Európa is beszáll az új orosz űrhajó fejlesztésébe
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Minden gyártónak megvoltak/vannak a saját kis tervezési/gyártási hiányosságai, problémái, úgy az Airbus-nak, ahogy a Boeing-nek, vagy akár az ATR-nek, Fokkernek, stb.
Az, hogy az Airbus rosszabb lenne ilyen téren, mint a Boeing, szvsz csak eröltetett belemagyarázás...
Az, hogy az Airbus rosszabb lenne ilyen téren, mint a Boeing, szvsz csak eröltetett belemagyarázás...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#16
Nem csodálkozom, csak a hibák javítása sajnálatosan sok emberéletbe került. Azt sem vitatom, hogy a katasztrófák bekövetkeztéhez szükséges több tényezó között jelentõs súllyal szerepelnek az üzemeltetõ személyzet által elkövetett hibák, de úgy tudom, a kezdeti idõszakban az Airbus gépei kevéssé voltak idiótabiztosak.
Nem szeretnék egy Airbus vs. Boeing hitvitába belekeveredni. Talán a forrásaim torzítottak, de az a benyomás alakult ki bennem, hogy az elõbbi cég gépeivel összességében több volt a probléma. Ennek eldöntésére sajnos nem rendelkezem pontos adatokkal, de ha valaki ismer idevágó tényszerû adatokat, azokat szívesen veszem.
Nem szeretnék egy Airbus vs. Boeing hitvitába belekeveredni. Talán a forrásaim torzítottak, de az a benyomás alakult ki bennem, hogy az elõbbi cég gépeivel összességében több volt a probléma. Ennek eldöntésére sajnos nem rendelkezem pontos adatokkal, de ha valaki ismer idevágó tényszerû adatokat, azokat szívesen veszem.
Az Airbus vs. Boeing esetén szerintem õ arra célzott, hogy az Airbus megelõzte a piacon a Boeinget. Az elektronikus kormányvezérlés pedig ma már szinte minden utas- és tehergépen általánosan használt rendszer, azon pedig, hogy ezzel kapcsolatban voltak problémák, nem szabad csodálkozni...
Az ûrsiklóval kapcsolatban kismillió tanulmány és terv készült, mivel szinte minden, az ûrkutatásban vagy az ûrrel kapcsolatban álló szervezet részt vett benne a NASA-tól kezdve az USAF-on át a CIA-ig. Ezek között valóban szerepelt olyan is, amely az un. linear aerospike hajtómûvet használta vola, amely az X-33/Venture Star programban lett volna a meghajtás, de végül a Rocketdyna SSME hajtómûve lettek a kiválasztottak az STS számára.
Néhány (félredobott) koncepció:
Ha érdekel a téma, lehet tovább diskurálni róla az ûrkutatás topicban. 😊
Az ûrsiklóval kapcsolatban kismillió tanulmány és terv készült, mivel szinte minden, az ûrkutatásban vagy az ûrrel kapcsolatban álló szervezet részt vett benne a NASA-tól kezdve az USAF-on át a CIA-ig. Ezek között valóban szerepelt olyan is, amely az un. linear aerospike hajtómûvet használta vola, amely az X-33/Venture Star programban lett volna a meghajtás, de végül a Rocketdyna SSME hajtómûve lettek a kiválasztottak az STS számára.
Néhány (félredobott) koncepció:
Ha érdekel a téma, lehet tovább diskurálni róla az ûrkutatás topicban. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#14
Jóreggelt.
#1: Nem szereném a Boeinget dícsérni, de az Airbust se emeljük ki. Sok áldozatot követeltek a teljesen elektronikus vezérlésû kormányrendszer hibái.
#13: Nagyon helyes, hogy az ûrrepülõgépeket kivonják. Nem erre tervezték õket, drágák, körülményesen üzemeltethetõek. Ha jól tudom, eredetileg kísérleti rendszernek szánták, a majdani valódi többször felhasználható rendszer technológiai demonstrátorának szerepére.
Valahol mintha azt olvastam volna, hogy eredetileg nem is a jelenlegi fõhajtómû rendszerrel tervezték õket felszerelni, hanem a Venture Staron alkalmazni kívánt lineáris rakétahajtómûvel. Részleteket ismer valaki? Legenda az egész..?
További kellemest.
#1: Nem szereném a Boeinget dícsérni, de az Airbust se emeljük ki. Sok áldozatot követeltek a teljesen elektronikus vezérlésû kormányrendszer hibái.
#13: Nagyon helyes, hogy az ûrrepülõgépeket kivonják. Nem erre tervezték õket, drágák, körülményesen üzemeltethetõek. Ha jól tudom, eredetileg kísérleti rendszernek szánták, a majdani valódi többször felhasználható rendszer technológiai demonstrátorának szerepére.
Valahol mintha azt olvastam volna, hogy eredetileg nem is a jelenlegi fõhajtómû rendszerrel tervezték õket felszerelni, hanem a Venture Staron alkalmazni kívánt lineáris rakétahajtómûvel. Részleteket ismer valaki? Legenda az egész..?
További kellemest.
Az amerikai ûrsiklóprogram agonizál, egész egyszerûen két éve nem indult el egyetlen amerikai ûrrepülõgép sem az ûrbe. A jelenlegi tervek szerint pedig 2010-re ki is vonják õket...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
"A helyzetet súlyosbítja, hogy mint közismert, napjainkban az amerikai alternatíva megszûnt létezni."
Ez mit jelent?<#nemtudom>#nemtudom>
Ez mit jelent?<#nemtudom>#nemtudom>
̊ ̊̊ ̊̊̊ ̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊ ̊̊̊̊̊̊ ̊̊
Mellesleg az ESA és az Orosz ûrkutatási hivatal, valamint gyártók kapcsolata régóta jó, sõt, az utóbbi idõben még szorosabb lett, pl. az ESA megegyezett, hogy Kourou-n (Francia-Guyana) felépítenek egy Szojuz-indítóállást.
Nem lennék meglepve, ha a Kliper is onnan indulna majd...
Nem lennék meglepve, ha a Kliper is onnan indulna majd...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Az ûrsiklóval éppen az a baj, hogy túlságosan is nagy és drága, miután tehertérrel készítették. Mind az oroszok (MAKS-OS, Cliper), mind az amerikaiak (OSP, CEV) arra jutottak, hogy amíg az ûrhajók hagyományos hordozórakétával jutnak fel, addig biztonságosabb, olcsóbb és logikusabb ha külön megy a személyszállító hajó (az orosz Kliper és az amerikai CEV), és külön a teherhajó (az orosz Progresz és az ESA ATV).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#8
"Az ûrsiklóval ellentétben a Clipper csak embereket szállítana."
Biztos jó sok agy dolgozik a témán<#email>#email>, de ha már olyan ûrhajót akarnak építeni, ami elmegy a Nemzetközi Ûrállomásig meg vissza, akkor igazán rakhatnának már még rá némi rakteret is.. persze nem egész ûrállomás-modulok cipeléséhez, hanem pár hûtõszekrénnyi kívülrõl pakolható rakteret. azzal akár kereskedelmi mûholdat is felvihetne. a méreteit nézve csak elférne benne, ha kicsit még hozzátoldanak... szvsz.<#alien2>#alien2>
Biztos jó sok agy dolgozik a témán<#email>#email>, de ha már olyan ûrhajót akarnak építeni, ami elmegy a Nemzetközi Ûrállomásig meg vissza, akkor igazán rakhatnának már még rá némi rakteret is.. persze nem egész ûrállomás-modulok cipeléséhez, hanem pár hûtõszekrénnyi kívülrõl pakolható rakteret. azzal akár kereskedelmi mûholdat is felvihetne. a méreteit nézve csak elférne benne, ha kicsit még hozzátoldanak... szvsz.<#alien2>#alien2>
\"The voices are back... Excellent.\"
#7
Ha az amik ekkora gyökerek, nem csoda hogy mindenki elpártol mellõlük. A saját paranoiájuk miatt jutottak ebbe a helyzetbe.
Én örülök ennek a hírnek.
Én örülök ennek a hírnek.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#6
Az amerikaiak észre sem veszik, milyen szépen egyesítik a világot - önmaguk ellen.
Külön köszönet a Bush kormánynak.
Külön köszönet a Bush kormánynak.
#4
ESA, Orosz Ûrhivatal, Japán, India, Kanada... Bár nem ennek kell lennie az elsõdleges célnak, de szerintem simán lefõznék az amcsikat.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mire juthatnak majd együtt a népek.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mire juthatnak majd együtt a népek.
A látszat csal...
#3
"Egységben az erõ." Vagy mi... <#wink>#wink>
Végre egy kis összefogás, ez hiányzik az emberiségnek már mióta! <#alien2>#alien2>
Végre egy kis összefogás, ez hiányzik az emberiségnek már mióta! <#alien2>#alien2>
A látszat csal...
Nagyon helyes ,hogy végre az eu is csinál valamit. A ruszkiknak meg van tapasztalatuk is. El kell végre felejteni az amcsikat , semmi szükség rájuk.
← ElőzőOldal 2 / 2