38
-
ágybanalvó #38 nem tudja valaki véletlenül london irányítószámát? mert én nem találom sehol:D -
Riddick #37 Szeretnék Londonba költözni...:d -
quentit #36 Chello Classic-nál 512 KBit az up. Ha nálad 64, akkor neked Chello light-od van (vagy túllépted a 30 GB-ot 
)
Amúgy meg nem értem miért rinyál mindenki az UP miatt. Akinek nem tetszik, az NE használjon ADSL-t. A UPC-nél 512 az up, más kábelnet szolgáltatóknál van ahol 1500 KBit az UP!
Jah, és így nem is kell telefont fizetni...
Mindegy, menjen a lakosság 8x százalékra ha hülyék... (nem hiszem hogy ennyivel nagyobb az ADSL lefedettsége világviszonylatban) -
#35
az a nem semmi!
-
Mice #34 128???
kbs v. KBs?
nekem egy mezei classic chellom van, de nem szokott lagzani:S nálam csak 64KBs az up, de ennyivel még nem lagzik
szerintem ott valami a pingidővel lehetett nálad/uk mert az nem normális, hogy már 2nél lag van
6-8fő 64-el tuti lagmentes. tudom mert néha én is játszok a haverokkal.
-
exxile #33 Csodálkozom, hogy a jogvédő ripacsok még nem tiltakoznak ez ellen is. -
duke #32 Na akkor ez is egy moszkvicsot osztogatnak vagy fosztogatnak tipusu hir.Talan csak annyi igaz belole hogy angliaban tortent de meg az se biztos. -
#31
ezzel gyorsan leszedem az isokat :) -
BobaFett #30 Szerintem annak is épp elég motivációnak kellene lennie a fejlesztésre, hogy elmegyek máshova ha nem javitanak az uploadon. Mint ahogy elérhető lesz nálam a TVNET 3G, megyek is azonnal ! -
#29
áhhhh modemes netem oda veri -
#28
Hát igen ezt hivják ugy hogy fejlödés!!
Bezzeg nálunk ugy fejlesztenek hogy korlátozzák az amugy is drága netet.Hát igen Magyaroszág. -
fishguy #27 hat ez lol foleg akkor ha ekkora kacsa! En cork-ban Irorszagban lakok nekem Smart adsl2-m van 3m/256K szerintem ez is eleg nagy kulombseg egyebkent ha valaki tudna segiteni egy problemaban(tudom hogy nem sok helye van itt de most legalabb latok olyan tagokat is akik tenyleg ertenek a temahoz...) szal a problemam: az netem kb 15 percet megy aztan 2 percet leall aztan megint 6 perc aztan 3 nincs aztan... szal csunyan akadozik a gepem egy hp zd8639ea a Smarttol egy aolink dr814-es adsl2 modem routert kaptam(csípshit Huawei gyartmany) betelefonaltam a Smarthoz es ok azt agyaltak ki hagy hosszu volt a 10 m-es halokabelem es ezert gyenge a jelem hat ezt nem igazan tudom elhinni de azert visszatertem az eloszobaba a telefon melle es az altaluk adott 1.5 meteres kabellel is akad a net de tenyleg nem annyit.A routeren vegrehajtottam firmware frissitest a smart weboldalan talalt kepfile-al(DR814V100DD028.img) nem igen ertek hozza mi lehet a problema, ja es amikor elmegy a net az act led azeret meg villog csak nem annyit... Ha valaki tudna segyteni nagyon halas lennek az emil cimem:[email protected] vagy ide a forumba thx elore is.
-
shabba #26 Persze hogy vannak ilyen alternatívok, ezek indukálnak némi versenyt. Viszont ADSL terén ezek erősen csak a nagyvárosokban vannak jelen, azoknak is csak a frekventált részein, mert üzletileg ott vannak a legjobb megtérülési mutatók. Az ilyen cégek a vidékben nem igen látnak piacot, míg az olyan inkubens cégeknek akiknak országos méretben kell szolgáltatni ezeket a területeket is idővel sorra kell kerítenie(amiben BT azért igen jól teljesít, hisz közel 100%-os lefedettséget közelíti a szigetországban).
Viszont a nagyvárosok fontos piac a BT-nek is hisz az előfizetők többsége azért ott található, így az új alternatívok jobb ajánlatára neki is lépnie kell. Viszont ez a lépés már jellemzően részéről is szelektív, vagyis pl. ADSL2+ra ők is elsőre azon nagyvárosi részekben fejlesztenek ahol már más megjelent és a vidék kevésbé lesz fontos, ami azért tovább növeli a szakadékot város-vidék között.
De azért ez a versenygés az ami rávette azért BT-t hogy az általam is említett márciustól esedékes sávszél emelést meglépje up to 2Mbps-ről, up to 8Mbps-re. És azért azt látni kell BT ezt 5500 központban fogja végrehajtani közel 100%-os országos lefedettségben. Míg pl. az általad említett Be az 24Mbps-es szolgáltatását csak London 55 telefonközpontjában nyújta. De pl. a nagyobb versenytárs EasyNet is valami 300-400 központban van jelen saját infrastruktúrájával és kínál 8/1-es netet. Épp ezért a fogyasztók igen jelentős része számára nincs igazán választási alternatíva. Persze aki a Londoni soho-ban lakik akár több jó közül is válogathat, de a többség csak a BT vízein úszhat az árral.
De azért a BT legnagyobb riválisa még mindig a kábelnet fronton érdekelt NTL ami igen szépen vásárolgatott föl cégeket az elmúlt években, és igen komoly tőke háttérrel, igen aggresszíven terjedkedik és növekszik és tecnológialiag fejleszt. Ugye tavaly vásárolták föl a 2. legnagyobb kábeles céget a Telewestet, miközben ők voltak az elsőszámúak és így még nagyobbra nőhettek. És azóta újabb akvizíciókra vonatkozó lépéseket is foganatasítottak.(nagy meg akarjáj szerezni a Virgin mobilet) -
pwmosquito #25 Baromi jókat írsz, csak annyival szeretném kiegészíteni, hogy Angliában a BT mellett(akik le vannak maradva az ujdonságokkal) azért sok más szolgáltató is van, akik egész jó áron kínálnak korlátlan 8/1-es ADSL-t. Hogy konkrétumot is mondjak, én 28 fontot fizetek havonta, és ezért a pénzért a sebesség kb 900kb/s le, ill. 65kb/s fel szokott lenni.
Ráadásul már tavaly novembertől asszem, van full 24/1-es is, persze egyenlőre kevés helyen elérhető. -
shabba #24 Van tippem mire kellene neked a napi több giga feltöltés, gondolom P2P. Na most ez nem igazán fogja bővítésre motiválni a szolgáltatók. Ha mondjuk az lenne az érved hogy azért kell nagyobb upload mert videotelefonálni szeretnél, és ezért az értéknövelt szolgáltatásért akár hajlandó vagy havi további 3-4ezer forintot a kasszájukban hagyni és erre az előfizetők részéről tömeges igény mutatkozik, akkor a szolgáltató el fog gondolkozni azon hogy igen ezt meg kellene lépni mert hasznot lát benne. De az hogy neked jobb ratiod legyen P2P-ben az egy szolgáltató részéről nem igazán vált ki lépéseket a bővítésre, mivel ezzeé neki max többlet költsége van, várható haszon nélkül.
A jobb ping megint egy ilyen téma lehet, a szolgáltatóknak erre is vannak elképzelései az adatforgalom alkalmazás szintű priorizálásával. Pl. ha az előfizető hajlandó lesz havi egy-két ezret arra áldozni akkor mondjuk adott alkalmazás(legyen az mondjuk egy játék) adatcsomagjaik kiemelten kezelné a hálózatán a többivel szemben(pl. web,p2p). Kapnál mondjuk némi dedikált adatcsatornát és jobb priorítást a játék adatcsomagjaidnak, így nagyobb csúcsidei terhelés mellett is simábban,lagmentesen jobb pinggel tudnál játszani.
Vagy mondjuk videoszolgáltatás használ az előfizető de akadozik a video mert csúcsidőben maximumra jár közös gerinchálózati kapacitás. Ha vesz plusz pénzért priorítást akkor kevésbé fog akadni. Vagy VPN távmunkában dolgozik otthonról és hogy ezaz alkamazás még adakás mentesebben működjön, szintén némi kis plusz pénzért majd magasabb priorításon kezeli ezen adatcsomagokat a szolgáltató.
Vannak ilyen jővőbeli elképzelések világszerte a szolgáltatók részéről, eszközök is készülnek hozzá hálózati eszközgyártóktók, sőt egyes szolgáltatók jó ideje élnek is ilyen jellegű sávszélesség optimalizációval. Sajnos azt látni kell hogy ez egy profitorientált szolgáltatás mint bármi más, és az ügyfél aki többet fizet jobb kiszolgálásban fog részesülni mint aki kevesebbet. -
dez #23 Te egész (szak)cikkeket írsz hozzászólás gyanánt. :) -
shabba #22 Az ADSL igen erősen asszimetrikus. Az elsőgenerációs 8Mbps/0.8Mbps-et tud, az ADSL 12/1Mbps-et, az ADSL2+ pedig 24/1Mbps-et. Vagyis ahogy fejlesztették ez az asszimetria csak tovább nőtt.
Épp ezért a feltöltési kapacitás mértéke igen erősen limitált. Ha ezen belül még szegmentálni is kell a szerint hogy az üzleti ügyfélkörnek nagyobb képességű így jobban eladható csomagokat alakítsanak ki mint a lakossági csomagok esetén, akkor a lakossági mozgástere mégjobban leszűkül.
Az ADSL elérhető sebessége a vonaltávolság növekedésével arányosan drasztikusan csökken, ráadásul az ATM átvitel alapban igen magas az overhead, legoptimálisabb eset mellett is csak a kapacitás ~87% a valóban hasznosítható. A business ügyfelek esetén a szolgáltatók jobban odafigyelnek arra hogy a beígért sebességeket tartani is tudják így olyan sebességet választanak ami még igen gyakori vonaltávolság mellett is nagy százalékban tartható. Épp ezért 512kbps körül húzzák meg a határt, ha merészebbek akkor mondjuk 768kbps.
Ha a lakossági ez alá pocízionálják be akkor már elég beszűkült a mozgásterük, 128,256,384kbps-es sebességek maradnak, e mellett pedig igen nehezen lehetne biztosítani az általad említett fele vagy harmada arányokat. Régen amikor még kisebb csomagok voltak ez meg is volt, de ahogy nőnek a sebességek ez egyre kevésbé tartható. -
#21
A sebesség sok esetben fontos lehet, pl én naponta gigákat töltenék fel, ha lehetne. Játék esetén pedig nem csak a sebesség, hanem a válaszidő is számít (ping). -
shabba #20 Igazán nagy sebességet csak úgy lehet elérni ha új hálózati infrastruktúrát építenek ki a jelenlegi rézkábel alapúhoz képest. Ennek alapja az optikai kábel, ami vagy nagyon közel kerül a fogyasztóhoz, vagy teljesen elér hozzá, persze utóbbinál még jobbak az elérhető eredmények.
A cikkben említett büdzsé, 20 millió font/20ezer ügyfél alapján 1000 font/user a beruházási érték. Ez már elégséges lehet arra hogy új optikai infrastruktúra épüljön ki az előfizetőkig. Manapság erre legköltséghatékonyabban az PON-t használján ami a Passzív Optikai Hálózat rövidítéséből jön. Ennél a megoldásnál nem dedikált kapacitást kap az előfizető(mint pl. ADSL-nél) hanem egy közös optikai kapacitáson osztozik adott számú ügyfél(mint pl. kábelnetnél).
Többfajta PON változat létezik, a legrégebbi a BPON itt a sebesség 155-622Mbps/155Mbps között van és ez oszlik szét maximum 32 előfizető között. Az előfizetőnél lévő végpont természetesen egy 100Mbps-es ethernet végpont, és hogy milyen sebességű csomagot kap az már a szolgáltatón múlik. Ilyenből sok millió installált végpont van világszerte. A G-PON a legújabb, de még csak inkább teljedő fázisban lévő technológia, itt 2.5Gbps/1.25Gbps kapacitás osztódik jellemzően szintén 32 felé, de ez lehet akár 64-128 hogy költséghatékonyabb legyen. Ezenkén a PON-oknál jellemzően nem csak két csatornát használnak adásra és vételre, hanem opcionálisan létezhet egy harmadik broadcast is. Ezt a jelet mindenki szórásban megkapja, ahogy pl. kábeltv esetén a tv jelet, épp ezért tökéletesen alkalmas a régi szabványos analóg kábeltv-s jelátvitelre, így tökéletesen alkalmas a tv-jel átvitelére pont úgy mint kábeltv esetén koaxon. Ez még tovább növeli a felhasználhatóságát, hisz digitális TV sugárzással kombinálva több száz jó minőségű akár HDTV minőségű csatornát is kaphatnak az ügyfelek a netes sávszélesség zavarása nélkül. Persze az adatcsatornát fel lehet használni IPTV-re és más interaktivítást megkövetelő, pl. VoD szolgáltatások igénybe vételére kombinálva a párhuzamos TV szolgáltatással.
A legelterjedtebb PON változat az E-PON vagy GE-PON. Ez egy gigabites szinkron kapcsolódást oszt szét jellemzően 16-32-64 ügyfél között. A hatékonysága közel sem olyan magas mint G-PON-nál de úgy 800Mbps az kapacitás ami szétosztható, 32 előfizető esetén ez is akár 25Mbps/user kapacitásra elég. Ázsiai országokban ez a legelterjedtebb kapcsolódási forma optikai megoldásoknál, ezen alakítanak ki 100/100Mbps-es internet csomagokat. Költséghatékonysági okokból általában lespórolják a harmadik broadcast csatornát így ha TV szolgáltatást is nyújtani akarnak akkor csak az IPTV marad az adatcsatornából kialakítva. HDTV minőségű IPTV-hez azért ez a 25Mbps/user érték már elég határeset, oda jobb választás a G-PON. Egyébként az utóbbi hónapokban jelentette be pár gyártó hogy nekiláttak a 10 gigabites E-PON szabvány elkészítésnek, és épp a napokban szavazta meg a IEEE hogy hozzálássanak az szabvány kimunkálásához, ami úgy 2010 körül várható hogy kézzelfogható termékként realizálódik.
Egy nemrég megjelent új alternatíva ami inkább még csak szabványosítás előtti kísérleti fázisban van a WDM-PON. Ennél ahogy a neve utal rá minden végpont egy dedikált külön csatornán érkező jelet kap. A mostani tesztelésnél használt eszközök 16 csatornán 100Mbps-et visznek át a végpontra lakossági alternatívánál, de a gigabit is megoldható üzleti ügyfelek esetén. A PON egyik előnye hogy ahogy a neve is utal rá passzív megoldású így nem igényel aktív áramellátást azokon az osztódási pontokon ahol az egyes előfizetők optikai kábeleit leágaztatják. Ez pedig komoly fegyvertény kisz 1xűbb az infrastruktúra. A WDN-PON ezt még tovább növeli azzal hogy dedikált kapacitást ad a végpontokon szemben a többi PON osztott erőforrás megoldásaival, ezzel kvázi egy hybrid megoldás ami egyesíti a PON passzív tulajdonságait és az aktív ethernet dedikált kapcsolódását.
Ha az előbb említett 1000 font/user beruházási mutató alapján tippelnem kellene akkor vagy G-PON vagy E-PON lenne az ami szóba jöhet. Persze konkrét technológiát nem említ a times cikke így max találgatni lehet, de ha teljesen optikai alapú akkor igazán csak ezek jöhetnek szóba. Ezekkel 100Mbps-es Ethernet végponton maximálisan ekkora csomag alakítható ki, szóval épp ezért a 2Gbps messze nem reális. Már ott nem reális hogy az csak két darab gigabites kapcsolódással lehetne kialakítani aminek semmi értelme.
Amit el lehet érni legnagyobb kapacitás előfizetőnél az a szimpla gigabit. Ezt PON mellett nem igazán alkalmazzák, maximum üzleti kapcsolódásnál, ott lakosságinál 100Mbps a plafon. Gigabitet igazán csak aktív ethernet kapcsolódásnál szokás kialakítani, de aktív ethernetnél még a 100Mbps-is ugyanúgy egy alternatíva. Az aktív ethernet esetén egy Ethernet switch és egy user oldali végpont között kell a kapcsolatot megteremteni. Ez ha nagyon kicsi a távolság, pl. egy apartman épületen belül kábelezve lehet a kábel akár UTP is, de nagyobb távolságra csak az optikai kábel marad. Egy gigabites kapcsolat esetén egyértelműen optikai szálon kell kialakítani pont-pont kapcsolódást az előfizetőig ami roppant drága mulatság lesz. Épp ezért az ezen kapcsolódások jelenleg nem igazán elterjedt megoldások. Csak ott érdemes ilyen csomagot kialakítani ahogy nagyon optimálisak a körülmények így a legköltséghatékonyabban lehet kialakítani. Pl Hong Kong-ban kínál ilyet egy szolgáltató nem túl olcsó. Az igen egyedi körülmények teszik ott lehetővé azt hogy egy egész városra kiterjedő aktív ethertnet hálózatot építsenek ki. Először is csak azon felhőkarcoló apartman épületekben biztosítják a szolgáltatást ahol nagyon sok előfizető öszpontosul igen kis területen, így nagyon költséghatékony szolgáltatni. Ráadásul mivel a város igen kis alapterültetű és sűrűn beépített ezen felhőkarcolók egymáshoz igen közel vannak, így ezek hálózatba kapcsolása szintén csökkentik a szolgáltató hálózat építési költségeit. Ilyen optimális körülmények csak hasonlóan sűrűn beépített, jó vásárlóerővel rendelkező városokban lehetséges, épp ezért nincs is túl sok ilyen jellegű hálózat világszerte.
És akkor rátérve az eredeti felvetésedre. Attól mert a felhasználókhoz ilyen nagykapacitású végpontok épülnek ki, nem teszi evidenssé hogy ezzen lineárisan megnövelt up-down link felhordó vagy gerinchálózati kapacitások is létesüljenek. Ezek a lakossági szolgáltatások ugyanúgy best effort jellegűek mint bármely másik internet szolgáltatás. Pl. egy 100Mbps-es japán kapcsolódás esetén egy 32 felé osztott E-PON-on lóg egy előfizető ami 800Mbps közös kapacitást jelent. A központban vagy egy olyan több E-PON-okat összefogó eszköz ami akár 20-40 ilyen E-PON csoportot szolgál ki. Szóval egy ilyen eszközök már 40x32=1280 előfizető osztozik. Egy ilyen eszköz uplinkje jellemzően több gigabites kapcsolat, ritkábban 10gigabites. De jellemzően 1-2db gigabites uplink van. Utána több ilyen eszköz uplinkje aggregálódik egy switchben ami lehet hogy további gigabites, jobb esetben 10 gigás uplinkbe fut, ami már elér egy gerinchálózatra ami jellemzően 10 gigabites, esetleg többször 10 gigás.
A best effort jelleg miatt nem kell túlzottan brutális uplinkeket kiépíteni. Pl. a Hong Kongi ISP-nek van úgy 1 millió ügyfele jellemzően 100Mbps-es kapcsolódással. Ha ezt felszorzod az összes user oldali össz kapacitás 100Tbps ami tényleg brutális mennyiség. A gerinchálózati szakaszok ettől még ugyanúgy Nx10Gbps-esek ahogy más távközlési szolgáltatóknál világszerte. Pl. ennek a Hong Kongi ISP-nek is csak egyetlen 10Gbps-es port kapcsolódása van az ottani IX-re, mint ahogy pl. idehaza fatávnak a BIX-re.
Attól mert egy előfizetőnek nagysebességű kapcsolódása lesz, még nem jelenti azt hogy azzal arányosan többet is fog letölteni. Márpedig az adatmennyiség határozza meg a gerinchálózati kapacitás szükségességét. A letöltések mennyisége egy fogyasztónál a szokásaitól függően igen tág határok között mozoghat, de jellemzően egy idő után beállnak egy szintre. Ha valaki pl. 512kbps-es kapcsolat mellett havi 20GB-ot töltött le, az jellemzően nem igen fog ennél szignifikánsan többet tölteni akkor sem ha 2Mbps-es vagy ha 100Mbps-es kapcsolatot kap. Ha az volt a szokása hogy mondjuk letöltött heti öt sorozat epizódot meg webezett mellett, az attól mert 100x gyorsabb kapcsolatot kap a feneke alá nem igen fog jelentősen megváltozni. Tök fölösleges lenne 100x több dolgot letölteni, hisz megnézni úgysem nézne meg többet amit eddig.
A nagyobb végponti kapacitások kialakítása igazából a szolgáltatók részéről lehet fontos, hisz ezzen nőhet az eladható szolgáltatások köre, hisz megjelenthet az IPTV akár HD minőségben is. a VoD szintén akár igen jó minőségű videoanyagok formájában. Videotelefon, hangszolgáltatások és még egyéb további értéknövelt szolgáltatások csomagba építésével juthat a szolgálató ez által további plusz bevételekhez. Abban hogy az előfizető a netről többet töltsön, pl. warezt a szolgálató nem igazán érdekelt(főleg ha rontja a saját fizetős szolgálatósainak értékesítését). A szolgáltatót nem az motiválja a fejlesztésben hogy az előfizető adatszolgáltatásban még többet töltsön le és ennek akar megfelelni. A szolgáltató a fizetős szolgáltatások körét igyekszik bővíteni hogy azokból újabb plusz bevételekhez jusson.
Na ez jó hosszú lett, igen türelmes lehetett az aki végigolvasta. :) -
#19
Operation Flashpoint külföldi szerveren :)
És indítani szervert meg főleg nem lehet más játékokkal sem. Én a 128-al indítottam crashday szervert, 2-en csatlakoztak, és már laggolt. Meg amúgyis egy tetves képet is rohadt sokáig tart feltölteni.
Jó asszinkron benne van az adsl-ben, de Magyarországon, sajnos ez inkább ultra durva asszinkront jelent. Nálam az asszinkron mondjuk fele vagy harmad akkora, talán negyedakkora feltöltési sebességet jelent, mint a letöltés. Csakhogy most 8-ad akkora! De szerencsére már van normálisabb sebességeket normális áron adó szolgáltató, váltok is, ahogy lejár a szerzőtésem, a tíkkel. -
Mice #18 btw én nem kilobitet írtam... nem isdnről beszéltem... -
Mice #17 melyik gémnél van dugulás miatta? -
tbundy #16 128 kilobit pedig kevés -
Mice #15 már gémre...
-
Mice #14 128KB up nem tom hova nem elég... -
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#13
Végigolvastam, és csak 1 kérdésem maradt .. aztán gyorsan átfutottam a kommenteket is.. arra voltam kíváncsi, hogy mégis, ezt a 2 G-t hogy viszik ki. Mekkora az a "nagy ugrás" egyből FTTH (üveg a házig) ? :) Meg ahhoz brutálisan sok up-downlink is kell a net felé, még akkor is, ha max pár megabitet biztosítanak :]
De ezzel a SetTopBox-os bohóckodással az egész értelmét veszti. Habár "szegényebb negyedben" ahol nem alap a gép, oda jó .. -
pepe003 #12 Nem is 
Csak 64kb/s
-
shabba #11 A tekintetben azért komolyabb mint pl. a hazai tiger.hu féle megoldás hogy a 20 millió fontos állami pénz azért elég jelentős tétel. Persze azért ott van az egész mögött a politikai vonal ami visszont bizonytalanná teszi. Az egész mögött ott van hogy a Blair megmutatja hogy egy munkásnegyedben jobb netet lehet csinálni jelentős állami pénzsegítséggel mint a gazdag negyedekben.(minő véletlen). A politikusok ígéretei pedig mint tudjuk gyorsan elillanak miután learatták az ígéretekkel learatott babérokat. Talán pont azért tart ott a project megvalósításban mint 1 éve. -
ostroml #10 ez kb olyan mint amikkor egy data centerbe bérel valaki egy gigabites vonalat meg helyeket és azt továb értékesiti 20 gigabitre és ugy adja el hogy gigabit ... -
shabba #9 Azért érdekes hogy a Times egy éve ugyanerről a projectről még max 5Mbps-es sebességet írt.
http://www.timesonline.co.uk/printFriendly/0%2C%2C1-2-1433216%2C00.html
Azért 1 év alatt semmi nem gyorsul 400x-osára, főleg ha még mindig alig haladt valamit a megvalósulási fázisban. De ki tudja, lehet jővőre újra ennyit gyorsul és akkor majd 800Gbps-ről fognak majd írni. :) -
ostroml #8 mekkora kamu ... -
shabba #7 Az ADSL ami világszerte az egyik legelterjedtebb technológia - itt európában 83%-os a piaci rényaránya és ez növekszik - a nevében hordozza az asszimetrikus jelző, ami arra utal hogy a feltöltés jóval kisebb mint a letöltési ág. Ez azért van mert anno amikor a szabványt kitalálták, még a 90-es évek elején azzal számoltak hogy a hétköznapi emberek elsősorban letölteni fognak, a feltöltés nem lesz igazán fontos. Ugye akkoriban még nem tudhattak olyanról hogy P2P, torrent, videotelefon, online gaming és hasonlók.
ADSL esetében ha adnak is valamivel nagyobb feltöltést akkor az inkább jelemzően 384kbps körül van, a 768kbps-es tartományt inkább megtartják a premium vagy üzleti előfizetői csomagoknak. -
shabba #6 Az a gond az egésszel hogy kacsa, ennek ellenére igencsak terjed a nemzetközi netes sajtóban. Egyébként az egész project már több mint egy éves(nem most indult ahogy a cikkben szerepel), és nem sokkal haladt előre azóta sem. Legalábbis angol IT portálok is csak mosolyognak ezen a sületlenségen ami a neten e témában szárnyra kelt. Neves IT portálok 1xűen le sem hozták, ez jól mutatja a "hír" komolyságát.
Mellesleg ahol kicsit utána néztek, és előkerültek számadatok ott ez a 2Gbps már mint osztott gerincvonali szakasz jelenik meg, a fogyasztók felé pedig 1-24Mbps közötti sebesség jelenik meg. Ez pedig semmiben nem tér el egy gigabites uplinkű ADLS2+os infrastruktúra kialakításáról, ami egyáltalán nem egy világmegváltó újdonság, elég hétköznapi infrastruktúra manapság.
Ráadásul az eredeti hírben olyan mérhetetlen sületlenség vannak hogy hasát fogja az ember a röhögéstől. Pl. olyanok hogy ettől a 2Gbps-től a Telehouseban akár leolvadhatnak a biztosítékok ez olyan hihetetlen kapacitás.LOL. Egy adatközpontban ennél nagyságrendekkel nagyobb kapacitások futnak össze.
Arról nem is beszélve hogy a cikkben említett központ a Telehouse-nak semmi köze ezen projecthet. Az egy adatközpont ahol több nagy szolgáltató szerverterme található és ott van helyileg a LINX is, ami az angol "BIX". Azon nem kell csodálkozni hogy ez egy nagy területet magába foglaló épület ami fokozottan védet, csak épp ehhez a cikkben említett projectnek épp semmi köze nincs. Ott fut össze anglia és más nemzetközi szolgáltatók vonalainak többsége, ez a project ott csak egy a sok közül. Semmiben nem tér el pl. a hazai Interware serverhoteltől vagy a Tí adatparkjától, csak méreteiben nagyobb mivel az igények is nagyobbak mint itt a kis magyar piacon.
Szóval az egész mögött semmi nincs, csak egy nagy lufi, komoly angolok oldalak csak mosolyognak az egész sületlenségen. De aki tisztában van azzal milyen techológia megoldások léteznek gazdaságos lakossági kapcsolódások kialakítására az jól tudja ez a 2Gbps milyen légből kapott szám. Egyébként az egész eredeti hírben nincs semmi kézzel fogható konkrétum, csak ezzel a légből kapott 2Gbsp-tel dobálózik, de azt is totál általánosságokban teszi. Szóval nem szabad komolyan venni.
Az angol realítás nem ez. Ott is van egy "fatáv", egy helyi inkubens telco a British Telecom aki hasonlóan domináns piaci szereplő és a lakosság nagy része tőle veszi a netet. És ott is ADSL van. Ami jelenleg up to 2Mbps sebessége 2,6,20 és 40GB-es adatforgalmi korláttal. Mivel az angoloknál az adatkorlát és egyébb más fair use korlátozási mód igencsak széleskörben bevett szokás.
A BT egyébként valamikor március végén akarja up to 8Mbps-re emelni az ADSL kapcsolatok sebességét. Persze hogy mennyi lesz a valós sebesség az erősen a telefonvonalon elérhető minőségi jellemzők függvénye. 160kbps-7Mbps között bármi sebesség előfordulhat attól függően milyen távol lakik az előfizető a központtól és milyen minőségű a kábelezése. -
ThomasTheKoRner #5 Hát gondolom a 2 GBit/s-hez nem 128k up tartozik....
-
1hengeresVmotor #4 szerintem felesleges ez a túlzott fejlesztés lassan nem a letöltést kellene gyorsítani inkább az UP ot annak jobban örülnék nem a dc++ ra vagy akár a torrentre gondolok hanem inkább haveri társosággal egy jót játszani a neten vagy hasonló dolgok nah midn 1 hol vagyunk mi még ettől hogy " szegényebb kerületekben" ... vagy kisebb falvakban legyen eggyáltalán internet 
-
bokri #3 "elmaradottabb kerületek lakói"
én is elmaradot kerületben lakom! -
Invader #2 Soha. -
#1
Mikor lesz ez Magyarországon? :(