A mágneses, elektromos tér, és elektromágneses tér mivolta, \"anyagisága\"
  • Albertus
    #131
    Szia!

    Örülök, hogy érthető.

    A gravitációs fotonok... Nos, azt tudjuk, hogy éter nincs.
    Így nincs vákumban olyan közeg ami hullámokat vezethetne..
    Ebből következően, miután más mód nincs, az energia vákumban
    sugárzással terjed.
    Az energiasugárzásról tapasztalatból tudjuk, hogy fénysebességgel terjed.
    Azt a valamit ami fénysebességgel terjed, Albert Einstein nyomán: foton-nak nevezzük.
    (Tesszük ezt annak ellenére, hogy pontosan nem tudjuk, ill. nem határoztuk meg, hogy mi van benne.)

    Feynman kutatásaiból tudjuk, hogy léteznek olyan fotonok, amik annyira kicsiny energiájúak "darabonként", hogy "láthatatlanok" és
    csak hatásuk megjelenése miatt tudjuk, hogy vannak.
    Feynman ezeket a fotonokat "virtuális fotonok"-nak nevezte.
    Mindebből adódóan, az összes olyan fotont, amelyik "nem látszik",
    de hatását érzékeljük, létezőnek kell tekintenünk.
    Ilyenek a gravitációt, és a statikus töltésnek tulajdonított hatást
    okozó fotonok is..

    A nylon dörzsölés..
    A nagyon jó szigetelő anyagok elektronjai erős kötésekben vesznek részt. Általában "kovalens"-nek nevezzük ezt a kötés típust.
    Jellemzője, hogy a két kötődő atom egy-egy elektronja, közös
    pályát képez.
    A másik jellemző, hogy nem "vegytiszták" az anyagok. Így a szerkezetükben idegen atomok is vegyültek.

    Ezen "idegen atomok" elektronjai sokkal kevésbé kötődnek, mint
    a fő tömeget adó molekulák elektronjai, vagy éppen ellenkezően, az így beágyazódott szennyező atomok erősebben vonzzák magukhoz az elektronokat, mint az az anyag amivel dörzsöljük.

    Ezért kevesebb energiával ledörzsölhetők, ill. utóbbi esetben,
    ők szakítanak le elektronokat a dörzsölő anyagról.

    Így ha erős dörzsöléssel a szigetelő felszínéről "lesodrunk"
    néhány tucat elektront, akkor a szigetelő tulajdonság miatt,
    az "üres helyre" nem áramolhatnak az anyag többi részéről
    elektronok a megüresedett helyre, így a hely töltése - ill. töltés hiánya megmarad..

    És itt jön a többlet elektronok, vagy a lesodort elektronok hiánya miatt, az atommagok által kisugárzott fotonok hatása.

    Nekimennek a fotonok a szigetelő anyagú papírszeletkék felszínének.
    Az elmozdítható elektronokat a papírszeletek "túloldalára" vagyis a taszító forrással ellentétes oldalra kényszerítik őket.
    Így az addig kiegyenlítettsége miatt semleges papír "polarizálódik".
    Vagyis a sugárzó felöli oldala elektronhiányossága miatt pozitív,
    a túlsó oldala negatív töltésű lesz.

    Mi következik mindebből?

    A pozitív töltötségü rész vonzza a negatív töltöttségűt..

    Ha pedig leszakítottunk elektronokat akkor pont fordítva: az így kilátszó pozitív töltés a papírszeletkék elektronjait a megdörzsölt nylon felöli oldalra vonzza, így alakul ki a papír polarizálása,
    és ezzel a vonzás.