Indul a fúziós erőmű építése Franciaországban
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#63
"Én cseppet sem tartom kizártnak, mint ahogy lentebb már erre próbáltam utalni, hogy a forrófúzió kutatása anno elsõsorban nem polgári célokat kitûzve indult az útjára, így a közben elért eredmények ELSÕDLEGES hasznosítója a HADIIPAR.Merthogy ott már kézzelfogható közelségbe került ezen technológiai megoldások gyakorlati alkalmazása."
A forrófúzió legfontosabb katonai alkalmazása a hidrogénbomba, ami már az 50-es években megvalósult. A erõmû fejlesztések egyformán jók katonai és polgári célokra.
"Forrófúzió: kb. 50 milliárd Dollár"
50 év alatt. Egyébként szerintem ennek a töredékét költötték. Már leszámítva persze a hidrogénbomba fejelsztését, mert az egy más technológia.
De ha már a "közjó"-nál tartunk, meg lehetne nézni, hogy mennyit költünk pl. dohányra, vagy alkoholra. Még a járulékos költségek (pl. egészségügy) nélkül is nagyságrendekkel többe kerülnek, mint a fúziós energia, aminek a költsége ráadásul hosszú távon könnyen megtérülhet.
A forrófúzió legfontosabb katonai alkalmazása a hidrogénbomba, ami már az 50-es években megvalósult. A erõmû fejlesztések egyformán jók katonai és polgári célokra.
"Forrófúzió: kb. 50 milliárd Dollár"
50 év alatt. Egyébként szerintem ennek a töredékét költötték. Már leszámítva persze a hidrogénbomba fejelsztését, mert az egy más technológia.
De ha már a "közjó"-nál tartunk, meg lehetne nézni, hogy mennyit költünk pl. dohányra, vagy alkoholra. Még a járulékos költségek (pl. egészségügy) nélkül is nagyságrendekkel többe kerülnek, mint a fúziós energia, aminek a költsége ráadásul hosszú távon könnyen megtérülhet.
Hat persze mindenki elsosorban a hadiiparat akkarja fejleszteni es aztan johet a 'tobbi'. De en orulk annak hogy ez Europaban lesz felepitve, habar nagy veszejforras is egyben.
#61
"Azoknak, akik sokallják a költségeket:
- Az iraki háború : heti 3 milliárd.
- 1 db B2 bombázó : 2 milliárd dollár.
- 1 db Repülõgép hordozó (Nimitz osztály) : 6 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- 1 db Trident nukleáris tengeralattjáró : 2 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- Az amerikai hadsereg összes költsége : kb. évi 100 milliárd dollár.
- NASA költségvetés : 16 milliárd dollár / év.
- Az MS árbevétele kb. 20 milliárd dollár / év.
- A nyeresége kb. 8 milliárd / év."
Én cseppet sem tartom kizártnak, mint ahogy lentebb már erre próbáltam utalni, hogy a forrófúzió kutatása anno elsõsorban nem polgári célokat kitûzve indult az útjára, így a közben elért eredmények ELSÕDLEGES hasznosítója a HADIIPAR.Merthogy ott már kézzelfogható közelségbe került ezen technológiai megoldások gyakorlati alkalmazása.
Közben a "közjó" javára is ki kellett valamit találni(mivel ugye aktuálissá váltak: a környezetvédelem, világ enrgia"éhsége"), a laikus társadalomnak kézzelfoghatóvá tenni, mire is folytak el a közpénzek.
Tehát én nyugodtan - folytatva a fenti felsorolást- odasorolhatónak tartom a hadiköltségekhez.
Forrófúzió: kb. 50 milliárd Dollár
- Az iraki háború : heti 3 milliárd.
- 1 db B2 bombázó : 2 milliárd dollár.
- 1 db Repülõgép hordozó (Nimitz osztály) : 6 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- 1 db Trident nukleáris tengeralattjáró : 2 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- Az amerikai hadsereg összes költsége : kb. évi 100 milliárd dollár.
- NASA költségvetés : 16 milliárd dollár / év.
- Az MS árbevétele kb. 20 milliárd dollár / év.
- A nyeresége kb. 8 milliárd / év."
Én cseppet sem tartom kizártnak, mint ahogy lentebb már erre próbáltam utalni, hogy a forrófúzió kutatása anno elsõsorban nem polgári célokat kitûzve indult az útjára, így a közben elért eredmények ELSÕDLEGES hasznosítója a HADIIPAR.Merthogy ott már kézzelfogható közelségbe került ezen technológiai megoldások gyakorlati alkalmazása.
Közben a "közjó" javára is ki kellett valamit találni(mivel ugye aktuálissá váltak: a környezetvédelem, világ enrgia"éhsége"), a laikus társadalomnak kézzelfoghatóvá tenni, mire is folytak el a közpénzek.
Tehát én nyugodtan - folytatva a fenti felsorolást- odasorolhatónak tartom a hadiköltségekhez.
Forrófúzió: kb. 50 milliárd Dollár
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#60
A fúziós folyamat maga elektromágneses tekercsek gyûrûjében zajlik, így nincs kapcsolata a reaktor falával. Magát a folyamatot rövid idõkre már sikeresen létrehozták, de a probléma az, hogy huzamos ideig fent tudják tartani, illetve az, hogy a pozitív energiamérleget hozzanak létre, vagyis több energiát lehessen kinyerni a reaktorból, mint amennyi a mûködéséhez szükséges.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#59
"...ötször magasabb a Nap belsõ hõmérsékleténél."
Tudtommal még nem ismerünk olyan anyagot, amely kibírna ekkora hõmérsékletet, vagyis nem tudjuk hol elvégezni a folyamatot (hacsak nem az ûrben, ami viszont túl veszélyes, hisz olyan környezetben a reakció szinte szabályozhatatlan), tehát ez a terv (még az optimisták véleményét is figyelembe véve) finoman szólva is "bukó".
Persze az ötlet nagyon jó, hosszú idõre megoldaná az energia-ellátást, de sajnos még sokáig kivitelezhetetlen marad (laikus -így kell írni?- szemmel nézve).
Tudtommal még nem ismerünk olyan anyagot, amely kibírna ekkora hõmérsékletet, vagyis nem tudjuk hol elvégezni a folyamatot (hacsak nem az ûrben, ami viszont túl veszélyes, hisz olyan környezetben a reakció szinte szabályozhatatlan), tehát ez a terv (még az optimisták véleményét is figyelembe véve) finoman szólva is "bukó".
Persze az ötlet nagyon jó, hosszú idõre megoldaná az energia-ellátást, de sajnos még sokáig kivitelezhetetlen marad (laikus -így kell írni?- szemmel nézve).
#58
"A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható idõn belül erre esély lenne."
Produkáltak eredményt rengeteget, de még nincs kész. És eddig nem sokat költöttek rá, hiszen most elõször építenek nagy méretû reaktorokat.
"Az ITER is csak annak ellenõrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethetõ erõmû."
Ezt a lépést meg kell tenni, másképp nem megy.
"Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat."
Dehogynem. Másrészt rengeteget tanulhatunk belõle, és ez a legfontosabb.
"Adott idõben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen, és ennyi. Egy légvár."
Igen, a model arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen. Ez a dolga neki. Az már egy nehéz filozófiai kérdés, hogy a model alapját képezõ törvények a valóságban is léteznek-e, illetve egyáltalán megismerhetõk-e a természet törvényei. Viszont az biztos, mivel a kísérletek épp ezt igazolják, hogy a model nagyon hasonlóan viselkedik a valós rendszerekhez. Ez pedig egyfelõl tökéletesen elegendõ az lakalmazáshoz, másfelõl az adott körülmények közt lehetséges legjobb megértését biztosítja a rendszer mûködésének.
"1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerû viselkedést."
Az egyszerûség követelménye nem a vizsgált rendszerre vonatkozik, hanem a felállított modelre. Ha a rendszer maga komplex, akkor a model se lehet sokkal egyszerûbb, különben nem lenne képes elõrejelezni a viselkedését.
Szóval a követelmény az, hogy a model a lehetõ legegyszerûbb legyen, ami még képes leírni (a kívánt pontossággal) a vizsgált rendszert.
"A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet."
Tévedsz. Alacsony szinten hierarchikus ugyan, de ott se nagyon, magasabb szinten meg egyáltalán nem. Pl. egy egyetemi professzor felett max. 1-2 szint van. És ez sem megkerülhetetlen, pl. nem kell külön engedély a publikáláshoz.
Hivatalosan a tudományban minden résztvevõ egyenrangú, a gyakorlatban annyi a korlátozás, hogy aki a pénzt adja a kutatásokra, annak van több-kevesebb befolyása.
"A tekintély igazán számit"
Nem igazán. A tudomány fejlõdése épp a tekintély lerombolásáról szól. Szinte minden nagy felfedezés a fiatalok érdeme, az idõsek mindíg konzervatívak.
Pl. Einstein a rel.elm. kidolgozásakor egy senki volt, és elméletét hevesen támadták, mégis könnyedén gyõzött.
Késõbb viszont az akkor már híres Einstein keményen ellenezte a kvantumfizikát, de azzal, hogy sorra rámutatott az elméletben levõ lyukakra, csak gyorsította annak fejlõdését.
"de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/fõnököd szakmai munkásságát!😉"
Ez nem tekintély, hanem pénz/hatalom kérdése. A probléma megoldható többféleképpen (pl. egy szintel feljebb mész, állást váltassz, a nyílvánossághoz fordulsz, stb.).
"3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad."
Nem. Az elméletet nem egyszerûen kitalálják. Az elméletek a kísérleti eredmények vizsglátából születnek, és újabb kísérletekkel igazolják õket. Nem arról van szó, hogy megmondjuk a világnak, hogy hogyan mûködjön, hanem épp arról, hogy megismerjük a tényleges mûködését.
"4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenõrzöd akkor is csak elmélet marad."
Nem. A statisztika lehetõséget ad arra is, hogy megmondjuk, mekkora az esélye annak, hogy a kísérleti eredmények véletlenül egyeznek meg az elmélet által jósolttal. Pl. a szabályos 6 oldalú dobókockák elmélete szerint annak az esélye, hogy 100-szor egymás után 6-ost dobjunk kb. 1:10^78. Ez bõven elég ahhoz, hogy kijelenthessük: a kocka nem szabályos (vagy az elmélet hibás).
"Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget."
Nem a dipoma számít, hanem a logika, és a kísérletek. A pápai "tévedhetetlenséget" meg inkább nem kérném.
Produkáltak eredményt rengeteget, de még nincs kész. És eddig nem sokat költöttek rá, hiszen most elõször építenek nagy méretû reaktorokat.
"Az ITER is csak annak ellenõrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethetõ erõmû."
Ezt a lépést meg kell tenni, másképp nem megy.
"Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat."
Dehogynem. Másrészt rengeteget tanulhatunk belõle, és ez a legfontosabb.
"Adott idõben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen, és ennyi. Egy légvár."
Igen, a model arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen. Ez a dolga neki. Az már egy nehéz filozófiai kérdés, hogy a model alapját képezõ törvények a valóságban is léteznek-e, illetve egyáltalán megismerhetõk-e a természet törvényei. Viszont az biztos, mivel a kísérletek épp ezt igazolják, hogy a model nagyon hasonlóan viselkedik a valós rendszerekhez. Ez pedig egyfelõl tökéletesen elegendõ az lakalmazáshoz, másfelõl az adott körülmények közt lehetséges legjobb megértését biztosítja a rendszer mûködésének.
"1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerû viselkedést."
Az egyszerûség követelménye nem a vizsgált rendszerre vonatkozik, hanem a felállított modelre. Ha a rendszer maga komplex, akkor a model se lehet sokkal egyszerûbb, különben nem lenne képes elõrejelezni a viselkedését.
Szóval a követelmény az, hogy a model a lehetõ legegyszerûbb legyen, ami még képes leírni (a kívánt pontossággal) a vizsgált rendszert.
"A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet."
Tévedsz. Alacsony szinten hierarchikus ugyan, de ott se nagyon, magasabb szinten meg egyáltalán nem. Pl. egy egyetemi professzor felett max. 1-2 szint van. És ez sem megkerülhetetlen, pl. nem kell külön engedély a publikáláshoz.
Hivatalosan a tudományban minden résztvevõ egyenrangú, a gyakorlatban annyi a korlátozás, hogy aki a pénzt adja a kutatásokra, annak van több-kevesebb befolyása.
"A tekintély igazán számit"
Nem igazán. A tudomány fejlõdése épp a tekintély lerombolásáról szól. Szinte minden nagy felfedezés a fiatalok érdeme, az idõsek mindíg konzervatívak.
Pl. Einstein a rel.elm. kidolgozásakor egy senki volt, és elméletét hevesen támadták, mégis könnyedén gyõzött.
Késõbb viszont az akkor már híres Einstein keményen ellenezte a kvantumfizikát, de azzal, hogy sorra rámutatott az elméletben levõ lyukakra, csak gyorsította annak fejlõdését.
"de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/fõnököd szakmai munkásságát!😉"
Ez nem tekintély, hanem pénz/hatalom kérdése. A probléma megoldható többféleképpen (pl. egy szintel feljebb mész, állást váltassz, a nyílvánossághoz fordulsz, stb.).
"3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad."
Nem. Az elméletet nem egyszerûen kitalálják. Az elméletek a kísérleti eredmények vizsglátából születnek, és újabb kísérletekkel igazolják õket. Nem arról van szó, hogy megmondjuk a világnak, hogy hogyan mûködjön, hanem épp arról, hogy megismerjük a tényleges mûködését.
"4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenõrzöd akkor is csak elmélet marad."
Nem. A statisztika lehetõséget ad arra is, hogy megmondjuk, mekkora az esélye annak, hogy a kísérleti eredmények véletlenül egyeznek meg az elmélet által jósolttal. Pl. a szabályos 6 oldalú dobókockák elmélete szerint annak az esélye, hogy 100-szor egymás után 6-ost dobjunk kb. 1:10^78. Ez bõven elég ahhoz, hogy kijelenthessük: a kocka nem szabályos (vagy az elmélet hibás).
"Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget."
Nem a dipoma számít, hanem a logika, és a kísérletek. A pápai "tévedhetetlenséget" meg inkább nem kérném.
#57
Eredményesség:
A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható idõn belül erre esély lenne. Az ITER is csak annak ellenõrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethetõ erõmû. Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat.
""A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét."
Ezt nem értem."
Adott idõben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen, és ennyi. Egy légvár.
"Akkor neked fogalamd sincs a tudomány mûködésérõl.
1. A bonyolultság nem elõny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is õket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé."
1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerû viselkedést.
2. A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet. A tekintély igazán számit, de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/fõnököd szakmai munkásságát!😉
3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad.
4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenõrzöd akkor is csak elmélet marad.
Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget.
A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható idõn belül erre esély lenne. Az ITER is csak annak ellenõrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethetõ erõmû. Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat.
""A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét."
Ezt nem értem."
Adott idõben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen, és ennyi. Egy légvár.
"Akkor neked fogalamd sincs a tudomány mûködésérõl.
1. A bonyolultság nem elõny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is õket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé."
1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerû viselkedést.
2. A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet. A tekintély igazán számit, de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/fõnököd szakmai munkásságát!😉
3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad.
4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenõrzöd akkor is csak elmélet marad.
Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#56
"Ráadásul az, hogy a kutatásaiknak általában nincs közvetlen gazdasági haszna, nagy felelõsséget vesz le a válukról."
Pont ez a jó, így a gazdasági érdek nem befolyásolja az eredményeket. De azért felelõsség van, akármire nem adnak pénzt, és az eredményt várnak érte.
"Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtetõ kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges"."
Ilyenekre nem adnak pénzt, hacsak az esetleges siker értéke nem kompenzálja a kockázatot.
"A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét."
Ezt nem értem.
"Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhetõ. A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése."
Nem csak spekulációkról van szó. Pont azért van a kísérleti ellenõrzés, hogy biztosak legyenek az elméletek helyességében.
"Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az õ hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában."
Akkor neked fogalamd sincs a tudomány mûködésérõl.
1. A bonyolultság nem elõny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is õket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé.
Pont ez a jó, így a gazdasági érdek nem befolyásolja az eredményeket. De azért felelõsség van, akármire nem adnak pénzt, és az eredményt várnak érte.
"Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtetõ kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges"."
Ilyenekre nem adnak pénzt, hacsak az esetleges siker értéke nem kompenzálja a kockázatot.
"A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét."
Ezt nem értem.
"Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhetõ. A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése."
Nem csak spekulációkról van szó. Pont azért van a kísérleti ellenõrzés, hogy biztosak legyenek az elméletek helyességében.
"Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az õ hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában."
Akkor neked fogalamd sincs a tudomány mûködésérõl.
1. A bonyolultság nem elõny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is õket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé.
#55
Azoknak, akik sokallják a költségeket:
- Az iraki háború : heti 3 milliárd.
- 1 db B2 bombázó : 2 milliárd dollár.
- 1 db Repülõgép hordozó (Nimitz osztály) : 6 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- 1 db Trident nukleáris tengeralattjáró : 2 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- Az amerikai hadsereg összes költsége : kb. évi 100 milliárd dollár.
- NASA költségvetés : 16 milliárd dollár / év.
- Az MS árbevétele kb. 20 milliárd dollár / év.
- A nyeresége kb. 8 milliárd / év.
- Az iraki háború : heti 3 milliárd.
- 1 db B2 bombázó : 2 milliárd dollár.
- 1 db Repülõgép hordozó (Nimitz osztály) : 6 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- 1 db Trident nukleáris tengeralattjáró : 2 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- Az amerikai hadsereg összes költsége : kb. évi 100 milliárd dollár.
- NASA költségvetés : 16 milliárd dollár / év.
- Az MS árbevétele kb. 20 milliárd dollár / év.
- A nyeresége kb. 8 milliárd / év.
#54
Es ez vajon valodi? Ez az oldal kisertetiesen emlekeztet a fluxuskondenzatort bemutato lapra..
#53
1 egység bevitt energia (elektromos áram), és 21 egység kijövõ energia (hõ).
A jelenlegi technikai berendezésekkel olyan 5X-ös hõenergiából lehet annyi elektromos áramot csinálni, hogy visszavezetve önfenntartóvá válljék, de ez ugye 21X-t ad!!!😉
A jelenlegi technikai berendezésekkel olyan 5X-ös hõenergiából lehet annyi elektromos áramot csinálni, hogy visszavezetve önfenntartóvá válljék, de ez ugye 21X-t ad!!!😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#52
Márpedig de. Csak itt a reklámozás a publikáció. Ma a hivatkozások száma a fokmérõ (a Nobel-díj után). És minnél többet publikál valaki (akármilyen apróságot, mondvacsinált felfedezést, stb.), annál jobb. Ez a kutatási támogatások elosztásában is szerepet játszik.
#51
"Amennyiben az ITER sikeres lesz, a következõ fázisban már az ipari méretekben is energiát termelõ erõmû, a DEMO is felépülhet, ennek várható idõpontját 2025 és 2035 közé teszik a szakértõk. Igaz, sokan inkább a század végére valószínûsítik a Nap energiájának megszelídítését."
Mi a PICS@ tart ilyen sokáig???? OFF: Utálom az olajlobbyt meg a bürokratákat!
Mi a PICS@ tart ilyen sokáig???? OFF: Utálom az olajlobbyt meg a bürokratákat!
Global DW 11x
#50
Ezt is lehet HINNI, de nem így van.
Egy fizikus (végzettségû valaki) lazán érvényesülhet egy csomó területen, a fizikánál csak azok maradnak, akik tényleg elhivatottak, pont azért, mert azért fizetnek a legkevesebbet.
A pénz nem a kutatók zsebébe megy egy project-ben sem!
Nézd meg az ITER költségvetését.
Egy fizikus (végzettségû valaki) lazán érvényesülhet egy csomó területen, a fizikánál csak azok maradnak, akik tényleg elhivatottak, pont azért, mert azért fizetnek a legkevesebbet.
A pénz nem a kutatók zsebébe megy egy project-ben sem!
Nézd meg az ITER költségvetését.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#49
Mihez képest 21-szeres?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48
A papírral rendelkezõ kutatók is csak emberek. Ráadásul az, hogy a kutatásaiknak általában nincs közvetlen gazdasági haszna, nagy felelõsséget vesz le a válukról.
Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtetõ kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges".
A tudás mindenek elött van.
A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét.
Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhetõ.
A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése.
Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az õ hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában.
Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtetõ kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges".
A tudás mindenek elött van.
A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét.
Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhetõ.
A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése.
Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az õ hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#47
Hát igen, vannak eredmények, amit lehet levegõnek nézni, pláne hogy nem kell hozzá 1000 milliárdos beruházás:
21 szoros!!!!! hatásfokú hidrogén fúzió szerûség
Ja és ez már most nem csak néhány másodpercig ment, hanem órákon keresztül lett tesztelve.
21 szoros!!!!! hatásfokú hidrogén fúzió szerûség
Ja és ez már most nem csak néhány másodpercig ment, hanem órákon keresztül lett tesztelve.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#46
Komolyan már a könyökömön jön ki, hogy sokan ahogy feljönnek a netre, vmi hihetetlen, megmagyarázhatatlan eredetû naívság fogja el õket, holott az életben gondolom nem búra alatt tartják õket, tehát valószínû, hogy találkoztak már különféle emberi jellemzõkkel; ezek közül is az egyik nagy hajtóerõvel, a kapzsisággal.
Itt meg átmennek egyfajta együgyüségbe, mert amirõl itt szó esik a hírekben az úgy szép és biztos jó is, hiszen náluk okosabb emberek állnak mögötte.
Csakhogy az okos/okosabb emberek is pénzbõl élnek és nemcsak az számít a mai világba okosnak aki kutat, hanem aki elõ tudja teremteni a forrásokat....
Az, hogy valami kétszer nem mûködik ugyanúgy az pedig annak következménye, hogy egy elv, egy jelenség magyarázatatát még nem sikerült szabályokba foglalni...talán pont azért, mert minden alap nélkül az egészet elvetették, annak ellenére, hogy ma már léteznek folyamatosan mûködõ hidegfúziós eszközök.
Jah és nem dollár tízmilliárdokból!!
Esetleg ha nagyobb figyelmet szentelnének rá és továbbfejlesztenék....de aki ezzel akar foglalkozni azt a tudós társadalom kiközösíti, nemhogy támogatást nem tud szerezni, de állást sem kap többet.....
Sz'al jobbha csendben maradok?
Miért, mert a végén mágiára küldenek, mint a középkorban???!!!
Itt meg átmennek egyfajta együgyüségbe, mert amirõl itt szó esik a hírekben az úgy szép és biztos jó is, hiszen náluk okosabb emberek állnak mögötte.
Csakhogy az okos/okosabb emberek is pénzbõl élnek és nemcsak az számít a mai világba okosnak aki kutat, hanem aki elõ tudja teremteni a forrásokat....
Az, hogy valami kétszer nem mûködik ugyanúgy az pedig annak következménye, hogy egy elv, egy jelenség magyarázatatát még nem sikerült szabályokba foglalni...talán pont azért, mert minden alap nélkül az egészet elvetették, annak ellenére, hogy ma már léteznek folyamatosan mûködõ hidegfúziós eszközök.
Jah és nem dollár tízmilliárdokból!!
Esetleg ha nagyobb figyelmet szentelnének rá és továbbfejlesztenék....de aki ezzel akar foglalkozni azt a tudós társadalom kiközösíti, nemhogy támogatást nem tud szerezni, de állást sem kap többet.....
Sz'al jobbha csendben maradok?
Miért, mert a végén mágiára küldenek, mint a középkorban???!!!
#45
Ez a "jobban reklámozza magát" megintcsak az áltudományos csoportokra jellemzõ.
Valódi kutató nem tesz ilyet.
Valódi kutató nem tesz ilyet.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#44
ERRE VAROK!!!
#43
"A fizikusok nem öncélúan mûvelik a tudományt.
Mi értelme lenne neki?
Ha meg csak pénzt akarnának, akkor nem fizikusnak mentek volna..."
Én mindenképpen látok benne valami öncélt. Csak ha azt nézzük, hogy pl van két csúcs téma, amit külön evtizedek óta kutat 2 különbözõ fizikus csoport. De a téma bonyolultsága miatt mindegyik csak saját területét ismeri.
Mivel a döntéshozók még kevésbé vannak tisztába a dolgokkal, az a csoport kap nagyobb támogatást, amelyik jobban reklámozza magát, függetlenül az eredmények valós használati értékétõl. És itt még a hívatalos tudománytól távolabb esõ kutatókról még tényleg nem is beszéltünk.
A fentiek miatt a tudomány nem egyenletesen fejlett, nem egyenletesen fejlõdik, és nem is fog. És mindíg lesz benne öncél, presztizs és emberi gyengeség.
Jó példa erre, ahogy Teller lobbizott a röntgenlézernek a 80-as években. Hatalmas pénzeket fordítottak rá, de minimális eredményeket tudtak csak elérni, ráadásul az egész politikailag eleve kockázatos volt, hiszen egy atombombára épült az egész. Eközben a vegyi alapú lézerek fejlesztésénél kevesebb pénzbõl megbízhatóbb eredményeket kaptak.
Mi értelme lenne neki?
Ha meg csak pénzt akarnának, akkor nem fizikusnak mentek volna..."
Én mindenképpen látok benne valami öncélt. Csak ha azt nézzük, hogy pl van két csúcs téma, amit külön evtizedek óta kutat 2 különbözõ fizikus csoport. De a téma bonyolultsága miatt mindegyik csak saját területét ismeri.
Mivel a döntéshozók még kevésbé vannak tisztába a dolgokkal, az a csoport kap nagyobb támogatást, amelyik jobban reklámozza magát, függetlenül az eredmények valós használati értékétõl. És itt még a hívatalos tudománytól távolabb esõ kutatókról még tényleg nem is beszéltünk.
A fentiek miatt a tudomány nem egyenletesen fejlett, nem egyenletesen fejlõdik, és nem is fog. És mindíg lesz benne öncél, presztizs és emberi gyengeség.
Jó példa erre, ahogy Teller lobbizott a röntgenlézernek a 80-as években. Hatalmas pénzeket fordítottak rá, de minimális eredményeket tudtak csak elérni, ráadásul az egész politikailag eleve kockázatos volt, hiszen egy atombombára épült az egész. Eközben a vegyi alapú lézerek fejlesztésénél kevesebb pénzbõl megbízhatóbb eredményeket kaptak.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
De szerencsére itt van nekünk az Anyag Erõ Energia Párt.
A hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban...
#41
Már NAGYON sokszor átvertek a pornépet!
A Pornép (BALLAST) beleszolása minimális,
még ha az IQ-NUKUja évszázadok alatt
pár (0000.1%)nõt is.
A TUDÁS (Mûveltség) nemadom-ja, nemakarom-ja a kulcs ahhoz hogy a BALLAST eggyáltalán tudomást zerezzen ezekröl a dolgokrol, nem hogy véleménye,
vagy netán megalapozott véleménye legyen.
Hol vagyunk még attol, hogy ezt a véleményt nehezen lehessen manipulálni, vagy netán valamit is befolyásoljon!
A Pornép (BALLAST) beleszolása minimális,
még ha az IQ-NUKUja évszázadok alatt
pár (0000.1%)nõt is.
A TUDÁS (Mûveltség) nemadom-ja, nemakarom-ja a kulcs ahhoz hogy a BALLAST eggyáltalán tudomást zerezzen ezekröl a dolgokrol, nem hogy véleménye,
vagy netán megalapozott véleménye legyen.
Hol vagyunk még attol, hogy ezt a véleményt nehezen lehessen manipulálni, vagy netán valamit is befolyásoljon!
#40
Végre valaki leírta rajtam kívül is.. Csak a sok gyökérnek ez nem elég bizonyíték. Aki nem egyezik bele az atomeneregiába a csapja le a villanyórát, de soha ne merészleje visszakapcsolni!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
Nem agyament ötlet, mert mûködik, csak még nem megfelelõ hatásfokkal és stabilitással. Inkább maradtál volna csendben. Ha majd valaki MUTAT hidegfúziót legalább KÉTSZER egymás után mûködni akkor majd elhiszem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#38
Ti komolyan ÜZEMANYAGOT akartok kilõni a világûrbe?
Ennél nagyobb pazarlás nem létezik!
Egyébként ha már annyiszor felhasználták, hogy tényleg nem jó semmire, akkor meg simán el lehet ásni.
Találtak a Földön olyan helyeket (bányák), ahol meglepõen magas koncentrációt észleltek olyan elemekbõl, amik az atomreaktorban is a hasadás végtermékeiként keletkeznek. Elõször azt hitték, hogy atombomba maradványai, de senki nem robbanthatott ott.
Rájöttek, hogy évmilliókkal ezelõtt, mikor még sokkal több U235 volt, elképzelhetõ, hogy ezek a rendszerek kritikussá váltak, és energiát termeltek, természetes atomreaktorként mûködtek.
És onnan azóta évmilliók óta nem jött ki szennyezés, akkor ha egy ugyanilyen helyre elássuk, onnan se fog kijönni.
Ennél nagyobb pazarlás nem létezik!
Egyébként ha már annyiszor felhasználták, hogy tényleg nem jó semmire, akkor meg simán el lehet ásni.
Találtak a Földön olyan helyeket (bányák), ahol meglepõen magas koncentrációt észleltek olyan elemekbõl, amik az atomreaktorban is a hasadás végtermékeiként keletkeznek. Elõször azt hitték, hogy atombomba maradványai, de senki nem robbanthatott ott.
Rájöttek, hogy évmilliókkal ezelõtt, mikor még sokkal több U235 volt, elképzelhetõ, hogy ezek a rendszerek kritikussá váltak, és energiát termeltek, természetes atomreaktorként mûködtek.
És onnan azóta évmilliók óta nem jött ki szennyezés, akkor ha egy ugyanilyen helyre elássuk, onnan se fog kijönni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
A fizikusok nem öncélúan mûvelik a tudományt.
Mi értelme lenne neki?
Ha meg csak pénzt akarnának, akkor nem fizikusnak mentek volna...
Mi értelme lenne neki?
Ha meg csak pénzt akarnának, akkor nem fizikusnak mentek volna...
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#36
Csak már sokszor leírtam, nem szeretem magam ismételni.
Tedd meg.Sokadikra se értem hogy képzeled.Fejtsd ki részletesebben.Remélem az is ilyen vidámságot okoz.
A hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban...
#35
Ettõl még elromolhat bármi és ott van a végén a rakéta is.
Erre is már megvan a jó módszer:
a lineáris elektromotor. Csak már sokszor leírtam, nem szeretem magam ismételni. A vill.motoral meg lehet spórolni az elsõ fokozatot, utána pedig még lehet gyorsítani 10x hangsebességre ( még mindig turbinákkal) és a végén kell csak rakéta, ami leválik az idító repülõgéprõl.
Az egész indító berendezés többször is felhasználható
a lineáris elektromotor. Csak már sokszor leírtam, nem szeretem magam ismételni. A vill.motoral meg lehet spórolni az elsõ fokozatot, utána pedig még lehet gyorsítani 10x hangsebességre ( még mindig turbinákkal) és a végén kell csak rakéta, ami leválik az idító repülõgéprõl.
Az egész indító berendezés többször is felhasználható
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#33
Ez ám high-tech <#ejnye1>
Lehetne fekete-lyukkal is kísérletezni, elképzelhetõ, hogy egy parányi ilyen jelenség a környezõ anyag elnyelésekor nagyon nagy energiát tranzformál.....<#conf>
Ez a 100millió fokos fúzió egy agyament ötlet.
De igaz, muszály mostmár valamit felmutatni a világnak, hogy mire is jó ez a forrófúzió!
Na erre nem igazán amire most készülnek.....mert én kötve hiszem, hogy csak azért fejlesztik/fejlesztették ezt a techonlógiát, hogy egyszer majd - 100év alatt - nyereségessé váljon(persze még nem bizonyított, hogy az lesz!!!)pl. villamos energia elõállításban, eddig már több, mint 40 milliárd dollárt költöttek...
Tartok töle, hogy ezek a kutatások(az elért eredmények) más irányú technikai fejlõdést szolgálnak, ez az eszement frankeinstein - stílusú projekt meg afféle odadobott csont a POLGÁRI-SZFÉRÁNAK;kezdjetek vele amit akartok....
A tudomány képviselõinek meg ez megint csak jó: polgári fúziós ágazat amibõl milliókat markolhatnak fél évszázadon keresztül!!!!
Az alternatíva(bár ez a szó elég bántó hasonlítás) pedig létezik, csak egyenlõre túlságosan hatékonynak találják a forrófúzió papjai és abból nem lehet ennyi bõrt ilyen sokáig lehúzni, ill. ha esetleg áttérnének annak kidolgozására, nagyon-nagyon számonkérnék rajtuk, hogy akkor mire is költötték ezt a sok pénzt!!!!
Vagyis: nevén nevezve a hidegfúzió amely egy áltudományos szörnyeteg a fizikusok szemében, bizonyítva kapzsiságukat és a világgal szemben tanúsított etikátlan magatartásukat!!!
Az itt leírt cikk után nagyon-nagyon ajánlom mindenki figyelmébe a T-AKTÁK sorozat, Hidegfúzió cimû ismeretterjesztõ(!!!)dokumentumfilm megtekintését és alapos értelmezését!!!
Mi is az áltudomány és a szemfényvesztés?
Az ha valaki fillékrekbõl kísérletezik, alternatívákat keresve, vagy az aki/akik minen lehetséges jobb megoldást elsöpörnek az útjukból, hogy megkapják a milliárdjaikat???!!
Tessék, lehet választani!!!
<#idiota><#idiota><#idiota><#idiota>
Lehetne fekete-lyukkal is kísérletezni, elképzelhetõ, hogy egy parányi ilyen jelenség a környezõ anyag elnyelésekor nagyon nagy energiát tranzformál.....<#conf>
Ez a 100millió fokos fúzió egy agyament ötlet.
De igaz, muszály mostmár valamit felmutatni a világnak, hogy mire is jó ez a forrófúzió!
Na erre nem igazán amire most készülnek.....mert én kötve hiszem, hogy csak azért fejlesztik/fejlesztették ezt a techonlógiát, hogy egyszer majd - 100év alatt - nyereségessé váljon(persze még nem bizonyított, hogy az lesz!!!)pl. villamos energia elõállításban, eddig már több, mint 40 milliárd dollárt költöttek...
Tartok töle, hogy ezek a kutatások(az elért eredmények) más irányú technikai fejlõdést szolgálnak, ez az eszement frankeinstein - stílusú projekt meg afféle odadobott csont a POLGÁRI-SZFÉRÁNAK;kezdjetek vele amit akartok....
A tudomány képviselõinek meg ez megint csak jó: polgári fúziós ágazat amibõl milliókat markolhatnak fél évszázadon keresztül!!!!
Az alternatíva(bár ez a szó elég bántó hasonlítás) pedig létezik, csak egyenlõre túlságosan hatékonynak találják a forrófúzió papjai és abból nem lehet ennyi bõrt ilyen sokáig lehúzni, ill. ha esetleg áttérnének annak kidolgozására, nagyon-nagyon számonkérnék rajtuk, hogy akkor mire is költötték ezt a sok pénzt!!!!
Vagyis: nevén nevezve a hidegfúzió amely egy áltudományos szörnyeteg a fizikusok szemében, bizonyítva kapzsiságukat és a világgal szemben tanúsított etikátlan magatartásukat!!!
Az itt leírt cikk után nagyon-nagyon ajánlom mindenki figyelmébe a T-AKTÁK sorozat, Hidegfúzió cimû ismeretterjesztõ(!!!)dokumentumfilm megtekintését és alapos értelmezését!!!
Mi is az áltudomány és a szemfényvesztés?
Az ha valaki fillékrekbõl kísérletezik, alternatívákat keresve, vagy az aki/akik minen lehetséges jobb megoldást elsöpörnek az útjukból, hogy megkapják a milliárdjaikat???!!
Tessék, lehet választani!!!
<#idiota><#idiota><#idiota><#idiota>
#32
Esetleg megtejelheted az EXXON Mobil 2 heti(!) tiszta bevetelet... ja, hogy nekik nem all erdekukben...
Y
Y
#31
Igazad van.Nem tudom a paraméterét és nyelvismeret hiányában nem is tudok utánajárni.Magyarul meg semmit se lehet megtudni.
A hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban...
#30
Kivéve, ha a kilövés nem sikerûl, akkor meg peszopják az ott élõk.
#29
És annak is 1.2 a sokszorozási tényezõje? Nem hinném.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#28
Már vannak olyan gyors reaktorok,amikbe beraksz x tonna hasadóanyagot ...
Annyira hogy 1963-ban épült a ma is mûködõk közül a legrégebbi.
A hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban...
#27
Ha valaki bõvebben szeretne tájékozódni, itt megteheti:
http://www.magfuzio.hu/
http://www.magfuzio.hu/
#26
Az elég régi scifi lehet amire te gondolsz, már Ártudítú sem volt akkora mint egy ház, pedig õ is már vagy 30 éves😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
Igen, tipikusan jellemzõ régi sci-fi-kre, hogy bazinagy ûrhajókat el tudtak képzelni, de azt nem, hogy a számítógép nem lesz szoba méretû 😄
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#24
Nem kell, nem is szabad.
Már vannak olyan gyors reaktorok, amikbe beraksz x tonna hasadóanyagot és 1,22*x tonnát tudsz belõle kivenni!(Plutónium termelés)
Ha csak a mostani módszerrel használnák fel az uránt, néhány évtieden belül az is kifogyna, így viszont több ezer évig is elegendõ.
De azért fúzió rulz!
Már vannak olyan gyors reaktorok, amikbe beraksz x tonna hasadóanyagot és 1,22*x tonnát tudsz belõle kivenni!(Plutónium termelés)
Ha csak a mostani módszerrel használnák fel az uránt, néhány évtieden belül az is kifogyna, így viszont több ezer évig is elegendõ.
De azért fúzió rulz!
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
A sugárzó anyagot ki lehetne lõni a Napba, ott nem okozna problemát..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#22
szerinted befektetések, kutatások nélkül jutunk elõbbre? hatalmas nagy ára van igaz, de ha bejönne akkor nagyon hosszú idõre meg lenne oldva a növekvõ energia-igény probléma, lényegesen tisztább módon, mint az atomerõmûvekkel.
a mai napelemekkel az a gond, hogy rendkívül kis hatásfokúak, és csak nagyon jó körülmények közt szolgáltatnak annyi energiát, ami fedezi a létrehozásuk költségeit - ezért használják õket fõként csak olyan helyeken ahol korlátozott az áramszolgáltatás. oda jók.
biztonságos atomerõmûvek - na ez a vicc. valóban lehet biztonságosat építeni, de a kiégett fûtõelemekkel mi lesz? amiket most elásunk azok még 1000 év múlva is ontják magukból a sugárzást.
a pénznyelõ sci-fikrõl:
100 éve vajon gondolták volna, hogy a vénuszra küldünk szondákat és megnézhetjük a képeit a neten? nem igazán.. 1960as vízióban a 2000es év személyi számítógépét fortran nyelvet használó, 3 szobányi õsmonstrumként képzelték el.. szóval ebbõl a tervbõl bármi lehet még a köv 20 évben..
a nap hõjének ötszörösét kibíró "anyagot" pedig úgy hívják, hogy mágneses mezõ..
respect<#vigyor2>
a mai napelemekkel az a gond, hogy rendkívül kis hatásfokúak, és csak nagyon jó körülmények közt szolgáltatnak annyi energiát, ami fedezi a létrehozásuk költségeit - ezért használják õket fõként csak olyan helyeken ahol korlátozott az áramszolgáltatás. oda jók.
biztonságos atomerõmûvek - na ez a vicc. valóban lehet biztonságosat építeni, de a kiégett fûtõelemekkel mi lesz? amiket most elásunk azok még 1000 év múlva is ontják magukból a sugárzást.
a pénznyelõ sci-fikrõl:
100 éve vajon gondolták volna, hogy a vénuszra küldünk szondákat és megnézhetjük a képeit a neten? nem igazán.. 1960as vízióban a 2000es év személyi számítógépét fortran nyelvet használó, 3 szobányi õsmonstrumként képzelték el.. szóval ebbõl a tervbõl bármi lehet még a köv 20 évben..
a nap hõjének ötszörösét kibíró "anyagot" pedig úgy hívják, hogy mágneses mezõ..
respect<#vigyor2>
\"The voices are back... Excellent.\"
#21
Nem olyan sok az a 4.7 milliard euro...A fejlõdésnek ára van! Hozzávetõleg ennyi Magyarországon az éves deficit, pedig mi elég kicsi ország vagyunk. Az a sok ország meg sem érzni!
Vagy gondolj bele mennyit költenek fegyverkezésre a világon, biztos hogy ennek a többszörösét.
Érzékeltetésképpen, ezt a 4,7 milliard eurot egyedül a McDonalds ki tudná fizetni KÉT éves nyereségébõl(!)... (nem a bevételbõl, az évente kb 20 mrd)
Vagy gondolj bele mennyit költenek fegyverkezésre a világon, biztos hogy ennek a többszörösét.
Érzékeltetésképpen, ezt a 4,7 milliard eurot egyedül a McDonalds ki tudná fizetni KÉT éves nyereségébõl(!)... (nem a bevételbõl, az évente kb 20 mrd)
#20
Bocsesz, csak leugrottam tápolni.
Na
erre gondoltam.
2012-re egy mûködõ demonstrációs 250 MW-os erõmûvet terveznek, most választják ki a helyét. Kína és India is benne van a projektben.
A legtöbb országban a széntüzelésû erõmûvekbõl kapják az energia nagy részét, ezeket jelentõs részét 2020-ig fel kell újjítani.
Ezek az új erõmûvek áramot és H2-t adnak. A melléktermékek: kén, egyéb salakanyagok és CO2 iparilag is hasznosítható formában. A felesleges CO2-t közetekben fogják elnyeletni.
Na
erre gondoltam.
2012-re egy mûködõ demonstrációs 250 MW-os erõmûvet terveznek, most választják ki a helyét. Kína és India is benne van a projektben.
A legtöbb országban a széntüzelésû erõmûvekbõl kapják az energia nagy részét, ezeket jelentõs részét 2020-ig fel kell újjítani.
Ezek az új erõmûvek áramot és H2-t adnak. A melléktermékek: kén, egyéb salakanyagok és CO2 iparilag is hasznosítható formában. A felesleges CO2-t közetekben fogják elnyeletni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
instabilnak éppenséggel instabil - piszkosul nehezen lehet fenntartani. robbanni nem tud, mivel az a 40grammnyi anyag ami benn van és részt vesz a fúzióban, amint kikerül a gyûrûk közül, már nem is olyan meleg.. sõt..
a mini hidrogénbombáról meg csak annyit, hogy azt egy atombomba szerûséggel szokták berobbantani, na itt sem atombomba sem kritikus tömeg, tehát legrosszabb esetben is ugrik egy csöppet, majd leáll a reakció.
a mini hidrogénbombáról meg csak annyit, hogy azt egy atombomba szerûséggel szokták berobbantani, na itt sem atombomba sem kritikus tömeg, tehát legrosszabb esetben is ugrik egy csöppet, majd leáll a reakció.
\"The voices are back... Excellent.\"
#18
NEXUS6-ot kivegeztek az olajipar altal felberelt bergyilkosok, azert nem valaszol. Vagy csak siman nem jart meg erre azota. De az elsonek nagyobb a valoszinusege.
Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az o szintjükre, és legyoznek a rutinjukkal.
#17
A több milliárd euró meg majd az 50-60 évnyi játszadozás ép arról szól hogy vajon sikerül e nekik stabillá tenni a folyamatot.
#16
"ényege, hogy a hagyományos atomerõmûvel ellentétben nem atommagok hasításával - fissziójával -, hanem egyesítésével termel hatalmas mennyiségû energiát.", azaz mini hidrogénbombát gyártanak, ami sztem picit instabil lesz!
#15
a napelemes dolog csak akkor müködne jól ha minden családi ház meg egyébb épület teteje napellemmel lenne bevonva máshogy még nem igazán életképes, legfeljebb ha világürben foglalnának el napelemmekkel baromis sok helyet és valami életképes módszerrel letudnák jutatni az energiát egy földi központhoz
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg)
#14
RTFA ? na? 😛
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
Oldal 1 / 2Következő →