64
-
#64 PS2 EE proci + rakétázós téma: olyan rakétákba lenne jó, mint a Tomahawk, ami valós képelemzést végez repülés közben, és magától határozza meg a célig az útvonalat, miközben lehetőleg alacsonyan halad, hogy ki ne szúrják a radarok, és kerülgeti a terepakadályokat. De erről van cikk meg minden a neten, utána lehet nézni. A lényeg a valós idejű képfeldolgozás, nem pedig az, hogy a giroszkóprendszer adatai alapján mikor kapcsoljon be mit, mert ezt a már a V-2-esek is tudták. :) -
dez #63 És persze csak egy ötlet volt a célkövető rakéta. Most vitázhatunk egy sort az említett cirkáló rakétáról is. :P -
dez #62 Egyébként Cifuval kellene megbeszélned, hogy tényleg ma is olyan egyszerű-e egy célkövető rakéta vezérlése, hogy van pl. 3 egyszerű érzékelő, és kvázi egyszerű lineáris módon ezek jeleinek erőssége mértékében kell ide vagy oda dönteni a fúvókát, vagy ennél jóval intelligensebb-e ma már a dolog. -
dez #61 Persze, olyankor már nem pályát korrigálnak, hanem az űrsikló helyzetét. Ha véletlenül nem pont 40 fokra áll, akkor kicsit jobban vagy kevésbé dönteni, stb. De mint ahogy már megbeszéltük, ehhez tényleg nem kell túl sok számítás. De olyat ne mondj már, hogy egy ügyes célkövető (vagy épp cirkáló) rakéta vezérlése ennél is sokkal egyszerűbb, mert ez egyszeűen értelmetlenség. Elnézném, amint kézzel vezérelsz egy (x-szeres?) hangsebességgel repülő, össze-vissza manőverező rakétát, és közben műszerek jeleit elemezgeted, másik esetben térképet is nézel és tizedmásodpercenként kerülgeted az épületeket és még be is azonosítod őket. :) Mert ugye ha ez sokkal egyszerűbb, mint a sikló manuális irányítása, akkor ennek még könnyebben mennie kell...
Flare = égő magnézium, tudtommal. Azt nem tudtam, hogy radar ellen is van csali. -
#60 Az oms hajtóművekkel tér le a pályáról, egy fékezéssel. Ezután a kisebb fúvókákat használva, beáll a 40 fokos szögre, és ereszkedik. Te azt írtad ezekkel korrigálja a pályáját, de nem korrigálja, mert a forgás döntés, az a űrhajó tengelye körül történik ezektől közvetlenül még nem fog más felé menni. Tehát a pályáról letérés után csak irányba áll, nem változtatja a pályáját. És igen, finom szabályzást igényel, és mérést, de nem kell hozzá nagy számítási teljesítmény mert nem olyan bonyolult dolog(Orbiterben párszor már csináltam manuális légkörbe lépést űrsiklóval, és sikerült is, nem volt könnyű de sikerült, úgy hogy én csak saccolgatni tudok, meg érzéssel irányítani, míg a gép simán kiszámolja), de egy rakétavezérlésnél így is sokkal bonyolultabb. Szóval 70 km-en lezáródnak teljesen a fúvókák, onnan már a terelőlapokkal irányítják az űrsikló pályáját, szóval, nem korrigál pályát hajtóművel űrsikló a pályáról letérés után, végülis attól függ a pályája, hogy milyen helyzetben a légáramláshoz képest vannak a szárnyai. Itt rendesen kell számolgatnia a számítógépnek, többet mint bármilyen légiharc rakétánál, de még ígyis semmiség egy modern számítógépnek.
"-- A csalit is írtad, és azt alapvetően hőkövetők ellen használják. :)" Igen, és ott az IS azt IS írtam. Szóval mi a probléma. Amúgy van radarzavaró csali is :). A hőkövetők elleni égő csalit flare-nek hívják, a radaros cuccok elleni csali a chaff. Egy ilyen csalitöltet aluminium, és műanyagdarabkákat robbant ki magából robbant ki magából egy kis felhőt alkotva, amit a rakéta radarja 1 nagy dolognak érzékel, és azt "hiszi" az a célpont, és rááll. Ezen kívül a radaros, és az infrás rakéták ellen egyaránt használható a kimanőverezés, ahogy már leírtam.
A rakétairányítást meg inkább hagyom, úgysem sikerül elmagyaráznom :), de az tuti hogy marketingszöveg a ps2 procis rakétairányítós dolog, még elképzelni is nevetséges :) -
dez #59 Egyébként itt van egy leírás a PS2 "procijáról", az EmotionEngine-ről. Azért akkoriban nem volt olyan rossz.
-
dez #58 "Azt nem pályakorrekciónak, mert ettől közvetlenül nem megy másik irányba."
-- Na és szerinted hogy tér le eleve a Föld körüli pályáról? ;)
"annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az űrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást"
-- Azért ez sem olyan egyszerű: folyamatos finom-szabályzást és mérést igényel. Bár ehhez még nem kell valami nagy teljesítmény, csak ugye azt írtad, hogy ilyen műveletek nincsenek is itt. :)
"Fizikai korlátoktól függ a a manőverezőképessége, nem az irányítórendszertől, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre."
-- Na de értsd már meg (ill. 1x már sikerült), hogy ezred/tízezred mp-enként kell irányt változtatni, közben még mindenfélét számolgatni, méricskélni.
"Nemmondod :D azokat a manővereket amit írtam nem hőkövető rakéták lerázására használják :)"
-- A csalit is írtad, és azt alapvetően hőkövetők ellen használják. :) Legalábbis nem tudok róla, hogy egy több tonnás testet is ki tudna dobni a radar megtévesztésére. :P (A manőverezés is beválhat a hőkövető ellen is.) -
dez #57 De most már mások is tudják. ;) -
#56 "Amúgy te minek neveznéd azt a műveletet, amikor a sikló légkörbe lépéskori elhelyezkedését szabályozzák?"
Azt nem pályakorrekciónak, mert ettől közvetlenül nem megy másik irányba. annyit csinál, hogy vízszintbe áll, aztán 40 fokban felemeli az orrát az űrsiklónak. Ennyit tud módosítani, semmi mást, a többit már a terelőlapok végzik, mikor már elegendő a levegőáramlás.
"-- És vajon a jobb manőverezőkészség nem gyorsabb manővereket is jelent egyben?" Látom nem érted. Az irányítórendszer adhat olyan parancsot, hogy akkor most egy pillanat alatt forduljon vissza, de nincs értelme, mert fizikailag nem képes rá a rakéta. Fizikai korlátoktól függ a a manőverezőképessége, nem az irányítórendszertől, hosszú ideje, na ezért nincs szükség nagy számítási teljesítményre.
"Vannak már nem-hőérzékelős célkövető rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni." Nemmondod :D azokat a manővereket amit írtam nem hőkövető rakéták lerázására használják :) hanem radarosra, ezért írtam le. Hőkövetőre elég egy csali, és kész. Nem sok ilyen visszafordulós újcélkeresőst rakéta van, mert nem elég megbízható az azonosítás (amúgy egy forduláshoz sem kell nagy számítási teljesítmény :)). -
Jonah #55 Tudom, ezekkel foglalkozom -
dez #54 Nem csak numerikus számításokra lehet használni őket, hanem tetszőleges, akár igen bonyolult kapcsolásokat is beléjük lehet "plántálni". -
dez #53 "Szóval ezek nem korrekcióra vannak, nem is használhatóak arra, a nagyon kis teljesítményük miatt."
-- A korrekcióhoz (mint pályamódosítás) minimális teljesítmény is elég. Amúgy te minek neveznéd azt a műveletet, amikor a sikló légkörbe lépéskori elhelyezkedését szabályozzák? Mindegy, lényeg ezt is real-time vezérlik.
"Persze, de a 80-as évek óta nemnagyon fejlődtek a rakéták pontosságban, hiszen a 99%-okat már nehéz följebb tornázni :)"
-- Milyen rakéták, az amcsi rakéták? Csakhogy itt elmaradottabb országok rakétáiról van szó, amiket fel akartak okosítani.
"hatékonyabbak lettek, mert jobb robbanóanyagok vannak, vagy mert jobban manővereznek (pl tolóerővektoros megoldás). Tehát már jó ideje nem az irányítórendszertől függ a rakéták hatékonysága."
-- És vajon a jobb manőverezőkészség nem gyorsabb manővereket is jelent egyben?
"persze nagyobb teljesítmény kell, de ez az igény még mindíg a töredéke egy modern processzor képességeinek."
-- Ebben nem lennék annyira biztos. Ha összetett jelfeldolgozásra van szükség, a mai procik is kevesek lehetnek.
"Milyen katonai filmekre gondolsz? :) Amúgy inkább szimulátorral játszottam, és tényleg nem könnyű, de vannak trükkök rá, pl amit már leírtam."
-- Vannak már nem-hőérzékelős célkövető rakéták is. Azokat nem lehet némi magnéziummal megtéveszteni. Ezek közül az okosabbak akkor sem adják fel, ha célt tévesztettek, megfordulnak, és újra támadnak (persze be van építve sajátgép felismerés).
És... a szóban forgó hadsereg minden bizonnyal minden korábbinál okosabb rakétákat akart összehozni! -
Inquisitor #52 Lehet analógot, használták is őket rövid ideig, csak hát "picit" méretesek lennének egy digitálishoz képest ma már. :)
Az egyik Káosz-ról szóló (Káosz matematika) könyvben sok kísérletről írtak, amit ilyenekkel csináltak. -
#51 Az apollo számítógépe simán digitális volt: egyébként analóg számítógépet hogy lehetne egyáltalán csinálni? Amúgy az elektoncsöves nem egyenlő az analóggal. -
irkab1rka #50 A ps2 azért akart számítógép lenni, mert akkor nem szórakoztató elektronikai termék, ergo kisebb vámot kell rá fizetni. -
Jonah #49 Na igen. És még a legkissebb is brutális teljesítményre képes, ha jól használod. pl. ki lehet hozni belőlük másodpercenként egy milliárd 64 bites összeadást. Vagy éppen osztást is, persze ahhoz már nagyobbacska kell. Ehhez képest mi még mindig a szekvenciális számítógépeknél vagyunk, ami nem oly távoli idő múlva (emlékezzetek, mit mondtam!) már a múlté lesz. Ahogy fejlődik az IC technológia, úgy lesznek egyre jobbak a dolgok. jha, és fpga-ra már most is elérhető egy korlátozott OS, ami párhuzamosan fut.
ami pedig az apolló számítógépeit illeti. NEm kell lebecsülni, pneumatikus volt. Illetve volt benne csöves analóg rész is, ennek számítási teljesítményét még egy digitális berendezés sem tudta felülmúlni (mármint az analóg számítógépét)
-
Fenjoy #48 Lehet velem van a "baj" de én játszani akarok majd rajta. Irigylem a problémátokat!
: )
-
Inquisitor #47 "Nem lenne egyszerűbb venni néhány Cell alapú szervert az IBM-től vagy a Mercurytől?"
Aham. Mennyibe is kerül? Tegyük fel fillérekbe kerülne, akkor is sokkal drágább lenne 30.000 gép pénzért, mint ingyen. Amúgy meg lehet kapni Cell-es bővítőkártyát PC-be is, csak még az IBM Blade cuccánál is drágábban.
Zedas, flig meddig igazad van, de a PS2 procijából nem is csinált az IBM Blade szervereket ... amúgy meg a Motorola procik (C64, Amiga, Atari, elős pár Mac) tényleg használták robotrepülőgépekhez (gy.k. nukleáris rakéták), szval nem olyan hihetetlen útólag belegondolva. -
#46 "-- Nono, nagyon is lehet. Vannak erre az orr-részben körben elhelyezett, és hátul oldalra működő korrekciós fúvókák! Mellesleg 4 nagy hajtómű-fúvókája is van a hátulján, de azt leszálláskor nem használja."
3 nagy hajtómű fúvókája van ami a nagy naranncssárga üzemanyagtartályból táplálkozna, de az már rég elégett az indiai óceán felett :). Ha marad üzemanyaga, használhatja az 2 OMS hajtóművet, amivel csak annyi a gond, hogy ennek az üzemanyagát leeresztik deorbitálás után, hogy könnyítsék az űrhajót, mellesleg az űrben is akkora ereje van, mintha pár erősebb ember tolná az űrhajót (135 másodpercig tart hogy 300km/h-t lassítson... ezt hasonlítsd mondjuk egy versenyautóhoz :)), és ez a nagyon gyenge teljesítmény, a légkörbe érve már inkább egy légyfinggal lenne egyenértékű :D.
Az orr részben és a hátul lévő fúvókák, az űrben helyzetváltoztatásra vannak(dőlés, fordulás, le föl)merthogy az űrben nincs levegő, nem műxenek a terelőlapok , és a nagyon finom mozgásokra(pl dokkolásnál). Még a felső légkörben használják, de nem gyorsításra meg lassításra (merthogy erre szinte semmit nem ér), hanem az űrhajó légkörbe lépési helyzetének megtartására, amíg elegendő lesz a légáramlás, hogy a terelőlapokat használják. Szóval ezek nem korrekcióra vannak, nem is használhatóak arra, a nagyon kis teljesítményük miatt.
"-- Azt nem mondanám, hogy semmiség."
Persze hívhatod máshogy is, de kb ennyi a különbség :)
"Ehhez számolni kell, nem keveset," Hát így belegondolva, elég egyszerűen ki lehet számolni, talán annyiban van igazad hogy gyorsan, sokszor kell számolni.
"-- Gondolom a mai célkövető rakéták kicsivel okosabbak és hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelőttiek..." Persze, de a 80-as évek óta nemnagyon fejlődtek a rakéták pontosságban, hiszen a 99%-okat már nehéz följebb tornázni :) hatékonyabbak lettek, mert jobb robbanóanyagok vannak, vagy mert jobban manővereznek (pl tolóerővektoros megoldás). Tehát már jó ideje nem az irányítórendszertől függ a rakéták hatékonysága.
"-- Ahogy fejlődnek a műszerek, több adatot szolgáltatnak (legalábbis adott idő alatt), aminek feldolgozásához nagyobb teljesítmény kell." persze nagyobb teljesítmény kell, de ez az igény még mindíg a töredéke egy modern processzor képességeinek.
"-- Láttál mostanában katonai filmeket? Nem mondanám, hogy olyan könnyű lerázni a mai célkövető rakétákat..." Milyen katonai filmekre gondolsz? :) Amúgy inkább szimulátorral játszottam, és tényleg nem könnyű, de vannak trükkök rá, pl amit már leírtam.
Szóval csak marketingszöveg a dolog :) -
dez #45 "A Xilinxnek jópár fajta chipje van" -> de mindegyik vagy FPGA, vagy CPLD. -
dez #44 "A cell cpu alapvetoen egy ibm powerpc mag kiegeszitett altivec egyseggel es 8 dsp tipusu kulso vektoregyseg ring buffer alapu busszal osszekotve. Ez kb. egy athlon64-es es 8 xilinx celaramkor teljesitmenyenek felel meg. Az xbox360 procija 3 sima ppc-bol all, ami kb. 1.5 db P4-esnek vagy 1 db core solo-nak felel meg. A wii egy darab ppc-t kapott, ami kb. egy regi g5-os mac-nek felel meg."
Ez nagy vonalakban igaz, de kicsit pontosítanám (talán téged is érdekel): a Cell CPU magja ("PPE"), és a x360 procijának (asszem Xenon a neve) magjai inkább némileg egyszerűsített Power5-ösök (64 bit, és főleg: 2-szálú HW SMT).
A DSP egységek (inkább vektor-proci-magoknak mondanám őket) mindegyikének nagyon gyors saját ramja is van, nem a main ramba/-ból dolgoznak (de hozzáférhetnek). Ez nagyon sokat számít a sebesség szempontjából.
A Xilinxnek jópár fajta chipje van, a kisebb kapacitásútól a nagyon nagyig. De alapvetően más alapokon működik, nem keverném ide.
A G5-ös a mai dual-core x86-osokhoz képest persze lassú, de azért még mindig nem kis ereje van, ha jól használják! Ahhoz képest, hogy mit ki lehetett hozni egy 7.14MHz-es Amiga500-ból, ezek brutális teljesítmények... -
#43 "Azert van olyan feladat amihez kell teljesitmeny. Egy 360 fokos optikai erzekelovel (felgomb optika)felszerelt raketa iranyitasa csak vizualis jelek alapjan meg ma is problemas." Milyen rakéta optikai irányítású? Én csak az agm-65 egy fajtáját ismerem, de az is annyiban optikai, hogy a kijelölt célpont képét próbálja követni. -
dez #42 "Ezért írtam az űrsiklós példát. Merthogy annak ugye szárnyai is vannak, ami nagyon sokat bonyolít a helyezeten, és nincsenek használható hajtóművei, szóval nemnagyon lehet korrigálni."
-- Nono, nagyon is lehet. Vannak erre az orr-részben körben elhelyezett, és hátul oldalra működő korrekciós fúvókák! Mellesleg 4 nagy hajtómű-fúvókája is van a hátulján, de azt leszálláskor nem használja.
"Számít hogy mennyire van bedöntve oldalra, föl, vagy le, milyen magasságon van, mekkora a sebessége, stb. Ehhez képest semmiség egy célkövető rakéta irányítása."
-- Azt nem mondanám, hogy semmiség.
"És a valóságban is ismerek a célpont koordinátái, hiszen vakon nem lehet rávezetni, ezért van a rakétákon radar, hőérzékelő. Ezzel érzékeli a távolságot, hozzá képest merre van, és hogy merre mozog. Egy szimulátorban sincs több paraméter."
-- Erm, úgy értettem, hogy a szimulátor-programban "készen" ott van a koordináta, és a többi adat, a valóságban viszont meg kell őket határozni a radar és egyéb műszerek jelei alapján... Ehhez számolni kell, nem keveset, és ráadásul gyorsan, mert ezredmásodpercenként változik a helyzet.
"Ráadásul ezt a célkövetést már a vietnámi háborúban is megoldották, és hát az akkori viszonyoknál nem lehetett egy bonyolult elektronika amit belezsúfoltak :)"
-- Gondolom a mai célkövető rakéták kicsivel okosabbak és hatékonyabbak, mint az évtizedekkel ezelőttiek...
"azóta persze fejlődtek az irányítórendszerek, de már jó ideje megállt ez a fejlődés, mert a pontosságot már a rakéta manőverezőképessége, érzékelő látószöge korlátolja, nem az irányítórendszer. Egy mozgó célpontra lőtt rakéta már egy 20 évvel ezelőtti rakétának se jelentett gondot."
-- Ahogy fejlődnek a műszerek, több adatot szolgáltatnak (legalábbis adott idő alatt), aminek feldolgozásához nagyobb teljesítmény kell.
"Egy célkövető rakéta kikerülése hirtelen manőverrel(vagy csalival) szokás, amikor már lehetőleg közel van a rakéta, mert ilyenkor kikerülhet a rakéta érzékelőinek a látószögéből, és akkor annyi, vagy bennemarad a látószögében, de nem tudja követni a manővert, és ezért kerül ki a látószögből. Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki."
-- Láttál mostanában katonai filmeket? Nem mondanám, hogy olyan könnyű lerázni a mai célkövető rakétákat...
"Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg."
-- Hibás kiindulási adatokból hozott elvileg jó, de valójában rossz következtetés... :) -
#41 Persze, hogyne!
A net forgalmának jelentős részét teszik ki a zombi hálózatok által is küldött spam küldemények, és már több száz év börtönbűntetést kiosztottak világszerte az ilyeneket építgető lelkes szakembereknek;) -
savior #40 az ilyen `hasznaljuk fel a szamitogepek nem kihasznalt eroforrasait` projectek ertek mar el valami eredmenyt? mert tudtommal meg semmit, es ettol kezdve megkerdojelezendo, hogy van e rajuk szukseg? persze az ketsegtelen, hogy egyeseknek ez jo uzlet -
kvp #39 "Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki. Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg"
Azert van olyan feladat amihez kell teljesitmeny. Egy 360 fokos optikai erzekelovel (felgomb optika)felszerelt raketa iranyitasa csak vizualis jelek alapjan meg ma is problemas. (jo hir viszont hogy magyar fejlesztesu celhardvert hasznal az amerikai raketavedelmi rendszer is) Egyebkent a szoveg nem mindig marketing. Egyes texas szamologepeket 'veletlenul' ugyanazzal a katonai processzorral szereltek amivel a tomahawk cirkaloraketak regebbi valtozatait. Ennek ket elonye volt, nagyon alacsony a fogyasztasa es mukodik -20 fokon is. Tovabbi elony, hogy a katonai valtozat 40%-al gyorsabb mint a civil es tartalmaz beepitett i/o egysegeket is (lcd/billentyuzet/kommunikacio).
Mindezen kivul mint irtam az xbox360 megoldasait idaig csak az ibm tranzakciotitkositasra hasznalt fekete dobozaiban lehetett latni. Gondolom a bunozok kozzul is sokan varjak az elso xbox360 bios hack-et. :-) -
kvp #38 ""A PS2-nél a rakétavezérlős mese" hát de ha valaki ismeri a dolgokat, éppen az ellenkező hatást ért el a mese, merthogy az apollo-k számítógépe simán elvezérelte azt a bazinagy rakétát földkörüli pályára, majd a holdra, és annak a teljesítménye, egy mai zsebszámológéppel egy szinten van... szóval így annyi jönne le, hogy a ps2 csak ennyire képes?"
"Hát nem egy Athlon 64!;)
Annyiban viszont hasonlít hozzá, hogy kb 100W-ot fogyaszt."
Erdemes utannaolvasni a linken talalhato dolgoknak. (http://www.klabs.org/history/history_docs/mit_docs/agc.htm) Az apollok szamitogepei az architektura leirasa alapjan szinte teljesen megegyeznek a mai PIC mikrovezerlokkel. Elteres gyakorlatilag csak a meretekben es a gyartastechnologiaban van, az alap logika majdnem teljesen ugyanaz.
A cell cpu alapvetoen egy ibm powerpc mag kiegeszitett altivec egyseggel es 8 dsp tipusu kulso vektoregyseg ring buffer alapu busszal osszekotve. Ez kb. egy athlon64-es es 8 xilinx celaramkor teljesitmenyenek felel meg. Az xbox360 procija 3 sima ppc-bol all, ami kb. 1.5 db P4-esnek vagy 1 db core solo-nak felel meg. A wii egy darab ppc-t kapott, ami kb. egy regi g5-os mac-nek felel meg.
A ps3 procija szorakoztato elektronikahoz keszult, az xbox360-aset idaig foleg a banki tranzakciokezelo rendszerek a wii-et pedig a mac-ek hasznaltak. Egyik sem szuperszamitogep, csak jo valamiben. A ps3 multimedias adatfeldolgozasban, az xbox360 titkositott uzleti logikaban, a wii pedig olcsosagban. -
csomi #37 Mindenesetre barmire is akarjak hasznalni a gepet azert az nem artana, ha valahol valaki latna mar egy mukododo gepet is. Anelkul eleg nehezen fog menni. -
#36 Ezért írtam az űrsiklós példát. Merthogy annak ugye szárnyai is vannak, ami nagyon sokat bonyolít a helyezeten, és nincsenek használható hajtóművei, szóval nemnagyon lehet korrigálni. Számít hogy mennyire van bedöntve oldalra, föl, vagy le, milyen magasságon van, mekkora a sebessége, stb. Ehhez képest semmiség egy célkövető rakéta irányítása. És a valóságban is ismerek a célpont koordinátái, hiszen vakon nem lehet rávezetni, ezért van a rakétákon radar, hőérzékelő. Ezzel érzékeli a távolságot, hozzá képest merre van, és hogy merre mozog. Egy szimulátorban sincs több paraméter. Ráadásul ezt a célkövetést már a vietnámi háborúban is megoldották, és hát az akkori viszonyoknál nem lehetett egy bonyolult elektronika amit belezsúfoltak :), azóta persze fejlődtek az irányítórendszerek, de már jó ideje megállt ez a fejlődés, mert a pontosságot már a rakéta manőverezőképessége, érzékelő látószöge korlátolja, nem az irányítórendszer. Egy mozgó célpontra lőtt rakéta már egy 20 évvel ezelőtti rakétának se jelentett gondot. Egy célkövető rakéta kikerülése hirtelen manőverrel(vagy csalival) szokás, amikor már lehetőleg közel van a rakéta, mert ilyenkor kikerülhet a rakéta érzékelőinek a látószögéből, és akkor annyi, vagy bennemarad a látószögében, de nem tudja követni a manővert, és ezért kerül ki a látószögből. Ezeket meg akármilyen irányítórendszer sem küszöböli ki. Szóval egy rakéta irányítása nem igényel nagy számítási teljesítményt, szóval ez a ps2 rakétairányítós dolog csak marketingszöveg. -
dez #35 Nyilván az interkontinentális rakétákban is van real-time vezérlés (még akár pályakorrekciókat is csinálhat). Viszont egy célkövető rakétában sokkal gyorsabban kell mindezeket irányítani. Egy szimulációs programban ismert a koordinátád, nem kell külön meghatározni, itt viszont igen. Az elsőhöz elég lehet a C64 szintű gép, utóbbiakhoz viszont tág határok között lehet a szükséges teljesítmény. -
#34 Hát ez nem ilyen egyszerű ahogy leírtad. A földkörüli pályára állásnál az fedélzeti számítógépet, akármilyen pályamagasságra lehet állítani(már ami lehetséges azzal a rakétával), tehát a számítógép közben, vagy felszállás előtt számolta ki a pályát. Közben a számítógépnek irányítania kellett a rakéta fúvókáit első fokozatnál asszem 5-öt?, hogy megfelelő irányban, és megfelelő pályán emelkedjen. Hold felé induláskor is, csak a sebességváltozást, és az indulás idejét kellett megadni, a számítógép számolta hogy a gyorsítási időt, és a tömegcsökkenést(fogy az üzemanyag) figyelembe véve mikor kell indítania a hajtóművet, és meddig kell égetnie, és milyen irányban. Szóval nem olyan egyszerű mint hiszed. Egy célkövető rakéta esete egyszerűbb, mert álló célpont esetén szinte semmit nem kell számolgatnia, mozgó célpontnál is egyszerű a dolog, mivel a számítógépes játékokban, mondjuk egy repülőszimulátorban elég jól ki tudja számolni hogy a rakéta merre mozogjon, vagy egy másik repülő gépágyúval mennyire lőjön elé fölé mögé alá, még élő játékos ellen is (szóval itt nem is lehet azt mondani, hogy mert tudja merre fog menni, mert nem tudja).
De mondok még egy bonyolultat: az űrsikló 80-as évek elején készült számítógépe, is simán magától légkörbe lépett (a légkörben meg ugye van pár változó tényező), a megfelelő helyen megfelelő sebességre lassult, nem előtte, nem utána, nem elégve. Szóval egy rakétavezérlés akárhogy is nézzük túl kis falat lenne egy modern processzornak. Sokkal gyengébb processzor is elég ilyen feladatra. -
fflx #33 nekem nagyon tetszenek azok a BOINC projektek, amik az eghajlatvaltozassal foglalkoznak. ezeken a projekteken az intel gigawattos eromuveket megmozgato processzorai szamolgatnak tizezrevel.
szerintem iszonyatos kornyezetszennyezes csak ezert bekapcsolva hagyni ezeket a gepeket es ugy gondolom, hogy azert szazalekosan kimutathato, hogy egy processzor kevesebbet fogyaszt 0%-s terheles mellet mint 100%-on, tehat az nem magyarazat, hogy az ott kihasznalatlan teljesitmeny. -
dez #32 Egyébként örülök, ha semleges vagy - én is igyekszem az lenni, a ps3 sem azért tetszik, mert a Sony van mögötte. Még csak azért sem különösebben, mert a ps2 utódja (mondjuk sokan úgy vélik, még sokáig párhuzamosan fognak létezni). -
dez #31 Még valami, hogy a PPE mint a main ram terület kiterjesztése látja az SPE-k ramját - ez alapján el tudom képzelni, hogy külső eszközök, pl. a GPU (amik a Cellen keresztül érik el a main ramot) az SPE-k ramjába is írhatnak... -
dez #30 Ja, most látom, hogy egy újabb videóról van szó.
"Ez hihetetlen PR duma. Ha megnézed az architektúrát, az SPE-k nem tudnak egymással kommunikálni, sem a perifériákkal. Tehát hiába van rengeteg lóerőd, ha a PPE a bottleneck. Nyilván lehet olyan alkalmazást írni, ami ezt kihasználja, de ez nem most fog bekövetkezni."
-- Én már megnéztem, nézd meg te is. :) DMA-val hozzáférnek a main ramhoz az SPE-k is (a PPE nélkül is beolvashatják/visszaírhatják a feldolgozandó adatokat, betölthetnek új programokat), és egymás ls ramját is láthatják (csak ahhoz nem 50GB/s-sel férhetnek hozzá, hanem "csak" 25 [+ némi minimális késleltetés]). -
Zedas #29 UNREG: Egy szóval sem mondtam hogy rossz a Motorstorm video, de azért lássuk be, az E3-as videoval köszönőviszonyban nincs.
NEXUS6: Egyetértek veled. Én a Lair, az MSG4, a Genji és a Heavenly Sword-tól raktam petét.
dez:
"Én nem láttam a ps2-es videókat, de pár igen szép ps2-es játékot igen". Én is láttam, sőt elképesztőnek tartom. Csak az az egy szépséghibája van a dolognak hogy ezeket 2005-ben láttam és nem akkor amikor kijött a PS2.
"Mi jött ki nem olyan rég? A ps3-as játék, amikor még a konzol sincs a piacon?". Ez elég furcsa indok, mivel én egy 2005-ös videot hasonlítok (ami Kutaragi állítása szerint ingame volt) egy 2006-oshoz, ami ahhoz képest sehol nincs.
"Nos maximális mat. számítási teljesítményben kb. 30x-osa egy egymagos x86 elméleti maximumának". Ez hihetetlen PR duma. Ha megnézed az architektúrát, az SPE-k nem tudnak egymással kommunikálni, sem a perifériákkal. Tehát hiába van rengeteg lóerőd, ha a PPE a bottleneck. Nyilván lehet olyan alkalmazást írni, ami ezt kihasználja, de ez nem most fog bekövetkezni.
"nyilván a Sonynak is kellett csinálnia egy online rendszert". Nyilván. És szerinted ahogy ezt lekommunikálta, az rendben volt?
"De ugye te sem istenként nézel fel Bill Gatesre? :)". Furcsa logika. Azért mert én nem a SONY seggéből lógok ki, azért automatikusan BG fanklubtag vagyok? Én semlegesnek tartom magam. -
dez #28 "A fent olvasható cikknek és témának ehhez semmi köze. Az eredeti koncepció szerint a lakásban található Cell alapú készülékek között az SPE programok mozogtak volna az adatokkal együtt: tehát ha egy PPE kifogyott volna a beágyazott SPE-k ből, akkor mondjuk a hűtőben lévő Cell-nek elküldte volna wireless az SPE adatokat+kódot, az kiszámolta volna és visszaküldi. Ez lett volna a lényeg."
-- Azért némi köze mégiscsak van, most is hasonló történik majd. Amúgy Nexus6 arról beszélt, hogy eredetileg 3db Cell lett volna a PS3-ban, szoros összeköttetésben.
"dez: én emlékszem arra a rizsára ami a PS2 kijövetele előtt volt, meg megint csak a sok rendervideóra amiből aztán nem lett semmi."
Most hogy jönnek ide a videók? Mellesleg most nem csak render-videók voltak.
-- Én nem láttam a ps2-es videókat, de pár igen szép ps2-es játékot igen. És itt nem csak a poligonszámról és hasonlókról beszélek.
"Egyébként sokkal kisebb és olcsóbb PC alapú embedded rendszerek vannak mint a PS2, és persze nagyságrendekkel gyorsabbak is. Ha érdekel megkérdezem az ismerősömet aki ilyenekkel foglalkozik hogy hol lehet utánna nézni."
-- Érdekel, nagyon is, mivel ismerősöm most készül beszerezni 10-20db ps2-t erre a célra.
"Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
-- Mi jött ki nem olyan rég? A ps3-as játék, amikor még a konzol sincs a piacon?
"Még egyszer mondanám hogy bár a Cell valóban erős CPU, most a PC piac nem recesszióban van mint a PS2 megjelenésekor, úgyhogy semmilyen szempontból nem lesz annyira kimagasló különbség egy PC és a PS3 között mint anno a PS2-nél volt."
-- Nos maximális mat. számítási teljesítményben kb. 30x-osa egy egymagos x86 elméleti maximumának - aminek max. a felét tudják kihozni, ellentétben a Cell teljesítményének 95%-át ki lehet hozni. Ha az utóbbit nem számoljuk, akkor is beletellik egy időbe, amíg utóléri ezt az x86. (Oké, egy sokmagos proci nem csak mat. számítási teljesítményben lesz jó, hanem általánosban is. De az akkor lesz, ez meg most van. És ez hasznosabb is.)
"Ez ugyanaz mint a multkor, amikor Ken Kutaragi nagy mellénnyel mondta hogy az MS mindent tőlük nyúl le, majd kitért a SONY "forradalmi" online rendszerére (ami a Live szép nyúlása)..."
-- Nem tudom, mennyire a nyúlása, vagy mennire nem, mindenesetre nyilván a Sonynak is kellett csinálnia egy online rendszert.
"Na mind1, abban hisztek amiben akartok, csak a kétkedés magjait szeretném elhinteni. Egyébként ha valaki észérvekkel belémköt, hajlandó vagyok változtatni a véleményemen."
-- De ugye te sem istenként nézel fel Bill Gatesre? :)
Egyébként én nem nagyon hiszek az ilyen féle rákkutatásban. Új koncepciók kellenek (és elhallgatott koncepciók előszedése), nem számolgatás. De ez egy másik téma. -
#27 Az bizti, hogy az eredeti koncepció sokkal forradalmibb lett volna, mint ami végül is megvalósult. Pl úgy volt hogy wincsi nem is lesz a ps3-ban, mert a hálózatot használja ilyen célokra.
Szal, csak azt akartam én is leírni, hogy hát kb ennyi jött be az eredeti teljesen hálózatról szóló rendszerhez képest.
De ez messze nem kevés!
És persze a 70%-a marketing;)))
Amúgy a szememben PS2 messze nem ért annyit, mint az eredeti psx a maga korában. És félek, hogy a PS3 még kevésbé lesz forradalmi.
"Az elvakult PS3 fanoknak javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
És persze nézzük meg a Getaway demót, meg a Lairt, meg az ús SW PS3 gaméét is.
A PS3 nem a csoda lesz, csak egy kiba jó játékgép.
És én ennyivel be is érném, ha meg tudnám engedni magamnak!;( -
#26 "javasolnám a 2005-ös E3-ról a motorstorm videót, valamint azt ami nem olyan rég jött ki. Ez a realitás, az meg a marketing volt."
Nem akarok belédkötni, csak erre a mondatodra reagálnék. A Motorstorm videó nem a PS3 realitása, hanem a Motorstorm fejlesztőié. Az hogy mi lesz a PS3 realitása, csak 5-6 év múlva fog teljes bizonyossággal kiderülni.
A PS2 hajnalán sem gondolta senki, hogy a gép képes lesz a GT4, a God of War vagy Shadow of the Colossus grafikájára.
Amúgy nem is olyan rossz az az ingame Motorstorm. :) -
dez #25 Nem egyszerű, előre számolt pályát követő interkontinentális rakétákról van itt szó, szép is lenne. Hanem kis hatótávolságú, talán célkövető rakétákról, amikhez kell a kakaó.