Második atomfegyverkezési verseny - V. rész

Hidd azt nyugodtan. 😊 De mintha én hoztam volna elõ a dolgot...

Én nyertem 😊

"A hivatásos/szerzõdés állományt kihagytad a képletbõl." - na látod, ezek a zsoldosok. Attól, hogy hangzatosabb a megnevezésük, még ugyanúgy zsoldosok, vagyis bérgyilkosok.

"Nekem az a megfogalmazás jut eszembe, amit az utcalányokkal kapcsolatban szoktak felemlegetni" - nem is gondolod, hogy milyen jó a példa. Ugyanis egy "rendes nõ" ugyanazt csinálja, mint egy prosti, de az elõbbi nem pénzért, míg az utóbbi pénzért, vagy valamilyen elõnyért, juttatásért, stb. csinálja. A sorkatona és a zsoldos is elvileg ugyanazt csinál(hat)ja, de az erkölcsi megitélése egészen más.

A szerzõdéses/hivatásos katona az én nézetemben ugyan úgy zsoldos... Fizetnek érte, hogy háborúzzon, csinálja a dolgát. Max csak nem megy jobbra balra munkáért.

Csak szerzõdéses/hivatásos állomány van, megspékelve egy jól megszervezett tartalékos rendszerrel.

Az én fogalmaim szerint a zsoldos hadseregek bérgyilkosok csürhéje, ha idegen országban játszik katonásdit. Ha mindezt a saját országában teszi, akkor a csürhe jelzõ elhagyható.

Nekem az a megfogalmazás jut eszembe, amit az utcalányokkal kapcsolatban szoktak felemlegetni - amíg kereslet van rá, addig mindig lesz, aki így vagy úgy, de ki is fogja elégíteni azt.

Azokat a katonákat, akiket besoroznak, nem tekintem sem bérgyilkosnak, sem csürhének.

A hivatásos/szerzõdés állományt kihagytad a képletbõl.

Nem, ma már végre nem divat Magyarországon az amcsikat, mint világmegmentõ hõs jófiúkat tisztelni, és szerintem ezt vetted észre.

mármint az USA ban ?

amerikában akkor most van kötelezõ sorkatonaság ? vagy csak fizetett ?

"Ugyanakkor ki foglalkozik a több ezer meghalt vagy eltünt zsoldossal? A média és a köznép nem igazán..." - mintha az amerikai hadsereg zsoldosokból állna, nem? Vagy rosszul tudom? Te magad írtad, hogy tüntetnek az emberek az utcán, meg tele van a média...
Az én fogalmaim szerint a zsoldos hadseregek bérgyilkosok csürhéje, ha idegen országban játszik katonásdit. Ha mindezt a saját országában teszi, akkor a csürhe jelzõ elhagyható.
Azokat a katonákat, akiket besoroznak, nem tekintem sem bérgyilkosnak, sem csürhének.

PS: mindenki katonának születik, csak van, aki kinövi 😊

"Más kérdés, hogy a világ annyira heterogén, hogy felülrõl lefelé gyakorolt nyomással aligha lehet ezt az állapotot elérni.

Viszont létezik olyan trend a világban, ami elérheti ezt az állapotot, és az a globalizmus."

Koszonom. Ne haragudj kukacos, de ez megcsinalta a mai delutanomat.

De ha sosem alkalmazhatja a hadseregét, mert magának is többet ártana vele, mint használna (az õ gazdasága is összeomlana), akkor minek?

Hogy is szól az 35. Ferengi vagyongyûjtési szabály (Star Trek)? A háború jót tesz az üzletnek. 😊

Banális, tudom, de nagy az igazság benne.
A háború is fellendíti a gazdaságot, nõnek a katonai kiadások, amiket elsõ sorban hazai cégek elégítenek ki.


Én is ezt írtam, ezért egy elméleti lehetõséget vázoltam fel, amikor a nagyon-nagyon távoli jövõben mindenki mondjuk legalább olyan gazdasági szinten él majd a Földön, mint például mi most Magyarországon. Ha egyáltalán eljön ez a pillanat.

Nekem kissé utópisztikus, de legyen igazad. 😊


Szóval szerinted a CP forgatókönyv a legvalószínûbb? A nemzeti hadseregek helyét átveszik a céges hadseregek? Szerintem az állami kontroll nem fogja engedni.

Nem pont abba az irányba megy el majd szerintem, de a zsoldosseregek fontossága nõni fog. Csak gondolj bele, az amerikai kormányzatnak folyamatosan az orra alá dörgölik, hogy már több, mint kétezer amerikai katona halt meg irakban (a számok tartalmazzák egyébként a balesetben elhunytakat is). Az utcán tüntetnek emberek, hogy ne harcoljanak a haza fiai idegen földön.
Ugyanakkor ki foglalkozik a több ezer meghalt vagy eltünt zsoldossal? A média és a köznép nem igazán... Igazi aduász megfelelõ kezekben.

Nem tudunk helyette jobbat...

Egy terrorista támadás esetén nincs kire atomot lõni. Teljesen értelmetlen. Ha WTC alatt atomot robbantottak volna repülõk helyett, az USA hõbörögne, de nem hiszem, hogy bárhol atomfegyvert tudna értelmesen alkalmazni.

A globalizáció miért növelné a konfliktusok számát?

Hungtingtont manapság sokan vitatják. A tapasztalat az, hogy az összes futurológiai munka igen távol áll a megvalósulástól (nyilván az a primitív kis elmélet is, amit itt leírtam).

"a szavakon túl erõvel is meg tudja védeni az érdekeit"

De ha sosem alkalmazhatja a hadseregét, mert magának is többet ártana vele, mint használna (az õ gazdasága is összeomlana), akkor minek?

"Nehezen elképzelhetõ, hogy ezek mind rendületlen bizalommal viseltessenek egymással szemben."

Én is ezt írtam, ezért egy elméleti lehetõséget vázoltam fel, amikor a nagyon-nagyon távoli jövõben mindenki mondjuk legalább olyan gazdasági szinten él majd a Földön, mint például mi most Magyarországon. Ha egyáltalán eljön ez a pillanat.

"a politikai, kulturális és nézetbeli (és vallási) különbségek miatt eléggé valószínütlen"

Szerintem pedig kizárólag gazdasági okai vannak. Egyetlen kultúra sem hard-kódolja a kötelezõ lövöldözést az állampolgáraiba. A háborúk manapság már elsõsorban vérre menõ gazdasági érdekek miatt szoktak kitörni, egy olyan világban, ahol elsõdleges lesz a pénz, még inkább.

"Mondok egy ellenpéldát: Irak"

Én is pontosan ezt írtam, amikor a feltételek között felsoroltam, hogy komoly gazdasági eredményeket ne lehessen elérni katonai beavatkozással. Irakba odaküldik az amerikai hadsereget, mert az embargó alatt álló Irak gazdasági csõdjének az USA gazdaságára az égvilágon semmi hatása, sõt, pozitív hozadéka van. Nézzük meg ugyanezt mondjuk 20-40 év múlva: meglátod, nem lesz még egy olyan harcos védelmezõje az iraki békének, mint az USA, mert az addigra érdekévé válik, és kizárólag a globalizmus miatt. Amirõl én értekezek, az egy olyan világ, ahol mindenki mondjuk legalább olyan szinten áll gazdaságilag, mint mi most. Az USA és az EU közötti katonai konfliktus például közel elképzelhetetlen.

Szóval szerinted a CP forgatókönyv a legvalószínûbb? A nemzeti hadseregek helyét átveszik a céges hadseregek? Szerintem az állami kontroll nem fogja engedni.

Ez nem valamiféle bináris dolog, van vagy nincs. Tulajdonképpen most is létezik, ott az ENSZ, van egyfajta világméretû szerzõdésrendszer és döntéshozatali képesség. Az EU-t sem szokták egy országnak hívni, de bizonyos szempontból már az. Amirõl itt beszélünk, az az a pillanat, amikor az összes ország nemzetközi szerzõdéssel hadügyét egy világméretû szervezet ellenõrzésére engedi át, egyúttal kvázi meg is szünteti azt. Ennek kivitelezésére, ellenõrzésére kizárólag egy közel azonos gazdasági szinten álló világban kerülhet sor, bár eben az esetben jó eséllyel magától is bekövetkezik.

Bár nem értem, mit akarsz ezzel a monopóliummal, írtam én valahol, hogy a globalizációt szeretni kell? Csak bemutattam egy kétségkívül pozitív hozadékát, hogy csökkenti a háborúk esélyét, és a világ közös gazdasági szintre hozása esetén jelképessé fokozhatja a hadseregeket. Persze van neki negatív is.

'56-ban is mellettünk állt az ENSZ...<#shakehead>
Egyébként minél jobban állunk Amerika mellett, szerintem annál nagyobb veszélynek lehetünk kitéve a jövõben <#ejnye1>

Ha nem is minden ember ilyen, csak mondjuk 5% és a hatalom (pénz) náluk van, már akkor is bukó a dolog, mert a többiek akik nem önzõek és nem érdekli annyira õket a hatalom (pénz)nem fogják megszerezni az 5%-tól mert nem akarják.

minden eddig megszerzett tudásunkat elõször pusztításra használtuk ... így volt ez a kerék feltalálásától kezdve az atomenerigiáig és szerintem a jövõben is így lesz pl.: a géntezhnológiával, nanotechnológiával is.

"kinek van itt tamaszpontja?" - jelenleg semmilyen idegen erõnek. Taszárról már rég elmentek az amerikai barátaid.
"vegeredmenyben egy oldalon allunk" - persze. Õk is egy oldalon, meg mi is egy oldalon. Csak a kettõ nem ugyanaz.

minden háború arra vezethetõ vissza hogy az emberi szív alapvetõen romlott. Hajlamosabb a roszra mint a jóra, hajlamosabb az ellenségeskedésre mint a kompromisszumra, a kommunikáció megszakítására, mint az egymás megismerésére. Sajnos önzõek vagyunk, a pénz, a komfort fontosabb, mint a másik emberrel való kapcsolat és a szeretet.

Ha Irán atomfegyverhez jut az azért lesz inkább gáz mert Irántól sokkal könnyebben juthatna egy terrorszervezet atomhoz mint most és a szerzeményét valszeg nem a közel-keleten használná hanem az USAban.
Ha úgy alakulna hogy a nyugatnak el kell vennie az olajat az irániaktól akkor az a pár atombomba sem fogja õket megvédeni amit lehet hogy soha nem is fognak megépíteni.
Szerintmem az USA az USA oldalán áll, azt teszi ami az érdeke.

Hogy Amerika miert pampog: nagyon egyszeru. Ha Irannak lesz atomfegyvere, onnantol kezdve nagyon kockazatos lesz a kozel-keleten haboruzni. Ebbol az kovetkezik, hogy a jelenleg meg papiron Nyugat-barat rezsimek megbuknak vagy a Nyugat ellen fordulnak. Ennek kovetkezmenye lehet, hogy dragabban vagy csak kisebb mennyisegben jut innen szarmazo olajhoz Amerika es Europa. Ez gazdasagi csodhoz vezet.

Divat ma Magyarorszagon amerikaellenesnek lenni csak kar, hogy az orszag biztonsagat gyakorlatilag csakis az USA kepes biztositani (kinek van itt tamaszpontja?). Igy gyakorlatilag Magyarorszag biztonsagban van mert ott all mogottunk az EU es az USA. Nem mondom, hogy butan kell hinni abban amit az USA csinal, vagy hogy az mindig jo, de vegeredmenyben egy oldalon allunk.

Az érdekek és érdekellentétek elnyomáshoz hadsereghez vezetnek.

Amíg pénz létezik addig anyagi érdekek és érdekellentétek mindíg is lesznek. Márpedig a pénzuralom önmagát is "pénzeli" és fenntatrja, tehát megszûnése nem igazán várható. Ha minden más ellentétet (pl. vallási, etnikai) le is lehet(ne) küzdeni, a mai pénzalapú, pénzuralmú társadalmi rendet egyenlõre aligha... (a pénzuralom talán az egyetlen dolog amit kitalálása, bevezetése óta még nem tudtak megszüntetni)

Az I. Vilaghaboru elott a vilagkereskedelem is szarnyalt, megis kitort a haboru. Utana meg osszeomolott a vilagkereskedelem es reszben ez vezetett a II.-hoz.

Hat nem eppen a vilagallam fele haladunk. Inkabb egy nagy birkozas kezdodik eppen a regi (USA + EU es Oroszorszag) es a szuletoben levo nagyhatalmak kozott (Kina, India, Iszlam, Japan).
Az atomfegyver strategiai jelentosege abban rejlik, hogy akinek van, annak nem nagyon tud beszolni senki es haborut sem mer ellene kezdeni senki. Es a terrorizmus ellen is bizony szukseges, hiszen ha a terroristak atom/vegyi/biologiai fegyverekhez nyulnak, akkor lehetoseg van valaszcsapasra atommal. Talan ezert is nem mernek semmi komolyabbat tenni a terrorista szervezetek.

A globalizacio es a vilagkereskedelem aligha segit a konfliktusforrasok csokkenteseben, sot eppenhogy megnovelik a konfliktus forrasok szamat.

Ajanlott olvasmany: Samuel P. Hungtington: A civilizaciok osszecsapasa es a vilagrend atalakulasa. Nagyon jol leirja a kozelmult es a jelen folyamatait.

A terrorizmus ellen nincs szükség atomfegyverekre. De tankokra sem. Szóval nem ezért maradnak üzemben a hadseregek.

Ez már politikai érdekérvényesítés kérdése. Egy nagyhatalom attól nagyhatalom, hogy a szavakon túl erõvel is meg tudja védeni az érdekeit.

Viszont létezik olyan trend a világban, ami elérheti ezt az állapotot, és az a globalizmus. A hadseregek a bizalomról szólnak, pontosabban arról, hogy mi történik, ha az eltûnik. Amíg konfliktusok léteznek, addig a bizalom hiánya is fenyeget. Amikor két állam megegyezik, hogy kölcsönösen leszerelik a hadseregüket, már tulajdonképpen annyira bíznak egymásban, hogy szinte egy államban élnek.

Ez akkor mûködhet, ha csak két állam létezne a földön, a jelenlegi helyzetben sok, eltérõ érdekeket képviselõ hatalom van jelen. Nehezen elképzelhetõ, hogy ezek mind rendületlen bizalommal viseltessenek egymással szemben.

Ebben tud segíteni a globalizmus, mert egyre csökkenti egy fegyveres konfliktus valószínûségét, ahogy az illetõ állam gazdaságilag erõsödik, mert onnantól egyre kevésbé érdeke a lövöldözés.

Ez akkor mûködhet, ha minden állam együttetesen erre az állapotra törekszik. Csakhogy ez a politikai, kulturális és nézetbeli (és vallási) különbségek miatt eléggé valószínütlen...

A globalizmus egyrészt eltünteti a nemzetgazdaságokat, így a "nemzetérdek" és az alapvetõen nemzetek által üzemeltetett hadseregek közös célok ügyében történõ összefogása is egyre kevésbé valószínû. Másrészt a felek gazdasága olyan érzékennyé válik, hogy senkinek sem érdeke egy háború, és megteremtõdik a katonai leszerelést eredményezõ bizalom.

Mondok egy ellenpéldát: Irak. Az iraki viszonyok között több, mint 100 000 amerikai és több ezer más nemzetiségû katona állomásozik az országban, hogy megakadályozza a teljes összeomlást. Sok száz külföldi cég van jelen, akik az újjáépítés illetve az itt állomásozó külföldi katonák kiszolgálása miatt vannak jelen. Namost az õ biztonságukról gyakorlatilag zsoldosok felelnek. A szó szoros értelmében. Jó részük egykori katona, akik már nem a szépen hangzó eszmékért, hanem keményvalutáért viszik vásárra a bõrüket. Ezen zsoldoscsapatok egy része jobb felszereléssel rendelkezik, mint a kisebb országok hadserege, páncélzott jármûvek, helikopterek, modern kézifegyverek és kommunikációs, illetve hírszerzõ eszközök. Ezen zsoldosok azonban nem most bukkantak elõ a semmibõl, már évtizedek óta szolgálják afrikában vagy dél-ázsiában azokat, akik megfizetik õket...

Egy másik feltétele, hogy ne alakuljon ki a nemzetállam szerepét átvevõ céges hadsereg, akiknek érdekében és hatalmában áll a katonai érdekérvényesítés (mint a cyberpunkban).

Mint fentebb olvasható, ezek a seregek már bizonyos szintig léteznek, noha (legalábbis még) nem képviselnek azért olyan erõt, mint a CP-ben.

milyen igaz...
azt kell figyelembe venni, hogy mi a közös bennünk, emberekben, mert az sokkal több, mint ami különbözõ. Ha ezt mindenki megértené, akkor lenne sokkal kevesebb háború (bûnözés, vallási konfliktus stb.).
más: Én is gratulálok a szerzõnek, mobilról szoktam követni a folytatásokat (a pannon wapoldalán az informatika linkben jön be az sg.)

juhúú úú

Fõleg a hiányos információk. És a sz*r fogalmazás(az enyém).
Talán arra gondolhattam, hogy a helyi érdekek felsõbbrendûsége, nameg az én nemzetem a legjobb c. duma, meg hasonlók. Inkább azt kellett volna írnom, hogy amíg az ember abban gondolkozik, hogy õ ebben ebben és ebben különbözik tõlünk x-ektõl, és nem azon, hogy né má ennek is van gyereke, pont olyan a szeme, mint..., bame ez mond vmit, jé ez tud vmit, meg hasonlók, magyarul a negatívumok helyett a pozitívumokat kéne jobbban látni, "nem a szálka kell ide, hanem a szeme színe" (<#nevetes1>saját kreatúra).

hehe, tényleg olyan szép:

Imagine there's no countries
It isn't hard to do
Nothing to kill or die for
And no religion too
Imagine all the people
Living life in peace...

You may say I'm a dreamer
But I'm not the only one
I hope someday you'll join us
And the world will be as one

Ha lesz világállam, az egyfajta diktatúra lesz, az nyilvánvaló.

Huhh, Cifu, megint király vagy! <#eljen> <#worship><#worship><#worship> Csak Drakulálni tudok!<#circling>
Hehe, szép dolog ez a világállam gondolat, csak az jut eszembe, mikor az üres fejû szépségkirájnõ azt monja: "Hááát, nagy álmom a Világbéke!!!" <#eplus2><#wow3><#beka3>
Világállam = Világálom (bár szép álom...)

"... a világállamnak egyedül a nacionalizmus és a lokálpatriotizmus(?) szab határt,... "

Nomeg a hiteles információk hiánya.

Te aztán nagyon megetted a maszlagot! Pont a globalizáció az, ami ellen a legjobban kell küzdeni. Akár más szóval is mondhatnám: monopolhelyzet. Csak manapság divatosabb szó a globalizáció. Persze a kettõ nem pont ugyanazt a fogalmat fedi, de lényegét tekintve igen.

Grat CIFU
Szívesen látnék a végén egy oldalnyi linket a hol a téma iránt érdeklõdõk kedvükre csemegézhetnek néhány kimaradt gondolat után kutakodva.Ha megtennéd az jó lenne. Szerintem mások is egyetértenek ezzel.
Köszi<#wave>

A cikk király, nem is tom, hogy csinálod, de jól<#worship><#worship><#worship>

Kíváncsi leszek mi lesz ezekbõl a tervekbõl.<#nevetes1>

Világállam, hmmm, szerintem max. lépésenként valósulhatna meg, már kukacos írta a globalizáció fontos szerepét, a globalizáció megadja a gazdasági érdeket az ellentétek leküzdésére, másrészt sokhelyen vannak már különféle gazdasági egyezmények (szabad kereskedelmi megállapodások, vámuniók...), az ezen egyezmények által összefogott államok gazdaságilag egyre jobban és jobban összefonódnak, ergo nem fognak csak úgy háborúzni.
A világ heterogénsége nem teljesen jó indok, mivel már sok helyen (pl. USA, UK) multikultúrális a társadalom, és elõbb-utóbb "megszokják" egymást. Már csak az átlag mûveltséget kéne "globalizálni", vagy legalábbis növelni, nameg persze a globalizációval lassan, de biztosan elkezdenek eltûnni a kritikus gazdasági különbségek, a világállamnak egyedül a nacionalizmus és a lokálpatriotizmus(?) szab határt, mondjuk erre elõbb-utóbb csak max. egy Földön kívüli ellenség, akadály, probléma jelentene megoldást.
Huh, asszem ennyi, az ami most így hirtelen eszembejut a témából. Várom a további elképzeléseket.

Ja és az is fontos, hogy ne alakuljanak ki gazdasági választóvonalak, amelyek mentén szakadásokat lehet kezdeményezni. Mert amíg a Nike központja Bostonban, gyártóüzeme Kínában, piaca Európában van, addig kézzel-lábbal tiltakozik bármilyen konfliktus esetén. Ha viszont mind a három az USA-ban van, akkor innentõl kezdve nem érdekli, ha Kína és Európa háborúzik. Hagyni kell a gazdaságokat minél erõsebben összefonódni, különben megint hidegháborúk elé nézünk.

A terrorizmus ellen nincs szükség atomfegyverekre. De tankokra sem. Szóval nem ezért maradnak üzemben a hadseregek.

Sokféle világállam létezhetne, és nem feltétlen akadályozná a versenyhelyzetet. Nyugat-európát szerintem nem a szegény államok tartják életben, bár sokan ezt hiszik.

A "világállam" eszméje nagyon szép, bizonyos formái elméletben valóban lehetõvé tennék a hadseregek eltüntetését. Más kérdés, hogy a világ annyira heterogén, hogy felülrõl lefelé gyakorolt nyomással aligha lehet ezt az állapotot elérni.

Viszont létezik olyan trend a világban, ami elérheti ezt az állapotot, és az a globalizmus. A hadseregek a bizalomról szólnak, pontosabban arról, hogy mi történik, ha az eltûnik. Amíg konfliktusok léteznek, addig a bizalom hiánya is fenyeget. Amikor két állam megegyezik, hogy kölcsönösen leszerelik a hadseregüket, már tulajdonképpen annyira bíznak egymásban, hogy szinte egy államban élnek.

Nem csak a konfliktusok hiánya teremthet bizalmat (és persze bármikor lehetnek új konfliktusok, ezért aligha hiszem, hogy pl. az USA teljesen eltüntetné a hadseregét, ha valami csoda folytán hirtelen például csak az EU és az USA maradna a világban), hanem annak a felismerése is, hogy a háború az ellenfelemnek legalább annyit ártana, mint használna. Ebben tud segíteni a globalizmus, mert egyre csökkenti egy fegyveres konfliktus valószínûségét, ahogy az illetõ állam gazdaságilag erõsödik, mert onnantól egyre kevésbé érdeke a lövöldözés. Minél fejlettebb egy ország, gazdasága annál jobban érzékeny a logisztikai, pénzügyi, ellátási zavarokra, amelyeket egy háború jelent. Annál kevésbé hajlandóak a polgárai az életükkel játszani, minél többet ér számukra egy élet. A globalizálódott multik továbbra is megvívják a maguk háborúit, de vértelenül. Magyarország például óriási hadszíntér volt az elmúlt 15 évben, milliárdok véreztek el a különbözõ áruházláncok polcain, infarktusos menedzserek adták az életüket katonaként. Nyilván valamilyen szinten maradnának hadseregek (ha mindenkinek csúzlija van, egyetlen géppisztollyal is király lehetsz), de a mai óriási hadseregek ideje alighanem idõvel lejár. A globalizmus egyrészt eltünteti a nemzetgazdaságokat, így a "nemzetérdek" és az alapvetõen nemzetek által üzemeltetett hadseregek közös célok ügyében történõ összefogása is egyre kevésbé valószínû. Másrészt a felek gazdasága olyan érzékennyé válik, hogy senkinek sem érdeke egy háború, és megteremtõdik a katonai leszerelést eredményezõ bizalom.

Ennek további feltétele, hogy ne legyenek "kívülálló" szegény államok, akikre a gazdasági lobbi nyomásával összhangban vértelenül lehet katonai nyomást kifejteni (mint pl. azt az USA teszi). Amíg komoly gazdasági eredményeket lehet elérni katonai beavatkozással, az erõs államok ezt a jogot (így a hadseregeket is) meg fogják tartani maguknak. Egy másik feltétele, hogy ne alakuljon ki a nemzetállam szerepét átvevõ céges hadsereg, akiknek érdekében és hatalmában áll a katonai érdekérvényesítés (mint a cyberpunkban). Bár a nemzetállamok hadseregei lassan már ebbe a szerepbe jutnak, de szerencsére az üzleti háttér a globalizáció miatt annyira vegyes, hogy csak harmadik világbeli vagy fejlõdõ országok elleni katonai fellépés képzelhetõ el.

Cifu thx a javítást! 😊
Meg nem is igazán kellene olyan szinten világállam, csak legalább valami békét kötne az összes ország egymással, szal jó lenne, ha a fegyverek fejlesztése és kereskedelme helyett mondjuk a sivatagokat öntöznék..

Én azt nem értem, hogy az usa mit pampog, hogy x országnak mér van atomfegyvere. Bagoly mondja...
Szóval addig csak ne pofázzanak amíg van atomfegyverük...

Nézd!
Ha USAh-nak nincsenek ilyen játékszerei, akkor Irak meg Korea meg Szovjetek régen szétrobbantották volna a hátsó felüket!

oroszok az eszaki sarkon, az amcsik, angolok, franciak meg az ausztral sivatagok felett robbantgattak... senkinek nem volt gyanus, hogy miert volt ozonlyuk ausztralia felett?

-Az északi sarkon nem végeztek kisérleti robbantásokat tudomásom szerint.
-Az ausztrál sivagatokba csak az angolok végeztek kisérleti robbantásokat.
-Az ózonlyuk jóóóval azután jelentkezett, hogy az utolsó felszíni nukleáris robbantásokat elvégezték a területen. Én nem tudok arról, hogy összefüggés lenne a nukleáris robbantások és az ózonpajzs elvékonyodása között. De terémszetesen továbbra is meggyõzhetõ vagyok, ha valakinek van a témába vágó megbízható linkje, azt szívesen fogadom. Addig viszont némileg kétséggel fogadom a fent olvasható hsz. tartalmát...

Két okból vitatkoznék:

1.: Sose lenne egyetértés, hogy is kellene kinéznie annak a világállamnak, vagyis folyamatosan lennének belsõ ellenhangok, és bizonyos, hogy ezek a hangok egy része agresszíven (terrorista módszerekkel) lépne fel.
2.: Egyetlen vezetés, egyetlen nézet - nehezen megvalósítható a megfelelõ önkontroll, és nehezen kialakítható a versenyhelyzet, ami a fejlõdés motorja.

Szerény véleményem szerint...

Jah a cikk tényleg a szokásos Cifu színvonal !
Ha mindenki ilyen alaposan körüljárná a témát amirõl ír itt az SGn..
A világállamnak természetesen szüksége volna rendõrségre Szerintem egy rendõrség sem rendelkezik atomfegyverrel ( legalábbis manapság)
Ok, fejlesztenek most is mindenféle infrás, meg microhullámú tömegoszlató berendezéseket, de azt mégsem tömegpusztító célzattal..
A dollármilliók akkor tényleg az emberi élet jobbá tételére fordítódnának.

hát, Cifu, elismerésem
enyi cikket 1 témáró, ilyen minõségben....
gratula, remélem lesz köv rész is!<#worship>

Amig _MINDEN_ ember igy gondolkodik --> "minnel tobbet magamnak, minden aron", addig lesznek ellensegek is. Ahol ellensegek vannak ott hadsereg is. Ahol hadseregek, ott haboruk is.

Amugy, abban egyetertunk, hogy mindenki jobban jarna, ha mindenki letenne a baltat.

Az ozonlyuk helyzete folyamatosan valtozik.