Újabb részletek a következõ Windows-ról
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#136
Gondoljatok bele abba, hogy egy fordított helyzet még a maihoz képest is mennyivel nonszenszebb lenne: ha a 90%-os piaci részû, ingyenes, OpenSource fejlesztésû, megbízható, Linux-al szemben egy marginalizálódott, viszonylag drága és kevésbé biztonságos Windóznak kellene a piaci részesedést növelnie.
Szerintem abból, hogy a Linuxnax elég jó esélyei vannak a jelenlegi helyzetben, legalább is jóval jobbak, mint egy fordítottban a windóznak, nagyon is jól látszik, hogy merre halad a világ, és ki is az aki útjában áll a fejlõdésnek, változásnak.
Akinek nem inge ne vegye magára!
Szerintem abból, hogy a Linuxnax elég jó esélyei vannak a jelenlegi helyzetben, legalább is jóval jobbak, mint egy fordítottban a windóznak, nagyon is jól látszik, hogy merre halad a világ, és ki is az aki útjában áll a fejlõdésnek, változásnak.
Akinek nem inge ne vegye magára!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#134
milyen jól látod :P
<#email>
<#email>
#132
"húzós biztonsági beállítások vannak"
Akkor a mondandóm második fele érvényes. Amennyiben másfél egység sugarú Jancsika felrakja a Linuxot egység sugarú Józsikának, abban az esetben a következõ dolgok fognak elhangzani a használat során:
- Miért nem megy az a !+%+""!/!%
- Állítsd be úgy, hogy engedje!
- Miért nem tudod beállítani?
- Miért nem mûködik? Pedig beállítottad, hogy engedje.
- $%^#@$%^ ez az egész.
Ha ez elég gyakran fordul elõ, annak Windows lesz a vége, mert "ahhoz értek". Persze nem ért. :)
Akkor a mondandóm második fele érvényes. Amennyiben másfél egység sugarú Jancsika felrakja a Linuxot egység sugarú Józsikának, abban az esetben a következõ dolgok fognak elhangzani a használat során:
- Miért nem megy az a !+%+""!/!%
- Állítsd be úgy, hogy engedje!
- Miért nem tudod beállítani?
- Miért nem mûködik? Pedig beállítottad, hogy engedje.
- $%^#@$%^ ez az egész.
Ha ez elég gyakran fordul elõ, annak Windows lesz a vége, mert "ahhoz értek". Persze nem ért. :)
#131
"Minden rendszer annyira biztonságos, amennyire a használója ért hozzá és beállítja. Defaulton egy Linux sem biztonságos. Namost visszatérve az egységsugarú Józsikára, nem gondolod, hogy mindegy, hogy hogy tervezed/építed fel, ha Józsika szarul állítja be és ráklikkel mindenre, ami mozog/Free/XXX?"
Ezzel vitatkoznék, a régi redhatos idõkben ez lehet, hogy igaz volt, de most már SELinux a default és alapvetõen húzós biztonsági beállítások vannak, úgyhogy nem csak az useren múlik. Abban egyetértünk, hogy az useren sok múlik, és a hülyesége határtalan, de nem minden.
Ezzel vitatkoznék, a régi redhatos idõkben ez lehet, hogy igaz volt, de most már SELinux a default és alapvetõen húzós biztonsági beállítások vannak, úgyhogy nem csak az useren múlik. Abban egyetértünk, hogy az useren sok múlik, és a hülyesége határtalan, de nem minden.
#130
"Viszont ne keverjük össze ezt azzal, hogy milyen biztonságos egy rendszer, ami pedig legfõképp a tervezésbõl/felépítésbõl következik."
Minden rendszer annyira biztonságos, amennyire a használója ért hozzá és beállítja. Defaulton egy Linux sem biztonságos. Namost visszatérve az egységsugarú Józsikára, nem gondolod, hogy mindegy, hogy hogy tervezed/építed fel, ha Józsika szarul állítja be és ráklikkel mindenre, ami mozog/Free/XXX?
Minden rendszer annyira biztonságos, amennyire a használója ért hozzá és beállítja. Defaulton egy Linux sem biztonságos. Namost visszatérve az egységsugarú Józsikára, nem gondolod, hogy mindegy, hogy hogy tervezed/építed fel, ha Józsika szarul állítja be és ráklikkel mindenre, ami mozog/Free/XXX?
#129
azt mondják, h az egyik legjobb védekezés, ha nem rendszergazdaként vagyunk bejelentkezve. nos, én ezzel úgy vagyok, h inkább legyen vírusos a gépem, de ne kérje félmásodpercenként a jelszót, minden kattintás után. (értjuk a költõi túlzást, igaz?)
informatikai biztonságtechnikában azt mondjuk, h az a legbizonságosabb rendszer, ami ki van kapcsolva. de mivel ez elfogadhatatlan, ezért úgy kell elérni a megfelelõ biztonsági szintet, h az óvintézkedések ne zavarják a felhasználást. na, sztem a jelszó (azonosítás) kérése pont ilyen zavaró tényezõ.
informatikai biztonságtechnikában azt mondjuk, h az a legbizonságosabb rendszer, ami ki van kapcsolva. de mivel ez elfogadhatatlan, ezért úgy kell elérni a megfelelõ biztonsági szintet, h az óvintézkedések ne zavarják a felhasználást. na, sztem a jelszó (azonosítás) kérése pont ilyen zavaró tényezõ.
#128
akkor reméljük, hogy mire elterjed a linux, addigra minden emberre a földön jut 1 disztribúció, így a vírusok elterjedésének esélye gyakorlatilag 0 lesz.
#127
"Ugye azt mindannyian elfogadjuk, hogy minél elterjedtebb egy rendszer, annál többet igyekeznek hibát találni és kihasználni benne? (vírus)"
Igen. Viszont ne keverjük össze ezt azzal, hogy milyen biztonságos egy rendszer, ami pedig legfõképp a tervezésbõl/felépítésbõl következik.
Igen. Viszont ne keverjük össze ezt azzal, hogy milyen biztonságos egy rendszer, ami pedig legfõképp a tervezésbõl/felépítésbõl következik.
#126
Pontosan, az elterjedtség is számít, pontosítva az, hogy mennyi közös rész van egy vírusban. Minél több a disztribúció -> annál kevesebb a vírus esélye.
#125
azt honnan szeded, h az IE 60mega?
az xp elég (sõt nagyon) gyorsan betöltõdik nem tudom mi a bajod vele. ha bejelentkezés után sokat tölt, az valszeg a tûzfal vagy a vírusírtó hibája. meg kell nézni mi okozza és változtatni rajta. vagy használd a hibernálást és 2 pislogásból megvan a bekapcsolás.
a csicsa meg azért virít alapértelmezetként, h lássad, h mi van. ha ugyan úgy indúlna mint a 2000 honnan vennéd észre a különbséget?
én nemtom, hogy vagy vele, de a msn/hotmail szolgáltatását leszámítva nem használom az IE-t. nemtom, te hol vagy még rákényszerítve.
az xp elég (sõt nagyon) gyorsan betöltõdik nem tudom mi a bajod vele. ha bejelentkezés után sokat tölt, az valszeg a tûzfal vagy a vírusírtó hibája. meg kell nézni mi okozza és változtatni rajta. vagy használd a hibernálást és 2 pislogásból megvan a bekapcsolás.
a csicsa meg azért virít alapértelmezetként, h lássad, h mi van. ha ugyan úgy indúlna mint a 2000 honnan vennéd észre a különbséget?
én nemtom, hogy vagy vele, de a msn/hotmail szolgáltatását leszámítva nem használom az IE-t. nemtom, te hol vagy még rákényszerítve.
#124
#66: A Win98 támogatja a WDM-et. Pl. Hangkártya-driverem. A normál 4,5 megás volt, és állandóan összeakadt a modemmel. A WDM-es 50kB, és semmi baj sincs vele.
#70: nem tudom hányszor tárgyaltátok ki már, de én leírom a saját álláspontomat:
Rendben, legyen multimédia, ne ragadjunk le a DOS parancssornál. De:
Azt mondod IE... 98 óta kiintegrtálhatatlan cucc, mert õ a mindenes. De nélkülözhetetlen-e az oprendszer mûködéséhez egy webböngészõ? NEM, csak a Microsoft erõszakos "hittérítõ" politikáját láthatjuk: Ha nem nélkülözhetetlen, tegyük azzá. Még ha szökõévente sem indítanám el.
Lehet, hogy elfér 1,5 GB a 160-as vinyómon, de itt nem csak a helyrõl van szó, pl. ott a betöltési idõ. Meg hogy nézne ki, ha 200 megás lenne a Win, és elférne 3x is a memóriában. Összességében az a baj, hogy az M$ nem törekszik arra, hogy valami kicsi legyen és optimalizált. Az IE 60 mega, az Opera meg csak 3,5. A Microsoftnak lételeme a teljesítménypazarlás. Pl. telepítéskor alapértelmezettként mennyi fölöseges csicsa virít a V.pult/Rendszer/teljesítmény fül-nél képi hatásokként? Mi szükség van a pl. a kijelölési négyszög áttetszõ megjelenítésére meg a vetett árnyékra az asztal ikoncímkéin? Egye a teljesítményt, vegyék a hardvert a népek...
#70: nem tudom hányszor tárgyaltátok ki már, de én leírom a saját álláspontomat:
Rendben, legyen multimédia, ne ragadjunk le a DOS parancssornál. De:
Azt mondod IE... 98 óta kiintegrtálhatatlan cucc, mert õ a mindenes. De nélkülözhetetlen-e az oprendszer mûködéséhez egy webböngészõ? NEM, csak a Microsoft erõszakos "hittérítõ" politikáját láthatjuk: Ha nem nélkülözhetetlen, tegyük azzá. Még ha szökõévente sem indítanám el.
Lehet, hogy elfér 1,5 GB a 160-as vinyómon, de itt nem csak a helyrõl van szó, pl. ott a betöltési idõ. Meg hogy nézne ki, ha 200 megás lenne a Win, és elférne 3x is a memóriában. Összességében az a baj, hogy az M$ nem törekszik arra, hogy valami kicsi legyen és optimalizált. Az IE 60 mega, az Opera meg csak 3,5. A Microsoftnak lételeme a teljesítménypazarlás. Pl. telepítéskor alapértelmezettként mennyi fölöseges csicsa virít a V.pult/Rendszer/teljesítmény fül-nél képi hatásokként? Mi szükség van a pl. a kijelölési négyszög áttetszõ megjelenítésére meg a vetett árnyékra az asztal ikoncímkéin? Egye a teljesítményt, vegyék a hardvert a népek...
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#123
Nekem ezek alapján az jutott eszembe, hogy szép dolog ez a Linux pszeudo vírusmentessége, de az egész közösség azon kínlódik éppen, hogy minél szélesebb körben terjedjen a Linux. Namost, ha az átlaguser képes lesz feltelepíteni, használni, megtalálni ugyanazon funkcionalitást, mint a konkurens rendszeren ésatöbbi, akkor mi fogja megakadályozni abban, hogy a gépe ugyanolyan vírusos legyen, mint bármely más oprendszer esetén? A legtöbb fertõzés a felhasználó miatt következik be, tehát teljesen mindegy, hogy milyen biztonságosra építik a rendszert, ha a leggyengébb pont képtelen védekezni. Ha korlátozzák a felhasználó lehetõségeit, akkor pedig nem marad meg az azonos funkcionalitás, tehát a user anyázni fog és visszatér a régi rendszeréhez (MS). Ugye azt mindannyian elfogadjuk, hogy minél elterjedtebb egy rendszer, annál többet igyekeznek hibát találni és kihasználni benne? (vírus)
#122
volt a mit, hogyan, mivel. ebbõl a mit maradt meg. a hogyan változott, mert egy teljesen objektumorientált és elõkészített környezet helyett amiben már megvolt pl a teljes program modell át kellett alakítani. a mivel meg a nyelv, de az a kissebb gond.
egy program fejlesztésénél elég nagy gond (talán a legnagyobb), ha a hogyan változik. mert a cél marad, a végsõ kód elkészítése meg a coderek feladata, nem a programozóké.
egy program fejlesztésénél elég nagy gond (talán a legnagyobb), ha a hogyan változik. mert a cél marad, a végsõ kód elkészítése meg a coderek feladata, nem a programozóké.
#121
legalább idézhetnél belõle vagy valami.
#120
ááá, kérlek ne kezdj el ezer éves posztokra reagálni.
#119
"Virulógia és összeomlás-elmélet (ilyet is tanultam ám) 1. óra: ha a fertõzöttségi ráta egy bizonyos szint alá csökken akkor nem terjed a mi kis vírusunk."
csakhogy ez függa próbálkozások számától is. ugyanis nem minden vírus terjed el és ha egy os-re kevesebb próbálkozás van, akkor kevesebb a valószínûsége is annak, h legyen egy olyan ami elterjed és ha vmit kevesen használna, arra kevesebb a próbákozás is... (ne dobálózz azzal, h miket tanúltál, nemcsak te jártál felsõoktatási intézménybe).
"Nem feltétlenül kell kiadni egy új disztribet, de <.......>"
aham és ez jól van így? ez is azt mutatja, h milyen jó rendszer, igaz?
csakhogy ez függa próbálkozások számától is. ugyanis nem minden vírus terjed el és ha egy os-re kevesebb próbálkozás van, akkor kevesebb a valószínûsége is annak, h legyen egy olyan ami elterjed és ha vmit kevesen használna, arra kevesebb a próbákozás is... (ne dobálózz azzal, h miket tanúltál, nemcsak te jártál felsõoktatási intézménybe).
"Nem feltétlenül kell kiadni egy új disztribet, de <.......>"
aham és ez jól van így? ez is azt mutatja, h milyen jó rendszer, igaz?
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg)
#118
Tehát szerinted ha megvan hogy mit kell csinálni , akkor az MS programozó hadserege ezt képtelen megoldani a .NET több száz megás függvénykönytárai nélkül ? Szerintem ha meglenne az elmélet, ami már valamennyire meghatározza az elvet is, akkor az MS pont az a cég, ahol igen hamar lehet ebbõl az elméletbõl gyakorlatot csinálni. Inkább arról lehet szó, hogy még mindig nem tudják h. mit is akarnak. WinFS nél volt szó SQL-szerû lekérdezésekrõl a filerendszer felé, keresés helyet.. ez akkor elég nagy feladatnak tûnt, hiszen hiába adattárolás, a filerendszerek és az adatbázisok elég távolt állnak/álltak egymástól.. viszont ott ül sok száz biztos kiváló programozó koponya, találják ki, hogy mit érdemes megcsinálni, hogy mit tudnak megcsinálni racionális idõn belül ésszerû erõforrásokkal és erõforrásokra.. elvileg MS a nagy INNOVÁCIÓ sok nagykapitálisú betûvel, ehelyett megy a tökölés és az Apple másolása, már évek óta..
hátö .. az elõzõ aláírásom sokkal jobb volt :]
#117
Áh tudom mibõl akarok jobbat LH-ban , WLAN ból bázeg.. ma is egy órát szoptam vele , mert õfelségének (XP-nek) nem akaródzott csatlakozni..
hátö .. az elõzõ aláírásom sokkal jobb volt :]
#116
"pontosabban nem éri meg. nem ugyan az. ha pl win helyett linux lenne és ezen a piacon 10 disztrib uralkodna, akkor ugyan úgy tele lenne vírussal."
Virulógia és összeomlás-elmélet (ilyet is tanultam ám) 1. óra: ha a fertõzöttségi ráta egy bizonyos szint alá csökken akkor nem terjed a mi kis vírusunk.
"és ezt mér úgy kell, h kiad 1 új disztribet? és ezzel az új disztrib csak ebben lesz más(miközben talán a többiben rosszabb)."
Nem feltétlenül kell kiadni egy új disztribet, de mondjuk ha odamész a fedora fõnökhöz, hogy most teszteljük ezt a kernel patchet, akkor valszeg el fog küldeni békésen melegebb vizekre, viszont ha elkezded saját magad fenntartani azt a kernel patchet és mondjuk másoknak megtetszik és segítenek fejleszteni, annak megvan az erõs esélye, hogy bekerül más linux disztribúciókba is. Ilyen lett pl a SELinux és a Fedora kapcsolata, vagy a grsec és más disztribúcióké....(a grsec egy openwall-fork egyébként :P)
Virulógia és összeomlás-elmélet (ilyet is tanultam ám) 1. óra: ha a fertõzöttségi ráta egy bizonyos szint alá csökken akkor nem terjed a mi kis vírusunk.
"és ezt mér úgy kell, h kiad 1 új disztribet? és ezzel az új disztrib csak ebben lesz más(miközben talán a többiben rosszabb)."
Nem feltétlenül kell kiadni egy új disztribet, de mondjuk ha odamész a fedora fõnökhöz, hogy most teszteljük ezt a kernel patchet, akkor valszeg el fog küldeni békésen melegebb vizekre, viszont ha elkezded saját magad fenntartani azt a kernel patchet és mondjuk másoknak megtetszik és segítenek fejleszteni, annak megvan az erõs esélye, hogy bekerül más linux disztribúciókba is. Ilyen lett pl a SELinux és a Fedora kapcsolata, vagy a grsec és más disztribúcióké....(a grsec egy openwall-fork egyébként :P)
#115
milyen nagylelkû :)
#114
"linux betartja pl a POSIX szabványt, stb..."
ezzel nincs baj. nem ezért nem tetszik.
"linuxra nem lehet terjedõ vírust írni"
pontosabban nem éri meg. nem ugyan az. ha pl win helyett linux lenne és ezen a piacon 10 disztrib uralkodna, akkor ugyan úgy tele lenne vírussal.
"nem kell sok ahhoz, hogy egy új dolgot valaki kipróbáljon, és az aközben szerzett tapasztalatokkal az egész közösséget gazdagítja."
és ezt mér úgy kell, h kiad 1 új disztribet? és ezzel az új disztrib csak ebben lesz más(miközben talán a többiben rosszabb).
ezzel nincs baj. nem ezért nem tetszik.
"linuxra nem lehet terjedõ vírust írni"
pontosabban nem éri meg. nem ugyan az. ha pl win helyett linux lenne és ezen a piacon 10 disztrib uralkodna, akkor ugyan úgy tele lenne vírussal.
"nem kell sok ahhoz, hogy egy új dolgot valaki kipróbáljon, és az aközben szerzett tapasztalatokkal az egész közösséget gazdagítja."
és ezt mér úgy kell, h kiad 1 új disztribet? és ezzel az új disztrib csak ebben lesz más(miközben talán a többiben rosszabb).
#113
Nem hiszem...inkább arról van szó, hogy lemaradt az IBM klónokkal folytatott versenyben, ami nem jelenti azt hogy nem is volt nyeresége...inkább azt, hogy átengedte a piacot másnak.
#112
Nem jelenti azt, van sok nem windows oprendszer ami nem is unix és tetszik :) Sõt kifejezetten jó ötletei vannak. Sõt még nem is hagyományos nyílt forráskód. Pl AmigaOS, stb...a windowst azért kritizálom, mert tényleg úgy látom, hogy rossz, és az internet révén érint is a dolog.
Ha kell mutatok szerver logot ahol windowsos gépek másodpercenként koppannak a tûzfalon/szerverlogban/spamfilteren...
Ha kell mutatok szerver logot ahol windowsos gépek másodpercenként koppannak a tûzfalon/szerverlogban/spamfilteren...
#111
a pc még mindig virágzik, akkor a részleg mért nem? ha környezet (piac) megfelelt, akkor csak IBM rontott el vmit, nem?
nem írom le a cell-t. az IBM kapacitására írtam nem a cellre.
én nem látom ilyen tragikusnak az m$ üzletpolitikáját...
nem írom le a cell-t. az IBM kapacitására írtam nem a cellre.
én nem látom ilyen tragikusnak az m$ üzletpolitikáját...
#110
A biológiai diverzitás pedig szükséges...
egyrészt mindenki másnak más dolog felel meg, másrészt egy teljesen egységes rendszerfilozófia káros lenne. Attól még a linux betartja pl a POSIX szabványt, stb...
Magyarul, nem törekszik arra, hogy megszabjon egy irányt a linux közösség, mindenki azt csinál amit õ jónak lát és ebbõl egy gyakorlatilag evolúciót nagyban elõsegítõ környezet keletkezik. Ez pl az egyik oka, hogy linuxra nem lehet terjedõ vírust írni egy mûltbeli kivételtõl eltekintve...mert van egy természetes védelme ezzel szemben. Ha megnézed, ez nem csak a biztonságosságát hanem az új ötleteket is támogatja, nem kell sok ahhoz, hogy egy új dolgot valaki kipróbáljon, és az aközben szerzett tapasztalatokkal az egész közösséget gazdagítja. Szerintem pont ebben van a linux ereje, abban hogy tud forkolni.
egyrészt mindenki másnak más dolog felel meg, másrészt egy teljesen egységes rendszerfilozófia káros lenne. Attól még a linux betartja pl a POSIX szabványt, stb...
Magyarul, nem törekszik arra, hogy megszabjon egy irányt a linux közösség, mindenki azt csinál amit õ jónak lát és ebbõl egy gyakorlatilag evolúciót nagyban elõsegítõ környezet keletkezik. Ez pl az egyik oka, hogy linuxra nem lehet terjedõ vírust írni egy mûltbeli kivételtõl eltekintve...mert van egy természetes védelme ezzel szemben. Ha megnézed, ez nem csak a biztonságosságát hanem az új ötleteket is támogatja, nem kell sok ahhoz, hogy egy új dolgot valaki kipróbáljon, és az aközben szerzett tapasztalatokkal az egész közösséget gazdagítja. Szerintem pont ebben van a linux ereje, abban hogy tud forkolni.
#109
"Hoztam rengeteg technikai érvet régebben. Te azt kérdezted, hogy miért érdekel, én meg válaszoltam"
ezt félre értettem, h mire írtad. vagy mást kérdeztem. költõi kérdésként tettem fel, h azért mert tetszik a linux mér jelnti egybõl, h szar a másik.
ezt félre értettem, h mire írtad. vagy mást kérdeztem. költõi kérdésként tettem fel, h azért mert tetszik a linux mér jelnti egybõl, h szar a másik.
#108
tudom, arra írtam, h szted bisztos kivétel.
#107
A te szemléleted is kétségkívül létezik, de úgy gondolják sokan, hogy az nem lehet egy hosszútávú modell alapja, fõleg nem open source esetében. A nagy cégeket nehéz átverni, ha pénzrõl és minõségrõl van szó...
#106
én ugyan nem szeretem azt ahogy a firefox mûködik (extek), mert utálok legózni vele (operát használnék, ha nem lennének vele gondjaim), de még mindig jobb, mintha sok kis firefox disztrib lenne, egyikben ez lenne jó, másikban az. Linux pont ilyen, azt a kis közösséget is ami van, felosztja. a win legalább egybentartja az egészet.
nem értem, h mérnem lenne jobb, az ha lenne 1 linux disztrib és mindenki azt turbózná. azt meg, h 2 disztrib gyakorlatilag abban különbözik, h milyen 3rd party programokat telepíthetsz a cd-jérõl, meg egyenesen fölöslegesnek találom.
nem értem, h mérnem lenne jobb, az ha lenne 1 linux disztrib és mindenki azt turbózná. azt meg, h 2 disztrib gyakorlatilag abban különbözik, h milyen 3rd party programokat telepíthetsz a cd-jérõl, meg egyenesen fölöslegesnek találom.
#104
Az a részleg 15 évig nyereséges volt, ami kb 3-4x olyan hosszú mint a leghosszabb befektetés abban az iparban...
Az IBM hardver még tartogat meglepetéseket, a cellt én nem írnám le, az x86-ra váltás az apple részérõl pedig gazdasági szükségszerûség volt, ugyanúgy ahogy a Motoroláról is váltott IBM-re egyszer az Apple.
"Ez aztán a tudományos érvelés egy termék minõségének megitélésénél."
Hoztam rengeteg technikai érvet régebben. Te azt kérdezted, hogy miért érdekel, én meg válaszoltam: azért mert az interneten sokan használják és a sok feltört windowsos gép sok kellemetlenséget okoz. Mi nem megfelelõ ezen?
Ha az MS a linux alatt is ugyanolyan minõséget gyártana mint amilyet most, akkor nem használnám és ugyanúgy biztonsági kockázatnak tartanám.
Tévedés az, hogy utálom az MS-t, én nem utálom, maximum megvetem õket az üzleti módszereik miatt és félek amiatt, hogy egy veszélyesebb hely lett az internet azért mert õk nem ügyeltek eléggé a termékükre...
Az IBM hardver még tartogat meglepetéseket, a cellt én nem írnám le, az x86-ra váltás az apple részérõl pedig gazdasági szükségszerûség volt, ugyanúgy ahogy a Motoroláról is váltott IBM-re egyszer az Apple.
"Ez aztán a tudományos érvelés egy termék minõségének megitélésénél."
Hoztam rengeteg technikai érvet régebben. Te azt kérdezted, hogy miért érdekel, én meg válaszoltam: azért mert az interneten sokan használják és a sok feltört windowsos gép sok kellemetlenséget okoz. Mi nem megfelelõ ezen?
Ha az MS a linux alatt is ugyanolyan minõséget gyártana mint amilyet most, akkor nem használnám és ugyanúgy biztonsági kockázatnak tartanám.
Tévedés az, hogy utálom az MS-t, én nem utálom, maximum megvetem õket az üzleti módszereik miatt és félek amiatt, hogy egy veszélyesebb hely lett az internet azért mert õk nem ügyeltek eléggé a termékükre...
#103
jó, ebben nem értünk egyet.
#102
mér, linux disztribek nem akadnak saját magukkal?
#101
De, érdeke, mert minél jobb annál többen használják -> annál több support van hozzá.
Az emberi hülyeség végtelen, amíg ez így van addig support is lesz/kell.
Az emberi hülyeség végtelen, amíg ez így van addig support is lesz/kell.
#100
az IBM egyik legnagyobb hibája, h hagyta fejére nõni az intelt meg a m$-t. ezzel nem is olyan hosszútávon kizárta magát az egyik legnagyobb piacról.
azt az IBM PC-t meg amit használink egy olyan részleg hozta, amit nemrég adott el mert olyan veszteséges volt.
a cell lehet hogy igéretes, de úgytûnik nincs meg a kapacitása. apple is kénytelen volt intelre térni, mert IBM oldalról gondok voltak.
Persze, h IBM felismerte opensource elõnyét, mert rövidtávon kis befektetéssel nagy hasznot hoz.
"Van hova fejlõdnie a "másiknak", szvsz. Le van maradva másszóval. Ez csak azért zavar, mert egy nagy interneten vagyunk összezárva a "másikkal"."
Ez aztán a tudományos érvelés egy termék minõségének megitélésénél.
A lényeg, h ha m$ teljesen olyat gyártana mint linux és ugyan úgy mûködne, akkor is utálnák, csak nem lenne mivel megindokolni.
azt az IBM PC-t meg amit használink egy olyan részleg hozta, amit nemrég adott el mert olyan veszteséges volt.
a cell lehet hogy igéretes, de úgytûnik nincs meg a kapacitása. apple is kénytelen volt intelre térni, mert IBM oldalról gondok voltak.
Persze, h IBM felismerte opensource elõnyét, mert rövidtávon kis befektetéssel nagy hasznot hoz.
"Van hova fejlõdnie a "másiknak", szvsz. Le van maradva másszóval. Ez csak azért zavar, mert egy nagy interneten vagyunk összezárva a "másikkal"."
Ez aztán a tudományos érvelés egy termék minõségének megitélésénél.
A lényeg, h ha m$ teljesen olyat gyártana mint linux és ugyan úgy mûködne, akkor is utálnák, csak nem lenne mivel megindokolni.
#98
igen, de pont az a lényeg, h az érdek ütközik. nem érdeke minnél hibátlanabbat csinálni, mert az kevesebb pénzt jelent. ellenben azzal amikor azért fizetnek, h alájuk tegyen egy olyat ami jól mûködik.
#97
5. azt mondod, ha a dell fószer saját pénzbõl támogatja, tehát semmi köze a céghez. utána meg azt mondod, h valszeg azé támogatja, mert jó az üzletnek. erre írtam.
7. nekem mind1
8. a disztribek saját oldalára gondoltam, az hogy 1 helyen összegyûjtik és letölthetõ az egy dolog. az elvekrõl beszélek. nem is mondom azt sem, h minden disztrib ilyen.
+. pl vegyük a dc-t. jó példa mert sok változata van és igazán kisüzemben 1 fószer munkája.
elkészûlt 1 program ami bizonyos szemléleteket betartva mûködik, erre rendre megjelentek olyan változaok amik megkerülik ezt. nem véletlen az sem, h egyes hubok tiltanak egyes változatokat, de erre meg ott vannak olyanok, amik becsapják a szervert.
tehát itt egy program aminek rengeteg olyan változata van amit valszeg az eredeti szerzõn nem véletlenûl nem úgy akart. hiába van ott valahol az aboutban, h eredetileg az övé...
másrészt, itt egy program amit sokan használnak, õmeg semmi pénzt nem lát belõle (szinte, paypal rlz) és nagyvállalatok sem támogatják.
7. nekem mind1
8. a disztribek saját oldalára gondoltam, az hogy 1 helyen összegyûjtik és letölthetõ az egy dolog. az elvekrõl beszélek. nem is mondom azt sem, h minden disztrib ilyen.
+. pl vegyük a dc-t. jó példa mert sok változata van és igazán kisüzemben 1 fószer munkája.
elkészûlt 1 program ami bizonyos szemléleteket betartva mûködik, erre rendre megjelentek olyan változaok amik megkerülik ezt. nem véletlen az sem, h egyes hubok tiltanak egyes változatokat, de erre meg ott vannak olyanok, amik becsapják a szervert.
tehát itt egy program aminek rengeteg olyan változata van amit valszeg az eredeti szerzõn nem véletlenûl nem úgy akart. hiába van ott valahol az aboutban, h eredetileg az övé...
másrészt, itt egy program amit sokan használnak, õmeg semmi pénzt nem lát belõle (szinte, paypal rlz) és nagyvállalatok sem támogatják.
#96
Szerintem ez nincs így, mivel nincs tökéletes termék. Mindig vannak speciális igények, bugok, javítások.
#95
Szerintem meg meglehet :).
A paypal egy egyszerû pénzátutalási lehetõség. Egyébként legtöbbször olyan projecteknél is kinnt van, ahol komoly cégek támogatják a fejlesztéseket, mert a project kasszába fizetsz bele ha adakozol, a projectet támogatva, nem pedig a fejlesztõt fizeted vele feltétlenül...
"semmi, az IBM már rég nem sikercég. folyton gondjai vannak, sokszor a saját rossz üzleti döntéseinek áldozata. Most éppen a free világra próbál támaszkodni, így mankót keresve. Nem véletlenûl vannak egyesek felháborodva, h amerikai cégek kisajátítják az opensource-t."
Az IBM egy nagyon okos cég, én okosabbnak tartom sokkal az MSnél. Fõleg azért, mert 10-15 éve ha azt mondták volna az IBM-re hogy tíz év múlva nyílt forráskódot fog támogatni, körberöhögték volna az embert. Lám, felismerte a lehetõséget az OS-ben. Egyébként mai napig jelentõs nyereséget termelõ cég, ami egy 80 éves cég esetében egy jelentõs dolog. Nincs szüksége ennek a cégnek mankóra, még rengeteg szufla van ebben a cégben :) Pl az új cell processzorok nagyon ígéretesek, hogy csak említsek egy nem open source dolgot (sw szinten, lehet hogy a hardware specifikációt úgy megnyitják mint az IBM PC-nél tették, lám az mekkora siker lett, ma is IBM pc-t használunk).
Van hova fejlõdnie a "másiknak", szvsz. Le van maradva másszóval. Ez csak azért zavar, mert egy nagy interneten vagyunk összezárva a "másikkal".
A paypal egy egyszerû pénzátutalási lehetõség. Egyébként legtöbbször olyan projecteknél is kinnt van, ahol komoly cégek támogatják a fejlesztéseket, mert a project kasszába fizetsz bele ha adakozol, a projectet támogatva, nem pedig a fejlesztõt fizeted vele feltétlenül...
"semmi, az IBM már rég nem sikercég. folyton gondjai vannak, sokszor a saját rossz üzleti döntéseinek áldozata. Most éppen a free világra próbál támaszkodni, így mankót keresve. Nem véletlenûl vannak egyesek felháborodva, h amerikai cégek kisajátítják az opensource-t."
Az IBM egy nagyon okos cég, én okosabbnak tartom sokkal az MSnél. Fõleg azért, mert 10-15 éve ha azt mondták volna az IBM-re hogy tíz év múlva nyílt forráskódot fog támogatni, körberöhögték volna az embert. Lám, felismerte a lehetõséget az OS-ben. Egyébként mai napig jelentõs nyereséget termelõ cég, ami egy 80 éves cég esetében egy jelentõs dolog. Nincs szüksége ennek a cégnek mankóra, még rengeteg szufla van ebben a cégben :) Pl az új cell processzorok nagyon ígéretesek, hogy csak említsek egy nem open source dolgot (sw szinten, lehet hogy a hardware specifikációt úgy megnyitják mint az IBM PC-nél tették, lám az mekkora siker lett, ma is IBM pc-t használunk).
Van hova fejlõdnie a "másiknak", szvsz. Le van maradva másszóval. Ez csak azért zavar, mert egy nagy interneten vagyunk összezárva a "másikkal".
#94
ja, az lemaradt, h a bitkeeperes srácnak azon kijelentésével értek egyet, h az h egy cég a terméke támogatásából profitál az igencsak ellenfeszûl annak, h olyan terméked adjanak ki ami rendsesen mûködik, hiszan ha nincs vele gond nem kell támogatni, akkor meg nincs profit.
#93
Kezelik. Kb az összes informatikai szak abból tanítja az operációs rendszerek felépítésének elméletét.
4. Mindegy.
5. He?
6. Hagyjuk :)
7. Érdekes, fõleg hogy egy teljesen független csoportosulás hozta össze (getfirefox.com)
8. He? van egy csomó archívum, ezt amit mondasz kizártnak tartom. Próbáld a linuxiso.org-t vagy kernel.org-t, vagy fsn.hu-t (majdnem az összes disztrib fenntvan jó sebességû szervereken itt).
9. Mindkettõ létezik, de nem feltétlenül fedik egymást :) (gnu és open source). Stallman egy picit fanatikus :P
Hát, az, hogy belenézhet a munkádba, szived joga, csak akkor vagy köteles kiadni a forráskódot ha terjeszted is azt amit eladsz/ letöltésre kínálsz és GPL licensz alá helyezted a kódot. Ha két sort megváltoztat, attól még ugyanúgy a te szerzeményed a többi, tehát licenszt nem tud változtatni, se a nevedet eltüntetni róla, ha mégis megteszi perelhetõ. Az, hogy kell egy nagy üzem hozzá, hát, nem biztos. Mondhatnák egy pár példát, snort, cedega pl...ezek közepes méretû projectek és mégis pénzt hoznak azoknak akik fejlesztik. Egyébként rengeteg cég fizet azért, hogy bizonyos alkalmazások fejlesztve legyenek, ebbe sok gnu program beletartozik. Pl a gaimet (IM kliens) is támogatja sok cég egyszerûen azért mert használják.
4. Mindegy.
5. He?
6. Hagyjuk :)
7. Érdekes, fõleg hogy egy teljesen független csoportosulás hozta össze (getfirefox.com)
8. He? van egy csomó archívum, ezt amit mondasz kizártnak tartom. Próbáld a linuxiso.org-t vagy kernel.org-t, vagy fsn.hu-t (majdnem az összes disztrib fenntvan jó sebességû szervereken itt).
9. Mindkettõ létezik, de nem feltétlenül fedik egymást :) (gnu és open source). Stallman egy picit fanatikus :P
Hát, az, hogy belenézhet a munkádba, szived joga, csak akkor vagy köteles kiadni a forráskódot ha terjeszted is azt amit eladsz/ letöltésre kínálsz és GPL licensz alá helyezted a kódot. Ha két sort megváltoztat, attól még ugyanúgy a te szerzeményed a többi, tehát licenszt nem tud változtatni, se a nevedet eltüntetni róla, ha mégis megteszi perelhetõ. Az, hogy kell egy nagy üzem hozzá, hát, nem biztos. Mondhatnák egy pár példát, snort, cedega pl...ezek közepes méretû projectek és mégis pénzt hoznak azoknak akik fejlesztik. Egyébként rengeteg cég fizet azért, hogy bizonyos alkalmazások fejlesztve legyenek, ebbe sok gnu program beletartozik. Pl a gaimet (IM kliens) is támogatja sok cég egyszerûen azért mert használják.
#92
"Milyen lényegen? Az, hogy Linusnak mégis van állása, és mégis fizetik azért mert Linuxot ír és szervez, az miért is nem változtat a lényegen?"
nem, azon, h nem lehet bleõle megélni.
"A paypal az egy online be/kifizetési szolgáltatás, annyi köze van az open source közösséghe z kb mint at OTP banknak..."
ezen most minek lovagolsz? a paypelen azt értettem, h minden Help menüben ott virít a Donate. Meg ez az egyetlen pénzszerzési lehetõség.
"Az IBM kb egy 10x akkora cég....most akkor mi van? :)"
semmi, az IBM már rég nem sikercég. folyton gondjai vannak, sokszor a saját rossz üzleti döntéseinek áldozata. Most éppen a free világra próbál támaszkodni, így mankót keresve. Nem véletlenûl vannak egyesek felháborodva, h amerikai cégek kisajátítják az opensource-t.
"Én szvsz azért használok nyílt forráskódú rendszereket mert a legjobb eszköznek érzem õket a feladatra, kényelmesek nekem és biztonságosabbnak érzem õket."
ez rendben van, de ettõl mér lesz a másik egybõl szar is?
nem, azon, h nem lehet bleõle megélni.
"A paypal az egy online be/kifizetési szolgáltatás, annyi köze van az open source közösséghe z kb mint at OTP banknak..."
ezen most minek lovagolsz? a paypelen azt értettem, h minden Help menüben ott virít a Donate. Meg ez az egyetlen pénzszerzési lehetõség.
"Az IBM kb egy 10x akkora cég....most akkor mi van? :)"
semmi, az IBM már rég nem sikercég. folyton gondjai vannak, sokszor a saját rossz üzleti döntéseinek áldozata. Most éppen a free világra próbál támaszkodni, így mankót keresve. Nem véletlenûl vannak egyesek felháborodva, h amerikai cégek kisajátítják az opensource-t.
"Én szvsz azért használok nyílt forráskódú rendszereket mert a legjobb eszköznek érzem õket a feladatra, kényelmesek nekem és biztonságosabbnak érzem õket."
ez rendben van, de ettõl mér lesz a másik egybõl szar is?
#91
1. milyen körökben kezelnek bibliaként?
2. ok
3. erre minek példa. olyan nincs, h sw tökéletes, teljesen biztonságos és hibamentes legyen.
4. tényleg nem értem. akkor hogyis jött a wmp-re a stringes dolog?
5. most ha vezetõje sajátpénzbõl ad, akkor az adomány, ha meg sajátpénzbõl adomány, hogy jön a jó üzlethez. egyébként is redhat kezd a másik (sötét) oldal bûvkörébe kerûlni. de talán tényleg hagyjuk.
6. a statisztikákról általánosan rossza véleményem. most volt briteknél egy felmérés/kutatás amibõl kiderûlt, h a felmérések 48,3%-a semmi nem elõz meg és gyakprlatilag hasraütés. a statisztika általában azt az eredményt hozza amit elvárnak tõle.
7. én úgy olvastam, h a reklámra minden pénze ráment. de ha nem is így van, akkor is csak üdítõ kivétel marad.
8. amikor hivatalos oldalakról próbáltam letölteni linux drisztribeket, folyamatosan ilyenekbe ütköztem. az nem érdekel, h ftp-rõl vagy fájlcserélõrõl is beszerezhetõ. Az elv a lényeg.
9. "Miért vagy ennyire elõítéletes?"
lehet, h ez a bajom, nem tudom rendesen elképzelni a rendszert. és asszem kicsit összemostuk az opensourcot a gnu-s free elvekkel.
opensourcal alapvetõ bajom, h nem tetszik, h más belenézhet a munkámba. az meg, h 2 sor megváltoztatása után kiad 1 új változatot ezzel saját magával konkurenciát teremtve meg végképp nem illik a világnézetembe. ráadásúl, így nem lehet kiskereskedõi módon megélni belõle, csak ha valaki fentrõl támogat.
mégha nagy siker sw-k elterjedése miatt, valahonnan pénz álhat a házhoz, attól még egy mezei programozó a gnu programával éhenhal.
remélem érted amit mondok, tehát ha nagyüzemben el is képzelhetõ profit, az egész akkor sem képes a saját lábán megállni.
2. ok
3. erre minek példa. olyan nincs, h sw tökéletes, teljesen biztonságos és hibamentes legyen.
4. tényleg nem értem. akkor hogyis jött a wmp-re a stringes dolog?
5. most ha vezetõje sajátpénzbõl ad, akkor az adomány, ha meg sajátpénzbõl adomány, hogy jön a jó üzlethez. egyébként is redhat kezd a másik (sötét) oldal bûvkörébe kerûlni. de talán tényleg hagyjuk.
6. a statisztikákról általánosan rossza véleményem. most volt briteknél egy felmérés/kutatás amibõl kiderûlt, h a felmérések 48,3%-a semmi nem elõz meg és gyakprlatilag hasraütés. a statisztika általában azt az eredményt hozza amit elvárnak tõle.
7. én úgy olvastam, h a reklámra minden pénze ráment. de ha nem is így van, akkor is csak üdítõ kivétel marad.
8. amikor hivatalos oldalakról próbáltam letölteni linux drisztribeket, folyamatosan ilyenekbe ütköztem. az nem érdekel, h ftp-rõl vagy fájlcserélõrõl is beszerezhetõ. Az elv a lényeg.
9. "Miért vagy ennyire elõítéletes?"
lehet, h ez a bajom, nem tudom rendesen elképzelni a rendszert. és asszem kicsit összemostuk az opensourcot a gnu-s free elvekkel.
opensourcal alapvetõ bajom, h nem tetszik, h más belenézhet a munkámba. az meg, h 2 sor megváltoztatása után kiad 1 új változatot ezzel saját magával konkurenciát teremtve meg végképp nem illik a világnézetembe. ráadásúl, így nem lehet kiskereskedõi módon megélni belõle, csak ha valaki fentrõl támogat.
mégha nagy siker sw-k elterjedése miatt, valahonnan pénz álhat a házhoz, attól még egy mezei programozó a gnu programával éhenhal.
remélem érted amit mondok, tehát ha nagyüzemben el is képzelhetõ profit, az egész akkor sem képes a saját lábán megállni.
#90
"2. tásulás/labor/cég ezen kár lovagolni. attól, h pár ember istene ott dologzik még huszadrangu marad. habár talán újabban növekszik a jelentõsége."
Nem érted. Miért huszadrangú? Azért mert nem termel 5000 milliárd dollár profitot? Technológiailag elsõrangú.
"4. a redhat gpl értelmezése elég undurító, tekintve, h ígyen van, de ha nem fizetsz nem adom. a fedoralból még meglátjuk mi lesz így hogy gyakorlatilag 1 alapítványba kûldve megszabadúlt tõle. a szolgáltatásért fizetõs témában meg maximálisan a bitkeeperes sráccal értek egyett."
Adja, support nélkül. Milyen bitkeeperes srác? Larry McVoy? Õ rúgott fel minden létezõ írott és íratlan szabályt, szerzõdést, úgyhogy örülhet, hogy nem lett beperelve...szerinted mennyi PR-t kapott a linuxos közösségtõl? Többet mint amennyit az egész cége ér.
"5. na, ezt nem tudtam, úgy voltam vele, h ez a paypal egy elfogadott dolog. a lényegen nem változtat, csak megcáfolja 1 példámat."
Milyen lényegen? Az, hogy Linusnak mégis van állása, és mégis fizetik azért mert Linuxot ír és szervez, az miért is nem változtat a lényegen? Te leírtad, én megcáfoltam és kijavítottam, hogy pont az ellenkezõje igaz. Lehet, hog y tévedésben vagy. A paypal az egy online be/kifizetési szolgáltatás, annyi köze van az open source közösséghe z kb mint at OTP banknak...
"6. ez a linux kernel becsûlt (eszmei) értékét jelzi és nem azt, h mennyi pénz forgat."
Ez azt jelzi, hogy mennyibe kerülne megírni annak aki mondjuk akarná, ezzel együtt jelzi a befektetett munka értékét is, meg mondjuk azt, hogy mekkora erõt képvisel. A pénzforgalom egyébként biztos, hogy legalább a többszöröse annak a 650 milliónak, tekintve hogy már 2-3 éve milliárd dollárokról beszéltek ezen a piacon.
"a m$ a világ egyik (ha nem a) legsikeresebb vállalata, az általa alkalmazott üzleti politikát/felfogát nem mernék lehurrogni."
Az IBM kb egy 10x akkora cég....most akkor mi van? :)
"a lényeg, h ez az egész opensourc meg gnu dolog nem fekszik nekem és eddig még senki nem tudott olyat mondani ami ezen változtatna."
Nyilván ez a személyes preferenciád, senki nem kényszerít más kedvelésére. Én szvsz azért használok nyílt forráskódú rendszereket mert a legjobb eszköznek érzem õket a feladatra, kényelmesek nekem és biztonságosabbnak érzem õket. Ez persze a saját véleményem csak. Másnak lehet az tetszik, hogy ingyenesek.
Nem érted. Miért huszadrangú? Azért mert nem termel 5000 milliárd dollár profitot? Technológiailag elsõrangú.
"4. a redhat gpl értelmezése elég undurító, tekintve, h ígyen van, de ha nem fizetsz nem adom. a fedoralból még meglátjuk mi lesz így hogy gyakorlatilag 1 alapítványba kûldve megszabadúlt tõle. a szolgáltatásért fizetõs témában meg maximálisan a bitkeeperes sráccal értek egyett."
Adja, support nélkül. Milyen bitkeeperes srác? Larry McVoy? Õ rúgott fel minden létezõ írott és íratlan szabályt, szerzõdést, úgyhogy örülhet, hogy nem lett beperelve...szerinted mennyi PR-t kapott a linuxos közösségtõl? Többet mint amennyit az egész cége ér.
"5. na, ezt nem tudtam, úgy voltam vele, h ez a paypal egy elfogadott dolog. a lényegen nem változtat, csak megcáfolja 1 példámat."
Milyen lényegen? Az, hogy Linusnak mégis van állása, és mégis fizetik azért mert Linuxot ír és szervez, az miért is nem változtat a lényegen? Te leírtad, én megcáfoltam és kijavítottam, hogy pont az ellenkezõje igaz. Lehet, hog y tévedésben vagy. A paypal az egy online be/kifizetési szolgáltatás, annyi köze van az open source közösséghe z kb mint at OTP banknak...
"6. ez a linux kernel becsûlt (eszmei) értékét jelzi és nem azt, h mennyi pénz forgat."
Ez azt jelzi, hogy mennyibe kerülne megírni annak aki mondjuk akarná, ezzel együtt jelzi a befektetett munka értékét is, meg mondjuk azt, hogy mekkora erõt képvisel. A pénzforgalom egyébként biztos, hogy legalább a többszöröse annak a 650 milliónak, tekintve hogy már 2-3 éve milliárd dollárokról beszéltek ezen a piacon.
"a m$ a világ egyik (ha nem a) legsikeresebb vállalata, az általa alkalmazott üzleti politikát/felfogát nem mernék lehurrogni."
Az IBM kb egy 10x akkora cég....most akkor mi van? :)
"a lényeg, h ez az egész opensourc meg gnu dolog nem fekszik nekem és eddig még senki nem tudott olyat mondani ami ezen változtatna."
Nyilván ez a személyes preferenciád, senki nem kényszerít más kedvelésére. Én szvsz azért használok nyílt forráskódú rendszereket mert a legjobb eszköznek érzem õket a feladatra, kényelmesek nekem és biztonságosabbnak érzem õket. Ez persze a saját véleményem csak. Másnak lehet az tetszik, hogy ingyenesek.
#89
jó, akkor a #83-ra bekezdésenként:
1. valszeg túlságosan más szemszögbõl közelítjük meg.
2. tásulás/labor/cég ezen kár lovagolni. attól, h pár ember istene ott dologzik még huszadrangu marad. habár talán újabban növekszik a jelentõsége.
3. az IBM magért a linux kifejlesztéséért nem fizetett, az hogy beszáll a fejlesztésbe és máshonnan átcsoportosított pénzbõl támogatja (plusz a disztribek számát 1 újabb taggal bõvíti) az dícséretes, lehet neki örülni, bárcsak elõbb gondolt volna rá.
4. a redhat gpl értelmezése elég undurító, tekintve, h ígyen van, de ha nem fizetsz nem adom. a fedoralból még meglátjuk mi lesz így hogy gyakorlatilag 1 alapítványba kûldve megszabadúlt tõle. a szolgáltatásért fizetõs témában meg maximálisan a bitkeeperes sráccal értek egyett.
5. na, ezt nem tudtam, úgy voltam vele, h ez a paypal egy elfogadott dolog. a lényegen nem változtat, csak megcáfolja 1 példámat.
6. ez a linux kernel becsûlt (eszmei) értékét jelzi és nem azt, h mennyi pénz forgat.
7. egyenlõre úgy érzem, h csak linussal kapcs tévedtem.
8. ugyan a múlt rendszer szülötte vagyok, de a kapitalizmusban nevelkedtem. számomra erõltetettnek tûnik, h fizetnek (adakoznak) azért hogy olyat csinálja amiért késõbb nem kérnek pénzt és utána ezzel indokolják a nyereséget.
9. a win felé való nyitotság, meg hogy én hogyan vélekedek a linuxról(és körítésérõl) nem tudom hogy függ össze.
10. nem nemértem, csak veled (és az elvekkel) nem értek egyet.
a lényeg, h ez az egész opensourc meg gnu dolog nem fekszik nekem és eddig még senki nem tudott olyat mondani ami ezen változtatna. én nyitott vagyok, ezért megyek bele ilyen vitákba. csak én nem tartom ezt az egészet az új megváltó rendszernek és ebbõl nem vonom le azt a következtetést, h minden más elavúlt és ameddig nem vált, addig az is marad és következésképpen belátható idõn belûl a saját vesztébe rohan.
a m$ a világ egyik (ha nem a) legsikeresebb vállalata, az általa alkalmazott üzleti politikát/felfogát nem mernék lehurrogni.
1. valszeg túlságosan más szemszögbõl közelítjük meg.
2. tásulás/labor/cég ezen kár lovagolni. attól, h pár ember istene ott dologzik még huszadrangu marad. habár talán újabban növekszik a jelentõsége.
3. az IBM magért a linux kifejlesztéséért nem fizetett, az hogy beszáll a fejlesztésbe és máshonnan átcsoportosított pénzbõl támogatja (plusz a disztribek számát 1 újabb taggal bõvíti) az dícséretes, lehet neki örülni, bárcsak elõbb gondolt volna rá.
4. a redhat gpl értelmezése elég undurító, tekintve, h ígyen van, de ha nem fizetsz nem adom. a fedoralból még meglátjuk mi lesz így hogy gyakorlatilag 1 alapítványba kûldve megszabadúlt tõle. a szolgáltatásért fizetõs témában meg maximálisan a bitkeeperes sráccal értek egyett.
5. na, ezt nem tudtam, úgy voltam vele, h ez a paypal egy elfogadott dolog. a lényegen nem változtat, csak megcáfolja 1 példámat.
6. ez a linux kernel becsûlt (eszmei) értékét jelzi és nem azt, h mennyi pénz forgat.
7. egyenlõre úgy érzem, h csak linussal kapcs tévedtem.
8. ugyan a múlt rendszer szülötte vagyok, de a kapitalizmusban nevelkedtem. számomra erõltetettnek tûnik, h fizetnek (adakoznak) azért hogy olyat csinálja amiért késõbb nem kérnek pénzt és utána ezzel indokolják a nyereséget.
9. a win felé való nyitotság, meg hogy én hogyan vélekedek a linuxról(és körítésérõl) nem tudom hogy függ össze.
10. nem nemértem, csak veled (és az elvekkel) nem értek egyet.
a lényeg, h ez az egész opensourc meg gnu dolog nem fekszik nekem és eddig még senki nem tudott olyat mondani ami ezen változtatna. én nyitott vagyok, ezért megyek bele ilyen vitákba. csak én nem tartom ezt az egészet az új megváltó rendszernek és ebbõl nem vonom le azt a következtetést, h minden más elavúlt és ameddig nem vált, addig az is marad és következésképpen belátható idõn belûl a saját vesztébe rohan.
a m$ a világ egyik (ha nem a) legsikeresebb vállalata, az általa alkalmazott üzleti politikát/felfogát nem mernék lehurrogni.
#88
Ja, egyébként Linus Torvalds 2001-ben megkapta a Takeda-díjat közösen Richard Stallmannal megosztva. A díj 100 millió yen-es pénzjutalommal is jár. Ennek a fele ugye 50 millió, ami mai árfolyamon olyan 93,285,343.96 Forint. Biztos szegény a Torvalds meg éhenhal abból hogy Linuxot fejleszt...biztos.
#87
Ez az a könyv amit bibliaként tisztelnek a témában, ebbõl tanítanak a világ legtöbb egyetemén operációs rendszerek ismeretét.
"lehet, h unix filoz ilyen, de ez nem jelenti azt, h feltétlenûl ez a tökéletes és semmi más nem jó. errõl beszéltem lentebb."
Nem állítottam, hogy igen, csak azt, hogy ez egy jó megoldás egy adott problémára. Ennyit állítottam.
"'de azt az egy dolgot hibátlanul, gyorsan és biztonságosan (ez fõleg alap programokra igaz).' na, ez az ami nem igaz, legalábbis nem ennyire kizárólagosan."
Miért is nem? Érvekkel? Példával?
"Értem a fix stringes dolgot. De pl win az ilyeneket a regisztriben tárolja, éppen emiatt meg lehet változtatni, ezért lehet több nyelvû verziót kiadni és pl megváltoztatni az alapértelmezett Document and Setting mappa helyét és nevét."
Épp ez volt a példám lényege. Úgy látszik nem sikerült elég világosan elmagyaráznom. Azt próbáltam a példámmal illusztrálni, hogy lehet így is, úgy is csinálni a dolgokat. Én példaként hoztam, hogy az ilyen programokban vagy operációs rendszerben létezõ tervezési hibák valósak, annak ellenére, hogy az kényelmesebb lehet akár mint rendesen megnézni a registryt. Ez egy példa volt a te áltad leírtak cáfolására, ismerõs szövegkörnyezetben, direkt ezért jöttem windowsos példával eredetileg (talán a WMP-s megjegyzésedre válaszul).
A Dell-t ne keverd ide, én csak annyit mondtam a Dellrõl, hogy a vezetõje 100m dollárt rakott be a RedHatba, gondolom nem azért mert rossz üzlet. Ennyi volt a Dell köze az egészhez. A Dell pénz az részvény, nem pedig adomány, ez pedig nem a cég haszna hanem a csávó saját magánbefektetése.
A statisztika nem légbõlkapott, valamelyik amerikai kormányhivatal vagy minisztérium készíti ezeket el hivatalból, majd minden hivatás esetében.
A mozilla alapítvány nem összekeverendõ a firefoxal. A reklámkampány elõtt is több millió dolláros költségvetésük volt. A reklámkampányt egyébként egy független oldal hozta össze, csak úgy mondom.
""Azért mert nem adsz egy terméket pénzért, attól még meg lehet élni belõle"
:) ez aranyos. és az adományt minek neveznéd?
meg az ilyen szövegektõl kapok hányinget, h ha szeretnéd, h továbbra is ingyenes maradjon az sw, akkor ide meg ide küldj pénzt. Meg engedd, h reklámokat jelenítsek meg..."
He? Ilyet nem találsz Open Source körökben, legalábbis a 99.9%-a nem ilyen. A legkirívóbb példa az Opera, ami zárt forráskódú. Amikor ingyenest írtam, akkor arra gondoltam, hogy ingyenes mint tulajdon és ingyenes mint jog. Tehát ott a forráskód, azt teszel vele amit akarsz. Nincs benne reklám, fizetési kötelezettség stb. Szépen megél sok cég így is bõven. A téveszméid meg egyszerûen félelmetesek. Mióta linuxot használok egy shareware programot nem használtam, windows alatt van bõven, persze az zárt forráskód. Lehet, hogy arra gondoltál.
""Ez ilyen szempontból hasonlít arra, amikor a mobilcégek majdnem ingyen adják a mobiltelefont, abban a reményben, hogy majd használni fogod és supportot adnak neked (tudsz telefonálni)..."
csakhogy a mobilszolgáltató teljesen kifizeti a mobilgyártót, az h innentõl kezdve õ mennyiért adja továbbb és ebbõl hogyan profitál már nem számít. a gyártó megkapta pénzét, ellentétben ügye az opensourceos free világgal."
Mi a jóégrõl beszélsz? Egyrészt sok nyílt forráskódú fejlesztõt zsírosan MEGFIZETNEK azért, hogy GPL kódot ír, másrészt akit meg nem fizetnek meg, az még profitálhat olyan módon, hogy használja azt amit csinált, és abból keres. Ilyenre is sok példa van. Harmadrészt meg vannak olyan emberek, akik anyagi érdek nélkül önzetlenül képesek kódot adni, ezzel önmaguk mellett másokat is segítve. Szerinted hol önzõ ez? Miért vagy ennyire elõítéletes?
"lehet, h unix filoz ilyen, de ez nem jelenti azt, h feltétlenûl ez a tökéletes és semmi más nem jó. errõl beszéltem lentebb."
Nem állítottam, hogy igen, csak azt, hogy ez egy jó megoldás egy adott problémára. Ennyit állítottam.
"'de azt az egy dolgot hibátlanul, gyorsan és biztonságosan (ez fõleg alap programokra igaz).' na, ez az ami nem igaz, legalábbis nem ennyire kizárólagosan."
Miért is nem? Érvekkel? Példával?
"Értem a fix stringes dolgot. De pl win az ilyeneket a regisztriben tárolja, éppen emiatt meg lehet változtatni, ezért lehet több nyelvû verziót kiadni és pl megváltoztatni az alapértelmezett Document and Setting mappa helyét és nevét."
Épp ez volt a példám lényege. Úgy látszik nem sikerült elég világosan elmagyaráznom. Azt próbáltam a példámmal illusztrálni, hogy lehet így is, úgy is csinálni a dolgokat. Én példaként hoztam, hogy az ilyen programokban vagy operációs rendszerben létezõ tervezési hibák valósak, annak ellenére, hogy az kényelmesebb lehet akár mint rendesen megnézni a registryt. Ez egy példa volt a te áltad leírtak cáfolására, ismerõs szövegkörnyezetben, direkt ezért jöttem windowsos példával eredetileg (talán a WMP-s megjegyzésedre válaszul).
A Dell-t ne keverd ide, én csak annyit mondtam a Dellrõl, hogy a vezetõje 100m dollárt rakott be a RedHatba, gondolom nem azért mert rossz üzlet. Ennyi volt a Dell köze az egészhez. A Dell pénz az részvény, nem pedig adomány, ez pedig nem a cég haszna hanem a csávó saját magánbefektetése.
A statisztika nem légbõlkapott, valamelyik amerikai kormányhivatal vagy minisztérium készíti ezeket el hivatalból, majd minden hivatás esetében.
A mozilla alapítvány nem összekeverendõ a firefoxal. A reklámkampány elõtt is több millió dolláros költségvetésük volt. A reklámkampányt egyébként egy független oldal hozta össze, csak úgy mondom.
""Azért mert nem adsz egy terméket pénzért, attól még meg lehet élni belõle"
:) ez aranyos. és az adományt minek neveznéd?
meg az ilyen szövegektõl kapok hányinget, h ha szeretnéd, h továbbra is ingyenes maradjon az sw, akkor ide meg ide küldj pénzt. Meg engedd, h reklámokat jelenítsek meg..."
He? Ilyet nem találsz Open Source körökben, legalábbis a 99.9%-a nem ilyen. A legkirívóbb példa az Opera, ami zárt forráskódú. Amikor ingyenest írtam, akkor arra gondoltam, hogy ingyenes mint tulajdon és ingyenes mint jog. Tehát ott a forráskód, azt teszel vele amit akarsz. Nincs benne reklám, fizetési kötelezettség stb. Szépen megél sok cég így is bõven. A téveszméid meg egyszerûen félelmetesek. Mióta linuxot használok egy shareware programot nem használtam, windows alatt van bõven, persze az zárt forráskód. Lehet, hogy arra gondoltál.
""Ez ilyen szempontból hasonlít arra, amikor a mobilcégek majdnem ingyen adják a mobiltelefont, abban a reményben, hogy majd használni fogod és supportot adnak neked (tudsz telefonálni)..."
csakhogy a mobilszolgáltató teljesen kifizeti a mobilgyártót, az h innentõl kezdve õ mennyiért adja továbbb és ebbõl hogyan profitál már nem számít. a gyártó megkapta pénzét, ellentétben ügye az opensourceos free világgal."
Mi a jóégrõl beszélsz? Egyrészt sok nyílt forráskódú fejlesztõt zsírosan MEGFIZETNEK azért, hogy GPL kódot ír, másrészt akit meg nem fizetnek meg, az még profitálhat olyan módon, hogy használja azt amit csinált, és abból keres. Ilyenre is sok példa van. Harmadrészt meg vannak olyan emberek, akik anyagi érdek nélkül önzetlenül képesek kódot adni, ezzel önmaguk mellett másokat is segítve. Szerinted hol önzõ ez? Miért vagy ennyire elõítéletes?
Oldal 1 / 3Következő →