158
A mágneses, elektromos tér, és elektromágneses tér mivolta, \"anyagisága\"
-
Albertus #158 Ügyes.. 
-
icelandic #157 A céltáblára. -
icelandic #156 A céltáblára. -
Albertus #155 "Nos, vajon mi igaz abból amit írt?"
Kire célzol? -
icelandic #154 Nos, vajon mi igaz abból amit írt? -
Albertus #153 Szia!
A törésmutatóra valóban azt mondjuk, hogy a két anyagbani sebesség hányadosa.. De ez nem igaz így..
Vegyük a gyémánt példáját. kb 1,24e8 a törésmutatója alapján benne a fénysebsség értéke, miközben a C-C rácstávolságon 3e8 a valóságos fénysebesség, csak hogy követi a rács alakját a foton és majdnem
két és félszeres utat fut be a cikk-cakk miatt mint amit kintről látunk..
Akkor most a képlet vagy a törésmutató a mérvadó? Szerinted?
-
snakekiller #152 Lenne egy kérdésem a fizikában járatosakhoz:
Létezik ugyebár egy képlet az elktromágneses hullámok közegben való terjedésére: 1/sqrt(ε0εrμ0μr)=c, ahol epszilon és mű a permittivitás és permeabilitás. Nos, nekem ez a képlet vízre (80-as rel. permittivitást és közelítőleg 1 rel. permeabilitást számolva) a 3.3517815*10^7 értéket adta, ami nagyjából kilencede a vákuumbeli sebességnek... a víz abszolút törésmutatója azonban 4/3 körül van, tehát a fény sebessége vízben valójában háromnegyede a vákuumban mértnek, nem kilencede! Az adatokat többször ellenőriztem, több forrásból, azokkal nincsen baj. Valamiért rosszul (rosszra) alkalmazom ak épletet és nem értem miért... tud valaki segíteni?
Előre is köszönöm! -
Fopingi #151 Sziasztok
Akadt 1 kis problémám.
Hogyan viselkednek az elektronok periodikusan változó potenciálú térben?
Az elméleti hátteret illetően kellene segítség (matemetikai modell)?
-
#150
Veszek 2 kg indukciót, hozzak valkinek? -
HUmanEmber41st #149 thx egyenlőre :) -
Albertus #148 Szia!
Nos, erre félig igen csak a válasz tekintve, hogy amíg beledughatod a hőmérőt a ... valahova, addig egy atomnál ez nem lehetséges..
Sőt! Némelyik részecske olyan parányi energiát hordoz, hogy az
állapotáról tudósító foton is már meghamisítja a mérést.
Arról már nem is szólva, hogy ezen hírhozó fotont nem is biztos, hogy
el tudjuk csípni..
A sebesség, tömeg, perdület, stb. jellemezhet mindent.. akár a fotont is.. Hiszen ezeket a fogalmakat használjuk a jellemzők leírására..
A mérésük, megfigyelésük már más kérdés. Sokszor csak közvetetten feltételezhetjük, hogy abból amit mértünk, az következik, hogy
ekkora vagy akkora valaminek egy-egy jellemzője.
No, persze ha a feltételezés, kellően megalapozott, akkor elfogadjuk
valós értéknek az eredményét..
-
HUmanEmber41st #147 Igazából arra szeretnék választ kapni, h az elemi részecskékre is ugyanolyan jellemzőkkel számol a fizika, mint valami nagy ( makro ) testekre?
Van sebesége, szimmetria tengelye körüli forgása, van mozgási energiája, "tud vonzani vagy taszítani" stb milyen jellemzők vannak még? -
Albertus #146 Szia!
Éppen ez az. Milyeneket?
Egy valamit azért feltétlenül a szemünk elé kell állítani:
El kell választani azt, hogy a foton hordozza-e azt a hatást, vagy:
a foton közvetített egy hatást és ennek az eredményét tapasztaljuk az anyagon..
Nagy különbség!
Itt jó példa erre Brown mozgás. Brown a mikroszkóp alatt csak azt látta, hogy valami lökdösi a porszemeket..
Csak a helyes irányú kutatás mutatta ki, hogy a láthatatlan méretű molekulák lökdösik a porszemeket..
A foton is ilyen láthatatlan méretű valami.. a "lökdösött" az anyag..
Így nagyon fontos hogy se az anyagnak se a fotonnak ne tulajdonítsunk olyan jellemzőt, ami a másik jellemzője, de mégis "úgy látszik" mintha
nem így lenne.. -
HUmanEmber41st #145 Ha már részecske elmélet:
milyen fizikai mennyiségeket tud szállítani a foton?
( Gondolok itt energia, perdület impulzus..mik vannak még? mik ezek az alap fogalmak, amikkel aztán számolásokat lehet végezni?) -
Albertus #144 Szia!
Emlékszel a csavart labdás példára a foton által szállított perdülettel kapcsolatban?
Szerinted ha nem impulzust hanem perdületet szállít a foton, akkor
hogyan reagálna az a részecske amelyiknek saját perdülete is van, ha bekap egy ilyen perdületes fotont??
Összeadódik vagy kivonódik a perdületük, vagy milyen irányú
impulzus keletkezhet két perdület találkozásából??
Érdemes elgondolkodni rajta.. és megtalálod a megoldást a kérdésedre.. -
HUmanEmber41st #143 A gravitációs fotonok biztosan olyan információt hordoznak:
vozzátok egymást !!! -
Rudicsek #142 Van de Graaf generátor :)
Az a kedvencem:P Nagyon elmés egy szerkezet. Egyszerü de mégis...
Az antigarvitációs fotonok hogyan "működnek"? Mert mintha nem taszítanának, mint azok amikről eddig volt szó. :P
-
HUmanEmber41st #141 Van a fizika szertárban egy ilyen statikus töltéseket bemutató készülék ( csak elfelejtettem a nevét asszem Braun- generátor???vagy valami hasonló a neve)
Szóval van egy fém palást aminek a két vége kúpban végződik. Van rajta egy gumiszalag, és a palástra kis fémtüskék viszik fel a töltést. Tartozik hozzá egy kb 100 mm es átmérőjű fémgömb amit fél méter- 1 méterre lehet tenni ettől a generátortól. Aztán egy kicsit meg kell tekerni ( a gumiszalagot) és pár tekerés után hatalmas kisülést produkál ( egyszer vigyázatlanul közel került az ujjam, mikor vettem el a kezem, ne tudd meg azt hittem leszakad az ujjam.. :) :) )
Visszatérve a gravitációs fotonokra:
akkor a gravitáció ezek szerint semlegesíthető egy megfelelő taszító mágneses térrel??
Mint azt már egypáran kipróbálták -
Albertus #140 Szia!
Voltától-Jedlik Ányoson át Kandóig, de az amerikaiak közül is többen,
Edisontól az oda vándorolt Tesláig..
A gond azzal van, hogy túl kevés töltést lehetett eddig a dörzsöléssel
elmozdítani..
És a P=U*I W=P*t =U*I*t Az áram (időegységenkénti töltésmennyiség)
a feszkó szorzata a kevés töltés miatt nagyon kicsi..
Látványos, de kevés haszonnal járt eddig.
Azért hangsúlyozom, hogy eddig mert az útkeresés jelenleg is tart.. -
HUmanEmber41st #139 "A statikus töltés-nagy feszültség+kis áram, a motorok kis fesz+nagy áram.."
És voltak-e próbálkozások összekapcsolni a statikus és a dinamikus(forgó) elektromos tereket?
Mondjuk kis erőhatással dörzsölünk két alkalmas felületet, majd ezt a töltést egy kondenzátorba töltve gyűjtjük.Amikor feltöltődik, egy transzformátorra kapcsolva kisütjük. A trafó szekunder kapcsairól pedig egy akkumulátort töltögethetünk???? ( ami [ LOL ] hajtja a dörzsölő berendezést..)
Mindezt szupravezetőből megépítve :) :) :) -
Albertus #138 A statikus töltés-nagy feszültség+kis áram, a motorok kis fesz+nagy áram..
A kondik nem a környezetből töltődnek fel..
Ehhez tudni kell, hogy a kondik "elektrolitikus" vagyis kémiai
kondik.. Bizonyos értelemben az akkumlátorokhoz hasonlítanak.
Így ha egyszer már akármiért feltöltötték, akkor nem lehet a teljes töltést kisütni egyszeri rövidre zárással.
Mert a kisütéskor még maradnak, nem átalakult molekulák benne, amik idővel szépen átalakulva kialakítanak egy un. "utótöltöttséget"..
Ami akár több száz Voltos is lehet.. Így ha nem zárnánk rövidre,
akkor ez az utótöltődés megrázhatná a gyanútlanul hozzányúlót. -
HUmanEmber41st #137 Statikus töltések gyűjtéséhez nem kell nagy erőbehatás.
Ellentétben a hagyományos 3 fázisú váltóáram generálásával.
Elgondolkodtató kérdés:
A nagy kapacitású fázisjavító kondenzátorok ( ha kiszerelésre kerülnek, vagy csak tartalékképpen tárolják) mindig rövidre van zárva a sorkapcsa, mert a környezetből egy idő után feltöltődhet.. -
Albertus #136 Még valami az előző témához..
Igen, tökéletesen igazad van! Nem kell dörzsölni.
Pl.: egy fémhengerhez szorítunk szigetelőt, akkor a leszakítható elektronjai a fémmel közös-teljes tömegben eloszlanak.
Így ha elég gyorsan fotog a henger, akkor az elszakadáskor
nincs idejük az "elkóborolt" elektronoknak visszaérni a helyükre..
Így a fémhengert hihetetlenül képesek feltölteni..
Ezzel a jelenséggel a régi, gőzzel hajtott cséplőgépeknél, a síma
száraz bőrszíjjal 100-150 ezer!!! Voltos feszültségű áramütéseket lehet
"beszerezni"...
Több ilyen statikus nagyfeszültséget előállító generátor is ezen az elven működik. -
Albertus #135 Szia!
Nos, azon fotonok, amelyikek a létükkel, születésükkel és elnyelődésükkel jellemző módon, nagyon beleavatkoznak a töltések, így
a leggyakrabban az elektronok energia rendszerébe, normál fotonnak
tartjuk.
Hiszen amikor keletkeznek, látványosan energiát hoznak el az elektrontól, és energiát adnak át a befogó elektronnak.
Azok a fotonok viszont, amelyek olyan parányi energiát hoznak el és
adnak át, amit nem tudunk érzékelni, azok látszólag nem is léteznek.
Csupán a hatásaikat akkor érzékeljük, ha rettenetesen sok fogódik be
közüllük.
Ilyen az elektronok "taszító" tulajdonságaiért felelős valamint a
gravitációs vonzásért felelős fotonok.
Feynman az elektronok taszító "virtuális" fotonjait vizsgálta.
-
HUmanEmber41st #134 Ez is jó kérdés :) -
Rudicsek #133 A nylon dörzsöléshez hozzátenném, hogy a dörzsölés nem "kötelező". Ha a két megfelelő anyagot összeérintjük, az is elegendő.
A megfelelő anyag az annyit tesz, hogy a "triboelectric" listán (magyarul azthiszem az anyagok elektronnegativitásauk szerinti lista) a lehető legtávolabb legyenek, de legfeljebb az egyik lehet vezető, és a vezetőt is szigetelni kell, hogy a töltése megmaradjon.
Egy kérdés: Még mindig nem értem igazáén mi is az a virtuális foton. Az amelyiket csak hatása megjelenése miatt veszünk létezőnek. De melyik foton nem ilyen? -
Rudicsek #132 Igen, Rudi itt van :). (sajna manapság elég ritkán, de benézek)
Ha lenne kérdésem azt már te fel is tetted :P -
Albertus #131 Szia!
Örülök, hogy érthető.
A gravitációs fotonok... Nos, azt tudjuk, hogy éter nincs.
Így nincs vákumban olyan közeg ami hullámokat vezethetne..
Ebből következően, miután más mód nincs, az energia vákumban
sugárzással terjed.
Az energiasugárzásról tapasztalatból tudjuk, hogy fénysebességgel terjed.
Azt a valamit ami fénysebességgel terjed, Albert Einstein nyomán: foton-nak nevezzük.
(Tesszük ezt annak ellenére, hogy pontosan nem tudjuk, ill. nem határoztuk meg, hogy mi van benne.)
Feynman kutatásaiból tudjuk, hogy léteznek olyan fotonok, amik annyira kicsiny energiájúak "darabonként", hogy "láthatatlanok" és
csak hatásuk megjelenése miatt tudjuk, hogy vannak.
Feynman ezeket a fotonokat "virtuális fotonok"-nak nevezte.
Mindebből adódóan, az összes olyan fotont, amelyik "nem látszik",
de hatását érzékeljük, létezőnek kell tekintenünk.
Ilyenek a gravitációt, és a statikus töltésnek tulajdonított hatást
okozó fotonok is..
A nylon dörzsölés..
A nagyon jó szigetelő anyagok elektronjai erős kötésekben vesznek részt. Általában "kovalens"-nek nevezzük ezt a kötés típust.
Jellemzője, hogy a két kötődő atom egy-egy elektronja, közös
pályát képez.
A másik jellemző, hogy nem "vegytiszták" az anyagok. Így a szerkezetükben idegen atomok is vegyültek.
Ezen "idegen atomok" elektronjai sokkal kevésbé kötődnek, mint
a fő tömeget adó molekulák elektronjai, vagy éppen ellenkezően, az így beágyazódott szennyező atomok erősebben vonzzák magukhoz az elektronokat, mint az az anyag amivel dörzsöljük.
Ezért kevesebb energiával ledörzsölhetők, ill. utóbbi esetben,
ők szakítanak le elektronokat a dörzsölő anyagról.
Így ha erős dörzsöléssel a szigetelő felszínéről "lesodrunk"
néhány tucat elektront, akkor a szigetelő tulajdonság miatt,
az "üres helyre" nem áramolhatnak az anyag többi részéről
elektronok a megüresedett helyre, így a hely töltése - ill. töltés hiánya megmarad..
És itt jön a többlet elektronok, vagy a lesodort elektronok hiánya miatt, az atommagok által kisugárzott fotonok hatása.
Nekimennek a fotonok a szigetelő anyagú papírszeletkék felszínének.
Az elmozdítható elektronokat a papírszeletek "túloldalára" vagyis a taszító forrással ellentétes oldalra kényszerítik őket.
Így az addig kiegyenlítettsége miatt semleges papír "polarizálódik".
Vagyis a sugárzó felöli oldala elektronhiányossága miatt pozitív,
a túlsó oldala negatív töltésű lesz.
Mi következik mindebből?
A pozitív töltötségü rész vonzza a negatív töltöttségűt..
Ha pedig leszakítottunk elektronokat akkor pont fordítva: az így kilátszó pozitív töltés a papírszeletkék elektronjait a megdörzsölt nylon felöli oldalra vonzza, így alakul ki a papír polarizálása,
és ezzel a vonzás.
-
HUmanEmber41st #130 Köszönöm, Albertus!
Csak azért tudok kérdezni, mert még ilyen érthetően senki sem magyarázta el!
Javíts, ki ha tévednék, de a gravitronok ( gravitáció-fotonok) léte még igencsak a feltevés stádiumában van..
Inkább arra lennék kíváncsi, hogy a neylon anyaghoz dörzsölt műanyag vonalzó miért is vonzza a papírfecniket?
(Statikus töltés, statikus elektromos tér)
előre is köszi:)
Amúgy Rudi itt vagy-e még? -
Albertus #129 A térerősségről... majdnem elfelejtettem..
Vegyünk egy dinnyét. Szurkáljuk tele a héjára merőlegesen hurkapálcákkal olyan sűrűn, hogy a héjból semmi se látszon.
Ekkor kapunk egy olyan sünit, amelynél a pálcák a dinnyénél egymást érik, és a végeik között ujjnyi rés van..
A pálcák sűrűsége a külső végüknél 1 pálca/cm2 a felszínen 9 pálca/cm2, és ha képzeletben a középponton áthaladnak a pálcák akkor a középponton az összes pálca áthalad..
Vagyis a pálcák "térerőssége kint 1db/cm2..héjon 9/cm2.. a magban
(ezer pálca esetén) 9000/cm2..
Ha ezt érted, akkor azt is, hogy bármilyen forráshoz való közelség
arányában négyzetesen növekszik a térerősség..
Ha a forrás fotonokat lő ki és a milliomod-milliárdod része az átmérője
vagyis 1e-12 akkor a felszíni térerősség 1e24-szerese a kintinek..
Az elektronjaink még ennél is kisebbek.. Így a felszínük közelében a térerősség sokkal, de nagyon-nagyon sokkal hatalmasabb..
Ezzel a felszínük közelében az időlassulás is..
Így elég "belelógnia" az ilyen gigászi időlassulású zónába az elektron
parányi részének, akkor ezen rész fotonná válik és elsugárzódik..
-
Albertus #128 Szia!
Szuper jók a kérdéseid!
Kezdjük a statikusnak mondott töltéssel:
Ha a Fenman féle virtuális fotonokat nézzük, akkor nem zárható ki, hogy mint arról már itt valamelyik topic-ban már szó volt,
a "töltéssel rendelkező" részecskéket azért érzékeljük töltéssel
rendelkezőknek, mert folyamatosan sugározzák ki magukból a fotonjaikat.
Ezek a folyamatosan kilőtt fotonok energiája rendkívűl kicsiny
és irányaik "véletlenszerűnek tűnően" gömbszimmetrikusan szórt,
így a környezetükben "térerősségként" érzékelt hatást fejtenek ki.
Pontosan úgy, mint ahogyan a gravitációs erőhatást okozó fotonok
hatásaként gravitációs erőteret érzékelünk..
Hogy, hogyan lőheti ki a lassú elektron a fénysebességű fotont??
Erre a válasz sokkal egyszerűbb..
Azt tudjuk, hogy gyorsítással nem érhető el a fénysebesség.
Hiszen kisérleti bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy
a Lorentz féle tömegnövekedést leíró összefüggés 99,9998 % fénysebességig ellenőrizve tökéletesen igaz.. Így nincs okunk
feltételezni, hogy nagyobb sebességeknél másként lenne..
Na, de ha nem gyorsíthatunk akkor hogyan érhetjük el a fénysebességet???
Ehhez egy kicsi specreles gondolkodásmód kell.
Azt tudjuk, hogy akár a nagy relatív sebesség, de a nagy gravitációs
térerősség hatására is, lelassulnak az órák, az idő lelassulása miatt.
Innen már könnyen érthető hiszen, a sebesség az az időegység alatt megtett út.
Vagyis ha az idő "sűrűbb" mert lelassult, akkor ugyanaz a sebesség, ami a "normális idejű" zónában még nem fénysebesség, a lassabb idejű
zónában már fénysebességűnek adódhat..
Hogyan?
Vegyünk egy olyan zónát, ahol az idő 10 000 szeresen lelassult.
Ebben a zónában minden 10 000-szer gyorsabbnak adódik, ha a zónán
kívüli sebességét megtartja.. Hiszen ha pl. 30 km/s sebességgel
1 sec alatt 30 km-t tesz meg a zónán kívűl, akkor a zónában ez
1/10 000-ed időnek számítva 300 000 km/s-nek adódik.. ami pedig már fénysebesség..
Ha pedig kijön a zónából fényként ez a valami.. senki sem érheti utol,
így senki sem értesítheti arról, hogy "kint van", hiszen minden "értésítés" is csak fénysebességgel haladhat utánna.. így
a fénysebességek azonossága miatt nem érheti utol..
-
HUmanEmber41st #127 És ha ezt kitárgyaltuk, még mindig itt van a statikus töltés.. -
HUmanEmber41st #126 Arra is kíváncsi lennék, hogyan startol ki a viszonylag lassan mozgó elektronból fénysebességgel a foton? És miért pont ennyi a fénysebesség?? -
Albertus #125 Az öt elemben nem lennék annyira biztos, de a többi kérdés jó..
Annyit azért érdemes figyelembe venni, hogy a fotonoknál mindig van egy kibocsájtó folyamat, ami meghatározza a foton "tartalmát"..
Az ősrobbanás pedig ezen folymatok egyike, vagy több folyamat együttese révén következett be.. (Ha volt egyáltalán.. Mert ugye biztosan nem tudjuk, hogy volt-e..??) -
HUmanEmber41st #124 Mivel a fotonok nem állnak még kisebb alkotóelemekből, hanem mondhatni csak információból vannak, még akár bebizonyosodhat a régi filozófia is: nevezetesen az 5 alap elem mennyiségaránya határozza meg az adott elem tulajdonságát.
Tehát 5! ( faktoriális)= 120 elemből kell, h álljon a periodikus rendszerünk.
De akkor felvetődik a kérdés, h ezek a fotonok honnét kapják a tulajdonságaikat? Az egyik miért ilyen, a másik miért más?
Mert éppen így sikerült a Nagy Bumm??? -
Albertus #123 Szia!
Igen, ilyen értelemben mondhatjuk.. -
HUmanEmber41st #122 Mondhatjuk azt is, h a foton ( a fizika mai állása szerint ) az Univerzum legkisebb építőeleme? -
Albertus #121 Szia!
Majdnem szuper.. Igen, ami fénysebességgel halad az mind-mind foton..
(Így a foton az az egyetlen ami fénysebességgel haladhat..)
Viszont nem a foton hozza létre a mágnesességet, hanem a fotonok hadát
kisugárzó, kötött pályán mozgó töltött részecske, amilyen az elektron is.
Miután zömében olyan mágnesességgel találkozunk, amely az elektronoktól
származik, így nem nagy hiba ha elfeledkezünk a többi egzotikus részecske
által okozott mágneses térről.
Így a helyes megfogalmazás: a fotonok áramlásának speciális esetét érzékeljük mágneses térként.
-
HUmanEmber41st #120 Tehát végsősorban a foton hozza létre a mágneses tereket.
Az Einstein-féle fizikában csak a foton képes fénysebességgel haladni.
Sem energiája, sem tömege nincs, csak a becsapódás -elnyelődés után számítható ki a foton által "szállított" energia mennyiség.
Eddig stimmel? -
Albertus #119 Szia!
Még nagyon félreértesz valamit. Ez olyasmi mint a pénz..
Egy kiló banán az egyenértékű 300 Ft-al, de hiába eszed a három db százast,
az nem banán ízű..
Valahogy így van az m=E/c^2 m tömegnek felel meg, de ez nem jelenti
azt, hogy tömege lenne a fotonnak..
Sőt! Amíg a foton mozog, vagyis amíg a foton-foton, addig energiája sincs.
Csak indulás elött és beérkezés után, amikor még-és-már nem foton..
A kettő között sem tömege, sem energiája nincs .. Sőt nem is létezik számunkra.. Ugye milyen fura, de így van. Ez tény..