#34
Hát ez nem ilyen egyszerű ahogy leírtad. A földkörüli pályára állásnál az fedélzeti számítógépet, akármilyen pályamagasságra lehet állítani(már ami lehetséges azzal a rakétával), tehát a számítógép közben, vagy felszállás előtt számolta ki a pályát. Közben a számítógépnek irányítania kellett a rakéta fúvókáit első fokozatnál asszem 5-öt?, hogy megfelelő irányban, és megfelelő pályán emelkedjen. Hold felé induláskor is, csak a sebességváltozást, és az indulás idejét kellett megadni, a számítógép számolta hogy a gyorsítási időt, és a tömegcsökkenést(fogy az üzemanyag) figyelembe véve mikor kell indítania a hajtóművet, és meddig kell égetnie, és milyen irányban. Szóval nem olyan egyszerű mint hiszed. Egy célkövető rakéta esete egyszerűbb, mert álló célpont esetén szinte semmit nem kell számolgatnia, mozgó célpontnál is egyszerű a dolog, mivel a számítógépes játékokban, mondjuk egy repülőszimulátorban elég jól ki tudja számolni hogy a rakéta merre mozogjon, vagy egy másik repülő gépágyúval mennyire lőjön elé fölé mögé alá, még élő játékos ellen is (szóval itt nem is lehet azt mondani, hogy mert tudja merre fog menni, mert nem tudja).
De mondok még egy bonyolultat: az űrsikló 80-as évek elején készült számítógépe, is simán magától légkörbe lépett (a légkörben meg ugye van pár változó tényező), a megfelelő helyen megfelelő sebességre lassult, nem előtte, nem utána, nem elégve. Szóval egy rakétavezérlés akárhogy is nézzük túl kis falat lenne egy modern processzornak. Sokkal gyengébb processzor is elég ilyen feladatra.
#34