#70
Olvasgatom a vitákat a megújjuló energiaforrások használatának szükségességéről kirobbant vitát. A vita picit parttalan s mindkét tábor tud érvet s ellenérveket felhozni.
A megújjuló energiaforrások gazadaságosságáról erősen területi megoszlás szerint kell gondolkodni. Ma megújjuló erőforrásokban még mindig a legjelentősebb a vízenergia. Magyarország vonzatában sajnos látnunk kell, hogy relatíve rosz adottságaink vannak a megujjuló energiaforrások terén (víz, szél, szolár, vagy épp geotermikus). Természetesen e mellett ha nem is jelentős mértékben, de támogatni kell legalább kutatási céllal ezen energia termelő egységek telepítését.
A környezetvédelem hazai hozzáállása is elég "érdekes" akár ezen a területen is. Nem is akarok példálózni pl. a politikai színektől is rettentően erős Bős-Nagymaros kérdéséről, de ettől érdekesebb, hogy volt rá valós szándék, hogy un. szivattyús tűározos erőművet építettek volna Pilisbe (éjjeli árammal a vizet felszivattyúzzák egy magaslati víztározóba, s nappali csúcsnál meg lezúdul). A környezettanulmány után "érdekes módon" tájvédelmi körzetté nyílvánították a kiszemelt területet. Ilyen hely is kevés van, ahol ilyen típusú erőművet építhetnek, s azt is így "kezeljük". Pedig valóban hiányzik a gyorsan szabályozható erőmű (jellemzően menetrendtartó) a hazai palettából.
A másik furcsa dolog, hogy alaperőműként relatíve drága erőművek is vannak. Az ilyen erőműveket és az un. vonali import kiváltásánál esetleg ésszerűnek tűnő alternatíva lenne, Paks bővítése.
Ma itthon európai mércével rettentően magas az atomerőmű elfoadottsága, de kényes a terület, s egy határozott kampány mellette/ellene gyorsan befolyásolja a támogatási index mértékét. Azonban azt is fel kell mérni, hogy a villamos energia igényünk meredeken emelkedik s ezt ki kell szolgálni a kérdés a hogyan. Tényleg hogyan? Lehet importból, lehet atomerőművel, lehet drágábban termelő gázos, szenes erőművekkel. A megújjuló energia forrás itt nem rúg labdába, mivel mint írtam is ebben tudomásul kell venni, hogy rosz adottsággal bírunk...
#70