50
-
Wampire1 #50 Egyik vizsgámon pont a viszkozitásmérést húztam.Milyen király lett volna:Mérd meg egy tábla üveg viszkozitását!:D
Amúgy mi az a hűtőtorony?Gondolom hűt. -
Caro #49 Dehát nem is a hűtőtorony szennyez!
Mellesleg a hűtőtoronyból nem jöhet füst, de igazából gőz sem. -
CsabiDuke #48 Igen és ez mind azért mert nagyon nagy a viszkozitása. És ilyen eljárással állapítják meg hogy milyen idős egy üvegtábla... megmérik lent is, fent is.. :) -
Wampire1 #47 JÉÉÉÉÉÉÉ!Tényleg!Én meg a porraloltókat néztem hogy mi a francért lennének azok hűtőtornyok!:D 
-
pimplike #46 "Kicsit off a föoldalon a cikk képe... szal az nem két hűtő torony?"
De igen. Viszont látványos. Miért, a zöldek nem ezt mutogatják állandóan, amikor a nagy környezetszennyezést akarják érzékeltetni?
Ostobák!
-
Wampire1 #45 Az üveg egyébbként tényleg folyik.Csak lassan.kb 50-100 év alatt az üvegtáblák alja több centiméterrel is vastagabb lehet, míg a teteje hajszálnál is vékonyabbra csökken.(lefolyik:)
-
Caro #44 Egyáltalán nem.
1 m^3 víz cm^3-ekkel összenyomható, néhány ezer bar nyomáson.
Ez nem csak számítógéppel mutatható ki. -
#43
a föld belseje flé növekszik a nypomás és sokszor a fúrásokat pont ez hiúsítja meg (ugyebár gyámént fúrófejek az olajfeltárásoknál) lehet ez lehetne a következő.
Anyagkeménységet meg lehet számolni szerkezet alapján szerintem. -
Wampire1 #42 Sztem valamilyen haszna csak van ennek a felfedezésnek is mint pl a szupravezetésnek.Gyakorlatilag nem lehet alkalmazni mert borzasztó alacsony hőmérséleten működik,de néhány számítástechnikai megoldást lehetővé tesz.Szóval majd találnak vmi felhasználási módot erre is.(vagy ha nem akkor bikaherepaprikás, és ezt vehetitek fenyegtésnek is:) -
Sith #41 Kicsit off a föoldalon a cikk képe... szal az nem két hűtő torony? -
Akuma #40 Kb annyira lehet összenyomni, mint amennyire az üveg folyékony...
Észrevehetetlen, ezért mondtam, hogy nem lehet, de számítógéppel kimutatható a különbség
Mind1, lényegtelen, nem ez volt a fő mondanivalóm és egyáltalán nem tévedtem nagyot, hogy azt írtam! -
Caro #39 A víz összenyomható.
Csak kis mértékben. -
#38
"a szén oxigénnel keveredve csupán egy gázt hoz létre, a sokat szidott széndioxidot"
Ezt azert ketlem.
A szendioxid az nem keverek, hanem vegyulet, vagyis ot el kell egetni valamit valamiben...
-
Runo #37 
-
#36
Most nem azért, de kellően alacsony hőmérsékleten egy pár virsli is gyémántkeménységű lesz :) -
wbtist #35 Na erre én is kíváncsi lennék. -
Akuma #34 Én ezt az egészet nem tudom elhinni... Mégis hogyan csináltak keménységmérést egy ekkora nyomás alatt lévő 'üvegen'??? Nos sehogy, mivel a keménységmérés alapja, hogy valami keményebb anyagot belekényszerítenek az anyagba és lemérik, hogy milyen méllyen hatolt be a szerszám és mekkora nyomással!
Tehát ez az egész kamu szagu...
Ennyi erővel azt is kijelenthetnék, hogy a víz a legkeményebb, mert nem lehet összenyomni!
Ebből se lesz soha semmi -
csimmasz #33 Én azt nem értem mitől olyan kemény?
A gyémánt a kristályrácsának köszönhetően kemény,viszont ez rendezetlen kristályrácsu.
Szerintem ekkora nyomáson akármilyen anyag k*rva kemény nem?
Nekem ez olyasminek tüűnik, mint holy abszololt nulla fok közelében a co2 kemény lessz.
-
Caro #32 Azért mert olcsóbb, mint a nanocső :) -
turul16 #31 Nano cucc már elég erős lehet, minek a-CO2 bele?
"11000 m-en is csak ~1100 bar nyomás van", akkor tényleg nem sok mindenre lehet jó. -
Caro #30 Akkor lehetne a kristályos állapotot fenntartani, ha körülvesszük valami nagyon erős anyaggal.
Nanocső? -
Caro #29 :)
Nemtom' de lehet egypár paszkál, mivel a 4000 C-s vas is szilárd benne :D -
roliika #28 Hm...a Föld középpontja mekkora nyomású lehet??? -
Tiberius B #27 Hmmm, szóljnak, ha nfenn is marad a kristályos állapot, egyébként először ittlétem során: a cikkben sok a félreértelmezés... -
Caro #26 Ez egy jó ötlet, csak az a baj, hogy 11000 m-en is csak ~1100 bar nyomás van. Ami pedig ~110 MPa(Mariana-árok) -
turul16 #25 Max valami mélytengeri, kütyünél lehetne ilyesmit kihasználni...
Ez inkább érdekeség, nem hinném, hogy komoly gyakorlati haszna lesz a közeljövőben. -
turul16 #24 Ha 10 év mulva 40-50GPa nyomáson fogsz élni :) -
sehonnai bitang #23 Ket olasz tudos beszelget:
- Teee, Gino. Van valamink a szertarban?
- A, csak CO2.
- Figyi, van itt ez az ipari satu is. Hozd mar ki es nyomjuk ossze!
- Jolvan, majd csak kisul belole valami.
En valahogy igy kepzelem el a dolgot. -
#22
Igen, énis tudom, ezért írtam hogy ekkora energiabefektetéssel.. :) -
BiroAndras #21 "Ekkora energiával gyémántot és aranyat is tudnak előállítani.."
Mindkettőt lehet, csak drágább, mint bányászni. -
qtpman #20 fasza 10 év mulva ilyen ablakom lesz 
-
haxoror #19 Eleinte az aluminium előállítása is rohatt macerás meg drága volt, volt hogy egy aluminium étkészlet többet ért mint ugyanaz aranyból.
Ma meg már szinte filléres. -
ody42 #18 Majd amikor a kicsi zöld emberek megtalálják a bolygónkat pár ezer év múlva, akkor ők felszippantják a CO2-t, és csinálnak belőle üveget :) -
Akuma #17 Csak nem gépészmérnök a kollega? :) -
dara #16 A tömbön belüli elemi kristályokat egyébként krisztallitoknak nevezik. -
dara #15 "Sztem kristályos anyag, de nem szabályos kristályok. Ilyen-olyan kristályok egytucatba..."
Ha a tömb ~100%-ig szabályos kristály (legfeljebb rétegződési hiba lehet benne), akkor nevezzük egykristálynak. Ilyet használnak pl a félvezetőgyártásban.
Amennyiben már vannak szemcse- és fázishatárok is, akkor polikristályról van szó. De ez is kristályos anyag.
Az amorf állapot és a kristályállapot kizárja egymást (bár tömbön belül előfordulhat mind a kettő, de ebben az esetben nem kristályos az anyag).
Az üveg nem kristályos (a cikkben ezt is hibásan említi a szerző), azaz nem szilárd halmazállapotű, hanem tulajdonképpen folyadék. Viszont a különleges jellege miatt inkább üvegállapotúnak nevezik (ez viszont nem önálló halmazállapot). Szilárd halmazállapot szükséges feltétele a kristályszerkezet megléte. -
A1274815 #14 "Meg kicsit sugározni fog az az arany. Egyébként ólomból."
Hát sugározni fog az tuti biztos, de az is, hogy nem ólomból lehet csinálni, hanem az aranynál kb. 22 szer drágább platinából.
Pt195+n0->Pt196
Pt196->Béta+Gamma+Au196(instabil)
Au196(instabill)->Gamma+Au196(stabil) -
#13
a hidegháború alatt volt nagy verseny a szovjetek és az amcsik között hogy ki tud elöbb aranyat csinálni.
a komcsiknak sikerült:) -
Ronny #12 illetve kurva drága lesz -
Ronny #11 nem fognak tudni annyi üveget csinálni, hogy érdelme legyen