ha egy ilyen dominó-effektus szerű jelenség miatt (akármennyire fejlett a hálózat, akármennyi pénzt ölnek bele, akármennyire figyelik ilyen jelenségek mindig is lesznek és a világ elektromos hálózítaiban mindig is lappang egy ilyen úgymond rizikófaktor ami ezeket a dolgokat előidézi, az energetika már csak ilyen dolog) összedől egy nagy kiterjedésű hálózat, akkor az nem megoldás, hogy önállóan elkezdünk termelni, mert a hálózati visszakapcsolásnál, szinkronizálások miatt bizonyos régióknak újra le kellene állnia, és nem is olyan decentralizált kialakításúak az elektromos hálózatok, hogy ezt lehetővé tegyék. Itt jönnek képbe az úgymond gyors reagálású erőművek, amelyek segítségével sokkal gyorsabban vissza lehet építeni a hálózatot. Ugyanis ilyenkor nem azt kell elképzelni, hogy most németországban leszakad egy kábel és napokig nincs áram, hanem egyszerűen létrejön egy olyan tranziens az egész hálózaton, ami egyszer lecseng és vége van. Az áramszünet meg abból fakad, hogy a nagy erőműveknek meg az alállomásoknak idő kell amíg újra nekiállnak termelni, illetve újra összerakják a hálózatot.
Nem olyan egyszerű dolog ez, hogy jaj 21.század hát mekkora drága rendszerek meg fejlett technika és akkor röhely hogy hiba van valamiben. Meg nem is arról szól a dolog, hogy ki mennyit fejleszti a hálózatot, mert nem létezhet olyan nagy kiterjedésű elektromos hálózat amely hibamentesen működik.
Egyébként meg örökérvényű Murphy törvény: Ami elromolhat az el is romlik.
Ez energiahálózatokra egy kicsit megspékelve úgy néz ki, hogy minél nagyobb teljesítményű a hálózat annál váratlanabbul következik be a hiba, és annál nagyobb kárt okoz, minél kevésbé felkészültek a hálózat üzemeltetői (remélem érthető az összefüggés). -
MPeter3 #37 Nem tudom, nekem is gyanus az egész. Lehet pesszimista vagyok, de kb. azt is írhatták volna: hogy "gyerekek" (uniós és leendő unió állampolgárok) látjátok milyen nagy probléma is lehet, ezért a következőket kell tenni.
...
Ide lehet minden olyat képzelni ami nem biztos, hogy a legjobb megoldás egy-egy államnak/tartománynak és esetleg a szakma sem támogatná teljes mellszélességgel. -
BlackRose #36 "Egyszersmind visszautasította a sajtóbeli vádakat, hogy keveset költ a hálózata karbantartására, fejlesztésére."
Erről jut eszembe, amikor kb. 16 évvel ezelőtt a suliban elektrotechnika alapjai órán a leghülyébb srácot feleltette a tanár (aki egyébként nagyon jó tanár volt és kivállóan ismerte az anyagot), a leghülyébb és elképesztően buta srác persze soha nem tanult, de azért valmire (1-2%) emlékezett az órákon hallottakról, viszont ezeket az információkat már nem tudta összekötni, és ezért elkezdett szédülete marhaságokat válaszolni. Na most a tanár, úgy viccnek megkérdezte, hogy miért akar új dolgokat kitalálni a váltóáramról, amikor a váltóáramról már Nikola Tesla mindent kitalált.
Persze nem éppen így van, a modern energetikai rendszerek komoly informatikai háttérel rendelkeznek, stb. de azért egy picit nevetségesnek tartom, hogy pl. 20-30 évvel ezelőtt nyugateurópában (és persze az USA-ban sem) nem is tudták, mi az áramkimaradás, ma pedig a modern rendszerekkel mindenütt gond van. Megpróbálok egy értelmes választ adni. Központosítás, egy helyen (vagy kevés helyen való tervezés) és mesterséges árpolitika az ami az energetikai rendszert most még csak problematikussá teszi, de hamarossan nagyobb gondok is lesznek.
Na OK, nem akarok okoskodni, mert ez nem éppen a szakterületem, habár elektrotechnikai szakon végeztem, de nem foglalkozom ezzel profi szinten, a tanulmányaimat meg már olyan régen végeztem, hogy már sokmindenre csak halványan emlékszem, de szerintem itt nem technikai a probléma - bár nem elsődlegessen, hanem szervezési, tervezési, adminisztrációs vagy nevezzük akár menedzment problematikának, ami alapjából a mindenre mancsot vető állam irtózatos melléfogásaiból ered.
Aztán érdekes, a TV-n volt egy kép ahol a cikkben szereplő acélkonstrukció el volt törve a rossz idő miatt. Na most persze statikát is tanultam, persze az is régen volt, de érdekel, hogyan számolták ki az egész dolgot, mert egy szél az ilyen konstrukciót nem szabad eltörje, még ha nagyon nagy erejű sem. Gondolom itt is valami olyan dolog történt mint a magyarországi autóutakkal, amelyek rövid idő alatt tönkrementek. Hogy miért, hát valószínűleg azért mert drága pénzért vékony az anyag, mert a kisérő bürokráciát másképpen nem lehet eltartani, akkor marad az úgynevezett "capital goods"-on való spórolás. Csak ennek a módszernek van egy nagyon rossz eredménye,... -
mugab #35 Jó látni hogy a művelt nyugaton mekkora hülyék dolgoznak, amúgy aki
kicsit tanulta a szakmát sejti hogy ez egy halálos baromság amit mondanak
az összeomlás okáról
Amúgy meg Magyarországon leginkább a szerencse az ami az áramellátást olyan szinten tartja amilyen tudniilik az alállomások többsége távfelügyelettel dolgozik így ha valami hiba van a személyzet érkezése minimum egy óra ...
-
léry #34 mit kell ettől beparázni? fél óra áram nélkül? na és? én sajnálom, hogy mi nem kaptunk belőle. 
-
#33
szóval sztem nem kell túlerőltetni a szélerőműveket -
#32
A szélerőművekkel az a gond, hogy nem szabályozhatóak, ezért nem alkalmazkodnak a változó fogyasztáshoz.Ha mondjuk csúcsidőben éppen szélcsend van akkor a kieső teljesítményt fosszilis(pl. gázturbinás) erőművekkel pótolni kell. Szóval ha sok szélerőművet építünk akkor hasonló teljesítményű csúcserőműveket is építeni kell, hogy fenn tudják tartani mindig az egyensúlyt. -
#31
Én úgy tudom, hogy paks egy állandó szinten tartja a termelését és a többi erőmű növeli/csökkenti a termelést a fogyasztéshoz igaítva. -
Cat #30 a szénerőmű szennyezi a környezetet, a szélerőmű meg nem. Előbbinek a közvetett költsége (a környezetszennyezés, az asztmás gyerekek, a lerövidült élettartam, a tüdőbetegségek, a szénbányászattal összefüggő mindenféle kár) nincs benne az általa termelt áram árában, szóval szerintem mindenképpen indokolt a szélerőművek felülsúlyozása. -
Munkas #29 A MAVIR közleménye azért elgondolkoztató. A mókás a dologban az, hogy nálunk egy atomerőmű teljesítményét állítgatják hozzá a hálózathoz, a kisebb erőművektől meg közben (jóval drágábban) mindenképp átveszik az áramot.
Ez gazdaságilag is nonszensz. Egy szélerőműnek ötször annyit fizetnek ugyanannyi áramért (a szeneseknek azért kevesebbet), és közben Pakson meg fél napokra leterhelnek egy blokkot, ami többet termelne, mint öt másik erőmű. Akkor mitől is kerül sokba a villany?
A másik meg inkább biztonsági szempont (igaz ez megint túlmutat a politikusok előrelátásán), hogy az atomerőműveket alaperőműnek tervezték, és nem arra, hogy fel-le terheljék őket. -
szgege #28 Itt alapvető gond az,hogy ténylegesen nincs nagy hálózat fejlesztés. Az Eu maga arra törekszik,hogy minnél jobban egybe legyen a hálózat és arra nem is gondolnak,hogy az önellátó rendszernem ártana. Persze e mögött a rendszer mögött a pénzről van szó mi másról,ugyanis így lehet kereskedni a villannyal ,lehet tőzsdézni.Közben meg basznak fejleszteni a hálózatot,az itthon felvásárolt szolgáltatókat jól szétbaszta külföldi tulajok,hallottam szép dolgokat. Ott spórolnak,ahol csak tudnak. -
eax #27 Oops, sorry, nem tudtam, hogy nem tori a sorokat... -
eax #26 Hat ami azt illeti vszg nem "valamire kentek" a hibat, hanem megjeloltek az okat. Nem hiszem, hogy nekik attol jobb lenne, h. a szeleromuvekre, es nem pl. napkitoresre, magnetikus doppler effektusra, vagy mas hasonlo dolgokra kenni a dolgot (meg mielott nekemestek: http://www.szabilinux.hu/moka/pokoli_operator.html)
Egyebkent erdemes elolvasni a mavir allasfoglalasat is szeleromu temaban: http://www.mavir.hu/domino/html/www/mavirwww.nsf/vAllPages/0656A201AB0B5123C12570F1002D415D/$FILE/szeleromuvek_060109.zip
Udv. eax -
#25
Azért mégiscsak van amikor jobb az ÉMÁSZ. 
-
Cat #24 A leginkább érdekes a dologban az, hogy az áramszolgáltató a szélerőművekre keni a hibát. -
#23
Nálam érdekes dolog történt, amikor elment az áram. A lámpám fényerején láttam hogy valami áram zavar van (3-ból kettő ki is égett), aztán hallottam, hogy kattan a monitorom (mivel nem kapott áramot). Aztán vissza jött az áram, de a gépem nem állt le, pedig nincs szünet mentes tápom. Haverom gépe és a városi internetet biztosító szerver is le állt.
Egyébkén Codegen tápom van.
-
#22
http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=gyorsinditasu_tartalek_eromuvek -
#21
Lehet hogy hirtelen túl sok erőművet állítottak le,a túltermelésből hiány lett, és be kellett kapcsolni néhány kisebb gyorsindítású erőművet. Vmi ilyesmi történhetett. 
-
Epikurosz #20 Nem figyeltél.
A nagy rendszer ne legyen vízfej, hanem sok kis önálló rencer, amely természetesen egy nagy rendszer része, de ha kell akkor képes önállóan is működni. Individualizmus, nem kommunizmus, ha érted. -
Emmegki #19 Nálunk 2x volt rövid < 1mp áramszünet (ami csak arra jó, hogy a szgépet lenyomja, bár másodjára "csak" fagyasztott) Meg látszott még 1-2 fesz. ingadozás a lámpán.
