98
-
cain #98 mármint a napelemeket? ezerévesek... -
#97
Ez egy rendkívül értelmes hozzászólás volt, gratulálok hozzá. 
-
#96
leszarom -
Epikurosz #95 most találták fel őket, te. -
cain #94 nyilván ezért van van minden ház tetején napelem. :D -
cain #93 nyilván. de ez a pár százalékos hatásfok nagyon lerontja a megtérülési időt, a nagy felület viszont általában növeli a karbantartási költségeket. -
Epikurosz #92 Egy épület tetejének felszíne kb. 100 négyzetméter, vagy több.
Akik napelemekket telepítenek, azok ennek 10%-át ha kihasználják.
Ha befedem a felét olcsó műanyag napelemekkel, akkor már ugyanott vagyok, mintha méregdrága kollektorokat használnék. -
szivar #91 A nagyon jó hatásfokú napelemekett (40-45%) aranyárba mérik. Ezeknek csak ott van létjogosultsága ahol minden dekagram számít, pl. a műholdak áramellátásánál. Nem mindegy hogy 1T napelemet cígelnek fel, vagy csak 300kg-ot. Ezen helyzetben igencsak megtérül ha a drágább de nagyobb hatásfokú napcellákat alkalmazzák. Már ha csak az utiköltséget tartjuk szemelőtt.
Ha a földön maradunk, akkor az ár/teljesítmény arányon kívül figyelembe kell venni agyegy rakat egyébb dolgot is. Pl. a megtérülési időt, a telepítéssel és karbantartással kapcsolatos kiadásokat. Az élettartamot meg majdhogynem kifelejtettem. Amennyiben a fentebb említettek (meg biztosan kihagytam valamit:( )konstellációja megfelelőbb mint a magasabb hatásfokú napelemek használata esetén, akkor kisebb hatásfok és nagyobb felület ide vagy oda, ez utóbbi kerül az olcsóbba a beruházók szemével tekintve. Kivéve ha a beruházást eszközlő nem magyar stílusban kíván befektetni. -
cain #90 na akkor leforditom, mit jelent ez:
sokszorosan akkora felületnyi kell belőle ugyanannyi villamos energia előállitásához, mint a "hagyományos" napkollektorokból.
viszont beruházói részről egyáltalán nem mindegy, mekkora területen kell a beruházást végezni, ugyanis állambácsi és spanja, az önkormányzat hajlamos a telkeket terület alapján (is) értékelni...
egy jófajta galliumarzenidből készült napelem hatásfoka jó viszonyok között akár a 42-45%ot is elérheti, ehhez viszonyitva "a nem túl nagy" saccra max. 5% lehet. tehát nyugodtan számolhatunk olyan 8szoros felületaránnyal a hagyományos technika javára, ha ugyanannyi áramtermelést akarunk...
egy jó ideig ez még nem lesz versenyképes technológia. -
Epikurosz #89 [URL=http://www.eletestudomany.hu/hirek/995.html]"A polimeralapú napelemek hatásfoka jelenleg még nem túl nagy, de a nagyon olcsó és egyszerű technológiájuk kárpótol ezért."[/URL] -
Epikurosz #88 Nemtom, nézz utána. Élet és tudomány. -
#87
A problémádra azért nem olyan bonyolult a válasz.
Szóval a részenkénti visszakapcsolás az annyiban áll meg, hogy a 120/220kV-os alállomásokon (ugye automatizált vezérlés) oldják meg a részleges visszakapcsolást.
A fogyasztók bekapcsolási áramlökéseit meg úgy kompenzálják, hogy a rendszer úgy van felépítve (mármint a középfeszültségű hálózat (35...4kV, illetve a kisfeszültségű 0,4kV vagy 230/400V ahogy tetszik...) hogy van benne annyi rugalmasság, hogy elbírja azt a bizonyos áramlökést.
Erre a magyarázat leginkább a hálózat belső ellenállásában keresendő (az korlátozza azt a bizonyos lökést) másrészt az induktív/kapacitív kompenzáló berendezésekben. Nem tudom, hogy az MVM hogy áll ezekkel (mármint kompenzálással) sok alelosztóban láttam már kondenzátortelepet, fojtókat, ilyen céllal, de ránézésre nyilván nem lehet megállapítani, hogy egy hálózatban hogy alakul a teljesítménytényező.
A rugalmassággal kapcsolatban még annyit, hogy szabványok vannak minden villamos rendszerelemnél, lökőáramokra. legegyszerűbb példa az olvadóbiztosító. Ezek is úgy vannak kialakítva, hogy pl. névlegesen 400A, de ha az ember megnézi a karakterisztikáját, akkor azért ottvan, hogy pl a 400A-es olvadóbetét 1s-ig 2000A-t bír ki. Ugyanígy minden alkatrész méretezése (trafók, kábelek, kötések) számol ezzel a ténnyel, és bele van kalkulálva az áramlökés.
Más kérdés, hogy a jelenlegi magyar közép/kisfeszültségű hálózatot még a régi szabvány szerint tervezték amelyben nem számoltak azzal, hogy pl. a sima halandó is 2...3kW-os klímákat szerelhet a lakásába... -
#86
Kedves Ace McCloud.
Nem érted ugye? Nem baj...
Egy ilyen "egy apró ostoba hiba" számtalanszor megtörténik számtalon országban. Hogy egy ilyen apró ostoba hiba most miért lett ekkora esemény? Csak.
Ha nem csak felületesen olvastál volna bele abba amit írtam meg utána is járnál a témában (Soroljam a tanáraimat, villamosmérnök ismerőseimet, internetes anyagokat?) talán értenéd is...
Az "egyszerű stratégia" nem más, mint a gyors reagálású erőmű (meg sok más dolog a hálózatban, de ebbe most ne menjünk bele) és kezdik is belátni, hogy szükség van rá. Csak ugye onnan nem lehet annyit lenyúlni, mint egy pl. széntüzelésű erőműnél...
Szélerőművek? Nagyjából egyetértünk.
Vízierőművek létrehozásánál meg lehetne előzni a környezeti károk nagy részét, de ha még maga a vízierőmű építése sem áll érdekében a vezető hatalomnak, akkor teljesen mindegy ilyen szempontból. -
cain #85 és mennyi a hatásfokuk? :) -
Epikurosz #84 van 1 jó hírem: megjelentek a műanyag (polimer) napelemek. :-) -
cain #83 azért, mert galliumarzenidből készül. egy ilyen kristály húzása nem olcsó móka, ráadásul külön-külön a gallium és az arzén is mérgező, és szobahőmérsékleten szublimál, mint állat. ;)
meg az a kurv@ nap se süt eleget. most mondd meg... -
#82
Nem! :) Olvasd el még egyszer hogy mit írtam! :)
Szívni nem lehet 10m-nél (illetve 1 bar-nal) nagyobb vízoszlopot, mert ugye a gravitáció nagy úr itt a Földön, s 9,82 m-es vízoszlop (ha a sűrűsége 1000 kg/m3) felett szívás esetén szétszakad a vízoszlop. A megoldás az amit írtam nem szívják, hanem nyomják. Szóval szivattyúval a vizet "nyomják", így el lehet érni sokalta nagyobb nyomásokat, igen ennek lehet eszköze a soros szivattyú kialkítás, vagy az a nagynyomású szivattyú elé épített un. Booster szivattyú (kavitáció elkerülése végett). Gyakorlatban is mindenhol a szivattyúval jellemzően nyomnak s nem szívnak, talán pint emiatt. "?" ;)
Röviden a magasság csak szívásnál korlátoz, de nyomásnál nem, ott lehet technikai megoldásokat keresni szívásnál nem, ott tetszik, nemtetszik a fizika az úr. ;) -
Cleawer #81 tééééleg bakker:) félre klikkeltem, bocska -
Epikurosz #80 Ezugyebár 3P kartácsnak ment...de nekem sem árt tudni (amúgy tudtam :-) -
Cleawer #79 "(illetve ez a szivattyúzás energiát a víz föld alá tőrténő "lepumpálásánál" viszik be lévén szívni max ~10m-es vízoszlopot lehet ;) "
Egy lépcsős esetén,de lehet többlépcsős szivattyú is:) -
Epikurosz #78 Nagyjából igazad van.
A geotermikus energia legkönnyebben ott hasznosítható, ahol magától a felszínre tör a víz (hévíz). Ott már csak a vízkövesedést kell megoldani.
Lengyelországban melegházak fűtésére használják, ezért olyan olcsó a lengyel paradicsom. -
#77
Ne csinálj ebből is napi politikát. Azt meg csak záró jelben jegyzem meg, hogy a legaktívabb atomerőmű ellenes politikusunk Illés Zoltán Fidesz politikusa. Aki sajnos teljes tudatlanságát megvillantva sajnos ostobaságokat irogat, ami végül is nem csak az "atom lobbi", hanem a racionális zöldek munkáit is lehetetleníti, mert sok esetben összemossék velük. Hiba!
Geotermikus energia használhatósága:
Tegnap ugyan erről írtam, de nem fejtettem ki. Akkor most kifejtem, mert a tévhitek és a felületes ismeretek ismét megalapozatlan dolgot hoznak fel.
A geotermikus energia (értsd meleg víz) hőfoka villamos energia termeléshez rendkívül alacsony. Jó esetben 80-90°C hazai viszonlatban. Ebből így villamos energiát termelni nem lehet, azonban távhő ellátáshoz már használható (hazai példák a teljesség igénye nélkül: Szólnok, Sárvár, Békéscsaba,...). Villamos energiához való felhasználásnál, csak un. előmelegítésre alkalmas, azaz ezzel az energiával előmelegítjük azt a vizet, amit valamilyen úton tovább mellegítünk, technikailag itt elsősorban a fosszilis (szén, gáz, olaj) jöhet szóba. A villamos energia termelésnél a friss gőz hőmérséklet 520-530°C körül mozog, tehát még csak nem is jelentős ez az érték, persze elhanyagolni sem szabad. Az energia pozitívum mellett van néhány megfontolandó egyébb tényező ami ismét korlátozhatja a felhasználhatóságát:
1. A geotermikus energiát ma úgy "nyerik ki" többnyire pl. hőszólgáltatáshoz is, hogy egy fúrt csövön lenyomnak vízet, amely mélyen a közet repedésein felmlegedve átszivárog egy másik csőhöz ahol a már felmelegedett vízet felszívattyúzzák a felszínre (illetve ez a szivattyúzás energiát a víz föld alá tőrténő "lepumpálásánál" viszik be lévén szívni max ~10m-es vízoszlopot lehet ;) ). Az így cirkuláltaott víz mennyiségére korlátozó tényező az adott geotermikus hőfok állandó. Egyszerübben fogalmazva, csak annyi vizet lehet leszivattyúzni a föld alá amit a közet fel is tud folyamatosan melegíteni, ha ezt megnöveljük, akkor a kilépő víz hőmérséklet csökken, illetve ez a közet részlegesen lehül. Fenn kell tartani a hőegyensúlyt! Ez a hőmérleg sajnos nem túl jó hazai viszonylatban, tehát erőművi energiatermelési mennyisgéhez nem számottevő.
2. Ez a víz a felmelegedés mellett rendkívül feldúsul ásványi sókban és egyébb szennyező anyagokban, ezt a folyadékot tisztítani kell, majd egy hőcserélön keresztül át tudja adni az energiáját az energia termelési körnek. Csak érdekesség képp a '80-as években, de talán még a '90-es években is vadul ment a Sárvári Termál Kristály reklám. Tudjátok-e hogy az minek volt köszönhető? Nem nem ásványi sót akartak termelni :). Sárváron létesítettek egy geotermikus energiát hasznosító távfűtő műt. A fentebb leírt módon működött a tisztás során illetve a hőátadást szolgáló hőcserélők rendkivül sűrű eldugulását követő tisztítása során sok ilyen ásványi sóban is dús iszapot, szennyező anyagot mostak ki. Ez hatalmas költség volt, s romlott a rendszer rendelkezésreállása is. Majd jött egy rendkívül jó marketing fogás ezt a korábban szennyeződésnek titulált iszapot picit tovább tisztították, s a maradványt eladták a fentebb írt márka néven. Ez így önmagában már kezd egy jó árukapcsolásnak tűnni, de mégegyszer az így előállított energia egyrészt alacsony hőfokú, másrészt geologiai viszonyok szerint mennyisége is korlátozott s harmad részt a rendkívüli tisztítási költségek is jelenős árfelhajtó hatással bírnak.
Ez összességében jelentős villamos energia árnövekedést jelentene, amit végső soron mi fogyasztók fizetnénk ki. Még akkor is, ha un. az állam ezt "támogatná". Mert miből is támogat az állam? Ugye ő pénzt nem termel, hanem az adó Forintjainkat költi erre, tehát a finanszírozást is mi fizetjük végsősoron. Sajnos pont ez az igazság az összes államilag finanszírozott, vagy dotál árú villamosenergia termelésre. Ilyen dotált árú az összes szél erőmű, és sajnos több hagymoányos tüzelésű (olaj, szén, gáz) erőmű. Teljesen dotációmentes, valódi piaci törvény szerint pl. a Paksi Atomerőmű termel. Ma Paks egységköltség 10 Ft környékén van, s nézzétek meg, hogy mit fizettek a villanyszámláért! Ez is persze egy torzítás, de szó nélkül sem mehetünk el mellette...
Zárszóként annyit, hogy látszatra kecsegető pl. a geotermikus energia is, de ha nem ismerjük a velejárókat, akkor könnyen téves következtetét vonhatunk le. -
Epikurosz #76 Na, ja, nem vagyok elég vicces. Az önállóság márcsak ilyen száraz, unalmas dolog. -
Csukii #75 Epikurosz: legalább lenne poén értéke, de még az sem...
-
Epikurosz #74 Szicíliában régen sok erdő volt, meg források, kutak. Ahogy az éghajlat szárazabbá vált, plusz az erdőket is kiirtották, az emberek nagyobb közösségekbe tömörültek. A kevés megmaradt vízforrás birtoklása jelentette a hatalmat. És megszületett a maffia.
Én azt mondom, megint, hogy nem jó dolog a teljes központosítás, az, hogy valahol valaki elfingja magát, és emiatt neked nincs fürdővized, vagy leáll a hűtőd. Ez jobbágyság.
Vissza kell térni az önálló szabad paraszti gazdaságok filozófiájához. Erre tud épülni egy erős állam. Ha a részek gyengék, a nagy egész is csak gyenge lehet. -
szgege #73 Csak a mai "terror" fenyegette világunkban leginkább megszabadulni kívánnak az atomerőművektől,mert könnyű célpont és egy ilyen erőműhöz társadalmi támogatás kell,amit manapság nem nagyon kapnának meg. Bár ha Fletóra nézek,inkább atomerőművet kéne összehozni így,mint amit ő művel.
A megújulú energia jó lenne itthon,főleg a geotermikus,de drága kormányunk baszik támogatni ezen rendszerek kiépítését,napelem is dettó így van,míg másutt ez természetes dolog,hogy a ház közös világítása erről megy,itthon kurva drága és az állam nem támogatja igazán,csak úgy látszólag. Napkollektor jó dolog még szintén,s nem is nehéz megcsinálni. Ezért mondom azt,hogy kisfeladatokra igenis jók ezek a rendszerek. Elég sok minden lenne még itthon és itthon csinálják már a jó fűtőértékű biotüzelő anyagot az erőművekbe.
Hallottam én szépet,mikor a magyarok által jól kiépített fogyasztót kiszolgáló rendszert a németek szétkapták és helyette lett jóval kevesebb ügyfélközpont,aztán 70-80 éves néni reklamálni mehet 100 km utazva.Nah ezt nektek nagy német villamos szolgáltatók,menjenek a k......
Meg ugye a hálózat karbantartások és minden szart számonkérnek a felelős mérnökön,még ha tényleg szükséges volt az a kiszálás. -
Borzpapir #72 A Star Trekkben szokták az ilyesmit kaszkádreakciónak hívni.
Valamikor régen volt a mindenttudás egyetemében egy rész erről (kifelyezetten az Olasz fajtáról), nagyon jól ábrázolták egy kis űrfelvételen.
A megújulóval kapcsolatban meg hallottatok-e már a geothermális erőművekről? Azt mondják kifizetődő lenne, amíg meg nem hasznósítjuk, marad az atom. Hiába mond bárki bármit, Paks NEM SUGÁRZIK. (vagy ha igen, kis dózisban még hasznos is!) Na meg a fúziós erőmű Franciában (meg Svájcban). Vélemények? -
Mipi #71 Én az e-on ról nem gondoltam volna ezt! Egy elég jő szolgáltatócég! Azért a németek nem szart szolgáltatnak. Itt Békés Megyében is voltak áramingadozások a DÉMÁSZ hálózatán. -
#70
Olvasgatom a vitákat a megújjuló energiaforrások használatának szükségességéről kirobbant vitát. A vita picit parttalan s mindkét tábor tud érvet s ellenérveket felhozni.
A megújjuló energiaforrások gazadaságosságáról erősen területi megoszlás szerint kell gondolkodni. Ma megújjuló erőforrásokban még mindig a legjelentősebb a vízenergia. Magyarország vonzatában sajnos látnunk kell, hogy relatíve rosz adottságaink vannak a megujjuló energiaforrások terén (víz, szél, szolár, vagy épp geotermikus). Természetesen e mellett ha nem is jelentős mértékben, de támogatni kell legalább kutatási céllal ezen energia termelő egységek telepítését.
A környezetvédelem hazai hozzáállása is elég "érdekes" akár ezen a területen is. Nem is akarok példálózni pl. a politikai színektől is rettentően erős Bős-Nagymaros kérdéséről, de ettől érdekesebb, hogy volt rá valós szándék, hogy un. szivattyús tűározos erőművet építettek volna Pilisbe (éjjeli árammal a vizet felszivattyúzzák egy magaslati víztározóba, s nappali csúcsnál meg lezúdul). A környezettanulmány után "érdekes módon" tájvédelmi körzetté nyílvánították a kiszemelt területet. Ilyen hely is kevés van, ahol ilyen típusú erőművet építhetnek, s azt is így "kezeljük". Pedig valóban hiányzik a gyorsan szabályozható erőmű (jellemzően menetrendtartó) a hazai palettából.
A másik furcsa dolog, hogy alaperőműként relatíve drága erőművek is vannak. Az ilyen erőműveket és az un. vonali import kiváltásánál esetleg ésszerűnek tűnő alternatíva lenne, Paks bővítése.
Ma itthon európai mércével rettentően magas az atomerőmű elfoadottsága, de kényes a terület, s egy határozott kampány mellette/ellene gyorsan befolyásolja a támogatási index mértékét. Azonban azt is fel kell mérni, hogy a villamos energia igényünk meredeken emelkedik s ezt ki kell szolgálni a kérdés a hogyan. Tényleg hogyan? Lehet importból, lehet atomerőművel, lehet drágábban termelő gázos, szenes erőművekkel. A megújjuló energia forrás itt nem rúg labdába, mivel mint írtam is ebben tudomásul kell venni, hogy rosz adottsággal bírunk... -
#69
A cikkben ismertett jelentősnek nevezhető esemény mellett több erőműben is okozott ez kisebb-nagyobb üzemzavarokat, amit az erőmüvek rendszerei is megéreztek.
Az ilyen és hasonló események miatt komolyan el kell gondolkodni, hogy a liberalizált áram piac valójában mennyire is biztonságos, mennyire is szólgálja a valós fogyasztói igényeket. -
#68
Azt kell, hogy mondjam, hogy tévedsz. ténylegesn van úg hogy jelentősnek nevezhető teljesítménnyel csökkentik a Paksi termelést. -
szgege #67 Nah szóval a zöld energia nem rossz,de csak kis mennyiségű energiát tud termelni. Nem lehet rá annyira számítani,mint mondjuk az atomerőműre.
Ami ezt az összekötött rendszert illeti egy baromságnak tartom,mert a villanyt nem a pénz irányítja. Így ha túlterhelt egy szakasz és ott éppen folyna egy nagyobb átvitel,jól megnyomja a hálózatot. Itthon nálunk már egyetemen is a profok és tapasztaltabb tanárok mondták nagy szar lesz itt,lassan majd jelentkeznek a problémák a hálózaton. Hál istennek a magyar mindig talpraesett volt és a szarból is csinált valamit,így talán nem szívunk annyira.
Ami Paksot illeti emlékeztek arra,mikor le kellett állítani egy blokkot. Ez is egy alapvető hibából jött,s szakmai hibából,nem is egyszer. Paks vezetője mindenegyes választáskor megújul,mert ugye ott pénz van és éppen az aktuális seggnyaló kerül oda,persze az illető segg a szakmához de nem gond.Sajnos ez tényleg így van,én is csodálkoztam rajta,de hát ez van. Országunk egyszerűen nevetséges,amit az energia iparban művel. Többek közt ezért is szartam a szakmámra ezen területére,mert nagyot nem lehet tenni,ha nincs kapcsolatod,okádhatnékom van néha ettől az országtól. (BME VIK:Erősáramú szakot végeztem) -
BiroAndras #66 Ezért vannak összekapcsolva a hálózatok. Ha lokálisan nincs elég kakaó, hoznak máshonnan.
Gond akkor van, ha hirtelen nagy, nem tervezett változás történik a rendszerben, mert akkor óriási áramok indulnak meg sorban túlterhelve minden vezetéket. A lökés nyomában keletkező hiány meg az erőműveket terheli túl, így az eredmény egy totálisan lakapcsolt hálózat.
Ez a láncreakció megfelelő tervezéssel, és folyamatos fejlesztéssel elkerülhető lenne. Sajnos az ilyen típusú beruházásokhoz (iszonyat sok pénz, és nincs azonnali látványos eredmény) komolyabb katasztrófák kellenek. -
halgatyó #65 Folytatva az előző gondolatot: lehetséges lenne, hogy egy Dunántúlnyi hálózatban nincs elég tartalék, egy városrésznyiben meg van? Vagy fordítva?
Vagy mindegyikbe bele van építve? Ez akkora tartalékot igényel, aminek költségeiből -- csak becslésem -- kitelne egy-két üzembiztosabb hálózat, meg egy-két csúcserőmű. -
halgatyó #64 Minél többet töprengek, annál kevésbé értek valamit. Először leírom azt ami világos, az utolsó bekezdésben jön a nagy sötét anyag:-)
Szóval, képzeljünk el egy áramszünetet, ami már órák óta tart. A hűtőszekrények melegszenek. A lakások hűlnek (tél van, és a gázkazán csak akkor működik, ha megy a keringtető szivattyú). A villanybojlerek is hűlnek.
Amikor az áramot visszakapcsolják, ez a sok fogyasztó mind egyszerre kezdi szívni az áramot a drótból. Ráadásul, mint tudjuk a villanymotorok induláskor rúgnak egyet a hálózatba. De a síma ohmikus fogyasztók sem tétlenkednek. A hálózat pedig nem erre van méretezve. (komoly matematikai elemzések tárgya, hogy egy bármilyen rendzerben mekkora túlméretezésre van szükség x% üzembiztonság eléréséhez, ennek jelentős gazdasági függései is vannak).
Vagyis a hálózatot elvileg -- ha már egyszer lekapcsolt -- nem lehet csak úgy visszakapcsolni. Minél régebben kapcsolt le, annál jelentősebb tartaléknak kell beépítve lennie a visszakapcsoláshoz. Ha viszont ez a tartalék bele van építve, az komoly gazdasági többletkiadást jelent, viszonyítva a fenti elemzésekben meghatározott tartalékhoz.
Most jön amit nem értek. Első pillanatban bárki rávágná a frankót: nem egyszerre, hanem részenként kell visszakapcsolni. Csakhogy: ez nem oldja meg a problémát. Ha egy Magyarországnyi hálózat nem bírja el Magyarország összes bekapcsolt hűtőszekrényét , villanymotorját és villanybojlerét, akkor mi a garancia arra, hogy egy megye hálózata elbírja ugyanezeket a fogyasztókat az adott megyében? Vagy akár egy városrész hálózata az adott városrészben? -
halgatyó #63 A 80-as években hallottam ilyen átkonvertáló állomás tervéről (nem ez volt a hivatalos neve), amikor tervbe vette valaki, hogy Magyarországon keresztül összekapcsolnák a nyugat-Európai és a keleti blokk villamosenergia rendszerét. Pont a keleten általános frekvencialengések és eltolódások miatt.
(Saját szememmel láttam a pakson egy ilyen kijelzőt, ami tartósan 48 Hz-n állt. Akkor épp ennyi volt a freki a keleti rendszerben, és néhány percenként ingadozott 1-2 tizeddel. Állítólag nyugaton szuper stabil 50 volt mindig, de ezt nem láttam, csak mondták)
Végül nem tudom, hogy ez az átkonvetráló (AC-DC-AC) állomás megvalósult-e? -
kvp #62 A jelenelgi rendszer legnagyobb baja, hogy nincsennek benne bufferek. Ez olyan, mintha valaki egy kisfeszultsegu digitalis rendszert akarna tapszuro kondenzatorok nekul mukodtetni. Vegulis lehet, de meg egy aktiv feszultsegstabilizatoros tapnal is ossze vissza fog ingadozni a feszultseg mivel a tap nem kepes olyan gyorsan alkalmazkodni a fogyasztashoz mint ahogy az valtozik. Erre talaltak ki a kulonbozo kondenzatorok hasznalatat.
Tudom, hogy ez valtoaramnal nem alkalmazhato, de letezik halozati rendszerekhez is levalaszto-buffer egyseg (ac-dc-ac konverterrel). Sajnos a magas veszteseg miatt nem eri meg ezeket hasznalni, pedig ha pl. a kis eromuveket is ilyennel kapcsolnak a halozatra (dc bufferkondenzatorokon keresztul), akkor a halozat szabadon tudna kivenni teljesitmenyt beloluk. (es egy ilyen tranziensnel kvazi szunetmentes tapnak hasznalhatnak oket) A levalaszto rendszerek masik haszna, hogy szelsoseges frekvenciatartomanyban is mukodnek, azaz akar 60 Hz-es gerinchalozati betaplalas eseten is 50 Hz-es stabil kimenetuk van. Egy hasonlo rendszer van pl. a budapesti teherelosztoban az altaluk iranyitott elektromos halozat es az epulet belso halozata kozott. Az egyetlen baja hogy nagyon draga es magas a vesztesege. Nagyobb meretben ezek az ertekek jobbak lennenek. -
Munkas #61 "a szénerőmű szennyezi a környezetet, a szélerőmű meg nem. Előbbinek a közvetett költsége (a környezetszennyezés, az asztmás gyerekek, a lerövidült élettartam, a tüdőbetegségek, a szénbányászattal összefüggő mindenféle kár) nincs benne az általa termelt áram árában, szóval szerintem mindenképpen indokolt a szélerőművek felülsúlyozása."
Érdemes azért végiggondolni a szélerőművek teljes energiatermelési ciklusát a létesítéstől a leszerelésig. Keletkezik ott káros anyag rendesen. Most nem mennék bele tételesen, de a legtöbb „alternatív” energiaforrás jobban károsítja az embereket a hagyományosoknál, különösen ha a megtermelt energia arányában nézzük.
-
Epikurosz #60 Szerintem a legegyszerűbb módszer az lenne, hogy veszel egy standard edényt, abba beletöltesz 1 liter vizet (lehetőleg desztillált legyen) és megméred, hogy hány perc alatt éri el a forráspontot, percben. -
Epikurosz #59 "A szélerőmű építés Magyarországon úgy hülyeség ahogy van."
Nem kell ilyen kategorikus kijelentéseket tenni.
Én mindig egy olyan tanyáról álmodtam, amely önellátó: napenergia+szélenergia+esetleg egyéb módozatok (pld. geo, vagy hidrogén alapú üzemanyagcellák).
Hegyvidéken: + mikrovízerőmű.
A nagyvárosok ellátására meg a legjobb az atom.
Szenet kivonni teljesen, gáz átmenetileg még menjen.