107
  • Tetsuo
    #67
    Aaah.
    Az ipari lendkerekes energiatárolásról még soha nem hallottam. THX. Minnyá utána is nézek.
  • duke
    #66
    "A lendkerekeket, amikben tényleg sok energiát akarnak tárolni kompozit anyagokból csinálják, mágneses térben lebegtetik és 20000-100000 RPM-el forgatják légüres térben." Hol alkalmaznak ilyet ?

    Jelenleg leginkabb csak muholdakon.Ugye ott a minusz 200 fokok miatt a hagyomanyos akuk nem igazan mukodnek.
  • airwalker
    #65
    Valaki írta, hogy szerinte gázos, hogy nyáron akarnamajd mindenki visszaszolgáltatni energiát. Szerintem ez nem gond, mert a gyárak például nyáron is működnek, azokat lehetne ebből táplálni.
  • greg971
    #64
    hát ez NAGY marhaság
  • Munch
    #63
    Hát ez nagykirályság.
  • turul16
    #62
    VIP Lehet, de nem ingyen.
  • Radnix
    #61
    Miért nem lehet SG-n az üzenetet utólag módosítani? Persze mondhatjátok, hogy elküldés előtt még át kell nézni, de néha akkor sem vesz észre az ember minden hibát.
  • Caro
    #60
    Bocs, a végén nem napkollektor, hanem napelem.
  • Caro
    #59
    Ha áramot akarunk előállítani, akkor tényleg a napelem a legjobb megoldás.
    A többi megújuló energiaforrás csak ennek a következménye, sokkal kisebb hatásfokkal.
    Tehát ha a környezetet a legjobban akarjuk kímélni, akkor a Nap energiáját kell felhasználni.
    Az egyetlen probléma, hogy nagyon drága.
    Talán egyszer lesznek kombinált rendszerek, ahol tükrökkel gyűjtik össze a fényt, és kis felületű napkollektor is elég.
    Kérdés, hogy bírja-e?
  • Tiberius B
    #58
    hemm?
  • turul16
    #57
    Télen kevesebb a napsütötte órák száma. Más szögbe célszerű a napelemeket (photovoltaic cell) állítani. Ill. a hidegben JOBB a hatásfokuk. Napálandó télen is ugyan anyi :)
  • Omegared
    #56
    Elkészült szélkerekek
    Település: db (kW)
    Inota: 1 (250)
    Kulcs: 1 (600)
    Mosonszolnok: 2 (600)
    Mosonmagyaróvár: 2 (600)
    Mosonmagyaróvár: 5 (2000)
    Erk: 1 (800)
    Rónafő: 1 (800)
    Bükkaranyos: 1 (225)
    Vép: 1 (600)
    Szápár: 1 (1800)
  • Omegared
    #55
    Szélkerékről:
    http://kisalfold.netrix.hu/cikk.php?id=192&cid=154091

    Ott lakom büszke is vagyok rá :)
  • Tiberius B
    #54
    Késő van!
  • Tiberius B
    #53
    ÖÖÖ, mi köze a télnek meg a nyárnak a napsütéshez? Tudtommal télen is van napsütés, nem? Az azért nem olyan, mint éjszaka. Csak sokkal rosszabb a hatásfok.:-)
    bla...bla...bla...stb...stb...stb...bla...bla...bla
    Mivel nem tok mit hozzászólni ehhez a hogy fűtsük-hűtsük a házat egész évben témához, tennék egy-két észrevételt:
    Napelemek, jó ötlet
    Geoterm, jó ötlet
    Hőszivattyúk, meg a többi, jó ötlet
    Sok a jó ötlet, de lenne egy lényeges kérdésem: mikor lesz ilyen nálunk? Meg egyáltalán ez a rendszer működne-e nálunk?...
    És biztos jó dolog, de szerintem ez csak egy érdekesség.
    Hmm, a hurrikánok szerintem nem vonulnak évente többször át az egész USSA-n, érdekes is lenne
    ...bla...bla...bla...
  • totya4
    #52
    Ja igen, itt a tárolás miatt villanyról van szó! :)

    Mivel a villamos vízmelegítés a legdrágább (a gáz agyontámogatása...) eszembe se jutott hogy itt a forrás villany, úgyhogy sztornó.
  • uniu
    #51
    A nappali áramot nem véletlen drágább mint az éjszakai! Ugyanis amikor kelnek az emberek akkor van a legnagyobb csúcsfogyasztás, és este felé munka után. Most nem akarok bele menni, de ha arra gondolsz, hogy az üzemek is nappal dolgoznak, rájössz, hogy nem is olyan rossz ez. Bajlodni azzal, hogy az áramszolgáltató fizet ? ez legyen a legnagyobb gondom!:)) Aúgy ezt egy villanyóra lerendezi helyetted...
  • turul16
    #50
    Lendkerék igen erős, meséltek olyat, hogy fizika órán felgyorsítottak egy ilyen kereket (1kg se) (pörgetyüs kisésérlet), ~20000RPM -re kb, aztán véletlenül leeset áttört pár falat...
    Számolgattunk, hogy meg, mint vannak a dolgok iszanyat sok energia "fér bele". Akkár középkorban(/ókorban) is használhatak volna ezen alapuló fegyvereket szvsz.
  • turul16
    #49
    "de jobb a hatásfokuk a hőszivattyúkénál."
    Hát arra befizetek, hogy ~100m mélyböl több hőt tudnál vele kipecázni :), A veszteség meg ugy is fűt :)

    "Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek." apró hátrány :), kár hogy a fena nagy hatásfok elvész 300 C tartó berendezés hatásfokán/hőszigetelésén.

    Egy effektus nem csinál nyarat, vagy, hogy szokták mondani. Különösen, ha körülmények előálításán több a veszteség vagy tul drága. (Még mindig nem szupra vezetőn dzsal a petró..)
  • Caro
    #48
    Adok néhány konkrétabb linket:
    Szupravezető mágneses
    Lendkerék
    Nagykapacitású kondenzátor
    Nátrium-kén akkumulátor
    Szivattyús-tározós erőmű
  • Caro
    #47
    De légyszi legalább a linket olvassátok el.
  • Caro
    #46
    Használnak, bár nem sok helyen. De jelenleg ez a legjobb, amit tudnak (és teljesen reverzivilis).
    A Peltier elemeket tudtommal nagy méretben nem használják fűtésre, de jobb a hatásfokuk a hőszivattyúkénál.
  • Caro
    #45
    Kisebb rendszerek back-upolását szinte csak Na-S akkumulátorokkal oldják meg.
    Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek.
  • turul16
    #44
    Nálunk elég jól hasznosítható sok területen a geotermikus energia, egyébként minnél mélyebre ássol annál melegebb lesz. Igy nem ártan legalább egy mélységet mondani...

    BártfaiB:
    Mellesleg vízmelegítésre én is tennék be, még pár négyzetméter napkollektrot. A hő szivatyuval hűteni is lehet, és éjszakai is müködik.
  • turul16
    #43
    "A lendkerekeket, amikben tényleg sok energiát akarnak tárolni kompozit anyagokból csinálják, mágneses térben lebegtetik és 20000-100000 RPM-el forgatják légüres térben." Hol alkalmaznak ilyet ? És menyibe kerül ?
    "Peltier-elemek" gyakorlatban használak valahol ilyet fűtésre ?
  • turul16
    #42
    Mármint szumma 0-a.
  • turul16
    #41
    "Azokban a hónapokban, amikor a háznak több energiára van szüksége, természetesen rácsatlakozik a helyi elektromos hálózatra.
    Nulla energiájú házról akkor beszélünk, ha semmilyen körülmények közt nincs erre szükség. Ezt az autonóm rendszerek akkumulátorokkal oldják meg, magyarországon is vannak már ilyen házak."
    Önállátó autonom rendszer amiröl tebeszélsz.
    "Nulla energiájú", ha külső energia hálózatból kivett és viszatett energia nulla. (Legyen az villamos vagy fűtés)
  • turul16
    #40
    "Csak arról feledkeznek meg, hogy ha mindenkinek ilyen háza lenne, akkor mindenki egyszerre termelné a fölösleg energiát (nyáron, mikor épp süt a nap), és ugyanakkor volna rászorulva külső energiára (télen, éjszaka). -> Ugyanúgy kellenek erőművek, kb ugyanakkora kapcitással." Nappal az irodák,gyárak müködnek és rengeteget fogyasztank, igy a visszatermelt energiát tudnák hova tenni.
  • nickname
    #39
    Tudom a nevem nem valami fantázia dús... és általában ez alapján nem feltételezné az ember hogy ennyire nagy ökörséget nem gondolok komolyan. De nem! :) - amugy én már ásom hozzá a gödröt a hátsókertben.
  • qtpman
    #38
    asztem vmi értelmes dolgot találtak ki....napenergia geotermikus fütés ennyi hülye amcsik...
    +jó szigetelés
  • PetruZ
    #37
    Nem lehet olyan sokat. Tudomásom szerint a legjobb szélerőművek a skandinávoknál vannak, azok a legoptimálisabb esetben 5 MW teljesítményre képesek, de azok a tengerparton állnak és éjjel-nappal, télen-nyáron erős szél hajtja őket. Egy átlagos szélerőmű ennek kb. tizedét tudja (pl. a magyar kulcsi erőmű 600 kW-os).
  • mikloss
    #36
    Biogázt meg szélkereket kihagyták pedig azokkal is nagyon sok energiát lehet termelni...
  • Inquisitor
    #35
    "akkor mindenki egyszerre termelné a fölösleg energiát (nyáron, mikor épp süt a nap), és ugyanakkor volna rászorulva külső energiára (télen, éjszaka)."

    Erős tévedés! AZ amcsiknál majd' mindenkinek van légkondija, ezért nyáron többszörösére nő a fogyasztás, nem egyszer nagyobb (megye szintű!) áramkimaradást okozva, erőművek ide vagy oda.
  • pimplike
    #34
    Baromság
  • atlagember
    #33
    Hol lehet ez a ház, ahol 15 °C a földhő? Nálunk ez 10 °C körül van. Ahol szerintem már ennyi, ott fűteni se nagyon kell, úgyhogy könnyű ilyent építeni.
  • BártfaiB
    #32
    Az ár értelemszerűen nem a házra, hanem arra plusz dologra vonatkozik, amibe az kerül, hogy nullenergiás legyen.
  • BártfaiB
    #31
    Még csak annyit, hogy hiába beszélünk környezetvédelemről meg miágymásról, mert azzal nem leszünk környezetvédők, hogy foszilis energia helyett villanyáramot használunk. Lehet, hogy egy troli nem pöfékeli tele a várost bűzzel, de az áramot, amivel megy magyarországon még nagyrészt gázturbinás erűművek állítják elő foszilis nyersanyagból. Úgyhogy csöbörből vödörbe.
  • BártfaiB
    #30
    A cikk önnmagának mond ellent:
    "Az igazi csúcstechnikát azonban a nulla közeliről a nullára való csökkentéshez kellett felvonultatni." majd: Azokban a hónapokban, amikor a háznak több energiára van szüksége, természetesen rácsatlakozik a helyi elektromos hálózatra.
    Nulla energiájú házról akkor beszélünk, ha semmilyen körülmények közt nincs erre szükség. Ezt az autonóm rendszerek akkumulátorokkal oldják meg, magyarországon is vannak már ilyen házak.

    Viszont már a ház konstrukciója is hibás, hiszen gazdaságtalan csak elektromos napelemeket használni. Sokkal hatékonyabb megoldás a vákuumkollektor, ami a bojler és fűtésvizet melegíti, s ha ez kevés, akkor erre lehet rádolgozni hőszivattyúval.
    Bár a hőszivattyú hatásfoka 3-500% körül van, egy kb. hárommillió forintos beruházású a hagyományos vákuumkollektoros rendszerrel mégis tízszerannyi energiát lehet megtermelni, mint a napcellával, így anyagilag sokkal jobban megéri a kettő kombinációja.
    Véleményem szerint a fenti összeg kétharmadából is megvalósítható a dolog, bár pont arról nem szól a cikk, hogy hol áll a ház. Nem mindegy ugyanis, hogy floridában, vagy alaszkában!
  • valamit
    #29
    pl. hegyvidéken az én napsütésemmel fűtenek, nálam meg a hegyvidék szeleivel. vagy az így megtermelt energiát időszaki munkáknál felhasználni. (pl. egy sor építékezés áll télen, mehetne oda az energia) és még egy sor lehetőséget lehetne biztos mondani.
  • valamit
    #28
    itt mindenki az energia tárolásában gondolkodik, ami biztos jó lenne, viszont nem lehetne egyszerűen eladni a nyári napsütés energiáját a déli féltekének, akiknek tél van akkor? cserébe ők meg adnák az ő nyarúkét a mi telünk alatt. (vagy valami hasonló)