Rákkutatásra fognák be a PS3-at
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#64
PS2 EE proci + rakétázós téma: olyan rakétákba lenne jó, mint a Tomahawk, ami valós képelemzést végez repülés közben, és magától határozza meg a célig az útvonalat, miközben lehetõleg alacsonyan halad, hogy ki ne szúrják a radarok, és kerülgeti a terepakadályokat. De errõl van cikk meg minden a neten, utána lehet nézni. A lényeg a valós idejû képfeldolgozás, nem pedig az, hogy a giroszkóprendszer adatai alapján mikor kapcsoljon be mit, mert ezt a már a V-2-esek is tudták. 😊
Amiga 1200 030/882/40, 32MB Playstation 2, Playstation 3 AMD Athlon 64 X2 [email protected], 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
#63
És persze csak egy ötlet volt a célkövetõ rakéta. Most vitázhatunk egy sort az említett cirkáló rakétáról is. 😛
#62
Egyébként Cifuval kellene megbeszélned, hogy tényleg ma is olyan egyszerû-e egy célkövetõ rakéta vezérlése, hogy van pl. 3 egyszerû érzékelõ, és kvázi egyszerû lineáris módon ezek jeleinek erõssége mértékében kell ide vagy oda dönteni a fúvókát, vagy ennél jóval intelligensebb-e ma már a dolog.
#61
Persze, olyankor már nem pályát korrigálnak, hanem az ûrsikló helyzetét. Ha véletlenül nem pont 40 fokra áll, akkor kicsit jobban vagy kevésbé dönteni, stb. De mint ahogy már megbeszéltük, ehhez tényleg nem kell túl sok számítás. De olyat ne mondj már, hogy egy ügyes célkövetõ (vagy épp cirkáló) rakéta vezérlése ennél is sokkal egyszerûbb, mert ez egyszeûen értelmetlenség. Elnézném, amint kézzel vezérelsz egy (x-szeres?) hangsebességgel repülõ, össze-vissza manõverezõ rakétát, és közben mûszerek jeleit elemezgeted, másik esetben térképet is nézel és tizedmásodpercenként kerülgeted az épületeket és még be is azonosítod õket. 😊 Mert ugye ha ez sokkal egyszerûbb, mint a sikló manuális irányítása, akkor ennek még könnyebben mennie kell...
Flare = égõ magnézium, tudtommal. Azt nem tudtam, hogy radar ellen is van csali.
Flare = égõ magnézium, tudtommal. Azt nem tudtam, hogy radar ellen is van csali.
#60
Az oms hajtómûvekkel tér le a pályáról, egy fékezéssel. Ezután a kisebb fúvókákat használva, beáll a 40 fokos szögre, és ereszkedik. Te azt írtad ezekkel korrigálja a pályáját, de nem korrigálja, mert a forgás döntés, az a ûrhajó tengelye körül történik ezektõl közvetlenül még nem fog más felé menni. Tehát a pályáról letérés után csak irányba áll, nem változtatja a pályáját. És igen, finom szabályzást igényel, és mérést, de nem kell hozzá nagy számítási teljesítmény mert nem olyan bonyolult dolog(Orbiterben párszor már csináltam manuális légkörbe lépést ûrsiklóval, és sikerült is, nem volt könnyû de sikerült, úgy hogy én csak saccolgatni tudok, meg érzéssel irányítani, míg a gép simán kiszámolja), de egy rakétavezérlésnél így is sokkal bonyolultabb. Szóval 70 km-en lezáródnak teljesen a fúvókák, onnan már a terelõlapokkal irányítják az ûrsikló pályáját, szóval, nem korrigál pályát hajtómûvel ûrsikló a pályáról letérés után, végülis attól függ a pályája, hogy milyen helyzetben a légáramláshoz képest vannak a szárnyai. Itt rendesen kell számolgatnia a számítógépnek, többet mint bármilyen légiharc rakétánál, de még ígyis semmiség egy modern számítógépnek.
"-- A csalit is írtad, és azt alapvetõen hõkövetõk ellen használják. 😊" Igen, és ott az IS azt IS írtam. Szóval mi a probléma. Amúgy van radarzavaró csali is 😊. A hõkövetõk elleni égõ csalit flare-nek hívják, a radaros cuccok elleni csali a chaff. Egy ilyen csalitöltet aluminium, és mûanyagdarabkákat robbant ki magából robbant ki magából egy kis felhõt alkotva, amit a rakéta radarja 1 nagy dolognak érzékel, és azt "hiszi" az a célpont, és rááll. Ezen kívül a radaros, és az infrás rakéták ellen egyaránt használható a kimanõverezés, ahogy már leírtam.
A rakétairányítást meg inkább hagyom, úgysem sikerül elmagyaráznom 😊, de az tuti hogy marketingszöveg a ps2 procis rakétairányítós dolog, még elképzelni is nevetséges 😊
"-- A csalit is írtad, és azt alapvetõen hõkövetõk ellen használják. 😊" Igen, és ott az IS azt IS írtam. Szóval mi a probléma. Amúgy van radarzavaró csali is 😊. A hõkövetõk elleni égõ csalit flare-nek hívják, a radaros cuccok elleni csali a chaff. Egy ilyen csalitöltet aluminium, és mûanyagdarabkákat robbant ki magából robbant ki magából egy kis felhõt alkotva, amit a rakéta radarja 1 nagy dolognak érzékel, és azt "hiszi" az a célpont, és rááll. Ezen kívül a radaros, és az infrás rakéták ellen egyaránt használható a kimanõverezés, ahogy már leírtam.
A rakétairányítást meg inkább hagyom, úgysem sikerül elmagyaráznom 😊, de az tuti hogy marketingszöveg a ps2 procis rakétairányítós dolog, még elképzelni is nevetséges 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#59
Egyébként itt van egy leírás a PS2 "procijáról", az EmotionEngine-rõl. Azért akkoriban nem volt olyan rossz.
http://en.wikipedia.org/wiki/Emotion_Engine
http://en.wikipedia.org/wiki/Emotion_Engine
#58
"Azt nem pályakorrekciónak, mert ettõl közvetlenül nem megy másik irányba."
-- Na és szerinted hogy tér le eleve a Föld körüli pályáról? 😉
"annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az ûrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást"
-- Azért ez sem olyan egyszerû: folyamatos finom-szabályzást és mérést igényel. Bár ehhez még nem kell valami nagy teljesítmény, csak ugye azt írtad, hogy ilyen mûveletek nincsenek is itt. 😊
"Fizikai korlátoktól függ a a manõverezõképessége, nem az irányítórendszertõl, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre."
-- Na de értsd már meg (ill. 1x már sikerült), hogy ezred/tízezred mp-enként kell irányt változtatni, közben még mindenfélét számolgatni, méricskélni.
"Nemmondod 😄 azokat a manõvereket amit írtam nem hõkövetõ rakéták lerázására használják 😊"
-- A csalit is írtad, és azt alapvetõen hõkövetõk ellen használják. 😊 Legalábbis nem tudok róla, hogy egy több tonnás testet is ki tudna dobni a radar megtévesztésére. 😛 (A manõverezés is beválhat a hõkövetõ ellen is.)
-- Na és szerinted hogy tér le eleve a Föld körüli pályáról? 😉
"annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az ûrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást"
-- Azért ez sem olyan egyszerû: folyamatos finom-szabályzást és mérést igényel. Bár ehhez még nem kell valami nagy teljesítmény, csak ugye azt írtad, hogy ilyen mûveletek nincsenek is itt. 😊
"Fizikai korlátoktól függ a a manõverezõképessége, nem az irányítórendszertõl, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre."
-- Na de értsd már meg (ill. 1x már sikerült), hogy ezred/tízezred mp-enként kell irányt változtatni, közben még mindenfélét számolgatni, méricskélni.
"Nemmondod 😄 azokat a manõvereket amit írtam nem hõkövetõ rakéták lerázására használják 😊"
-- A csalit is írtad, és azt alapvetõen hõkövetõk ellen használják. 😊 Legalábbis nem tudok róla, hogy egy több tonnás testet is ki tudna dobni a radar megtévesztésére. 😛 (A manõverezés is beválhat a hõkövetõ ellen is.)
#57
De most már mások is tudják. 😉
#56
"Amúgy te minek neveznéd azt a mûveletet, amikor a sikló légkörbe lépéskori elhelyezkedését szabályozzák?"
Azt nem pályakorrekciónak, mert ettõl közvetlenül nem megy másik irányba. annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az ûrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást, a többit már a terelõlapok végzik, mikor már elegendõ a levegõáramlás.
"-- És vajon a jobb manõverezõkészség nem gyorsabb manõvereket is jelent egyben?" Látom nem érted. Az irányítórendszer adhat olyan parancsot, hogy akkor most egy pillanat alatt forduljon vissza, de nincs értelme, mert fizikailag nem képes rá a rakéta. Fizikai korlátoktól függ a a manõverezõképessége, nem az irányítórendszertõl, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre.
"Vannak már nem-hõérzékelõs célkövetõ rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni." Nemmondod 😄 azokat a manõvereket amit írtam nem hõkövetõ rakéták lerázására használják 😊 hanem radarosra, ezért írtam le. Hõkövetõre elég egy csali, és kész. Nem sok ilyen visszafordulós újcélkeresõst rakéta van, mert nem elég megbízható az azonosítás (amúgy egy forduláshoz sem kell nagy számítási teljesítmény 😊).
Azt nem pályakorrekciónak, mert ettõl közvetlenül nem megy másik irányba. annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az ûrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást, a többit már a terelõlapok végzik, mikor már elegendõ a levegõáramlás.
"-- És vajon a jobb manõverezõkészség nem gyorsabb manõvereket is jelent egyben?" Látom nem érted. Az irányítórendszer adhat olyan parancsot, hogy akkor most egy pillanat alatt forduljon vissza, de nincs értelme, mert fizikailag nem képes rá a rakéta. Fizikai korlátoktól függ a a manõverezõképessége, nem az irányítórendszertõl, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre.
"Vannak már nem-hõérzékelõs célkövetõ rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni." Nemmondod 😄 azokat a manõvereket amit írtam nem hõkövetõ rakéták lerázására használják 😊 hanem radarosra, ezért írtam le. Hõkövetõre elég egy csali, és kész. Nem sok ilyen visszafordulós újcélkeresõst rakéta van, mert nem elég megbízható az azonosítás (amúgy egy forduláshoz sem kell nagy számítási teljesítmény 😊).
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#55
Tudom, ezekkel foglalkozom<#nyes><#mf1>
#54
Nem csak numerikus számításokra lehet használni õket, hanem tetszõleges, akár igen bonyolult kapcsolásokat is beléjük lehet "plántálni".
#53
"Szóval ezek nem korrekcióra vannak, nem is használhatóak arra, a nagyon kis teljesítményük miatt."
-- A korrekcióhoz (mint pályamódosítás) minimális teljesítmény is elég. Amúgy te minek neveznéd azt a mûveletet, amikor a sikló légkörbe lépéskori elhelyezkedését szabályozzák? Mindegy, lényeg ezt is real-time vezérlik.
"Persze, de a 80-as évek óta nemnagyon fejlõdtek a rakéták pontosságban, hiszen a 99%-okat már nehéz följebb tornázni 😊"
-- Milyen rakéták, az amcsi rakéták? Csakhogy itt elmaradottabb országok rakétáiról van szó, amiket fel akartak okosítani.
"hatékonyabbak lettek, mert jobb robbanóanyagok vannak, vagy mert jobban manõvereznek (pl tolóerõvektoros megoldás). Tehát már jó ideje nem az irányítórendszertõl függ a rakéták hatékonysága."
-- És vajon a jobb manõverezõkészség nem gyorsabb manõvereket is jelent egyben?
"persze nagyobb teljesítmény kell, de ez az igény még mindíg a töredéke egy modern processzor képességeinek."
-- Ebben nem lennék annyira biztos. Ha összetett jelfeldolgozásra van szükség, a mai procik is kevesek lehetnek.
"Milyen katonai filmekre gondolsz? 😊 Amúgy inkább szimulátorral játszottam, és tényleg nem könnyû, de vannak trükkök rá, pl amit már leírtam."
-- Vannak már nem-hõérzékelõs célkövetõ rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni. Ezek közül az okosabbak akkor sem adják fel, ha célt tévesztettek, megfordulnak, és újra támadnak (persze be van építve sajátgép felismerés).
És... a szóban forgó hadsereg minden bizonnyal minden korábbinál okosabb rakétákat akart összehozni! <#eplus2>
-- A korrekcióhoz (mint pályamódosítás) minimális teljesítmény is elég. Amúgy te minek neveznéd azt a mûveletet, amikor a sikló légkörbe lépéskori elhelyezkedését szabályozzák? Mindegy, lényeg ezt is real-time vezérlik.
"Persze, de a 80-as évek óta nemnagyon fejlõdtek a rakéták pontosságban, hiszen a 99%-okat már nehéz följebb tornázni 😊"
-- Milyen rakéták, az amcsi rakéták? Csakhogy itt elmaradottabb országok rakétáiról van szó, amiket fel akartak okosítani.
"hatékonyabbak lettek, mert jobb robbanóanyagok vannak, vagy mert jobban manõvereznek (pl tolóerõvektoros megoldás). Tehát már jó ideje nem az irányítórendszertõl függ a rakéták hatékonysága."
-- És vajon a jobb manõverezõkészség nem gyorsabb manõvereket is jelent egyben?
"persze nagyobb teljesítmény kell, de ez az igény még mindíg a töredéke egy modern processzor képességeinek."
-- Ebben nem lennék annyira biztos. Ha összetett jelfeldolgozásra van szükség, a mai procik is kevesek lehetnek.
"Milyen katonai filmekre gondolsz? 😊 Amúgy inkább szimulátorral játszottam, és tényleg nem könnyû, de vannak trükkök rá, pl amit már leírtam."
-- Vannak már nem-hõérzékelõs célkövetõ rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni. Ezek közül az okosabbak akkor sem adják fel, ha célt tévesztettek, megfordulnak, és újra támadnak (persze be van építve sajátgép felismerés).
És... a szóban forgó hadsereg minden bizonnyal minden korábbinál okosabb rakétákat akart összehozni! <#eplus2>
#52
Lehet analógot, használták is õket rövid ideig, csak hát "picit" méretesek lennének egy digitálishoz képest ma már. 😊
Az egyik Káosz-ról szóló (Káosz matematika) könyvben sok kísérletrõl írtak, amit ilyenekkel csináltak.
Az egyik Káosz-ról szóló (Káosz matematika) könyvben sok kísérletrõl írtak, amit ilyenekkel csináltak.
#51
Az apollo számítógépe simán digitális volt: http://en.wikipedia.org/wiki/Apollo_Guidance_Computer egyébként analóg számítógépet hogy lehetne egyáltalán csinálni? Amúgy az elektoncsöves nem egyenlõ az analóggal.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#50
A ps2 azért akart számítógép lenni, mert akkor nem szórakoztató elektronikai termék, ergo kisebb vámot kell rá fizetni.
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#49
Na igen. És még a legkissebb is brutális teljesítményre képes, ha jól használod. pl. ki lehet hozni belõlük másodpercenként egy milliárd 64 bites összeadást. Vagy éppen osztást is, persze ahhoz már nagyobbacska kell. Ehhez képest mi még mindig a szekvenciális számítógépeknél vagyunk, ami nem oly távoli idõ múlva (emlékezzetek, mit mondtam!) már a múlté lesz. Ahogy fejlõdik az IC technológia, úgy lesznek egyre jobbak a dolgok. jha, és fpga-ra már most is elérhetõ egy korlátozott OS, ami párhuzamosan fut.
ami pedig az apolló számítógépeit illeti. NEm kell lebecsülni, pneumatikus volt. Illetve volt benne csöves analóg rész is, ennek számítási teljesítményét még egy digitális berendezés sem tudta felülmúlni (mármint az analóg számítógépét)
ami pedig az apolló számítógépeit illeti. NEm kell lebecsülni, pneumatikus volt. Illetve volt benne csöves analóg rész is, ennek számítási teljesítményét még egy digitális berendezés sem tudta felülmúlni (mármint az analóg számítógépét)
#48
Lehet velem van a "baj" de én játszani akarok majd rajta. Irigylem a problémátokat!
: )
: )
Elnézést a Sorokért:)
#47
"Nem lenne egyszerûbb venni néhány Cell alapú szervert az IBM-tõl vagy a Mercurytõl?"
Aham. Mennyibe is kerül? Tegyük fel fillérekbe kerülne, akkor is sokkal drágább lenne 30.000 gép pénzért, mint ingyen. Amúgy meg lehet kapni Cell-es bõvítõkártyát PC-be is, csak még az IBM Blade cuccánál is drágábban.
Zedas, flig meddig igazad van, de a PS2 procijából nem is csinált az IBM Blade szervereket ... amúgy meg a Motorola procik (C64, Amiga, Atari, elõs pár Mac) tényleg használták robotrepülõgépekhez (gy.k. nukleáris rakéták), szval nem olyan hihetetlen útólag belegondolva.
Aham. Mennyibe is kerül? Tegyük fel fillérekbe kerülne, akkor is sokkal drágább lenne 30.000 gép pénzért, mint ingyen. Amúgy meg lehet kapni Cell-es bõvítõkártyát PC-be is, csak még az IBM Blade cuccánál is drágábban.
Zedas, flig meddig igazad van, de a PS2 procijából nem is csinált az IBM Blade szervereket ... amúgy meg a Motorola procik (C64, Amiga, Atari, elõs pár Mac) tényleg használták robotrepülõgépekhez (gy.k. nukleáris rakéták), szval nem olyan hihetetlen útólag belegondolva.
#46
"-- Nono, nagyon is lehet. Vannak erre az orr-részben körben elhelyezett, és hátul oldalra mûködõ korrekciós fúvókák! Mellesleg 4 nagy hajtómû-fúvókája is van a hátulján, de azt leszálláskor nem használja."
3 nagy hajtómû fúvókája van ami a nagy naranncssárga üzemanyagtartályból táplálkozna, de az már rég elégett az indiai óceán felett 😊. Ha marad üzemanyaga, használhatja az 2 OMS hajtómûvet, amivel csak annyi a gond, hogy ennek az üzemanyagát leeresztik deorbitálás után, hogy könnyítsék az ûrhajót, mellesleg az ûrben is akkora ereje van, mintha pár erõsebb ember tolná az ûrhajót (135 másodpercig tart hogy 300km/h-t lassítson... ezt hasonlítsd mondjuk egy versenyautóhoz 😊), és ez a nagyon gyenge teljesítmény, a légkörbe érve már inkább egy légyfinggal lenne egyenértékû 😄.
Az orr részben és a hátul lévõ fúvókák, az ûrben helyzetváltoztatásra vannak(dõlés, fordulás, le föl)merthogy az ûrben nincs levegõ, nem mûxenek a terelõlapok , és a nagyon finom mozgásokra(pl dokkolásnál). Még a felsõ légkörben használják, de nem gyorsításra meg lassításra (merthogy erre szinte semmit nem ér), hanem az ûrhajó légkörbe lépési helyzetének megtartására, amíg elegendõ lesz a légáramlás, hogy a terelõlapokat használják. Szóval ezek nem korrekcióra vannak, nem is használhatóak arra, a nagyon kis teljesítményük miatt.
"-- Azt nem mondanám, hogy semmiség."
Persze hívhatod máshogy is, de kb ennyi a különbség 😊
"Ehhez számolni kell, nem keveset," Hát így belegondolva, elég egyszerûen ki lehet számolni, talán annyiban van igazad hogy gyorsan, sokszor kell számolni.
"-- Gondolom a mai célkövetõ rakéták kicsivel okosabbak és hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelõttiek..." Persze, de a 80-as évek óta nemnagyon fejlõdtek a rakéták pontosságban, hiszen a 99%-okat már nehéz följebb tornázni 😊 hatékonyabbak lettek, mert jobb robbanóanyagok vannak, vagy mert jobban manõvereznek (pl tolóerõvektoros megoldás). Tehát már jó ideje nem az irányítórendszertõl függ a rakéták hatékonysága.
"-- Ahogy fejlõdnek a mûszerek, több adatot szolgáltatnak (legalábbis adott idõ alatt), aminek feldolgozásához nagyobb teljesítmény kell." persze nagyobb teljesítmény kell, de ez az igény még mindíg a töredéke egy modern processzor képességeinek.
"-- Láttál mostanában katonai filmeket? Nem mondanám, hogy olyan könnyû lerázni a mai célkövetõ rakétákat..." Milyen katonai filmekre gondolsz? 😊 Amúgy inkább szimulátorral játszottam, és tényleg nem könnyû, de vannak trükkök rá, pl amit már leírtam.
Szóval csak marketingszöveg a dolog 😊
3 nagy hajtómû fúvókája van ami a nagy naranncssárga üzemanyagtartályból táplálkozna, de az már rég elégett az indiai óceán felett 😊. Ha marad üzemanyaga, használhatja az 2 OMS hajtómûvet, amivel csak annyi a gond, hogy ennek az üzemanyagát leeresztik deorbitálás után, hogy könnyítsék az ûrhajót, mellesleg az ûrben is akkora ereje van, mintha pár erõsebb ember tolná az ûrhajót (135 másodpercig tart hogy 300km/h-t lassítson... ezt hasonlítsd mondjuk egy versenyautóhoz 😊), és ez a nagyon gyenge teljesítmény, a légkörbe érve már inkább egy légyfinggal lenne egyenértékû 😄.
Az orr részben és a hátul lévõ fúvókák, az ûrben helyzetváltoztatásra vannak(dõlés, fordulás, le föl)merthogy az ûrben nincs levegõ, nem mûxenek a terelõlapok , és a nagyon finom mozgásokra(pl dokkolásnál). Még a felsõ légkörben használják, de nem gyorsításra meg lassításra (merthogy erre szinte semmit nem ér), hanem az ûrhajó légkörbe lépési helyzetének megtartására, amíg elegendõ lesz a légáramlás, hogy a terelõlapokat használják. Szóval ezek nem korrekcióra vannak, nem is használhatóak arra, a nagyon kis teljesítményük miatt.
"-- Azt nem mondanám, hogy semmiség."
Persze hívhatod máshogy is, de kb ennyi a különbség 😊
"Ehhez számolni kell, nem keveset," Hát így belegondolva, elég egyszerûen ki lehet számolni, talán annyiban van igazad hogy gyorsan, sokszor kell számolni.
"-- Gondolom a mai célkövetõ rakéták kicsivel okosabbak és hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelõttiek..." Persze, de a 80-as évek óta nemnagyon fejlõdtek a rakéták pontosságban, hiszen a 99%-okat már nehéz följebb tornázni 😊 hatékonyabbak lettek, mert jobb robbanóanyagok vannak, vagy mert jobban manõvereznek (pl tolóerõvektoros megoldás). Tehát már jó ideje nem az irányítórendszertõl függ a rakéták hatékonysága.
"-- Ahogy fejlõdnek a mûszerek, több adatot szolgáltatnak (legalábbis adott idõ alatt), aminek feldolgozásához nagyobb teljesítmény kell." persze nagyobb teljesítmény kell, de ez az igény még mindíg a töredéke egy modern processzor képességeinek.
"-- Láttál mostanában katonai filmeket? Nem mondanám, hogy olyan könnyû lerázni a mai célkövetõ rakétákat..." Milyen katonai filmekre gondolsz? 😊 Amúgy inkább szimulátorral játszottam, és tényleg nem könnyû, de vannak trükkök rá, pl amit már leírtam.
Szóval csak marketingszöveg a dolog 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#45
"A Xilinxnek jópár fajta chipje van" -> de mindegyik vagy FPGA, vagy CPLD.
#44
"A cell cpu alapvetoen egy ibm powerpc mag kiegeszitett altivec egyseggel es 8 dsp tipusu kulso vektoregyseg ring buffer alapu busszal osszekotve. Ez kb. egy athlon64-es es 8 xilinx celaramkor teljesitmenyenek felel meg. Az xbox360 procija 3 sima ppc-bol all, ami kb. 1.5 db P4-esnek vagy 1 db core solo-nak felel meg. A wii egy darab ppc-t kapott, ami kb. egy regi g5-os mac-nek felel meg."
Ez nagy vonalakban igaz, de kicsit pontosítanám (talán téged is érdekel): a Cell CPU magja ("PPE"), és a x360 procijának (asszem Xenon a neve) magjai inkább némileg egyszerûsített Power5-ösök (64 bit, és fõleg: 2-szálú HW SMT).
A DSP egységek (inkább vektor-proci-magoknak mondanám õket) mindegyikének nagyon gyors saját ramja is van, nem a main ramba/-ból dolgoznak (de hozzáférhetnek). Ez nagyon sokat számít a sebesség szempontjából.
A Xilinxnek jópár fajta chipje van, a kisebb kapacitásútól a nagyon nagyig. De alapvetõen más alapokon mûködik, nem keverném ide.
A G5-ös a mai dual-core x86-osokhoz képest persze lassú, de azért még mindig nem kis ereje van, ha jól használják! Ahhoz képest, hogy mit ki lehetett hozni egy 7.14MHz-es Amiga500-ból, ezek brutális teljesítmények...
Ez nagy vonalakban igaz, de kicsit pontosítanám (talán téged is érdekel): a Cell CPU magja ("PPE"), és a x360 procijának (asszem Xenon a neve) magjai inkább némileg egyszerûsített Power5-ösök (64 bit, és fõleg: 2-szálú HW SMT).
A DSP egységek (inkább vektor-proci-magoknak mondanám õket) mindegyikének nagyon gyors saját ramja is van, nem a main ramba/-ból dolgoznak (de hozzáférhetnek). Ez nagyon sokat számít a sebesség szempontjából.
A Xilinxnek jópár fajta chipje van, a kisebb kapacitásútól a nagyon nagyig. De alapvetõen más alapokon mûködik, nem keverném ide.
A G5-ös a mai dual-core x86-osokhoz képest persze lassú, de azért még mindig nem kis ereje van, ha jól használják! Ahhoz képest, hogy mit ki lehetett hozni egy 7.14MHz-es Amiga500-ból, ezek brutális teljesítmények...
#43
"Azert van olyan feladat amihez kell teljesitmeny. Egy 360 fokos optikai erzekelovel (felgomb optika)felszerelt raketa iranyitasa csak vizualis jelek alapjan meg ma is problemas." Milyen rakéta optikai irányítású? Én csak az agm-65 egy fajtáját ismerem, de az is annyiban optikai, hogy a kijelölt célpont képét próbálja követni.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#42
"Ezért írtam az ûrsiklós példát. Merthogy annak ugye szárnyai is vannak, ami nagyon sokat bonyolít a helyezeten, és nincsenek használható hajtómûvei, szóval nemnagyon lehet korrigálni."
-- Nono, nagyon is lehet. Vannak erre az orr-részben körben elhelyezett, és hátul oldalra mûködõ korrekciós fúvókák! Mellesleg 4 nagy hajtómû-fúvókája is van a hátulján, de azt leszálláskor nem használja.
"Számít hogy mennyire van bedöntve oldalra, föl, vagy le, milyen magasságon van, mekkora a sebessége, stb. Ehhez képest semmiség egy célkövetõ rakéta irányítása."
-- Azt nem mondanám, hogy semmiség.
"És a valóságban is ismerek a célpont koordinátái, hiszen vakon nem lehet rávezetni, ezért van a rakétákon radar, hõérzékelõ. Ezzel érzékeli a távolságot, hozzá képest merre van, és hogy merre mozog. Egy szimulátorban sincs több paraméter."
-- Erm, úgy értettem, hogy a szimulátor-programban "készen" ott van a koordináta, és a többi adat, a valóságban viszont meg kell õket határozni a radar és egyéb mûszerek jelei alapján... Ehhez számolni kell, nem keveset, és ráadásul gyorsan, mert ezredmásodpercenként változik a helyzet.
"Ráadásul ezt a célkövetést már a vietnámi háborúban is megoldották, és hát az akkori viszonyoknál nem lehetett egy bonyolult elektronika amit belezsúfoltak 😊"
-- Gondolom a mai célkövetõ rakéták kicsivel okosabbak és hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelõttiek...
"azóta persze fejlõdtek az irányítórendszerek, de már jó ideje megállt ez a fejlõdés, mert a pontosságot már a rakéta manõverezõképessége, érzékelõ látószöge korlátolja, nem az irányítórendszer. Egy mozgó célpontra lõtt rakéta már egy 20 évvel ezelõtti rakétának se jelentett gondot."
-- Ahogy fejlõdnek a mûszerek, több adatot szolgáltatnak (legalábbis adott idõ alatt), aminek feldolgozásához nagyobb teljesítmény kell.
"Egy célkövetõ rakéta kikerülése hirtelen manõverrel(vagy csalival) szokás, amikor már lehetõleg közel van a rakéta, mert ilyenkor kikerülhet a rakéta érzékelõinek a látószögébõl, és akkor annyi, vagy bennemarad a látószögében, de nem tudja követni a manõvert, és ezért kerül ki a látószögbõl. Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki."
-- Láttál mostanában katonai filmeket? Nem mondanám, hogy olyan könnyû lerázni a mai célkövetõ rakétákat...
"Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg."
-- Hibás kiindulási adatokból hozott elvileg jó, de valójában rossz következtetés... 😊
-- Nono, nagyon is lehet. Vannak erre az orr-részben körben elhelyezett, és hátul oldalra mûködõ korrekciós fúvókák! Mellesleg 4 nagy hajtómû-fúvókája is van a hátulján, de azt leszálláskor nem használja.
"Számít hogy mennyire van bedöntve oldalra, föl, vagy le, milyen magasságon van, mekkora a sebessége, stb. Ehhez képest semmiség egy célkövetõ rakéta irányítása."
-- Azt nem mondanám, hogy semmiség.
"És a valóságban is ismerek a célpont koordinátái, hiszen vakon nem lehet rávezetni, ezért van a rakétákon radar, hõérzékelõ. Ezzel érzékeli a távolságot, hozzá képest merre van, és hogy merre mozog. Egy szimulátorban sincs több paraméter."
-- Erm, úgy értettem, hogy a szimulátor-programban "készen" ott van a koordináta, és a többi adat, a valóságban viszont meg kell õket határozni a radar és egyéb mûszerek jelei alapján... Ehhez számolni kell, nem keveset, és ráadásul gyorsan, mert ezredmásodpercenként változik a helyzet.
"Ráadásul ezt a célkövetést már a vietnámi háborúban is megoldották, és hát az akkori viszonyoknál nem lehetett egy bonyolult elektronika amit belezsúfoltak 😊"
-- Gondolom a mai célkövetõ rakéták kicsivel okosabbak és hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelõttiek...
"azóta persze fejlõdtek az irányítórendszerek, de már jó ideje megállt ez a fejlõdés, mert a pontosságot már a rakéta manõverezõképessége, érzékelõ látószöge korlátolja, nem az irányítórendszer. Egy mozgó célpontra lõtt rakéta már egy 20 évvel ezelõtti rakétának se jelentett gondot."
-- Ahogy fejlõdnek a mûszerek, több adatot szolgáltatnak (legalábbis adott idõ alatt), aminek feldolgozásához nagyobb teljesítmény kell.
"Egy célkövetõ rakéta kikerülése hirtelen manõverrel(vagy csalival) szokás, amikor már lehetõleg közel van a rakéta, mert ilyenkor kikerülhet a rakéta érzékelõinek a látószögébõl, és akkor annyi, vagy bennemarad a látószögében, de nem tudja követni a manõvert, és ezért kerül ki a látószögbõl. Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki."
-- Láttál mostanában katonai filmeket? Nem mondanám, hogy olyan könnyû lerázni a mai célkövetõ rakétákat...
"Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg."
-- Hibás kiindulási adatokból hozott elvileg jó, de valójában rossz következtetés... 😊
#41
Persze, hogyne!
A net forgalmának jelentõs részét teszik ki a zombi hálózatok által is küldött spam küldemények, és már több száz év börtönbûntetést kiosztottak világszerte az ilyeneket építgetõ lelkes szakembereknek😉
A net forgalmának jelentõs részét teszik ki a zombi hálózatok által is küldött spam küldemények, és már több száz év börtönbûntetést kiosztottak világszerte az ilyeneket építgetõ lelkes szakembereknek😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
az ilyen `hasznaljuk fel a szamitogepek nem kihasznalt eroforrasait` projectek ertek mar el valami eredmenyt? mert tudtommal meg semmit, es ettol kezdve megkerdojelezendo, hogy van e rajuk szukseg? persze az ketsegtelen, hogy egyeseknek ez jo uzlet
#39
"Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki. Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg"
Azert van olyan feladat amihez kell teljesitmeny. Egy 360 fokos optikai erzekelovel (felgomb optika)felszerelt raketa iranyitasa csak vizualis jelek alapjan meg ma is problemas. (jo hir viszont hogy magyar fejlesztesu celhardvert hasznal az amerikai raketavedelmi rendszer is) Egyebkent a szoveg nem mindig marketing. Egyes texas szamologepeket 'veletlenul' ugyanazzal a katonai processzorral szereltek amivel a tomahawk cirkaloraketak regebbi valtozatait. Ennek ket elonye volt, nagyon alacsony a fogyasztasa es mukodik -20 fokon is. Tovabbi elony, hogy a katonai valtozat 40%-al gyorsabb mint a civil es tartalmaz beepitett i/o egysegeket is (lcd/billentyuzet/kommunikacio).
Mindezen kivul mint irtam az xbox360 megoldasait idaig csak az ibm tranzakciotitkositasra hasznalt fekete dobozaiban lehetett latni. Gondolom a bunozok kozzul is sokan varjak az elso xbox360 bios hack-et. :-)
Azert van olyan feladat amihez kell teljesitmeny. Egy 360 fokos optikai erzekelovel (felgomb optika)felszerelt raketa iranyitasa csak vizualis jelek alapjan meg ma is problemas. (jo hir viszont hogy magyar fejlesztesu celhardvert hasznal az amerikai raketavedelmi rendszer is) Egyebkent a szoveg nem mindig marketing. Egyes texas szamologepeket 'veletlenul' ugyanazzal a katonai processzorral szereltek amivel a tomahawk cirkaloraketak regebbi valtozatait. Ennek ket elonye volt, nagyon alacsony a fogyasztasa es mukodik -20 fokon is. Tovabbi elony, hogy a katonai valtozat 40%-al gyorsabb mint a civil es tartalmaz beepitett i/o egysegeket is (lcd/billentyuzet/kommunikacio).
Mindezen kivul mint irtam az xbox360 megoldasait idaig csak az ibm tranzakciotitkositasra hasznalt fekete dobozaiban lehetett latni. Gondolom a bunozok kozzul is sokan varjak az elso xbox360 bios hack-et. :-)
#38
""A PS2-nél a rakétavezérlõs mese" hát de ha valaki ismeri a dolgokat, éppen az ellenkezõ hatást ért el a mese, merthogy az apollo-k számítógépe simán elvezérelte azt a bazinagy rakétát földkörüli pályára, majd a holdra, és annak a teljesítménye, egy mai zsebszámológéppel egy szinten van... szóval így annyi jönne le, hogy a ps2 csak ennyire képes?"
"Hát nem egy Athlon 64!😉
Annyiban viszont hasonlít hozzá, hogy kb 100W-ot fogyaszt."
Erdemes utannaolvasni a linken talalhato dolgoknak. (http://www.klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm) Az apollok szamitogepei az architektura leirasa alapjan szinte teljesen megegyeznek a mai PIC mikrovezerlokkel. Elteres gyakorlatilag csak a meretekben es a gyartastechnologiaban van, az alap logika majdnem teljesen ugyanaz.
A cell cpu alapvetoen egy ibm powerpc mag kiegeszitett altivec egyseggel es 8 dsp tipusu kulso vektoregyseg ring buffer alapu busszal osszekotve. Ez kb. egy athlon64-es es 8 xilinx celaramkor teljesitmenyenek felel meg. Az xbox360 procija 3 sima ppc-bol all, ami kb. 1.5 db P4-esnek vagy 1 db core solo-nak felel meg. A wii egy darab ppc-t kapott, ami kb. egy regi g5-os mac-nek felel meg.
A ps3 procija szorakoztato elektronikahoz keszult, az xbox360-aset idaig foleg a banki tranzakciokezelo rendszerek a wii-et pedig a mac-ek hasznaltak. Egyik sem szuperszamitogep, csak jo valamiben. A ps3 multimedias adatfeldolgozasban, az xbox360 titkositott uzleti logikaban, a wii pedig olcsosagban.
"Hát nem egy Athlon 64!😉
Annyiban viszont hasonlít hozzá, hogy kb 100W-ot fogyaszt."
Erdemes utannaolvasni a linken talalhato dolgoknak. (http://www.klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm) Az apollok szamitogepei az architektura leirasa alapjan szinte teljesen megegyeznek a mai PIC mikrovezerlokkel. Elteres gyakorlatilag csak a meretekben es a gyartastechnologiaban van, az alap logika majdnem teljesen ugyanaz.
A cell cpu alapvetoen egy ibm powerpc mag kiegeszitett altivec egyseggel es 8 dsp tipusu kulso vektoregyseg ring buffer alapu busszal osszekotve. Ez kb. egy athlon64-es es 8 xilinx celaramkor teljesitmenyenek felel meg. Az xbox360 procija 3 sima ppc-bol all, ami kb. 1.5 db P4-esnek vagy 1 db core solo-nak felel meg. A wii egy darab ppc-t kapott, ami kb. egy regi g5-os mac-nek felel meg.
A ps3 procija szorakoztato elektronikahoz keszult, az xbox360-aset idaig foleg a banki tranzakciokezelo rendszerek a wii-et pedig a mac-ek hasznaltak. Egyik sem szuperszamitogep, csak jo valamiben. A ps3 multimedias adatfeldolgozasban, az xbox360 titkositott uzleti logikaban, a wii pedig olcsosagban.
#37
Mindenesetre barmire is akarjak hasznalni a gepet azert az nem artana, ha valahol valaki latna mar egy mukododo gepet is. Anelkul eleg nehezen fog menni.
#36
Ezért írtam az ûrsiklós példát. Merthogy annak ugye szárnyai is vannak, ami nagyon sokat bonyolít a helyezeten, és nincsenek használható hajtómûvei, szóval nemnagyon lehet korrigálni. Számít hogy mennyire van bedöntve oldalra, föl, vagy le, milyen magasságon van, mekkora a sebessége, stb. Ehhez képest semmiség egy célkövetõ rakéta irányítása. És a valóságban is ismerek a célpont koordinátái, hiszen vakon nem lehet rávezetni, ezért van a rakétákon radar, hõérzékelõ. Ezzel érzékeli a távolságot, hozzá képest merre van, és hogy merre mozog. Egy szimulátorban sincs több paraméter. Ráadásul ezt a célkövetést már a vietnámi háborúban is megoldották, és hát az akkori viszonyoknál nem lehetett egy bonyolult elektronika amit belezsúfoltak 😊, azóta persze fejlõdtek az irányítórendszerek, de már jó ideje megállt ez a fejlõdés, mert a pontosságot már a rakéta manõverezõképessége, érzékelõ látószöge korlátolja, nem az irányítórendszer. Egy mozgó célpontra lõtt rakéta már egy 20 évvel ezelõtti rakétának se jelentett gondot. Egy célkövetõ rakéta kikerülése hirtelen manõverrel(vagy csalival) szokás, amikor már lehetõleg közel van a rakéta, mert ilyenkor kikerülhet a rakéta érzékelõinek a látószögébõl, és akkor annyi, vagy bennemarad a látószögében, de nem tudja követni a manõvert, és ezért kerül ki a látószögbõl. Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki. Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#35
Nyilván az interkontinentális rakétákban is van real-time vezérlés (még akár pályakorrekciókat is csinálhat). Viszont egy célkövetõ rakétában sokkal gyorsabban kell mindezeket irányítani. Egy szimulációs programban ismert a koordinátád, nem kell külön meghatározni, itt viszont igen. Az elsõhöz elég lehet a C64 szintû gép, utóbbiakhoz viszont tág határok között lehet a szükséges teljesítmény.
#34
Hát ez nem ilyen egyszerû ahogy leírtad. A földkörüli pályára állásnál az fedélzeti számítógépet, akármilyen pályamagasságra lehet állítani(már ami lehetséges azzal a rakétával), tehát a számítógép közben, vagy felszállás elõtt számolta ki a pályát. Közben a számítógépnek irányítania kellett a rakéta fúvókáit elsõ fokozatnál asszem 5-öt?, hogy megfelelõ irányban, és megfelelõ pályán emelkedjen. Hold felé induláskor is, csak a sebességváltozást, és az indulás idejét kellett megadni, a számítógép számolta hogy a gyorsítási idõt, és a tömegcsökkenést(fogy az üzemanyag) figyelembe véve mikor kell indítania a hajtómûvet, és meddig kell égetnie, és milyen irányban. Szóval nem olyan egyszerû mint hiszed. Egy célkövetõ rakéta esete egyszerûbb, mert álló célpont esetén szinte semmit nem kell számolgatnia, mozgó célpontnál is egyszerû a dolog, mivel a számítógépes játékokban, mondjuk egy repülõszimulátorban elég jól ki tudja számolni hogy a rakéta merre mozogjon, vagy egy másik repülõ gépágyúval mennyire lõjön elé fölé mögé alá, még élõ játékos ellen is (szóval itt nem is lehet azt mondani, hogy mert tudja merre fog menni, mert nem tudja).
De mondok még egy bonyolultat: az ûrsikló 80-as évek elején készült számítógépe, is simán magától légkörbe lépett (a légkörben meg ugye van pár változó tényezõ), a megfelelõ helyen megfelelõ sebességre lassult, nem elõtte, nem utána, nem elégve. Szóval egy rakétavezérlés akárhogy is nézzük túl kis falat lenne egy modern processzornak. Sokkal gyengébb processzor is elég ilyen feladatra.
De mondok még egy bonyolultat: az ûrsikló 80-as évek elején készült számítógépe, is simán magától légkörbe lépett (a légkörben meg ugye van pár változó tényezõ), a megfelelõ helyen megfelelõ sebességre lassult, nem elõtte, nem utána, nem elégve. Szóval egy rakétavezérlés akárhogy is nézzük túl kis falat lenne egy modern processzornak. Sokkal gyengébb processzor is elég ilyen feladatra.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#33
nekem nagyon tetszenek azok a BOINC projektek, amik az eghajlatvaltozassal foglalkoznak. ezeken a projekteken az intel gigawattos eromuveket megmozgato processzorai szamolgatnak tizezrevel.
szerintem iszonyatos kornyezetszennyezes csak ezert bekapcsolva hagyni ezeket a gepeket es ugy gondolom, hogy azert szazalekosan kimutathato, hogy egy processzor kevesebbet fogyaszt 0%-s terheles mellet mint 100%-on, tehat az nem magyarazat, hogy az ott kihasznalatlan teljesitmeny.
szerintem iszonyatos kornyezetszennyezes csak ezert bekapcsolva hagyni ezeket a gepeket es ugy gondolom, hogy azert szazalekosan kimutathato, hogy egy processzor kevesebbet fogyaszt 0%-s terheles mellet mint 100%-on, tehat az nem magyarazat, hogy az ott kihasznalatlan teljesitmeny.
\"Kinézet hajhászó átlagfelhasználó\" by GyP
#32
Egyébként örülök, ha semleges vagy - én is igyekszem az lenni, a ps3 sem azért tetszik, mert a Sony van mögötte. Még csak azért sem különösebben, mert a ps2 utódja (mondjuk sokan úgy vélik, még sokáig párhuzamosan fognak létezni).
#31
Még valami, hogy a PPE mint a main ram terület kiterjesztése látja az SPE-k ramját - ez alapján el tudom képzelni, hogy külsõ eszközök, pl. a GPU (amik a Cellen keresztül érik el a main ramot) az SPE-k ramjába is írhatnak...
#30
Ja, most látom, hogy egy újabb videóról van szó.
"Ez hihetetlen PR duma. Ha megnézed az architektúrát, az SPE-k nem tudnak egymással kommunikálni, sem a perifériákkal. Tehát hiába van rengeteg lóerõd, ha a PPE a bottleneck. Nyilván lehet olyan alkalmazást írni, ami ezt kihasználja, de ez nem most fog bekövetkezni."
-- Én már megnéztem, nézd meg te is. 😊 DMA-val hozzáférnek a main ramhoz az SPE-k is (a PPE nélkül is beolvashatják/visszaírhatják a feldolgozandó adatokat, betölthetnek új programokat), és egymás ls ramját is láthatják (csak ahhoz nem 50GB/s-sel férhetnek hozzá, hanem "csak" 25 <+ némi minimális késleltetés>).
"Ez hihetetlen PR duma. Ha megnézed az architektúrát, az SPE-k nem tudnak egymással kommunikálni, sem a perifériákkal. Tehát hiába van rengeteg lóerõd, ha a PPE a bottleneck. Nyilván lehet olyan alkalmazást írni, ami ezt kihasználja, de ez nem most fog bekövetkezni."
-- Én már megnéztem, nézd meg te is. 😊 DMA-val hozzáférnek a main ramhoz az SPE-k is (a PPE nélkül is beolvashatják/visszaírhatják a feldolgozandó adatokat, betölthetnek új programokat), és egymás ls ramját is láthatják (csak ahhoz nem 50GB/s-sel férhetnek hozzá, hanem "csak" 25 <+ némi minimális késleltetés>).
#29
UNREG: Egy szóval sem mondtam hogy rossz a Motorstorm video, de azért lássuk be, az E3-as videoval köszönõviszonyban nincs.
NEXUS6: Egyetértek veled. Én a Lair, az MSG4, a Genji és a Heavenly Sword-tól raktam petét.
dez:
"Én nem láttam a ps2-es videókat, de pár igen szép ps2-es játékot igen". Én is láttam, sõt elképesztõnek tartom. Csak az az egy szépséghibája van a dolognak hogy ezeket 2005-ben láttam és nem akkor amikor kijött a PS2.
"Mi jött ki nem olyan rég? A ps3-as játék, amikor még a konzol sincs a piacon?". Ez elég furcsa indok, mivel én egy 2005-ös videot hasonlítok (ami Kutaragi állítása szerint ingame volt) egy 2006-oshoz, ami ahhoz képest sehol nincs.
"Nos maximális mat. számítási teljesítményben kb. 30x-osa egy egymagos x86 elméleti maximumának". Ez hihetetlen PR duma. Ha megnézed az architektúrát, az SPE-k nem tudnak egymással kommunikálni, sem a perifériákkal. Tehát hiába van rengeteg lóerõd, ha a PPE a bottleneck. Nyilván lehet olyan alkalmazást írni, ami ezt kihasználja, de ez nem most fog bekövetkezni.
"nyilván a Sonynak is kellett csinálnia egy online rendszert". Nyilván. És szerinted ahogy ezt lekommunikálta, az rendben volt?
"De ugye te sem istenként nézel fel Bill Gatesre? 😊". Furcsa logika. Azért mert én nem a SONY seggébõl lógok ki, azért automatikusan BG fanklubtag vagyok? Én semlegesnek tartom magam.
NEXUS6: Egyetértek veled. Én a Lair, az MSG4, a Genji és a Heavenly Sword-tól raktam petét.
dez:
"Én nem láttam a ps2-es videókat, de pár igen szép ps2-es játékot igen". Én is láttam, sõt elképesztõnek tartom. Csak az az egy szépséghibája van a dolognak hogy ezeket 2005-ben láttam és nem akkor amikor kijött a PS2.
"Mi jött ki nem olyan rég? A ps3-as játék, amikor még a konzol sincs a piacon?". Ez elég furcsa indok, mivel én egy 2005-ös videot hasonlítok (ami Kutaragi állítása szerint ingame volt) egy 2006-oshoz, ami ahhoz képest sehol nincs.
"Nos maximális mat. számítási teljesítményben kb. 30x-osa egy egymagos x86 elméleti maximumának". Ez hihetetlen PR duma. Ha megnézed az architektúrát, az SPE-k nem tudnak egymással kommunikálni, sem a perifériákkal. Tehát hiába van rengeteg lóerõd, ha a PPE a bottleneck. Nyilván lehet olyan alkalmazást írni, ami ezt kihasználja, de ez nem most fog bekövetkezni.
"nyilván a Sonynak is kellett csinálnia egy online rendszert". Nyilván. És szerinted ahogy ezt lekommunikálta, az rendben volt?
"De ugye te sem istenként nézel fel Bill Gatesre? 😊". Furcsa logika. Azért mert én nem a SONY seggébõl lógok ki, azért automatikusan BG fanklubtag vagyok? Én semlegesnek tartom magam.
#28
"A fent olvasható cikknek és témának ehhez semmi köze. Az eredeti koncepció szerint a lakásban található Cell alapú készülékek között az SPE programok mozogtak volna az adatokkal együtt: tehát ha egy PPE kifogyott volna a beágyazott SPE-k bõl, akkor mondjuk a hûtõben lévõ Cell-nek elküldte volna wireless az SPE adatokat+kódot, az kiszámolta volna és visszaküldi. Ez lett volna a lényeg."
-- Azért némi köze mégiscsak van, most is hasonló történik majd. Amúgy Nexus6 arról beszélt, hogy eredetileg 3db Cell lett volna a PS3-ban, szoros összeköttetésben.
"dez: én emlékszem arra a rizsára ami a PS2 kijövetele elõtt volt, meg megint csak a sok rendervideóra amibõl aztán nem lett semmi."
Most hogy jönnek ide a videók? Mellesleg most nem csak render-videók voltak.
-- Én nem láttam a ps2-es videókat, de pár igen szép ps2-es játékot igen. És itt nem csak a poligonszámról és hasonlókról beszélek.
"Egyébként sokkal kisebb és olcsóbb PC alapú embedded rendszerek vannak mint a PS2, és persze nagyságrendekkel gyorsabbak is. Ha érdekel megkérdezem az ismerõsömet aki ilyenekkel foglalkozik hogy hol lehet utánna nézni."
-- Érdekel, nagyon is, mivel ismerõsöm most készül beszerezni 10-20db ps2-t erre a célra.
"Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
-- Mi jött ki nem olyan rég? A ps3-as játék, amikor még a konzol sincs a piacon?
"Még egyszer mondanám hogy bár a Cell valóban erõs CPU, most a PC piac nem recesszióban van mint a PS2 megjelenésekor, úgyhogy semmilyen szempontból nem lesz annyira kimagasló különbség egy PC és a PS3 között mint anno a PS2-nél volt."
-- Nos maximális mat. számítási teljesítményben kb. 30x-osa egy egymagos x86 elméleti maximumának - aminek max. a felét tudják kihozni, ellentétben a Cell teljesítményének 95%-át ki lehet hozni. Ha az utóbbit nem számoljuk, akkor is beletellik egy idõbe, amíg utóléri ezt az x86. (Oké, egy sokmagos proci nem csak mat. számítási teljesítményben lesz jó, hanem általánosban is. De az akkor lesz, ez meg most van. És ez hasznosabb is.)
"Ez ugyanaz mint a multkor, amikor Ken Kutaragi nagy mellénnyel mondta hogy az MS mindent tõlük nyúl le, majd kitért a SONY "forradalmi" online rendszerére (ami a Live szép nyúlása)..."
-- Nem tudom, mennyire a nyúlása, vagy mennire nem, mindenesetre nyilván a Sonynak is kellett csinálnia egy online rendszert.
"Na mind1, abban hisztek amiben akartok, csak a kétkedés magjait szeretném elhinteni. Egyébként ha valaki észérvekkel belémköt, hajlandó vagyok változtatni a véleményemen."
-- De ugye te sem istenként nézel fel Bill Gatesre? 😊
Egyébként én nem nagyon hiszek az ilyen féle rákkutatásban. Új koncepciók kellenek (és elhallgatott koncepciók elõszedése), nem számolgatás. De ez egy másik téma.
-- Azért némi köze mégiscsak van, most is hasonló történik majd. Amúgy Nexus6 arról beszélt, hogy eredetileg 3db Cell lett volna a PS3-ban, szoros összeköttetésben.
"dez: én emlékszem arra a rizsára ami a PS2 kijövetele elõtt volt, meg megint csak a sok rendervideóra amibõl aztán nem lett semmi."
Most hogy jönnek ide a videók? Mellesleg most nem csak render-videók voltak.
-- Én nem láttam a ps2-es videókat, de pár igen szép ps2-es játékot igen. És itt nem csak a poligonszámról és hasonlókról beszélek.
"Egyébként sokkal kisebb és olcsóbb PC alapú embedded rendszerek vannak mint a PS2, és persze nagyságrendekkel gyorsabbak is. Ha érdekel megkérdezem az ismerõsömet aki ilyenekkel foglalkozik hogy hol lehet utánna nézni."
-- Érdekel, nagyon is, mivel ismerõsöm most készül beszerezni 10-20db ps2-t erre a célra.
"Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
-- Mi jött ki nem olyan rég? A ps3-as játék, amikor még a konzol sincs a piacon?
"Még egyszer mondanám hogy bár a Cell valóban erõs CPU, most a PC piac nem recesszióban van mint a PS2 megjelenésekor, úgyhogy semmilyen szempontból nem lesz annyira kimagasló különbség egy PC és a PS3 között mint anno a PS2-nél volt."
-- Nos maximális mat. számítási teljesítményben kb. 30x-osa egy egymagos x86 elméleti maximumának - aminek max. a felét tudják kihozni, ellentétben a Cell teljesítményének 95%-át ki lehet hozni. Ha az utóbbit nem számoljuk, akkor is beletellik egy idõbe, amíg utóléri ezt az x86. (Oké, egy sokmagos proci nem csak mat. számítási teljesítményben lesz jó, hanem általánosban is. De az akkor lesz, ez meg most van. És ez hasznosabb is.)
"Ez ugyanaz mint a multkor, amikor Ken Kutaragi nagy mellénnyel mondta hogy az MS mindent tõlük nyúl le, majd kitért a SONY "forradalmi" online rendszerére (ami a Live szép nyúlása)..."
-- Nem tudom, mennyire a nyúlása, vagy mennire nem, mindenesetre nyilván a Sonynak is kellett csinálnia egy online rendszert.
"Na mind1, abban hisztek amiben akartok, csak a kétkedés magjait szeretném elhinteni. Egyébként ha valaki észérvekkel belémköt, hajlandó vagyok változtatni a véleményemen."
-- De ugye te sem istenként nézel fel Bill Gatesre? 😊
Egyébként én nem nagyon hiszek az ilyen féle rákkutatásban. Új koncepciók kellenek (és elhallgatott koncepciók elõszedése), nem számolgatás. De ez egy másik téma.
#27
Az bizti, hogy az eredeti koncepció sokkal forradalmibb lett volna, mint ami végül is megvalósult. Pl úgy volt hogy wincsi nem is lesz a ps3-ban, mert a hálózatot használja ilyen célokra.
Szal, csak azt akartam én is leírni, hogy hát kb ennyi jött be az eredeti teljesen hálózatról szóló rendszerhez képest.
De ez messze nem kevés!
És persze a 70%-a marketing😉))
Amúgy a szememben PS2 messze nem ért annyit, mint az eredeti psx a maga korában. És félek, hogy a PS3 még kevésbé lesz forradalmi.
"Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
És persze nézzük meg a Getaway demót, meg a Lairt, meg az ús SW PS3 gaméét is.
A PS3 nem a csoda lesz, csak egy kiba jó játékgép.
És én ennyivel be is érném, ha meg tudnám engedni magamnak!;(
Szal, csak azt akartam én is leírni, hogy hát kb ennyi jött be az eredeti teljesen hálózatról szóló rendszerhez képest.
De ez messze nem kevés!
És persze a 70%-a marketing😉))
Amúgy a szememben PS2 messze nem ért annyit, mint az eredeti psx a maga korában. És félek, hogy a PS3 még kevésbé lesz forradalmi.
"Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
És persze nézzük meg a Getaway demót, meg a Lairt, meg az ús SW PS3 gaméét is.
A PS3 nem a csoda lesz, csak egy kiba jó játékgép.
És én ennyivel be is érném, ha meg tudnám engedni magamnak!;(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#26
"javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
Nem akarok belédkötni, csak erre a mondatodra reagálnék. A Motorstorm videó nem a PS3 realitása, hanem a Motorstorm fejlesztõié. Az hogy mi lesz a PS3 realitása, csak 5-6 év múlva fog teljes bizonyossággal kiderülni.
A PS2 hajnalán sem gondolta senki, hogy a gép képes lesz a GT4, a God of War vagy Shadow of the Colossus grafikájára.
Amúgy nem is olyan rossz az az ingame Motorstorm. 😊
Nem akarok belédkötni, csak erre a mondatodra reagálnék. A Motorstorm videó nem a PS3 realitása, hanem a Motorstorm fejlesztõié. Az hogy mi lesz a PS3 realitása, csak 5-6 év múlva fog teljes bizonyossággal kiderülni.
A PS2 hajnalán sem gondolta senki, hogy a gép képes lesz a GT4, a God of War vagy Shadow of the Colossus grafikájára.
Amúgy nem is olyan rossz az az ingame Motorstorm. 😊
#25
Nem egyszerû, elõre számolt pályát követõ interkontinentális rakétákról van itt szó, szép is lenne. Hanem kis hatótávolságú, talán célkövetõ rakétákról, amikhez kell a kakaó.
#24
Látom termékeny talajra hullt a marketing! 😊
Pár dologra reagálnék:
- A PS2 rakétavezérlésével az a problémám, hogy bár valóban meg lehetett volna csinálni vele, még egy valag más dologgal is ugyanúgy megoldható lett volna. Tehát: a SONY egy amúgy nyilvánvaló dologgal +'rakéta' varázsszóval sikeresen marketingelt.
- Én is kutattam a PC-men ufók és a rák után. Megint csak egy triviális dolog +'rák' varázsszó -> a lent olvasható hozzászólások alapján megint csak sikeres volt a marketing.
- PS2 exporttilalom: ezt bizonyíthatóan a SONY fújta fel annyira a médiában hogy a sok rozzant idegrendszerû illetékes végül (némi boríték hozzáadásával) komolyan vette. Megint csak egy teljesen lényegtelen dologból sikerült a SONY-nak marketinget varázsolni.
irkab1rka:
"Zedas: fáj, hogy ennyire tájékozatlan vagy"
Sajálom hogy fájdalmat okoztam, ne haragudj!
NEXUS6:
" A kezdeti PS3/cell koncepció arról szolt, hogy a cell-ek egy grid hálózaton belül megosztják az erõforrásokat a programok futtatásakor."
A fent olvasható cikknek és témának ehhez semmi köze. Az eredeti koncepció szerint a lakásban található Cell alapú készülékek között az SPE programok mozogtak volna az adatokkal együtt: tehát ha egy PPE kifogyott volna a beágyazott SPE-k bõl, akkor mondjuk a hûtõben lévõ Cell-nek elküldte volna wireless az SPE adatokat+kódot, az kiszámolta volna és visszaküldi. Ez lett volna a lényeg.
dez: én emlékszem arra a rizsára ami a PS2 kijövetele elõtt volt, meg megint csak a sok rendervideóra amibõl aztán nem lett semmi. Egyébként akkor valóban erõs volt a PS2 de közel sem annyira mint amennyire beharangozták. Egyébként sokkal kisebb és olcsóbb PC alapú embedded rendszerek vannak mint a PS2, és persze nagyságrendekkel gyorsabbak is. Ha érdekel megkérdezem az ismerõsömet aki ilyenekkel foglalkozik hogy hol lehet utánna nézni.
Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt.
Még egyszer mondanám hogy bár a Cell valóban erõs CPU, most a PC piac nem recesszióban van mint a PS2 megjelenésekor, úgyhogy semmilyen szempontból nem lesz annyira kimagasló különbség egy PC és a PS3 között mint anno a PS2-nél volt.
Egy dolgot lássatok meg: a SONY fogott egy amúgy jópofa és hasznos dolgot (ami persze már régen ismert volt) és ebbõl marketinget gyárt.
Ez ugyanaz mint a multkor, amikor Ken Kutaragi nagy mellénnyel mondta hogy az MS mindent tõlük nyúl le, majd kitért a SONY "forradalmi" online rendszerére (ami a Live szép nyúlása)...
Na mind1, abban hisztek amiben akartok, csak a kétkedés magjait szeretném elhinteni. Egyébként ha valaki észérvekkel belémköt, hajlandó vagyok változtatni a véleményemen.
Pár dologra reagálnék:
- A PS2 rakétavezérlésével az a problémám, hogy bár valóban meg lehetett volna csinálni vele, még egy valag más dologgal is ugyanúgy megoldható lett volna. Tehát: a SONY egy amúgy nyilvánvaló dologgal +'rakéta' varázsszóval sikeresen marketingelt.
- Én is kutattam a PC-men ufók és a rák után. Megint csak egy triviális dolog +'rák' varázsszó -> a lent olvasható hozzászólások alapján megint csak sikeres volt a marketing.
- PS2 exporttilalom: ezt bizonyíthatóan a SONY fújta fel annyira a médiában hogy a sok rozzant idegrendszerû illetékes végül (némi boríték hozzáadásával) komolyan vette. Megint csak egy teljesen lényegtelen dologból sikerült a SONY-nak marketinget varázsolni.
irkab1rka:
"Zedas: fáj, hogy ennyire tájékozatlan vagy"
Sajálom hogy fájdalmat okoztam, ne haragudj!
NEXUS6:
" A kezdeti PS3/cell koncepció arról szolt, hogy a cell-ek egy grid hálózaton belül megosztják az erõforrásokat a programok futtatásakor."
A fent olvasható cikknek és témának ehhez semmi köze. Az eredeti koncepció szerint a lakásban található Cell alapú készülékek között az SPE programok mozogtak volna az adatokkal együtt: tehát ha egy PPE kifogyott volna a beágyazott SPE-k bõl, akkor mondjuk a hûtõben lévõ Cell-nek elküldte volna wireless az SPE adatokat+kódot, az kiszámolta volna és visszaküldi. Ez lett volna a lényeg.
dez: én emlékszem arra a rizsára ami a PS2 kijövetele elõtt volt, meg megint csak a sok rendervideóra amibõl aztán nem lett semmi. Egyébként akkor valóban erõs volt a PS2 de közel sem annyira mint amennyire beharangozták. Egyébként sokkal kisebb és olcsóbb PC alapú embedded rendszerek vannak mint a PS2, és persze nagyságrendekkel gyorsabbak is. Ha érdekel megkérdezem az ismerõsömet aki ilyenekkel foglalkozik hogy hol lehet utánna nézni.
Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt.
Még egyszer mondanám hogy bár a Cell valóban erõs CPU, most a PC piac nem recesszióban van mint a PS2 megjelenésekor, úgyhogy semmilyen szempontból nem lesz annyira kimagasló különbség egy PC és a PS3 között mint anno a PS2-nél volt.
Egy dolgot lássatok meg: a SONY fogott egy amúgy jópofa és hasznos dolgot (ami persze már régen ismert volt) és ebbõl marketinget gyárt.
Ez ugyanaz mint a multkor, amikor Ken Kutaragi nagy mellénnyel mondta hogy az MS mindent tõlük nyúl le, majd kitért a SONY "forradalmi" online rendszerére (ami a Live szép nyúlása)...
Na mind1, abban hisztek amiben akartok, csak a kétkedés magjait szeretném elhinteni. Egyébként ha valaki észérvekkel belémköt, hajlandó vagyok változtatni a véleményemen.
#23
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
"A PS2-nél a rakétavezérlõs mese" hát de ha valaki ismeri a dolgokat, éppen az ellenkezõ hatást ért el a mese, merthogy az apollo-k számítógépe simán elvezérelte azt a bazinagy rakétát földkörüli pályára, majd a holdra, és annak a teljesítménye, egy mai zsebszámológéppel egy szinten van... szóval így annyi jönne le, hogy a ps2 csak ennyire képes? 😄
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#21
Egyébként egy ismerõsöm most tervezi embedded rendszerben használni a PS2-t, mert ilyen kicsi méretû ipari pc jóval kisebb teljesítményû.
#20
Hát igen ha belegondolunk, micsoda kapacitás áll mindenkinek a rendelkezésésre, és az idõ 90%-ában csak üresjáraton dohog.
Az ötvenes években még a scifikben is azt írták, hogy az egész Világ számára is csak ennek a töredéke lesz meg, nemhogy egyetlen emberkének!!!
Az ötvenes években még a scifikben is azt írták, hogy az egész Világ számára is csak ennek a töredéke lesz meg, nemhogy egyetlen emberkének!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Ha itt házon belüli megoldásról lenne szó, akkor az lenne a legjobb megoldás. De itt magánfelhasználóknál lévõ gépek szabad kapacitásáról van szó.
#18
😉))
Megelõztél!
Megelõztél!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#17
A te dumád meg csak okoskodás, már bocs: nagyon is matematikai számítási kapacitásra van optimalizálva a PS3 procija, a Cell. (Sõt, sokak szerint túlzottan is erre van optimalizálva, nem általános teljesítményre, ami szintén kellhet egy jétékban - na persze a számítási teljesítmény nem jön olyan rosszul.)
#16
Ez egyátalán nem újdonság! A kezdeti PS3/cell koncepció arról szolt, hogy a cell-ek egy grid hálózaton belül megosztják az erõforrásokat a programok futtatásakor.
Ennek egy jelentõsen butított változata ez.
De már kezdetektõl ilyesmirõl volt szó.
Mellette egyetértek, marketing az egész😉 Mert ugyan is most indították a PS3 marketing kampányát, lehet, hogy valóban inkább arról kellett volna cikket írni.
Ennek egy jelentõsen butított változata ez.
De már kezdetektõl ilyesmirõl volt szó.
Mellette egyetértek, marketing az egész😉 Mert ugyan is most indították a PS3 marketing kampányát, lehet, hogy valóban inkább arról kellett volna cikket írni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#15
AND HERE COMES THE GIANT ENEMY CRAB!
ATTACK IT'S WEAK POINT FOR MASSIVE DAMAGE!
ATTACK IT'S WEAK POINT FOR MASSIVE DAMAGE!
http://www.lohere.net - a MagyarChan
Oldal 1 / 2Következő →