83
-
reloader #83 Nah jó, azért ha már itt tartunk a nagy NASA ősatyánál, kíváncsi lennék hány titkos iratot csempésztek el a szovjetektől anno űrrepülés terén, meg repülés előtte is volt már, úgyhogy akkor ilyen alapon a NASA segget csókolhatott volna a Wright fivéreknek, azokmeg ki tudja kinek. . . -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82
Az a baj, hogy mind az ESA, mind a NASA fényévekre van a megvalósítástól. Csak abban bízhatunk, hogy egyszer belelóg a kezük a bilibe és felébrednek.
Az ESA jelenleg még az emberes űrkutatásban is csak marginális szinten van benne. Sőt, még a végén lehet, hogy teljesen így is marad, mivel a tagállamok még a Clipper fejlesztésébe a következő két évre szánt ~60 millió $-t sem nagyon akarják összeadni. Magyarul beáltható időn belül (cirka 30 év) csak a NASA lehet képes embert eljutattni a Marsra...
A NASA létjogosultsága szerintem megszűnt az emberes űrkutatás terén.
Ehhez képest rajtuk kívűl nem sokan foglalkoznak vele...
Én úgy tudom, hogy a NASA elsődleges feladata az lenne, hogy új alternatívákat és módszereket dolgozzon ki, amiket valaki majd megvalósít,
A NASA elsődleges feladata az USA állami űrkutatási programjának felügyelete. Ebbe beletartozik minden, ami az űrkutatásba tartozik, a kutatóműholdaktól kezdve az emberes űrkutatáson át az állami csillagászati programok összefogásáig.
azonban a NASA-nak nincs jó ötlete
Volt egypár azért, pl. Venture Star. :)
Elindulhatna az űrturizmus, de az ellen kézzel lábbal tiltakoznak, bár nem értem miért.
A probléma az, hogy a NASA állami űrügynökség. Az ellenzők arra hivatkoznak, hogy az adófizetők pénzét ne költsék egyéni célokra.
A NASA, akinek nincs pénze emberes űrkutatásra
A NASA emberes űrkutatásra több, mint 4 milliárd dollárt költ évente. Ők költik a legtöbbet erre. Többet, mint az ESA, a kínaiak, a japánok és az oroszok együtt...
A kínaiakat majdnem kihagytam. Azok majd szép csendben nyitnak 2020-re a holdon egy mosodát, vagy egy éttermet.
Hát azért attól még messze vannak. Jelenleg másfél évente küldenek fel egy űrhajót, az is főleg kémtevékenységet végez a szóbeszédek szerint... -
gyozo #81 Miért? A NASA-nak talán van jobb, működő alternatívája Rutan 'vacak' rakétahajtóművénél?
Kötve hiszem.
Ha nagyon sarkítok és előveszem a lepesszimistább arcomat, akkor azt mondhatnám, hogy a V2 úgy hasonlítható a Űrkomphoz, mint amennyira a pattintott kő a csiszolt kőhöz. Valamivel jobb, de azért még mindig nem acél.
Gyerekcipőbe járunk emberes űrkutatásban. Ami 1960-ba sci-fi volt, az kellene legyen ma a valóság, nem pedig a 1970-es emberes űrkutatás színes, szélesvásznú kiadása. -
#80
nézd, nem kell velem egyetérteni. én csak úgy látom, hogy a világ erre fele halad. legfeljebb az tűnik kérdésesnek, hogy mennyi konfliktus árán jut el oda, de valahogy úgy tűnik, hogy adott, hogy merre haladunk, csak mintha hol ide, hol oda térne ki közbe az ember, mondjuk mintha az idő tengely lenne az egyenes és e körül spirálba haladnánk felfele és nem nyílegyenesen. de persze te gondolhatod másképp, szal nem tudom honnan jött neked ez a diktátor dolog. én így látom. és egy ilyen hozzászólás amúgy se elég hosszú ahhoz, hogy pontosan le is írjam, hogy miként. mindenesetre ha érdekel a téma leírhatom hosszabban is, ha meg hülyeségnek tartod, ok. -
dez #79 Nem rossz a magánkezdeményezés, de én valahogy nem örülnék, ha ez kimerülne a milliomosok napi szintű poénból magaslégkörbe küldözgetésében, közben tovább szennyezve a légkört ezzel a vacak rakétahajtóművel.
p.s. nem azért ébred fel az ember, mert a bilibe ér a keze, hanem épp azért álmodik "szépeket", és arra ébred, hogy a biliben a keze... ;) -
gyozo #78 Egyébként vicces, mert pont ugyanerre gondoltam reggel, amikor megint elcsíptem valamelyik TV-n egy tudományos hírnek álcázott sci-fi részletet, ahol éppen 2030-ra tették a Marsra szállást. Érdekes, minden évben hozzá adódik 10 év a dátumhoz, de érdemben senki sem tesz semmit.
Az a baj, hogy mind az ESA, mind a NASA fényévekre van a megvalósítástól. Csak abban bízhatunk, hogy egyszer belelóg a kezük a bilibe és felébrednek.
A NASA létjogosultsága szerintem megszűnt az emberes űrkutatás terén. Én úgy tudom, hogy a NASA elsődleges feladata az lenne, hogy új alternatívákat és módszereket dolgozzon ki, amiket valaki majd megvalósít, azonban a NASA-nak nincs jó ötlete és olyan, akinek pénze is lenne a megvalósításra végképp nincs. Elindulhatna az űrturizmus, de az ellen kézzel lábbal tiltakoznak, bár nem értem miért. Állami pénzből meg nem megy.
Mi marad? Sok tudóscsemete, aki NASA valamelyik rég elfelejtett laborában dolgozik valamin, amit rajta kívül ketten értenek a világon. A NASA, akinek nincs pénze emberes űrkutatásra, de ha lenne sincs igazából célja vele, mert ember nélküli szondákkal hatszor annyi tudományos eredményt elér. ESA, aki fut a NASA után, csak kicsibe és 5 évvel lemaradva. Az USA elnöke, aki bizonyos időközönként előad egy tündérmesét űrhajósokról gyerekeknek, akiket gyűjtőnéven választópolgárnak hívnak. Rutan, akit adminisztratív úton ellehetlenítenek.
A kínaiakat majdnem kihagytam. Azok majd szép csendben nyitnak 2020-re a holdon egy mosodát, vagy egy éttermet. -
#77
Nos igen, kibuktam picit a végére, még ha azt is hittem hogy viccböl -
#76
"szvsz. a jövő társadalmában, három pillérnek az egyensúlyára kell figyelni…"
ennél egyszerűbb a dolog szerintem, csak arra kell figyelni, ill. megelőzni hogy a jövő embere nem menjen ’’tilt’’-ra. Ugyanúgy mint a pókerben, ennyi az egész titka. Hogy mi kell ehhez, van róla sejtésem, de nincs energiám belemenni.
Tehát amíg a mi saját belső pilléreink sincsenek kiegyensúlyozva addig a társadalmunk sem nagyon lehet, és ráadásul fordítva is igaz kell hogy legyen, tehát..
Persze nem azt mondom hogy én kéne hogy legyek az a ’’diktátor’’ aki a helyes útra lök, de ha nem hagytok más lehetőséget gyerekek, fel kell álljak?
-
#75
szvsz.: ha kimegyünk a Holdra, meg a Marsra, az segíteni fogja az egymás iránti tisztelet, elfogadás, a Föld méretének a világegyetemben való helyénkezelésének terjedését. (az emberek - egyre többen - látni fogják, mennyire is kicsi, törékeny valami az a Föld, ami most olyan végtelenül nagynak tűnik) ez egy.
a másik, hogy jelenlegi elképzelés, hogy "demokráciát és kapitalizmust mindenhova", ez így szvsz. nem fog menni, egyre inkább csak szüli majd a feszültségeket.
szvsz. a jövő társadalmában, három pillérnek az egyensúlyára kell figyelni. a communista, a fundamentalista és a kapitalista pilléreknek. jelenleg ez a három talán Kínában jelenik meg együtt legmarkánsabban, ott lehet látni, hogy képes együtt élni a három.
ugyanakkor, ha jól belegondolunk minden emberben megvan mindhárom, persze némileg változó mértékben. de minden emberben van segítőkészség, szociális igény (communist, és például érdemes ilyenkor a fájlcserélő hálózatokra gondolni, ha már sztech oldalon vagyunk), van vallási vagy éppen ateista (vagy nevezzük tudománynak) hit (fundamentalista) és a verseny is átszövi így-úgy mindenki életét (kapitalizmus). ezt három pillért valami oly módon kéne helyén kezelni, hogy 1. mindenki ismerje meg más vallását és a sok vallást összekötő történelmet (ezzel esetleg a fundamentalizmus fogát ki is lehetne húzni, azaz talán eltünnének az ebből adódó harcok, ugyanakkor a vallás része maradhatna - régiónként eltérő módon, pl: arab, indiai, stb. - az emberek életének) 2. a communist eszmék a rászorulók és a szociálisan alacsony helyzetben lévő közt terjedhetnek, így valamiképp arra fele nyitni (pl. fájlcserélő hálózatokon csak egy x Bruttó hazai termék/fő-n túli országokban lenne illegális a tartalomcsere, de ez most csak egy hirtelen ötlet volt)
mindez nagyjából eredményezhetné azt, amit te is írtál, hogy "meg tudnánk fogni egymás kezét", nem "művelnénk egymással" semmi kirívó rosszat, ez a "nagy egyéniség" dolog is kevésbé lenne szembeötlő volna.
ugyanakkor, az 50 év, nos, olyan szempontból sok csak, hogy nem éljük meg :) de ha belegondolsz, hogy pl. az űrkutatás terén mi változik egy-egy nap, tíz év meg csak 3560 ilyen nap, és 50 év is csak 5-ször ennyi, szal ha így nézed, akkor ha 2030-ra tényleg a Marson leszünk az egész szép eredmény. -
#74
Persze hogy hosszu tavu celokrol beszelunk, de valoban olyan hosszu tavu celok kellenenek hogy legyenek ezek?
Nem tudhatom pontosan milyen arculattal talalkozunk ez sok mindenen mulik.
De vegyuk sorba az ideainkat, elszaladnanak ha meglatnanak, gumicserere sem meltatnanak.
Azt tudom hogy en mar kint szeretnek lenni, es ahhoz meg kene fogni egymas kezet. Mert lehet hogy itt most sokan vagyunk, de odakint egyedul lennenk, ha azt latjak amit itt muvelunk egymassal, azt hogy mindenki nagy egyeniseg, meg nagyon okos, akkor ugyan mire fol kapnank egy csoppnyi respektet is? Elhinnek hogy egyutt tudnank veluk mukodni barmiben is, ha kapunk valamit viszonozzuk, hatat lehet nekunk forditani?
valosagban elek vagy nagyon nem? :)
szerintem ha mutatnank tiszteletet egymas fele, itt alfoldon, megtisztelnenek minket egy kis bizalommal.
Persze menjunk ki a holdra marsra stb, mutassuk meg hogy tudunk valamit magunktol is, de ne feledkezzunk el a hazunk tajarol sem. Ez egy olyan project amihez a csalad minden tagjara szuksegunk van, anyura is, a nagyira, mer nem olyan hulye mint amijennek kinez, a kis kolokre is mert vannak jo otletei, nem ragozom.
rendben, ugy tunhet mire ez megvalosul min. 50 lassu ev, de utana ezen a sima talajon, pikpakk, beszarszbehugyozol, magad hoz sem tersz, es sajat hajod van... :DDD -
#73
A Hold kolonizációja azért van képben, mert továbbra is a legkönnyebben elérhető, szomszédos égitestről beszélünk. Ha bármi probléma lép fel, a Holdra eljutni, vagy onnan visszajönni még mindig csak cirka 3 nap egy esetleges vészhelyzetben, míg a Mars esetén ugyanez függően a bolygók állásától legalább három hónap, de akár egy év is lehet. Nyilvánvaló, hogy kisérleti telepnek, ahol a későbbi kolonizációs technikákat csiszolhatják, a Hold a legideálisabb hely. De még ez esetben is évtizedekről beszélünk, erősen valószinűtlen, hogy 2020 elött létrejönne az első permamens Holdbázis, és ahogy most állunk, 2050 elött az első tartós Marsbázis sem valósul meg. Itt hosszú távú célokról beszélünk.
Ami az "arculatot" illeti, ott még egy dolgot figyelembe kellene venni: honnan tudod, hogy milyen "arculata" lesz azoknak, akikkel összetalálkozunk? -
#72
Nem, nincsen gondom a valosag es a stb elvalasztasaval, de kozel sem olyan vilagos az mint amilyennek neked tűnik, nem tudom melyikunk jar rosszabbul :) remélem mindketten jól járunk. H
asznaltam pontot az SSi utan, tahat az meg bele fer. A negativ jelzoket az az utani leirt dolgokra ertettem
ISS-t ertettem SSi alatt, elnezest.
De azt tovabbra sem hajlando figyelembe venni senki, hogy a jelen arculattal ami most minket itt a foldon globalisan jellemez, miert akarja barki is akar a csak a holdat is kolonizalni.
Mindenki csak megy a feje utan, erre utaltam Picard kapitannyal. Mindenki azt helyettisiti be oda amit akar.
-
#71
Az oroszoktol vettek most az amerikaik egy hiperszuper raketat vagy kipufogo rendszert vagy mit, visszatero hajokhoz, sokkal durvabbat hatekonyabbat amit el tudtak kepzelni az amcsik, kalas mintára mukodik, 30 evig porosodott egy rakat sziberiaban, nem tudom miert, nincs meg a cikk, Elet es Tudomany-ban olvastam , kb 3 honapja, ehhez barmi info?
Ha jól rémlik, te az NK-33-ra gondolsz. Ez a szovjet N1 óriás-hordozórakétához készült (az amerikai Saturn V. ellenpárja), de túl későn készült el, és ezért kerültek "talonba". A Kistler K-1 hordozórakétához vásároltak belőle egy jópár darabot, de a K-1 fejlesztése anyagi problémák miatt enyhén szólva nehezen halad, nemrég született döntés a csődeljárása ügyében, aminek a részeként az alkalmazottak egy részét elbocsátották.
Amugy meg, ez a ficko tuti be fog fuccsolni, nem all moge komoly toke, nem az a tipus akiben meg bizhatnanak, es ezen nem valtoztatnak az eredmenyei sem.
Miért is? Burt Rutan évtizedek óta elismert repülőgéptervező, a Scaled Composites kis méretéhez képest meglehetősen elismert és nagyra tartott cég.
meg a SSi. marsra embert, legnagyobb gyokerseg, kinaiak is minek akarnak most a holdra embert rakni? megmondom en, buszkesegbol, hiusagbol, ez a csoka is amit lok itt felettunk a cikkben , szanalmas. az a baj, nem tudjuk egyenenkent a hasznosra forditani az idonket, ezert van meg mindig szuksegunk allam bacsira
Ha az ISS-re gondolsz, akkor ott tudományos kisérleteket akarnak lefolytatni, amelyeket máshol nem igazán lehet megvalósítani. Az emberes Marsutazás egy apró lépés a kolonizáció felé, ugyanis a hosszú távú cél mindenképpen az. A kínaiak és az amerikaiak meg azért akarnak a Holdra menni, mert egy Holdbázis több szempontból is hasznos lehet, első sorban mint egy lehetséges indulópont a távolabbi missziók számára, másfelől pedig egy kisérleti telep a későbbi kolonizációs technikák számára.
Ha szerinted ez gyökérség, akkor valószinüleg csak túl szűklátókörű vagy ahhoz, hogy átlásd az egészet...
de hala az egnek, a technikai "fejlettsegunk" ad nekunk meg egy par szaz evet hogy felnojunk a feladathoz annyira hogy tisztessegesen be tudjunk mutatkozni az oda kint levoknek, es ne Picard fele forro fejuek mogott keljen lepkednunk
Remélem azért a valóság és a képzelet közötti különbség értelmezésével nincsenek gondjaid... -
#70
abban viszont igazad van, hogy idővel a Rutan féle munkáknak (mellesleg sehol nem fikáztam le, de nem egy nagyságrend azzal, amit csak pl. a különböző meghajtásokkal kapcsolatban mutat a Nasa) köszönhetően lesznek feladatok amire a Nasa-nak sok-sok nagyságrenddel kevesebbet kell majd költenie, pl. orbitális repülés, orbitális űrállomás, műholdak pályára állítása... szal nyer ezen majd a Nasa is, meg egyáltalán az USA állami játszadozásából átkerül a hétköznapok (igaz egyenlőre a gazdag hétköznapok) világába az űr "meghódítása"
Rutan részben ezért kritizálja a NASA-t. A NASA ugyanis füle botját sem mozdítja az olcsó űrbe jutattást igérő cégek megkeresésének, akik támogatást keresnek. Lehetne említeni pl. a Rotary Rocket céget, és Roton űrhajójukat, de vannak más példák is.
Szerintem a szavak mögött ott bujkál az, hogy Rutan a NASA azon döntéseit kritizálja, miszerint csak a "nagy" ipari óriásokkal ül le, és a kicsikkel nem is foglalkozik... -
#69
Ha a SC féle űripari cégek némi állami támogatással már a 70-es évek végén létrejöttek volna, akor a NASA-nak nem kellene azzal foglakoznia, hogy olyan űr alapinfrastruktúrális elemeket fejlesszen és tartson fönn, mint a shuttle, meg a ISS. Hanem csak igénybe venné egy-egy repülés/kísérlet erejéig az ilyen rendszereket.
Van egy rossz hírem: a NASA nem tart fent ilyen alapinfrastruktúrális elemeket. Ehelyett megbíz fő- és alvállalkozókat, hogy csinálják meg. Ez a kezdetektől fogva így megy arra felé, a teljes Shuttle rendszert pl. az USA (United Space Alliance) üzemelteti, amelynek a két fő részese a Boeing és a Lockheed cég. A gond inkább itt van: az ipari lobby keményen rájátszik a NASA megrendelésekre, és ez az, ami miatt a költségek "kissé" elszaladtak. Sajnos ez a CEV-nél sem lesz másként, elég abba belegondolni, hogy az USA (a cég) részese mindkét CEV-aspiráns tervnek. Érdekes, mi? :)))
Amúgy az SC ha jól rémlik valamikor az 1980-as években jött létre, és eredetileg repülőgépekkel foglalkoztak, mégpedig kompozit műanyagból épülő repülőgépekből (innen ered a nevük is), Rutan több állami megrendelést is végzett már (pl. épített B2 makettet 1989-ben a Northropnak radarsugár-visszaverődés tesztekhez, épített kis méretű csapásmérő repülőgép demonstrátort (ARES), stb.).
Marha hülyen néz ki de tény, hogy a shuttle rendszer fő elemeit felhasználó de lényegében egyszerűsített Boeing féle CEV olcsóbb és hatékonyabb, mint a jelenlegi rendszer, amellett hogy valszeg biztonságosabb is lesz!
Biztonságosabb lesz? Valószinüleg igen.
Olcsóbb lesz? Erre nagyon kiváncsi leszek. Abban elég biztos vagyok, hogy így is igencsak drága lesz... -
#68
de hala az egnek, a technikai "fejlettsegunk" ad nekunk meg egy par szaz evet hogy felnojunk a feladathoz annyira hogy tisztessegesen be tudjunk mutatkozni az oda kint levoknek, es ne Picard fele forro fejuek mogott keljen lepkednunk -
#67
ejj, mivel nincs eselyem belathato idon belul Han Soloval Csubakkázni a tobbi tipusu urutazas meg nem erdekel, ill. talan meg az enterprise parancsnoki hidja ami bele fer, ezert azt javaslom, elobb ido utazasra vagy ter hajlitgatasra az orok elet elixirjebe fektessek a rengeteg lovet, es csak utana repkedjunk korbe a foldet gen manipulaltan. addig ez csak penz kidobas. a tobbire eleg a szonda is. meg a SSi. marsra embert, legnagyobb gyokerseg, kinaiak is minek akarnak most a holdra embert rakni? megmondom en, buszkesegbol, hiusagbol, ez a csoka is amit lok itt felettunk a cikkben , szanalmas. az a baj, nem tudjuk egyenenkent a hasznosra forditani az idonket, ezert van meg mindig szuksegunk allam bacsira.. 
-
#66
Amugy meg, ez a ficko tuti be fog fuccsolni, nem all moge komoly toke, nem az a tipus akiben meg bizhatnanak, es ezen nem valtoztatnak az eredmenyei sem. de uttoronek jo lesz o is! halas vagyok neki.
civil urhajozasnak akkor jon el az ideje, ha a komoly multik ugy itelik hogy itt az ideje, de nem a ket szep szemunkert fogjak letenni hozza az alapokat, nem is azert mert amikor kisfiuk voltak latni akartak a foldet hold tavlatbol. tahat a civil urhajozas jovoje valahol 200 evvel arrebb fekszik, ugyertem a mijenk, kis embereke, addig max diplomas banyaszkent tehetjuk ezt meg hibernaltan.
-
#65
Az oroszoktol vettek most az amerikaik egy hiperszuper raketat vagy kipufogo rendszert vagy mit, visszatero hajokhoz, sokkal durvabbat hatekonyabbat amit el tudtak kepzelni az amcsik, kalas mintára mukodik, 30 evig porosodott egy rakat sziberiaban, nem tudom miert, nincs meg a cikk, Elet es Tudomany-ban olvastam , kb 3 honapja, ehhez barmi info? 
-
levy668 #64 Hmmm szép jövőkép....
A nasa haldoklik relatíve, jönnek a magáncégek, lövöldözik fel különböző űrjármű megoldásaikat, aztán a mi nyakunkba hullik majd az egész
-
_Vegeta_ #63 + -
Anteris #62 ejha, nem eccerü pajesza van az ürgének. úgy néz ki vele mint valami falusi bőllér : ) -
#61
látom megértetted amit írtam -
_Vegeta_ #60 Azert a Nasa nem csak egy temaval foglalkozik. -
#59
szal Rutan 30 millióból csodát tett (feljutott 100 km magasra), a Nasa meg 16 milliárdból a farkát vakarja? (a Marson gyűjt infókat, meg az üstökösökből nyer ki infót...) végülis... így is lehet lehet nézni... 
abban viszont igazad van, hogy idővel a Rutan féle munkáknak (mellesleg sehol nem fikáztam le, de nem egy nagyságrend azzal, amit csak pl. a különböző meghajtásokkal kapcsolatban mutat a Nasa) köszönhetően lesznek feladatok amire a Nasa-nak sok-sok nagyságrenddel kevesebbet kell majd költenie, pl. orbitális repülés, orbitális űrállomás, műholdak pályára állítása... szal nyer ezen majd a Nasa is, meg egyáltalán az USA állami játszadozásából átkerül a hétköznapok (igaz egyenlőre a gazdag hétköznapok) világába az űr "meghódítása" -
#58
Itt egyesek jönnek, hogy a SC soha nem fog olyan "komoly" dolgokat építeni, mint a shuttle.
Én meg azt mondom remélem is!
A shuttle gyakorlatilag elérte a technikai rendszerek határát. Teljesen értelmetlen, és csak pazarlás olyan feladatokra egy ilyen rendszert fenntartani, amit sokkal egyszerűbb eszközökkel is meg lehet oldani!
Marha hülyen néz ki de tény, hogy a shuttle rendszer fő elemeit felhasználó de lényegében egyszerűsített Boeing féle CEV olcsóbb és hatékonyabb, mint a jelenlegi rendszer, amellett hogy valszeg biztonságosabb is lesz! -
#57
Szerintem az a gáz, hogy a NASA nem csak alapkutatást végez. Ha a SC féle űripari cégek némi állami támogatással már a 70-es évek végén létrejöttek volna, akor a NASA-nak nem kellene azzal foglakoznia, hogy olyan űr alapinfrastruktúrális elemeket fejlesszen és tartson fönn, mint a shuttle, meg a ISS. Hanem csak igénybe venné egy-egy repülés/kísérlet erejéig az ilyen rendszereket.
Jelenleg a NASA fenntart egy saját kis űrháttéripart, amit csak arra az évi néhány fellövésre vesz igénybe, az év többi részében meg csiszolgatják a szerszámot. Ennél nem igazán lehetne drágábban csinálni a dolgokat!
Másrészt a SSO-ban is azért ott volt az alapkutatás, és egyáltalán nem kell lefikázni: elforduló szárnymechanizmuson alapuló aerodinamikai kormányzás, illetve a hibrid rakéta meghajtó rendszer!!!!!
Egyiket sem a NASA-tól vették kölcsön! -
#56
Most is egyetértek az álláspontoddal, de most valahogy nincs kedvem beléd kötni;) -
_Vegeta_ #55 Hat igen, kicsit tobb lóvé kene a NASAnak, de ha egyszer amerika haboruzni akar.
Cifu: A vitatok tenyleg erdekesebb volt a cikknel. ;> -
#54
Erősen offtopic ez már, részletesebb kitárgyalásra javaslom a Haditechnikai Topicot, ott válaszolok. :) -
Invader #53 "The CVN-78, which is also often referred to as the CVN-21 - signifying the carrier for the 21st century - is expected to cost more than $12 billion, a price tag that includes development and design to be used for follow-on ships as well. Though much of the costs have already been funded, the two biggest payments - for about $2.8 billion apiece - are expected to come in 2007 and 2008. If the ship gets delayed a year, the big payments will come in 2008 and 2009."
Valószínűleg az okozhatja ezt a nagy eltérést az általad, és általam említett számokban, hogy a minnél kisebb sorozat készült el a hajóból addig amíg a költséget közlik, annál kevesebb szeletre oszlik a fejlesztés teljes költsége, amit viszont hol hozzáadnak a hajók tényleges gyártási költségéhez, hol nem.
Nekem ez a megérzésem. Persze úgy bűvészkednek az amerikai adófizetők pénzével ahogy akarnak, nem az én gondom :)
-
Invader #52 Tényleg, mennyi lehet egy taskforce-ban az anyahajó körűl bóklászó cirkálók, fregattok, tengeralattjárók stb. összértéke az anyahajóéhoz képest? -
Invader #51 Ja, ezt most én is megtaláltam egy másik site-on...
Ezek alapján tényleg soknak tűnik az a 6.5M $, pláne '83-as áron...
Lehet, hogy tényleg a kettő együtt annyi, vagy lehet beleszámolták a maintenance költségeket is, esetleg ad absurdum egy ilyen CVN taskforce többi egységének árát + repülőgépeket is beleszámolták?
Persze az se kizárt, hogy a számokkal bűvészkedtek...
Vagyhogy a (relatíve) nagy sorozat miatt a későbbiek olcsóbban készültek volna?
Nemtom. -
#50
Pardon, de az egy kicsit soknak tűnik (esetleg a kettő eggyütt?)...
Itt mintegy 3.5 milliárd $ említenek a CVN-72 esetén, ez a beszerzési ár. További mintegy 2 milliárd dollár a kb. 15 év utáni felújítás, a reaktorok üzemanyagcseréje, stb. Itt megvannak egy 1997-es költségkimutatás keretszámai, 1997-ben egy Nimitz-osztályú hajó 4 milliárdba került. -
Invader #49 Cifu, utánanéztem :
A CVN72 és CVN73 darabja 1983-as értéken számolva (a megrendelés éve) 6 milliárd 559 millió dollár.
Nem pedig 'rongyos' 2 milliárd körüli összeg, mint egy B2A :)
Persze ebben a hajón kívűl semmi nincs benne, a repülőpark még minimum 1 milliárd $
-
Caro #48 Azért az űrsikló viszont már elég öreg, szóval volt ideje a hibáknak "elbújni". Mert mindent nem tudnak átvizsgálni.
Nézd meg a Columbia-ig mindig ott volt a szigetelő leszakadása. És addig nem foglalkoztak vele.
És utána is leszakadt. Szóval biztonság szempontjából nem olyan jó.
Ha ebben a pillanatban lőnének fel 1000 űrsiklót(20 éveset), és 1000 SSO-t, űrsiklóból jönne vissza kevesebb.
Persze, az űrsiklóról lehet műholdat indítani, de azt lehet Ariane V-ről is, és sokkal kevésbé veszélyes, mellesleg olcsóbb. -
#47
azért a Virgin Galactic tervei már nagyon szépek: ha kész a SST, ami ugye a 7 utason kívül még 2 fő személyzetet is szállít meg, méghozzá egész tűrhető kényelemben (állítólag mint mondjuk egy kisrepülő), akkor beindítják a SS3 projektet, ami már orbitális űrrepülés lesz (így pályázhat az 50 milcsis Americas Space prize-ra) és még az is lehet, hogy valamifajta űrállomásokhoz csatlakozhat (Bigelow űrmodul), sőt Tier 3 néven már az orbitálison túli repülésen is gondolkodnak -
Equ #46 "Mi az, hogy _komoly_ dolog?"
Ismétlem, a baj az, hogy itt sokan az űrsiklóhoz hasonlítgatták ill. azt próbálták lehúzni, így a komoly dolgot én is ahhoz viszonyítom amit egy űrsikló tud. Ha majd burt olyan eszközt épít ami összehasnlítható tudású az űrsiklóval és repült vele 100x akkor majd meglátjuk melyik is a jobb választás...
"Arra, amire kellett Rutannak (hogy megnyerje az X-Díjat), arra jó volt. "
Szerintem is. Ezért nem kéne egy lapon említeni se az űrsiklóval, főleg nem biztonság téren és értelmetlen az űsikló 100 bevetéséből bekövetkezett 2 tragédiáját hasonlítgatni egy gyakorlatilag "semmit se tudó" kabinhoz, ami 2x felrepült és visszazuhant, igen kritikus helyzetek közepette...
"Nem túlzás olyasmit elvárni tőle, amire nincs szüksége ehhez a feladathoz?"
Nem túlzás az űrsiklóval hasonlítgatni bármilyen téren?
No de azt hiszem a témát kiveséztük így részemről lezárva, amit akartam elmondtam már, csak ismételni tudnám magam... :) -
#45
Mi az, hogy _komoly_ dolog? Az SSO megcsinálta, hogy felrepült 100km magasra, és visszajöt. Elsőként civil, nem állami tulajdonú gépként. Az első amerikai "űrhajós", Alan Shepard is csak ennyit csinált meg Mercury kabinjában. -
#44
És komolyan gondolod, hogy ez a % a "bádogdoboznál" és az űrsiklónál megegyezik vagy egyáltalán közel van? Mert én ezt erősen kétlem. Persze, egyik sem garantálhat 100%-os biztonságot, de éppeszű ember valószínűleg az űrsiklót választaná...
Jelen pillanatban a világűrbe három eszköz képes embert feljutattni: az amerikai űrsikló, a Szojuz és a Sencsou. Az SSO két utat tett, utána elment dísztárgynak. Arra, amire kellett Rutannak (hogy megnyerje az X-Díjat), arra jó volt. A magam részéről nem kételkedem jelenleg abban, hogy az SST (a Virgin Galactic zászlaja alatt) képes lesz majd megfelelő biztonsági mutatókat teljesíteni.
...egyszerű anyagokból, szigetelésből, védelem nélkül stb-stb?
Nana, azért az SSO becsülettel elvégezte azt, amire készítették. Nem túlzás olyasmit elvárni tőle, amire nincs szüksége ehhez a feladathoz?