107
-
babajaga #107 "A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy időgéphez."
Én pontosan tudom. Semennyi. Magvalósíthatatlan dolog nem fogyaszt energiát. -
babajaga #106 "A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékű fogyasztásingadozásokra"
Hogyne ahogy Pityú elképzeli. Azért volt a nagy Amerikai áramszünet ugye? -
digital #105 Ne beszélj már ökörséget. A legjobb klímája, hő és hang szigetelése a jó vastag vályog falnak van. (legyen az vert vagy vályog-tégla)
Jó beton alapon megépített vályogfal iszonyat kemény több száz évig, új öko házak is ebből épülnek. Téglánál még a rönkfaházak is sokkal jobbak, szigetelés és élettani szempontból egyaránt. Tégla=beton panel. Csak az előbbibe a szöget könnyebben bevered, és kisebb a teherbírása.
-
Csaba42 #104 Az is vagy, mivel én laktam vályogsz*rban, és pont az volt az, ami télen fagyasztó volt, nyáron döglesztő. Most téglalakásban vagyunk, és kíváló a levegő télen-nyáron. A szöveged egyes részeiről pedig illemtanárok vitatkozhatnának 
-
imika #103 Okosságokat mondasz kedves barátom. Immáron inkább az emberi aspektusokról beszélnék.
Az energia felesleg az éjszakai áram tekintetében nálunk is elfüstölhető szar villanykályhákkal meg drágán üzemelő villanybojlerekkel. Ez még ilyen szocreál nyűg, Ki a picsa használ el 180 l 80 fokos vizet naponta. Nincs ez egy kicsit túlméretezve.
Ha jól tévedek amikor szarásig van enerdzsi a nagyfogysztók is megszívják a rendszert. Leállás az amcsiknál az olaszoknál nem is a fölös kapacitások miatt van/volt hanem a nyári rohadt légkondizás miatt ami egy téli fűtésszámlával ér fel. És pont ekkor nincs szél.
Eddig én is téglalakásban laktunk, nyáron a tökömön is víz csurgott ventillátor meg minden tudjátok.
Most lecseréltük egy vályogra. 20 fok télen nyáron. Nyáron is fel kell öltözni odabent nehoggy megfázz, mellesleg nem érzed azt szar vasszagú légkondi huzatot. Micsinált anyám? Jól leparasztozott, hogy miért ilyen házat vettünk? Hozzáteszem a kégli fullos, elsőre meg nem mondod hogy miből van. Nem tiplizel hanem szöget versz a falba jujjujj!!
MÁs Mi emberek világitunk mint a barmok. Ilyen csillár, ilyen spot apám izéje. A burzsujja még este is világítja az udvart. Félre ne "ércsetek" nem vagyok sóher meg koldus se de az értelmetlen pazarlást qrvára utálom. A konyhánk olyan sötét volt, hogy nappal is villanyt kellett gyújtani. A szomszédok nem értették, hogy miért akarunk földig érő üvegtéglát ütni a falon(mellesleg a kőműves se). Azért vazze mert minek világítsunk ha a nap ingyen van? És most nem is a gazdaságosságról beszélnék (mert a droid fél napig csákányozta a falat 5000-ért 1 tégla meg vagy 800 péz+ burkoló, mondhatnók ezért sokat lehet világítani by imik@) hanem inkább az elvről. Ez nem 0 energiájú ház, hanem tudatosan élt és alakított kégli amelynek ars poeticája a természetesség. Ezen nem műanyag nyílászárók vannak hanem fa (lehet hogy 10% roszabb hőszigetelő de ezekből már van 100 éve ami működik a műanyagaból???) és nem lindab hanem rendes cserép (mert 2000 évig nem sikerült csak egy marketingesnek elhitetni hogy ez valami nagy áttörés, amcsiknál meg bontja a hurrikán mint a konzervet...)
Plazmát, hidrogént, észt és környezettudatosságot az embereknek !!! Aztán jöhet a szinkronizálás (technikai probl ld. lentebb)
-
BiroAndras #102 "Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövő(be)"ből jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat"
Nem, mert nekik opnt hogy teljesítmény kellett, nem energia. Legalábbis ezt mondták a filmben. A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy időgéphez. -
imika #101 Szevasztok energetikusok.
Megvallom évente 1x írok fórumba, de az elégedettséggel tölt el hogy gondolataimat visszaidézik elemzik a résztvevők.
Sajna mint mondtam inkább forgógépekkel foglalkozom így a villámhoz nem nagyon értek.
De egy fórumon a következőt olvastam:
,,A zivatarfelhőben lévő töltésgóc feszültsége - a mérések szerint - 100 millió volt nagyságrendű. Egy átlagos villám energiája - 10 coulomb töltéssel számolva - kereken 140 kilowattóra, amely egy lakás egyhavi szerény fogyasztásának felel meg. Országosan körülbelül kétszázezer villámcsapással számolhatunk egy évben, ezek energiája összesen 28 millió kilowattóra, az ország évi villamosenergiafogyasztásának körülbelül 0,1 százaléka. Ez nem is olyan kevés. Hasznosítására azonban nincs lehetőség; ehhez olyan százszázalékos hatásfokú berendezésre volna szükség, amely az egész országot beborítja valamilyen felfogóhálóval."
> (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9625/06.html)
,,Mekkora áram folyik a villámláskor?"
,,20000 A áram. 20-100 mA között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Egy villám energiája 3 hónapon keresztül működtethetne egy 100 W-os izzót."
> (http://www.szamitogep.hu/show/read.php?id=11579)
Egyébként a villámos sztorit elsősorban a gázolaj energiasűrűségére vonatkoztattam.
A villám effajta megközelítését a villámvédelem tantárgy első órájának első percében "oktassák"... Némelyek egy vödört míg mások 1 hordót mondanak.
Ezt a qoulombost szart már nem tudom mer régen jártam iskolába de ha villamos munkaként számoljuk P=UxIxt. Persze a t-t órába a wttot meg kwra kell konvertrálni.
Mazochisták számoljanak utána. -
Tiberius B #100 Ez az igazi! Na látod én is elszúrtam:-(
De a példa szempontjából elég a mozgási is, mert az olajból/benzinből azt nyernéd ki. Na de gondolom, mikor vki azt mondja nagyobb E van egy hordóban, mint egy villámban, akkor a kinyerhető E-t kell számolni, tehát, mint mondották, a fűtőértéket. -
laszilo #99 Sziasztok!
„...fúj szél mindenki visszatölteni akar,.... ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
… az jelen energatikai rendszer még néhány erőműnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.”
Ezek valós problémák, de potenciálisan éppen erősíthetik az energiarendszert, csak a megfelelő vezérlési struktúrákat kell kialakítani.
A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékű fogyasztásingadozásokra, tehát az ugyanilyen mértékű erőművi energiabevitel követelményre is (az energiamegmaradás tv. okán).
Egy bizonyos határig technikailag semmilyen gondot nem kell, hogy okozzon a teljes forgalom reménybeli 10-20 százalékát kitevő bizonytalan szélerőművi kapacitás sem.
Annál is inkább, mert egyszerre nem áll le egész Európában a szél, és mi ugye rajta vagyunk, másrészt más erőművek is kiesnek tervezetten, vagy anélkül, sokszoros kapacitással. Pl.: az üzemzavar miatt hónapokig állt Paks egy blokkja 440MW, nem dőlt össze a világ. Mikor lesz ennyi szélerőművi kapacitásunk?
Más dolog a vezérelhető mikroerőművek kérdése, ahol ha megoldják a mostani nagyerőműveknél már működő központi szabályozás lehetőségét, akkor egy „elusztíthatatlan” hálózat hozható létre, ráadásul itt a saját igény ciklusai általában egybeesnek a hálózatigény ciklusokkal, tehát központi vezérlés nélkül is elég jól harmonizálnak.
Az üzemelési, szerződési struktúrák miatt valóban bármilyen külső energiaforrás... bármilyen... a rendszer fiskális működését veszélyezteti, ennek átalakítása pedig bizonytalan pénzügyi helyzetet teremthet a nagyerőművek számára.
Érthető tehát a berzenkedés. -
Epikurosz #98 "Mivel az energia = teljesítmény · idõ, a villámcsapásban rejlõ energia csak néhány megajoule, ami kevesebb, mint az az energia, amelyet egy liter benzin elégetésekor nyerünk (33,6 megajoule). "
Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövő(be)"ből jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat (petróleumot, ugyanis az már volt az 1800-as évek végén) és Michael Fox-szal vígan repkedhettek volna térben és időben. :-)
Különben nagyon köszi a profi válaszért. -
Epikurosz #97 E = mgh + mvv/2 (helyzeti+mozgási)
én erre emlékszem, de ez nem jelent semmit. :-)
(Lusta vagyok elővenni a fizika enciklopédiámat. :-) -
Tiberius B #96 E=s*t???
[E]=Nm=kgm2/s2
[s]=m
[t]=s
te ezt hogy hoztad ki?
E=m*v2=m*(s/t)2
tehát: mekkora járgánnyal, mennyi idő alatt, mennyit? -
#95
"A villám energiája:"
Kérdés: Miért nem használjuk fel a villámlás óriási energiáját a háztartásokban?
"A hordó benzinnél/kőolajnál t.képpen könnyebb a számítás, mert
azt kell nézni, hogy egy hordó (kb. 200 l) benzinnel kb. 2000 km utat lehet megtenni."
Inkább tudni kell a gázolaj fűtőértékét, és abból még könyebben kiszámolható az energia. Lásd például itt.
1 hordó pontosan 0,158 987 294 928 m3.
1 hordó (barrel) = 1 bbl = 159 liter = 0159 m3 -
Epikurosz #94 Ki lehet számolni, persze, kJoule-ban.
A villám energiája:
U = kb. 200 000 V
I = áramerősség = ?
t = amint írtad 0,2 s
E = UxIxt = ?
A hordó benzinnél/kőolajnál t.képpen könnyebb a számítás, mert
azt kell nézni, hogy egy hordó (kb. 200 l) benzinnel kb. 2000 km utat lehet megtenni.
E = s (megtett út) x t = 2000 x 20 óra = 2000 x 20 x 3600 = 144 000 000 x 1000 = 144 x 10e9 J = 144x10e6 kJ
No, biztos valamit elrontottam, de az elv aszem jó.
-
imika #93 Ezt a fa bomlást nem tudtam, jóllehet az fa és energia fű kátrányt és kormot is termel, a gáz vagy hidrogén az meg csak vizet.
Azt olvastam hogy magyarok kifejlesztettek egy baktériumot ami hidrogént választ ki. -
imika #92 a gázolaj villám összhasonlításban a végzett munka az összhasonlítandó! Egy villám általában 0,2 s alatt "dolgozik" iszonyatos feszültséggel és áramerősséggel míg egy gázolajjal hajtott aggregátor ...
-
Epikurosz #91 "Tudtátok azt hogy egy cca. hordó gázolaj energia tartalma egyenlő egy villám energiájával. "
Nem tudtam, és így elsőre nem is hiszem el. -
Komolytalan #90 Vízerőművek - hát igen, azért nem tűnik környezetszennyezőnek, mert a víz nem a közvetlen környezete az embernek. Ha az volna, valszínűleg jobban fázna tőle az emberiség mint a hőerőművektől. -
Komolytalan #89 "Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezeket a foszilis szarokat feljetsük már el, és fejlesszünk ki valami átütő reciklálható erőforrást."
Biomassza erőműnek (fa/energiafű, stb tüzelésű) néhány év/10 év a reciklálódása vagy mi. Ráadásul a talajból ugyanúgy felszabadulna a CO2 mennyiség a fa/fű rothadásakor, így plusz CO2-vel nem terheli a környezetet. Max kicsit rövidebbre veszi a ciklusidőt.
"mért nem lehet átálni a hidrogénre"
Pl. mert a földön nincs szabad állapotban. A kötöttet meg cseszheted, mert amennyi energiát belefektetsz abba, hogy a kötést felbontsd (ha tisztán csinálod, vagyis nem megengedett semmi melléktermék, csak 2xH2 és O2), max annyit nyersz vissza amikor elégeted (létrehozod a kötést). Ha meg vmi energiakinyerős fúziós felhasználásában gondokozol a hirdogénnek, azt éppen kutatják szerintem, de még elég gyengén állnak. -
imika #88 Ezt a folyós izét nem ismerem, de anno a rendszerváltozás magasságban nagy vihart kavart nálunk a csúcsra járatott erőmű Bős-Nm. Ez csakúgy mint a mostani kínai csuda azt jelenti amikor jelentős energiaigény merül fel elkezdik engedni a vizet és táplálnak a hálózatba. Ekkor figyelmbe célszerű venni hogy nehogy kiszáradjon a folyó illetve a csúcsrajáratás kanyonszerűvé alakíthatja a folyót. Ez káros a környezetnek de jót tesz a pénztárcánknak.
Amiért mégis a vizi erőmű mellett törnék pálcát az az, hogy a vizierőmű mozgási energiát tárol és ez illeszkedik a váltóáramú hálózathoz.
Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezeket a foszilis szarokat feljetsük már el, és fejlesszünk ki valami átütő reciklálható erőforrást. Máig nem különösebben értem (hozzáteszem nem vagyok kémikus de kémiából érettségiztem), mért nem lehet átálni a hidrogénre. Ezt mondja már meg nekem valaki ezen fórum keretein belül. Egyszerű sósavas savanyítással otthon a konyhába vízből elő tudok hidrogént állítani egy lapos elemből. Mért nem lehet előállítani ipari méretekben? Nem lehet hogy az olajlobbi elnyom minden ilyen törekvést? Nemtom tudjátok -e hogy az olaj kitermelés a világon 7 cég/személy kezében van? És azt hogy ezek a cégek egyes államok bevételével versengenek, efformán államokat, tudást és fejlődést vásárolhatnak? Ebből nem kell hozzá doktorátus hogy kikövetkeztessük, akadályozzák a fejlődést. Nem lesz itt semmilyen áttörés addig amíg olaj van és ezek tudják tartani magukat. Tudtátok azt hogy egy cca. hordó gázolaj energia tartalma egyenlő egy villám energiájával. Mit akarunk már ilyen 100W-os napelemekkel meg 500 W-os szélkerékkel. Nevetséges. Hobbi szinten meg laboartóriumban el lehet szórakozni ezekkel de az áttörést szerintem nem ez hozza meg.
Plazmát, hidrogént mindenkinek!!!
-
Komolytalan #87 Persze, nem tudnak mit kezdeni a visszatálpált árammennyiséggel, meg az ingadozásokkal. Gondolj már bele: ez a teljes energiamennyiségnek van jelenleg kb 0.01%-a se. Most ha minden új lakóházat ilyenre csinálnának, felmenne kb 1%-ra. Ugyanúgy kell ezeket kezelni, mint a fogyasztásban keletkező ingadozásokat, ami meg jelenleg is sokkal jelentősebb ennél az 1%nál. -
Komolytalan #86 Menj le 1 kb 10 méterrel a föld alatt lévő borospincébe, amin ugye van szellőzés, sőt valamilyen szinten huzat is. Télen-nyáron 12-14 fok. Legalábbis a miénk ilyen. Szellőzés nélkül gondolom a kettő között lenne, kb 13 fok. Az meg már közelebb van a 15höz mint a 10hez:-) -
pipaxy #85 Vagy pedig a 3. Lehetőség tárolásra: ahelyett hogy minden háztartásban üzembe helyeznénk energiatárolót, csak egy helyen tegyük meg azt, de azt nagyban.
A szivattyús tárolós erőműből kiindulva, ha az folyó mellé van telepítve, annak energiatároló képességének bővítése csak a felső víztároló bővítésével egyszerűen és relative olcsón megoldható, csak ásni meg betonozni kell:)
Onnantól kezdve meg mindenki termelhet ahogy akar, hiszen van hol tárolni az energiát.
-
pipaxy #84 A MAVIR írja: „A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében.”
Ez tény, mint ahogy az is hogy nálunk mindenképpen erőltetni kell a megújulók használatát, tehát a szabályozhatóság tovább fog romlani.
E két tényből pedig az következik hogy mindenképen erőművet fognak építeni nálunk. A kérdés csak hogy ezt egy beruházási költség tekintetében olcsóbb, ám kihasználtság, üzemanyagárak tekintetében drága csúcserőművi gázturbina telepítésével fog-e megvalósulni, avagy a tényleg pluszpénzbe kerülő szivattyús-tározós erőművel.
Amúgy nem lepődnék meg, ha végül kiderülne hogy a drágább hosszú távon végül is olcsóbb, hiszen egy szivattyús-tározós erőmű éjszakai töltésével/nappali leeresztésével kiválthatnánk a drága nappali, mintegy 1GW-os importunkat. (jóval olcsóbb éjszakaival helyettesíthetnénk)
-
imika #83 Nem állítottam hogy lehetetlen.
Meg magyaráznám: Jó magam 20 éve foglalkozom villamos forgógépekkel, hálózatokkal mert mostanáig ez volt a szakmám. Tehát az ügy gyakorlati aspektusait ismerem -elsősorban-.
Ígyhát ahogy faustus barátom is megidézte, itt inkább menedzselési problémák vannak.
Tudtad-e azt pl. hogy amikor rekkenő hőség van és amikor a legnagyobb szükség lenne a alternatív energia forrásokra épp akkor leáll az összes szélturbina mert nem fúj a szél.
Bár bizonyára elkerülte a figyelmedet de tény hogy a váltakozó áramú hálózatok nem olyanok mint egy akksi, hogy töltök bel egy kicsit, oszt később ha akarom kiszedem.
Ezekbe a hálózatokba visszatölteni megfelelő szinkronizálás után csak akkor érdemes ha azt valaki felhasználja. A megfelelő szinkronizálás további gyakorlati kérdéseket vet fel. Amennyiben a szinkron durva, a hálózatra csatlakoztatott generátor át megy motorba és olyan lökést képes az illesztés okozni a generátoron hogy az képes leszakadni a rögzítésről. (Még jó hogy a hálózat erősebb).
Az egyenáramot termelő áramforrások, akkuk napelem esetében az inverter álatlában négyszög jelet gyárt (vannak szinusz inverterek is de ezek jóval drágábbak) A felharmónikusokkal teli négyszög jel az illesztés után egyrészt torzítja a hálózat színuszát másrészt olyan golbális rf. zavart generál melyeket jelen híradástechnikai eszközök jelentős része nem képes szűrni.
Fenti rosszul szinkronizált felcsatlkakozók, eltérő jelformájú feltáplálók tömege frekvencia bizonytalanságot okoz.
Más:
Gondoljunk csak bele: a fúj szél mindenki visszatölteni akar, (tán télen még ez a szituáció elmegy) ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
Fenti idézetből tisztán látszik hogy az jelen energatikai rendszer még néhány erőműnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.
Marad tehát a lokális tárolás. Előbbiekben szintúgy szó esett az akkumulátorok rossz hatásfokáról. Ez magyarra refordítva annyit jelent hogy 15*15*15 cm térfogatú aksinból nagyságrendekkel kevesebb energiát mint uakkora tréfogatú gázolajból, v benzinből. Mi marad hátra a tárolókapacitás megnövelése. A szoba konyha előszoba stb után egy akkumulátoros helyiség is kell hogy tartozzon kéróhoz. Legalább is mostantól.
Ismételve:
1./ nagy energia sűrűségű energiaforrások kifejlesztése...
2./ otthoni hálózatok egyenármúsítása... (ez utóbbi a mosógépek és vasaló kivételével) élből pici átalakítással menne de persze ez is pénzbe kerül
Na csá..
-
#82
"Itthon is szükség van szivattyús-tározós erőműre. Ennyi az egész."
Csak az plusszpénzbe kerűl. -
pipaxy #81 Itthon is szükség van szivattyús-tározós erőműre. Ennyi az egész. -
#80
MAVIR ZRt. állásfoglalása az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis, megújuló energiaforrásból villamos-energiát termelő erőművek villamosenergia-rendszerbe történő beillesztése kapcsán
A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében.
A folyamatos és megbízható villamosenergia-ellátás csak a törvényekben, rendeletekben, szabályzatokban, illetve a nemzetközi szerződésekben rögzített minőségi követelmények betartásával garantálható. Ennek egyik fontos eleme a szükséges mértékű és sebességű szabályzási tartalékok folyamatos biztosítása.
A kevéssé rugalmas hazai erőműveknek, valamint a csupán korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem szabályozható, kötelező átvételű és támogatott termelés (kapcsolt, megújuló) növekvő részarányának a következtében napi problémát jelent a szükséges tartalékok hiánya.
2005. januárja és októbere között a felszabályozáshoz szükséges szekunder tartalékot az időszak 14 %-ában, míg a leszabályozáshoz szükséges szekunder tartalék teljesítményt az időszak 24 %-ában nem tudta teljes mértékben lekötni a rendszerirányító – az üzemelő blokkokból igénybe vehető ajánlat hiányában!
Ilyen adottságok mellett új, megújuló energiaforrást hasznosító, időjárástól függő termelésű (elsősorban szél-) erőművek csak a szükséges tartalékok megépülése esetén, egyúttal magas többletköltséggel illeszthetők a magyar villamosenergia-rendszerbe.
Forrás: MAVIR
-
#79
Kiváncsi lennék hogy a DÉDÁSZ bele e menne abba hogy átvegye tőlem az áramot. 
Jól kiröhögnének hogy csináljak vele amit akarok.
-
zsoltee23 #78 imika, imika. Németországban ez már egy pár éve bizonyítottan müxik. Tehát nem lehetetlen... -
imika #77 Szal ez az enrgia visszacsinálás sántít egy pöttyet.
1. Az ok hogy nyáron termelünk és visszanyomjuk a hálózatba, csak egy a bibi ha nincs aki felhasználja sajnos elvész az energia.
Az energetikai központokban -ha fogy a szufla- bekapcsolnak 1-2 erőművet vagy importálnak, ezt központi irányítással teszik. Ki fogja kontrolálni ha ezek a 0-ás házak csak úgy nyomják vissza a szecskát.
2. Tárolni csak egyen áramot tudunk azt is csak kisebb hatásfokkal.
3.Márpedig a világ energia rendszere váltóaármú, (hálózatok fogyasztók) erre épül a transzformátoros technológia. Egyenáramú trafó még nem nagyon van, illetve nem egészen erőátvitelre használják. Visszakanyarodva váltóáramból annyit lehet/célszerű előállítani amennyit el is használunk. Ez a váltó/egyen áram paradox sajnos nagy problémája a mai energetikai rendszereknek, azért mert kalsszikus erőmővek a mozgási energiát csak váltóárammá tudják alakítani, az alternatívok pedg általában egyen áramot termelnek, illetve azzá alakítják át.
4. A rendszerek átjárhatók, hiszen mindannyian ismerjük az egyenirányítást, csakúgy mint az invertereket. Azonban ehez az átjáráshoz legalább 1 de olyan eset is van amikor 3 oda visszaalakítást kell végezni. Emellet a töltés tárolás és a szabályzó rendszerek is veszteséggel dolgoznak. Olvastam egy nap telepes lapon hogy egy rosszul összeválogatott szabályzóegység akár a megtermelt energia 30%-át is elfűti.
5. Szal még azér eléggé karcsúak ezek a rendszerek. Én a jövőt inkább az átütő, a maiaknál nagyobb energiasűrűségű áramforrásokban látom. Ha az olajlobby hagyná azért már nagyobbat léphetnénk előre a hidrogén, vagy a plazma erőforrások kutatásában. Azért látom így, mert ha csak az informatikából indulunk ki, ott sem az szoftverek erőforrás igényét csökkentettük, hanem az erőforrásokat fejlesztettük. És még egy fontos dolog! Lássuk be 0 erőforrás igényű szoftver nem nagyon van. Így van ez a 0 erőforrás igény házzal is.
Csá Imika
-
Caro #76 A kérdés, hogy milyen anyagokból?
Csak mert pl.: ez így használhatatlan lenne hőelemként, pedig vannak koncepciók OTEC (Ocean Thermal Energy Conversion) megvalósítására, és a hőelemek hatásfoka még a Peltier elemekénél is sokkal rosszabb.
Pedig az OTEC lényege pont az lenne, hogy a felszíni és a mélyben lévő víz hőmérsékletkülönbségét kihasználva állítsanak elő áramot.
Erre a hőerőgép nyilván alkalmatlan, legalábbis olyanról nem tudok, aki 10-20 K hőmérsékletkülönbség mellett elfogadható hatásfokkal működne. -
Caro #75 Valamit elnézhettem, valóban a "suggested applications"-nél volt a "grid energy storage". -
pipaxy #74 A Peltier elemeket tudtommal nagy méretben nem használják fűtésre, de jobb a hatásfokuk a hőszivattyúkénál.
Nézd meg ennek a peltier elemnek az adatlapját:
62 X 62mm 270W PELTIER ELEMENT (1 per pack)
Massive High Performance Peltier Element
Size 62 x 62 x 3.8mm
Maximum cold performance 270W
Maximum temperature difference 67*
Maximum output 15V
Maximum current 30A
Maximum working temperature (constant) 125* (peak 175)
Resistance 0.27 Ohms.
Tehát maximum 270 wattot képes átszivattyúzni 450 watt betáplált teljesítmény árán.
Hát egy normál hőszivattyú 60 fok hőmérsékletkülönbség esetén is képes 4x több hőt átpumpálni, mint amennyivel táplálják.
-
pipaxy #73 Kisebb rendszerek back-upolását szinte csak Na-S akkumulátorokkal oldják meg.
Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek.
Na, ezt kötve hiszem. Amerre én jártam mindenhol sima ólom akkumulátorokat használtak, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az a legolcsóbb.
Meg valahogy logikátlanul hangzik az egy back-up berendezés akkumulátorának állandó 300 fokon való tartása, mikor jó esetben évente egyszer van rá csak szükség 1 óra hosszára, arra pedig a sima ólom is jó. És fűteni se kell.
-
lapaleves #72 ezt eddig nem tudtam, de módfelett örülök neki :) -
pimplike #71 így van
-
Caro #70 Felesleges, a metró tud a motorral is fékezni, és akkor visszanyomja az áramot a vezetékbe, amit a többi fel tud használni.
Bár a metrónál nem tudom így van-e, de a villamosnál így van. -
lapaleves #69 a németek is csinálnak hasonló koncepciókat, passzív ház néven. 20+ centis szigetelésre ültetik a házat meg ugyanígy burkolják be, 3 rétegű (csillió dolláros) nyílászárók vannak, meg hőcserélő. leásnak pár méter mélyre 30-40 m csövet, azon szívják a luftot, ami statikus 5-10 fok körülire áll be, mire elér a házhoz. a szellőztetőre hőcserélő van kötve, ez kiszedi a benti levegőből a meleget és átadja a bejövő frissnek. persze van rásegítő kazán. nem akarok hülyeséget írni, de durva K értékek vannak, meg durva technológia a szigetelés, gyakorlatilag hermetikus minden, szal nem magyar átlag kőmíves projekt. ahol néztem leginkább 'prokoncept' stílusú polisztirol(?) + betonmag a fal, csak az elemek külső fele már maga a vastag szigetelés.
álmodozás ügyben sokszor gondolkodtam, hogy pl. metrót milyen jópofa lenne lendkerékkel hajtani. fizika órán játszottunk anno két kézi súlyzóval zongoraszéken. ilyesmit be lehetne építeni a metro aljába, relatíve kis sebességnél be tudna kapcsolni (súlyzók széttolva), majd gyorsulna a súlyzók összehúzásával (akár vmi atom mechanikával, mint mikor egy lánc rátekeredik a kezedre). lassításkor súlyzók megint széttolódnak és energiát tárolnak.
a másik korszakalkotó ötletem egy nagy, szigetelt kád amiben víz lakik pl. föld alatt. ezt nyáron lehetne melegíteni, télen pedig simán átadná az energiát a bejövő vízvezetéknek. anno 10-20 m3-rel számoltam, egész jó számok jöttek ki. persze mittomén fél fokot melegítene a vízen, de annyival kevesebbet fűtesz kazánnal, tehát veszteség csak a szigetelésnél van. na abbahagyom. -
#68
Teljesen így van.