dara#15
"Sztem kristályos anyag, de nem szabályos kristályok. Ilyen-olyan kristályok egytucatba..."
Ha a tömb ~100%-ig szabályos kristály (legfeljebb rétegződési hiba lehet benne), akkor nevezzük egykristálynak. Ilyet használnak pl a félvezetőgyártásban.
Amennyiben már vannak szemcse- és fázishatárok is, akkor polikristályról van szó. De ez is kristályos anyag.
Az amorf állapot és a kristályállapot kizárja egymást (bár tömbön belül előfordulhat mind a kettő, de ebben az esetben nem kristályos az anyag).
Az üveg nem kristályos (a cikkben ezt is hibásan említi a szerző), azaz nem szilárd halmazállapotű, hanem tulajdonképpen folyadék. Viszont a különleges jellege miatt inkább üvegállapotúnak nevezik (ez viszont nem önálló halmazállapot). Szilárd halmazállapot szükséges feltétele a kristályszerkezet megléte.