104
-
dez #64 Még egy fontos dolog: most nem találok megfelelő ábrát, de a wikis érzékenységi görbe hiányos: valahol 350 és 400nm között az L sejtek érzékenységének van egy 2., kisebb csúcsa. Ezért látjuk a ~380nm-es hullámhosszt középsötét-lilának! Azért középsötét, mert itt mind az L, mint az S sejtek érzékenysége csak 40-50%-os. Ha növeljük az intenzitást, rendes lila lesz belőle, mert mindkét sejttípus elegendő ingerlést kap. Tehát: még lilát is lehet "csinálni" egy hullámhosszal!
(Hasonló a helyzet a narancssárgával és a türkiszkékkel is.)
Nem csoda, hogy RGB-s kép esetén fényes a lila, hiszen mind pirosból, mint kékből megkaphatja a szem a maximumot.
Amit nem lehet egy hullámhosszal előállítani, az a kevésbé szaturált színek, mint világoskék, rózsaszín, stb., illetve a fehér, mivel ezekhez mindenképp több komponens kell.
(De ez nem lenne gond az 1db változtatható hullámhossz/pixeles képnél sem, hiszen több pixelből is kikeverhetők ezek.) -
dez #63 "Pontosan erről beszélek."
-- Jah, 1 hozzászólás óta.
"Egy hullámhossz pixelenként nem ad élethű képet akárhogy hangoljuk."
-- Nos ha elég sok pixel van, és nagy a felbontás, akkor igen. :)
De egyébként a violet, ami a kék alatt van hullámhosszban, végülis olyan, mint egy kis intenzitású lila. Talán nagyobb intenzitással lilának látszik.
"Persze, ez teljesen más téma, de erről te kezdtél beszélni. Egyébként még mnindíg nem látom, hogy miért ne lenne elég az RGB. Mindenhol azt mondják, hogy elég, és a gyakorlatban is mindenhol ezt használják, és a tapasztalat szerint is elég."
-- Elég, hogy viszonylag élethű legyen, az emberek nagy része számára, világos képek esetén.
"Látod, megint lényegtelen dolgokba kötsz bele."
-- Néha. Bár szerintem ez nem is annyira az, mert eléggé a témához tartozik.
"Lehet, hogy a festészetben nem színek, de egyébként azok. Különbözőnek látjuk őket a többi színtől, és ez a lényeg."
-- Asszem a fénytanban sem színek, csak a köznyelvben. Nekem úgy tűnt, azt mondod, nem csak ott, azért szóltam.
"Az RGB kép nem színárnyalatokat tartalmaz, hanem elhiteti a szemmel, hogy különféle árnyalatokat lát."
-- De, a piros, a zöld, és a kék különféle árnyalatait, amik keverednek. :) Igaz, én a keveredés után látott színárnyalatokra gondoltam.
"Ez nem számít, mert a kimenő jel nem tartalmazza a konkrét hullámhosszt, csak azt, hogy az adott sejt milyen erősen jelez."
-- Mint már írtam, és a wikis oldalon is olvasható, már itt van előfeldolgozás, nem RGB-s a kimeneti jel. Hanem legalábbis YUV-s, ami a színezetet+intenzitást illeti. (És hozzájön még jópár egyéb adat: élek helyzete, stb.) És bekavar még a pálcikák jele is.
"Az már számíthatna, hogy a különböző sejteknek az érzékenységi görbéje más, de nem különböznek annyira."
-- Itt ketté kell választani az egy csoportba tartozók közötti különbségeket és a 3 különbőző hullámhossznál csúcsosodó érzékenységűek érzékenységi görbéje közötti különbségeket. A 3 csoport alap-görbéi is "érdekesek".
"Tök mindegy, a feldolgozás első lépése akkor is RGB kép, függetlenül attül, hogy hol történik."
-- 3 körülményre legyél tekintettel:
1. 3(+1) komponensű, de nem RGB. Nézd csak meg jobban.
2. Az "érdekes" görbék hatása.
3. A fenti +1 a pálcika-sejtek jele, amik sötétebb színeknél érdekesen befolyásolja a dolgokat.
"Én értem amit írsz (legalábbis azt hiszem), csak nem értek egyet vele."
-- Na, látod, ilyen is van. -
BiroAndras #62 Oké, ez jogos. Akkor csak majdnem tökéletes az RGB kép. -
BiroAndras #61 "Jó, oké, a lilát nem, mert az a piros és a kék keveréke (bár a violetet egy hullámhossz is kiválthatja), de a többit igen."
Pontosan erről beszélek. Egy hullámhossz pixelenként nem ad élethű képet akárhogy hangoljuk.
"És ez nem jelenti egyben azt, hogy az RGB minden az ember által érzékelhető színhez elég."
Persze, ez teljesen más téma, de erről te kezdtél beszélni. Egyébként még mnindíg nem látom, hogy miért ne lenne elég az RGB. Mindenhol azt mondják, hogy elég, és a gyakorlatban is mindenhol ezt használják, és a tapasztalat szerint is elég.
"Ha tanultál volna festészetet, akkor tudnád, hogy a fekete és a fehér nem számít színnek."
Látod, megint lényegtelen dolgokba kötsz bele. Lehet, hogy a festészetben nem színek, de egyébként azok. Különbözőnek látjuk őket a többi színtől, és ez a lényeg.
"Én azt mondom, hogy az RGB kép nem tartalmazza az összes színárnyalatot, amit az emberi szem érzékelni képes."
Az RGB kép nem színárnyalatokat tartalmaz, hanem elhiteti a szemmel, hogy különféle árnyalatokat lát.
"Mint mondtam, "érdekesen" alakul az érzékenységi görbe, másrészt egyes sejteknek eltérő helyeken van az érzékenységi csúcsa."
Ez nem számít, mert a kimenő jel nem tartalmazza a konkrét hullámhosszt, csak azt, hogy az adott sejt milyen erősen jelez. Az már számíthatna, hogy a különböző sejteknek az érzékenységi görbéje más, de nem különböznek annyira.
"Hibás következtetés, hogy az agy csak 3 értéket kap a színről. A szemben is van már előfeldolgozás, amiben az eggyel fentebb írt dolgok is szerepet játszanak."
Tök mindegy, a feldolgozás első lépése akkor is RGB kép, függetlenül attül, hogy hol történik.
"te viszont kísérletet sem teszel, hogy megértsd, amit írok."
Én értem amit írsz (legalábbis azt hiszem), csak nem értek egyet vele. -
dez #60 Ezt is erősen ajánlom figyelmedbe: -
dez #59 Egyébként ha már belinkelsz valamit, legalább olvasd is el. Idézetek:
[i]"In certain conditions of intermediate illumination, the rod response and a weak cone response can together result in color discriminations not accounted for by cone responses alone."
"While most humans are trichromatic (having three types of color receptors), many animals, known as tetrachromats, have four types. These include some species of spiders, most marsupials, birds, reptiles, and many species of fish. Other species are sensitive to only two axes of color or do not perceive color at all; these are called dichromats and monochromats respectively. Also, evidence suggests that some very few humans are tetrachromats"
"No mixture of colors, though, can produce a fully pure color perceived as completely identical to a spectral color, although one can get very close for the longer wavelengths, where the chromaticity diagram above has a nearly straight edge. For example, mixing green light (530 nm) and blue light (460 nm) produces cyan light that is slightly desaturated, because response of the red color receptor would be greater to the green and blue light in the mixture than it would be to a pure cyan light at 485 nm that has the same intensity as the mixture of blue and green.
Because of this, and because the primaries in color printing systems generally are not pure themselves, the colors reproduced are never perfectly saturated colors, and so spectral colors cannot be matched exactly. However, natural scenes rarely contain fully saturated colors, thus such scenes can usually be approximated well by these systems. The range of colors that can be reproduced with a given color reproduction system is called the gamut. The CIE chromaticity diagram can be used to describe the gamut." -
dez #58 "Na, itt tévedsz nagyot. Pontosan arról beszélek a kezdetek óta, hogy nem minden színnek felel meg pontosan egy hullámhossz"
-- Jó, oké, a lilát nem, mert az a piros és a kék keveréke (bár a violetet egy hullámhossz is kiválthatja), de a többit igen.
És ez nem jelenti egyben azt, hogy az RGB minden az ember által érzékelhető színhez elég.
"(pl. fekete, fehér)."
-- Ha tanultál volna festészetet, akkor tudnád, hogy a fekete és a fehér nem számít színnek.
"Most színekről beszélünk. Azt mondod, hogy az RGB színek nem valósághűek, vagy hogy a kép egyéb tulajdonságai nem azok?"
-- Én azt mondom, hogy az RGB kép nem tartalmazza az összes színárnyalatot, amit az emberi szem érzékelni képes.
"Átfogalmazom : 3 féle fényérzékeny sejt van a szemben, ami színt érzékel (a negyedik csak fényerőt). Ezek persze nem egy szűk tartományban érzékelnek, de a kimenetük már nem folytonos spektrum, csak egy fényerő érték, amit az adott sejt érzékel."
-- Mint mondtam, "érdekesen" alakul az érzékenységi görbe, másrészt egyes sejteknek eltérő helyeken van az érzékenységi csúcsa.
"Tehát az agy 3 értéket kap a színről, amik egy-egy alapszínt reprezentálnak. Ezekből az agy tud következtetni a fény hullámhosszára, de ez messze nem egzakt következtetés (pontosan ezt használják ki az RGB képek)."
-- Hibás következtetés, hogy az agy csak 3 értéket kap a színről. A szemben is van már előfeldolgozás, amiben az eggyel fentebb írt dolgok is szerepet játszanak.
"Nem hitről van szó, hanem megértésről. Gyakran a válaszaid alapján úgy érzem, hogy nem érted (vagy nem akarod érteni) amit írok."
-- Fogd már fel, hogy nagyon is értem az RGB-s alaptézist, te viszont kísérletet sem teszel, hogy megértsd, amit írok. -
BiroAndras #57 "Mert ugye ha változtatható az az egy hullámhossz, akkor máris akármilyen színt előállíthatunk."
Na, itt tévedsz nagyot. Pontosan arról beszélek a kezdetek óta, hogy nem minden színnek felel meg pontosan egy hullámhossz (pl. fekete, fehér).
http://en.wikipedia.org/wiki/Color
"Hogy színes legyen. Én arról beszélek, az még nem teljesen valósághű."
Most színekről beszélünk. Azt mondod, hogy az RGB színek nem valósághűek, vagy hogy a kép egyéb tulajdonságai nem azok?
"Tehát megint csak elméleti síkon vontad le, hogy teljesen élethűnek kell lennie... De a gyakorlatban nem az."
Most te miről beszélsz? Színekről van szó még mindíg.
"Most mondom, hogy nem csak azt a 3 hullámhosszt érzékeli."
Átfogalmazom : 3 féle fényérzékeny sejt van a szemben, ami színt érzékel (a negyedik csak fényerőt). Ezek persze nem egy szűk tartományban érzékelnek, de a kimenetük már nem folytonos spektrum, csak egy fényerő érték, amit az adott sejt érzékel. Tehát az agy 3 értéket kap a színről, amik egy-egy alapszínt reprezentálnak. Ezekből az agy tud következtetni a fény hullámhosszára, de ez messze nem egzakt következtetés (pontosan ezt használják ki az RGB képek).
"Én sajnos nem vagyok olyan, hogy ha többször mondják ugyanazt, jobban elhiszem."
Nem hitről van szó, hanem megértésről. Gyakran a válaszaid alapján úgy érzem, hogy nem érted (vagy nem akarod érteni) amit írok. -
dez #56 "A "megfelelő ingerlés" alatt színes képet értettem, mivel arról beszélünk."
-- Többmindenről beszéltünk, ez nem volt egyértelmű.
"Egy hullámhossz is ingerel persze, de nem minden szín állítható elő egy hullámhosszal."
-- Na pl. itt is pontosabb lett volna azt írnod: "egy fix hullámhosszal". (Mert ugye ha változtatható az az egy hullámhossz, akkor máris akármilyen színt előállíthatunk.)
"Éppen az a lényeg, hogy egyszerre kell ingerelni a 3 féle receptort ahhoz, hogy a kép teljesen valósághű legyen."
-- Hogy színes legyen. Én arról beszélek, az még nem teljesen valósághű.
"Mivel a színekről beszélünk, értelem szerűen azokra gondoltam. Egyébként nyílván egyéb tekintetben nem teljesen élethűek a képek."
-- Tehát megint csak elméleti síkon vontad le, hogy teljesen élethűnek kell lennie... De a gyakorlatban nem az.
"Nem erről írtál."
-- De igen.
"Részletesebben?"
-- Google...
"De ha a szem csak azt a három hullámhosszt érzékeli, akkor minek a többi?"
-- Most mondom, hogy nem csak azt a 3 hullámhosszt érzékeli.
"Szerinted egy RGB kép nem elék színes? Még az egyszerű analóg papír fénykép is RGB. Annak a színei se jók neked?"
-- De, elég színes, csak épp nem teljesen élethű.
"Nem, de több esély van rá, hogy megérted."
-- Én sajnos nem vagyok olyan, hogy ha többször mondják ugyanazt, jobban elhiszem.
"És gyakran belekötsz lényegtelen részletekbe, amin hosszan vitatkozunk, úgyhogy időnként nem ismételnem kell, hogy visszakanyarodjunk a lényeghez."
-- Nem lényegtelenek, csak mert te nem fogod fel a lényegüket. -
BiroAndras #55 "Azt írtad, hogy minimum három hullámhossz kell egyszerre a megfelelő ingerléshez. Ez elég egyértelmű, csak épp nem azt jelenti, amit mondani akartál."
A "megfelelő ingerlés" alatt színes képet értettem, mivel arról beszélünk. Egy hullámhossz is ingerel persze, de nem minden szín állítható elő egy hullámhosszal.
"A fenti mondatban félrevezető az "egyszerre" szó, nem gondolod?"
Éppen az a lényeg, hogy egyszerre kell ingerelni a 3 féle receptort ahhoz, hogy a kép teljesen valósághű legyen.
"Az volt a kérdés, hogy tökéletesen élethű-e szerinted."
Mivel a színekről beszélünk, értelem szerűen azokra gondoltam. Egyébként nyílván egyéb tekintetben nem teljesen élethűek a képek.
"Hár 1x leírtam."
Nem erről írtál.
"Többféle elemzés eredményei."
Részletesebben?
"Akkor elmagyarázom a nyilvánvalót: ha egy mesterséges, RGB vagy CYMK képet nézel, azon csak 3 hullámhosszt fogsz látni. Tehát más, nem ilyen módon készült képet kell nézni, hogy sok hullámhossz jusson a szemedbe."
De ha a szem csak azt a három hullámhosszt érzékeli, akkor minek a többi?
Szerinted egy RGB kép nem elék színes? Még az egyszerű analóg papír fénykép is RGB. Annak a színei se jók neked?
"Attól, hogy többször írod le ugyanazt, nem lesz igazabb."
Nem, de több esély van rá, hogy megérted.
És gyakran belekötsz lényegtelen részletekbe, amin hosszan vitatkozunk, úgyhogy időnként nem ismételnem kell, hogy visszakanyarodjunk a lényeghez. -
dez #54 "Ez megint csak kötözködés. Teljesen egyértelmű, hogy miről beszélek."
-- Azt írtad, hogy minimum három hullámhossz kell egyszerre a megfelelő ingerléshez. Ez elég egyértelmű, csak épp nem azt jelenti, amit mondani akartál.
"Én pontosan azt írom, amire gondolok, csak te gyakran szándékosan félreérted, ezért kell folyton 10x elmagyaráznom ugyanazt."
-- A fenti mondatban félrevezető az "egyszerre" szó, nem gondolod? És nekem meg néha 25x kell elmagyaráznom, hogy te megértsd. :)
"Hanem? Nem színekről beszélgetünk?"
-- Az volt a kérdés, hogy tökéletesen élethű-e szerinted.
"Miért? Ha egyszer 3 hullámhosszt érzékel és mi pont azt a 3-at használjuk, akkor hogyan veszi észre, hogy a többi hullámhosszon nincs jel?"
-- Hár 1x leírtam.
"hanem?"
-- Többféle elemzés eredményei.
"Ezt nem értem. Van nem mesterséges RGB kép is? És a mesterséges miben más?"
-- Akkor elmagyarázom a nyilvánvalót: ha egy mesterséges, RGB vagy CYMK képet nézel, azon csak 3 hullámhosszt fogsz látni. Tehát más, nem ilyen módon készült képet kell nézni, hogy sok hullámhossz jusson a szemedbe.
"Ha van is ilyen sejt, az nagyon kevés. És egyébként a lényegen nem változtat, egy pixelhez nem egy változtatható frekvenciájú fényforrás kell, hanem egy olyan ami az emberi szem karakterisztikájának megfelelő hullámhosszokon sugároz."
-- Attól, hogy többször írod le ugyanazt, nem lesz igazabb. -
BiroAndras #53 "-- Nem ezt írtad, hanem azt, hogy "minimum három hullámhossz egyszerre a megfelelő ingerléshez". A piros, zöld, kék szín is tud "megfelelően ingerelni", akkor azon a helyen pirosat, kéket, zöldet látunk."
Ez megint csak kötözködés. Teljesen egyértelmű, hogy miről beszélek.
"Jó lenne, ha a jövőben nem tök mást írnál, mint amire gondolsz"
Én pontosan azt írom, amire gondolok, csak te gyakran szándékosan félreérted, ezért kell folyton 10x elmagyaráznom ugyanazt.
""A színe elég jó, ha jó minőségű a monitor."
Nem ezt kérdeztem."
Hanem? Nem színekről beszélgetünk?
"Hát ez az, hogy ez nem teljesen igaz."
Miért? Ha egyszer 3 hullámhosszt érzékel és mi pont azt a 3-at használjuk, akkor hogyan veszi észre, hogy a többi hullámhosszon nincs jel?
"De nem csak az keletkezik."
hanem?
"Csak amit a saját szemünkkel látunk, és nem mesterséges kép."
Ezt nem értem. Van nem mesterséges RGB kép is? És a mesterséges miben más?
"csak az RGB közötti színekre gondolsz, de egyes sejtek az efölötti, ill. ezalatti részt is érzékelik, és ez is belejátszik a színérzetbe."
Ha van is ilyen sejt, az nagyon kevés. És egyébként a lényegen nem változtat, egy pixelhez nem egy változtatható frekvenciájú fényforrás kell, hanem egy olyan ami az emberi szem karakterisztikájának megfelelő hullámhosszokon sugároz. -
dez #52 "Pont erről beszélek. A színes képhez 3 komponens kell. Ha 1 komponensed van, az csak egy szín."
-- Nem ezt írtad, hanem azt, hogy "minimum három hullámhossz egyszerre a megfelelő ingerléshez". A piros, zöld, kék szín is tud "megfelelően ingerelni", akkor azon a helyen pirosat, kéket, zöldet látunk.
Jó lenne, ha a jövőben nem tök mást írnál, mint amire gondolsz, és utána utólag magyaráznád meg, hogy te nem is ezt mondtad, hanem azt. Egyszerűbb lenne.
"A színe elég jó, ha jó minőségű a monitor."
-- Nem ezt kérdeztem.
"Végülis igen. De akkor is cask 3 hullámhossz intenzitását méri a szem. Ha csak azt a hármat hasznájuk, a szem nem fogja észrevenni a különbséget."
-- Hát ez az, hogy ez nem teljesen igaz.
"Nem, de ha a legelső lépcsőben RGB kép keletkezik, akkor hiába van utánna bármilyen feldolgozás, több információ nem kerül bele."
-- De nem csak az keletkezik.
"Tény, hogy az RGB képeket valósághűnek látjuk. Tulajdnoképpen nem sok olyan képünk van, ami nem RGB."
-- Csak amit a saját szemünkkel látunk, és nem mesterséges kép.
Még valami: csak az RGB közötti színekre gondolsz, de egyes sejtek az efölötti, ill. ezalatti részt is érzékelik, és ez is belejátszik a színérzetbe. -
BiroAndras #51 "Egy monitornál is megteheted, hogy csak a piros színt kapcsolod be, a többit meg feketére állítod, és akkor pirosat fogsz látni."
Pont erről beszélek. A színes képhez 3 komponens kell. Ha 1 komponensed van, az csak egy szín.
"Amit egy képernyőn látsz, az neked teljesen élethű...?"
A színe elég jó, ha jó minőségű a monitor.
"Nem valamelyikeként, hanem mindhármat ingerli egy bizonyos mértékben!"
Végülis igen. De akkor is cask 3 hullámhossz intenzitását méri a szem. Ha csak azt a hármat hasznájuk, a szem nem fogja észrevenni a különbséget.
"És az agy felé nem RGB-ben kódolt kép megy."
Nem, de ha a legelső lépcsőben RGB kép keletkezik, akkor hiába van utánna bármilyen feldolgozás, több információ nem kerül bele.
Tény, hogy az RGB képeket valósághűnek látjuk. Tulajdnoképpen nem sok olyan képünk van, ami nem RGB. -
dez #50 "Igen, de akkor is kell minimum három hullámhossz egyszerre a megfelelő ingerléshez."
-- Miért kellene? Nem kell. Egy monitornál is megteheted, hogy csak a piros színt kapcsolod be, a többit meg feketére állítod, és akkor pirosat fogsz látni. Ha már más is van mellette, akkor az már nem piros lesz.
"Szélesebb spektrummal esetleg leeht javítani a képminőséget, de sokat nem számít szerintem."
-- Amit egy képernyőn látsz, az neked teljesen élethű...?
"A hullámhossz szórás csak arról szól, hogy nem kell pontosan eltalálni a megfelelő hullámhosszt, de az összes bemenő hullámhossz a 3 lehetséges hullámhossz valamelyikeként lesz azonosítva, és így összesen csak 3 féle inger jöhet létre függetlenül a hullámhosszak számától."
-- 1. Nem valamelyikeként, hanem mindhármat ingerli egy bizonyos mértékben! Ebből, és az egy adott színérzékelő sejt haranggörbés érzékenysége mellett nagyobb eltérést mutató sejtek alapján a szem valamennyire magát a hullámhosszt is meg tudja határozni. És az agy felé nem RGB-ben kódolt kép megy. -
BiroAndras #49 Igen, de akkor is kell minimum három hullámhossz egyszerre a megfelelő ingerléshez. Szélesebb spektrummal esetleg leeht javítani a képminőséget, de sokat nem számít szerintem. A hullámhossz szórás csak arról szól, hogy nem kell pontosan eltalálni a megfelelő hullámhosszt, de az összes bemenő hullámhossz a 3 lehetséges hullámhossz valamelyikeként lesz azonosítva, és így összesen csak 3 féle inger jöhet létre függetlenül a hullámhosszak számától. -
dez #48 Munkámból adódóan foglalkozom ilyenekkel. -
#47
DEz ugy vetem észre hogy te tudsz valamit amit én nem mert amiket irtál ahhoz nekem kölön szotár kellet "ezt most bóknak szántam" -
dez #46 Elméletben. Az érzékelősejteknek van egy szórása hullámhosszban, így nem csak azt a 3 hullámhoszt érzékeli. Így egy 3 fix hullámhosszú paletta nem fedi le teljesen a szem képességeit. -
dez #45 Működhet úgy is, hogy a környezeti fényt használja (abból ver vissza adott színeket). Így kb. olyan lenne, mint egy mozgóképes színes újság. Ennek is vannak előnyei, főleg, hogy nagyon szépek lennének a színei. -
dez #44 Egy rövid levélben megkérdeztem a profot (mert tényleg érdekel a téma). Azt írta, ő alapkutatást végez, nem megjelenítőkkel foglalkozik, csak felvetett alkalmazási lehetőségeket, azok kidolgozása mások dolga. De megerősítette, hogy alapvetően két megoldási lehetőség adódik, az egyik a hullámhossz-szabályzásos, a másik a tripletes. -
BiroAndras #43 "Ha így vezérelni tudjuk a hullámhosszt, szerinted szükség van 3 fix alapszínre?"
1 pixelnek nem csak egy hullámhossza van, hanem bármennyi lehet különféle intenzitásokkal.
A szemünk 3 adott hullámhosszt érzékel ezek közül.
Tehát a szemünk is RGB komponenseket használ.
Ezért célszerű eleve ezeken a hullámhosszokon sugározni. Persze más alkalmazásokhoz nagyon hasznos lehet, ha sokféle hullámhosszt tudunk előállítani. -
kanyecs #42 azért ez se semmi:
Kijelzők tűzből, vízből, levegőből -
kvp #41 "mennyire lehet gyors ennek a frissitése. mechanikus óton, még ha nagyon apró is (nanomotorok?) azért idő kell a 'mozduláshoz'"
Nehany mai digitalis vetitoben is ilyen rendszer van. Gyakorlatilag tukrozodo feluletet visznek egy pizeokristaly matrixra. Elonye a nagy fenyero, hatranya hogy fekete feher, tehat 3 szinszuro kell a mukodesehez. Ket ilyen piezo lapbol (fenyero + szin) eleg jo projector-okat lehetne kesziteni. A technologia ellensege a piezo tukros rendszer magas ara. -
#40
pláne ha mondjuk ezt lehetne kombinálni annak az "átlátszó köpenynek" a technológiájával -
csomi #39 Egyszoval megiscsak az RGB alapszinharmas eloallitasa marad :). Egyebkent az egesz cikk az erre vonatkozo erofesziteseket sejteti es egyaltalan nem azt, hogy a szintartomany barmely szinet kepesek eloallitani analog modon. Habar ki tudja mit hoz a jovo. -
#38
képzeljetek el mondjuk egy autót (pláne mondjuk egy terepbe illeszkedő harckocsit), ami gombnyomásra és akár foltokban változtatja a színét :) hol erre, hol arra vándorolnak ezek a kis kristályok :) -
L3zl13 #37 Én sem sok jövőt jósolok ennek a megoldásnak jelen formájában.
Elektromechanikus karokkal a pixelhibák száma még nagyobb probléma lenne, mint a TFT-knél...
Ráadásul megint nem fénykibocsátó technológiáról van szó, hanem háttérvilágítást igényel.
Nem látom semmi előnyét a LCD/TFT-hez képest. -
brueni #36 mennyire lehet gyors ennek a frissitése. mechanikus óton, még ha nagyon apró is (nanomotorok?) azért idő kell a 'mozduláshoz'.
na meg az energiafelvétel. a mechanikus mozgatás egy kicsit energiaigényesebb nem?
érdekes ötlet, de sztem gyakorlati haszna nem nagyon van.
ha elektromechankius karok vannak, akkor azt nagyonle kell árnyékolni. kis elektromágneses tér változás és borul a kép.
ez is az alapelvet követné. 3 alapszín és ebből színkeverés. találjanak ki valami újat. -
ssdb #35 jó dolog €z :D -
Flozy #34 Minden egyes pixelt apró karocskák mozgatnának? :D
Nem érdemes ilyet csinálni. -
saba30 #33 DMD chipel kéne ötvözni a dolgot, tükrök helyére kristályokat rakni, és a mozgatás meg van oldva (DLP -nél ez bevált) De szép is lenne, ha minden ilyen egyszerű volna. -
dez #32 Most is 16M állapot lehet pixelenként. (Egyszerre csak egy.) -
kanyecs #31 pont ma gondolkodtam rajt, hogy prizmával miért nem csinálnak kijelzőt. mondjuk szerintem baromi nagy sávszélesség kéne a pixelenkénti 16 milla állapothoz, és akkor még sehol nincsenek a fémes színek. -
dez #30 Tehát úgy tűnik, az angol cikk újságírója két megoldás-változatot (amik tárgyalva vannak a tanulmányban) egyszerűen összegyúrt egybe - nyilván nem értette a kettő közötti különbséget. -
dez #29 Na, megnéztem az eredeti tanulmányt, és ott az szerepel, hogy a legfejlettebb megoldás az lenne, amit írtam, tehát a hullámhossz-szabályzás, de ennek kivitelezése igen nehéz, főleg úgy, hogy az egész képfelületen egyenletes legyen. Így praktikusabb fixen létrehozni a 3 alapszínt, és azokból kikeverni a kívánt színt, a hagyományos módon.
Szerintem ha nehezebb is az első megoldás, mégis meg kellene próbálni, mert az lenne a legjobb. -
#28
én hülyevagyok :D -
dez #27 Egyébként kurva jó, hogy olyanok, akik egy kukkot sem értenek az egészből (elintézik az egészet azzal, hogy "biztos jó lesz"), nekiállnak támadni azokat, akiket mélyebben is érdekel a dolog, és szeretnék pontosabban érteni, miről van szó.
Na jó, inkább megnézem az eredeti tanulmányt. -
dez #26 Magyarázd meg te, ha olyan okos vagy... -
#25
Magyarázd meg