Szövetségben egyesül a Windows és a Suse Linux

sztív barom

tyû te jó ég mennyi ember ír ide 😄 hihetetlen....
Csak így poénból utólag már azt se tom kinek válaszolva az Ultrasparc T1-rõl annyit hogy, hogy 8 magja van és minden magja 4 eseményszálat futtat párhuzamosan, meg lehet oldani, nagyon jó mérnökök vannak ott... mivel csak 1 floatpoint 1ség van a T1-ben 3d-re és hasonlókra háááááát sz*r, de webszervernek hihetetlen jó, takaékos, halk, és nagyon erõs 😊 na most az Ultrasparc T2, v más néven Rock amit jövõre terveznek float pointing számításokban is jóval szerencsésebb lesz amiért szerintem érdemes rá odafigyelni, biztos sokan tartanak most majd hülyének és jönnek az intel logikával 😊
Nekik ajánlom figyelmükbe 😊 T1
Akinek nem elég
teszt
És aki nekem esik hogy én hülye vagyok az maradjon a jó öreg inetlnél akinek mindenki mindent megbocsát, és a többi és a többi 😊))

ez még él ez a fórum?

Igaz, bocs... Tudod, én ilyen "csõ mode on" Amigás vagyok.. 😊

Ne bolondozz már... <#sniffles>

Miért nem? Elverik a feneküket? 😄D

Végülis a Power architektúra is sokat merített az m68k-ból. Fõleg, hogy a fõ tervezõ (az IBM mellett, ami a Powert illeti) közös cég, a Motorola volt.

A PPC elõtti MAC-eket se felejtsük ki. Meg sok embedded rendszer is azt alkalmazta, mert könnyû volt programozni asm-ben. Semmi protected mode, lapozás, meg ilyenek. Viszont sok hasznos címzésmód, sok regiszter, 32 bit, stb.

Ez már igazi paranoia. Ilyen komoly csalást még az IBM sem engedhetne meg magának.

"m68k ez vajon, miert nem terjedt el igazan anno. "

Már hogy a halálba ne terjedt volna el?
Az összes Amiga meg Atari (bár ez utóbbiak tényleg nem voltak olyan híres itthon, mint az Amiga) gép ezt használta. Többek közt preemtív multitask, 1985 (!!!)-ben, harware-es support az ablakkezelésre, stb. Igazándiból 1994-1995 körül kezdett halódni az Amiga, akkoriban jöttek ki a Wolf3D/Doom-szerû stuffok, amiben sajnos az AGA chipset (amiga1200/4000 grafikus chipset) nem volt túl jó, vel 8bitplane-nel dolgozott, tehát 8x kellett kiszámolni ki egy frame-et. (meg persze az sem tet jót neki, hogy minden progit úgy csináltak meg, hogy menjen A500-on is, ez kb olyan, mintha a mostani játékokat EGA-ra optimalizálnák, és semmi sem használna ki a jelenlegi hw-t, mert akkor nem menne a régi gépeken)

Na majd pont a gyártónak fogok hinni akinek pont az az érdeke, hogy nagy legyen a hype a saját procija körül...

Nos lehet itt technikai vonalon vitákat órákig folytatni, de tény ami tény, ha ez a CELL proci olyan jó és olcsó lessz, hogy mindent odaver, de nagyon, akkor el is fog terjedni.
Hogy ha viszont a jelenleg az Intel és AMD által képviselt vonalnál nem lessz jelentõsen erõsebb és e mellet még olcsóbb is akkor olyan sorsra jut mint a Betamax videó rendszer. És itt még nehezebb a helyzet mint a videónál, mert itt már van egy kiforrott szofver park ami egy konkrét hárdverre van kihegyezve. Errõl még nehezebb átállni mintha nem is lett volna semmi és csak a jobbikat kellene választani.

A cikkel kapcsolatba meg annyi a véleményem, hogy hajrá MS és tessék otleteket meríteni a SuSe Linux bizony-bizony jó elemeíbõl!

A jövõ év vége felé jövõ AMD-ATI-féle CPU-GPU hibridek még érdekesek lehetnek. Mármint nem csak grafikára lehet használni a GPU-s részt. Nem tudom, hány shader-egység fér majd bele, de már néhány is szép FLOPS teljesítményt nyújt. Csak nem a legkönnyebb általános számításokra használni.

sajnos a cell féle jóval fejletebb felépítésü procik ideje a pc szinten még nagyon messze van
annyira rá épült már minden az intel meg az amd által gyártott ezeréves lasu alapokon nyugvó felépítésü procikra a piacon hogy sajna ez sokáíg marad

Nem szeretném itt (fõleg hogy kissé off-topik) újrakezdeni veled a vitát, de 1. a mai átlag-pc általános teljesítménye igen komoly, a legtöbb feladatra bõven elég (ha nem másra megy el a proci ereje!), 2. amire sokkal nagyobb szükség lenne, az a matematikai számítási teljesítmény - a Cell pont ennek szem elõtt tartásával lett kifejlesztve, 3. a GPU-k, pontosabban a programozható shader-egységeik is használhatók egyéb számításokra, de sokkal nehézkesebb erre használni õket, mint pl. a Cellt. A Cell SPE-i nem csak SIMD kódot tudnak végrehajtani, hanem bármilyen kódot, csak épp SIMD-re optimalizáltak. Ez nagyban megkönnyíti a vele végzett munkát. (Ezek 10x átbeszélt tények, légyszíves ne kezdj mondatonként belekötni.)

Én is úgy tanultam anno, hogy egy alkalmazás csak akkor tud több magot használni, ha úgy van megtervezve. De az Intel erre is kitalált valamit.
Intel C++ Compiler 9.1
Ha esetleg valaki már kipróbálta, megírhatná, hogy az eredmény tényleg négyszer gyorsabb-e.

Az IBM saját tesztjeinek csak hiszel:
http://www-128.ibm.com/developerworks/power/library/pa-cellperf/

Csak a pontosság kedvéért: a Cell 9 magos, ebbõl 1 általános mag, és 8 SPE, azaz SIMD-re optimizált mag (ez is tudja az összes többi utasítást is). Csak a PS3 esetén 1 SPE mag le van tiltva, a jobb kihozatali arány miatt (1 esetleg hibás SPE mag nem számít). A 8 SPE teljesen önállóan is dolgozhat.

Na jó, nem nagyrészt, de pár igen.

Te honnan szeded ezeket, amiket itt írkálsz...? Ugyanis nagyrészt butaságok.

Én is hasonló következtetéseket vontam, habár engem inkább az Apple általi sikeres alkalmazás érdekel, mivel tavaly vettem 200db Apple részvényt USD$ 53.x/share, és késöbb egy másik 100db-t USD$ 62.x-ért.

Szvsz, ha van egy cég aki ezt a kütyüt sikeresen ki tudja használni, az pont az Apple. Valami MFD-re gondolok, mint pl. Phone/camera/PDA/MP3/eBook olvasó/e-mail/photo-video/stb.

Úgy-hogy, habár a jelenlegi részvényárak USD$ 80.x körül mozognak, úgy döntöttem, hogy még várok legalább a januári MacWorld Frisco eseményig.

Azert nem azt hoztam fel peldanak, mert az ket magos nak tekintheto van benne egy DSP (C64x) meg egy ARM (T926JE-S ami termeszetesen tud MAC -et egy ora jel alatt 😊, es tud akar linuxot futatni van MMU-ja ..stb).

Ha szerncsem lesz a kezim koze kaphatok egyet, Ar per szamitasi kapacitasban nagyon jo, meg spec. feladatra kis peldanyszamu termekeknel az FPGA -ra is raverhet.

Ismerem, en is szeretnek egyet 😊

Hasonlo ok miatt ritkak a task valtasok. (~ 1000/sec)
Pipeline nem hulyul meg taskvaltaskor, csak eppen a regiszterek behuzasaval lesznek fokent elfoglalva a pipe-ok egy darabig, es akkor fokent a memoriara kellhet varni. (Task valtas sok orajelet felorlo muvelet..)

Ha már ezt emlited, szintén nézd meg a TI DaVinci-ét is. Sztem erre vár az Apple az " iPhone " -jába...

TI URL

Az meg se TNT2 vagy Radeon 7000. ~ DX6-7.

Én is azon a véleményen vagyok, hogy a pipeline az nem többszálúság. Messze nem az.
Ellenkezõleg, a pipeline egy thread-et tud rendesen kezelni, ahol az utasítások összefüggnek (branch prediction, enélkül nem mûködik hatékonyan), ha ugrálnánk a thread-ek között a pipeline meghülyülne.

"Egyébként nem tudom, te hogy vagy vele, de az XGL a Novell fejlesztése, és elmegy 3-4-5 éves masinákon is"

A Vista is megy, Aero-val is (ha DX9-es a GPU).

"Attól még, hogy egy órajel alatt több utasítást dolgoz fel, attól még az nem párhuzamosan történik."

Hát akkor mégis hogyan, merõlegesen? Hatalmas tévedésben vagy, mert ez a szupersklalár végrehajtás lényege, hogy a processzor 1 ciklus alatt több utasítást bocsát ki egyszerre több végrehajtó egység felé.


"A neumann-elvû procik egyszerre egy utasítást dolgoznak fel."

Kívûlrõl valóban így tûnik, erre a célra vannak a szekvenciális konzisztencia megõrzésére szolgáló módszerek, mint pl. a ROB. De ettõl még egyszerre több utasítást hajtanak végre.


Ja és figyelem. Az elõbb említett assembly-s példa ILP szintû (szuperskalár) párhuzamosítás, errõl az alkalmazásnak nem kell tudnia, mert processzorszinten történik! Az utasítások ütemezését, a megfelelõ végrehajtóegységekhez való kiküldését a processzor végzi (legalábbis az x86 családban, VLIW-eknél más a helyzet, de ebbe ne menjünk bele). Csak az a probléma, hogy az ILP szintû gyorsítási lehetõségek kimerültek. Egyszerûen nem lehet már elérni, hogy az általános célú alkalmazásokban átlagosan 3-5 utasítás/ciklus-t túllépjék. A következõ szint az, amikor alkalmazási szintre viszik el a párhuzamosítást, tehát a programozó írja meg a úgy a programot, hogy azt szét lehessen osztani több magra. Ez persze a thread-ek lévén már elég régóta a rendelkezésünkre áll. Tehát lassacskán rá kell jönniük a fejlesztõknek, hogy ha gyors programot akarnak írni, akkor (amennyiben lehetséges) úgy kell megírniuk, hogy a különbözõ részek külön szálban fussanak.

Weeee, köszönöm. 😊 (Keverés a tudás anyja 😄😄 )
Egy millió hiányzott a kolléga defíniciójából.

Vagy egy Linux fanboy, vagy egy MS fanboy 😊

Ilyen ez a popszakma.

Itt minden M$ tartalmú cikk hozzászólását ez a fanboy indítja? <#idiota>

A netburst nem csak a teljesítménye miatt gáz, hanem a brutális melegedés miatt is. És persze drágább is, mint egy azonos teljesítményû Athlon, vagy Core2.

"És a mips az million impulse per second, nem pedig másodperc alatti mûveletek száma. "

Ennek inkább olvass utána...

A PS3 azért nem egy csoda gép. Kétségtelenül ez a procik jövõje, de a technológiai korlátok rá is vonatkoznak. Az általános célú teljesítmény pl. nem túl erõs, kb. egy mai átlag PC szintjén van. Persze a vektorprocik számításokban nagyon erõsek, így pl. fizika számolásban simán lehagyja a mai PC-ket. De ez már a következõ generáció, nem a mai PC-khez kell hasonlítani. Jövõre lesz 4 magos x86 (valódi 4 mag, nem 2x2, mint most), ami általános célú teljesítményben sokszorosan veri a cell-t. És lesz programozható GPU, ami számítási teljesítményben utoléri, vagy akár le is elõzi. A következõ GPU generáció már TFlop körüli számítási teljesítményû lehet.
Már egy mai csúcs GPU programozható számítási teljesítménye is nagyobb, mint a cell-é, csak jelenleg ezt még teljes egészében a grafikára használják. De nemsokára átvesznek számítási feladatokat is a CPU-tól (pl. fizika számolást).

Attól még, hogy egy órajel alatt több utasítást dolgoz fel, attól még az nem párhuzamosan történik. A neumann-elvû procik egyszerre egy utasítást dolgoznak fel (és manapság minden gép (kivéve az egy procit 😊 ) az). Itt jön be az ütemezõ. Persze órajel lebontásban párhuzamosnak tûnik, de ne legyünk ennyire szûklátókörûek. 😊 És a mips az million impulse per second, nem pedig másodperc alatti mûveletek száma.

Texas DSP
500-, 600-MHz Clock Rate
4000, 4800 MIPS

Orajelenkent 8 utasitas, egy maggal.
Valami parhuzamosan tortenik 😊

Mellesleg egesz erdekesen oldotak meg, nezd meg pl. az opkodok felepiteset .

Khm. az amd64 nem új platform, inkább a régi kiegészítése. Ezen kívül nem csak rég, most se nagyon használja ki win a 64 bitet. XP64-et szidták, vista már állítólag jó lesz ezen a téren, de haverom most szedte le, mert nincs alá driver, és a programok nagy része nem hajlandó elindulni. És egyelõre felmerül a kérdés, hogy az átlag felhasználók közül kinek kellhet egyáltalán 64 bit...
Egyébként nem tudom, ki hogy van ezzel, de nekem pl. egy p4-em van. Szidták már jópáran netburst... De nekem pl. elég. Nem sok esetben van 100%-on a prociterhelés. Jó, amikor nekiállok vágni meg renderelni, akkor lassabb, mint egy core2, de alapvetõen az emberek többségének elég kellene, hogy legyen. Ezzel nem azt mondom, hogy álljon meg a fejlõdés, de olyannak felesleges ferrari, aki a trabanttal is csak 10km/h-val megy, és csak a szomszéd zöldségesig...

Igazad van, de mivel az emberek többsége játszik a gépen, vagy szereti használni, amit ecédéel vizsgán tanult, akkor ez van. És ilyen téren a linuxosok is ide tartoznak, mert õk sem lennének hajlandóak váltani egy teljesen új architektúrára, mert akkor gyakorlatilag minden lehetne elõlrõl kezdeni. (Persze lennének olya Gentoo fanok, akik csinálnának fordítót, és az atyaúristent is újrafordítanák. 😄 De alapvetõen nem ez a jellemzõ.) És innentõl kezdve a számítógép használók 0,0001%-a használ mást, tehát nem is valószínû, hogy komplett váltás lesz. Akkor lenne váltás, ha csinálnának egy olyan brutális cput, ami mondjuk elég lenne egy p4 szint emulálásához, és akkor szépen elkezdene beszivárogni. De ez egyelõre nagyon álom.

EM64T helyett amd64-et irnek inkabb.

A pipeline inkább arról szól, hogy a processzoridõ megfelelõen ki legyen használva, és még az egyik progi vár valamire, addig a proci ne álljon.
A párhuzamosításnál viszont olyan problémák merülnek fel, hogy melyik szál melyik memória területre írhat, meg milyen sorrendben, a szálak ne ütközzenek, és tsai...
Assembly az kicsit egyszerûbb szint.

"X86 tényleg elavult, de egy komplett váltásra a világ 0%-a lenne kész."
Pontosabban a windows hasznalok, nem lennenek keszek, masok meg vannak mas procikkal is (sparc,power..stb). (EM64T procik terjedeset is lassitotta ,hogy win. nem igazan tudta kihasznalni)

X86(IA-32) sokat szidott proci, de szerintem maga a proci nem anyira szar, sokal inkabb az alaplap, ill. a tradiciok.
Az oszes PCI slot osztozik 33*10^6*4byte/sec adatatvitelen.
Kompatibilis a gep 286XT szutyokkal (esetleg korabbival is,a kutya nem hasznalja ezt ki, de megis ott van).
Kaskadolt DMA/IRQ vezerlo. Keves IRQ.
stb.

m68k ez vajon, miert nem terjedt el igazan anno.

(IBM+Intel+MS szovetseg eros volt akkor, mindenki "tudta", hogy IBM Compatible PC -t vegyen MS-DOS -al es Intel Prockoval, mert akkor fognak futni a haver jatekai)

pipeline

Lehet, hogy pont rosz pelda, de egy magos proci is parhuzamosithatja pl:

kezdet:
add eax,ebx
add ecx,edx
inc edi
Veg:


-et, elvileg akkar egy ora jel alatt is megtortnhet, hogy a proci Kezdet -bol a Veg -be jut.

(nem olvastam el pontosan, mibol menyi es hogyan "parhuzamosidik" Intel es Amd honlapjan tobb 500 oldalas .pdf szol errol)

bocsi a hosszú hozzászólásért és a sok rizsáért

VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
1. már bocs de, öööö... üüühmm ööö utálom ha idézitek mondatokat mer a legtöbb ember annyira szelektíven idéz és elválaszolgat magának a féloldalas hozzászólásból 3 szóra én ettõl a falramászok
2. a több magos procik? mit mondjak erre? 2 mag 2 szál... 4 - 4
3. itt nem nagy erõs önmagában is életképes brutál magokról van szó.... hanem vektorprocikról... amúgy meg mondom nézzetek utána én ezt csík írtam érdekességnek, a tesztben 1 niagara szerepelt(csk poénból 1,67GHZ), 1 PPC G5(erre nem emléxem), 1 Opteron(sajna erre se), és 1 2magos intel(minda 2 mag 2 GHZ bocs nem jegyeztem meg az intel szerverproci nevét, mert amúgy rohadtul nem az érdekelt 😊 bocsánat)
4. a PS 3 nem igaz, az meg persze igaz hogy a core duo messze 3x-4x annyit nyújtott teszteken használat közben mint 1 PPC G5....(megjegyezném a Core 2 magos volt a PPC meg magában, és ha nem ver meg 1 3éves procit az eszméletlen szégyen lett volna.... és mikor összehasonlították a PPC 2magos változatával nem lett olyan csúfos a vereség)
5.sztem õrült idézgetés helyett már bocs de olvasd végig rendesen, az Intel és a Sun két teljesen különbözõ utat jár de elmondhatom még1x az intel u.olyan nagy erõs magokat pakol, a Sun meg az IBM kicsibõl sokat, így azt éri el hogy nagyon kis órajelen nagyon nagy teljesítményt kap és ez egész más
Vissza térve a Niagara tesztjére majdnem mindenben elsõ lett, kivéve Fl.P. számításokbanmer neki csak 1 1sége van, de a legkisebb órajel mellett nyújtotta a legnagyobb teljesítményt, a legkisebb volt a fogyasztása stb... ha érdekel vkit a 2. a PPC G5 lett a 3. az Opteron és a 4. az Intel (talán Xeon a neve? 😄 hirtelen beugrott 😊)
És nem csak hülye teszt volt, használat közben, elég nagy terhelés mellett ment. 😛

Th: csak 1 megjegyzés. én nem akarlak megsérteni de a Naiagara nem játékokhoz van tervezve... mint mondtam csak 1 float point 1ség van benne, ezért 3d-s számításokhoz háááát mondjuk ki szar, de 1 szervernél v szuperszámítógépnél hatalmas hasznát veszik, és PS3nál meg nem az a helyzet h a wines játékot próbálják áttenni mint mondjuk más oprencernél teljesen más a platform másképp kell programozni stb, ott sztem megoldják...
Én csak jelezni szeretném h sztem az Intel soxor nagyon bután csinálja, csak annyira nagy mindent túlél, és mindenki csak azt látja milyen jó, míg pl a Sun ami hajdan 1 nagy cég volt félresodorták de még mindig ott van a piacon nincs nagy részesedése de küzd és nagyon kreatív dolgokkal áll elõ....
És h érezzem az idézgetés élvezetét 😊
"Annyi szálat tud futtatni egyszerre egy proci, ahány magja van! Többet nem tud futtatni semmi, mint ahány magja van, CSAK LÁTSZÓLAG futtathat többet, ütemezési algoritmusokkal váltogatva idõnként a szálakat."
ÉS ITT A LÉNYEG! 😊 a Niagarának annyi magja van, nem 1 nem 2 nem 3 rengeteg...
Csak az a baj h ha úgy gondolkodsz mint az intel akkor nem érted... Nem 3gigás magokat raknak 1más mellé...
Ez pont olyan mint a szuzuki kontra Hammer... v toyota vs hammer...
Nagy amcsi kocsiban mit néznek? nagyobb motor, erõsebb motor...(a világ össz CO2 kibocsátásának 43%-a!!!!!! az USA érdeme) ellenben Japán autó: megnézik 1 henger h lesz erõsebb és nem pakolják bele a hengereket... ezért fogyasztanak sokkal kevesebbett ugyan azzal a teljesítményeket...
És ez az egész amcsi identitás: 160 cm magas szingli nõnek minek 4 literes óriásterepjáró 15l/100km kocsi amit soha a büdös életbe nem visz terepre?
Na körülbelül ez az intel is: nagyobb órajel, nagyobb teljesítmény(errõl szól az egész P4)... csak nemrég jöttek rá h ez nem jó ->ezért csináltál a core-t(vagy lehet korábban rájöttek de azért nyomták h a P4 mennyire jó)

A jó C program fordul a legtöbb szóbajöhetõ pc-s platformon.
A többire meg ott a java.

Csak médiabuzz.

Figyi: ha lesz rá mondjuk képszerkesztõ progi, meg olyan, amivel meg lehet vágni a házi videókat, ect. ect, akkor lehet lesz valami abból, amit mondasz, hogy inkább olyat vesznek. De egyelõre akinek kicsit nagyobb igényei vannak, mint böngészés, meg szövegszerkesztés, az sztem vesz pc-t.
Szervertesztek. Ok, elfogadom, legyen, meg gondoltak a jó kihasználtságra. De mondd már meg nekem, hogy szerinted mikor fog az a több ezer játékfejlesztõ ekkora figyelmet fordítani a párhozamosításra, amikor gyakorlatilag pc ha jól tudom egyetlen egy játék van, ami támogatja a több procit, de az is csak kettõt, és ott se nagyon megy 20% fölé a gyorsulás?
Persze, ha sikerülne megfelelõ fejlesztõkörnyezetet írni hozzá. De egy szoftver nem tudja eldönteni, hogy mi párhuzamosítható, és mi nem.

"A niagara 1ik nagy elõnye ugyebár hogy 1xre 32 eeményszálat tud futtatni, míg a legsépécibb intel proci is csak 2-t de ezt már különbözõ segédprogramokkal...."
Szted mire vannak, a többmagos procik? Annyi szálat tud futtatni egyszerre egy proci, ahány magja van! Többet nem tud futtatni semmi, mint ahány magja van, CSAK LÁTSZÓLAG futtathat többet, ütemezési algoritmusokkal váltogatva idõnként a szálakat. De ez a látszólagos futtatás meg minden oprendszerben benne van, az én 1 magos procim is tud 100 folyamatot futtatni, LÁTSZAT párhuzamossággal. 2 magos már 2 folyamatot tud futtatni, VALÓS párhuzamossággal, 4 magos meg 4-et, és így tovább.

Szóval valamit nagyon benéztél, vagy bevettél egy megint egy marketingkamut.

"Debütált a PS3, sztem utána lehet nézni aki még nem tette a tesztjei eléggé brutálisak(csak példaként 100 MPEG videó 1 idõben és semmi gondja nem volt)..."

Nem debütált. Igen sok brutális tesztet láttam sokmindenrõl, de végül általában fele sem volt igaz 😉
A 100 mpeg video meg 😊 hát egy 300 mhz-s celeron is elbánik vele, kérdés hogy mekkora felbontású, és hány fps-es ez a 100 video, mennyire tömörített, és mpeg hánnyal tömörített. Szóval ennek is olyan marketingkamu szaga van, hogy idáig érzem a szagát japánból 😄

Hát mit mondhatnék...
a magokról azért annyit mondanék h az inte módszere az, hogy õrült módon pakolja a mgaokat és mellékesen nagy órajel nagy teljesítmény mégnagyobb órajel mégnagyobb teljesítmény...
Lehet másképpen is, és itt jön be a Cell vagy a Niagara ahol nem az a cél hogy 1 nagy, nagyon erõs mag legyen hanem h sok pici vektorproci...
A niagara igaz nem lenne alkalmas mondjuk játékok futtatására mert csak 1 fl.p. 1ség van benne, de nem is ez a cél... 1 szerverteszten, minden mást megvert, többek között az a ppc g5-öt nem fogom kikeresni mert lusta vagyok de utána lehet nézni úgy használták õket mint a szervereket...
A niagara 1ik nagy elõnye ugyebár hogy 1xre 32 eeményszálat tud futtatni, míg a legsépécibb intel proci is csak 2-t de ezt már különbözõ segédprogramokkal....
És a cellnél is az a lényeg hogy nem nagyonerõs magokat 1másmellé pakolászunk hanem inkább sok pici vektorproci, aminek a hátránya max ott ütközik ki hogy valamivel nehezebb programozni.
A ps3 meg valóban játékkonzol, de míg európában a pc-bõl akarnak 1ben TV-t is csinálni, keleten a TVbõl akarnak gépet csinálni
És ha a PS3on tudnak azemberek böngészgetni, játszani, dolgozni adatot tárolni, akkor mindjárt ott tartunk h a ps3 maga is 1 pc... és ha már ott van a sok cumó benne amit nem külön kell venni hozzá, ki az a hülye aki külön pc-t vesz mikor ödönke playstation-jén apuka is tud dolgozni... és mivel a ps viszont elég elterjedt, megéri támogatni is
Szerintem egyáltalán nem szabad lebecsülni a ps3-at és most bocsánat de arra h h csinálják meg h a magok meg legyenek hajtva szerintem õk is gondoltak 😄DD(ne vedd sértésnek télleg)
😊