Hunter

Széndioxid­ból gyé­mánt kemény­ségű üveg

Új, üvegszerű állapotot sikerült elérni a széndioxidnál. Egy olasz kutatócsoport laboratóriumi kísérletei során felfedezte, hogy a CO2 extrém nyomás alatt a gyémánt keménységével vetekedő szilárd, kristályos alakot vesz fel, amit "amorf széndioxid" (a-CO2) névvel illettek.

A Firenzei Egyetem és a LENS munkatársai, Federico Gorelli és Mario Santoro nevéhez fűződő felfedezés betekintést nyújthat a gáz viselkedésébe az óriásbolygók belsejében uralkodó hatalmas nyomások között, sőt egy napon akár hasznos technikai alkalmazásokhoz is elvezethet, melyekkel a környezetet jóval kisebb mértékben szennyezve szabadulhatunk meg a széndioxidtól. Utóbbihoz azonban további kutatások szükségesek, mivel a jelenség csak addig marad fenn, amíg a nyomás jelen van.

Térjünk azonban vissza egy pillanatra a halmazállapotokhoz. A szén ugyanazon kémiai csoport tagja, mint a szilícium és a germánium, melyek oxigénnel vegyítve szilárd halmazállapotot vesznek fel. A szilícium például szilíciumdioxiddá alakul, melyből a hagyományos ablaküveg is készül. Ezzel szemben normál körülmények között a szén oxigénnel keveredve csupán egy gázt hoz létre, a sokat szidott széndioxidot, ami csak akkor szilárdul meg ha kellően alacsony hőmérsékletre hűtik és erős nyomásnak teszik ki. Ekkor jön létre az úgynevezett szárazjég. A szárazjég kristályos szerkezetét széndioxid molekulák építik fel, míg a fent említett szilíciumoxidnál az üveges állapotot különálló szilícium és oxigén molekulák kristályrácsa eredményezi.

Azonban ha egy jóval erősebb, valahol 40 és 50 gigapascal közötti nyomás éri a széndioxidot, akkor egy egészen új szilárd anyagot kapunk, ahogy azt az olaszok is megtapasztalhatták kísérleteik során. A széndioxid a szélsőséges körülmény hatására a szilíciumhoz hasonlóan különálló szén és oxigén molekulákból szabálytalan kristályos szerkezetet hozott létre, ez az amorf széndioxid. Az így kapott anyag átlátszó, rendkívül erős, és atomi szerkezetét tekintve elsősorban a hagyományos ablaküvegre emlékeztet.

Ez az állapot pillanatnyilag csak a laboratóriumban létezik, az a-CO2 képtelen fennmaradni a nyomáskamrán kívül. Dekompresszió hatására visszaalakul egyszerű széndioxiddá, így egyelőre a felfedezés csak a geokémikusoknak nyújt hathatós segítséget a gázóriás bolygók belsejében uralkodó körülmények szimulálásához, bemutatva a mélyben a magas nyomás és hőmérséklet hatására létrejövő szerkezeteket, kötéseket és termodinamikai tulajdonságokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Wampire1 #50
    Egyik vizsgámon pont a viszkozitásmérést húztam.Milyen király lett volna:Mérd meg egy tábla üveg viszkozitását!:D
    Amúgy mi az a hűtőtorony?Gondolom hűt.
  • Caro #49
    Dehát nem is a hűtőtorony szennyez!
    Mellesleg a hűtőtoronyból nem jöhet füst, de igazából gőz sem.
  • CsabiDuke #48
    Igen és ez mind azért mert nagyon nagy a viszkozitása. És ilyen eljárással állapítják meg hogy milyen idős egy üvegtábla... megmérik lent is, fent is.. :)
  • Wampire1 #47
    JÉÉÉÉÉÉÉ!Tényleg!Én meg a porraloltókat néztem hogy mi a francért lennének azok hűtőtornyok!:D
  • pimplike #46
    "Kicsit off a föoldalon a cikk képe... szal az nem két hűtő torony?"

    De igen. Viszont látványos. Miért, a zöldek nem ezt mutogatják állandóan, amikor a nagy környezetszennyezést akarják érzékeltetni?
    Ostobák!
  • Wampire1 #45
    Az üveg egyébbként tényleg folyik.Csak lassan.kb 50-100 év alatt az üvegtáblák alja több centiméterrel is vastagabb lehet, míg a teteje hajszálnál is vékonyabbra csökken.(lefolyik:)
  • Caro #44
    Egyáltalán nem.
    1 m^3 víz cm^3-ekkel összenyomható, néhány ezer bar nyomáson.
    Ez nem csak számítógéppel mutatható ki.
  • Bucser #43
    a föld belseje flé növekszik a nypomás és sokszor a fúrásokat pont ez hiúsítja meg (ugyebár gyámént fúrófejek az olajfeltárásoknál) lehet ez lehetne a következő.

    Anyagkeménységet meg lehet számolni szerkezet alapján szerintem.
  • Wampire1 #42
    Sztem valamilyen haszna csak van ennek a felfedezésnek is mint pl a szupravezetésnek.Gyakorlatilag nem lehet alkalmazni mert borzasztó alacsony hőmérséleten működik,de néhány számítástechnikai megoldást lehetővé tesz.Szóval majd találnak vmi felhasználási módot erre is.(vagy ha nem akkor bikaherepaprikás, és ezt vehetitek fenyegtésnek is:)
  • Sith #41
    Kicsit off a föoldalon a cikk képe... szal az nem két hűtő torony?