#57
Eredményesség:
A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható időn belül erre esély lenne. Az ITER is csak annak ellenőrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethető erőmű. Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat.
""A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelősségét."
Ezt nem értem."
Adott időben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat előre jelezzen, és ennyi. Egy légvár.
"Akkor neked fogalamd sincs a tudomány működéséről.
1. A bonyolultság nem előny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is őket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé."
1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerű viselkedést.
2. A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet. A tekintély igazán számit, de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/főnököd szakmai munkásságát!;)
3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad.
4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenőrzöd akkor is csak elmélet marad.
Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget.
#57